Népszabadság, 1994. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-01 / 152. szám

­­­ Nem hat ránk a dollár ára? Az adósságcsökkentéshez előbb tönkre kell menni Nem befolyásolja a dollár árfolyamesése a magyar adósságállo­mány törlesztéséből eredő terheket - tudta meg munkatársunk Hárshegyi Frigyestől. A jegybank alelnöke elmondta: összesen mintegy 25 milliárd dolláros tartozásunk fele van dollárban. Az MNB devizatartaléka hatmilliárd dollár körül van, s ezt további egymilliárd dolláros, a bankrendszerben levő készlet egészíti ki. Hárshegyi Frigyest a bolgár adósságcsökkentési megállapo­dás kommentálására kértük. Az MNB alelnöke hazánk, illet­ve Bulgária és a korábban ha­sonló megállapodást elért Len­gyelország pénzügyi helyzete közötti különbségekre hívta fel a figyelmet. Mint mondta, adósságelengedésre - csökken­tésre csak olyan országnak van esélye, amelyik súlyos pénzügyi válságba került, s képtelen ele­get tenni törlesztési kötelezett­ségeinek. Bulgária 1990 márci­usának végére jutott ebbe a helyzetbe, s ezt követően négy - nagy arányú importcsökkenés­sel, magas inflációval járó - év tárgyalásaira volt szükség a most aláírt megállapodáshoz. Lengyelországnak a hasonló egyezmény 12 évébe került. (Nem hat... folytatás az 5. olda­lon) 24 oldal A Melléklet: tévémagazin 1 Ára: 35 Ft NF­PSZABADSAGi 1994. július 1., péntek ORSZÁGOS NAPILAP 52. évfolyam, 152. szám, első kiadás Az elnök az elnöknél Horn személycserét szeretne Négyszemközti beszélgetésen fogadta az MSZP székházában Bod Péter Ákost, a Magyar Nemzeti Bank elnökét Horn Gyula, kijelölt miniszterelnök. Az MSZP és az SZDSZ veze­tői több nyilatkozatukban is foglalkoztak az MNB vezetésé­vel, Horn Gyula és Pető Iván szerint a bank élén személycse­rére lenne szükség. Az MNB el­nökét a jegybanktörvény előírá­sai erősen védik, felmentésére csak rendkívüli esetekben kerül­het sor, ezért politikusok azt ve­tették fel: Bod Péter Ákosnak le kellene mondania. Árnyaltab­ban fogalmazott Békesi László kijelölt pénzügyminiszter, aki szerint személyes megbeszélésen kellene tisztázni: megteremthe­­tő-e az a bizalom, ami nélkül az MNB elnöke nem tud dolgozni. A jegybank elnöke viszont kifej­tette: nem lát okot a lemondásra, erre csak akkor gondolna, ha a kormányzat gazdaságfilozófiája markánsan eltérne az általa he­lyesnek tartottól. Információnk szerint a tegna­pi, mintegy egy órán át tartó beszélgetésen Horn Gyula meg­ismételte: személycserét tartana szükségesnek az MNB élén. Bod Péter Ákos pedig arról beszélt, hogy csak a kormányprogram és az új kormányzati struktúra ismeretében tudja megítélni, in­dokolt-e távoznia. F. E. G. SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Új kormányhoz új program készül A koalíciós megállapodás alapján várhatóan péntek estig elké­szül az új kormány programja, amelyet az MSZP és az SZDSZ szakértői állítanak össze - nyilatkozta csütörtökön lapunknak Szekeres Imre, a szocialisták frakcióvezetője, a párt ügyvezető alelnöke. Szekeres azt is közölte: a kormányprogramot a leendő miniszterek is véleményezik, s minden bizonnyal július 15-én megalakulhat az új kabinet. A kormányprogramot az MSZP és az SZDSZ szakértői szerkesztik. A dokumentumot megkapják az új miniszterek is, akiknek lehetőségük lesz a programot a saját területükre vonatkozó észrevételekkel ki­egészíteni. Július 6-án az MSZP és az SZDSZ koalíciós fődele­gációi véglegesítenék a program szövegét, amelyet másnap, jú­lius 7-én adnának át az­ Or­szággyűlésnek, így a képviselők már július 8-án kézhez kaphat­ják. Szekeres azt is elmondta: a szocialisták a házbizottság csü­törtöki ülésén azt javasolták, hogy az Országgyűlés július 14-15-én vitassa meg a kor­mányprogramot, és válassza meg a miniszterelnököt. Ezt megelő­zően július 12-13-án az illetékes parlamenti bizottságok hallgat­nák meg a miniszterjelölteket. Az MSZP országos elnöksége vasárnapi ülésén határoz arról, hogy a még nyitott tárcáknál kiket jelöl politikai államtitká­roknak. Egyelőre ugyanis nem dőlt még el, hogy a pénzügyi és a művelődésügyi