Népszabadság, 1994. május (52. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-04 / 103. szám
6 NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP. VOKS '94 A vegyes választási rendszer A választópolgárok 386 képviselőt juttathatnak be a májusi kétfordulós választásokon az új Országgyűlésbe. Az egyéni választókerületekből 176, a pártok területi listáiról 152, országos listáikról pedig 58 képviselőjelölt szerezhet mandátumot. Az egyéni és listás rendszer elemeit ötvöző magyar választási mechanizmusnak, amelyet a szakemberek vegyes választási rendszernek is neveznek, számos előnye, de legalább ugyanennyi hátránya van. Erényeként szokták emlegetni, hogy nem engedi „szétaprózni” az Országgyűlést, azaz csak a legjelentősebb politikai erőknek ad esélyt a parlamentbe kerülésre. Ugyanezt róják fel hibájául is, mondván, a megválasztott parlament - az ötszázalékos küszöb miatt - nem híven tükrözi vissza a társadalomban megjelenő legfontosabb érdekösszefüggéseket, így nem megoldott az etnikai kisebbségek parlamenti képviseletének szabályozása sem. A magyar választási rendszer gyengeségeként említik azt is, hogy bonyolult előírásai nem teszik lehetővé a gyors eredményhirdetést. De nézzük a tényeket. Az ország 176 egyéni választókerületre oszlik, ami azt jelenti, hogy egy-egy körzet lakosainak száma mintegy hatvanezer. Május 8-án az egyéni választókerületekben 1877 képviselőjelölt indul. A legtöbben (17) Ózdon, a legkevesebben (6-6) három fővárosi körzetben, ezek: a 17. vk. (XI. ker.), a 22. vk. (XIV. ker.), 30. vk. (XXI. ker.). Az 1877 jelölt közül 103-an függetlenek, a többiek 36 különböző párt színében állnak „rajtvonalra”. 1990-ben összesen 1620 jelölt indult, köztük 200-an függetlenek voltak. Négy évvel ezelőtt a második fordulóra már csak 492-en maradtak versenyben. Egyéni választókerületben - 1990-hez hasonlóan - az első fordulóban az a jelölt szerez mandátumot, aki az érvényes szavazatok több mint 50 százalékát megszerzi, feltéve, hogy a helyi választók több mint fele leadta voksát. Ha ilyen jelölt nincs, akkor második fordulót tartanak. Ennek érvényességéhez már az is elegendő, ha a polgárok több mint negyede az urnákhoz járul. A második fordulóban, május 29-én, azok a jelöltek indulhatnak, akik három héttel korábban az érvényes szavazatok legalább 15 százalékát megkapták. Ha nem akad három ilyen jelölt, az első körben legtöbb szavazatot elért három jelölt neve kerül fel a szavazólapra. Közülük azé lesz a mandátum, aki az érvényes voksok többségét megszerzi. Az első forduló szűrőrendszere 1990-ben is működött: a 176 körzetből csak ötben volt eredményes az első kör. Ekkor biztosította mandátumát Debreczeni József, Deme Zoltán, Király Zoltán, Németh Miklós és Raffay Ernő. Az 1990-es választásokon az egyéni választókerületek vesztesei a kisebb pártok voltak. A listás szavazás első három helyezettje - az MDF, az SZDSZ és az FKGP - tudnillik a 176 mandátumnak több mint kilencven százalékát (160) szerezte meg. Az egyéni választókörzetekkel párhuzamosan húsz (tizenkilenc megyei és egy fővárosi) területi választókerületet is létrehoztak, ahol a pártok által indított listákra lehet szavazni. Területi listát az a párt állíthatott, amely az adott megyében (a fővárosban) az ottani egyéni körzetek negyedében, de legalább két helyi egyéni választókerületben jelöltet tudott indítani. A leadott voksok arányában 152 képviselői hely szétosztására van lehetőség. Idén 19 párt összesen 258 területi listát állított. Nyolc párt (a Fidesz, az FKGP, a Munkáspárt, a KDNP, az Agrárszövetség, az MSZP, az MDF és az SZDSZ) húsz területi listát mondhat magáénak. A további „erősorrend”: Köztársaság Párt (17), MSZDP (15), EKGP és Vállalkozók Pártja (14-14), NDSZ (12), MIÉP (11), Magyarországi Zöld Párt (7). 