Népszabadság, 1993. november (51. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-04 / 257. szám

A NÉPSZABADSÁG. Kudarcba fulladtak az oslói tárgyalások Tudjman legújabb béketerve nyomán zátonyra futott az oslói horvát-krajinai tárgyalás. A horvát államfő cáfolta, hogy ta­lálkozni készül Milosevicsel - jelenti Pilcz Nándor. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Amikor - szerb forrás szerint - már a siker küszöbén álltak a norvég főváros mellett három napon át folytatott horvát-kra­jinai fegyverszüneti tárgyalá­sok, Franjo Tudjman a kedd es­te ismertetett legújabb béketer­vével megtorpedózta azokat. A kudarcot aláhúzandó, Goran Hadzsics „knini elnök” rögvest bejelentette hazautazását. A horvát államfő a három fe­jezetből álló „globális rendezési tervben” két héten belül megkö­tendő fegyverszünetet, területi önkormányzatot és kulturális autonómiát kínált a szerb Kra­­jinának, amelynek elszakadásá­ról azonban nem hajlandó tár­gyalni. Boszniában ugyancsak tizenöt napon belül megkötendő békét irányzott elő, obstrukció esetére pedig külföldi fegyveres erő bevetését. Végül azt indítvá­nyozta, hogy a jugoszláv utód­­köztársaságok Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár színe előtt kös­senek egymással gazdasági, ke­reskedelmi és közlekedési együttműködési szerződést. Tudjman televíziós szózatát szerdán a knini külügyminisz­térium úgy minősítette, mint súlyos csapást a nemzetközi kö­zösség békeerőfeszítéseire. A „kormány” pedig - mint közöl­ték - ugyanolyan komolyan ve­szi az önkormányzatra tett ajánlatot, mint Zágráb tenné, ha Knin Horvátországnak ígér­ne különleges státust a szerb Krajinában. Belgrádban és Zágrábban mellesleg egyaránt cáfolták azt az előző napi érte­sülést, miszerint Oslóban Tudj­­man­ Milosevics találkozó lenne esedékes még ezen a héten. _ A knini hatóságok ugyanak­kor, korábbi ígéretükkel ellen­tétben, megakadályozták a há­borús bűnöket vizsgáló nemzet­közi bizottság szakértőit abban, hogy feltárják a Vukovár mel­letti tömegsírt, amely gyanítha­tóan több mint 200 kivégzett horvát tetemét rejti. Kis-Jugoszlávia ENSZ-nagy­­követe drámai hangvételű le­vélben figyelmeztette a Bizton­sági Tanácsot, hogy az ország számos lakosa - gyermekek, idősek, betegek - életveszélybe kerül, ha a szankcióbizottság sürgősen nem engedélyezi Belg­rádnak humanitárius célú áruk importját. Radoje Kontics szö­vetségi kormányfő egyenesen népirtásnak nevezte a nemzet­közi tényezők érzéketlenségé­nek esetleges következményeit. □ Számos külföldi országban jártunk, olyan helyeken, ahol magyarok laknak; gyógyszer- és élelmiszer-támogatást kértünk a vajdasági magyarok részére - nyilatkozta lapunknak Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének el­nöke, aki a napokban mondott köszönetet az Országgyűlés el­nökének a Magyarországról ér­kező gyorssegélyért. A tél semmi jót nem ígér Kis-Jugoszlávia polgárainak. Az éle­lem- és gyógyszerhiányt súlyos­bítja a fűtőanyag magas ára is. A VMDK felmérései szerint a téli zimankó 35—40 ezer idős személyt és gyermeket veszélyeztet. Erről tájékoztatták azokat a nemzet­közi emberbaráti szervezeteket is, melyektől bármilyen segítsé­get remélhetnek. Az akció kivi­telezője a Vox Humana jóté­konysági szervezet, ahová