Népszabadság, 1994. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-01 / 178. szám

24 oldal JF­­F­ Ára: 21,50 Ft NÉPSZABADSÁG 1994. augusztus 1., hétfő ORSZÁGOS NAPILAP 52. évfolyam, 178. szám, első kiadás Szigorítják a szankciókat A szerbiai és a montenegrói elnök nyomást gyakorol Karadzsicsra BOSZNIAI BÉKETERV Milosevics szerb elnök vasárnap a legújabb nemzetközi béketerv elfogadására szólította fel a boszniai szerbeket A béketervben szereplő határok Szlobodan Milosevics a Bosz­­nia-térkép elfogadására szólí­totta fel Radovan Karadzsicsot. A szerb elnök eredménynek mi­nősítette Bosznia 51:49 arányú felosztást, és erkölcstelenség­nek nevezte a háború folytatá­sát. Bulatovics montenegrói el­nök a jugoszláv támogatás meg­vonását helyezte kilátásba a boszniai szerbektől, ha vissza­utasítja a térképeket. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL A béke valamennyi szerb érde­ke, ezért a boszniai szerbeknek el kell fogadniuk a nemzetközi összekötő csoport rendezési ter­vét - jelentette ki a belgrádi Po­litikának Szlobodan Milosevics az összekötő csoport miniszte­reinek szombati találkozója után. A nemzetközi közösség le­hetőséget hagyott a boszniai szerbeknek álláspontjuk módo­sítására, egyúttal legfeljebb tíz nap gondol­kodási időt adott nekik. A szerb ál­lamfő szerint Karadzsi­­cséknak igent kell monda­niuk a béke­tervre, mert ebben a pilla­natban a béke az első számú nemzeti ér­dek; senkinek sem áll jogá­ban, hogy a szerb nép ne­vében eluta­sítsa a békét. Milosevics elismerte, hogy a terv szerb szem­pontból hát­rányos me­goldásokat is tartalmaz, de leszögezte: Kis-Jugoszlá­via egész la­kossága áldo­zatvállalásá­nak és az egész szerb­ség erőfeszí­tésének hála, létrejött a Szerb Köz­­társaság, amely megáé­nak tudhatja Bosznia felét, és számíthat a nemzetközi közösség elis­merésére. Bi­zakodásra ad okot az is - mond­ta -, hogy a szerbek további elő­nyöket vívhatnak ki tárgyalás­sal Szarajevó és a muzulmán enklávék kérdésében. Kis-Jugoszláviától és a szerb­ségtől semmilyen erkölcsi hi­vatkozással sem lehetne az ed­digieknél nagyobb áldozatot el­várni - mondta Milosevics. Az elnök sejttette, hogy a szerb föl­dek már gyakorlatilag egyesül­tek, s úgy fogalmazott: itt a le­hetőség, hogy a szerbség vissza­illeszkedjék a nemzetközi kö­zösségbe, az országépítés és az életszínvonal emelése felé for­duljon. Jóllehet ő maga óvako­dott attól, hogy a szerb-bos­­nyák határ lezárásával fenyege­tőzzön, a kioktatásból részt vál­laló montenegrói elnök, Momir Bulatovics kijelentette: Kis-Ju­goszlávia megvonhatja a támo­gatást a háborúra voksoló bosz­niai szerbektől. (Szigorítják... folytatás a 2. oldalon) muzulmán kézbe kerül Justitia nyolcvanezres hátraléka A bírók átfogó reformot sürgetnek MUNKATÁRSUNKTÓL Az elmúlt négy évben csaknem nyolcvanezer polgári és büntető per halmozódott fel, és jelentő­sen lelassult az igazságszolgál­tatás. A bírói kar tisztában van azzal, hogy ezt a hatalmas ha­lasztott ügytömeget mielőbb fel kell dolgozni, hosszú távú meg­oldást az igazságszolgáltatás átfogó szervezeti és intézményi reformja hozhat - nyilatkozta dr. Horeczky Károly, a Magyar Bírói Egyesület elnöke, a Leg­felsőbb Bíróság Polgári Kollé­giumának vezetője. A reform keretében növelni kellene a bí­róknak segédkezük számát, to­vábbá jelentős korszerűsítésre szorulnak az eljárási jogok. Vizsgálni kell maguknak a bí­róknak a teljesítményét és al­kalmasságát is, anélkül, hogy csorbulna a bírói függetlenség. Dr. Horeczky Károly a Népsza­badságnak elmondta: az elmúlt négy évben 80 ezer polgári és büntető per halmozódott fel, ami alaposan lelassította a bí­rósági ügyintézést. Mára min­den ötödik per egy éven túl hú­zódik. A rendszerváltás merő­ben új természetű peres eljárá­sokat hozott, amelyekkel a bí­rók sohasem találkozhattak még. Ötven új bírói hatáskör keletkezett a társasági