Népszabadság, 1994. március (52. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-01 / 50. szám

4 NÉPSZABADSÁG Parlament: napirend előtti szócsaták Önálló indítvány a képviselők jogállásának módosítására Az Országgyűlés tegnapi mun­kanapján elutasította Gáspár Miklós kereszténydemokrata képviselő indítványát, hogy ne lehessen képviselőnek válasz­tani azt, aki hivatásos tisztként a BM III/III-as csoportfőnök­ségnél vagy annak elődjénél teljesített szolgálatot, illetve az 1956-os forradalom és szabad­ságharc leverésében való rész­vételért kitüntetést kapott. Hétfő délután az Országgyű­lésben a napirend tárgyalása előtt Varga János (MDF) fel­szólalásában élesen bírálta Horn Gyula szocialista párti elnököt. Az MDF-es képviselő szerint valótlan a szocialista párt elnökének az a kije­lentése, hogy a jelenlegi kor­mányzat a felelős a mezőgaz­daság tönkretételéért. Varga hangoztatta: az MSZMP, amelynek jogutódja az MSZP, már 1989-ben megállapította, hogy válságban van a mező­­gazdaság. A képviselő idézte az idevonatkozó MSZMP-do­­kumentumokat, amelyek a me­zőgazdaság helyzetét taglal­ták. Dornbach Alajos házelnök felhívta a képviselők figyel­mét, hogy napirend előtt csak rendkívüli ügyekben lehet szót kérni, a képviselő viszont köz­ismert tényeket közölt. Ennek ellenére Varga folytatta felszó­lalását, s leszögezte: azok a fe­lelősök a mezőgazdaság hely­zetéért, akik 1989-90-ig az ag­rárpolitikát irányították. Arra is emlékeztetett, hogy az MSZMP KB említett ülésén 118-an vettek részt, közülük ma kilencen, az MSZP parla­menti képviselői. Talán kollek­tív amnéziával állunk szemben - vélte Varga. Az MDF-es képviselő felszó­lalására reagálva Gál Zoltán, az MSZP frakcióvezetője kifej­tette: biztos abban, hogy a par­lament hátralévő idejében jó néhányszor idéznek még a nemrégiben kiadott MSZMP- jegyzőkönyvekből. Gál szerint a jegyzőkönyvek arról is tanús­kodnak, hogy az MSZMP­ ak­­kor őszintén beszélt a mező­­gazdaság helyzetéről, ellentét­ben jó néhány mai párttal. A frakcióvezető ezt követően a Statisztikai Hivatal adataiból idézett, amelyek arról tanús­kodnak, hogy a hazai állatállo­mány és a mezőgazdasági ter­melés jelentősen csökkent. Az elmúlt négy esztendőben a me­zőgazdaság bruttó termelése 30 százalékkal esett vissza, a me­zőgazdasági beruházások pe­dig egytizedükre zuhantak. Mindez az elmúlt négy évben történt - szögezte le Gál. Varga kivételesen engedélye­zett viszonválaszában arra utalt, hogy a mezőgazdaság helyzetét néhány év alatt nem lehet megoldani. Lukács Tamás keresztényde­mokrata képviselő napirend előtti felszólalásában elmond­ta: vasárnap az egri Gárdonyi Géza Színházban tartotta köz­gyűlését az egyik­ szövetkezet, ahová nem engedték be őt. Ké­sőbb a rendőrség közreműkö­désével mégis bejutott a szín­házterembe, ahol azt tapasztal­ta, hogy mindenki elvtársnak szólítja a szövetkezet elnökét. Gál Zoltán szocialista frakció­­vezető reagálásában arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a rend­őrség segítette bejutni Luká­csot, akkor nem járt el jogszerű­en. A képviselői igazolvány ugyanis nem jogosítja fel tulaj­donosát arra, hogy egy gazda­sági társaság tanácskozásán részt vegyen. Gál ugyanakkor kívánatosnak tartaná, ha Lu­kács képviselő bátorsága to­vábbra is