Népszabadság, 1994. március (52. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-01 / 50. szám

32 oldal f ! Ára: 18,50 Ft NEPSZABADSAG 1994. március 1., kedd SZOCIALISTA NAPILAP 52. évfolyam, 50. szám, első kiadás NATO-gépek akciója Bosznia légterében Két F-16-os négy Sirályt lőtt le­­ Teljes harckészültségben a Saratoga Hétfő hajnalban lezajlott a NATO történetének első tényleges katonai akciója: egy amerikai légi­kötelék Bosznia légterében lelőtt négy szerb har­ci repülőgépet, amelyek megsértették a tavaly áp­rilis óta érvényben lévő repülési tilalmat. Hajnal­ban négy óra után észlelték a NATO légi megfi­gyelői, hogy hat Galeb (Sirály) típusú boszniai szerb harci gép a levegőbe emelkedett. Ezzel megsértették az 1992. októberben a Biztonsági Tanács által elrendelt és tavaly április óta ér­vényben lévő repülési tilalmat. Az ENSZ-felha­­talmazás alapján két amerikai F-16-os vadászgép és két biztosító gép üldözőbe vette a Galebeket, kétszer figyelmeztette őket: szálljanak le, vagy hagyják el a tiltott zónát. Közben a kéksisakosok szárazföldi parancsnokságáról jelzések érkeztek, hogy szerb gépek bombáztak Novi Travnik kör­nyéki muzulmán katonai célpontokat, illetve egy kórházat. Mivel az üldözőbe vett Galebek közül négy nem reagált a figyelmeztetésre, az amerikai repülők levegő-levegő rakétákkal lelőtték őket. A két másik gép korábban leszállt a Banja Luka melletti boszniai szerb támaszpontra. A harci cselekményeket követően ismét teljes készültség­be helyezték a NATO Olaszországban állomásozó gépeit, és Triesztből kifutott az Adriai-tengerre a Saratoga repülőgép-hordozó. Magyarország fö­lött hétfőn is járőröztek a NATO AWACS-rend­­szerű felderítőgépei, amelyek a boszniai légteret ellenőrzik. Moszkva egyelőre tanulmányozza a helyszínről kapott jelentéseket, hétfő estig nem foglalt állást. Lapzártakor nem ismeretes, megér­kezik-e az orosz fővárosba Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője, akit hétfő estére vár­tak. (Részletes jelentéseink a 2. oldalon) Újabb brosúra készül Új kiadványt készít a kormány. A nagy port kavart „propagan­dabrosúra” után ezúttal hét részből álló füzetsorozat kiadá­sát tervezi a Nemzeti Tájékozta­tási Iroda (NTI). Az első rész Magyarország ezeréves történel­méről szól, a többi hat pedig az elmúlt négy év történéseit tag­lalja, Varga Domokos György­nek, az MTI vezetőjének szavai­val: a legfontosabb eredménye­ket. A kiadvány legfeljebb nyolc­millió forintba kerül majd. A költségeket az iroda költségve­tési keretéből fedezik. (Szembe­sülés... folytatás a 4. oldalon) Nincs törés a magyar külpolitikában Ma Bonnban tárgyal Boross Péter kormányfő BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL A magyar-német politikai kap­csolatok problémamentesek, Boross Péter miniszterelnök keddi, bemutatkozó jellegű bon­ni látogatása elsősorban azt a célt szolgálja, hogy tudatosítsa a vezető német politikai körök­ben. Antall József halála után nem következett be törés, illetve irányváltás a magyar külpoliti­ka célkitűzéseiben. A vendéglátó Helmut Kohl (CDU) kancellár és a magyar miniszterelnök tárgyalásának középpontjában­­ a belpolitikai helyzet kölcsönös ismertetése és a kétoldalú gazdasági kapcsola­tok áttekintése mellett­­ a Né­metország által messzemenőkig támogatott magyar integrációs törekvések megvitatása lesz. A továbbiakban a két kormányfő aláírja az NSZK és Magyaror­szág között még 1977-ben meg­kötött kulturális, oktatási és tu­dományos együttműködési ke­retszerződés újabb ötéves meg­­hosszabításáról szóló dokumen­tumot. Boross Péter egynapos bonni villámlátogatásán - amely a politikus kormányfői minőségében harmadik külföldi útja - találkozik Klaus Kinkel (FDP) külügyminiszterrel, aki­vel