joggal és az üzleti élet problémáival, va­lamint az állampolgári jogok új garanciáival kapcsolatban. Er­re a magyar bírói kar nem lehe­tett felkészülve. (Justitia... folytatás a 6. oldalon) A kormány előtt a pótköltségvetés Csütörtökön még nem várható döntés - Intézkedések a fizetésképtelenség elkerülésére Ha nem sikerül a kedvezőtlen tendenciákat megállítani 1995 vé­gére, 1996 elejére pénzügyi válság robban ki - állapítja meg a pénzügyi tárca elemzése. A jelentés - amely tartalmazza az azon­nal meghozandó korrekciós intézkedések, valamint az idei pót­költségvetés irányelveit - közigazgatási tárcaközi egyeztetése hétfőn kezdődik. Forró Evelyn kormányszóvivő munkatársunk­nak elmondta: az elemzésben foglalt kérdések súlya olyan, hogy szinte biztosra vehető - egy kormányülés nem lesz elegendő a döntéshez, hiszen ezt egy szélesebb körű egyeztetés előzi meg. MUNKATÁRSUNKTÓL A Népszabadság információi sze­rint az elemzés legfontosabb me­gállapítása: a tavalyi és az idei kedvezőtlen gazdasági folyama­tok következtében a folyó fizetési mérleg hiánya eléri a GDP 10 százalékát, az államháztartás hiánya pedig a GDP 8,6 százalé­kát. A deficit felhalmozódását az államadósság kamatterheinek gyorsuló növekedése, valamint a gazdaság teljesítőképességével alá nem támasztott keresetki­áramlás okozza. A gondok gyö­kere azonban az elmaradt állam­­háztartási reformmal magyaráz­ható. Az ország pénzügyi egyen­súlyának romlása 1993-tól vált kritikussá. Idén az államháztar­tás hiánya - a tervezett intézke­dések nélkül - 400 milliárd forint lenne, jövőre pedig, változatlan elosztási mechanizmusok mellett megközelítené a 900 milliárd fo­rintot. Ez pénzügyi válság ki­robbanásával fenyeget, amely egyet jelent az ország fizetéskép­telenné válásával. A vészhely­zetet megelőzendő kiigazító jelle­gű kormányzati intézkedéscso­magra van szükség, amely egy­ben az idei pótköltségvetés leg­fontosabb tételeit is magában foglalja. Mielőbb csökkenteni kell az az államháztartás túlköltekezé­sét, fékezni az inflációt - egye­bek között - árfolyam-politikai intézkedésekkel növelni az ex­port versenyképességét, s már rövid távon is megtakarítás- és beruházásösztönző gazdaság­­politikát kell folytatni. Az elemzés rögzíti: differenciáltan korlátozni kell a vásárlóerő-ki­áramlást, oly módon, hogy az intézkedések ne lehetetlenítsék el a vállalkozókat és megóvják a legrászorultabb rétegeket a további elszegényedéstől. A fo­lyó költségvetés hiánya - az el­fogadott 330 milliárd forint he­lyett - az év végére 390-400 mil­liárd lehet. (Pótköltségvetés... folytatás az 5. oldalon) Az adóskonszolidáció terhe akkora, mint a külföldi hiteltartozásé A Magyar Nemzeti Bank Párizsban tartózkodó alelnöke, Hárshe­gyi Frigyes úgy véli, hogy a felhalmozott banki és vállalati vesz­teségek rendezését szolgáló adóskonszolidáció ugyanakkora ter­heket ró a költségvetésre, mint amekkorát a 40 év alatt felhalmo­zott külföldi államadósság. ----------------T­,------------------ milliárd forintos kormányzati ____________TUDÓSÍTÓNKTÓL_______ terhe az idén mintegy 60-70 milliárd forintos többletkamat- A tavaly és az 1992-ben végre­ kiadást jelent. Ugyanannyit, hajtott banki és adósságban- amennyit az elmúlt 40 év alatt szolidáció összességében 300 felhalmozott külső központi ál­lamadósság után kell a Magyar Nemzeti Banknak fizetnie - mondta Hárshegyi Frigyes, hozzátéve, hogy a két-három éve lezajlott banki és vállalati bukások után fizetett összeg kamatai nemcsak az idei költ­ségvetési hiány 20-30 száza­lékát teszik ki, hanem még hosszú évekig terhelik az állam­kasszát.