1990-ben az egy területi listás mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatok száma megyénként igen eltérően alakult. Míg a budapesti listán 36 119 voks kellett a győzelemhez, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 21 382. Akkor hat pártnak sikerült mindenütt területi listát állítania, és közülük öten frakciót is alakíthattak az Országgyűlésben. Egy-egy kivétel akadt: a Hazafias Választási Koalíció húsz listája ellenére sem közelítette meg az akkori négyszázalékos küszöböt, a KDNP viszont azt tizenöt listával is teljesítette. A törvény 58 parlamenti helyet biztosít az országos listát állító pártok számára. Ilyen listát az a párt állíthatott, amely minimálisan hét területi választókerületben megfelelt a listaállítás követelményének. 1990- ben tizenkettő, 1994-ben tizenöt teljesítette ezt a feltételt. Az 58 mandátum egyébként arra szolgál, hogy a pártokra leadott szavazatok arányának minél jobban megfeleljen a képviselői helyek eloszlása az újonnan alakuló parlamentben. Mindez úgy valósul meg, hogy az egyéni választókerületekben a párt egyéni jelöltjeire, illetőleg a területi körzetekben a pártlistákra leadott, de képviselői mandátumot nem eredményező szavazatokat összesítik. Ezeket a voksokat töredékszavazatnak nevezik. Fontos szabály: az országos listákról csak azok a pártok kaphatnak mandátumokat, amelyek a területi listákon - országos összesítésben - a szavazatok több mint öt százalékát megszerezték. Amennyiben egy párt nem éri el az ötszázalékos küszöböt, sem a területi, sem az országos listáról nem szerezhet mandátumot. Ez az előírás azonban nem érinti a párt egyéni választókerületben indított jelöltjeinek esélyeit. Sereg András Következik: A választási kampány (csend) MANDÁTUMOK Főváros és megyék Egyéni Területenként választókerületek megszerezhető száma mandátumok száma Budapest 32 28 Baranya 76 Bács-Kiskun 108 Békés7 6 Borsod-Abaúj-Zemplén 13 11 Csongrád7 6 Fejér7 6 Győr-Moson-Sopron7 6 Kajdu-Bihar9 8 Heves6 5 Jász-Nagykun-Szolnok8 6 Komárom-Esztergom5 5 Nógrád4 4 Pest 16 14 Somogy6 5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 109 Tolna5 4 Vas5 4 Veszprém7 6Zala5 5 Összesen: 176 152 Országos listáról 58 mandátum szerezhető. POLITIKAI HIRDETÉS A Hit Gyülekezete Országos Vezetőségének körlevele az 1994. évi parlamenti választások előtt A Hit Gyülekezete Országos Vezetősége a demokrácia megszilárdulása szempontjából örvendetesnek tartja, hogy Magyarországon négy év után másodszor kerülhet sor szabad választásokra. Az elmúlt években sikerült megteremteni egy olyan intézményrendszer alapjait, amelyben a hatalom fékjei és ellensúlyai is kialakultak. Ezzel létrejöttek a társadalom demokratikus fejlődésének feltételei. A második szabad választás lehetősége az állampolgárok széles rétegeiben tudatosíthatja, hogy a hatalom az ő szavazataikból származik - vezető politikusainkat pedig rádöbbentheti arra, hogy tisztségük nem életfogytiglan tartó megbízatás, mert a nyilvánosság előtt rendszeresen el kell számolniuk, miként sáfárkodtak választóik bizalmával a közjó érdekében. Alaptalannak és tisztességtelennek érezzük azokat a véleményeket, amelyek azzal riogatják a választópolgárokat, hogy demokratikus hatalmi változás esetén társadalmi anarchia és egyházüldözés következne be. Egyházunk a politikai váltógazdálkodást a fejlett országokra jellemző társadalmi dinamizmus és a folytonos korrekció megőrzése szempontjából alapvető feltételnek tekinti. A modern világban az egyházak sem korlátozhatják önnön érdekeik túlhangsúlyozásával a társadalmi mozgásokat és a demokratikus berendezkedési