Népszabadság, 1994. március (52. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-28 / 72. szám

32 NEPSZABADSAG_ Fáy utca: sötétül a világ Bár a Vasas nem volt gyengébb, mégis nyert a Ferencváros (0-1) LABDARÚGÁS Jó futballt láttunk-e szombat este úgy tizenötezren a Fáy ut­cában vagy rosszat? Nem tudom eldönteni. Az ember elveszíti az ítélőképességét, nem érzi a di­menziókat (tudniillik: a labda­rúgás dimenzióit­, ha magyar focit néz. Mert ha azt veszem, hogy gyakorlatilag telt ház volt a Va­sas stadionjában, és a játékosok hajtottak, futottak, mint a mér­gezett egerek, igyekeztek, szó­val futballozni próbáltak, és ha összehasonlítom a többi mérkő­zéssel, mondjuk, a szégyenletes Honvéd-Újpesttel, vagy egyál­talán egy átlagos (tehát a béka feneke alatti) hazai rangadóval, akkor azt mondanám: jó meccs volt. Ha azonban hozzáveszem, hogy amíg tíz játékos futott elöl, addig - számoljunk utána, és vegyük ki a két kapust - tíz álldogált hátul, és az éppen ro­hanókat is nagyon megzavarta olykor a labda (lásd még: mér­gezett egér), szóval, ha ezt is hozzávesszük, akkor már nem is volt olyan jó az a meccs, sőt. Maradjunk ennyiben, ahhoz képest... Az FTC rögtön letámadásni kezdett, az első perctől látható volt, hogy nagyon meg akarja izzasztani a Vasast. Az angyal­földiek viszont kontrákra, pon­tosabban - mivel a vendégek is gyors ellentámadásokkal pró­bálkoztak - a kontrák kontráira építették játékukat. És ügyesen is adogattak a mezőnyben, (di­csérhető: Erős, Vincze és egy ki­csit talán Szenes is), gyorsan át­­játszották a ferencvárosiak rendszeres elölfeledkezése miatt kissé levegős középpá­lyát, csak a tizenhatos környé­kén akadtak el. Claude nem tu­dott mit kezdeni Lipcseivel, Zvara pedig szinte észrevehe­tetlen volt. A zöldek támadásai is csak akkor lettek veszélyesek, ha Lisztes, Albert vagy a felzárkó­zó Lipcsei játszotta meg a lab­dát. Wukovicsnak az első fél­időben nem sikerült a védők mögé kerülnie, míg a jobb olda­lon rendre üresen felfutó Páling képtelen volt rendesen beadni. Az első igazi gólhelyzet is úgy adódhatott, hogy Albert keve­redett ki a balszélre, hajszál­pontosan Zavadszkyhoz ívelt, a hatméteres fejest pedig nagy bravúrral védte Sáfár. - Szép volt, Szabolcs! - szólt a Vasas helyi műsorközlője, a Fradi-tábor nagy derültségére, aztán többször is dicsérnie kel­lett a kapust, sőt egy idő után áttért a „bravó, Szabolcs!”-ra. Az első félidő vége felé újabb gratuláció hangzott a megafo­­nokból: Zavadszky távoli, bal felső sarkos bombáját ütötte ki Sáfár. Előtte néhány perccel, egy „kontra-kontratámadás” végén Zvara (nini, Zvara!) emelt Szabolcs kollégája, Szei­­ler kezébe. A második félidőre még in­kább felpörgette az iramot az FTC. De minél inkább rohantak a zöld-fehérek, annál nehe­zebben találták a labdát. A ha­zaiaknak viszont több lehetősé­gük adódott a már többször em­lített kontra-kontrákra. Az első gólhelyzet így Vincze előtt adódhatott: a középpályás, mi­után mindenkit kicselezett, pár méternyire a kaputól a védők­nek adta a labdát... A