Népszabadság, 1994. február (52. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-07 / 31. szám

24 oldal 1 '­­ ’ 1 Ara: 78,50 Ft NÉPSZABADSÁG 1994. február 7., hétfőSzocialista napilap 52. évfolyam, 31. szám, első kiadás MSZP-MSZOSZ-platform választási megállapodás Választási együttműködési megállapodást kötött vasárnap az MSZP és az MSZOSZ szo­cialista-szociáldemokrata plat­formja. A platformhoz tartozó öt ágazati szakszervezet - a nyugdíjasokkal együtt - mint­egy 600 ezer tagot tömörít. MUNKATÁRSUNKTÓL Az MSZOSZ szocialista-szo­ciáldemokrata platformja nevé­ben Paszternák László, a vasas­szakszervezet elnöke írta alá a választási együttműködési meg­állapodást, amelyhez csatlako­zott Bársony András, a nyom­dászszakszervezet, Schalkham­­mer Antal, a bányászszakszer­vezet, Papp Pál, a vasutas-szak­szervezet elnöke is. Horn Gyula pártelnök bejelentette: az MSZP egyéni képviselőjelöltként in­dítja Szöllősi Istvánnét, a Peda­gógus Szakszervezet elnökét is. (Szakszervezeti... folytatás a 4. oldalon) Orbán, Kövér, Szájer, Áder a Fidesz megyei listáin A Fidesz országos választmá­nya kétnapos pécsi ülésén jóvá­hagyta az egyéni választókerü­letekben és a területi listák úgy­nevezett „befutó helyein” indí­tandó jelöltek névsorát, vala­mint döntött arról, hogy Orbán Viktor pártelnök Székesfehér­várott, Fejér megye 1. sz. vá­lasztókerületében egyéni jelölt­ként is versenybe száll a man­dátumért. A választmány elfo­gadta a párt középtávra szóló oktatási programját. A fiatal demokraták képvise­lőjelöltjeinek csupán egyötöde 30 éven aluli, többségük jelen­leg is országgyűlési képviselő. A jelöltek kétharmada 30 és 45 év közötti. Áder János, a párt ügy­vezető alelnöke és egyben kam­pányfőnöke a választmányi ülést követő sajtótájékoztatón elmondta: a jelöltek túlnyomó többsége diplomás férfi. A Fi­desz mindössze tizennégy nőt indít egyéni választókerület­ben, három nő vezet megyei lis­tát. Huszonhat jogász, huszon­két bölcsész és ugyanennyi mű­szaki végzettségű képviselője­lölt mellett tizennégy közgaz­dász, tizenhárom tanár és orvos, hét állatorvos, tizenhét agrár­­szakember száll versenybe a mandátumokért. A jelöltek je­lenlegi foglalkozásáról szólva Áder elmondta, huszonketten jogászként dolgoznak, huszon­hárman különböző beosztású gazdasági vezetők, tizennégyen pedig egyéni vállalkozók, raj­tuk kívül hét fideszes polgár­­mester, nyolc alpolgármester és harminc önkormányzati képvi­selő van a jelöltek között. A megyei listákat - kevés ki­vételtől eltekintve - a megyei el­nökök vezetik. Ugyanakkor Or­bán Viktor áll a Fejér megyei, Kövér László a Veszprém me­gyei, Szájer József a Győr-Mo­­son-Sopron megyei, Deutsch Tamás pedig a budapesti párt­lista élén. A budapesti jelöltek között szerepel még Frajna Imre neve, noha néhány napja a párt hiva­talosan is bejelentette, hogy Frajnát, aki Pető Ivánnal, az SZDSZ elnökével szemben in­dulna Zuglóban, visszalépteti. Áder János a Népszabadság kér­désére elmondta, a visszalépte­­tésre a pártvezetésnek megvan a felhatalmazása a választmány­tól, ám Frajnát csak akkor tör­lik a jelöltek sorából, ha a négy liberális párt már aláírta a vá­lasztásokra vonatkozó megálla­podást. Az országos választmány vé­gezetül elfogadta az országos lista állításának elveit. A listára kerülő nevekről és azok sor­rendjéről azonban várhatóan majd csak egy hónap múlva dönt a testület. Valószínűsíthe­tő azonban, hogy a listát Orbán Viktor vezeti majd, őt sorrend­ben Szájer József, a választ­mány elnöke, Kövér László frakcióvezető, Áder János kam­pányfőnök és Deutsch Tamás, a sajtókapcsolatokért felelős alel­­nök követi. A listán információ­ink szerint előkelő helyet kap­hatnak a párt megyei elnökei, a különböző szakértői kabinetek vezetői is. (Orbán Viktorral készült interjúnk a 4. oldalon) Fekete Gy. Attila Orbán Viktor egy kistigrist kapott ajándékba a pécsi választmányi ülés résztvevőitől boros­jenő felvétele Meghallgatnák a külügyminisztert Mérleg Belgrád után A jelek szerint nincs egyetértés a külügyi bizottságban Je­szenszky Géza jugoszláviai út­jának mérlegét illetően; az SZDSZ-es Szent-Iványi István a