Népszabadság, 1994. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-01 / 178. szám
4 NÉPSZABADSÁG ► Bős: semmi sincs eldöntve FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A tanácskozás előzménye egy szélesebb körű megbeszélés volt, amelynek végén elhangzott: kisebb körben kellene szakmai kérdéseket vizsgálni. Erre teremtünk lehetőséget ezzel a hétfői tanácskozással, amely egyebek közt azt vizsgálja, létezhet-e a bősi vitában úgynevezett műszaki kompromisszum. A tanácskozáson kialakult álláspontról tájékoztatjuk a közvéleményt, s egyben segítséget kívánunk nyújtani a kormányfőnek szlovák kollégájával folytatott tárgyalásaihoz. Magyar-szlovák viszonylatban a cél a kompromisszum - mondta Baja Ferenc. - De ezért csak úgy dolgozhatunk, ha a jogosan nagy tekintélyt kivívott szervezetek álláspontját figyelembe vesszük, ezzel is szavatolva a magyar álláspont optimális társadalmi támogatottságát. A miniszter kijelentette: természetesen tisztában van azzal, hogy az érintett szervezetek ellenzik az ismét előtérbe került lehetőséget, a dunakiliti tározó felépítését. Saját álláspontjáról annyit mondott, hogy mindenképpen kulcs jelentőségű a következő időszakban a vízmegosztás rendezése. Ha szlovák részről emelnék a vízmennyiséget, s erre több hónapos fix kötelezettséget vállalnának, akkor bizonyos idő után látható lenne, hogy elegendő-e az érkező víz a Szigetköz ökológiai pusztulásának megállításához. Horn—Sólyom találkozó MTI-JELENTÉS Horn Gyula miniszterelnök augusztus 1-jén, hétfőn felkeresi hivatalában Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság elnökét. Mint a kormányprogramból ismert, a kormány méltányolja az Alkotmánybíróság szerepét a jogállamiság megteremtésében, valamint fenntartásában, és a testületet a jövőben is az alkotmányosság kiemelten fontos intézményének tekinti. A találkozón minden bizonnyal szóba kerül az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításának és az új alkotmánybírák megválasztásának kérdése is. HAZAI KORKÉP, 1994. augusztus 1., hétfő Horn Gyula és Boross Péter vitája A Hétben Ki a felelős a pénzügyi nehézségekért? MUNKATÁRSUNKTÓL Horn Gyula a jelenlegi és Boross Péter az előző miniszterelnök szinte semmiben nem értett egyet abban a vitában, amelyet vasárnap este A Hét kamerája előtt folytattak. Az adás elején a volt kormányfő élesen bírálta az OTP tervezett privatizálását. A magyar bankrendszer zászlóshajóját nem lehet egy alapítvány javára privatizálni, nincs rá szükség, hogy az ilyen módon menjen végbe - hangoztatta, kérve Horn Gyulát, vizsgáltassa ki az ügyet, és avatkozzon be. A jelenlegi miniszterelnök közölte, eddigi vizsgálatai nem utalnak szabálytalanságra: ha az OTP jól jár, az ország is jól jár, beavatkozni nem kíván. Az expo ügyében hozott kormánydöntést Boross súlyos hibának tartotta. Horn Gyula viszont a költségvetés szorításával indokolta, rámutatva, nem állt rendelkezésre a szükséges 60 milliárd. A költségvetésről a továbbiakban is sok vita volt. Horn szerint a várható pénzügyi szigorító intézkedésekre a drámai helyzet miatt van szükség, sürgős lépésekről a héten tárgyal a kormány. A kormányfő szemrehányást tett elődjének azért, hogy nem bocsátottak a társadalombiztosítás rendelkezésére megfelelő vagyoni eszközöket. Szerinte az eddigi gazdaságpolitika folytatása rövidesen ellehetetlenítette volna a költségvetést. Boross Péter szerint viszont a jelenlegi kormány szükségtelenül dramatizálja a helyzetet, nem következtek be váratlan fejlemények. A volt miniszterelnök kérte az új kormányt, vessen véget