Népszabadság, 1994. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-04 / 103. szám

6 NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP. VOKS '94 A vegyes választási rendszer A választópolgárok 386 képvi­selőt juttathatnak be a májusi kétfordulós választásokon az új Országgyűlésbe. Az egyéni vá­lasztókerületekből 176, a pár­tok területi listáiról 152, orszá­gos listáikról pedig 58 képvise­lőjelölt szerezhet mandátumot. Az egyéni és listás rendszer elemeit ötvöző magyar válasz­tási mechanizmusnak, amelyet a szakemberek vegyes választá­si rendszernek is neveznek, szá­mos előnye, de legalább ugyan­ennyi hátránya van. Erényeként szokták emlegetni, hogy nem engedi „szétaprózni” az Or­szággyűlést, azaz csak a legje­lentősebb politikai erőknek ad esélyt a parlamentbe kerülésre. Ugyanezt róják fel hibájául is, mondván, a megválasztott par­lament - az ötszázalékos küszöb miatt - nem híven tükrözi vissza a társadalomban megje­lenő legfontosabb érdek­összefüggéseket, így nem meg­oldott az etnikai kisebbségek parlamenti képviseletének sza­bályozása sem. A magyar vá­lasztási rendszer gyengesége­ként említik azt is, hogy bonyo­lult előírásai nem teszik lehető­vé a gyors eredményhirdetést. De nézzük a tényeket. Az or­szág 176 egyéni választókerü­letre oszlik, ami azt jelenti, hogy egy-egy körzet lakosainak száma mintegy hatvanezer. Má­jus 8-án az egyéni választóke­rületekben 1877 képviselőjelölt indul. A legtöbben (17) Ózdon, a legkevesebben (6-6) három fő­városi körzetben, ezek: a 17. vk. (XI. ker.), a 22. vk. (XIV. ker.), 30. vk. (XXI. ker.). Az 1877 je­lölt közül 103-an függetlenek, a többiek 36 különböző párt szí­nében állnak „rajtvonalra”. 1990-ben összesen 1620 jelölt indult, köztük 200-an függetle­nek voltak. Négy évvel ezelőtt a második fordulóra már csak 492-en maradtak versenyben. Egyéni választókerületben - 1990-hez hasonlóan - az első fordulóban az a jelölt szerez mandátumot, aki az érvényes szavazatok több mint 50 száza­lékát megszerzi, feltéve, hogy a helyi választók több mint fele leadta voksát. Ha ilyen jelölt nincs, akkor második fordulót tartanak. Ennek érvényességé­hez már az is elegendő, ha a pol­gárok több mint negyede az ur­nákhoz járul. A második fordu­lóban, május 29-én, azok a je­löltek indulhatnak, akik három héttel korábban az érvényes szavazatok legalább 15 százalé­kát megkapták. Ha nem akad három ilyen jelölt, az első kör­ben legtöbb szavazatot elért há­rom jelölt neve kerül fel a sza­vazólapra. Közülük azé lesz a mandátum, aki az érvényes voksok többségét megszerzi. Az első forduló szűrőrendszere 1990-ben is működött: a 176 körzetből csak ötben volt ered­ményes az első kör. Ekkor biz­tosította mandátumát Debre­­czeni József, Deme Zoltán, Ki­­­rály Zoltán, Németh Miklós és Raffay Ernő. Az 1990-es vá­lasztásokon az egyéni választó­­kerületek vesztesei a kisebb pártok voltak. A listás szavazás első három helyezettje - az MDF, az SZDSZ és az FKGP - tudnillik a 176 mandátumnak több mint kilencven százalékát (160) szerezte meg. Az egyéni választókörzetek­kel párhuzamosan húsz (tizen­kilenc megyei és egy fővárosi) területi választókerületet is lét­rehoztak, ahol a pártok által in­dított listákra lehet szavazni. Területi listát az a párt állítha­tott, amely az adott megyében (a fővárosban) az ottani egyéni körzetek negyedében, de leg­alább két helyi egyéni választó­­kerületben jelöltet tudott indí­tani. A leadott voksok arányá­ban 152 képviselői hely szét­osztására van lehetőség. Idén 19 párt összesen 258 te­rületi listát állított. Nyolc párt (a Fidesz, az FKGP, a Munkás­párt, a KDNP, az Agrárszövet­ség, az MSZP, az MDF és az SZDSZ) húsz területi listát mondhat magáénak. A további „erősorrend”: Köztársaság Párt (17), MSZDP (15), EKGP és Vállalkozók Pártja (14-14), NDSZ (12), MIÉP (11), Magyar­­országi Zöld Párt (7). 