Népszabadság, 1994. március (52. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-28 / 72. szám

­ Orbán Viktor hibának tartja, hogy a szocialistákat kiengedték az elszigeteltségből Négy évet lezáró és értékelő utolsó ülését vasárnap Kecske­méten tartotta a Fiatal Demok­raták Szövetségének ország­­gyűlési képviselőcsoportja. Or­bán Viktor egy kérdésre vála­szolva hibának minősítette a szocialistá­a kiengedését az el­szigeteltségből - jelentette az MTI.­­ Kövér László frakcióvezető az ülést követő sajtótájékozta­tón elmondta: jelentős ered­ményként értékelik a több száz törvény megszületését, ám ugyanakkor hibaként róják fel, hogy a törvénydömpinggel pár­huzamosan leértékelődött, illet­ve elmaradt a végrehajtó funk­ció országgyűlési ellenőrzése, így a kormány a parlament fölé kerekedett, vagyis a kormány gyakorolta a kontrollt a parla­ment működése felett. Orbán Viktor pártelnök a Fidesz és az ellenzéki pártok parlamenti frakcióinak együttműködéséről - újságírói kérdésre válaszolva - elmondta, hogy két évig ma­gatartásuk mintaszerű volt, az­után hibáztak, ugyanis kien­gedték a szocialista pártot a szorításból, az elszigeteltségből, holott ezt csak akkor lett volna szabad megtenni, ha megtör­téntek a személycserék. Az elhi­bázott liberális ellenzéki straté­gia oda vezetett - fejtette ki Or­bán Viktor hogy a mai válasz­tási kampányban az országot tönkretevők, a csőd szélére ta­­szítók országos pártlista élén szerepelnek. Azt mondják, azt merik mondani az országot a külföld felé eladósítók, hogy a hitelt az ország gyógyulása ér­dekében vették fel, holott való­jában azért, hogy még néhány évig megőrizhessék saját pozí­ciójukat. A fiatal demokraták vezére leszögezte: amennyiben ezt a kijelentését a­ közvélemény rosszul fogadja, akkor az Ellen­zéki Kerekasztal történelmi csődje, hogy nem tudta világos­sá tenni a közvélemény számára az újonnan alakult demokrati­kus pártok és a régi közötti kü­lönbséget. 4 NÉPSZABADSÁG PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK ’94__________________________________________________ Boross Péter: A parlamenti választás az MDF és az MSZP között dől el Az idei választási verseny első­sorban a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Szocialista Párt küzdelme, s a köztük lévő pártok erodálódása elkerülhe­tetlen - mondta Boross Péter egy vele készített, szombat dél­előtt sugárzott rádióinterjú­ban. MUNKATÁRSUNKTÓL Az MDF-et értékelve rámuta­tott: a párt állapota, megítélése a közvélemény részéről folya­matosan javul. Az elmúlt egy évben modern párttá vált, mű­ködése erősödött. Az MSZP-ről szólva Boross Péter elismerte, a szocialisták kedvezőbb helyzetben vannak, mint négy évvel ezelőtt. A maga részéről azonban elsősorban nem a párt vezetésében, hanem főként a visszaáramló tagságot figyelve,­ felfedezni vél egyfajta balra történő elmozdulást. A miniszterelnök ennek ellenére sem tart a visszarendeződéstől, ám az átalakulás szerves részét alkotó magánosítás és a kár­pótlás véleménye szerint meg­torpanhat a szocialisták hata­lomra kerülésével. Értékelése szerint a szakszervezetek jelen­tős teret nyertek a szocialista párton belül, s ez már az MSZP pártszerű működését is veszé­lyezteti. A szakszervezetek ilyen súlya mellett a Békesi László nevével fémjelzett prog­ram egyszerűen végrehajtha­tatlan - utalt rá Boross.