Népszabadság, 1994. március (52. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-28 / 72. szám
Orbán Viktor hibának tartja, hogy a szocialistákat kiengedték az elszigeteltségből Négy évet lezáró és értékelő utolsó ülését vasárnap Kecskeméten tartotta a Fiatal Demokraták Szövetségének országgyűlési képviselőcsoportja. Orbán Viktor egy kérdésre válaszolva hibának minősítette a szocialistáa kiengedését az elszigeteltségből - jelentette az MTI. Kövér László frakcióvezető az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta: jelentős eredményként értékelik a több száz törvény megszületését, ám ugyanakkor hibaként róják fel, hogy a törvénydömpinggel párhuzamosan leértékelődött, illetve elmaradt a végrehajtó funkció országgyűlési ellenőrzése, így a kormány a parlament fölé kerekedett, vagyis a kormány gyakorolta a kontrollt a parlament működése felett. Orbán Viktor pártelnök a Fidesz és az ellenzéki pártok parlamenti frakcióinak együttműködéséről - újságírói kérdésre válaszolva - elmondta, hogy két évig magatartásuk mintaszerű volt, azután hibáztak, ugyanis kiengedték a szocialista pártot a szorításból, az elszigeteltségből, holott ezt csak akkor lett volna szabad megtenni, ha megtörténtek a személycserék. Az elhibázott liberális ellenzéki stratégia oda vezetett - fejtette ki Orbán Viktor hogy a mai választási kampányban az országot tönkretevők, a csőd szélére taszítók országos pártlista élén szerepelnek. Azt mondják, azt merik mondani az országot a külföld felé eladósítók, hogy a hitelt az ország gyógyulása érdekében vették fel, holott valójában azért, hogy még néhány évig megőrizhessék saját pozíciójukat. A fiatal demokraták vezére leszögezte: amennyiben ezt a kijelentését a közvélemény rosszul fogadja, akkor az Ellenzéki Kerekasztal történelmi csődje, hogy nem tudta világossá tenni a közvélemény számára az újonnan alakult demokratikus pártok és a régi közötti különbséget. 4 NÉPSZABADSÁG PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK ’94__________________________________________________ Boross Péter: A parlamenti választás az MDF és az MSZP között dől el Az idei választási verseny elsősorban a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Szocialista Párt küzdelme, s a köztük lévő pártok erodálódása elkerülhetetlen - mondta Boross Péter egy vele készített, szombat délelőtt sugárzott rádióinterjúban. MUNKATÁRSUNKTÓL Az MDF-et értékelve rámutatott: a párt állapota, megítélése a közvélemény részéről folyamatosan javul. Az elmúlt egy évben modern párttá vált, működése erősödött. Az MSZP-ről szólva Boross Péter elismerte, a szocialisták kedvezőbb helyzetben vannak, mint négy évvel ezelőtt. A maga részéről azonban elsősorban nem a párt vezetésében, hanem főként a visszaáramló tagságot figyelve, felfedezni vél egyfajta balra történő elmozdulást. A miniszterelnök ennek ellenére sem tart a visszarendeződéstől, ám az átalakulás szerves részét alkotó magánosítás és a kárpótlás véleménye szerint megtorpanhat a szocialisták hatalomra kerülésével. Értékelése szerint a szakszervezetek jelentős teret nyertek a szocialista párton belül, s ez már az MSZP pártszerű működését is veszélyezteti. A szakszervezetek ilyen súlya mellett a Békesi László nevével fémjelzett program egyszerűen végrehajthatatlan - utalt rá Boross. Boross a liberális pártokról elmondta, hogy természetes dolognak tartja, hogy csökkennek, lassan felmorzsolódnak, majd idővel olyan arányt képviselnek a magyar politikai és közéletben, amilyet a legtöbb országban. A koalíciós elképzeléseiről így szólt: koalíciót létre lehet hozni kerekasztal