1990-ben az egy területi listás mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatok száma megyénként igen eltérően alakult. Míg a budapesti listán 36 119 voks kellett a győzelem­hez, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 21 382. Akkor hat pártnak sikerült mindenütt te­rületi listát állítania, és közülük öten frakciót is alakíthattak az Országgyűlésben. Egy-egy ki­vétel akadt: a Hazafias Válasz­tási Koalíció húsz listája ellené­re sem közelítette meg az akko­ri négyszázalékos küszöböt, a KDNP viszont azt tizenöt listá­val is teljesítette. A törvény 58 parlamenti he­lyet biztosít az országos listát állító pártok számára. Ilyen lis­tát az a párt állíthatott, amely minimálisan hét területi válasz­tókerületben megfelelt a lista­állítás követelményének. 1990- ben tizenkettő, 1994-ben tizen­öt teljesítette ezt a feltételt. Az 58 mandátum egyébként arra szolgál, hogy a pártokra leadott szavazatok arányának minél jobban megfeleljen a képviselői helyek eloszlása az újonnan alakuló parlamentben. Mindez úgy valósul meg, hogy az egyéni választókerületekben a párt egyéni jelöltjeire, illetőleg a te­rületi körzetekben a pártlisták­ra leadott, de képviselői man­dátumot nem eredményező sza­vazatokat összesítik. Ezeket a voksokat töredékszavazatnak nevezik. Fontos szabály: az or­szágos listákról csak azok a pártok kaphatnak mandátumo­kat, amelyek a területi listákon - országos összesítésben - a sza­vazatok több mint öt százalékát megszerezték. Amennyiben egy párt nem éri el az ötszázalékos küszöböt, sem a területi, sem az országos listáról nem szerezhet mandátumot. Ez az előírás azonban nem érinti a párt egyé­ni választókerületben indított jelöltjeinek esélyeit. Sereg András Következik: A választási kam­pány (csend) MANDÁTUMOK Főváros és megyék Egyéni Területenként választókerületek megszerezhető száma mandátumok száma Budapest 32 28 Baranya 7­6 Bács-Kiskun 108 Békés7 6 Borsod-Abaúj-Zemplén 13 11 Csongrád7 6 Fejér7 6 Győr-Moson-Sopron7 6 K­ajdu-Bihar9 8 Heves6 5 Jász-Nagykun-Szolnok8 6 Komárom-Esztergom5 5 Nógrád4 4 Pest 16 14 Somogy6 5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 109 Tolna5 4 Vas5 4 Veszprém7 6­­Zala5 5 Összesen: 176 152 Országos listáról 58 mandátum szerezhető. POLITIKAI HIRDETÉS A Hit Gyülekezete Országos Vezetőségének körlevele az 1994. évi parlamenti választások előtt A Hit Gyülekezete Országos Vezetősége a de­­­mokrácia megszilárdulása szempontjából örven­detesnek tartja, hogy Magyarországon négy év után másodszor kerülhet sor szabad választásokra. Az elmúlt években sikerült megteremteni egy olyan intézményrendszer alapjait, amelyben a hatalom fékjei és ellensúlyai is kialakultak. Ezzel létrejöttek a társadalom demokratikus fejlődésének feltételei. A második szabad választás lehetősége az állam­polgárok széles rétegeiben tudatosíthatja, hogy a hatalom az ő szavazataikból származik - vezető politikusainkat pedig rádöbbentheti arra, hogy tiszt­ségük nem életfogytiglan tartó megbízatás, mert a nyilvánosság előtt rendszeresen el kell számolniuk, miként sáfárkodtak választóik bizalmával a közjó érdekében. Alaptalannak és tisztességtelennek érezzük azokat a véleményeket, amelyek azzal riogatják a válasz­tópolgárokat, hogy demokratikus hatalmi változás esetén társadalmi anarchia és egyházüldözés kö­vetkezne be. Egyházunk a politikai váltógazdálko­dást a fejlett országokra jellemző társadalmi dina­mizmus és a folytonos korrekció megőrzése szem­pontjából alapvető feltételnek tekinti. A modern vi­lágban az egyházak sem korlátozhatják önnön ér­dekeik túlhangsúlyozásával a társadalmi mozgáso­kat és a demokratikus berendezkedési formák