eddig hat államból érkezett külde­mény, főleg gyógyszer és élelmi­szer. Ezek egy részéből - mondta Ágoston András -, népkonyhá­kat nyitnak majd Szabadkán, Adán, Zentán, Topolyán és Ka­nizsán. Kiemelte: nemzetiségtől függetlenül a támogatásból jut minden rászorulónak. Melegi Karola ENSZ-katonák egy megerőszakolt bosnyák asszonyt kísérnek menedékhelyre REUTERS-FOTÓ Új orosz katonai doktrína Oroszországnak továbbra is fontos érdekei fűződnek Közép- és Kelet-Európához - mondta Kozirev külügyminiszter az orosz Külpolitikai Tanács ülé­sén. Ismertté váltak az ország kedden elfogadott új katonai koncepciójának egyes részletei. MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az orosz diplomácia irányítója azon a tanácskozáson szólalt fel, amelyen a volt szocialista orszá­gokhoz fűződő viszonyt vitatták meg. Szavai értelmében Orosz­ország abban érdekelt, hogy a térség ne elválassza, hanem egy­fajta hídként összekösse Európa keleti és nyugati felét. A külügyminiszter ugyanak­kor elismerte, hogy az e téren kifejtett orosz erőfeszítések nem érhetnek célt a gazdasági kapcsolatok megerősítése nél­kül. Úgy vélekedett, hogy Orosz­ország nem használja ki az érintett országokban meglevő objektív érdekeltséget, e kap­csolatok erősítésére. Kifejtette, hogy az esetleges háromoldalú, Nyugat-Közép-Európa-Orosz­­ország együttműködés nem me­rülhet ki abban, hogy a Nyugat­tól kapott pénzen a közép-euró­pai államok Keletre exportál­ják máshol eladhatatlan termé­keiket, támogatta viszont az orosz régiókkal kialakított köz­vetlen kapcsolatokat. Negatív megközelítésből be­szélt a NATO kibővítésének le­hetőségéről Pavel Gracsov, az orosz védelmi miniszter, aki az új orosz katonai doktrína elfoga­dása alkalmából tartott sajtóér­tekezlet. A tábornok szerint Oroszország jelenleg nem vizs­gálja a NATO-hoz való csatlako­zás lehetőségét, és nem híve az Észak-atlanti Szerződés taglét­száma növelésének, mivel „a NA­TO valójában nem politikai, ha­nem katonai-politikai szervezet”. Az új katonai doktrína értel­mében egyelőre az elnök dönt­het az orosz fegyveres erők be­vetéséről, de a törvényhozás fel­állásával ez a jogkör Gracsov szerint átkerül a parlamenthez. A doktrína részletesen foglal­kozik az Oroszország független­sége és területi épsége, polgárai­nak biztonsága elleni támadá­sokra adandó válaszokkal. A fő fenyegetést a helyi konfliktu­sokban látja, amelyeknek száma a világban immár hetven körül jár. Az orosz fegyveres erők fel­adata ezzel kapcsolatban első­sorban a feszültséggócok lokali­zálása, a békés rendezés feltéte­leinek megteremtése. Jóllehet a doktrína lehetővé teszi a fegyveres erők felhaszná­lását az államiságot belülről fe­nyegető veszélyek elhárítására, kizárja, hogy azok egyes szemé­lyek, pártok vagy politikai moz­galmak érdekében lépjenek fel. Brüsszelben tegnap hivatalosan is megerősítették, hogy Jacques Delors EK-bizottsági elnök és Jean-Luc Dehaene belga kormányfő november 11-én találkozik Borisz Jelcinnel Moszkvában. Az orosz elnök eredetileg még szeptemberben fogadta volna az Európai Közösséget képviselő két politikust, a mind kiélezettebb belpolitikai helyzetre való tekintettel azonban akkor ennek halasztását kérték Moszkvában. Megfigyelők bizonyosra veszik, hogy az