Népszabadság, 1994. április (52. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-01 / 76. szám

24 oldal / Melléklet: tévémagazin / Ára: 35 Ft NÉPSZABADSÁG 1994. április 1., péntekSzocialista Napilap 52. évfolyam, 76. szám, első kiadás Moszkva rendezni akarja adósságát Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök Budapesten tárgyal Oroszország rendezni akarja és rendezni is fogja Magyaror­szággal szemben fennálló adós­ságait - jelentette ki tegnap, budapesti látogatásának első napján Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök. Az orosz politikus érkezése után négy­­szemközti, majd plenáris meg­beszéléseket folytatott Boross Péter kormányfővel, majd fo­gadta őt Göncz Árpád köztár­sasági elnök. MUNKATÁRSUNKTÓL A miniszterelnöki tárgyaláso­kon elsősorban a kétoldalú vi­szonyról, azon belül is kiemel­ten a gazdasági együttműködés kérdéseiről esett szó - jelentette ki Hermán János külügyi szóvi­vő. Mindkét politikus hangsú­lyozta, hogy a kapcsolatok ha­tékony fejlesztésére kell össz­pontosítani. Ennek egyetlen hátráltatója a mintegy 800-900 millió dolláros adósság kérdése. A két kormányfő egyetértett abban, hogy a problémát mi­előbb rendezni kell. A konkrét lépésekben a felek még nem ál­lapodtak meg - a szakértői tár­gyalások folytatódnak de alap­elvként mindenképpen növekvő mértékben szeretnék alkalmaz­ni a piacgazdasági formákat. Az adósságrendezési tárgyalá­sokon Hermán János szerint minden olyan elképzelés szóba került, amely korábban a nyil­vánosság elé is eljutott: esetle­ges magyar részvétel az­ orosz privatizációban, nem kereske­delmi jellegű szolgáltatások igénybevétele (például orosz részvétel a budapesti metróépí­tésben), gépipari szállítások és fegyvervásárlások. Ami a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat illeti, a megbe­széléseken elhangzott: megállt a két ország közötti árucsere-for­galom visszaesése, sőt növekvő tendenciák mutatkoznak. Cser­nomirgyin kiemelte, hogy Ma­gyarország jelenleg Moszkva hetedik legnagyobb kereskedel­mi partnere, de számítanak ar­ra, hogy Budapest előrelép eb­ben a sorban. Boross Péter, utalva az utóbbi időben a keres­kedelmi forgalomban felhalmo­zódott magyar passzívumra, hangsúlyozta, hogy törekedni kell az egyensúlyra. (Moszkva... folytatás a 3. oldalon) Virágok Csernomirgyinnek SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Izraeli-palesztin megállapodás Hebronról MTI-JELENTÉS Kairóban tegnap aláírták a hebroni biztonsági intézkedé­sekről szóló izraeli-palesztin megállapodást. Izrael és a PFSZ küldöttei ezzel megnyi­tották az utat az autonómia­megállapodás végrehajtásához szükséges tárgyalások újrakez­dése előtt. A két küldöttség csü­törtökre virradóra állapodott meg az egyiptomi fővárosban a hebroni biztonsági intézkedé­sekről, s abban, hogy folytatják a tárgyalásokat a Gázai övezet­ből és a jerikói körzetből való izraeli kivonulásról - közölte Nabil Saat, a palesztin tárgya­lóküldöttség vezetője. Hebronban egyetlen palesztin rendőr sem szolgál majd, vi­szont 160 nemzetközi megfigye­lőt vezényelnek a ciszjordániai városba. Megbízatásuk három hónapig tart. Az elmúlt két napban úgy­szólván éjjel-nappal folyt az al­ku a két fél között egy kölcsö­nösen elfogadható formuláról. (Izraeli... folytatás a 2. oldalon) ­ Carlos cinkosa a budapesti Fórumban A híres-hírhedt terrorista, Iljics Ramírez Santos, ismertebb ne­vén Carlos pályafutásának bu­dapesti vonatkozásai részben eddig is ismertek voltak, a Der Spiegel hamburgi hírmagazin legutóbbi száma azonban újabb, a magyar fővárossal összefüggő részletet hozott nyilvánosságra, amiből az is kitűnik: a német titkosszolgálat az év elején nem éppen veszélytelen akciót haj­tott végre Budapesten, megspé­kelve egy kis