tárcánál ki le­gyen a szocialisták politikai ál­lamtitkára. Kéri J. Tibor Partnerség a NATO-ért? - A Partnerség a békéért nem helyettesíti a NATO- tagságot, amelyre több kö­zép- és kelet-európai ország törekszik - írja Gebhardt von Moltke, a NATO politikai ügyekben illetékes főtitkár­­helyettese lapunk rendelke­zésére bocsátott cikkében. A magas rangú NATO-tiszt­­ségviselő reményei szerint jövendő válságok feloldását is előmozdíthatja, hogy az Észak-atlanti Szövetség fel­ajánlotta a békepartnerség aktív résztvevőinek: kész a konzultációra velük, ha terü­leti épségük, politikai függet­lenségük vagy biztonságuk valamely közvetlen fenyege­tését észlelik. (Gebhardt von Moltke cikkét a 8. oldalon ol­vashatják.) Fodor Gábor: Nincsenek naiv álmaim - Nálam alapszabály, hogy jónak és tisztességesnek kell lenni. Nagyon sajnálom, hogy Jánosi György nem vállalta el a kulturális tárca politikai állam­­titkári tisztjét, mert ő rendkívül tisztességes és nagyon felké­szült ember - mondja az inter­júban Fodor Gábor, az SZDSZ kulturálisminiszter-jelöltje, aki egyebek között azt állítja: a kul­túra finaszírozásakor nemcsak az államkasszát kell majd igénybe venni. - Ön épp akkor utazott külföldre, amikor itthon magasra szökött a kormányalakítási láz. Nem tudta volna elhalasztani az utat? - Régebben megszervezett utam volt Rotterdamba és Amszterdamba. Az egész csak egy hétvégét érintett. Attól füg­getlenül, hogy „láz” van, minden rendben folyik Magyarországon, és az itthoniakkal állandó tele­fonkapcsolatot tartottunk. - Azt mondják, szakértőkből álló kormányunk lesz. Ön viszont első­sorban nem „technokrata” lesz a kulturális tárca élén, mivel jobbára kisebbségi, emberi jogi, egyházügyi kérdésekkel foglalkozott. Fideszes­­ként ennek a parlamenti bizottság­nak volt a vezetője. - Nem szakértőnek, hanem politikusnak érzem magam, aki a kulturális területet isme­ri. Nyilván majd az idő dönti el, hogy mennyire felelek meg az elvárásoknak. Lesz, aki bírál, s remélem, lesz, aki egyetért ve­lem. Másfél éven át a Fidesz oktatáspolitikai kabinetjét ve­zettem. Egyetemi oktató va­gyok 1989 óta, etikát tanítok. - Sokak szerint hiányzik önből az apparátust vezényelni tudó irányítói parancsnoki attitűd. Vagy érez ma­gában erre is képességet? - Nálam alapszabály, hogy jónak és tisztességesnek kell lenni. Ugyanakkor tényleg nem vagyok rabszolgahajcsár. Azt hiszem, könnyű velem dolgozni, bár sokat követelek. Nem hi­szem, hogy túl sok embernek lenne tapasztalata nagy appa­rátusok mozgatásában.­­ Az MSZP-s Jánosi György azt mondta, hogy ő azért nem vállalja a kultusztárca politikai államtitkári tisztét, mert jó lenne, ha önök közül legalább az egyiküknek lenne köz­­igazgatási gyakorlata a minisztéri­um élén. Egyetért vele? - Nagyon sajnálom, hogy Já­nosi György így döntött, mert ő rendkívül tisztességes és felké­szült ember. Azt hiszem, a lépé­se mögött valami más is lehet... - Mire gondol? - Nem tudom. Jánosi magya­rázata tisztességes, de.... Ez ta­lán nem elég ahhoz, hogy nemet mondjon. - Az SZDSZ miért ragaszkodott annyira a kulturális tárcához? - Azért, mert ez a tárca sok szempontból fontos. (Nincse­nek... folytatás az 5. oldalon) RÉDEI FERENC FELVÉTELE Az önkormányzatok mától emelhetik a lakbéreket MUNKATÁRSAINKTÓL A lakbérstopról szóló rendelet azt a célt szolgálta, hogy a la­kásprivatizáció befejeztéig az önkormányzatok ne emelhessék a bérleti díjakat. A korlátozás július 1-jével érvényét vesztette. Sok helyütt az önkormányzatok rögtön élnek a lehetőséggel. A parlament tavaly szavazta meg a lakástörvényt, amely sze­rint az önkormányzatok szaba­don határozhatják meg a lakbé­reket. Ugyanakkor a törvény ideiglenesen befagyasztotta a lakbéreket. Július 1-jével vi­szont érvényét veszítette ez a korlátozás, azaz mától a képvi­selő-testületi rendeletek szabá­lyozzák a különböző típusú la­kások bérléséért elkérhető összeget. Budapesten a lakbérek megál­lapításának joga többnyire a ke­rületi önkormányzatoké. Több olyan kerület van, amely kész lakbéremelési tervvel rendelke­zik. Egyelőre