megmaradna az ÁVÜ- vel folytatott vitájában. Az el­hangzottakkal kapcsolatban Dornbach Alajos házelnök min­den jelenlévő figyelmébe aján­lotta a képviselők jogállásáról szóló törvény tanulmányozását. Szabó Lukács (MIÉP) napi­rend előtti felszólalásában rossznak és végrehaj­thatatlan­nak nevezte a szövetkezetekről szóló átmeneti törvényt, ami miatt szerinte egymillió-egy­­százezer ember nem juthat hoz­zá a vagyonához. A képviselő szerint emiatt súlyos mulasztás terheli a kormányt. Ezért azt ja­vasolta, hogy a szövetkezeti törvényt módosító indítvány ügyében név szerint szavazzon a T. Ház a tárgysorozatba vétel­kor. Ezt követően az Országgyű­lés önálló indítványok napi­rendre tűzéséről és sürgős tár­gyalásáról döntött. A parla­ment sürgősséggel tárgyalja majd Magyar Bálint (SZDSZ) önálló indítványát, amely az országgyűlési képviselők jogál­lásáról szóló törvény módosítá­sára vonatkozik. A módosítás lényege: az országgyűlési kép­viselő mandátuma érvényessé­gének megállapításától számí­tott 30 napon belül, majd meg­bízatásának megszűnésétől számított 30 napon belül köte­les az Országgyűlés elnökénél vagyonnyilatkozatot és gazda­sági érdekeltségi nyilatkozatot tenni. Magyar szerint ezt a nyi­latkozatot nyilvánosságra kell hozni. Az Országgyűlés napirendjé­re tűzte Gáspár Miklós (KDNP) önálló indítványát is, amely az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvény módosítására vo­natkozik. Gáspár szóbeli kiegé­szítőjében hangoztatta: az álla­mi vagyon privatizációjának tisztának és nyilvánosnak kell lennie, a mostani törvény joghé­zagai viszont elvben lehetőséget adnak a visszaélésekre. Az Or­szággyűlés elutasította - 73 igen, 81 nem és 40 tartózkodás mellett - Gáspár másik indítvá­nyának napirendre tűzését, amelyben a képviselő az or­szággyűlési képviselők megvá­lasztásáról szóló törvényt kí­vánta módosítani. Az elutasí­tott javaslat lényege, hogy ne legyen megválasztható or­szággyűlési képviselőnek az, aki hivatásos állományú tiszt­ként szolgálatot teljesített a volt BM III/III. csoportfőnöksé­génél, annak elődjeinél, vala­mint karhatalmi alakulatban szolgált 1956-57-ben, vagy az 1956-os forradalom és szabad­ságharc leverésében való rész­vétele miatt kitüntetésben ré­szesült. Az Országgyűlés végül név szerinti szavazás után­­ 152 igen, 72 nem és három tartózko­dás mellett - napirendjére tűzte a szövetkezeti törvény módosí­tására vonatkozó javaslatot. K. J. T. Mégsem szavazta le Csúcsot a kabinet MUNKATÁRSUNKTÓL A megbízható forrásokra hivat­kozó hétfői Pesti Hírlap címol­dalán cáfolja a Népszabadság és a Magyar Hírlap szintén meg­bízható forrásokból származó szombati információját, misze­rint a kormány csütörtöki ülé­sén leszavazta a rádiónak a lét­számleépítésre kért céltámoga­tási igényét. A valóság az - így a Pesti Hírlap -, hogy az ülésen egyelőre a szervezeti és műkö­dési szabályzat módosításáról döntöttek, s a céltámogatási igényről a határozatot a jövő hétre halasztották. Mindehhez Juhász Judit kormányszóvivő csupán annyit fűzött hozzá: „valóban megerősítettem a Pes­ti Hírlap értesülését, mert nem szavaztak le senkit, hanem el­halasztották a döntést, de erről többet én sem tudok...” Lapunk értesülései szerint a kormány esetleg ezen a héten újból napirendre tűzi a rádió támogatási