EK-orosz csúcs a támogatás demonstrálása mellett nagyon is érdemi eszemecserét hozhat: Moszkva és Brüsszel között ugyanis már tavasz óta húzódik a leendő gazdasági­kereskedelmi partneri megállapodás ügye - jelentette az MTI. KÖNYV­El ő! A többi már pillanatok műve. És a könyvé, amely profi könyvelők műve. " Könyvvezetés a kettős könyvvitel rendszerében" A két kötetes kiadvány ára 2120 Ft. Saldo tagoknak 20 % kedvezmény! A könyv meg­vásárolható a Paulay Ede u. 13-ban ill. megrendelhető levélben vagy faxon. La Idő A könyv-szakértő Saldo pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt. 1061 Budapest, Paulay Hole u. 13. Td: 122-6455. Fax: 185-1598­1 ügy kiadvány a számvitelről. A főkönyvi szám­lák összefüggéseiről és a hozzájuk­ tartozó téte­lekről. Egy könyv­­ a könyvelésről. Hogy minden simán menjen. Ahogy a Nagykönyvben meg van írva. KÜLPOLITIKA 1993. november 4., csütörtök Munkapárti vereség Izraelben MTI-JELENTÉS Súlyos vereséget szenvedett Iz­raelben a kormányzó Munka­párt a keddi helyhatósági vá­lasztásokon, főként Jeruzsá­lemben, ahol kimondottan poli­tikai jellegű volt a küzdelem. Teddy Kollek 28 év után a jobb­oldali ellenzék jelöltjének, Ehud Olmertnek kénytelen átadni az állam alapítása óta egyfolytában munkapárti irá­nyítás alatt volt város vezetését. A második legnagyobb város­ban, Tel-Avivban szintén az el­lenzéki Likud győzött. Jichak Rabin kormányfő nem titkolta csalódottságát. Mint mondta, az eredményeknek nem lesz kedvező hatása a vi­lágban, az arab országokban és Izraelben a békeerőfeszítésekre. A Likud párti Cimért a nem hi­vatalos eredmény szerint 56 százalékát nyerte el a leadott szavazatoknak. Fogolycsere Grúziában A grúz kormánycsapatok szer­da este elfoglalták Habi váro­sát. Tbilisziben úgy tudják, hogy Gamszahurdia Zugdidiből már Abháziába helyezte át fő­hadiszállását. Gejdar Alijev azerbajdzsáni elnök szerint or­szága helyzete kritikus, de nem reménytelen. Karabahi-azeri csúcstalálkozóra van esély. Habiért háromnapos csata folyt, a kormányerők nem hasz­náltak nehézfegyvereket, hogy minél kevesebb polgári személy essen áldozatul. Zviad Gamsza­hurdia hívei állítólag már több ezer, Abháziából menekült grúzt fegyvereztek fel, miközben az exelnök az abháziai Acsigvara faluba húzódott vissza. Tbiliszi szerint az exelnök összeveszett katonai parancsnokával, Vah­­tang „Loti” Kobakijával és he­lyére mást nevezett ki. Tovább érkeznek a lázadókat támogató harcosok Abházia és az Észak- Kaukázus felől, már haditechni­kával együtt. Sevardnadze grúz vezető saj­tószolgálata közölte, hogy ked­den és szerdán fogolycserére ke­rült sor, de nem sikerült kisza­badítani az Abháziában fogva tartott harminc grúz újságírót. Alijev azerbajdzsáni elnök kedd este televíziós beszédben fordult a lakossághoz. Bírálta a hadsereget, előző nap leváltotta vezérkari főnökét és szigorú megrovásban részesítette a vé­delmi minisztert is. A Karabah­­hegyvidék külügyminisztere szerint a köztársaság vezetése „napi kapcsolatban áll” Baku­val és hamarosan azeri-karaba­­hi csúcstalálkozóra is sor kerül. H. G. Prága nem számít a visegrádi kormányfőkre Ladislav Spacek, a cseh elnök szóvivője a Rudé Právónak adott nyilatkozatában arra utalt, hogy a Bill Clinton amerikai elnök és a