útlevél-hamisítás­sal, kihallgatással, embercsem­pészgyanús húzással. Informá­cióink szerint a magyar hatósá­gokat „elfelejtették” tájékoztat­ni a német titkosszolgálatok, vagyis, mint azt a banánköztár­saságokban szokás, a vendéglá­tók háta mögött végezték mun­kájukat. (Részletek a 3. oldalon) • • Öt sortűzügy vádemelés előtt Dudás Istvánt is kihallgatják az ügyészek Információink szerint a közeli jövőben a folyamatban lévő 35 nyomozás közül várhatóan öt sortűz - a berzencei, az egri, a mosonmagyaróvári, a salgótarjáni és a tiszakécskei - ügyében él vádemelési javaslattal az illetékes ügyészség. Az még nem dőlt el, hogy a mosonmagyaróvári laktanyaparancsnokot gyanúsított­ként vagy tanúként hallgatják majd ki az ügyészek. MUNKATÁRSUNKTÓL Öt sortűz ügyében a nyomozás közvetlenül a befejezés előtt áll - mondta szerdán lapunknak Bócz Endre fővárosi főügyész. A gyanúsítottaknak és védőiknek megfelelő időt biztosítanak az iratok áttanulmányozására. - Ezeket az ügyeket a közeljövő­ben várhatóan átadják az ügyészségnek - jelentette ki. Más forrásból származó in­formációink szerint az öt eljá­rásból három esetben előrelát­hatólag a katonai ügyészség lesz jogosult vádat emelni: az 1956. október 26-án Mosonma­gyaróváron, október 27-én Ber­­zencén, illetve Tiszakécskén történt sortüzek ügyében. Ezek közül talán a tiszakécskei ügy áll a legközelebb a vádemelés­hez; ennek két gyanúsítottja van. A berzencei sortűz két gya­núsítottja közül az egyik tiszt­­helyettesként, a másik határőr­ként szolgált 1956-ban. A mo­sonmagyaróvári ügy a legbo­nyolultabb, hiszen több mint háromszáz tanút hallgattak ki. Három gyanúsított van. Értesü­lésünk szerint hamarosan ki­hallgatják Dudás István ezre­dest, egykori laktanyaparancs­nokot, akiről állítólag a sajtó­ban napvilágot látott a hír: egy testületi ülésen úgy beszélt vol­na, mintha köze lenne a sortűz­­höz. Ha ez bebizonyosodna, Du­dást gyanúsítottként hallgatják ki, egyébként tanúként. Az 1956. december 8-án Sal­gótarjánban, illetve december 12-én Egerben történt soratü­­zekkel kapcsolatban a vádható­ság a Fővárosi Főügyészség lesz. Úgy tudjuk, a salgótarjáni ügyben négy, az egriben hét gyanúsított lehet; valamennyi­en szabadlábon védekeznek. A­K­­ BOROS JENŐ FELVÉTELE Aggasztóan lassú az igazságszolgáltatás Tavaly tovább nőtt a bíróságok lemaradása A bírósági eljárás időtartamá­nak mind hosszabbá válása gyakorlatilag a jogérvényesítés lehetőségének közvetett korlá­tozását jelenti - állítja az igaz­ságügyi tárca egyik legutóbbi belső jelentése. Az igazságszol­gáltatási hivatal értékelése sze­rint a perek elhúzódása alkal­mas a jogállamiság és ezen be­lül a bíróságok működésébe ve­tett bizalom csökkentésére. Drámaian lassú az igazság­szolgáltatás - derül ki abból a jelentésből is, amely a polgári és a gazdasági perek időtarta­mának alakulását elemzi. E szerint a helyi bíróságokon a három hónapnál előbb befeje­zett ügyek aránya az 1981. évi 67,1 százalékról 1992-ig 51,8 százalékra csökkent, míg az egy évnél tovább húzódó ügyek száma háromszorosára nőtt. Még többet mond az az adat, amely szerint az egy évnél hosszabb ideje folyamatban lé­vő peres ügyek száma egy évti­zed alatt 1804-ről 14 ezer 460- ra emelkedett. Az igazságszolgáltatási hiva­tal elemzése megállapítja: „az 1981-1992 közötti időszakban megfigyelt kedvezőtlen tenden­ciák 1993-ban nemcsak folyta­tódtak, hanem sajnálatos mó­don fel is erősödtek.” Ebben egyébként szerepe volt az ér­tékhatár-változásnak, ami a megyei bíróságokhoz érkező ügy­ek jelentős részét helyi bí­rósági hatáskörbe utalta. A tör­vénymódosítás következtében tavaly az előző évihez képest 12,3 százalékkal több, összesen 182 ezer 703 polgári peres ügy érkezett a helyi bíróságokhoz. Csaknem ötszörösére emelke­dett a gazdasági ügyek száma: az 1992. évi 3531 aktával szem­ben 1993-ban 17 ezer 227 ügy érkezett a bíróságokhoz. 