igényét - az MTV időközben benyújtott ez évi gazdálkodási tervével együtt. A rádióban változatlanul mű­ködő sztrájkbizottság ismét ak­cióra készül. Csütörtökön utcai demonstrációt terveznek a fo­lyamatban levő elbocsátások el­len. Földügy: Torgyán hajthatatlan A Független Kisgazdapárt ra­gaszkodik ahhoz, hogy külföldi állampolgár, cég vagy vegyes vállalat ne szerezhessen földtu­lajdont Magyarországon - je­lentette ki Torgyán József a termőföldről szóló törvény ál­talános vitája során. Amennyit lehetett, elvettek már hazánk területéből az ellenséges hatal­mak, illetve az idegen tőke - folytatta. A képviselő formai­lag is kifogásolta az előterjesz­tést. Külön földtörvényre lett volna szükség, aminek megszü­letését néhai Antall József mi­niszterelnök megígérte az FGKP elnökének. Torgyán sze­rint a jelenlegi változat hazán­kat a magyar ember számára elfogadhatatlan, nyugat-euró­pai kvótarendszerbe erőltetné be. A képviselő javasolta: az önkéntes birtokösszevonás he­lyett a jogszabály hatósági in­tézkedéssel támogatott, kötele­ző intézkedést írjon elő. Felhív­ta a figyelmet arra is, hogy a törvény korlátozza: ne alakul­hassanak ki 116 hektárnál na­gyobb földbirtokok. Nem lehet még egyszer cselédsors Ma­gyarországon - hangsúlyozta Torgyán József. ­ Az emberek a pénztárcájukból ítélnek Kuncze Gábor: Az MDF népszerűségnövekedése megállt Boross Péter, miközben nagyon ügyes retorikával él miniszter­­elnökké választása óta, érdemi változást nem hajtott végre a kormányzásban - nyilatkozta lapunknak Kuncze Gábor. Az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje pártja legerősebb választási el­lenfelének az MSZP-t nevezte. Úgy vélte, továbbra sem dőlt el, hogy az MDF-ben melyik irányzat lesz a meghatározó a választások után.­­ Az MDF országos gyűlése és az MSZP kongresszusa után hogyan ítéli meg az SZDSZ választások utá­ni koalíciókötési lehetőségeit? - Továbbra is az az álláspon­tunk, hogy ez a programok összeegyeztethetőségén múlik, és a kérdés csak a választási eredmények ismeretében vála­szolható meg. - Korábban azt mondták: az MDF-ben egyszerre több irányzat van jelen, és nem tudják, közülük melyik lesz a meghatározó. Válto­zatlanul ez a véleményük? - Az MDF-ről kialakult kép azért nem tisztulhatott le azóta sem, mert továbbra sem ismer­jük a programjukat. Az MDF országos gyűlésén elhangzott el­képzeléseik alapján úgy tűnik, hogy retorika szintjén kezdik átvenni azokat a javaslatokat, amelyeket az SZDSZ már rég­óta képvisel a parlamentnek be­nyújtott módosító indítványai­ban. Politikai értelemben vett újdonságot nem tapasztaltunk az MDF országos gyűlésén. - Ön szerint tehát Boross Péter miniszterelnökké választása után sem határozható meg pontosan az MDF politikai irányvonala? - Továbbra is úgy látom, hogy egyszerre több irányzat van jelen az MDF-ben, s nem tudni, azok milyen súllyal lesz­nek jelen a május után összeülő parlamentben. - Melyik pártot tartja az SZDSZ legnagyobb választási ellenfelének? - A közvélemény-kutatások alapján az MSZP-t. - A választásokhoz közeledve mi­lyen jelenségeket tart legveszélye­sebbnek? - Mivel a hivatalos kam­pányidőszak még nem kezdő­dött el, erre nem tudok egyér­telmű választ adni. Egyrészt tartok attól a könnyen bekövet­kezhető lehetőségtől, hogy