formák változásait. Nem szerencsés, ha saját felekezeti ügyeiket általános nemzeti sorskérdésként tüntetik fel. Megítélésünk szerint az egyházaknak úgy kell együttműködniük valamennyi demokratikus és nemzeti elkötelezettségű politikai erővel, hogy saját érdekeik képviselete mellett érzékenyek maradjanak a társadalom egyéb fontos szükségleteire, tartsa tiszteletben a magyar társadalom vallási és világnézeti különbözőségeit, és politikai gyakorlatával, valamint közvéleményt formáló erejével járuljon hozzá az egymástól vallási okok miatt eltérő életvezetési formák iránti tolerancia kialakulásához. Közös érdekünk egy demokratikus, jól működő és erkölcsileg is stabil társadalom megteremtése. Sajnáljuk, hogy a keresztény nemzetinek mondott kormány négy éve alatt eddig soha nem tapasztalt mértékben terjedtek el olyan nem kívánatos jelenségek, mint a pornográfia, a prostitúció, a kábítószer-élvezet, a bűnözés és az erőszak. Kívánatos lenne, ha a következő politikai vezetés tudatosítaná, hogy a szabadság felelősséget is jelent, amibe a polgári önkorlátozás is beletartozik. Ha ez hiányzik, az új kormánynak a bibliai erkölcs szerint élni akaró polgárok szabadságát is meg kell védenie. A Hit Gyülekezete azt ajánlja tagjainak, hogy a választáskor azokat a politikai erőket részesítsék előnyben, amelyek a jelenlegi posztkommunista és túlideologizált közegből egy szabad és nyílt jóléti társadalom irányába képesek vezetni az országot, s amelyek tiszteletben tartják az egyének személyi méltóságát, szabadságát, autonómiáját, a társadalom vallási pluralizmusát és az államhatalom korlátait. Azokat a programokat támogassák, amelyek emellett hangsúlyozzák a nemzeti értékek védelmét, és felelősségvállalásuk kiterjed a határon kívüli magyarságra is. Javasoljuk, hogy tagjaink azoknak a politikai erőknek szavazzanak bizalmat a választásokon, amelyek elutasítják a diszkrimináció és a kirekesztés minden formáját, fellépnek az etnikai vagy vallási alapon történő hátrányos megkülönböztetéssel szemben, és a vallásszabadságtól elválaszthatatlannak tartják az egyházak törvény előtti egyenlőségét. Ajánlásai megfogalmazásakor a Hit Gyülekezete nagy hangsúlyt helyez a gazdasági felemelkedésre, a szociális biztonság megteremtésére és annak mérlegelésére, hogy a pártprogramok mennyire szolgálják a családok létbiztonságának növelését, a családalapítás, a gyermeknevelés és a pályakezdés feltételeinek javítását. Fontosnak tartjuk az ifjúság sokoldalú és magas szintű képzését, s azt is, hogy a pártok a környezetvédelmi szempontok hangsúlyozott figyelembevételével kívánják-e megvalósítani gazdasági programjukat, s a vidéki Magyarország felemelését, gazdasági és erkölcsi problémáinak megoldását is feladatuknak tekintik-e. Felhívjuk híveink figyelmét, hogy tanulmányozzák a különböző pártok egyházpolitikai programjait abból a szempontból, hogy szükségesnek tartják-e az állam és az egyházak viszonyának reformját. Álláspontunk szerint ugyanis véget kell vetni annak a gyakorlatnak, amikor az egyházak politikai tevékenysége rejtett, s nem a nyilvánosság előtt, hanem az államhatalommal összefonódott kamarillapolitika keretében zajlik. A Hit Gyülekezete továbbra is elítél mindenféle államegyházi törekvést, de azt is, ha az egyházak állami eszközöket igénybe véve terjeszkednek, illetve növelik befolyásukat. Ugyanakkor azzal a felfogással sem értünk egyet, amely a vallásgyakorlatot kizárólag kulturális és karitatív tevékenységként igyekszik meghatározni és minősíteni. Kérjük tagjainkat, hogy a nemzet további sorsát nagy mértékben befolyásoló májusi választásokon közismert politikai felelősségvállalásukhoz hűen, a felsorolt szempontokat is figyelembe véve