Népszabadság, 1993. december (51. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-01 / 280. szám

24+8 oldal / Melléklet: Észak-Magyarország / Ára: 18,50 Ft NÉPSZABADSÁG 1993. december 1., szerda SZOCIALISTA NAPILAP 51. évfolyam, 280. szám, első kiadás Hárshegyi: 6,3 milliárd dollár Magyarország devizatartaléka A magyar devizatartalékok szintje november 30-án már 6,3 milliárd dollárra rúgott - közöl­te lapunk érdeklődésére Hárs­hegyi Frigyes. A jegybank alel­­nökét a bolgár adóssság­­elengedésről megjelent hírek kommentálására kértük. Hárshegyi Frigyes a bolgár és a magyar gazdasági helyzet lé­nyeges különbségeire hívta fel a figyelmet. Bulgária az 1990 már­ciusában bekövetkezett pénz­ügyi összeomlás óta nem törlesz­tette tartozásait, ezért újabb hi­telekhez sem jutott. Az adósság egy részének elengedéséről nem­rég kötött megállapodás így csak a kialakult helyzetet szentesítet­te. Magyarország azonban egé­szen más helyzetben van. Az 1990-ben alig egymilliárd dollá­ros devizatartalékot több mint hatmilliárdra sikerült „hizlal­ni”, ez hét-nyolc havi import fi­nanszírozására lenne elegendő. Hitelképességünk - ellentétben Bulgáriáéval - jó, ezért „fizikai képtelenség” lenne az adósságok elengedését kérni. Magyarország bruttó adósságállománya egyébként 1993 augusztusában 23,8 milli­árd dollárra rúgott, ez pontosan 3,5 milliárddal több, mint az 1989. végi állomány - regált la­punk kérésére az alelnök Pál László szavaira is. A szocialista képviselő ugyanis egy hétfő esti tanácskozáson arról beszélt, hogy az Antall-kormány 18 mil­liárd dollár adóssággal „vette át” az országot, s mintegy 25 milliárd dollár tartozással „ad­ja majd tovább”. Hárshegyi Fri­gyes a bruttó mellett a nettó adósság adatait is sorolta: az 1989 végi 15,1 milliárdról 1993 augusztusáig ez csak 15,3 milli­­árdra növekedett. Arra is fi­gyelmeztetett, hogy az eladóso­dottság minősítésekor érdemes tekintetbe venni a dollár árfo­lyamának változását, s azt, hogy - a hitelfelvételek eredmé­nyeképpen - az 1989. végi 1,7 milliárd dollár helyett már 6,3 milliárd van a tartalékban. F. E. G. ­ Tarafás helyére Kovács Álmos Tarafás Imre és Bódy László, a Magyar Nemzeti Bank alelnö­­keinek megbízatása december 9-én megszűnik - adta tudtul a Miniszterelnöki Sajtóiroda. A miniszterelnököt helyettesítő belügyminiszter ezért Kovács Álmost, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárát és Nagy Sándort, az MNB jelenlegi ügy­vezető igazgatóját javasolja ki- MUNKATÁRSUNKTÓL Nagy Sándor a nyugdíjba vo­nuló Bódy László helyére kerül. Nem ilyen magától értetődő azonban a 46 éves Tarafás Imre távozása. Az alelnök a hírről csak kedd este fél ötkor értesült - tudta meg munkatársunk. A pénzügyi szakember két évre szóló mandátuma ugyan az idén lejár, ám ő többször beszélt ar­ról, hogy maradni szeretne. Bod Péter Ákos nyilatkozataiból úgy tűnt, hogy élvezte az MNB elnökének bizalmát is, s a jegy­banktörvény sem emelne gátat újabb - ezúttal három évre szó­ló - kinevezése elé. Az MNB alelnökével a pénz­ügyminiszter közölte a verdik­tet, ám magyarázatot nem fű­zött hozzá. - Ma még az sem vi­lágos, hogy ki hozta a döntést - mondta munkatársunknak Ta­rafás Imre. A jegybanktörvény szerint ugyanis az MNB alelnö­­keit a miniszterelnök javaslatá­ra a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel, ám Tarafás Im­rének Szabó Iván pénzügymi­niszter