a forintleértékelést kilátásba helyező nyilatkozatoknak - Horn szerint azonban ilyen nyilatkozatok egyáltalán nem voltak. Politikai piknik az önkormányzatokról MTI-JELENTÉS A települési önkormányzatok nem válhatnak a pártpolitikai csatározások színterévé - hangoztatták az MSZP Székesfehérvári Városi Bizottsága által Kisgyónbányán rendezett kétnapos politikai piknik szombati fórumának résztvevői. Az eszmecserén többek között Balsay István, a Fidesz országgyűlési képviselője, Székesfehérvár polgármestere Gémesi György, Gödöllő MDF-es polgármestere és Vancsik Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő mondta el véleményét. Mint elhangzott, az elmúlt négy esztendő egyik legnagyobb eredménye a települések önállóságát és felelősségét növelő, a helyi demokrácia kibontakozását segítő önkormányzatok létrejötte volt. Az önkormányzatok jól vizsgáztak az elmúlt években, annak ellenére, hogy feladataik megvalósításához nem mindig állt rendelkezésükre elegendő pénz. A fórumon résztvevők véleménye szerint éppen ezért fontos lenne, hogy a jövőben az önkormányzatok feladataik még jobb ellátása érdekében a tennivalók mellé a szükséges anyagiakat is megkapnák a kormányzattól. Egyetértettek abban, hogy a novemberben sorra kerülő önkormányzati választásokra a pártoknak olyan képviselőjelölteket kell állítaniuk, akik amellett, hogy igyekeznek sikerre vinni pártjuk helyi programját, elsősorban a település és az ott élők érdekeit tartják szem előtt. A fórum résztvevői kifejtették véleményüket az önkormányzati törvény módosításának tervezetéről. Egyetértettek abban, hogy minél előbb rendezni kell a polgármester és a jegyző hatáskörét. A közvetlen polgármesterválasztással pedig - vélekedtek - tovább erősödik majd a helyi demokrácia. Nem értettek egyet viszont azzal, hogy a tervezet csökkenteni kívánja a képviselő-testületek létszámát. Felülvizsgálják, ami gyanús ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Ha a vizsgálóbizottság visszaélésre utaló adatokra vagy összefüggésekre bukkan, átadja az ügyet a rendőrségnek. Amennyiben törvénysértés nem történt egy adott ügyben, „csupán” valaki hivatali beosztásával visszaélve, előnyben részesített (nem anyagi ellenszolgáltatásért, hanem más, utólag nehezen tisztázható okból) valakit az egyformán alkalmasak közül. Kuncze tervei szerint a helyzetével visszaélő politikus nevét nyivánosságra hozzák. A belügyminiszter ugyanakkor kijelentette, szándéka szerint a bizottság nemcsak az elmúlt négy év privatizációs ügyleteinek a vizsgálatára kap majd felhatalmazást, hanem a Horn-kormány hivatalba lépése után megkötött szerződések ellenőrzésére, továbbá a privatizációs jelenségek általános érvényű összefüggéseinek feltárására is. A belügyminiszter egyelőre nem kívánta megnevezni, hogy kiket látna szívesen a testületben, de kijelentette: szerinte nem indokolt politikusok részvétele. Elsősorban privatizációs szakértőket kell bizottsági tagnak felkérni, továbbá olyan szakembereket, akik ismerik a döntések menetét, az ide vonatkozó jogszabályokat és üzleti adatokat - jelentette ki a belügyminiszter. Fekete Gy. Attila Új pártalkotmányt készít a KDNP Füzessy reprezentatív hatáskörű elnököt szeretne A párt teljes megújítása létkérdés, az újjászervezés viszont nem képzelhető el új alapszabály nélkül - hangsúlyozta munkatársunk kérdéseire válaszolva Füzessy Tibor, a KDNP parlamenti frakciójának vezetője. A párt új szervezeti és felépítési elveit modern nyugat-európai mintára képzeli az alapszabálytervezet elkészítésével megbízott Füzessy Tibor. A