Népszabadság, 1994. január (52. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-03 / 1. szám

16 népszabadság PIAC -­GAZDASÁG A húzóágazatot még az ág is húzza További terheket tettek a turisztikai vállalkozásokra Általános egyetértés van abban, hogy a magyar gazdaság húzóágazata az idegen­­forgalom, és egyik lehetséges kitörési pont­ja a nemzetközi turizmus felvirágoztatása. Távolról sincs viszont egyetértés abban, hogy a lehetőség miként válhat valósággá. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal kidol­gozta erre vonatkozó koncepcióját - azt a kormány jóvá is hagyta amely szerint minden, a szakmára fordított egy forint az ezredfordulóig 100 forint bevételt eredmé­nyez. Az Országgyűlés viszont az 1994. évi költségvetés tárgyalásakor nemhogy növel­te volna, hanem radikálisan csökkentette az Idegenforgalmi Alapba (IFA) helyezen­dő összeget. A döntésről és várható követ­kezményeiről kérdeztük a szakma két veze­tőjét: egyfelől az állami hivatal első számú személyiségét, másfelől a szakmai érdek­­képviseletek közös elnökét. OIH: „Hét világvárosban nyitunk” Téglássy Tamás, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke. - Ön eredetileg azt tartotta szük­ségesnek, hogy helyezzen a központi költségvetés a tavalyi 500 millió he­lyett az idén négy milliárd forintot az IFA-ba. Ezzel szemben 1994-re minden korábbinál szerényebb összeget, 200 milliót szavaztak meg a képviselők erre a célra. Mit szól ehhez? - összességében végül, a vál­lalkozások hozzájárulásával együtt, körülbelül kétmilliárd kerül az idén az alapba, tehát több, mint tavaly. Ennek örü­lök. Úgy gondolom, hogy ez elő­relépés, amely alátámasztja a kormány által elfogadott fej­lesztési koncepciónkat.­­ Csakhogy 1,8 milliárdot az amúgy is túladóztatott turisztikai vállalkozásoktól terveznek beszed­ni, ami egyfelől nem biztos, hogy si­kerül, másfelől rontja a turisztikai vállalkozások, azokon keresztül pe­dig Magyarország nemzetközi ver­senyképességét.­­ Az ágazat vállalkozásainak már tavaly is hozzá kellett já­rulniuk az IFA-hoz, és hozzájá­rulásukat a Pénzügyminiszté­rium eredetileg a tavalyi mérték háromszorosára akarta emelni. Sikerült meggyőznünk a PM il­letékeseit, hogy az idegenfor­galmi hozzájárulás mértékét csak a kétszeresére emeljék, vi­szont a fizetési kötelezettséget terjesszék ki a vállalkozók szé­lesebb körére. Tavaly csak a szállodákat, az autókölcsönző­ket, valamint az I. és a II. osztá­lyú vendéglátóhelyeket terhelte ez az adó, 1994-től viszont hoz­zájárulnak az IFA-hoz a játék­­kaszinók, a pénzváltók, az ala­csonyabb besorolású vendéglá­tóhelyek és az autókölcsönzők mellett a sport- és hobbieszkö­zöket kölcsönzők is, így a teher­elosztás igazságosabb és az alapba több pénz kerül. - Az IFA-ból mindenekelőtt az OIH külföldi képviseleteit kell fenn­tartani, illetve továbbiakat szüksé­ges nyitni. Hány új nemzeti idegen­­forgalmi képviselet létesítésére nyújt lehetőséget ez a pénz? - Korábban az OIH-nak csak Frankfurtban, Bécsben és Mad­ridban volt saját képviselete, amelyek mellett főként az IBUSZ külföldi irodái látták el a nemzeti feladatot. Ez több ok­ból is tarthatatlanná vált. Meg­engedhetetlen, hogy a meg­annyi utazási iroda közül egy élvezzen olyan kivételezett helyzetet, amelyben hozzá for­dulnak mindazok a külföldi partnerirodák és magánszemé­lyek, amelyek és akik Magyar­­országról akarnak általános tu­risztikai információkhoz jutni. Emellett az IBUSZ azért sem vállalhatja a feladatot, mivel számos külföldi irodáját bezár­ta. Nemzeti idegenforgalmi propagandát az államnak, azaz az OIH-nak kell külföldön foly­tatnia. Úgy döntöttünk, hogy már az év első negyedében meg­nyitjuk a hivatalos képvisele­tünket Londonban, Amszter­damban, Párizsban, Los Ange­lesben, Tokióban, valamint Né­metország és Olaszország egy­­egy városában.­­ Minderre futja a remélt két mil­­liárdból? Hiszen egyáltalán nem biztos, hogy az APEH be tudja haj­tani a vállalkozásokra kivetett 1,8 milliárd forintos különadót, amely­ből egyébként az OIH-nak egy sor más feladatot is meg kellene olda­nia.