­­ Boross a liberális pártokról elmondta, hogy természetes do­lognak tartja, hogy csökken­nek, lassan felmorzsolódnak, majd idővel olyan arányt kép­viselnek a magyar politikai és közéletben, amilyet a legtöbb országban. A koalíciós elképzeléseiről így szólt: koalíciót létre lehet hozni kerekasztal mellett, de olyan pártok, amelyek túl ide­genek egymástól már nem tud­ják működtetni. A miniszterel­nök megismételte: adódhat olyan helyzet, hogy nem négy év múlva lesznek a választások. Az MDF országos választmá­nya elfogadta Joó Rudolf hon­védelmi államtitkár visszalépé­sét a párt országos listájáról, és a 36. helyre Palkovics Istvánt, a Munkástanácsok elnökét léptet­te elő, aki eddig a 49. helyen sze­repelt - közölte Herényi Károly szóvivő az ülést követő sajtótá­jékoztatón. A választmány jóvá­hagyta a párt Csongrád, Hajdú- Bihar, Komárom-Esztergom és Nógrád megyei listáit is. A sajtótájékoztatón Farkas Gabriella alelnök elmondta, hogy az ország 20 megyéjéből az utolsó négy listáját is jóvá­hagyta a választmány. Ennek alapján a Csongrád megyei lis­tát Póda Jenő megyei elnök ve­zeti, őt Koszó Péter, Bratinka József, Papp Lehel György kö­veti. A Hajdú-Bihar megyei lis­tát Für Lajos pártelnök vezeti, Komor Sándor, Sápi József és Kellermann Péter előtt. Komá­rom-Esztergom megyében Halzl József a listavezető, Kál­mán Attila, Pongrácz Tibor és Siklós Csaba előtt. Nógrád me­gyében Schamschula György a listaelső, őt Pál József, Slosár Gábor (az ÁVÜ volt ügyvezető igazgatója) és Smelkó István követi. Az MDF országos választmá­nyának Für Lajos pártelnök vi­déki tapasztalatairól számolt be. Für szerint az MDF népsze­rűsége egyre inkább növekszik, amire a pártelnök példaként Tanács Istvánnak lapunkban megjelent jegyzetét idézte. Herényi Károly szóvivő saj­tótájékoztatón kérdésre vála­szolva elmondta: szűk azoknak a pártoknak a tábora, amelyek megfelelnek az MDF koalíciós feltételeinek, de erről bővebben nem kívánt nyilatkozni. Az MDF országgyűlési képvi­selőcsoportjának elnöksége szombaton és vasárnap Mező­hegyesen részt vett a párt me­gyei választmányának ülésén. Itt - mint azt a vasárnapi saj­tótájékoztatón Kulin Ferenc elmondta - megállapították, hogy a kopogtatócédulák gyűj­tésével kapcsolatos tapasztala­tok a Viharsarokban, de orszá­gosan is igazolják a Népsza­badság minapi információját: az MDF-nek a választásokon az MSZP-t kell legyőznie. Lapunk megyei tudósítója felvetette: az MDF a kampá­nyában egyre erőteljesebben hangsúlyozza, hogy ő az a párt, amelyik nem ígérget, hanem ad. Ám ezt azért teheti meg, mert a költségvetési pénzekből „oszto­gathat”. A frakcióvezető tudó­sítónknak azt válaszolta:­­ Nem ígérgetünk, de ígé­rünk. Az ellenzék szempontjá­ból ez kampányfogás, a kor­mány részéről meg azt tükrözi, hogy bennünket nem rendít meg ez a menet közbeni válasz­tás, ami után úgyis folytatjuk a kormányzást. Tardos Márton, az SZDSZ parlamenti képviselője munkatársunknak elmondta, hogy a közvélemény­kutatások nem támasztják alá a miniszterelnök állí­tásait a liberálisok várható felmorzsolódásáról. Léte­zik egy erős liberális blokk, amellyel mint politikai tényezővel számolni kell a választásokon. Boross úr azzal riogatja a lakosságot, hogy rajta és az MDF-en kívül más nem tud kormányozni, ami persze nem igaz- mondotta. Az MTI jelentése szerint Kuncze Gá­bor Jászberényben minden alapot nélkülözőnek mi­nősítette Boross Péter miniszterelnök azon szombati rádióinterjúban tett kijelentését, miszerint a válasz­tás az MDF és az MSZP között dől el, mert a liberális pártok felmorzsolódnak. Az SZDSZ miniszterelnök­jelöltje magyarázatként elmondta: az előzetes felmé­rések alapján az SZDSZ és a Fidesz támogatottsága külön-külön nagyobb, mint a Fórumé, és a két párté együtt meghaladja a szocialistákét. Kuncze vélemé­nye, hogy a miniszterelnök kijelentése az MSZP mal­mára hajtja a vizet, noha lényegében nem változtat a hazai belpolitikai élet hárompólusú voltán. Áder János, az