csak annyit mondott: így döntöttek. Tarafás Imre az MNB alelnö­­keként egyebek mellett a köz­­gazdasági főosztály, a Világ­bankkal és az EBRD-vel foglal­kozó részlegek, a bankellenőr­zés és a belső ellenőrzés munká­ját felügyelte. A fordulat várat­lansága miatt a szakembernek egyelőre nincs elképzelése ar­ról, hogy mihez kezd ezután. (Tarafás helyére... folytatás az 5. oldalon) Bizonytalan a tb büdzséje Az egészségbiztosítási önkor­mányzat csak akkor vállalhat fe­lelősséget a jövő évi költségveté­séért, ha a parlament elfogadja a biztosító bevételeit és kiadásait garantáló egyéb jogszabályokat is. Ellenkező esetben veszélybe kerülhet a lakosság egészségügyi és gyógyszerellátásának bizton­sága - jelentette ki a tegnapi köz­gyűlést követően a sajtó munka­társainak Sándor László, az ön­­kormányzat elnöke. A Népszabadság kérdésére az elnök elmondta: jövőre 330 milli­árd forint bevételt tervezett az egészségbiztosító, amelyben a já­rulékbefizetések mellett hétmil­­liárd forint vagyonhozammal is számoltak. Egyelőre azonban - noha két éve írta elő az Oszággyűlés a tb vagyoni kár­pótlását - nem kapott vagyont a biztosító. Politikai kérdés tehát, hogy hozzájut-e a tb az erre az évre ígért százmilliárdos va­gyonhoz és az elvárt 16 milliárd forint készpénzhez, vagy tovább folytatódik az eladósodása. En­nek megakadályozására a parla­mentnek a biztosító jövő évi költségvetési tervével együtt kell döntenie az 1992-ben keletkezett 31 milliárdos hiány kezeléséről, az idei pótköltségvetésről és a vagyonkezelési jogszabályról. Az egészségügyi alap túlköl­tekezése a tervezettnél maga­sabb gyógyszerár-emelkedés és nagyobb táppénzkifizetés miatt következett be. Arra a kérdé­sünkre, hogy sor kerülhet-e a járulékalap kibővítésére, a táp­pénz csökkentésére, úgy vála­szolt: az 1975-ben született tör­vényt módosítani kell ugyan, de ők csak a legszükségesebb vál­toztatásokra tesznek javaslatot. Ennek az az oka, hogy jövő márciusig új egészségpolitikai koncepciót dolgoznak ki. Addig pedig azt javasolják, hogy a tár­sadalombiztosítónak, illetve az önkéntes biztosítóknak fizetett járulék legyen levonható a sze­mélyi jövedelemadó alapjából, az üzleti biztosítóknak fizett ki­egészítő biztosítások viszont ne. A táppénz alapja egyébként az előző naptári év járulékköteles jövedelme. Javaslatuk szerint a legalább 180 napos biztosítotti jogviszonnyal rendelkezőknek 75 százalékos, az ennél keve­sebb időt felmutatóknak pedig 65 százalékos táppénz járna. Az egyházi személyiségeket - a szükséges információk hiánya miatt - egyelőre nem vonnák be a kötelező biztosítás rendszeré­be. N. T. E. I Az Országgyűlésben megkezdődött a szavazás az 1994-es költségvetésről Tegnap az Országgyűlésben megkezdődött a szavazás az 1994. évi költségvetésről. Sza­vaztak a személyi jövedelemadó felhasználásáról is, s elvetették azt az ellenzéki javaslatot, hogy az ebből származó bevételekből ne 30, hanem 35 százalék ma­radjon az önkormányzatoknál. MUNKATÁRSAINKTÓL kedd reggel az Országgyűlés­ben a napirend tárgyalása előtt Török Ferenc az újpesti és a rá­kospalotai lakosok önerős tele­fonfejlesztésének ügyében kért szót. A szabaddemokrata kép­viselő kifogásolta, hogy a két önkormányzat koncessziós igé­nyére nem kapott érdemi vá­laszt a közlekedési tárcától. Be­jelentette: a koncessziós pályá­zat kiírásának elmaradása mi­att az érdekelt