mellett, de olyan pártok, amelyek túl idegenek egymástól már nem tudják működtetni. A miniszterelnök megismételte: adódhat olyan helyzet, hogy nem négy év múlva lesznek a választások. Az MDF országos választmánya elfogadta Joó Rudolf honvédelmi államtitkár visszalépését a párt országos listájáról, és a 36. helyre Palkovics Istvánt, a Munkástanácsok elnökét léptette elő, aki eddig a 49. helyen szerepelt - közölte Herényi Károly szóvivő az ülést követő sajtótájékoztatón. A választmány jóváhagyta a párt Csongrád, Hajdú- Bihar, Komárom-Esztergom és Nógrád megyei listáit is. A sajtótájékoztatón Farkas Gabriella alelnök elmondta, hogy az ország 20 megyéjéből az utolsó négy listáját is jóváhagyta a választmány. Ennek alapján a Csongrád megyei listát Póda Jenő megyei elnök vezeti, őt Koszó Péter, Bratinka József, Papp Lehel György követi. A Hajdú-Bihar megyei listát Für Lajos pártelnök vezeti, Komor Sándor, Sápi József és Kellermann Péter előtt. Komárom-Esztergom megyében Halzl József a listavezető, Kálmán Attila, Pongrácz Tibor és Siklós Csaba előtt. Nógrád megyében Schamschula György a listaelső, őt Pál József, Slosár Gábor (az ÁVÜ volt ügyvezető igazgatója) és Smelkó István követi. Az MDF országos választmányának Für Lajos pártelnök vidéki tapasztalatairól számolt be. Für szerint az MDF népszerűsége egyre inkább növekszik, amire a pártelnök példaként Tanács Istvánnak lapunkban megjelent jegyzetét idézte. Herényi Károly szóvivő sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: szűk azoknak a pártoknak a tábora, amelyek megfelelnek az MDF koalíciós feltételeinek, de erről bővebben nem kívánt nyilatkozni. Az MDF országgyűlési képviselőcsoportjának elnöksége szombaton és vasárnap Mezőhegyesen részt vett a párt megyei választmányának ülésén. Itt - mint azt a vasárnapi sajtótájékoztatón Kulin Ferenc elmondta - megállapították, hogy a kopogtatócédulák gyűjtésével kapcsolatos tapasztalatok a Viharsarokban, de országosan is igazolják a Népszabadság minapi információját: az MDF-nek a választásokon az MSZP-t kell legyőznie. Lapunk megyei tudósítója felvetette: az MDF a kampányában egyre erőteljesebben hangsúlyozza, hogy ő az a párt, amelyik nem ígérget, hanem ad. Ám ezt azért teheti meg, mert a költségvetési pénzekből „osztogathat”. A frakcióvezető tudósítónknak azt válaszolta: Nem ígérgetünk, de ígérünk. Az ellenzék szempontjából ez kampányfogás, a kormány részéről meg azt tükrözi, hogy bennünket nem rendít meg ez a menet közbeni választás, ami után úgyis folytatjuk a kormányzást. Tardos Márton, az SZDSZ parlamenti képviselője munkatársunknak elmondta, hogy a közvéleménykutatások nem támasztják alá a miniszterelnök állításait a liberálisok várható felmorzsolódásáról. Létezik egy erős liberális blokk, amellyel mint politikai tényezővel számolni kell a választásokon. Boross úr azzal riogatja a lakosságot, hogy rajta és az MDF-en kívül más nem tud kormányozni, ami persze nem igaz- mondotta. Az MTI jelentése szerint Kuncze Gábor Jászberényben minden alapot nélkülözőnek minősítette Boross Péter miniszterelnök azon szombati rádióinterjúban tett kijelentését, miszerint a választás az MDF és az MSZP között dől el, mert a liberális pártok felmorzsolódnak. Az SZDSZ miniszterelnökjelöltje magyarázatként elmondta: az előzetes felmérések alapján az SZDSZ és a Fidesz támogatottsága külön-külön nagyobb, mint a Fórumé, és a két párté együtt meghaladja a szocialistákét. Kuncze véleménye, hogy a miniszterelnök kijelentése az MSZP malmára hajtja a vizet, noha lényegében nem változtat a hazai belpolitikai élet hárompólusú