Népszabadság, 1994. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-01 / 178. szám
24 oldal JFF Ára: 21,50 Ft NÉPSZABADSÁG 1994. augusztus 1., hétfő ORSZÁGOS NAPILAP 52. évfolyam, 178. szám, első kiadás Szigorítják a szankciókat A szerbiai és a montenegrói elnök nyomást gyakorol Karadzsicsra BOSZNIAI BÉKETERV Milosevics szerb elnök vasárnap a legújabb nemzetközi béketerv elfogadására szólította fel a boszniai szerbeket A béketervben szereplő határok Szlobodan Milosevics a Bosznia-térkép elfogadására szólította fel Radovan Karadzsicsot. A szerb elnök eredménynek minősítette Bosznia 51:49 arányú felosztást, és erkölcstelenségnek nevezte a háború folytatását. Bulatovics montenegrói elnök a jugoszláv támogatás megvonását helyezte kilátásba a boszniai szerbektől, ha visszautasítja a térképeket. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL A béke valamennyi szerb érdeke, ezért a boszniai szerbeknek el kell fogadniuk a nemzetközi összekötő csoport rendezési tervét - jelentette ki a belgrádi Politikának Szlobodan Milosevics az összekötő csoport minisztereinek szombati találkozója után. A nemzetközi közösség lehetőséget hagyott a boszniai szerbeknek álláspontjuk módosítására, egyúttal legfeljebb tíz nap gondolkodási időt adott nekik. A szerb államfő szerint Karadzsicséknak igent kell mondaniuk a béketervre, mert ebben a pillanatban a béke az első számú nemzeti érdek; senkinek sem áll jogában, hogy a szerb nép nevében elutasítsa a békét. Milosevics elismerte, hogy a terv szerb szempontból hátrányos megoldásokat is tartalmaz, de leszögezte: Kis-Jugoszlávia egész lakossága áldozatvállalásának és az egész szerbség erőfeszítésének hála, létrejött a Szerb Köztársaság, amely megáénak tudhatja Bosznia felét, és számíthat a nemzetközi közösség elismerésére. Bizakodásra ad okot az is - mondta -, hogy a szerbek további előnyöket vívhatnak ki tárgyalással Szarajevó és a muzulmán enklávék kérdésében. Kis-Jugoszláviától és a szerbségtől semmilyen erkölcsi hivatkozással sem lehetne az eddigieknél nagyobb áldozatot elvárni - mondta Milosevics. Az elnök sejttette, hogy a szerb földek már gyakorlatilag egyesültek, s úgy fogalmazott: itt a lehetőség, hogy a szerbség visszailleszkedjék a nemzetközi közösségbe, az országépítés és az életszínvonal emelése felé forduljon. Jóllehet ő maga óvakodott attól, hogy a szerb-bosnyák határ lezárásával fenyegetőzzön, a kioktatásból részt vállaló montenegrói elnök, Momir Bulatovics kijelentette: Kis-Jugoszlávia megvonhatja a támogatást a háborúra voksoló boszniai szerbektől. (Szigorítják... folytatás a 2. oldalon) muzulmán kézbe kerül Justitia nyolcvanezres hátraléka A bírók átfogó reformot sürgetnek MUNKATÁRSUNKTÓL Az elmúlt négy évben csaknem nyolcvanezer polgári és büntető per halmozódott fel, és jelentősen lelassult az igazságszolgáltatás. A bírói kar tisztában van azzal, hogy ezt a hatalmas halasztott ügytömeget mielőbb fel kell dolgozni, hosszú távú megoldást az igazságszolgáltatás átfogó szervezeti és intézményi reformja hozhat - nyilatkozta dr. Horeczky Károly, a Magyar Bírói Egyesület elnöke, a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának vezetője. A reform keretében növelni kellene a bíróknak segédkezük számát, továbbá jelentős korszerűsítésre szorulnak az eljárási jogok. Vizsgálni kell maguknak a bíróknak a teljesítményét és alkalmasságát is, anélkül, hogy csorbulna a bírói függetlenség. Dr. Horeczky Károly a Népszabadságnak elmondta: az elmúlt négy évben 80 ezer polgári és büntető per halmozódott fel, ami alaposan lelassította a bírósági ügyintézést. Mára minden ötödik per egy éven túl húzódik. A rendszerváltás merőben új természetű peres eljárásokat hozott, amelyekkel a bírók sohasem találkozhattak még. Ötven új bírói hatáskör keletkezett a társasági joggal és