önkormányzatok bírósághoz fordulnak, mert a képviselő szerint a miniszter nem tartja be a távközlési tör­vény idevonatkozó előírásait. Hangoztatta, hogy a Matáv pri­vatizációjakor nem lehet a tör­vények megszegésével többlet­­bevételekre szert tenni. Takács Péter MDF-es képvi­selő az almakistermelők érde­kében szólalt fel. Szerinte a földművelésügyi tárca cserben­hagyta a kistermelőket, amikor azoknak a felvásárlóknak jutta­tott állami támogatást, akik a meghatározott ár alatt vásárol­ták fel a termelőktől az almát. A képviselő az eljárás gyanús volta miatt szigorú vizsgálatot kért az Országos Rendőr-főka­pitányságtól, és bejelentette, hogy ebben a kérdésben a kö­zeljövőben interpellálni kíván a földművelésügyi és a belügymi­niszterhez. (Országgyűlés... folytatás a 4. oldalon) Ellenzéki szemszög TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE ­ Erős havazás, hóakadályok a nyugati országrészben TUDÓSÍTÓINKTÓL Az erős havazás csak lassította a közlekedést, hosszabb időre sehol nem bénult meg a forga­lom. A főutakat folyamatosan takarítják, a mellékutak sok he­lyütt nehezen járhatók, csúszó­sak. Kétnapos kiadós havazás kö­vetkeztében 40-45 centiméteres hótakaró borítja Zala megyét. A hó komoly gondokat okoz a köz­lekedésben. Tegnap délután mintegy ötven településre még semmilyen járművel nem lehe­tett eljutni. Németfaluból egy várandós kismamát a mentősök úgy vittek a szülőszobára, hogy tolólapos traktor haladt előttük a hóban. Akadozott a buszközlekedés Nagykanizsán, Zalaegerszegről pedig csak a keszthelyi járatot indították útnak. A vonatok közlekednek, szü­netel viszont a teherforgalom a letenyei és a rédicsi határátke­lőhelyen. Rédicsen tegnap dél­után már három kilométeres volt a veszteglő kamionokból ál­ló kocsisor. A nagy havazás kö­vetkeztében a horvát és a szlo­vén határ menti településeken is megbénult a közúti közlekedés. A felsőbbrendű utak ország­szerte járhatók maradtak, de főleg a nyugati országrészben a mellékutakon akadozik a közle­kedés. Veszprémben sem könnyű közlekedni, a megye­­székhelyen, főleg a lakótelepe­ken a hótorlaszok miatt csak gyalog lehet járni. (Félméteres... folytatás a 23. oldalon) Orvosi közlemény Antall József állapotáról A Miniszterelnöki Sajtóiroda kedden közleményt adott ki: „A dr. Antall József miniszterelnök kezelését végző orvoscsoport tájékoztatást adott arról, hogy a miniszterelnök kezelése foly­tatódik, állapota számottevően nem változott. A miniszterelnök a SOTE Oktató Kórházában tartózkodik, de a kezelés részét képező sugárterápiát az Onko­lógiai Intézet sugárterápiás osz­tályán végzik.” Nem törtük át a NYEU falát Magyarország és a többi közép­európai ország NYEU-státusá­­ban nincs változás. A remélt társult tagsági viszonyt ránk ezúttal sem terjesztették ki, s továbbra is csak állandó megfi­gyelőként vehetünk részt a Nyugat-európai Unió ülésén. PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Nyugat-európai Unió parla­menti közgyűlésén részt vevő magyar képviselők - Mire Lajos (MDF) és Rockenbauer Zoltán (Fidesz) - egybehangzóan úgy ítélik meg: ahelyett, hogy fel­gyorsult volna, lelassult Magyar­­ország európai integrációja. A NYEU mostani párizsi ülésétől azt remélték, hogy a „visegrádi országok” számára esetleg tár­sult tagsági viszonyt ad a szerve­zet, ehelyett semmi sem történt, csupán a korábbi megfigyelői státust