Népszabadság, 1994. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-01 / 178. szám

4 NÉPSZABADSÁG ► Bős: semmi sincs eldöntve FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A tanácskozás előzménye egy szélesebb körű megbeszélés volt, amelynek végén elhangzott: ki­sebb körben kellene szakmai kérdéseket vizsgálni. Erre te­remtünk lehetőséget ezzel a hét­fői tanácskozással, amely egye­bek közt azt vizsgálja, létezhet-e a bősi vitában úgynevezett mű­szaki kompromisszum. A ta­nácskozáson kialakult állás­pontról tájékoztatjuk a közvéle­ményt, s egyben segítséget kívá­nunk nyújtani a kormányfőnek szlovák kollégájával folytatott tárgyalásaihoz. Magyar-szlovák viszonylatban a cél a kompro­misszum - mondta Baja Ferenc. - De ezért csak úgy dolgozha­tunk, ha a jogosan nagy tekin­télyt kivívott szervezetek állás­pontját figyelembe vesszük, ez­zel is szavatolva a magyar állás­pont optimális társadalmi tá­mogatottságát. A miniszter kijelentette: ter­mészetesen tisztában van azzal, hogy az érintett szervezetek el­lenzik az ismét előtérbe került lehetőséget, a dunakiliti tározó felépítését. Saját álláspontjáról annyit mondott, hogy minden­képpen kulcs jelentőségű a kö­vetkező időszakban a vízmeg­osztás rendezése. Ha szlovák részről emelnék a vízmennyisé­get, s erre több hónapos fix kö­telezettséget vállalnának, akkor bizonyos idő után látható lenne, hogy elegendő-e az érkező víz a Szigetköz ökológiai pusztulásá­nak megállításához. Horn—Sólyom találkozó MTI-JELENTÉS Horn Gyula miniszterelnök au­gusztus 1-jén, hétfőn felkeresi hivatalában Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság elnökét. Mint a kormányprogramból ismert, a kormány méltányolja az Alkotmánybíróság szerepét a jogállamiság megteremtésé­­­ben, valamint fenntartásában, és a testületet a jövőben is az alkotmányosság kiemelten fontos intézményének tekinti. A találkozón minden bi­zonnyal szóba kerül az Alkot­mánybíróságról szóló törvény módosításának és az új alkot­mánybírák megválasztásának kérdése is. HAZAI KORKÉP, 1994. augusztus 1., hétfő Horn Gyula és Boross Péter vitája A Hétben Ki a felelős a pénzügyi nehézségekért? MUNKATÁRSUNKTÓL Horn Gyula a jelenlegi és Bo­ross Péter az előző miniszterel­nök szinte semmiben nem értett egyet abban a vitában, amelyet vasárnap este A Hét kamerája előtt folytattak. Az adás elején a volt kor­mányfő élesen bírálta az OTP tervezett privatizálását. A ma­gyar bankrendszer zászlóshajó­ját nem lehet egy alapítvány ja­vára privatizálni, nincs rá szük­ség, hogy az ilyen módon men­jen végbe - hangoztatta, kérve Horn Gyulát, vizsgáltassa ki az ügyet, és avatkozzon be. A je­lenlegi miniszterelnök közölte, eddigi vizsgálatai nem utalnak szabálytalanságra: ha az OTP jól jár, az ország is jól jár, be­avatkozni nem kíván. Az expo ügyében hozott kor­mánydöntést Boross súlyos hi­bának tartotta. Horn Gyula viszont a költségvetés szorítá­sával indokolta, rámutatva, nem állt rendelkezésre a szük­séges 60 milliárd. A költségvetésről a továb­biakban is sok vita volt. Horn szerint a várható pénzügyi szi­gorító intézkedésekre a drámai helyzet miatt van szükség, sür­gős lépésekről a héten tárgyal a kormány. A kormányfő szemre­hányást tett elődjének azért, hogy nem bocsátottak a társa­dalombiztosítás rendelkezésére megfelelő vagyoni eszközöket. Szerinte az eddigi gazdaságpo­litika folytatása rövidesen elle­hetetlenítette volna a költségve­tést. Boross Péter szerint viszont a jelenlegi kormány szükségtele­nül dramatizálja a helyzetet, nem következtek be váratlan fejlemények. A volt miniszterel­nök kérte az új kormányt, ves­sen véget a forintleértékelést ki­látásba helyező nyilatkozatok­nak - Horn szerint azonban ilyen nyilatkozatok egyáltalán nem voltak. Politikai piknik az önkormányzatokról MTI-JELENTÉS A települési önkormányzatok nem válhatnak a pártpolitikai csatározások színterévé - han­goztatták az MSZP Székesfe­hérvári Városi Bizottsága által Kisgyónbányán rendezett két­napos politikai piknik szombati fórumának résztvevői. Az esz­mecserén többek között Balsay István, a Fidesz országgyűlési képviselője, Székesfehérvár pol­gármestere Gémesi György, Gö­döllő MDF-es polgármestere és Vancsik Zoltán MSZP-s