fradisták futottak, futottak rendületlenül, rengeteg hibával adogattak, hiába sikerült egy­­egy embernek a védelem mögé kerülni, az többnyire csak hát­rafelé tudott passzolni. A kö­zönség meg bosszankodott. Lisztes gondolta, hogy itt raj­ta kívül más úgysem próbálko­zik ilyesmivel: kétszer is kapura küldte a labdát a tizenhatoson kívülről, ám Sáfár mindkétszer könnyedén hárított. A Ferenc­város fiatal középpályása na­gyon sokat vállalt, olykor talán túl sokat. Lehet, hogy érezte: ő az egyetlen a mezőnyben, aki egy jó cselt meg tud csinálni, váratlan megoldást tud produ­kálni - ezért aztán többször túl­cselezte magát, egyébként ötle­tes átadásai sokszor a társakat is váratlanul érték. A 71. percben a sokadik len­dületes vendégtámadás érkezett a tizenhatoshoz. Ekkor váratlan dolog történt: a bal oldalon fel­futó Szekeres jól ívelt középre, az egész Vasas-védelem a labda felé futó Zavadszkyra figyelt, s a hosszú oldalon három ferenc­városi is tisztán érkezett. Albert a jobb oldalon tizenegy-tizen­­két méterről lőtt, Sáfár nagy bravúrral még beleütött a lab­dába, de az a kapuba perdült (0-1). A vendégek legszívesebben azonnal levonultak volna a pá­lyáról, megküzdöttek a vezeté­sért. Rövidesen azonban újabb gólt szerezhettek volna, a kinyí­ló Vasas-védelem és a lesgyanús helyzetben továbbot intő part­jelző hozta helyzetbe Wukovi­­csot, aki ahelyett, hogy a ka­puig gyalogolt volna, lelassított, és megölte a támadást. A Fradi­­tábor már-már elevenen meg­nyúzta volna a csatárt... Technikai intermezzo: a sta­dion reflektorai elálmosodtak, csökkent fényerővel hunyorog­tak az egyik oszlop lámpái. A műsorközlő riadt hangon kérte az ügyeletes villanyszerelőt, hogy azonnal menjen a tra­fóházhoz. Néhány perc múlva az ominózus oszlop reflektorai teljesen kialudtak. Úgy látszik, a szerelő megtalálta a hibát... A játékvezető két perccel a befejezés előtt a világítási prob­lémák miatt megállította a játé­kot. Az egyperces szünet a ven­dégeknek jött jól, a végére ugyanis teljesen magukra húz­ták a Vasast, képtelenek voltak felszabadítani. Hartmann végül úgy döntött, hogy úgy is lejátsz­ható a maradék két perc, hogy ha félhomályban marad a Vasas térfele, úgysem igyekeznek arra a ferencvárosiak. Az utolsó előtti percben a cse­reként beállt Földes a bal olda­lon ügyesen célozta meg a rövid sarkot, de Szeiler védett. A lefújás után kidőltek a Va­sas-játékosok. Talán az iramtól, talán a csalódottságtól marad­tak hanyatt fekve a füvön. Két­ségtelen, most egyenrangú part­nerek voltak, de az újabb ve­reséggel mindinkább szorítja őket a kérdés: mi lesz velük az NB I-ben? Vasas: Sáfár - Herczeg, Juhár, Maczó - Mónos, Vincze, Erős, Sze­nes (Galaschek, 72. p.), Pecha - Zva­ra, Claude (Földes, 66. p.). FTC: Szeiler - Simon, Telek, Kel­­ler - Lipcsei, Páling (Balogh, 46. p.), Albert, Lisztes, Szekeres - Za­vadszky, Wukovics (Szűcs, 85. p.). Fáy utca, 15 000 néző. Jv.: Hart­mann. Gól: Albert (71. p.), Uj Péter A 19. forduló jegyzőkönyve KISPEST-ÚJPEST 1-1(1-0) Bozsik-stadion, 7000 néző. Jv.: Bay. Kispest: Brockhauser - Csábi, Bánfi, Emmy, Plókai - Szabados, Pi­­sont, Illés, Csehi - Stefanov, Hamar (Orosz, 78. p.). Újpest: Praj - Füzesi, Aczél, Bérczy (Kecskés, 18. p.) - Kozma, Véber, Túri, Szlezák - Belvon (Hor­váth, 75. p.), Szanyó, Egressy. Gól: Illés (29. p.), Túri (88. p ). VÁC-PÉCS 1-0(1-0) Vác, 3000 néző. Jv.: Pillér. Vác: Koszta - Puglits, Nagy, Ka­sza - Nyilas (Romanek, 76. p.), Mio­­vecz, Hahn, Víg (Simon, 70. p.), Ara­nyos - Dzurják, Füle. Pécs: Csaban - Braun (Tököli, 80. p.), Zare, Csizi - Dienes, Fehér, Len­gyel, Mészáros (Rózsa, 60. p.), Pa­­laczky - Dorobantu, Azoitei. Gól: Kasza (16. p.). SOPRON-PARMALAT 1-0 (0-0) Sopron, 6000 néző. Jv.: Vad. Sopron: Babos - Varsányi, Nagy, Katona, Varga - Borsos (Horváth, 88. p.), Szántó, Deák, Chiratcu - Korsós, Kovács. Parmalat: Mitring - Bekő, Lő­­rincz, Balogh, Varga - Németh, Czéh, Zimmermann (Heinczinger, 70. p.), Takács - Dubecz, Tieber. Gól: Chiratcu (61. p.). HALADÁS-DEBRECEN 0-0 Szombathely, 6000 néző. Jv.: Va­­vika. Haladás: Király - Balassa, Bog­nár, Szekér, Németh - Jagodics, Tóth Gy., Ábrahám (Tóth N., 65. p.) - Vukadinovics, Süle, Borbás (Schneider, 46. p.). Debrecen: Horváth - Balogh, Go­ján, Kondás, Pető - Dombi, Madar, Sándor Cs., Medvid - Balega (Szat­mári, 89. p.), Toderás (Gracsov, 88. p ). SIÓFOK-GYŐR 1-3 (0-1) Siófok, 4000 néző. Jv.: Vágner. Siófok: Bíró - Keszeg, Szabadi, Olajos, Meksz - Jenei, Marozsán (Barna, 20. p.), Varsányi, Király - Szabó, Kirchmayer (Dukon, 78. p.). Győr: Végh - Radics, Pintér, Iva­­nics, Virág - Csertői (Mikóczy, 73. p.), Ignácz (Faragó, 55. p.), Herczeg - Hajszán, Popescu, Klausz. Gól: Popescu (33. p.), Klausz (53. p.), Herczeg (75. p.), Szabó (80. p.). BÉKÉSCSABA-BVSC 3-0 (2-0) Békéscsaba, 7000 néző. Jv.: Var­ga S. Békéscsaba: Baji - Mracskó, Us­­majev, Szenti, Zahorán (Dávid, 79. p.) - Fodor, Csató (Kulcsár Sz., 86. p.), Vancea, Szarvas - Váczi, Kul­csár S. BVSC: Disztl - Zemlinszkij (Mun­­di, 13. p.), Dzsinovics, Werner, Cseh - Nagy, Kvanduk, Bognár, Urbányi - Bükszegi (Tóth, 71. p.), Borgulya. Gól: Kulcsár S. (2. p.), Szarvas (35. p. - 11-esből és 48. p.). MTK-CSEPEL 0-1 (0-1) Hungária körút, 2500 néző. Jv.: Bognár. MTK: Piel - Turbék, Hrutka, Hor­váth, Szalai - Talapa, Vancsa, Kene­sei Z. - Tikosi (Kenesei K, 46. p.), Kovács, Zsivótzky (Hámori, 57. p.). Csepel: Hajdú - Ács, Váczi, Be­­reczky - Mikler, Puskás, Süveges (Tyukodi, 65. p.) - Medgyes, Jakab, Szekeres (Szabó, 87. p.) - Pena. Gól: Jakab (40. p ). Keleti autója helyett: FORD ESCORT ALBA 1.31! Az alábbi típusokat most egy hétig piaci áruk felett 70%-­ra­ beszámítjuk: Lada Skoda Dacia Trabant Polski Wartburg Részletfizetés 36 illetve 48 hónapra, kedvező kamat! A kezdő befizetésbe beszámítjuk leadott autója árát! Kárpótlási jegyét napi árfolyam felett elfogadjuk! 1 használt­­­ORDOK: ESCORT 1.81). 1992. hord­ómolál, extrákkal, diesel ESCORT RS 2000. 1992. lúzpiros . 1501.H, ínyenceknek ESCORT­­.(1, 1990. hordó, extrák TRAISSIT 2.51). 1992. fehér, pim TRANSIT 2.51). 1993. hosv/ítoU. fehér TRANSIT 2.51). 