Népszabadság, 1994. március (52. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-01 / 50. szám
4 NÉPSZABADSÁG Parlament: napirend előtti szócsaták Önálló indítvány a képviselők jogállásának módosítására Az Országgyűlés tegnapi munkanapján elutasította Gáspár Miklós kereszténydemokrata képviselő indítványát, hogy ne lehessen képviselőnek választani azt, aki hivatásos tisztként a BM III/III-as csoportfőnökségnél vagy annak elődjénél teljesített szolgálatot, illetve az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében való részvételért kitüntetést kapott. Hétfő délután az Országgyűlésben a napirend tárgyalása előtt Varga János (MDF) felszólalásában élesen bírálta Horn Gyula szocialista párti elnököt. Az MDF-es képviselő szerint valótlan a szocialista párt elnökének az a kijelentése, hogy a jelenlegi kormányzat a felelős a mezőgazdaság tönkretételéért. Varga hangoztatta: az MSZMP, amelynek jogutódja az MSZP, már 1989-ben megállapította, hogy válságban van a mezőgazdaság. A képviselő idézte az idevonatkozó MSZMP-dokumentumokat, amelyek a mezőgazdaság helyzetét taglalták. Dornbach Alajos házelnök felhívta a képviselők figyelmét, hogy napirend előtt csak rendkívüli ügyekben lehet szót kérni, a képviselő viszont közismert tényeket közölt. Ennek ellenére Varga folytatta felszólalását, s leszögezte: azok a felelősök a mezőgazdaság helyzetéért, akik 1989-90-ig az agrárpolitikát irányították. Arra is emlékeztetett, hogy az MSZMP KB említett ülésén 118-an vettek részt, közülük ma kilencen, az MSZP parlamenti képviselői. Talán kollektív amnéziával állunk szemben - vélte Varga. Az MDF-es képviselő felszólalására reagálva Gál Zoltán, az MSZP frakcióvezetője kifejtette: biztos abban, hogy a parlament hátralévő idejében jó néhányszor idéznek még a nemrégiben kiadott MSZMP- jegyzőkönyvekből. Gál szerint a jegyzőkönyvek arról is tanúskodnak, hogy az MSZMP akkor őszintén beszélt a mezőgazdaság helyzetéről, ellentétben jó néhány mai párttal. A frakcióvezető ezt követően a Statisztikai Hivatal adataiból idézett, amelyek arról tanúskodnak, hogy a hazai állatállomány és a mezőgazdasági termelés jelentősen csökkent. Az elmúlt négy esztendőben a mezőgazdaság bruttó termelése 30 százalékkal esett vissza, a mezőgazdasági beruházások pedig egytizedükre zuhantak. Mindez az elmúlt négy évben történt - szögezte le Gál. Varga kivételesen engedélyezett viszonválaszában arra utalt, hogy a mezőgazdaság helyzetét néhány év alatt nem lehet megoldani. Lukács Tamás kereszténydemokrata képviselő napirend előtti felszólalásában elmondta: vasárnap az egri Gárdonyi Géza Színházban tartotta közgyűlését az egyik szövetkezet, ahová nem engedték be őt. Később a rendőrség közreműködésével mégis bejutott a színházterembe, ahol azt tapasztalta, hogy mindenki elvtársnak szólítja a szövetkezet elnökét. Gál Zoltán szocialista frakcióvezető reagálásában arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a rendőrség segítette bejutni Lukácsot, akkor nem járt el jogszerűen. A képviselői igazolvány ugyanis nem jogosítja fel tulajdonosát arra, hogy egy gazdasági társaság tanácskozásán részt vegyen. Gál ugyanakkor kívánatosnak tartaná, ha Lukács képviselő bátorsága továbbra is megmaradna az ÁVÜ- vel folytatott vitájában. Az elhangzottakkal kapcsolatban Dornbach Alajos házelnök minden jelenlévő figyelmébe ajánlotta a képviselők jogállásáról szóló törvény tanulmányozását. Szabó Lukács (MIÉP) napirend előtti felszólalásában rossznak és végrehajthatatlannak nevezte a szövetkezetekről szóló átmeneti törvényt, ami miatt szerinte egymillió-egyszázezer ember nem juthat hozzá a vagyonához. A képviselő szerint emiatt súlyos mulasztás terheli a kormányt. Ezért azt javasolta, hogy a szövetkezeti törvényt módosító indítvány ügyében név szerint szavazzon a T. Ház a tárgysorozatba vételkor. Ezt követően az Országgyűlés önálló