vál­tozásait. Nem szerencsés, ha saját felekezeti ügye­iket általános nemzeti sorskérdésként tüntetik fel. Megítélésünk szerint az egyházaknak úgy kell együttműködniük valamennyi demokratikus és nemzeti elkötelezettségű politikai erővel, hogy saját érdekeik képviselete mellett érzékenyek maradja­nak a társadalom egyéb fontos szükségleteire, tartsa tiszteletben a magyar társadalom vallási és világnézeti különbözőségeit, és politikai gyakorlatá­val, valamint közvéleményt formáló erejével járuljon hozzá az egymástól vallási okok miatt eltérő életve­zetési formák iránti tolerancia kialakulásához. Kö­zös érdekünk egy demokratikus, jól működő és er­kölcsileg is stabil társadalom megteremtése. Sajnáljuk, hogy a keresztény nemzetinek mondott kormány négy éve alatt eddig soha nem tapasztalt mértékben terjedtek el olyan nem kívánatos jelen­ségek, mint a pornográfia, a prostitúció, a kábító­szer-élvezet, a bűnözés és az erőszak. Kívánatos lenne, ha a következő politikai vezetés tudatosíta­ná, hogy a szabadság felelősséget is jelent, amibe a polgári önkorlátozás is beletartozik. Ha ez hiány­zik, az új kormánynak a bibliai erkölcs szerint élni akaró polgárok szabadságát is meg kell védenie. A Hit Gyülekezete azt ajánlja tagjainak, hogy a vá­lasztáskor azokat a politikai erőket részesítsék előnyben, amelyek a jelenlegi posztkommunista és túlideologizált közegből egy szabad és nyílt jóléti társadalom irányába képesek vezetni az országot, s amelyek tiszteletben tartják az egyének személyi méltóságát, szabadságát, autonómiáját, a társada­lom vallási pluralizmusát és az államhatalom korlá­tait. Azokat a programokat támogassák, amelyek emellett hangsúlyozzák a nemzeti értékek védel­mét, és felelősségvállalásuk kiterjed a határon kí­vüli magyarságra is. Javasoljuk, hogy tagjaink azoknak a politikai erők­nek szavazzanak bizalmat a választásokon, ame­lyek elutasítják a diszkrimináció és a kirekesztés minden formáját, fellépnek az etnikai vagy vallási alapon történő hátrányos megkülönböztetéssel szemben, és a vallásszabadságtól elválaszthatatlan­nak tartják az egyházak törvény előtti egyenlőségét. Ajánlásai megfogalmazásakor a Hit Gyülekezete nagy hangsúlyt helyez a gazdasági felemelkedés­re, a szociális biztonság megteremtésére és annak mérlegelésére, hogy a pártprogramok mennyire szolgálják a családok létbiztonságának növelését, a családalapítás, a gyermeknevelés és a pályakezdés feltételeinek javítását. Fontosnak tartjuk az ifjúság sokoldalú és magas szintű képzését, s azt is, hogy a pártok a környezetvédelmi szempontok hangsú­lyozott figyelembevételével kívánják-e megvalósíta­ni gazdasági programjukat, s a vidéki Magyarország felemelését, gazdasági és erkölcsi problémáinak megoldását is feladatuknak tekintik-e. Felhívjuk híveink figyelmét, hogy tanulmányozzák a különböző pártok egyházpolitikai programjait abból a szempontból, hogy szükségesnek tartják-e az ál­lam és az egyházak viszonyának reformját. Állás­pontunk szerint ugyanis véget kell vetni annak a gyakorlatnak, amikor az egyházak politikai tevé­kenysége rejtett, s nem a nyilvánosság előtt, ha­nem az államhatalommal összefonódott kamarilla­­politika keretében zajlik. A Hit Gyülekezete továbbra is elítél mindenféle ál­lamegyházi törekvést, de azt is, ha az egyházak ál­lami eszközöket igénybe véve terjeszkednek, illetve növelik befolyásukat. Ugyanakkor azzal a felfogás­sal sem értünk egyet, amely a vallásgyakorlatot ki­zárólag kulturális és karitatív tevékenységként igyekszik meghatározni és minősíteni. Kérjük tagjainkat, hogy a nemzet további sorsát nagy mértékben befolyásoló májusi választásokon közismert politikai felelősségvállalásukhoz hűen, a felsorolt szempontokat is figyelembe véve szavaz­zanak. Esztergom, 