KDNP első alapszabálya - mondja - az 1947- es Barankovics pártéra épült, eljárt felette az idő, toldozni-föltözni nem érdemes tovább. Az egész szervezeti struktúra átalakítandó. A KDNP-t legjobban megjelenítő parlamenti képviselőcsoport például nem tudta érvényesíteni észrevételeit, javaslatait a párt vezető fórumain. Az utóbbiak határozatai, állásfoglalásai viszont hatástalanok maradtak a frakcióban. A szakértői gárda, a különféle szakmai bizottságok, műhelyek is ad hoc alapon működtek. A KDNP alapításakor mindenki mindent csinált. Ezt napjainkban el kell felejteni. Alapvető feladat tehát a szabályozó, a döntéshozó, a végrehajtó, a képviselői és reprezentatív (elnöki) fórumok és funkciók szétválasztása. Füzessy növelné a megyék szerepét is, és a versenyszellem érdekében lehetővé tenné, hogy egyazon településen, kerületben egymás mellett akár több alapszervezet is működhessen. A párt legfelsőbb fórumairól szólva kifejtette: elképzelései szerint a kongresszus küldötteinek és az intézőbizottság tagjainak a számát nem a párttagok, hanem az adott területen a legutóbbi országgyűlési választásokon a pártra leadott szavazatok arányában határoznák meg. Mindez hatna természetesen a megyék, illetve a szervezetek anyagi támogatására is. Egyúttal elejét lehetne venni a „holt lelkek” és szervezetek szereplésének. Az elmúlt években ugyanis a párt jóhiszemű vezetését számos alkalommal megtévesztették a „létszámjelentések”. A frakcióvezető ajánlása megszüntetné a kongresszus és az intézőbizottság kettősségét. A kongresszus a legfontosabb stratégiai kérdésekben - koalíció, alapszabály, pártvezetés stb. - határozna. Ebből adódóan, a jelenlegihez képest, csökkenne a két kongresszus között a pártot irányító intéző bizottság (országos választmány) hatásköre, rövid távú, főleg taktikai kérdésekben döntene, létszáma viszont 40-ről 100 fölé növekedne, és szavazati joggal bíró tagjai lennének a parlamenti képviselők is. A párt elnökének reprezentatív szerepet szán Füzessy. A KDNP elnökségét 20 tagúnak szeretné láni, feloldva ezzel a sok vitát kiváltó főváros-vidék képviseleti anomáliáit. Az elnökségen belül 5-7 tagú , a végrehajtó apparátust felügyelő, operatív irányító ügyvezető elnökség jönne létre, megszüntetve a reszortok szerinti alelnöki, elnökhelyetesi rendszert. A KDNP intézőbizottsága a közelmúltban elfogadta a frakcióvezető által előterjesztett tervezet alapelveit, a továbbiakban „ajánlásként” széles körű vitára bocsátják, majd az önkormányzati választások után, de legkésőbb a december 15-ig összehívandó országos nagyválasztmány lesz hivatott a végső változatot „szentesíteni’*. Bartha Szabó József Családi konferencia A családokat összefűző kötelékek megerősítésében az egyház mellett az államnak is szerepet kell vállalnia - fogalmazták meg a Magyar Népfőiskolai Collegium vasárnap záruló, egyhetes balatonszárszói konferenciájának résztvevői. Véleményük szerint az abortusz elleni eredményes harc érdekében még erőteljesebben szükséges hangoztatni az egyház álláspontját. A koalíciós tárgyalásokat az SZDSZ nyerte meg - mondta Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Párt képviselője A népi baloldal pártomban időlegesen háttérbe szorult - mondta tudósítónknak szombaton Szűrös Mátyás MSZP-s képviselő Biharnagybajomban. Az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának elnöke a községben az első és második világháború áldozatainak emlékművénél mondott avatóbeszédet. Ezután kértünk tőle interjút. Képviselő úr, ön már nem elnököl a parlamenti