indítványok napirendre tűzéséről és sürgős tárgyalásáról döntött. A parlament sürgősséggel tárgyalja majd Magyar Bálint (SZDSZ) önálló indítványát, amely az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény módosítására vonatkozik. A módosítás lényege: az országgyűlési képviselő mandátuma érvényességének megállapításától számított 30 napon belül, majd megbízatásának megszűnésétől számított 30 napon belül köteles az Országgyűlés elnökénél vagyonnyilatkozatot és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatot tenni. Magyar szerint ezt a nyilatkozatot nyilvánosságra kell hozni. Az Országgyűlés napirendjére tűzte Gáspár Miklós (KDNP) önálló indítványát is, amely az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvény módosítására vonatkozik. Gáspár szóbeli kiegészítőjében hangoztatta: az állami vagyon privatizációjának tisztának és nyilvánosnak kell lennie, a mostani törvény joghézagai viszont elvben lehetőséget adnak a visszaélésekre. Az Országgyűlés elutasította - 73 igen, 81 nem és 40 tartózkodás mellett - Gáspár másik indítványának napirendre tűzését, amelyben a képviselő az országgyűlési képviselők megválasztásáról szóló törvényt kívánta módosítani. Az elutasított javaslat lényege, hogy ne legyen megválasztható országgyűlési képviselőnek az, aki hivatásos állományú tisztként szolgálatot teljesített a volt BM III/III. csoportfőnökségénél, annak elődjeinél, valamint karhatalmi alakulatban szolgált 1956-57-ben, vagy az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében való részvétele miatt kitüntetésben részesült. Az Országgyűlés végül név szerinti szavazás után 152 igen, 72 nem és három tartózkodás mellett - napirendjére tűzte a szövetkezeti törvény módosítására vonatkozó javaslatot. K. J. T. Mégsem szavazta le Csúcsot a kabinet MUNKATÁRSUNKTÓL A megbízható forrásokra hivatkozó hétfői Pesti Hírlap címoldalán cáfolja a Népszabadság és a Magyar Hírlap szintén megbízható forrásokból származó szombati információját, miszerint a kormány csütörtöki ülésén leszavazta a rádiónak a létszámleépítésre kért céltámogatási igényét. A valóság az - így a Pesti Hírlap -, hogy az ülésen egyelőre a szervezeti és működési szabályzat módosításáról döntöttek, s a céltámogatási igényről a határozatot a jövő hétre halasztották. Mindehhez Juhász Judit kormányszóvivő csupán annyit fűzött hozzá: „valóban megerősítettem a Pesti Hírlap értesülését, mert nem szavaztak le senkit, hanem elhalasztották a döntést, de erről többet én sem tudok...” Lapunk értesülései szerint a kormány esetleg ezen a héten újból napirendre tűzi a rádió támogatási igényét - az MTV időközben benyújtott ez évi gazdálkodási tervével együtt. A rádióban változatlanul működő sztrájkbizottság ismét akcióra készül. Csütörtökön utcai demonstrációt terveznek a folyamatban levő elbocsátások ellen. Földügy: Torgyán hajthatatlan A Független Kisgazdapárt ragaszkodik ahhoz, hogy külföldi állampolgár, cég vagy vegyes vállalat ne szerezhessen földtulajdont Magyarországon - jelentette ki Torgyán József a termőföldről szóló törvény általános vitája során. Amennyit lehetett, elvettek már hazánk területéből az ellenséges hatalmak, illetve az idegen tőke - folytatta. A képviselő formailag is kifogásolta az előterjesztést. Külön földtörvényre lett volna szükség, aminek megszületését néhai Antall József miniszterelnök megígérte az FGKP elnökének. Torgyán szerint a jelenlegi változat hazánkat a magyar ember számára elfogadhatatlan, nyugat-európai kvótarendszerbe erőltetné be. A képviselő javasolta: az önkéntes birtokösszevonás helyett a jogszabály hatósági intézkedéssel támogatott, kötelező intézkedést írjon elő. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a törvény korlátozza: ne alakulhassanak ki 116 hektárnál nagyobb földbirtokok. Nem lehet még egyszer cselédsors Magyarországon - hangsúlyozta Torgyán József. Az emberek a pénztárcájukból ítélnek Kuncze Gábor: Az MDF népszerűségnövekedése megállt Boross Péter, miközben nagyon ügyes retorikával él miniszterelnökké választása óta, érdemi változást nem hajtott végre a kormányzásban - nyilatkozta lapunknak Kuncze Gábor. Az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje pártja legerősebb választási ellenfelének az MSZP-t nevezte. Úgy vélte, továbbra sem dőlt el, hogy az MDF-ben melyik irányzat lesz a meghatározó a választások után. Az MDF országos gyűlése és az MSZP kongresszusa után hogyan ítéli meg az SZDSZ választások utáni koalíciókötési lehetőségeit? - Továbbra is az az álláspontunk, hogy ez a programok összeegyeztethetőségén múlik, és a kérdés csak a választási eredmények ismeretében válaszolható meg. - Korábban azt mondták: az MDF-ben egyszerre több irányzat van jelen, és nem tudják, közülük melyik lesz a meghatározó. Változatlanul ez a véleményük? - Az MDF-ről kialakult kép azért nem tisztulhatott le azóta sem, mert továbbra sem ismerjük a programjukat. Az MDF országos gyűlésén elhangzott elképzeléseik alapján úgy tűnik, hogy retorika szintjén kezdik átvenni azokat a javaslatokat, amelyeket az SZDSZ már régóta képvisel a parlamentnek benyújtott módosító indítványaiban. Politikai értelemben vett újdonságot nem tapasztaltunk az MDF országos gyűlésén. - Ön szerint tehát Boross Péter miniszterelnökké választása után sem határozható meg pontosan az MDF politikai irányvonala? - Továbbra is úgy látom, hogy egyszerre több irányzat van jelen az MDF-ben, s nem tudni, azok milyen súllyal lesznek jelen a május után összeülő parlamentben. - Melyik pártot tartja az SZDSZ legnagyobb választási ellenfelének? - A közvélemény-kutatások alapján az MSZP-t. - A választásokhoz közeledve milyen jelenségeket tart legveszélyesebbnek? - Mivel a hivatalos kampányidőszak még nem kezdődött el, erre nem tudok egyértelmű választ adni. Egyrészt tartok attól a könnyen bekövetkezhető lehetőségtől, hogy az MSZP kampányában túl nagy súllyal lesznek jelen az elmúlt negyven évre hivatkozó erők. Másrészt az már ma is jól látható, hogy az MDF nem a valós állapotokat tükröző sikerpropagandába kezdett. Ez veszélyes a közvéleményre, mert megtévesztő és veszélyes az MDF-re is, mert ebből a nem reális helyzetből kiindulva határozza meg programját és a választások utáni teendőket. - Boross Péter miniszterelnökké választása után nőtt az MDF népszerűsége. Minek tulajdonítja ezt? - A legújabb közvéleménykutatások szerint az MDF átmeneti népszerűségnövekedése megállt. Boross Péter, aki valóban nagyon ügyes retorikával él miniszterelnökké választása óta, érdemben semmilyen változtatást nem hajtott végre a kormányzásban. Továbbra is privatizációs korrupciós ügyektől hangos a sajtó. Az, hogy most a kormány néhány emberét leváltotta, nem változtat azon a tényen, hogy a korrupciót lehetővé tévő intézményrendszer érintetlen. A kormányfő a televízió és a rádió élén sem volt hajlandó személyi változtatásokra, pedig ez alapvetően befolyásolhatja a választások tisztaságát. Boross Péter nagyon igyekezett megnyerő módon fellépni a közvélemény előtt és húzni maga után az MDF-et, de ettől még az elmúlt négy év hibái terhelni fogják a következő kormányzati ciklust. És az emberek nem a sikerpropaganda, hanem a pénztárcájuk alapján vonják meg az elmúlt négy év kormányzati mérlegét. Zsoldos Attila HAZAI KORKÉP_ Szembesülés a kormány sikereivel ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL - Ez nem olyan jellegű kiadvány, mint a másik - bocsátotta előre Varga Domokos György, a Nemzeti Tájékoztatási Iroda vezetője. A tervek szerint hét füzetet adnak ki. Az első rész - kilencven oldalon - Magyarország ezeréves történelmét mutatja be. Az elmúlt négy év „legfontosabb eredményeit” hat részben taglalják. A tájékoztatási iroda vezetője szerint elsősorban az értelmiségnek szólnak majd