elsősorban a balkáni, vala­mint az oroszországi helyzetet vitatja meg. Eszmecserét folytat Wolfgang Schäubléval, a CDU/CSU frakció elnökével, ezen a találkozón a mindkét or­szágban idén esedékes parla­menti választások adják a fő té­mát. Boross előadást tart a CDU-hoz közel álló Konrad Adenauer Alapítványban. Luxusautók politikusoknak Politikusok is vásároltak azokból a különösen nagy értékű luxus­kocsikból, amelyeket minden idők eddigi legnagyobb vámcsalása révén „csempészett” be az országba Varga Tamás, az Autó Classic cég tulajdonosa. A diplomaták, külkereskedők és hazatelepülő ma­gyarok vámmentességének megvásárlásával vámmentesen beho­zott autók között több tízmillió márkás limuzin volt, színes tévé­vel, fedélzeti telefonnal, telefaxszal és számítógéppel felszerelve, de akadt egyedi gyártású Rolls-Royce is. Varga, aki egy időben a pártpolitika „holdudvarába” tartozott, előzetes letartóztatásban van. (Beszámolónk a 28. oldalon) A társaságoknak már lejárt Tegnap éjfélkor járt le a társa­sági adó bevallásának határide­je. Aki késik a bevallással, mu­lasztási bírságot fizet, de meg­felelő igazolás benyújtása ese­tén az APEH ettől eltekint. Szondy Györgyné főtanácsos lapunknak elmondta: a társasá­­giadó-bevallást a törvény hatá­lya alá tartozó meghatározott, egyszeres vagy kettős könyvvi­telt vezető gazdálkodó szerve­zeteknek kellett elkészíteniük február 28-ig. A lakásszövetke­zetek, a társadalmi szervezetek, az egyházak, az alapítványok, a víz- és közműtársulatok, vala­mint a külföldi vállalkozók en­nek a kötelezettségüknek május 31-ig tehetnek eleget. A többi gazdálkodó szervezetnek most és májusban is be kell adniuk a társasági adóról a bevallásukat, de az egyszeres könyvvitelt ve­zető cégek - amennyiben nem történik a változás februári be­vallásukhoz képest - a mostani nyilatkozattal is eleget tehetnek bevallási kötelezettségüknek. Egyelőre az APEH-nél nincs adat arról, hány gazdálkodó küldte vagy vitte be adóbeval­lását, de a korábbi évek eddigi tapasztalatai alapján valószí­nű, hogy sokan az utolsó pilla­natban adják postára a doku­mentumot. A bevallási kötele­zettség késedelmes teljesítésé­ért mulasztási bírságot kell fi­zetni. A hatvan napot meg nem haladó késedelemért a beval­lott adó öt százalékát, a hatvan napon túli késedelemért húsz százalékot, tizenkét hónapon túli késedelemért pedig a be­vallott adó harminc százalékát kell befizetni. M. R. A. 9 i­s óvatosabban az ultrahanggal? Szakértők vitája a legújabb kutatásokról Lehetséges, hogy újra kell gondolni a terhesség alatti ultrahangvizsgálatok alkalmazását, kuta­tók szerint ugyanis ez az eljárás csak a szükséges esetekben és mértékben látszik elfogadhatónak. A tavaly publikált ezzel kapcsolatos eredménye­ket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) java­solja megismertetni a világ orvosaival. Az ultra­hangos készülékek (UH) az 1950-es évektől ter­jedtek el világszerte. Korábban röntgent hasz­náltak a magzatok méhen belüli vizsgálatára, 1957-től azonban a skót Ian Donald a magzati el­változások felismerésére, 1963-tól pedig a terhes­ség megállapítására is alkalmazta az ultrahan­got. (Óvatosabban... folytatás a 7. oldalon) Ultrahangot csak mértékkel BOROS JENŐ FELVÉTELE I­­0 .