üléseken, az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának lett az elnöke. Miként élte meg a funkcióváltást? - Úgy, hogy tulajdonképpen visszatértem eredeti hivatásomhoz, a külpolitikához. Az Interparlamentáris Unióban bőven lesz módom arra, hogy tehessek érte: az európai együttműködési és biztonsági folyamat keretében ne csak az általános emberi, hanem a kisebbségi jogok is kapjanak a korszerű nemzetközi normákhoz méltó keretet. Egy politikusnak különben sem tesz jót, ha túlságosan belebetonozódik a hatalomba. A most következő periódus számomra a feltöltődés időszaka lesz. Villamoson fogok utazni, felelevenítem a régi baráti kapcsolatokat, és végre elkészítem a könyvemet a nyolcvanas évek magyar külpolitikájáról. - Munkál-e sértődés a lelkében azért, mert bár pártja hatalomra került, ön nem jutott belpolitikai funkcióhoz? - A sértődés politikailag értelmezhetetlen kategória. Rám azok szokták mondani, hogy sértődékeny vagyok, akiknek nincs egyéb érvük. Vagy akik nehezen tudják megemészteni azt, hogy egyéni választókerületemben kétharmados többségű szavazati aránnyal győztem. Számomra ez az eredmény azt üzente: az MSZP szavazói egyáltalán nem úgy értékelték, hogy amit én képviselek, az gyengítette volna a pártot. Bárhogy forrják ki magukat a dolgok, az én személyem a szocialista párt arculatához már hozzátartozik. De a személyiségéhez hozzátartozik az úgynevezett népi baloldal képviselete is. Milyenek e vonulat esélyei most, a győztes MSZP-ben? - Lehet, hogy nem is olyan gyengék, mint ahogy jelenleg látszik, csak éppen a koalíció árnyéka egyelőre eltakarja az ide tartozó erőket. A választásokat ugyan a szocialista párt, ám a koalíciós tárgyalásokat - érzésem szerint - az SZDSZ nyerte meg. Liberális túlsúly keletkezett néhány kormányzati kulcspozícióban, s ugyanez maradt meg a médiákban. Gondoljunk csak arra a terjedőben lévő fogalmazásra, amely két győztes pártot emleget. Jóllehet csak egy párt győzött, amelynek van egy koalíciós partnere. Mi köze ennek a nemzeti baloldal háttérbe szorulásához? - Nem lehetett véletlen például az, hogy Kósa Ferencet nem kérték fel szakértőnek a média és a kultúra ügyeiről szóló tárgyalásokra, vagy hogy Bihari Mihályt nem fogadták el politikai államtitkárnak. Persze lehet, hogy ha az MSZP egymaga lép kormányra, akkor rövid idő után még bonyolultabb helyzet alakul ki. - Nyílt titok, hogy Horn Gyulával nem felhőtlen a viszonya. Minek tulajdonítja ezt? - Ahány ember, annyi világ. A mi vitáink nem személyes ellentétből, hanem bizonyos kérdésekben eltérő álláspontunkból fakadnak. Balatonszárszói és kisújszállási szereplésem - ezt éppen Horn Gyulától tudom - nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy ne kapjak vezető posztot a parlamentben, mert a népi baloldal iránti elkötelezettségem nemkívánatos vitákat gerjesztett. Én viszont úgy gondolom, hogy a demokrácia egyenlő többek között a különböző irányzatok vitájával, ezek hiánya pedig a demokratikus kibontakozás akadálya. Legutóbb polémiába keveredett pártbeli képviselőtársával, Hajdú Jánossal is, akinek képviselői jelölését korábban kifogásolta. - Ha emlékezetem nem csal, Hajdú Jánost korábban Horn Gyula is arra ösztönözte, hogy lépjen vissza a jelöléstől, s a pártelnökség, illetve Gál Zoltán mostani parlamenti elnök ugyancsak megpróbálta őt erre rábírni. A helyi pártszervezet mégis indította - és befutott. Nekem azonban ettől még nem kell együttműködnöm vele, elég nagy a mi frakciónk ahhoz, hogy ezt kibírja. Hajdú képviselősége és a kettőnk éles nézetkülönbsége egyaránt belefér a demokráciába, amelyet