az üzleti élet problémáival, valamint az állampolgári jogok új garanciáival kapcsolatban. Erre a magyar bírói kar nem lehetett felkészülve. (Justitia... folytatás a 6. oldalon) A kormány előtt a pótköltségvetés Csütörtökön még nem várható döntés - Intézkedések a fizetésképtelenség elkerülésére Ha nem sikerül a kedvezőtlen tendenciákat megállítani 1995 végére, 1996 elejére pénzügyi válság robban ki - állapítja meg a pénzügyi tárca elemzése. A jelentés - amely tartalmazza az azonnal meghozandó korrekciós intézkedések, valamint az idei pótköltségvetés irányelveit - közigazgatási tárcaközi egyeztetése hétfőn kezdődik. Forró Evelyn kormányszóvivő munkatársunknak elmondta: az elemzésben foglalt kérdések súlya olyan, hogy szinte biztosra vehető - egy kormányülés nem lesz elegendő a döntéshez, hiszen ezt egy szélesebb körű egyeztetés előzi meg. MUNKATÁRSUNKTÓL A Népszabadság információi szerint az elemzés legfontosabb megállapítása: a tavalyi és az idei kedvezőtlen gazdasági folyamatok következtében a folyó fizetési mérleg hiánya eléri a GDP 10 százalékát, az államháztartás hiánya pedig a GDP 8,6 százalékát. A deficit felhalmozódását az államadósság kamatterheinek gyorsuló növekedése, valamint a gazdaság teljesítőképességével alá nem támasztott keresetkiáramlás okozza. A gondok gyökere azonban az elmaradt államháztartási reformmal magyarázható. Az ország pénzügyi egyensúlyának romlása 1993-tól vált kritikussá. Idén az államháztartás hiánya - a tervezett intézkedések nélkül - 400 milliárd forint lenne, jövőre pedig, változatlan elosztási mechanizmusok mellett megközelítené a 900 milliárd forintot. Ez pénzügyi válság kirobbanásával fenyeget, amely egyet jelent az ország fizetésképtelenné válásával. A vészhelyzetet megelőzendő kiigazító jellegű kormányzati intézkedéscsomagra van szükség, amely egyben az idei pótköltségvetés legfontosabb tételeit is magában foglalja. Mielőbb csökkenteni kell az az államháztartás túlköltekezését, fékezni az inflációt - egyebek között - árfolyam-politikai intézkedésekkel növelni az export versenyképességét, s már rövid távon is megtakarítás- és beruházásösztönző gazdaságpolitikát kell folytatni. Az elemzés rögzíti: differenciáltan korlátozni kell a vásárlóerő-kiáramlást, oly módon, hogy az intézkedések ne lehetetlenítsék el a vállalkozókat és megóvják a legrászorultabb rétegeket a további elszegényedéstől. A folyó költségvetés hiánya - az elfogadott 330 milliárd forint helyett - az év végére 390-400 milliárd lehet. (Pótköltségvetés... folytatás az 5. oldalon) Az adóskonszolidáció terhe akkora, mint a külföldi hiteltartozásé A Magyar Nemzeti Bank Párizsban tartózkodó alelnöke, Hárshegyi Frigyes úgy véli, hogy a felhalmozott banki és vállalati veszteségek rendezését szolgáló adóskonszolidáció ugyanakkora terheket ró a költségvetésre, mint amekkorát a 40 év alatt felhalmozott külföldi államadósság. ----------------T,------------------ milliárd forintos kormányzati ____________TUDÓSÍTÓNKTÓL_______ terhe az idén mintegy 60-70 milliárd forintos többletkamat- A tavaly és az 1992-ben végre kiadást jelent. Ugyanannyit, hajtott banki és adósságban- amennyit az elmúlt 40 év alatt szolidáció összességében 300 felhalmozott külső központi államadósság után kell a Magyar Nemzeti Banknak fizetnie - mondta Hárshegyi Frigyes, hozzátéve, hogy a két-három éve lezajlott banki és vállalati bukások után fizetett összeg kamatai nemcsak az idei költségvetési hiány 20-30 százalékát teszik ki, hanem még hosszú évekig terhelik az államkasszát. Lehet egy ilyen „vastüdőt” adni a bankoknak, de akkor a polgárokban is tudatosítani kell, hogy ezt a pénzt valahonnan el kell venni - vetette fel a jegybank alelnöke, megjegyezve: furcsállja, hogy a rosszul gazdálkodó pénzintézeteknél a közelmúltban több mint 25 százalékos