­­ Lehet egy ilyen „vastüdőt” adni a bankoknak, de akkor a polgárokban is tudatosítani kell, hogy ezt a pénzt valahon­nan el kell venni - vetette fel a jegybank alelnöke, megjegyez­ve: furcsállja, hogy a rosszul gazdálkodó pénzintézeteknél a közelmúltban több mint 25 szá­zalékos béremelést hajtottak végre. (Hárshegyi... folytatás az 5. oldalon) Felülvizsgálják, ami gyanús Kuncze szerint nem politikusok kellenek a vizsgálóbizottságba A privatizációs visszaélések fel­tárására létrehozandó vizsgáló­­bizottság nemcsak az elmúlt négy év korrupciógyanús esete­it veszi majd elő, hanem az új kormány hivatalba lépését kö­vetően kötött gyanús szerződé­seket is - mondta lapunk kérdé­sére Kuncze Gábor belügy­miniszter. A közelmúltban a kormány megbízta a belügyminisztert, hogy augusztus 31-ig dolgozza ki a privatizációhoz kötődő korrupciós visszaélések feltárá­sára hivatott vizsgálóbizottság munkarendjét és tegyen javas­latot a testület tagjaira. Kuncze Gábor a Népszabadságnak el­mondta: a létrehozandó testü­letnek bizonyosan nem lesz fel­adata az elmúlt négy év összes privatizációs szerződésének fe­lülvizsgálata. Ez ugyanis nem­csak végrehajthatatlan lenne, de komoly zavarokat is okozna a gazdaságban, elbizonytalaní­taná az érintett vállalkozókat. Természetesen a nagy port kavart eseteket majd újra elő kell venni - szögezte le a minisz­ter. Meg kell továbbá vizsgálni azokat a szerződéseket is - tette hozzá amelyekkel kapcsolat­ban már érkeztek figyelemre méltó bejelentések a pártokhoz, illetve főhatóságokhoz. Kuncze elmondta, hogy az előző parla­menti ciklusban az­­SZDSZ frakcióvezetőjeként ő is kapott néhány névvel, címmel írt leve­let, amelyek korrupciógyanús esetekről szóltak. A miniszter úgy vélte, a vizsgálóbizottság­nak természetesen szúrópróba­szerűen meg kell vizsgálnia más ügyeket is. (Felülvizsgálják... folytatás a 4. oldalon) Mától nyolc nap média A szabad rádiózásról és televí­ziózásról szóló törvényjavaslat koncepciójának tárgyalása ma délelőtt kezdődik a Művelődési és Közoktatási Minisztérium­ban. MUNKATÁRSUNKTÓL A tervek szerint nyolcnapos egyeztetésre meghívást kaptak a parlamenti pártok illetékesei, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió vezetése, továbbá szak­mai szervezeteik közös megha­talmazottai, a Duna TV megbí­zottja, valamint a televíziós és rádiós szövetségek képviselői. A törvény koncepciójához egyéb érintett szakmai szerve­zetek és intézmények - akár a tárgyalások alatt is - írásban juttathatják el véleményüket. A törvényelőkészítő bizottság kérdéseit a múlt héten elküldte az érintetteknek, ezekre, vala­mint egyéb a tárgyalások során felvetődő problémákra keresik majd a választ az egyeztetésen - tudtuk meg Fodor Gábor műve­lődési minisztertől. Nyolc nap alatt a törvény vázát kívánják megalkotni, s ezután két hét alatt készítheti el a Sajó András alkotmányjogász vezette kodi­­fikációs bizottság a törvény szövegét. Sorra dőlnek a melegrekordok Az orvos szerint napi két liter folyadékot fogyasszunk Miközben az utóbbi száz év legmagasabb július 30-i hőmérsékletét, 38,6 fokot mértek szombaton Nagykátán, a Balatonon vízbe vetették magukat távúszok, hogy déli partról áttempózzanak az északira. Felvételünk tanúsága szerint egyeseknek üdítő látványban lehetett részük. A kánikulát csak vízben, illetve vízzel lehetett elviselni. S mivel a hőség egyelőre marad, álljon itt az orvosi ta­nács: naponta minimum két liter folyadékot igyunk. Vigyázat! Ne töményét... (Részletek a 20. oldalon) teknős miklós felvétele Bős: semmi sincs eldöntve Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter nem formális aktus­nak, hanem érdemi, a magyar ál­láspont kimunkálásához segítsé­get nyújtó rendezvénynek tekinti a hétfői találkozót a környezet­védő szervezetekkel. A rendezvé­nyen képviselik magukat a szak­tárcák és jelen lesz a miniszterel­nök személyes képviselője, Apró Piroska kabinetfőnök. Kérdé­sünkre, hogy nem eldöntött kér­dés-e a dunakiliti tározó megépí­tése, illetve van-e ezek után ér­telme ilyen megbeszélést tartani, Baja Ferenc ezt válaszolta: - Semmi sincs eldöntve. (Bős... folytatás a 4. oldalon)

Next