visegrádi országok legfelsőbb szintű találkozóján csak az elnö­kök és a külügyminiszterek vehetnek majd részt. Hozzáfűzte ugyan, hogy ha van amerikai szándék a találkozásra, a meghívot­tak körét Washington határozza meg, ám szavai vitákat válthat­nak ki Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában. MTI-JELENTÉS A szóvivő indiszkréciónak mi­nősítette Kónya Imrének a va­lószínű találkozóra vonatkozó közlését, amely a Pesti Hírlap­ban jelent meg. Kónya az ál­lamfők, a miniszterelnökök és a külügyminiszterek részvételé­nek lehetőségéről beszélt. Ab­ból viszont, amit Spacek mon­dott a Rudé Právónak, az derül ki, hogy a visegrádi országok vezetőinek Clinton elnökkel va­ló esetleges prágai találkozójá­ra a meghívót az amerikai fél küldi majd el, így Washington mérlegelheti, kit hívjanak meg a küldöttségek tagjaként. A cseh elnöki szóvivő szerint nincs még hivatalos döntés ar­ról, hogy Clinton amerikai el­nök januárban - valószínűleg Prágában - találkozik a viseg­rádi államok vezetőivel. Egye­dül az amerikai elnök illetékes arra, hogy bejelentse a prágai látogatást - tette hozzá. Megfigyelők nem zárják ki, hogy Prága jobban örülne a kor­mányfők távolmaradásának, hi­szen a miniszterelnök, mint a végrehajtó hatalom feje,­­ cseh vélemény szerint mindegyik vi­segrádi országban nagyobb poli­tikai súllyal bír, mint az államfő. Csehország határozottan ellenzi a visegrádi együttműködési ke­retek intézményesítését, és ebbe a politikába az illeszkedik a leg­jobban, ha a miniszterelnökök minél ritkábban tartanak közös értekezletet. Cseh politikusok többször utaltak rá: a visegrá­diak intézményesített együttmű­ködését többnyire a Nyugat szorgalmazza, és fennáll a ve­szély, hogy ez egyben a közép­európai országok távoltartását célozza az összeurópai, illetve az euroatlanti intézményektől. Emlékezetes az is, hogy a cso­port első - visegrádi - találkozó­jának előkészítése során gondo­kat okozott a magyar elnök mél­tó külpolitikai szerepeltetésé­nek figyelmen kívül hagyása. Egy újabb vita vagy feszültség is a cseh érvelést könnyítené meg. Az IMF kész az együttműködésre A Nemzetközi Valutaalap kész együttműködni az új lengyel kormánnyal. Ugyanakkor a Pawlak-kabinet gazdasági programja határozza meg az IMF által nyújtandó segítség fajtáját és mértékét - jelenti Ri­­tecz Miklós. VARSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL Waldemar Pawlak lengyel mi­niszterelnök szerdán fogadta Markus Rodlauert, a Nemzet­közi Valutaalap varsói képvise­lőjét. A megbeszéléseket köve­tően Rodlauer kijelentette: az IMF kész együttműködni a Pawlak-kormánnyal. Kifejezte azt a reményét, hogy az új var­sói kabinet továbbra is az inflá­ció leszorítására, a fizetési mér­leg egyensúlyának fenntartásá­ra és a lengyel ipar és mezőgaz­daság versenyképességének nö­velésére törekszik. Mint a pénz­ügyi szakember szavaiból kide­rült, a Valutaalap további segít­ségének fajtája és mértéke a kormány gazdasági programjá­tól és az 1994-es költségvetés tervezetétől függ. A megbeszélésen kitértek a baloldali-parasztpárti kor­mánykoalíció szociális elképze­léseire is. Pawlak és Rodlauer megegyezett abban, hogy a gaz­daságpolitikának és a költség­­vetésnek a „társadalmi valósá­got” is figyelembe kell vennie. Az