szavazzanak. Esztergom, 1994. április 29. Hitű Gyülekezete Országos Vezetősége szintjt 11.? A Hit Gyülekezete a jövőben is az Isten törvénye és Jézus Krisztus evangéliuma szerinti életvezetést, annak hirdetését és bemutatását tekinti legfőbb feladatának. A mindenkori hatalomtól elvárjuk, hogy 1994. május 4., szerda Isépy: Azok adják le az E.O.S. jeleket, akik a léket ütötték Nem kell semmi különösebb éleslátás annak felismeréséhez, hogy a magyar politikai élet három jól kirajzolódó törésvonal mentén - a szocialista, a liberális és a keresztény-nemzeti - látszik rendeződni - mondotta Isépy Tamás, a KDNP igazságügyi államtitkár „alkalmi” politikai elemzésében. - Vegyük sorra őket, kezdjük az MSZP-vel. A szocialista tábor félelmetesen egységes, fegyelmezett és jól szervezett. Az utódra hagyott csődhelyzethez vezető valós eredmények ismeretében én a helyükben viszont - bár nem tekintem magamat mérvadónak - nem mernék ilyen egyértelműen és biztonsággal a szakértelemre hivatkozni. - A liberális blokk következik. - A liberális tábor valójában megrázkódtatás nélkül átélte a tisztulási és osztódási folyamatokat. Nem irigylem, de ámuló szemekkel nézem időnként még az esetleges repedéseket is elfedő óriási plakátjaikat, zászlóerdejüket és szórólapjaik tömegét. Kiválóan megszervezett és széles körű kampányt folytatnak. Egy amerikai mondást juttatnak eszembe: „Akinek nincs pénze, az ne politizáljon!” Úgy érzem, ennek igazát a mostani kampányban csak a KDNP kívánja eltökélt szándékkal cáfolni. - A keresztény-nemzeti szellemű pártok csoportját említette harmadikként. - Sajnálatos, hogy a keresztény-nemzeti tábor mutatja leginkább a mezei hadak szétszórtságát. Az arcok és a vonások azonosak, viszont eltérő a fülállás, a tekintet, s a szájmozgás. S úgy néz ki, hogy a hegyesorrúak neheztelnek a tömpeorrúakra, a kék szeműek a fekete szeműekre, és ebben az ellentétben ráadásul időnként tisztességesen aprítják is egymást. Csurka István, a MIÉP elnöke keresztény, népi-nemzeti egységre szólító konferenciát szervezett... - Elvetéltnek, hamvába holtnak tartjuk ezt a kísérletet. Elkésett. Külön érdekesség, hogy a keresztény-nemzeti tábor hajójáról az S. O. S. jeleket azok adják le, akik a lékek vágásában közreműködtek. A politika azonban nem egy olyan egyszerű legójáték, amelyben a különböző elemek pillanatok alatt összeilleszthetők. - Elképzelhető mégis valamiféle összefogás? - Most még minden bonyolult és kiszámíthatatlan. Egy esetleges vészhelyzet azonban valóban összefoghatja a ma még szétszórt keresztény-nemzeti tábort. De már csak a választások első fordulója után. - Ki dönt, dönthet ebben? - A KDNP-ben az intézőbizottság hatáskörébe tartozik minden olyan kérdés, amely a koalícióról, és a különböző szövetségekről határoz. Remélem, hogy ez a bizottság nyitottságot alkalmazva a lehetőség és az elviselhetőség határán belül a vele azonos értékeket valló és megvalósítható programmal rendelkező pártokkal hajlandó lesz összefogni. Személy szerint én természetes igénynek tartom a nemzeti értékeket valló szélsőségektől mentes erők hatékony összefogását. Annál is inkább, hisz már most látszik, hogy a második forduló az örömök és a csalódások kútforrása egyaránt lehet. - A konferenciát előkészítő tárgyalásokon a KDNP-t - információink szerint - ön képviselte. - Ez nem előkészítő tárgyalás, hanem huszonhét társadalmi szervezet nevében összehívott, kötetlen megbeszélés volt. Ott is elmondtam, hogy az általa képviselt szervezetek adhatnak ki nyilatkozatokat, felhívásokat, de azt elképzelhetetlennek tartom, hogy a kereszténynemzeti tábor különböző pártjai a választások előtt egy asztal mellé ültethetők. Ez illúzió. Bartha Szabó József