Fidesz ügyvezető alelnöke munka­társunk kérdésére elmondta, hogy Boross Péter a vá­gyait fogalmazta meg. Az MDF örülhet, ha vala­mennyi választókerületben sikerül összegyűjtenie a jelöltállításhoz szükséges ajánlószelvényeket. S a mi­nimálisan 750 szelvény megszerzése még mindig csak az első lépés a képviselőséghez vezető ú­ton. A válasz­tások közeledtével nem meglepő, hogy mind többen hirdetik ki magukat máris győztesnek. Úgy gondolom azonban, hogy mindenki bölcsebben teszi, ha meg­várja a második forduló utáni eredményhirdetést. HAZAI KÖRKÉP Horn Gyula szerint a választások után német mintájú szociális paktumra lesz szükség A lengyel tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a „balra visszafor­dulás” nem reális veszély, a „balra fordulás” viszont válasz a társadalom jelenlegi problé­máira - jelentette­ ki Horn Gyu­la, az MSZP elnöke azon a saj­tókonferencián, amelyet Alek­­sander Kwasniewskivel, a len­gyel Baloldali Demokratikus Szövetség vezetőjével közösen tartott, a BIT által szervezett Közép-Európa-konferencián. A magyar politikus kihasz­nálta az alkalmat arra, hogy be­jelentse: a szocialisták meg­kezdték az ország helyzetének felmérését, hogy megállapítsák, milyen örökség vár a következő kormányzatra és az új parla­mentre. Horn Gyula kifejtette, a májusi választások után német mintájú szociális paktumot kell kidolgoznia a kormánynak, a munkavállalói és a munkadói oldalnak. Horn cáfolta, hogy minden baj okozója az elmúlt negyven év lenne. Bár ez az idő­szak nagyon sok kudarcot ho­zott - így az eladósodást -, a sok hibás döntés ellenére is elindult az ország a modernizáció útján, emelkedett az életszínvonal.­­ Az elmúlt négy esztendő hitel­­felvételeinek pozitív hatását azonban nem lehet érezni - je­lentette ki a pártelnök. Horn Gyula emlékeztetett ar­ra, hogy a politikai ellenfeleik megpróbálják az új baloldalt azonosítani a régivel, ennyiben visszaköszön a ’90-es kampány. Az új baloldal a Szocintem cél­kitűzéseit vallja, nem ideológiai vitákat akar, hanem a prob­lémák kezelését. Szerintük ugyanis az új demokráciák nem viselik el az emberek életszín­vonalának további csökkenését. Horn Gyula egy kérdésre vála­szolva elmondta: a térségben nincs semmiféle baloldali blokk. Erre azonban nincs is szükség, hiszen a Szocinternnek van egy közép-európai bizott­sága, amely egyébként április­ban Budapesten fog ülésezni. A sajtótájékoztató végén az MSZP-nek a közvélemény-kuta­tásokban elfoglalt első helyét Horn Gyula úgy kommentálta: - Én nem kívánok vitatkozni a közvélemény-kutatókkal. (Mun­katársunktól) . A Szabad Demokraták Szövetsége mielőbbi haderőreformot kíván Hazánk átfogó biztonsága első­sorban az ország politikai, tár­sadalmi stabilitásával, gazda­sági felemelkedésével, minden irányban hatékony külpolitiká­jával és térségünk államaival, szomszédainkkal kiépített, ki­egyensúlyozott, jó államközi kapcsolatokkal teremthető meg - jelentette ki Mécs Imre szom­baton azon a sajtótájékoztatón, amelyen az SZDSZ honvédelmi programját ismertették. A szabaddemokrata szakér­tők szerint a honvédelmi kor­mányzat nem ismerte fel, hogy a magyar fegyveres erők az új biztonságpolitikai helyzetnek és a gazdasági feltételek szorí­tásának csak akkor képesek megfelelni, ha haladéktalanul megkezdődik a haderő átfogó reformja. A honvédség létszá­mának már az előző kormány idején megkezdett csökkentése nem járt a hadsereg jellegének, szerkezetének átalakításával. Fennmaradt a honvédség tö­meghadsereg jellege, csak kis mértékben csökkent a központ infrastruktúrája. Továbbra is a kelleténél több a parancsnoki szint, a kiszolgáló, ellátó intéz­mény. A hadsereg méreteihez