­­ " Az Alkotmánybíróság elé kerül a választójogi törvény? Elvben van rá esély, hogy ez a téma jelentőségénél fogva el­sőbbséget kap - nyilatkozta la­punknak Holló András, az Al­kotmánybíróság főtitkára arról az indítványról, amelyben az egészségbiztosítási tb-önkor­­mányzat a választójogi törvény egyik passzusát kifogásolja. Az egészségbiztosítási önkor­mányzat múlt pénteki közgyű­lése után bejelentették, hogy a testület - a választójogi törvény egyik passzusának alkotmá­nyosságát megkérdőjelezve - az Alkotmánybírósághoz fordul. A tb-önkormányzat kezdeménye­zi: az alkotmánybírák helyez­zék hatályon kívül a törvény­nek azt a rendelkezését, amely szerint az önkormányzat azon választott tagjainak, akik in­dulnak az országgyűlési válasz­tásokon, már jelöltként le kell mondaniuk tb-önkormányzati mandátumukról. A parlamenti választásokig, illetőleg az Al­kotmánybíróság döntéséig az önkormányzat nem kívánja be­tölteni a megüresedett helyeket, mert így - esetleges választási kudarcuk után - a képviselők visszakaphatnák a mandátu­mukat. Miután a jelöltlistákat április 8-án zárják le, az indítványozó egészségbiztosítási önkormány­zat azt szeretné, ha április elejé­ig az ügyben döntést hoznának az alkotmánybírák. Van-e erre esély? - kérdeztük hétfőn Holló Andrást, az Alkotmánybíróság főtitkárát. - Elvben van esély arra, hogy az indítvány a téma jelentőségénél fogva elsőbbséget kap - válaszolta a főtitkár. Hoz­zátette: a soron kívüli eljárásról az Alkotmánybíróság teljes ülé­se hivatott dönteni. Amennyi­ben az indítvány soronkívülisé­get kap a testülettől, önmagá­ban ez sem garantálja azt, hogy április elejéig meg is születhet a határozat. Többek közt az al­kotmányossági kérdés bonyo­lultságától is függ az eljárás időtartama - mondta főtitkár. A. S. Ma dönthetnek az egészségügyiek béréről MUNKATÁRSUNKTÓL Lapunk értesülése szerint ma tárgyalnak az egészségügyi dol­gozók béremelésének fedezeté­ről az illetékesek. A népjóléti és pénzügyi tárca, a szakszerveze­tek, a kórháztulajdonos telepü­lési önkormányzatok és az egészségügyet finanszírozó biz­tosító vezetőit szorítja a határ­idő: az Egészségügyben Dolgo­zók Demokratikus Szakszerve­zete március 7-ig pozitív vá­laszt vár, különben sztrájkbi­zottságot alakít. A közalkalmazotti törvény szerint január elsejétől föl kel­lett volna emelni az egészség­­ügyiek alapbérét és pótlékait, de eddig erre nem került sor. A szakszervezet szerint a béreme­léshez közel 20 milliárd forintra van szükség, ez az összeg to­vább bővült amiatt, hogy újabb pótlékot kívánnak adni a há­rom műszakban dolgozó szak­­alkalmazottaknak, aminek for­rásigényét egy most készülő fel­mérés deríti ki. A tb-költségvetésében 11 mil­liárd forintot különített el a parlament a béremelésre, ami­ből négymilliárdot „elvisz” a múlt évi emelés. További pénz­forrás a teljesítményfinanszíro­zás bevezetésével megállapított 35 milliárd forintos keretből te­remthető. Az érdekvédők sze­rint a pénz kevés. A biztosító reméli, hogy a kormányzat a tartalékalapból segít, hiszen az egészségügy működőképességé­nek megőrzése országos ügy. ­ Munkaügyi perek az F kategóriáért A túlterhelt munkaügyi bírósá­goknak egyre több munkát ad­nak azok a perek, amelyeket pe­dagógusok indítanak az F kate­góriába kerülésükért. Összeállí­tásunkból kiderül: van, ahol már megszületett az elsőfokú ítélet. TUDÓSÍTÓINKTÓL Január közepe óta 280 vasi pe­dagógus adott be keresetet a Szombathelyi Munkaügyi Bíró­ságra. A legtöbben Körmendről, Szentgotthárdról, Sárvárról és Kőszegről fordultak a bíróság­hoz. Dr. Szőke Zoltán, a bíróság elnöke érdeklődésünkre el­mondta: eddig 21 körmendi pe­dagógus ügyében született - egyelőre nem jogerős - ítélet. Valamennyiüket magas színvo­nalú szakmai munkájuk elisme­réseként az úgynevezett „lehet” ágon sorolták az F kategóriába a közalkalmazotti törvény megje­lenése után, majd a decemberi törvénymódosító rendeletet kö­vetően visszaminősítették őket. A bíróság megalapozottnak ta­lálta a pedagógusok keresetét, és visszahelyezte őket az F kategó­riába. Az indoklás szerint a mó­dosító rendelet a „lehet” ágon történt besorolásokat érintetle­nül hagyta. (Pedagógusok... folytatás a 7. oldalon)

Next