múlt héten kifogásolta, hogy a magyar külügyek irányítója a nemzetközi szankciók enyhítése mellett foglalt állást Belgrád­­ban. Értesülésünk szerint mindaz, amit Jeszenszky mon­dott, egybeesik a kormány ál­láspontjával. Eszerint az em­bargó nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket (ha élelmi­szerből valóban hiány is van, fegyverből és lőszerből állandó az utánpótlás), másrészt a vaj­dasági magyarokra tekintettel is, Szerbiával - mint szomszéd­dal - együtt kell élni. MUNKATÁRSUNKTÓL Kovács Lászlót, az MSZP képvi­selőjét, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét arról kér­deztük, mi az előzménye annak a pénteki sajtóértekezleten tett bejelentésnek, amely szerint Je­szenszky Géza külügyminisztert felkérik, számoljon be a külügyi bizottság előtt a Szerbiával kapcsolatos magyar álláspont módosulásáról.­­ A hét végi repülőtéri sajtó­­értekezleten, amelyet a Lon­donból és Dublinból hazatérő külügyi bizottsági küldöttek tartottak a kérdésről, kínos vita bontakozott ki az SZDSZ-es és az MDF-es bizottsági tag közt. (Meghallgatnák... folytatás a 3. oldalon) feltétel? WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL „A kelet- és közép-európai or­szágok haderőit át kell szervezni, úgy, hogy megfeleljenek a de­mokratikus világ szabványai­nak. Ennek központi kérdése a kommunistátlanítás, amely, ha úgy tetszik, ugyanazt a funkciót töltené be, mint annak idején a nácitlanítás” - mondta egy par­lamenti meghallgatáson Stephen Oxman, az amerikai külügymi­nisztérium illetékes államtitkár­helyettese. Oxman a múlt héten öt kongresszusi és szenátusi meghallgatáson vett részt, ez a kijelentése kedden hangzott el, de a szerdán közzétett sajtóköz­leményekben nem szerepelt. A diplomata egy olyan kér­désre válaszolt, amely azt firtat­ta, „megérdemlik-e” az új de­mokráciák az amerikai támoga­tást. Mint mondta, igen, annak ellenére, hogy az említett orszá­gokat jelenleg nem fenyegeti külső támadás veszélye, ami in­dokolttá tenné a NATO bizton­sági garanciáinak megadását. (Új... folytatás a 3. oldalon) A világ elítéli a boszniai mészárlást 68 halott, 200-nál több sebesült a szarajevói piactéren Fekete szombat után vasárnapi gyász Szarajevóban: 68-ra nőtt a gyilkos piaci merénylet halá­los áldozatainak száma, a kór­házakban több mint 200 sebe­sültet ápolnak. Míg Karadzsi­­csék szerbellenes összeesküvést emlegetnek, a bosnyák kor­mány a Biztonsági Tanács cse­lekvését követeli. Bosznia a központi téma az EU miniszteri tanácsának mai ülésén. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Még a sokat átélt, s a háborúba belefásult szarajevóiakat is meg­rendítette az a minden eddigit felülmúló tömeggyilkosság, amely szombat délben történt a város biztonságosnak vélt, leg­forgalmasabb piacterén. A be­csapódó aknagránát 68 gyanút­lan ember életét oltotta ki, több mint 200 személyt megsebesített. Az első helyszínelést lebonyo­lító békefenntartók állítólag nem tudták teljes bizonyosság­gal megállapítani a lövedék pá­lyáját, csupán annyit közöltek, hogy a tömeghalált 120 milli­méteres aknagránát okozta. Szarajevóban dolgozó olasz té­vések azonban azt állították, hogy a piactérre a szerb tüzér­ségnek van jó „rálátása”. A bosnyák kormány, amely­nek nincsenek kétségei a me­rénylők nemzetiségét illetően, azonnal az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordult, és cselek­vést kért tőle. Silajdeic minisz­terelnök szerint a tragédiát a testület tétlensége tette lehető­vé, további tétlenségével pedig újabb borzalmak felé nyit utat. Az orvtámadással gyanúsí­tott szerb fél a legerélyesebben tagadja, hogy bármi köze lenne a vérfürdőhöz, azt állítva töb­bek között, hogy a várost ost­romló tüzéreinek, akiknek min­den lövedékkel „el kell számol­niuk”, nincs „leltári hiánya”. Milan Gvero tábornok odáig merészkedett feltételezéseiben, hogy talán nem is gránát, ha­nem előre megfontolt szándék­kal elrejtett muzulmán pokol­gép robbant a piacon. Karadzsicsék, s velük együtt Kis-Jugoszlávia kormánya, sőt Szlobodan Milosevics is sajnál­kozásukat fejezték ki a történ­tek miatt, s - ez új mozzanat - a tettesek mielőbbi