1989, fehér, piros___________ ESCORT ALBA 1.31 Katalizátor, injektor, metálfény, napfénytető, alacsony fogyasztás. Autó-Belváros, IX. Kinizsi Lónyai utca sarok Tel.: 215-0015 SPORT A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA 1. Békéscs. 19 13 3 3 45-14 29 2. FTC 19 12 4 3 34-16 28 3. Vác 19 11 5 3 39-20 27 4. Csepel 19 11 4 4 27-27 26 5. Győr 19 10 4 5 37-22 24 6. Kispest 19 9 5 5 40-27 23 7. Debrecen 19 8 5 6 25-22 21 8. Újpest 19 7 6 6 26-22 20 9. Parmalat 19 5 6 8 21-30 16 10. Sopron 19 5 5 9 23-32 15 11. Pécs 19 4 6 9 17-28 14 12. Siófok 19 4 6 9 20-32 14 13. MTK 19 4 5 10 22-38 13 14. Vasas 19 4 4 11 22-30 12 15. BVSC 19 3 6 10 20-41 12 16. Haladás 19 2 6 11 16-33 10 KÖVETKEZIK A 20. forduló (április 2-4.) műso­ra. Szombat: Debrecen-Sopron, Pécs-Békéscsaba (mindkettő 16.30), Újpest-Siófok (17), Győr-Vác (18), Parmalat-Vasas, Csepel-Kispest (mindkettő 18.30). Vasárnap: BVSC-Haladás (16.30). Hétfő: Fe­­rencváros-MTK (19). r ATLÉTIKA Eléggé el nem ítélhető pazar­lással szombaton Budapesten, a Kincsem parki galopp-pá­lyán rendezték a kenyai orszá­gos mezeifutó-bajnokságot 62 ország több mint hétszáz futó­jának statisztálásával. A Nem­zetközi Atlétikai Szövetség és a nagylelkű támogatók ugyan 22. mezeifutó-világbajnokság­­nak nevezték az eseményt, de ezzel egyedül a portugál női csapatot sikerült megtéveszte­niük: a nyolc versenyszámban a kenyaiakon kívül ők nyerték az egyetlen aranyat. Kincsem, a „százéves” ma­gyar csodaló (szobra) hátat is fordított a versenynek, hisz ezek a gyorslábú fickók a ver­senylovakat is szégyenben hagynák, legalábbis megszorí­tanák, pedig rövid távon ők kétszer olyan gyorsak, mint az ember. Ha az ötvenes években is lett volna mezeifutó-vb, másképp festett volna a „befutó”, akkor a magyar csoda titkait fürkész­te volna a világ. Mint ahogy fürkészte is, amikor ezeröt­száztól tízezerig Iharos Sándor tartotta a világcsúcsot, mögöt­te meg Rózsavölgyi és Tábori lihegett. Mint tudjuk, eredményeiket annak köszönhették, hogy Rá­kosi Mátyás rajtuk tartotta bölcs tekintetét, nem beszélve a magyar lélekhez oly közel ál­ló futásról. Árpád, az első ma­gyar fejedelem elől ugyan még elfutott Zalán, a bolgár, de az­tán a magyarok legtöbb csatá­juk során főképp a combjuk és a vádlijuk kidolgozottságával tűntek ki; vesszőfutásban pe­dig - képzavarral szólva - egyenesen verhetetlenek vol­tak. Később a proletárgyere­kek a villamossal futottak ver­senyt, a „gulasch”, a „paprika” meg egyenesen vérré vált ben­nük. Most viszont azt írják, mondják, hogy a lassan egy év­tizedes kenyai csoda nem titok. A gyerekek 10-12 kilométert futnak az iskoláig és vissza, de még a vőlegénynek is futnia kell a mennyasszonyáért. Ki­váló felkészültségükhöz hozzá­járul a szintén szükség diktálta étrend, hogy sok gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, ami­vel, anélkül, hogy tudták volna „magas szinten tartották ener­giájuk megőrzését”, így könnyű! - akik a megőr­zést is magas szinten tudják tartani, azoknak gyerekjáték a futás. Csak a 16 