ezek a kiadványok. A tervezett címe ez lesz: Megújuló Magyarország. Az egyes füzetek tervezett címei: Történelem és helyzetkép, A jogállam helyreállítása, A külpolitika irányváltása, Út a piacgazdaság felé, Éledő civil társadalom, Törekvés a szellemi élet megújítására. Ezúttal nem politikusok jegyzik a füzeteket, Varga Domokos György szavaival: külső munkacsapat készíti a kiadványt, de róluk többet egyelőre nem lehet tudni. Legfeljebb néhány tízezer darab készül mondta a NTI vezetője. A kiadványt könyvtárakba, kutatókhoz, s idegen nyelvű fordításait külföldre juttatják el. Nem kézbesítik tehát névre szólóan, mint az előző brosúrát. Az ellenzéki frakcióknak viszont ebből is jut. Varga Domokos György a kiadvány céljáról azt mondta: egy értelmes emberekből álló csapat fogalmazza meg, mi is történt az elmúlt négy évben, de nem céljuk négy év kormányzati tevékenységének mérlegét megvonni. - A másik brosúra valószínűleg befolyásolja majd a szavazókat, hiszen szembesülnek a kormány sikereivel, s reményeim szerint nem is felejtik el - fogalmazott. Az új kiadvány elkészítésének határideje április. Gál J. Zoltán Fenékküszöb A szigetközi vízpótlásra vonatkozó kormányzati előterjesztést tegnapi ülésén általános vitára alkalmasnak találta a parlament környezetvédelmi bizottsága. A KHVMhelyettes államtitkára szerint a kormány most sem tudott jobb megoldást találni, mint egy évvel ezelőtt, azaz a fenékküszöbbel történő visszaduzzasztást. A vízpótlás ideiglenes, szükségmegoldás, ami a Szigetköz kiszáradását hivatott megakadályozni. A szakértők megnyugtatták a képviselőket, a dunakiliti létesítményt a víz terelésekor használják fel, szó sincs üzembe helyezésről. 1994. március 1., kedd 1,4 milliárdba kerülnek a választások A Belügyminisztérium „Választási füzetek” sorozatában megjelent a pártok és az egyéni jelöltek tájékoztatását szolgáló kiadvány. Kónya Imre belügyminiszter hétfői sajtótájékoztatóján mutatta be a könyvet, amelyből az is kiderül, hogy a választási esélyek felméréséhez nélkülözhetetlen információkért mennyit kell fizetniük az indulóknak. A választási felkészülés szempontjából fontos információkat tartalmazó kiadványt hivatalból postázza a Belügyminisztérium a parlamenti képviselet-A választási nyomtatványokra, a voksoláshoz szükséges eszközökre kiírt belügyminisztériumi pályázat eredményét tegnap hirdették ki. A zárt pályázatra 20 céget hívott meg a BM, köztük 11-en pályáztak. A szavazólapokat, adatlapokat és jegyzőkönyveket az eddigi gyártó, az Állami Nyomda készíti - nekik rutinjuk van e speciális munka terén, hiszen az 1990-es és a tavalyi Útválasztásokon is az ő nyomtatványaikat használták. A mintegy 17 millió borítékra a Multimpex Rt.vel szerződik a minisztérium (a részvénytársasághoz tartozik a Csepeli Papírgyár és a kecskeméti Petőfi Nyomda is), míg a mintegy 40 ezer urnát a Dunapack budapesti hullámpapírgyára szállítja. A szerződés nagyságát jelzi, hogy az 1990-es választás első fordulójának nyomtatványköltsége mintegy 80 millió forint volt. Jel rendelkező pártoknak, függetlenül attól, hogy hány képviselőjük ül a T. Házban. A parlamenten kívüli pártoknak és az egyéni jelölteknek - kérésre - ugyancsak ingyenesen elküldik. A BM Választási Iroda, illetve a választási munkacsoport - pénzért - minden rendelkezésére álló információt átad a választásokon indulóknak. A sajtótájékoztatón elhangzott: a választások lebonyolítása 1,4 milliárd forintba kerül. Ebben benne foglaltatik a szavazásra kiépítendő, de azt követően más célokra is használható országos számítógépes hálózat. Az Országgyűlés napirendjén lévő, végszavazás előtt álló III/III-as törvényről szólva Kónya Imre kijelentette: jó esély van arra, hogy a parlamenti ciklus végéig elfogadja a parlament ezt a törvényt, noha alkalmazására már majd csak a választások után kerülhet sor. A jelöltek azonban már a törvény