az MSZP kampányában túl nagy súllyal lesznek jelen az elmúlt negyven évre hivatkozó erők. Másrészt az már ma is jól látha­tó, hogy az MDF nem a valós ál­lapotokat tükröző sikerpropa­gandába kezdett. Ez veszélyes a közvéleményre, mert megté­vesztő és veszélyes az MDF-re is, mert ebből a nem reális hely­zetből kiindulva határozza meg programját és a választások utáni teendőket. - Boross Péter miniszterelnökké választása után nőtt az MDF nép­szerűsége. Minek tulajdonítja ezt? - A legújabb közvélemény­kutatások szerint az MDF átme­neti népszerűségnövekedése megállt. Boross Péter, aki való­ban nagyon ügyes retorikával él miniszterelnökké választása óta, érdemben semmilyen vál­toztatást nem hajtott végre a kormányzásban. Továbbra is privatizációs korrupciós ügyek­től hangos a sajtó. Az, hogy most a kormány néhány emberét le­váltotta, nem változtat azon a tényen, hogy a korrupciót lehe­tővé tévő intézményrendszer érintetlen. A kormányfő a tele­vízió és a rádió élén sem volt hajlandó személyi változtatá­sokra, pedig ez alapvetően befo­lyásolhatja a választások tiszta­ságát. Boross Péter nagyon igye­kezett megnyerő módon fellépni a közvélemény előtt és húzni maga után az MDF-et, de ettől még az elmúlt négy év hibái ter­helni fogják a következő kor­mányzati ciklust. És az emberek nem a sikerpropaganda, hanem a pénztárcájuk alapján vonják meg az elmúlt négy év kormány­zati mérlegét. Zsoldos Attila HAZAI KORKÉP_ Szembesülés a kormány sikereivel ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL - Ez nem olyan jellegű kiad­vány, mint a másik - bocsátotta előre Varga Domokos György, a Nemzeti Tájékoztatási Iroda vezetője. A tervek szerint hét füzetet adnak ki. Az első rész - kilencven oldalon - Magyaror­szág ezeréves történelmét mu­tatja be. Az elmúlt négy év „leg­fontosabb eredményeit” hat részben taglalják. A tájékozta­tási iroda vezetője szerint első­sorban az értelmiségnek szól­nak majd ezek a kiadványok. A tervezett címe ez lesz: Meg­újuló Magyarország. Az egyes füzetek tervezett címei: Törté­nelem és helyzetkép, A jogállam helyreállítása, A külpolitika irányváltása, Út a piacgazdaság felé, Éledő civil társadalom, Tö­rekvés a szellemi élet megújítá­sára. Ezúttal nem politikusok jegyzik a füzeteket, Varga Do­mokos György szavaival: külső munkacsapat készíti a kiad­ványt, de róluk többet egyelőre nem lehet tudni.­­ Legfeljebb néhány tízezer darab készül mondta a NTI vezetője. A kiadványt könyvtá­rakba, kutatókhoz, s­­ idegen nyelvű fordításait­­ külföldre juttatják el. Nem kézbesítik te­hát névre szólóan, mint az előző brosúrát. Az ellenzéki frakciók­nak viszont ebből is jut. Varga Domokos György a ki­advány céljáról azt mondta: egy értelmes emberekből álló csa­pat fogalmazza meg, mi is tör­tént az elmúlt négy évben, de nem céljuk négy év kormányza­ti tevékenységének mérlegét megvonni. - A másik brosúra valószínű­leg befolyásolja majd a szavazó­kat, hiszen szembesülnek a kor­mány sikereivel, s reményeim szerint nem is felejtik el - fogal­mazott. Az új kiadvány elkészí­tésének határideje április. Gál J. Zoltán Fenékküszöb A szigetközi vízpótlásra vonat­kozó kormányzati előterjesztést tegnapi ülésén általános vitára alkalmasnak találta a parla­ment környezetvédelmi bizott­sága. A KHVM­­helyettes állam­titkára szerint a kormány most sem tudott jobb megoldást ta­lálni, mint egy évvel ezelőtt, azaz a fenékküszöbbel történő visszaduzzasztást. A vízpótlás ideiglenes, szükségmegoldás, ami a Szigetköz kiszáradását hivatott megakadályozni. A szakértők megnyugtatták a képviselőket, a dunakiliti léte­sítményt a víz terelésekor hasz­nálják fel, szó sincs üzembe he­lyezésről. 