IMF képviselője szerint ne­héz feladat lesz a szociális biz­tonság szférájának olyan átala­kítása, amely hatékony segít­séghez juttathatja a leginkább rászorulókat. Az új lengyel kormányfő - aki a Gazeta Wyborcza szerint már elkezdte irányítani az országot - szerdán ugyancsak tárgyalt Ewa Spychalskával, a legna­gyobb lengyel szakszervezet, az OPZZ vezetőjével. Pawlak ki­fejtette: a kormány figyelembe veszi a szakszervezetek vélemé­nyét is, s azt szeretné, ha a fel­merülő problémákat egyeztetés útján lehetne megoldani. TÁVIRATI STÍLUSBAN BILL CLINTON ALÁÍRTA a kereskedelmi gyakorlat­ban alkalmazott legnagyobb kedvezmény elvét (MFN) garantáló státust Románia számára, és ezzel a Kongresszus által korábban jóváhagyott rendelkezés törvényerőre emelkedett. Az elnök úgy vélte, hogy az intézkedés „tükrözi azt a jelentős fejlődést, amelyet Románia elért a demokratikus nemzetek közösségéhez való köze­ledésében”. (MTI) AZ ÉSZAK-KOREA ELLENI szankciók kérdését is fontolóra veszik az Egyesült Államok és szövetségesei, ha ered­ménytelenek maradnak a nukleáris probléma megoldására tett diplomáciai erőfeszítések - hangoztatta Les Aspin amerikai vé­delmi miniszter tokiói látogatása végén. (MTI) A REPUBLIKÁNUSOK ELŐRETÖRÉSÉT hoz­ták a részleges helyi választások az Egyesült Államokban. Har­minc év után ismét republikánus polgármestert választott példá­ul New York és ez a párt adja New Jersey állam új kormányzóját is. Tizenhat év után visszavették a virginiai kormányzó posztját is. Az eredmény jelzi, hogy a Clinton-féle demokrata hullám las­sacskán apályba kerülhet, ha az átfogó gazdasági és szociális programok papíron maradnak. (Washingtoni tudósítónktól) Bettino Craxi leleplezése A FIAT-tól az Olivettiig, a Montedisontól a Fininvestig, a Premafintól a Ferruzziig a nagy olasz ipari csoportok mindegyi­ke pénzelt illegálisan pártokat vagy a döntéshozatali mecha­nizmusban meghatározó szere­pet játszó politikusokat. A le­leplezést Bettino Craxinak, az Olasz Szocialista Párt (PSI) egykori vezetőjének az a tizen­négy írásos vallomása tartal­mazza, melynek bizalmas rész­letei kiszivárogtak a sajtóba - jelentette Rómából Nagy Csaba. Craxi - aki a dokumentumok­ban részletesen leírja a Tangen­topolinak, a megvesztegetések hálózatának működését - állí­tólag úgy fogalmazott: az I. Olasz Köztársaság eddigi törté­netét végigkísérte a korrupció, a törvénytelenségek és a homá­lyos ügyletek sötét fejezte. Craxi szavainak mintegy alá­támasztásaként a római ügyész­ség házi őrizetet rendelt el Car­­lo de Benedetti, az Olivetti szá­mítástechnikai vállalat igazga­tója ellen, akit megvesztegetés­sel vádolnak. Olaszország hete­dik legnagyobb ipari csoportjá­nak vezetője állítólag 10 mil­liárd líra kenőpénzt fizetett ki. Dél-Afrika: egységkormány a cél A dél-afrikai politikai szerve­zetek tárgyalásain elvi megál­lapodás született arról, hogy az áprilisi általános választások után nemzeti egységkormányt fognak alapítani. Nincs egyet­értés abban, hogy a tervezett kormány hány tagból álljon, mennyi időre szóljon megbíza­tása. Ezeket a kérdéseket szak­értői bizottságok elé utalták. Az átmenet kérdéseit tárgya­ló fórumot öt szélsőséges fekete és fehér szervezet viszont boj­kottálja - jelentette az MTI.

Next