­­ Máris keresünk további forrásokat, köztük külföldi se­gélyalapokat is az egyéb fel­adatok finanszírozásához, az IFA tehermentesítéséhez. A Tourinform számítógépes háló­zatának kiterjesztéséhez a mű­szaki fejlesztési alaptól, a nem­zetközi vásárokon való megje­lenéshez pedig a külgazdasági minisztérium ilyen természetű pénzalapjától várunk hozzájá­rulást. Segítségünkre van a Banque Paribas is, amelyet pénzügyi tanácsadással bíztunk meg, és amely új megoldásokat keres a turisztikai fejlesztések finanszírozásához. Remélem, hogy 1995-re, az expo propa­gandájának az évére, sikerül Magyarországnak, mint turisz­tikai célországnak megfelelő hírverést kelteni. SOFA-THERM NYÍLÁSZÁRÓK széria natúr, barna, nagy választékban: 1994. JANUÁR 31-IG 10% ENGEDMÉNNYEL MÁRKAHMIX KFT. I Telep 1201 Bp., Helsinki út 76. Telefon 127-8102,06(60)318-403. II Telep 1097 Bp . Illatos út 38/A(FŰSZER terület) I1l Telefon 1570-600,­­833,­­855/106, 120 . Nyitva: hétfő-péntek 8-16.30, szombat 8-13.00___________________f1 IKT: „Csak mondjuk a magunkét...” Kovács István, az Átrium Hyatt Szálló igazgatója az elnöke az Idegenforgalmi Koordinációs Testületnek (IKT), amely kilenc szakmai - turisztikai, szállodai, vendéglátó stb. - érdekvédelmi szervezet tevékenységét han­golja össze.­­ Elfogadhatónak tartja, hogy az amúgy is túladóztatott vállalkozók, ha történetesen a turizmusban fejtik ki tevékenységüket, még az IFA-hoz is kötelesek hozzájárulni, ráadásul a tavalyi mérték kétszeresével? - Mi természetesen nem ért­hetünk egyet azzal, ha a vállal­kozásoktól pénzt vesznek el, de a múlt év végén kialakult hely­zetben már csak egyet képvi­selhettünk: javasoltuk az OIH- nak, hogy ne a tavaly kiválasz­tott szűk vállalkozói körből hajtsák be az 1993. évi idegen­­forgalmi hozzájárulás kétszere­sét - ahogy az eredeti javaslat szólt -, hanem terjesszék ki a kört mindazokra, akik a turiz­musból élnek. Ezt csak részben sikerült elérnünk, mert mi más forrásokat is javasoltunk, ame­lyeket viszont elvetettek. Egyébként az IFA-hozzájárulás súlyos teher, de csak egyike azoknak, amelyeket a turiszti­kai vállalkozóknak viselniük kell. Képtelenség, hogy egyazon tevékenység után nem keve­sebb, mint ötféle adót kell fizet­nünk, többet közülük még mi­előtt egyáltalán nyereségünk lenne. - ötféle adót? - Legalább, illetve az áfával együtt hatot. A nyereségadón, az IFA-hozzáj­áruláson és az iparűzési adón kívül fizetünk helyi idegenforgalmi adót is, ami szállodák esetében a szoba­árbevétel maximum négy szá­zaléka lehet. Budapesten ez az adó eddig egységesen szobán­ként 100 forint volt az itt-tar­tózkodás második napjától kezdve. Ez az Átrium Hyatt ese­tében a szobaárbevétel egy szá­zalékát tette ki. Január elsejétől több önkormányzat, így az V. és a XI. kerületi felemelte ezt az adót a szobaárbevétel négy szá­zalékára. Hozzá kell tenni, hogy néhány megye már korábban is a négyszázalékos mértéket al­kalmazta, viszont a Balatonnál egyelőre meghagyták a szobán­­kénti 100 forintot. Ugyanakkor azonban V. kerületi önkor­mányzat az idén bevezette az építményadót is, ami az igénybe vett terület minden négyzetmé­tere után 300 forint. - Nem tiltakozott a Szállodaszö­vetség vagy az IKT? - Az IKT nevében tavaly többször is tárgyaltunk a fővá­rosi önkormányzat illetékes ve­zetőivel. Megállapodtunk, hogy a helyi idegenforgalmi adót az idén sem emelik fel a törvény­ben megengedett négyszázalé­kos mértékre. Csakhogy utóbb kiderült, a főváros nem képes a kerületekre hatni. Arra a követ­keztetésre kellett jutnom, hogy mi mondhatjuk a magunkét, de senki sem figyel ránk. Az ön­­kormányzati adók kivetése egyébként országszerte kaoti­kus. Erre utalnak a vállalkozók jelzései, amelyek szerint egyes megyékben még útjelző táblák kihelyezése címén is meg­adóztatják őket. Más kérdés, hogy kiktől tudják behajtani a kivetett adókat, s kiktől nem. A komoly, nagy cégek természete­sen mindent befizetnek, de mondjuk egy 10 szobás panzió? - Ön szerint így meglehet, hogy az Idegenforgalmi Alapba sem fo­lyik be az 1994-re várt 1,8 milliárd forint? - Tavaly a számítások sze­rint az IFA-hozzájárulásból 400-500 milliónak kellett volna az év végéig befolynia, de októ­berig az összegnek alig több mint a fele folyt be. Az idén va­lamivel bővült az adófizetésre kötelezettek köre, az adó mér­téke pedig hozzávetőlegesen a tavalyinak a kétszerese. Nehe­zen képzelhető el, hogy az elő­zetesen számított összeg az idén teljes egészében gyarapítja majd az IFA-t. A túladóztatás egyenes következménye, hogy sok kisvállalkozó egyszerűen nem fizet vagy nem is képes minden adót megfizetni.