képest túl sok az oktatási intéz­mény, a repülőgépek számához képest túl sok a katonai reptér. Ezek fenntartása és üzemelteté­se olyan folyamatos kiadások­kal jár, amelyek a honvédség csökkentett költségvetéséből kielégítő szinten sem ma, sem a belátható jövőben nem elégít­hetők ki. Az elmúlt négy év el­veszett időnek tekinthető a haderőreform szempontjából, amiért az SZDSZ a kormányt, illetve a Honvédelmi Miniszté­rium politikai vezetését teszi fe­lelőssé. Úgy vélik továbbá, amennyiben rövid időn belül nem indul meg a céltudatos át­alakítás, a honvédség helyzete annyira kritikussá válik, hogy az már nemcsak rohamos leépü­lést és biztonsági kockázatot idéz elő, hanem csökkentheti az ország nemzetközi súlyát és ronthatja külpolitikai pozícióit is. (Zs. A.) Surján László: A szociálpolitika megtette a magáét, most a gazdaságpolitikán van a sor A jó isten mentse meg ezt a né­pet azoktól a pártoktól, ame­lyeknek csak elveik vannak, de azoktól is, amelyeknek nincse­nek elveik - mondta Surján .László népjóléti miniszter, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke tegnap Székesfehérvá­ron azon a választási nagygyű­lésen, ahol bemutatták a párt Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyei képviselője­löltjeit. Surján László szerint a KDNP szilárd elvi alapokon álló, kiszá­mítható párt. Az egyetlen politi­kai erő, amelyik az elmúlt évek­ben folyamatosan növelte tag­létszámát, s ma már tízszer annyian vannak, mint négy esz­tendővel ezelőtt. Szerinte a sze­génység arányaiban nem növe­kedett az elmúlt négy év alatt. Ma is a lakosság mintegy 20 szá­zaléka él a szegénységi küszöb alatt, csakúgy, mint 1988-1989- ben. Valóságos csodának nevez­te, hogy nem emelkedett robba­násszerűen a szegények száma. A szociálpolitika tehát megtette a magáét, most már a gazdaság­­politikusokon a sor. A következő években bővül a mezőgazdaság állami támoga­tása - jelentette ki Surján Lász­ló, hozzátéve, hogy ebben az esztendőben is a KDNP nyomá­sára kapott többet az ágazat. Elmondta azt is, hogy a párt koalícióképes, hiszen időnként a „legvadabb helyekről” is azt hallják, hogy a keresztényde­mokratákkal koalícióra lépné­nek. Örülünk ennek, ám ez a vágy korántsem mindig kölcsö­nös - tette hozzá a pártelnök. Szerinte ugyanis a magukat ke­reszténydemokratának valló csoportosulások közül az MDF- en és a KDNP-n kívül semmi­lyen más erő nem rendelkezik nemzetközi háttérrel. A jelenle­gi kormányzat pedig már bebi­zonyította, hogy a stabilitás le­téteményese - mondta a KDNP elnöke. (Tudósítónktól) 1994. március 28., hétfő A KDNP a privatizáció felfüggesztését akarja A KDNP intézőbizottsága a hét végén értékelte a párt privati­zációt vizsgáló bizottságának a jelentését. A dokumentumban feltárt visszásságok és az el­múlt időszakban nyilvánosság­ra került átgondolatlan priva­tizációs ügyek miatt az állás­­foglalás leszögezi: a kormány április 7-től az új parlament megalakulásáig függessze fel a privatizációt. - A KDNP nem privatizáció­ellenes, sőt az ésszerű privati­zációnak a legfőbb szorgalma­zója, de a leghatározottabban kívánjuk az eljárások tisztasá­gát, nyilvánosságát - szögezte le munkatásunknak Varga László, a párt elnökhelyettese. - Semmiféle titkolódzást nem fogadunk el, sem az ÁVÜ, sem a kormány részéről. Változat­lanul ragaszkodunk ahhoz, hogy megbízottjaink teljes be­tekintést kaphassanak a priva­tizáció irataiba és eljárásaiba. Igazolva látjuk az utóbbi két és fél évben felvetett kritikáink megalapozottságát. A privatizáció menete kon­cepció nélküli, átgondolatlan és jogilag sem kellően megala­pozott. Ráadásul a választások időszakában tovább romlottak, romlanak