azonban a legtöbb helyen még várnak az új rende­let megalkotásával, ódzkodnak ugyanis attól, hogy az önkor­mányzati választások előtt hatá­rozzanak. Információink szerint egyedül a XX. kerületben dön­töttek arról, hogy a mai naptól megemelik a lakbéreket. Vidéken a képviselő-testüle­tek egy része a nyár végéig, a másik része pedig ez év végéig nem változtat a lakbéreken. Ugyanakkor több helyen mától a duplájára emelkedik a lakbér. Van a bérlakásoknak olyan ka­tegóriája is, amelynél az eddig fizetett bér négyszeresét kérik ezentúl. A legtöbb helyen hosszú ideje változatlan díjakból befolyó összeg nem fedezi az önkor­mányzati lakások fenntartásá­nak költségét. Még ha az önkor­mányzatok többsége magára vállalja is a felújítások finanszí­rozását, akkor is várható, hogy hamarosan minden képviselő­­testület megalkotja az új - meg­emelt - lakbéreket meghatározó rendeletet. (Tudósításunk a 7. oldalon olvasható) ­ Műkincslopás: a cáfolat cáfolata A Népszabadság információi szerint két-három héten belül hazaszállítják a Dohány utcai Zsidó Múzeumból a múlt év december 11-én ellopott műal­kotásokat és kegytárgyakat. A rendőrség továbbra is hallgat az évszázad egyik legnagyobb műkincslopási ügyének sikeres felderítéséről. Ennek vélhetően az az oka, hogy a megrendelő­kig még nem jutott el a több or­szág rendőrségének együttmű­ködésével zajló nyomozás. A román rendőrség sajtóirodája csütörtökön lapunk érdeklődé­sére közvetve cáfolta a buka­resti belügyminisztérium nyi­latkozatát, amely alaptalannak minősítette szerdai cikkünket. (Ebben megírtuk, hogy a múze­umból ellopott kincsekre egy bukaresti raktárban talált rá a rendőrség.) MUNKATÁRSUNKTÓL Megbízható források tájékoz­tatása szerint külföldi bűnö­zők törtek be a budapesti Zsi­dó Múzeumba, s vitték el on­nan a felbecsülhetetlen értékű műkincseket és kegytárgyakat. A rendőrség adatai szerint ugyanakkor tudtak a bűncse­lekményről magyar betörők és orgazdák is. A kincseket azon­ban a tolvajok megrendelésre lopták, s megbízójuk nem já­rult hozzá, hogy a magyar bű­nözők részt vegyenek a mun­kában. Miután az ellopott érté­keket egy romániai raktárban elhelyezték, a betörőcsoport szétszéledt. (Műkincslopás... folytatás a 21. oldalon) Drágább benzin, szesz és cigaretta A fogyasztási adó emelkedése miatt mától többet kell fizet­nünk a gépjármű-üzemanyago­kért. Az adóváltozás - melyről a parlament hónapokkal ezelőtt döntött - nem kímélte az ége­tett szeszes italok, a sörök és a cigaretták árát sem, ám az eme­lés hatását a kereskedelmi vál­lalatok folyamatosan érvénye­sítik majd áraikban. MUNKATÁRSUNKTÓL A Mol Rt. árosztályától kapott tájékoztatás szerint pénteken nulla órától a társaság benzin­­kútjainál forgalmazott üzem­anyagok ára átlagosan mintegy három forint 20 fillérrel emel­kedik. Ezen belül a 92-es oktán­számú, ólmozott benzin az ed­digi literenkénti 79 forint he­lyett 83 forint 80 fillérért kap­ható. A 98-as ólmozott benzint ugyanakkor 81 forint 50 helyett 86 forint 30 fillérért árusítják. A 91-es és a 95-ös ólommentes benzin ára egyaránt egy forint 30 fillérrel emelkedik, így a 91- es oktánszámú benzin ára lite­renként 76 forint 50-ről 77 fo­rint 80 filérre, a 95-ösé 78,50- ről 79 forint 80 fillérre változik. Drágul a gázolaj is. Fogyasztói ára ma hajnaltól 61 forint he­lyett 65 forint. Az üzemanyagok új árának megállapításakor a Mal Rt. ár­bizottsága egyelőre nem érvé­nyesítette a forint-leértékelések hatásait. Az áremelés mértékét a fogyasztási adó változása, va­lamint az ehhez kapcsolódó 25 százalékos általános forgalmi adó határozta meg. A fogyasz­tási adó összege az ólmozott üzemanyagoknál három forint 80 fillérrel, az ólommenteseknél egy forinttal, a gázolajnál há­rom forint 20 fillérrel nőtt. A társaság üzemanyagtöltő állo­másait már korábban értesítet­te az új árakról, így a számláló berendezések átállítása időben megtörténhetett. (Drágább... folytatás az 5. oldalon) ­ Nyílt nap az értéktőzsdén (Információnk az 5. oldalon) BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE

Next