1994. március 1., kedd 1,4 milliárdba kerülnek a választások A Belügyminisztérium „Válasz­tási füzetek” sorozatában meg­jelent a pártok és az egyéni je­löltek tájékoztatását szolgáló kiadvány. Kónya Imre belügy­miniszter hétfői sajtótájékozta­tóján mutatta be a könyvet, amelyből az is kiderül, hogy a választási esélyek felméréséhez nélkülözhetetlen információ­kért mennyit kell fizetniük az indulóknak. A választási felkészülés szem­pontjából fontos információkat tartalmazó kiadványt hivatal­ból postázza a Belügyminisz­térium a parlamenti képviselet-A választási nyomtatványokra, a voksoláshoz szükséges eszközök­re kiírt belügyminisztériumi pá­lyázat eredményét tegnap hirdet­ték ki. A zárt pályázatra 20 céget hívott meg a BM, köztük 11-en pályáztak. A szavazólapokat, adatlapokat és jegyzőkönyveket az eddigi gyártó, az Állami Nyomda készíti - nekik rutinjuk van e speciális munka terén, hi­szen az 1990-es és a tavalyi Út­választásokon is az ő nyomtatvá­nyaikat használták. A mintegy 17 millió borítékra a Multimpex Rt.­­vel szerződik a minisztérium (a részvénytársasághoz tartozik a Csepeli Papírgyár és a kecskemé­ti Petőfi Nyomda is), míg a mint­egy 40 ezer urnát a Dunapack bu­dapesti hullámpapírgyára szál­lítja. A szerződés nagyságát jelzi, hogy az 1990-es választás első fordulójának nyomtatványkölt­sége mintegy 80 millió forint volt. Jel rendelkező pártoknak, füg­getlenül attól, hogy hány képvi­selőjük ül a T. Házban. A parla­menten kívüli pártoknak és az egyéni jelölteknek - kérésre - ugyancsak ingyenesen elküldik. A BM Választási Iroda, illetve a választási munkacsoport - pén­zért - minden rendelkezésére ál­ló információt átad a választá­sokon indulóknak. A sajtótájékoztatón elhang­zott: a választások lebonyolítá­sa 1,4 milliárd forintba kerül. Ebben benne foglaltatik a sza­vazásra kiépítendő, de azt kö­vetően más célokra is használ­ható országos számítógépes há­lózat. Az Országgyűlés napi­rendjén lévő, végszavazás előtt álló III/III-as törvényről szólva Kónya Imre kijelentette: jó esély van arra, hogy a parla­menti ciklus végéig elfogadja a parlament ezt a törvényt, noha alkalmazására már majd csak a választások után kerülhet sor. A jelöltek azonban már a tör­vény rendelkezéseinek ismere­tében dönthetnek arról, indul­nak-e a választásokon vagy sem. Kónya végezetül bejelen­tette, hogy a honvédelmi és a népjóléti miniszterrel közösen próbál a sorkatonák, a határ­őrök, illetve a tartós kórházi ke­zelésre szorulók számára ké­nyelmes módszert kidolgozni a szavazásra. A laktanyákban ugyanis az ajánlószelvények gyűjtése tilos. Fekete Gy. Attila Orbán Hornt tekinti az MSZP miniszterelnök-jelöltjének BÉKÉSCSABAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Szerettem volna az elmúlt négy évben abban az országban élni, amely abból a brosúrából kö­szön ránk, amit a kormány most adott ki a kampány előtt. Kár, hogy ez a