béremelést hajtottak végre. (Hárshegyi... folytatás az 5. oldalon) Felülvizsgálják, ami gyanús Kuncze szerint nem politikusok kellenek a vizsgálóbizottságba A privatizációs visszaélések feltárására létrehozandó vizsgálóbizottság nemcsak az elmúlt négy év korrupciógyanús eseteit veszi majd elő, hanem az új kormány hivatalba lépését követően kötött gyanús szerződéseket is - mondta lapunk kérdésére Kuncze Gábor belügyminiszter. A közelmúltban a kormány megbízta a belügyminisztert, hogy augusztus 31-ig dolgozza ki a privatizációhoz kötődő korrupciós visszaélések feltárására hivatott vizsgálóbizottság munkarendjét és tegyen javaslatot a testület tagjaira. Kuncze Gábor a Népszabadságnak elmondta: a létrehozandó testületnek bizonyosan nem lesz feladata az elmúlt négy év összes privatizációs szerződésének felülvizsgálata. Ez ugyanis nemcsak végrehajthatatlan lenne, de komoly zavarokat is okozna a gazdaságban, elbizonytalanítaná az érintett vállalkozókat. Természetesen a nagy port kavart eseteket majd újra elő kell venni - szögezte le a miniszter. Meg kell továbbá vizsgálni azokat a szerződéseket is - tette hozzá amelyekkel kapcsolatban már érkeztek figyelemre méltó bejelentések a pártokhoz, illetve főhatóságokhoz. Kuncze elmondta, hogy az előző parlamenti ciklusban azSZDSZ frakcióvezetőjeként ő is kapott néhány névvel, címmel írt levelet, amelyek korrupciógyanús esetekről szóltak. A miniszter úgy vélte, a vizsgálóbizottságnak természetesen szúrópróbaszerűen meg kell vizsgálnia más ügyeket is. (Felülvizsgálják... folytatás a 4. oldalon) Mától nyolc nap média A szabad rádiózásról és televíziózásról szóló törvényjavaslat koncepciójának tárgyalása ma délelőtt kezdődik a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban. MUNKATÁRSUNKTÓL A tervek szerint nyolcnapos egyeztetésre meghívást kaptak a parlamenti pártok illetékesei, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió vezetése, továbbá szakmai szervezeteik közös meghatalmazottai, a Duna TV megbízottja, valamint a televíziós és rádiós szövetségek képviselői. A törvény koncepciójához egyéb érintett szakmai szervezetek és intézmények - akár a tárgyalások alatt is - írásban juttathatják el véleményüket. A törvényelőkészítő bizottság kérdéseit a múlt héten elküldte az érintetteknek, ezekre, valamint egyéb a tárgyalások során felvetődő problémákra keresik majd a választ az egyeztetésen - tudtuk meg Fodor Gábor művelődési minisztertől. Nyolc nap alatt a törvény vázát kívánják megalkotni, s ezután két hét alatt készítheti el a Sajó András alkotmányjogász vezette kodifikációs bizottság a törvény szövegét. Sorra dőlnek a melegrekordok Az orvos szerint napi két liter folyadékot fogyasszunk Miközben az utóbbi száz év legmagasabb július 30-i hőmérsékletét, 38,6 fokot mértek szombaton Nagykátán, a Balatonon vízbe vetették magukat távúszok, hogy déli partról áttempózzanak az északira. Felvételünk tanúsága szerint egyeseknek üdítő látványban lehetett részük. A kánikulát csak vízben, illetve vízzel lehetett elviselni. S mivel a hőség egyelőre marad, álljon itt az orvosi tanács: naponta minimum két liter folyadékot igyunk. Vigyázat! Ne töményét... (Részletek a 20. oldalon) teknős miklós felvétele Bős: semmi sincs eldöntve Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter nem formális aktusnak, hanem érdemi, a magyar álláspont kimunkálásához segítséget nyújtó rendezvénynek tekinti a hétfői találkozót a környezetvédő szervezetekkel. A rendezvényen képviselik magukat a szaktárcák és jelen lesz a miniszterelnök személyes képviselője, Apró Piroska kabinetfőnök. Kérdésünkre, hogy nem eldöntött kérdés-e a dunakiliti tározó megépítése, illetve van-e ezek után értelme ilyen megbeszélést tartani, Baja Ferenc ezt válaszolta: - Semmi sincs eldöntve. (Bős... folytatás a 4. oldalon)