voltán. Áder János, az Fidesz ügyvezető alelnöke munkatársunk kérdésére elmondta, hogy Boross Péter a vágyait fogalmazta meg. Az MDF örülhet, ha valamennyi választókerületben sikerül összegyűjtenie a jelöltállításhoz szükséges ajánlószelvényeket. S a minimálisan 750 szelvény megszerzése még mindig csak az első lépés a képviselőséghez vezető úton. A választások közeledtével nem meglepő, hogy mind többen hirdetik ki magukat máris győztesnek. Úgy gondolom azonban, hogy mindenki bölcsebben teszi, ha megvárja a második forduló utáni eredményhirdetést. HAZAI KÖRKÉP Horn Gyula szerint a választások után német mintájú szociális paktumra lesz szükség A lengyel tapasztalatok azt mutatják, hogy a „balra visszafordulás” nem reális veszély, a „balra fordulás” viszont válasz a társadalom jelenlegi problémáira - jelentette ki Horn Gyula, az MSZP elnöke azon a sajtókonferencián, amelyet Aleksander Kwasniewskivel, a lengyel Baloldali Demokratikus Szövetség vezetőjével közösen tartott, a BIT által szervezett Közép-Európa-konferencián. A magyar politikus kihasználta az alkalmat arra, hogy bejelentse: a szocialisták megkezdték az ország helyzetének felmérését, hogy megállapítsák, milyen örökség vár a következő kormányzatra és az új parlamentre. Horn Gyula kifejtette, a májusi választások után német mintájú szociális paktumot kell kidolgoznia a kormánynak, a munkavállalói és a munkadói oldalnak. Horn cáfolta, hogy minden baj okozója az elmúlt negyven év lenne. Bár ez az időszak nagyon sok kudarcot hozott - így az eladósodást -, a sok hibás döntés ellenére is elindult az ország a modernizáció útján, emelkedett az életszínvonal. Az elmúlt négy esztendő hitelfelvételeinek pozitív hatását azonban nem lehet érezni - jelentette ki a pártelnök. Horn Gyula emlékeztetett arra, hogy a politikai ellenfeleik megpróbálják az új baloldalt azonosítani a régivel, ennyiben visszaköszön a ’90-es kampány. Az új baloldal a Szocintem célkitűzéseit vallja, nem ideológiai vitákat akar, hanem a problémák kezelését. Szerintük ugyanis az új demokráciák nem viselik el az emberek életszínvonalának további csökkenését. Horn Gyula egy kérdésre válaszolva elmondta: a térségben nincs semmiféle baloldali blokk. Erre azonban nincs is szükség, hiszen a Szocinternnek van egy közép-európai bizottsága, amely egyébként áprilisban Budapesten fog ülésezni. A sajtótájékoztató végén az MSZP-nek a közvélemény-kutatásokban elfoglalt első helyét Horn Gyula úgy kommentálta: - Én nem kívánok vitatkozni a közvélemény-kutatókkal. (Munkatársunktól) . A Szabad Demokraták Szövetsége mielőbbi haderőreformot kíván Hazánk átfogó biztonsága elsősorban az ország politikai, társadalmi stabilitásával, gazdasági felemelkedésével, minden irányban hatékony külpolitikájával és térségünk államaival, szomszédainkkal kiépített, kiegyensúlyozott, jó államközi kapcsolatokkal teremthető meg - jelentette ki Mécs Imre szombaton azon a sajtótájékoztatón, amelyen az SZDSZ honvédelmi programját ismertették. A szabaddemokrata szakértők szerint a honvédelmi kormányzat nem ismerte fel, hogy a magyar fegyveres erők az új biztonságpolitikai helyzetnek és a gazdasági feltételek szorításának csak akkor képesek megfelelni, ha haladéktalanul megkezdődik a haderő átfogó reformja. A honvédség létszámának már az előző kormány idején megkezdett csökkentése nem járt a hadsereg jellegének, szerkezetének átalakításával. Fennmaradt a honvédség tömeghadsereg jellege, csak kis mértékben csökkent a központ infrastruktúrája. Továbbra is a kelleténél több a parancsnoki szint, a kiszolgáló, ellátó intézmény. A hadsereg méreteihez