az ellenőrzés esélyei. Tudomásul kell venni, hogy a hatalom nem a kormányé, ha­nem a népé. A kormánynak a közjót kell szolgálnia, és ennek szellemében kell cselekednie - szögezte le a KDNP elnökhe­lyettese. B. Sz. J. Békési: Katasztrófát okozna a leállítás­ ­ Az ismert gondok ellenére a magántulajdonba vétel leállítá­sát mind szakmailag, mind poli­tikailag elhibázott döntésnek tartanám - nyilatkozta munka­társunknak Békesi László szo­cialista országgyűlési képviselő, akinek véleményét a KDNP in­tézőbizottságának döntéséről kérdeztük. A politikus balesete óta először szólalt meg a sajtó­ban. - A jelenlegi közhangulatra jellemző a privatizáció ügyében is a társadalmi elégedetlenség. Nyilván vannak visszaélések, amelyek nehezen bizonyítható­­ak, van tőke- és vagyonvesztés. Mégis hibásnak tartom a priva­tizáció leállítását követelni - mondta Békesi László a szocia­listák gazdasági szakértője. - Magam sem ilyen privatizá­ciót tartottam volna ideálisnak - tette hozzá a politikus, megál­lapítván, bizonyos döntések va­lóban több kárt okozhatnak, mint amennyi hasznot hoznak, az egész folyamat akár időleges leállítása azonban katasztrófá­hoz vezethetne. Először megingatná azokat az erőket, amelyek eltökélték a piaci típusú változások végigvi­­telét. Másodszor, maradandó visszatartó hatást gyakorolhat­na a külföldi tőkére. S végül harmadszor, jog- és tulajdonbi­zonytalansághoz vezethet. Ezért az ismert anomáliák elle­nére sem ez a szükséges terápia, az indítvány szakmailag és poli­tikailag is elfogadhatatlan - sommázta véleményét Békési. Csépi: Hatásvadász nyilatkozat - A kereszténydemokraták ja­vaslata nem más, mint hatásva­­dászat. Nem ismerek olyan ra­cionális okot, amely indokolná a privatizáció leállítását - nyi­latkozta lapunknak Csépi La­jos, az ÁV Rt. ügyvezető igaz­gatója, az ÁVÜ korábbi vezető­je. Hozzátette: amennyiben a kormány úgy határoz, hogy hallgat a KDNP intézőbizottsá­gának javaslatára, a két va­gyonkezelő - költségvetési szerv lévén - természetesen el­fogadja a kabinet döntését. A magántulajdonba vételnél Csé­pi szerint nem fordultak elő pa­namák, csupán olyan kisebb visszásságok, amelyek szükség­­szerű velejárói az érdekellen­téttel járó tevékenységeknek. Az Országgyűlés törvénymódo­sításai gyakorlatilag ezeknek is gátat vetettek - mondta az ügy­vezető, aki szerint a privatizá­ció kedvező hatással volt a ma­gyar gazdaságra. A. R. Takácsy: Hatalmas kárral járna­ ­ Bár nem láttam a KDNP inté­zőbizottságának a közleményét, nagyon meglepőnek tartom, hogy a párt határozatlan időre, az új parlament megalakulásáig leállítaná a privatizációt - mondta kérdésünkre Takácsy Gyula, az Országgyűlés gazda­sági bizottságának MDF-es el­nöke. Úgy véli: az új törvényho­zás - ha minden rendben megy, akkor is - leghamarabb július végére kezd majd munkába. A nemzetgazdaságot hatalmas kár érné, amennyiben nyár közepéig szünetelne az állami cégek ma­gántulajdonba vétele. Takácsy Gyula ideálisnak tartotta volna, ha a kereszténydemokraták, akiknek szakértői szintén jelen voltak a Közgazdaság-tudomá­nyi Egyetemen tegnap tartott gadasági fórumon, ott adták volna elő a javaslatukat. A VIZSGÁLAT MÓDSZERÉRŐL­­ - Az adatfelvétel ideje: 1994. III. 5-13. - Az adatfelvétel módja: személyes kérdezés sztenderd kérdőívvel. - A megkérdezettek száma: 937 fő. - Alapsokaság: 18 éves és idősebb, állandó magyarországi lakhellyel rendelkező magyar állampolgárok. .- Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele korcsoport, nem és a lakóhely településtípusa szerint azonos.­­ Göncz a Horn a Fodor a Palotás | Király C Kuncze ' Árpád " Gyula * Gábor ** János­i Zoltán " Gábor

Next