persze óvni kell, mert a keretei ugyan már kialakultak, de még törékenyek. Rác T. János Elkötelezetten a népi baloldal iránt RÉDEI FERENC FELVÉTELE Nyilas múltja miatt zárták ki Bosnyák Imrét a szövetségből A szélsőjobb egyik vezetőjeként vált ismertté Nyilas múltja miatt a Magyarok Nemzeti Szövetsége (MNSZ) etikai bizottsága megszüntette Bosnyák Imre tagságát - jelentette be a szervezet vasárnapi sajtótájékoztatóján Iker László, az MNSZ ügyvezető elnöke. Bosnyákról kiderült, hogy 1940-ben tevékeny részt vett egy nyilas összeesküvésben, amelynek célja Horthy Miklós kormányzó fogságba ejtése, Szálasi Ferenc miniszterelnöki kinevezésének kierőszakolása lett volna. Az idén nyolcvanesztendős Bosnyák Imre a Jurta Színház körül gyülekező jobboldali erők egyik vezetőjeként vált ismertté, mint az MNSZ elnökségi tagja, a Magyar Nemzeti Párt ügyvezető elnöke és a Mártírok Igazságtevő Bizottságának az elnöke. A második világháború után éveket töltött szovjet börtönökben, ám az azt megelőző nyilas ténykedésére csak a közelmúltban derült fény. A Horthy Miklós titkos iratai című 1965-ös kiadványban található Sombor-Schweinitzer József rendőrfőtanácsos jelentése a „nyilasok államcsínyre irányuló szervezkedéséről és annak leleplezéséről”. Az irat alapján Bosnyák Imre fegyvergyári lakatossegéd elismerte, hogy többedmagával erőszakos nyilas hatalomátvételre készült. (Az MNSZ szerint a most kizárt Bosnyák azonos a nyilas összeesküvés résztvevőjével.) A mintegy tízfős nyilas csoport egy X. kerületi vendéglőben háromszor találkozott, hogy megvitassa az összeesküvés részleteit. Valamennyien egyetértettek abban: Horthy Miklós elfogásával kell kikényszeríteni, hogy a börtönben ülő hungarista vezér, Szálasi Ferenc amnesztiában részesüljön és miniszterelnöki kinevezést kapjon. Két terv merült fel. Az egyik értelmében katonaruhába öltözött, őrségváltást színlelő nyilasok a budai Várban ejtették volna fogságba Horthy Miklóst, de ezt később a helyszín miatt kivihetetlennek minősítették. A másik változat szerint a kormányzó kocsiját a kenderesi úton tartóztatták volna fel, ártalmatlanná téve az esetleg ellenálló kíséretét. A nyilas megbeszéléseken szó volt arról is, hogy a merénylettel egy időben őrizetbe veszik a kormány tagjait is, ráteszik a kezüket a rádióra és a postaberendezésekre, majd rendkívüli hírként tudatják, hogy - az időközben szegedi börtönéből kiszabadított - Szálasit a kormányzó miniszterelnökké nevezte ki, megalakult a hungarista állam. A merénylethez és a hatalom átvételéhez szükséges fegyverek beszerzését főként Bosnyák Imrének kellett megszerveznie. Többek között azt a feladatot kapta, hogy állapítsa meg, milyen fegyvereket gyártanak a fegyvergyárban, hol raktározzák őket, valamint mekkora a gyári őrség létszáma, milyen az elhelyezkedése. Bosnyák több „megbízható” nyilas munkást is bevont az akcióba. A meglehetősen előrehaladott szervezkedés végül kitudódott, a nyilasokat elfogták és elítélték. Arra, hogy Bosnyák Imre milyen büntetést kapott, az idézett munkában nincs utalás. Iker Lászlótól megtudtuk hogy Bosnyák pillanatnyilag rossz egészségi állapotban van, aktívan nem politizál. (Az ügyében döntő etikai bizottság előtt sem jelent meg, s lapunknak sem sikerült utolérnie.) A sajtótájékoztatón továbbá Iker László elmondta, hogy az MNSZ zárt ülésén nyilatkozatot fogadtak el, amelyben egyebek mellett az államhivatalnoki apparátus harmincszázalékos csökkentését, a végkielégítések felfüggesztését és a munkanélküli-segélyen lévők közmunkára állítását szorgalmazzák. Czene Gábor