­­ De a vendégnek adott számlá­kon sokan mégis külön feltüntetik az árat, és külön, egyenként az arra rárakódó adókat.­­ így tesz a mi szállodánk is, hogy a vendégek tisztán lássa­nak, de a vendégeket valójában ez nem is érdekli. Ők a vég­összeget nézik, s megállapítják, hogy Magyarország drága. Vagyis a túladóztatás nemcsak a vállalkozókat sújtja, hanem rontja Magyarország nemzet­közi versenyképességét is. G. Zs. Hegyeshalmi csúcs ’93 nyarán BOROS JENŐ FELVÉTELE | A POLIKER KFT. végelszámolója A meghirdeti nagykereskedelmi raktáron lévő árukészletét ELADÁSRA, EGY TÉTELBEN Az árukészlet értéke 5,7 M Ft+áfa. Cím: I POLIKER KFT., 3300 Eger, Kistályai u. 5.­­­­ 61865 JP­G 1994. január 3., hétfő fővállalkozó részére - 5 éves ciklusidővel - a társaság áruházainak felújítására (tervezéstől a kivitelezésig), az áruhai technológiák átszervezésére. Ezen belül társaságunk arculati koncepciójának megfelelő egységes hűtött és hűtetlen berendezések, valamint egyéb technikai berendezések biztosítására. Bővebb felvilágosítás, tájékoztatás a (62) 312-958-as telefonon Faragó Lajos kereskedelmi igazgatónál. A pályázatokat 1994. január 20-ig kérjük leadni, a referencia bemutatásával , az ÉLIKER Rt. 6720 Szeged, Híd u. 2. sz. alatti címére. Könyvvizsgálók - Számvitelesek - Adótanácsadók Az Európai Közösségek PHARE segélyprogramja a magyar gazda­ság európai integrálódásának elősegítésére támogatja könyvvizsgá­lói, számviteli és adótanácsadói szakmai szervezetek létrejöttét. A PHARE 1994 során százmillió forinttal kívánja támogatni e szerve­zetek tevékenységét. A szakmai szervezetek megalakításának, illet­ve a létező szervezetek átalakulásának fontos állomásai lesznek az 1994. február 1, 2 és 3-án 10 órakor a Budapesti Kongresszusi Központban tartandó szakmai gyűlések. A szakmai gyűléseken minden magyarországi könyvvizsgáló, számviteles vagy adótanácsadó részt vehet. Amennyiben Ön a fenti szakmák valamelyikét műveli és részt kíván venni valamelyik gyű­lésen, kérjük vágja ki és küldje vissza a megfelelő jelentkezési lapot a GJW Kft (1399 Budapest Pf. 701/418) címére. A szakmai gyűléseken a részvétel ingyenes. Biztosítsa, hogy ön is tevékenyen részt vehessen a szakmája jövőjét meghatározó szervezet megalakításában! Kitöltött jelentkezési lapját még ma adja postára ! A jelentkezések beérkezési határideje: 1994. január 15. A szakmai gyűléseket a Pénzügyminisztérium Phare Titkársága megbízásából a GJW Kft szervezi. A gyűlésekkel kapcsolatos eset­leges kérdéseire a 135-0747-es budapesti telefonszámon kaphat további felvilágosítást. A szakmai gyűléseken kizárólag a beküldött jelentkezéseket visszaigazoló regisztrációs szám birtokában lehet részt venni. Jelentkezési lap jNév: Jelentkezési lap ÍNév:........................................... Jelentkezési lap jNév:............................ Ípostacím: Ípostacím: Ípostacím: 1___________________________ I munkahely: Í munkahely: I munkahely: I............................._......|_____...! Ibeosztás: ...... ...........!Ibeosztás:..................................Ibeosztás:................................... | | Jelentkezem az 1994. február | | 1-jén 10 órakor a Budapesti­­ Kongresszusi Központban megrendezésre kerülő adótanácsadói szakmai gyűlésre. Tevékenységemet az alábbi­­ képesítés alapján végzem: ! | Jelentkezem az 1994. február | 2-án 10 órakor a Budapesti Kongresszusi Központban megrendezésre kerülő könyvvizsgálói szakmai gyűlésre. | Tevékenységemet az alábbi képesítés alapján végzem: [Jelentkezem az 1994. február 3-án 10 órakor a Budapesti Kongresszusi Központban megrendezésre kerülő számviteli, szakmai gyűlésre. ] Tevékenységemet az alábbi képesítés alapján végzem: 8 ■ 1 M •. 11 11 aláírás aláírás aláírás PHARE TÁMOGATÁS

Next