brosúra nem arról a Magyarországról szól, amit az eltelt időszakban megismerhet­tünk - jelentette ki Orbán Vik­tor, a Fidesz elnöke a fiatal de­mokraták tegnapi, viharsarki kampányindító rendezvénye előtti sajtótájékoztatóján, Szar­vason. A Fidesz elnöke hangsúlyoz­ta: a Fidesznek nem az a gond­ja, hogy emiatt csökkennek majd a fiatal demokraták vá­lasztási esélyei. Sokkal na­gyobb baj - mondta -, ha az MSZMP és az MSZP ellenében 1989-1990-ben létrejött pártok - kormányon lévők és ellenzéki­ek egyaránt - nem hajlandók elismerni, hogy az a politikai rendszer, amit felépítettünk, nem volt képes életszínvonal­ban többet adni, mint a Kádár­rendszer, s akkor ezzel a balol­dal malmára hajtják a vizet. Az MSZP hét végi kong­­resszusáról a Fidesz elnöke a következőket mondta: „Örü­lünk, hogy megoldódott a szobi­­alisták miniszterelnökjelölt­­problémája, mert függetlenül attól, hogy nem vallják be, van már miniszterelnök-jelöltjük. Mindenhol a világon az a jelölt, aki az adott párt országos listá­jának élén áll és a koalíciós tár­gyalásokat vezeti. Mi tehát Horn Gyulát tekintjük az MSZP miniszterelnök-jelöltjé­nek.” □ A Fidesz valóban megkeresett, hogy vállaljam a képviselőjelöltsé­get - tudtuk meg Sümeghy Csabá­tól, az OKISZ elnökétől, aki még nem döntötte el, hogy eleget tesz-e a felkérésnek. Az igent ugyanis felté­telekhez köti: ne legyenek rá nézve kötelező frakció- vagy párthatáro­zatok. ­ Nem lesznek a KDNP-nek panaszirodái a plébániákon A Kereszténydemokrata Nép­párt Bács-Kiskun megyei veze­tői új helyet keresnek képviselő­­jelöltjeik panaszirodáinak; a ró­mai katolikus plébániákat erre a célra nem használhatják fel. TUDÓSÍTÓNKTÓL Az ügy a Petőfi Népében közzé­tett bejelentéssel kezdődött: a nyilvánosság ekkor értesülhetett arról, hogy a KDNP panasziro­dákat nyit Kiskőrösön, Izsákon a katolikus plébániát, Bácsal­máson pedig a polgármesteri hi­vatalt jelölték meg helyszínként. Néhány nap múlva a sajtó kide­rítette: az érintett lelkipásztorok mit sem tudtak arról, hogy plé­bániájukat a párt jelöltjei mire kívánják felhasználni. Kozicz János, a KDNP me­gyei kampányfőnöke tudósí­tónkkal azt közölte: szerinte nagyon jó ötlet volt panasziro­dák létrehozása. Jó néhány olyan problémáról értesült így a párt, amiről korábban nem volt tudomása. Tiszakécskén példá­ul a földárveréssel kapcsolat­ban hangzottak el panaszok, Kecskeméten pedig a bérlaká­sok privatizációs tervét bírál­ták. A kampányfőnök elmond­ta: ahol nem tudtak rögtön vég­leges helyet találni, ott merült föl az a gondolat, hogy megké­rik az ismerős plébánost: adjon lehetőséget a választókkal való találkozásra. Dr. Dankó László kalocsai ér­sek kérdésünkre elmondta, hogy az ügyről nem tudott, de egyébként sem járult volna hoz­zá, mert egyháza pártsemlege­sen működik. Mi most a helyzet? De facto egyik plébániánkon sincs pa­nasziroda - válaszolta dr. Dan­kó László. A KDNP hirdetésében azt is olvashattuk, hogy Bácsalmáson a polgármesteri hivatalban fo­gadják a panaszosokat. Tóth Árpád polgármester határozot­tan állította: a hivatalban sem­milyen pártiroda nincs. Az vi­szont igaz, hogy az önkormány­zat épülete melletti irodaház­ban - ez valamikor a Petőfi Ter­melőszövetkezeté volt, de ma üres - a Fidesz és a KDNP is bé­rel helyiséget.

Next