1994. április 29. Hitű Gyülekezete Országos Vezetősége szi­ntjt 11.? A Hit Gyülekezete a jövőben is az Isten törvénye és Jézus Krisztus evangéliuma szerinti életvezetést, annak hirdetését és bemutatását tekinti legfőbb fela­datának. A mindenkori hatalomtól elvárjuk, hogy 1994. május 4., szerda Isépy: Azok adják le az E.O.S. jeleket, akik a léket ütötték Nem kell semmi különösebb éleslátás annak felismeréséhez, hogy a magyar politikai élet há­rom jól kirajzolódó törésvonal mentén - a szocialista, a liberá­lis és a keresztény-nemzeti - látszik rendeződni - mondotta Isépy Tamás, a KDNP igazság­ügyi államtitkár „alkalmi” po­litikai elemzésében. - Vegyük sorra őket, kezdjük az MSZP-vel.­­ A szocialista tábor félelme­tesen egységes, fegyelmezett és jól szervezett. Az utódra ha­gyott csődhelyzethez vezető va­lós eredmények ismeretében én a helyükben viszont - bár nem tekintem magamat mérvadónak - nem mernék ilyen egyértelmű­en és biztonsággal a szakérte­lemre hivatkozni. - A liberális blokk következik. - A liberális tábor valójában megrázkódtatás nélkül átélte a tisztulási és osztódási folyama­tokat. Nem irigylem, de ámuló szemekkel nézem időnként még az esetleges repedéseket is elfe­dő óriási plakátjaikat, zászló­er­dejüket és szórólapjaik tömegét. Kiválóan megszervezett és széles körű kampányt folytatnak. Egy amerikai mondást juttatnak eszembe: „Akinek nincs pénze, az ne politizáljon!” Úgy érzem, ennek igazát a mostani kam­pányban csak a KDNP kívánja eltökélt szándékkal cáfolni. - A keresztény-nemzeti szellemű pártok csoportját említette harma­dikként. - Sajnálatos, hogy a keresz­tény-nemzeti tábor mutatja leg­inkább a mezei hadak szétszórt­ságát. Az arcok és a vonások azonosak, viszont eltérő a fülál­lás, a tekintet, s a szájmozgás. S úgy néz ki, hogy a hegyesorrúak neheztelnek a tömpeorrúakra, a kék szeműek a fekete szeműek­­re, és ebben az ellentétben rá­adásul időnként tisztességesen aprítják is egymást.­­ Csurka István, a MIÉP elnöke keresztény, népi-nemzeti egységre szólító konferenciát szervezett... - Elvetéltnek, hamvába holt­nak tartjuk ezt a kísérletet. El­késett. Külön érdekesség, hogy a keresztény-nemzeti tábor ha­jójáról az S. O. S. jeleket azok adják le, akik a lékek vágásá­ban közreműködtek. A politika azonban nem egy olyan egysze­rű legójáték, amelyben a külön­böző elemek pillanatok alatt összeilleszthetők. - Elképzelhető mégis valamiféle összefogás? - Most még minden bonyo­lult és kiszámíthatatlan. Egy esetleges vészhelyzet azonban valóban összefoghatja a ma még szétszórt keresztény-nem­zeti tábort. De már csak a vá­lasztások első fordulója után. - Ki dönt, dönthet ebben? - A KDNP-ben az intézőbi­zottság hatáskörébe tartozik minden olyan kérdés, amely a koalícióról, és a különböző szö­vetségekről határoz. Remélem, hogy ez a bizottság nyitottságot alkalmazva a lehetőség és az el­­viselhetőség határán belül a ve­le azonos értékeket valló és megvalósítható programmal rendelkező pártokkal hajlandó lesz összefogni. Személy szerint én természetes igénynek tartom a nemzeti értékeket valló szél­sőségektől mentes erők haté­kony összefogását. Annál is in­kább, hisz már most látszik, hogy a második forduló az örö­mök és a csalódások kútforrása egyaránt lehet. - A konferenciát előkészítő tár­gyalásokon a KDNP-t - információ­ink szerint - ön képviselte. - Ez nem előkészítő tárgya­lás, hanem huszonhét társadal­mi szervezet nevében összehí­vott, kötetlen megbeszélés volt. Ott is elmondtam, hogy az álta­la képviselt szervezetek adhat­nak ki nyilatkozatokat, felhívá­sokat, de azt elképzelhetetlen­nek tartom, hogy a keresztény­nemzeti tábor különböző párt­jai a választások előtt egy asztal mellé ültethetők. Ez illúzió. Bartha Szabó József

Next