rögzítették. Valószínű, hogy a mostani párizsi döntés negatív hatással lesz a januári NATO-csúcsra is, és várakozása­ink ott sem teljesülnek. (Nem törtük... folytatás a 2. oldalon) A kontinens válságairól tárgyaltak az EBEÉ-ben A kisebbségi kérdés megoldását nem a határok megváltozatá­sában látjuk - jelentette ki Jeszenszky Géza Rómában, az Európai Biztonsági és Együttműködési értekezlet (EBEÉ) kül­ügyminiszteri szintű tanácsának ülésén. A tanácskozás, melyen az EBEÉ válságmegelőző és konfliktuskezelő tevékenységének hatékonysága áll a középpontban, 52 tagország képviselői vesznek részt. A küldöttségeket kedd este a Vatikánban fogad­ta II. János Pál pápa. RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Carlo Azeglio Ciampi olasz mi­niszterelnök megnyitóbeszéde után Margaretha af Ugglas bá­rónő, svéd külügyminiszter asszony az EBEÉ-elnökségtől búcsúzó ország képviselőjeként értékelte az elmúlt egy évet. Hangsúlyozta: az EBEÉ a pre­ventív diplomácia eszközeinek hatékon­yabb alkalmazásával próbált meg hozzájárulni a konfliktusok megelőzéséhez és megoldásához. Példaként emlí­tette a délszláv válságot, Grúzi­át, Moldovát, Azerbajdzsánt, Örményországot, Észtországot és Lettországot, ahol EBEÉ- missziók működnek. Az Európai Unió (EU) nevé­ben Willy Claes belga külügy­miniszter elemezte a kontinens helyzetét, felvázolva, mi lesz az EU szerepe a jövő Európájában. Alois Mock, az osztrák kül­ügyek irányítója drámaian le­festve a délszláv helyzetet, ha­tásosan érvelt amellett a fegy­verzetkorlátozási javaslat mel­lett, amit Magyarország terjesz­tett be egy évvel ezelőtt, s azóta nagyon sokan felkaroltak. Eszerint az EBEÉ-nek ki kell dolgoznia egy olyan regionális leszerelési egyezményt, mely nemcsak a jugoszláv utódálla­mok, hanem azok szomszédai között is a katonai egyensúly fenntartását irányozná elő. (EBEÉ... folytatás a 3. oldalon) Felemás eredmények Genfben Kezdeti siker Genfben: újabb egyezményt kötöttek a segély­szállító konvojok biztonságáról, megállapodtak a tárgyalás foly­tatásáról. Kedden azonban zá­tonyra futott a szerb-bosnyák területi alkudozás. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Ha hinni lehet a hadakozók hét­fő esti megállapodásának, a jö­vőben biztonságban érezhetik magukat a boszniai utakon em­berbaráti segélyt szállító ka­mionok vezetői. Az Európai Unió miniszterei mindenesetre szkeptikusak, mert a megállapodás függeléké­ben leszögezték: ezentúl a kon­vojok biztosításával megbízott kéksisakosok a rendelkezésükre álló eszközökkel szembeszáll­hatnak támadóikkal. Jól érte­sült körök a NATO harci gépeit is az említett eszközök közé so­rolják. Genfi diplomaták a tárgyalás folytatását tekintik a hétfőn kezdődött békekonferencia má­sodik eredményének. A keddi nap azonban már nem kecsegte­tett sok jóval. A szerb-bosnyák tárgyalás zátonyra futott, mert a felek két malomban őröltek: az előb­biek csak Szarajevóról, az utóbbiak csak a kelet- és nyu­gat-boszniai szerb területi en­gedményekről voltak hajlan­dók szót ejteni. Szinte valamennyi délszláv szereplő elégedetten nyilatko­zott az értekezlet nyitányáról. Karadzsics és Milosevics öröm­mel nyugtázta, hogy a szerb fél­re várt diplomáciai nyomás el­maradt. Franjo Tudjman hor­vát elnök támogatta a fran­cia-német tervet, azonban a Szerbia elleni szankciók felfüg­gesztésével nem értett egyet. (Felemás... folytatás a 2. oldalon)

Next