képest túl sok az oktatási intézmény, a repülőgépek számához képest túl sok a katonai reptér. Ezek fenntartása és üzemeltetése olyan folyamatos kiadásokkal jár, amelyek a honvédség csökkentett költségvetéséből kielégítő szinten sem ma, sem a belátható jövőben nem elégíthetők ki. Az elmúlt négy év elveszett időnek tekinthető a haderőreform szempontjából, amiért az SZDSZ a kormányt, illetve a Honvédelmi Minisztérium politikai vezetését teszi felelőssé. Úgy vélik továbbá, amennyiben rövid időn belül nem indul meg a céltudatos átalakítás, a honvédség helyzete annyira kritikussá válik, hogy az már nemcsak rohamos leépülést és biztonsági kockázatot idéz elő, hanem csökkentheti az ország nemzetközi súlyát és ronthatja külpolitikai pozícióit is. (Zs. A.) Surján László: A szociálpolitika megtette a magáét, most a gazdaságpolitikán van a sor A jó isten mentse meg ezt a népet azoktól a pártoktól, amelyeknek csak elveik vannak, de azoktól is, amelyeknek nincsenek elveik - mondta Surján .László népjóléti miniszter, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke tegnap Székesfehérváron azon a választási nagygyűlésen, ahol bemutatták a párt Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyei képviselőjelöltjeit. Surján László szerint a KDNP szilárd elvi alapokon álló, kiszámítható párt. Az egyetlen politikai erő, amelyik az elmúlt években folyamatosan növelte taglétszámát, s ma már tízszer annyian vannak, mint négy esztendővel ezelőtt. Szerinte a szegénység arányaiban nem növekedett az elmúlt négy év alatt. Ma is a lakosság mintegy 20 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, csakúgy, mint 1988-1989- ben. Valóságos csodának nevezte, hogy nem emelkedett robbanásszerűen a szegények száma. A szociálpolitika tehát megtette a magáét, most már a gazdaságpolitikusokon a sor. A következő években bővül a mezőgazdaság állami támogatása - jelentette ki Surján László, hozzátéve, hogy ebben az esztendőben is a KDNP nyomására kapott többet az ágazat. Elmondta azt is, hogy a párt koalícióképes, hiszen időnként a „legvadabb helyekről” is azt hallják, hogy a kereszténydemokratákkal koalícióra lépnének. Örülünk ennek, ám ez a vágy korántsem mindig kölcsönös - tette hozzá a pártelnök. Szerinte ugyanis a magukat kereszténydemokratának valló csoportosulások közül az MDF- en és a KDNP-n kívül semmilyen más erő nem rendelkezik nemzetközi háttérrel. A jelenlegi kormányzat pedig már bebizonyította, hogy a stabilitás letéteményese - mondta a KDNP elnöke. (Tudósítónktól) 1994. március 28., hétfő A KDNP a privatizáció felfüggesztését akarja A KDNP intézőbizottsága a hét végén értékelte a párt privatizációt vizsgáló bizottságának a jelentését. A dokumentumban feltárt visszásságok és az elmúlt időszakban nyilvánosságra került átgondolatlan privatizációs ügyek miatt az állásfoglalás leszögezi: a kormány április 7-től az új parlament megalakulásáig függessze fel a privatizációt. - A KDNP nem privatizációellenes, sőt az ésszerű privatizációnak a legfőbb szorgalmazója, de a leghatározottabban kívánjuk az eljárások tisztaságát, nyilvánosságát - szögezte le munkatásunknak Varga László, a párt elnökhelyettese. - Semmiféle titkolódzást nem fogadunk el, sem az ÁVÜ, sem a kormány részéről. Változatlanul ragaszkodunk ahhoz, hogy megbízottjaink teljes betekintést kaphassanak a privatizáció irataiba és eljárásaiba. Igazolva látjuk az utóbbi két és fél évben felvetett kritikáink megalapozottságát. A privatizáció menete koncepció nélküli, átgondolatlan és jogilag sem kellően megalapozott. Ráadásul a választások időszakában tovább