rendelkezéseinek ismeretében dönthetnek arról, indulnak-e a választásokon vagy sem. Kónya végezetül bejelentette, hogy a honvédelmi és a népjóléti miniszterrel közösen próbál a sorkatonák, a határőrök, illetve a tartós kórházi kezelésre szorulók számára kényelmes módszert kidolgozni a szavazásra. A laktanyákban ugyanis az ajánlószelvények gyűjtése tilos. Fekete Gy. Attila Orbán Hornt tekinti az MSZP miniszterelnök-jelöltjének BÉKÉSCSABAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Szerettem volna az elmúlt négy évben abban az országban élni, amely abból a brosúrából köszön ránk, amit a kormány most adott ki a kampány előtt. Kár, hogy ez a brosúra nem arról a Magyarországról szól, amit az eltelt időszakban megismerhettünk - jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a fiatal demokraták tegnapi, viharsarki kampányindító rendezvénye előtti sajtótájékoztatóján, Szarvason. A Fidesz elnöke hangsúlyozta: a Fidesznek nem az a gondja, hogy emiatt csökkennek majd a fiatal demokraták választási esélyei. Sokkal nagyobb baj - mondta -, ha az MSZMP és az MSZP ellenében 1989-1990-ben létrejött pártok - kormányon lévők és ellenzékiek egyaránt - nem hajlandók elismerni, hogy az a politikai rendszer, amit felépítettünk, nem volt képes életszínvonalban többet adni, mint a Kádárrendszer, s akkor ezzel a baloldal malmára hajtják a vizet. Az MSZP hét végi kongresszusáról a Fidesz elnöke a következőket mondta: „Örülünk, hogy megoldódott a szobialisták miniszterelnökjelöltproblémája, mert függetlenül attól, hogy nem vallják be, van már miniszterelnök-jelöltjük. Mindenhol a világon az a jelölt, aki az adott párt országos listájának élén áll és a koalíciós tárgyalásokat vezeti. Mi tehát Horn Gyulát tekintjük az MSZP miniszterelnök-jelöltjének.” □ A Fidesz valóban megkeresett, hogy vállaljam a képviselőjelöltséget - tudtuk meg Sümeghy Csabától, az OKISZ elnökétől, aki még nem döntötte el, hogy eleget tesz-e a felkérésnek. Az igent ugyanis feltételekhez köti: ne legyenek rá nézve kötelező frakció- vagy párthatározatok. Nem lesznek a KDNP-nek panaszirodái a plébániákon A Kereszténydemokrata Néppárt Bács-Kiskun megyei vezetői új helyet keresnek képviselőjelöltjeik panaszirodáinak; a római katolikus plébániákat erre a célra nem használhatják fel. TUDÓSÍTÓNKTÓL Az ügy a Petőfi Népében közzétett bejelentéssel kezdődött: a nyilvánosság ekkor értesülhetett arról, hogy a KDNP panaszirodákat nyit Kiskőrösön, Izsákon a katolikus plébániát, Bácsalmáson pedig a polgármesteri hivatalt jelölték meg helyszínként. Néhány nap múlva a sajtó kiderítette: az érintett lelkipásztorok mit sem tudtak arról, hogy plébániájukat a párt jelöltjei mire kívánják felhasználni. Kozicz János, a KDNP megyei kampányfőnöke tudósítónkkal azt közölte: szerinte nagyon jó ötlet volt panaszirodák létrehozása. Jó néhány olyan problémáról értesült így a párt, amiről korábban nem volt tudomása. Tiszakécskén például a földárveréssel kapcsolatban hangzottak el panaszok, Kecskeméten pedig a bérlakások privatizációs tervét bírálták. A kampányfőnök elmondta: ahol nem tudtak rögtön végleges helyet találni, ott merült föl az a gondolat, hogy megkérik az ismerős plébánost: adjon lehetőséget a választókkal való találkozásra. Dr. Dankó László kalocsai érsek kérdésünkre elmondta, hogy az ügyről nem tudott, de egyébként sem járult volna hozzá, mert egyháza pártsemlegesen működik. Mi most a helyzet? De facto egyik plébániánkon sincs panasziroda - válaszolta dr. Dankó László. A KDNP hirdetésében azt is olvashattuk, hogy Bácsalmáson a polgármesteri hivatalban fogadják a panaszosokat. Tóth Árpád polgármester határozottan állította: a hivatalban semmilyen pártiroda nincs. Az viszont igaz, hogy az önkormányzat épülete melletti irodaházban - ez valamikor a Petőfi Termelőszövetkezeté volt, de ma üres - a Fidesz és a KDNP is bérel helyiséget.