éves, ám a leg­kevésbé sem fruska külsejű Sally Borsasiót, a lányok 4300 méteres versenyének egyéni és csapat aranyérmesét kell feled­ni, ugyanis ő elkottyantotta. - A rengeteg edzés meghozta gyümölcsét! Sally, Sally! Rég nem szalad­gáltam annyit nő után, mint utánad. Szerencse, hogy nem hosszában a pályán, mint te, hanem keresztben. Mikor már a tüdőm is kiköptem, jegyzete­met eláztattam, esernyőmet ki­fordítottam, kezdtem áldani sportújságíró kollégáimat: tud­ják, mit passzoljanak át a zöld­fülűnek, akinek csak verseny­zőként vannak (négy évtizedes) emlékei az ilyen dzsemborik­ról. Az föltűnt, hogy a le és fel rohangáló csoportban egyetlen sárga bárcás újságíró sincs raj­tam kívül. De puhányok, bez­zeg én! Bezzeg én megéheztem­­ még három szám volt hátra! -, sor­ban álltam hát a nyilvános bü­fében szendvicsért. Aztán, jó szabású mellénykémben beté­vedtem a sajtóközpontba, ahol nyolcvanéves öregurak is ültek a képernyők előtt, amin tízszer annyit láthattak, mint én az agyalágyult futkosásban, s közben majszolták az ingyen szendvicset, meg csokit. Egyi­kőjük meg is kérdezte, amikor elővettem a jegyzetemet: - Ennyire esik!? Hát esett. A pályán a lányok után a fel­nőtt nők lódultak neki a táv­nak (6220 m). Itt volt a legtöbb kandidátus a győzelemre, ami azt jelentette, hogy nem volt igazi kenyai esélyes. Az első körben taposta is egymást az élboly, aztán a 26 éves börtön­őr tizedes, Hellen Chepngeno fokozatosan elhúzott a töb­biektől, s ő nyert a legfölénye­sebben, mintegy hatvan méter­rel, ami középtávfutóknál azt jelenti, hogy nem kenyaiak, sőt nem is afrikaiak következtek utána. A másodikként befutó ír Catherina McKiernant az vi­gasztalhatta, hogy a mezei pontszerző verseny dollárezreit ő nyerte. A díjkiosztáson a ma­gyarok is észre vétették magu­kat: a díszkíséretet adó prusz­­likos lányok közé beállítottak egy magyar tengerészt. Nem huszárt, nem gyalogost, tenge­részt - feltehetően a tájékozta­tási iroda ötletére, hogy „ten­geri hatalom” hírünket keltse a világban. A fiúk mezőnyében a címvé­dő Philip Mosima volt az esé­lyes. Testőrként ugyan vele hú­zott el a többiektől honfitársa Dániel Komén is, ám a célegye­nesben a kötöttebb mozgású címvédő volt a jobb - de mint­ha a második előre elfogadta volna a szereposztást. (Lehet, persze, hogy csak az artiszti­­kusan könnyű mozgás tévesz­tett meg.) A férfiak 12 060 méteres ver­senyének rajtjánál is öt-tíz centiket igyekeztek „lopni” az indulók. Meg is lett az eredmé­nye: az első tíz másodpercben európaiak vezették a mezőnyt, aztán váltott a kamera és az élen futó afrikaiakat mutatta. A hat kör alatt volt idő a támo­gató Snickers reklámainak ügyes elhelyezésén tűnődni, azon, hogy szinte mindegy, fut­nak, vívnak, vagy kosaraznak „alant”, szendvicsre a reklám­ból futja. Az afrikaiak - négy kenyai, egy marokkói (a „ki­ütéssel” olimpiai bajnokságot nyert K. Skah), s egy etióp - lassan, de biztosan elvette a többiek kedvét a dobogótól, s a vezető bolyt is felemésztette. A leggyorsabban itt is a címvédő lába pörgött: William