elfogását és példás megbüntetését sürget­ték, még ha szerbek is azok. A Mladics-féle erők parancsnok­sága közös vizsgálóbizottság felállítását indítványozta, ezt azonban az UNPROFOR veze­tői visszautasították, miután a bosnyákok a közreműködést megtagadták. (A világ... folyta­tás a 2. oldalon) A piactér a támadás után REUTERS-FOTÓ Für Lajos: Az MDF magához tért Gyakorlatilag eldöntöttnek te­kinthető, hogy Für Lajos hon­védelmi miniszter lesz az MDF hivatalos elnökjelöltje, megvá­lasztása biztosra vehető. Hon­védelmi miniszteri tisztségét vélhetően megtartja pártelnök­ként is. Munkatársunk azokról a kérdésekről beszélt vele hiva­talában, amelyeknek megoldá­sa e két tisztében tőle is függ majd. - Miniszter úr! Jól szólítom meg? Hisz gyakorlatilag biztosnak látszik a legtöbb megfigyelő számára, hogy ön lesz az MDF elnöke. Minek tudja be Lezsák úr visszalépését, és mi­lyen várakozásokkal néz e kritikus periódusban az új tisztség elé? - Maradjunk egyelőre a mi­niszternél. Természetesen, mint az MDF országos elnökségi tag­ja, nem titok, hogy jelölt vagyok az elnöki posztra. Lezsák úr visszavonulását én annak tu­dom be, hogy két dolgot nem le­het megengedni magunknak. Az egyik az, hogy valamifajta kihívást jelentsünk a másik szá­mára, és hogy egymás nélkül próbáljuk megoldani az MDF vezetésében beállt helyzetet. Olyan megoldást kell találni eb­ben az időszakban, amikor - ön is utalt rá - meglehetősen kriti­kus korszak következik. Gon­dolom, hogy ez volt a legfonto­sabb megfontolás; lehet, hogy az is belejátszott, hogy én va­gyok az idősebb, és neki még nagyon nagy jövőt ígér az élet­kora is. (Térségünk... folytatás a 10. oldalon) Nyolc párt egyéni képviselőjelöltjeinek névsora Május 8-án (vasárnap) lesz az országgyűlési képviselői választások első fordulója. Három hónappal a szavazás előtt lapunk összegyűjtötte a ’90-es választásokon lege­redményesebben szerepelt nyolc párt egyéni képviselő­­jelöltjeinek névsorát. A lis­ták természetesen még nem véglegesek és nem is telje­sek, de már 1325 nevet tar­talmaznak. (Táblázatunk a 6­7. oldalon) Balsai szerint haladás történt a sortüzek ügyében Végre megfelelően korrekt jogi választ adtunk arra a kérdésre, hogy mi legyen azoknak a sorsa, akik elviselhetetlen és a nemzet lelkiis­meretét azóta is bántó bűncselekményeket követtek el. Ha nem is vagyunk teljes mértékben elégedettek az igazságtételi törvény vég­rehajtásával, azért a tegnapi éjszakát néhányan már börtönben töl­tötték - kommentálta szombaton Tatán Balsai István igazságügy­­miniszter az aznapi lapokban megjelent hírt, miszerint több sze­mélyt őrizetbe vett az ügyészség az 1956-os egri sortűz ügyében. Balsai István szombaton részt vett a Magyar Demokrata Fórum Komárom-Esztergom megyei szervezetének tatai me­gyegyűlésén. Az igazságtételi törvénnyel kapcsolatban egye­bek között kijelentette: - Tudom, hogy az első lépés mindig a legnehezebb. Ez a tör­vény több, mint az 1956-ban és az azt követő időszakban elkö­vetett háborús és emberiségel­lenes bűncselekmények tettesei felelősségre vonásának a lehe­tősége. Azért több, mert a rend­szer, amelyet leváltottunk, eb­ben fogant, ezekben a háborús bűnökben. Munkatársunk ezzel kapcsolatban kérdéssel fordult a miniszterhez. - Nem érzi úgy, hogy az ügyészsé­geket bíráló, az 1956-os ügyek ki­vizsgálásának lassúságát kifogásoló kijelentései hatásának tudható be az egri őrizetbe vétel? - Ez nem így van, szó sem volt semmiféle befolyásolásról. Va­lójában nem elmarasztaltam az eljáró ügyészségeket, hanem csak az aggodalmaimnak adtam hangot. Az egri ügyről nem be­széltem senkivel, de az biztos, hogy elmozdult valami. Az eddi­gi stagnálás szűnt meg. Viszont az is tény, hogy elég nagy nyil­vánosságot kapott az igazságté­teli törvény végrehajtásával kapcsolatos múlt heti moson­magyaróvári kérésünk. Addig minden állt, most pedig tanúi vagyunk egy jelentős lépésnek. - Nem tart attól, hogy az egri őri­zetbe vétel félelmet kelt az emberek­ben? - Miért keltene félelmet? Aki bűnös, azt le szokták csukni, nemde? Aki pedig háborús bű­nös, az féljen! Ezek el nem évü­lő bűncselekmények. Kovács Béla

Next