1993 végén több mint tízezer gazda­sági per volt folyamatban a he­lyi bíróságoknál. Ez az előző évi ügyhátralékhoz viszonyítva hatszoros növekedés jelent! A jelentést készítő Vavró Ist­ván, az Igazságügyi Minisztéri­um főosztályvezető-helyettese megállapítja: társadalmi prob­léma lehet abból, ha a jogérvé­nyesítés lehetőségeit, ponto­sabban azok nehézségeit látva az érintettek más, bíróságon kívüli, gyakorlatilag nem tör­vényes megoldásokat keresnek problémáik rendezésére. Hack Péter szabaddemokrata képvi­selő lapunknak nyilatkozva en­nél is keményebben fogalmaz: - A polgári ügyekben és a gazda­ságban felmerülő jogvitáknál az igazságszolgáltatás gyakor­latilag működésképtelen. A gazdasági életben a jogviták törvényen kívülre kerültek. A gazdaság követelményeinek nem felel meg az a kínálat, amit ma a konfliktusok megoldására a igazságszolgáltatás nyújt. Sereg András Horn: az MDF-fel nem lépnénk kormánykoalícióba A fiatal demokratáknak még sok idejük lesz a lehiggadásra - jelentette ki lapunknak adott interjújában Horn Gyula, az MSZP elnöke. Orbán Viktor legutóbbi szavaira reagált, melyek szerint a parlamenti pártok a társadalmat sújtó hibát követtek el, amikor kiengedték az MSZP-t a karanténból. A szocialisták listavezetője szerint a jelenlegi kormánynak té­telesen elszámolva kell átadnia a hatalmat az új kabinetnek. Horn azt mondja, a választók becsapása lenne, ha a pártja hata­lomra jutása esetén az MDF-et visszaemelné a kormányba. A vá­lasztások eredményétől függetlenül társadalmi összefogásra azonban nagy szükség lesz - hangsúlyozta Horn Gyula. (írásunk a 10. oldalon) „Csak” negyvenmilliót vittek el a rablók MUNKATÁRSAINKTÓL „Mindössze” 40 millió forintot raboltak el a II. kerületi önkor­mányzat intézményeket mű­ködtető ügyosztályának acélrá­csokkal és biztonsági zárral vé­dett trezorterméből - jelentette be sajtótájékoztatóján Tarlós István, a kerület polgármestere. (Korábbi híradások 60-70 mil­lió forintos zsákmányról szól­tak.) A Budapesti Rendőr-főka­pitányság nagy erőkkel keresi a három álarcos rablót. A szerda esti rablótámadásban megsebe­sült rendőr állapota kielégítő. Az országos rendőrfőkapitány ötmillió forintot ajánlott fel a nyomravezetőknek. Szerda este nyolc óra húsz perckor két álarcos férfi beha­tolt a III. kerületi intézménye­ket működtető ügyosztály tre­zortermébe. Harmadik társuk az épület előtt egy Mazda 323- asban várakozott. Az ügyosz­tály „páncéltermében” a kerü­leti önkormányzat intézményei­ben dolgozók fizetését őrizték a Police Piton Kft. fegyveresei. („Csak” negyvenmilliót... foly­tatás a 21. oldalon) Vektor-javaslat Lupis-hitelezőknek A Lupis Rt. csődegyezségének kidolgozásával megbízott Vek­tor Rt. elkészítette és tegnap átadta a hitelezőknek a javasla­tát - tájékoztatta lapunkat Lo­vas Péter, a társaság elnöke. A hitelezőknek három hét áll a rendelkezésükre tanulmányozni a javaslatot. Lovas beszámolt arról is: a csődeljárás alatt álló Lupis Rt. vagyonának felügyelője tegnap a Pénzintézeti Központ lett. Megtudtuk: a Rezindencia in­gatlanbefektetési jegyeket for­galmazó Globex Rt. jelezte, hogy 45 napon belül ajánlatot tesz a hitelezőknek követeléseik felvá­sárlására. Kérdésünkre, hogy a hitelezők mennyi pénzre és mi­lyen forrásokból számíthatnak, az igazgató így válaszolt: javas­latukban több lehetőséget is ajánlottak, de ezeket egyelőre nem kívánják ismertetni.­­ A megbeszélésen közeledtek az álláspontok arról is, hogy mi­lyen módon lehetne, és szüksé­ges-e egyáltalán megtámadnia a HM-nek és a BM-nek a múlt év végén, illetve az idén januárban a Lupis Rt.-vel kötött jelzálog­szerződését - tette hozzá. A. R. Kordon a helyszínen

Next