romlottak, romlanak az ellenőrzés esélyei. Tudomásul kell venni, hogy a hatalom nem a kormányé, hanem a népé. A kormánynak a közjót kell szolgálnia, és ennek szellemében kell cselekednie - szögezte le a KDNP elnökhelyettese. B. Sz. J. Békési: Katasztrófát okozna a leállítás Az ismert gondok ellenére a magántulajdonba vétel leállítását mind szakmailag, mind politikailag elhibázott döntésnek tartanám - nyilatkozta munkatársunknak Békesi László szocialista országgyűlési képviselő, akinek véleményét a KDNP intézőbizottságának döntéséről kérdeztük. A politikus balesete óta először szólalt meg a sajtóban. - A jelenlegi közhangulatra jellemző a privatizáció ügyében is a társadalmi elégedetlenség. Nyilván vannak visszaélések, amelyek nehezen bizonyíthatóak, van tőke- és vagyonvesztés. Mégis hibásnak tartom a privatizáció leállítását követelni - mondta Békesi László a szocialisták gazdasági szakértője. - Magam sem ilyen privatizációt tartottam volna ideálisnak - tette hozzá a politikus, megállapítván, bizonyos döntések valóban több kárt okozhatnak, mint amennyi hasznot hoznak, az egész folyamat akár időleges leállítása azonban katasztrófához vezethetne. Először megingatná azokat az erőket, amelyek eltökélték a piaci típusú változások végigvitelét. Másodszor, maradandó visszatartó hatást gyakorolhatna a külföldi tőkére. S végül harmadszor, jog- és tulajdonbizonytalansághoz vezethet. Ezért az ismert anomáliák ellenére sem ez a szükséges terápia, az indítvány szakmailag és politikailag is elfogadhatatlan - sommázta véleményét Békési. Csépi: Hatásvadász nyilatkozat - A kereszténydemokraták javaslata nem más, mint hatásvadászat. Nem ismerek olyan racionális okot, amely indokolná a privatizáció leállítását - nyilatkozta lapunknak Csépi Lajos, az ÁV Rt. ügyvezető igazgatója, az ÁVÜ korábbi vezetője. Hozzátette: amennyiben a kormány úgy határoz, hogy hallgat a KDNP intézőbizottságának javaslatára, a két vagyonkezelő - költségvetési szerv lévén - természetesen elfogadja a kabinet döntését. A magántulajdonba vételnél Csépi szerint nem fordultak elő panamák, csupán olyan kisebb visszásságok, amelyek szükségszerű velejárói az érdekellentéttel járó tevékenységeknek. Az Országgyűlés törvénymódosításai gyakorlatilag ezeknek is gátat vetettek - mondta az ügyvezető, aki szerint a privatizáció kedvező hatással volt a magyar gazdaságra. A. R. Takácsy: Hatalmas kárral járna Bár nem láttam a KDNP intézőbizottságának a közleményét, nagyon meglepőnek tartom, hogy a párt határozatlan időre, az új parlament megalakulásáig leállítaná a privatizációt - mondta kérdésünkre Takácsy Gyula, az Országgyűlés gazdasági bizottságának MDF-es elnöke. Úgy véli: az új törvényhozás - ha minden rendben megy, akkor is - leghamarabb július végére kezd majd munkába. A nemzetgazdaságot hatalmas kár érné, amennyiben nyár közepéig szünetelne az állami cégek magántulajdonba vétele. Takácsy Gyula ideálisnak tartotta volna, ha a kereszténydemokraták, akiknek szakértői szintén jelen voltak a Közgazdaság-tudományi Egyetemen tegnap tartott gadasági fórumon, ott adták volna elő a javaslatukat. A VIZSGÁLAT MÓDSZERÉRŐL - Az adatfelvétel ideje: 1994. III. 5-13. - Az adatfelvétel módja: személyes kérdezés sztenderd kérdőívvel. - A megkérdezettek száma: 937 fő. - Alapsokaság: 18 éves és idősebb, állandó magyarországi lakhellyel rendelkező magyar állampolgárok. .- Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele korcsoport, nem és a lakóhely településtípusa szerint azonos. Göncz a Horn a Fodor a Palotás | Király C Kuncze ' Árpád " Gyula * Gábor ** Jánosi Zoltán " Gábor