Siger nyert. A harmadik, az etióp Haile Gebrasilassie a pontszer­ző verseny dollárjait is felve­hette. Náluk csapzottabb csak fo­tóskollégám volt, aki - mint je­lentéktelen kis lapunk munka­társa - csak másodrangú fotós­igazolványt kapott, futkáro­­zott hát, meg a fejek fölött­ pró­bált fényképezni. Panaszára felajánlottak neki egy meghí­vót a díszvacsorára... A legjobb európai a 13. lett ebben a leggyilkosabb szám­ban, így akár azt is mondhat­juk, hogy az 55., főképp pedig a felnőtt női csapat 11. helye di­cséretes. Hazafelé tartva eszembe ju­tott, hogy egy eredménylistám hiányzik. Visszafordultam, s nyomban elkapott egy hölgy: - Visszamegy? - Igen. - Oda? - mutatta a tribünt. - Oda - feleltem. - Van egy jegyem eladó! Lesz magyar feltámadás! Pünkösti Árpád □ A felnőttszámok dobogósai. Fér­fiak, egyéni: 1. William Siger (ke­nyai) 34:29 perc, 2. Chemwoiyo (ke­nyai) 34:30, 3. Gebrasilassie (etióp) 34:32. Csapat: 1. Kenya 34 helyezési szám, 2. Marokkó 83, 3. Etiópia 133. Nők, egyéni: 1. Helen Chepgneno (kenyai) 20:45, 2. McKiemnan (ír) 20:52, 3. Ferreira (portugál) 20:52. Csapat: 1. Portugália 55, 2. Etiópia 65, 3. Kenya 75, 1­0, mesebeli Afrika! Kenyai egyeduralom a mezeifutó-világbajnokságon Amikor Gebrasilassie (jobbról) még Siget nyomában lihegett A női győztes, Chepgneno a cél­ban BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELEI 1994. március 28., hétfő NÉPSZABADSÁG EÖTVÖS PÁL elnök, főszerkesztő KARCAGI LÁSZLÓ, TAMÁS ERVIN, ZALAI ISTVÁN főszerkesztő-helyettesek DANISS GYŐZŐ, FRISS RÓBERT, SOÓS KÁLMÁN, TRIPOLSZKY LÁSZLÓ lapszerkesztők BERKÓ PÁL, GYENES LÁSZLÓ, VERES MÁRIA segédszerkesztők Vezető grafikus: MÉSZÁROS ÁKOS ROVATVEZETŐK, gazdaság: BOSSÁNYI KATALIN, hazai tudósítások: FALUS GÁBOR, hír és információ: VAJDA PÉTER, külföld: LÉDERER PÁL, társadalompolitika és kultúra: VÖRÖS T. KÁROLY, olvasószolgálat: FÁBIÁN PÉTER, érvek, vélemények: MIKLÓS GÁBOR, sport: JAKAB JÓZSEF, fotó: RÉDEI FERENC. Kiadja a Népszabadság Részvénytársaság Felelős kiadó: DR. BREITNER MIKLÓS vezérigazgató Ügyvezető igazgató: LENGYEL L. LÁSZLÓ Lapigazgató: RÓZSA GYULA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest III., Bécsi út 122-124. Telefon: 250-1680 Telefax: 168-9098 Hirdetési ügyekben telefax: 188-9567 A Népszabadság Rt. levélcíme: 1960 Budapest Terjeszti a Magyar Posta Rt., valamint alternatív terjesztők. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (Helir) Budapest XIII., Lehel utca 10/A 1990, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Helir 219-98636 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hóra 430, negyedévre 1290, fél évre 2580, egy évre 5160 Ft. Szedés: Népszabadság Fényszedő Kft. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: DR. CSÖNDES ZOLTÁN elnök-vezérigazgató INDEX: 25 001 ISSN 0133-1752 BP.­­ ISSN 0237-3777 VIDÉK Ez a lap elfogadta a választási etikai szándéknyilatkozatot A mai lapszám külpolitikai szerkesztője: PÓCS BALÁZS, belpolitikai szerkesztője: UJ PÉTER, grafikai szerkesztője: HAAS JÁNOS 1­4 16*

Next