or­szággyűlési képviselő mondta el véleményét. Mint elhangzott, az elmúlt négy esztendő egyik leg­nagyobb eredménye a települé­sek önállóságát és felelősségét növelő, a helyi demokrácia ki­bontakozását segítő önkor­mányzatok létrejötte volt. Az önkormányzatok jól vizsgáztak az elmúlt években, annak elle­nére, hogy feladataik megvalósí­tásához nem mindig állt rendel­kezésükre elegendő pénz. A fó­rumon résztvevők véleménye szerint éppen ezért fontos lenne, hogy a jövőben az önkormány­zatok feladataik még jobb ellá­tása érdekében a tennivalók mellé a szükséges anyagiakat is megkapnák a kormányzattól. Egyetértettek abban, hogy a novemberben sorra kerülő ön­­kormányzati választásokra a pártoknak olyan képviselőjelöl­teket kell állítaniuk, akik amel­lett, hogy igyekeznek sikerre vinni pártjuk helyi programját, elsősorban a település és az ott élők érdekeit tartják szem előtt. A fórum résztvevői kifejtették véleményüket az önkormányzati törvény módosításának terveze­téről. Egyetértettek abban, hogy minél előbb rendezni kell a pol­gármester és a jegyző hatáskö­rét. A közvetlen polgármester­választással pedig - vélekedtek - tovább erősödik majd a helyi de­mokrácia. Nem értettek egyet viszont azzal, hogy a tervezet csökkenteni kívánja a képvise­lő-testületek létszámát. Felülvizsgálják, ami gyanús ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Ha a vizsgálóbizottság vissza­élésre utaló adatokra vagy össze­függésekre bukkan, átadja az ügyet a rendőrségnek. Amennyi­ben törvénysértés nem történt egy adott ügyben, „csupán” va­laki hivatali beosztásával vissza­élve, előnyben részesített (nem anyagi ellenszolgáltatásért, ha­nem más, utólag nehezen tisztáz­ható okból) valakit az egyformán alkalmasak közül. Kuncze tervei szerint a helyzetével visszaélő politikus nevét nyivánosságra hozzák. A belügyminiszter ugyanakkor kijelentette, szándé­ka szerint a bizottság nemcsak az elmúlt négy év privatizációs ügyleteinek a vizsgálatára kap majd felhatalmazást, hanem a Horn-kormány hivatalba lépése után megkötött szerződések elle­nőrzésére, továbbá a privatizáci­ós jelenségek általános érvényű összefüggéseinek feltárására is. A belügyminiszter egyelőre nem kívánta megnevezni, hogy kiket látna szívesen a testület­ben, de kijelentette: szerinte nem indokolt politikusok rész­vétele. Elsősorban privatizációs szakértőket kell bizottsági tag­nak felkérni, továbbá olyan sza­kembereket, akik ismerik a dön­tések menetét, az ide vonatkozó jogszabályokat és üzleti adato­kat - jelentette ki a belügymi­niszter. Fekete Gy. Attila Új pártalkotmányt készít a KDNP Füzessy reprezentatív hatáskörű elnököt szeretne A párt teljes megújítása létkér­dés, az újjászervezés viszont nem képzelhető el új alapsza­bály nélkül - hangsúlyozta mun­katársunk kérdéseire válaszolva Füzessy Tibor, a KDNP parla­menti frakciójának vezetője. A párt új szervezeti és felépíté­si elveit modern nyugat-európai mintára képzeli az alapszabály­tervezet elkészítésével megbízott Füzessy Tibor. A KDNP első alapszabálya - mondja - az 1947- es Barankovics pártéra épült, el­járt felette az idő, toldozni-föl­tözni nem érdemes tovább. Az egész szervezeti struktúra átala­kítandó. A KDNP-t legjobban megjelenítő parlamenti képvise­lőcsoport például nem tudta ér­vényesíteni­ észrevételeit, javas­latait a párt vezető fórumain. Az utóbbiak határozatai, állásfogla­lásai viszont hatástalanok ma­radtak a frakcióban. A szakértői gárda, a különféle szakmai bi­zottságok, műhelyek is ad hoc alapon működtek. A KDNP ala­pításakor mindenki mindent csi­nált. Ezt napjainkban el kell fe­lejteni. Alapvető feladat tehát a szabályozó, a döntéshozó, a vég­rehajtó, a képviselői és reprezen­tatív (elnöki) fórumok és funkci­ók szétválasztása. Füzessy növelné a megyék sze­repét is, és a versenyszellem ér­dekében lehetővé tenné, hogy egyazon településen, kerületben egymás mellett akár több alap­szervezet is működhessen. A párt legfelsőbb fórumairól szólva kifejtette: elképzelései szerint a kongresszus küldöttei­nek és az intézőbizottság tagjai­nak a számát nem a párttagok, hanem az adott területen a leg­utóbbi országgyűlési választáso­kon a pártra leadott szavazatok arányában határoznák meg. Mindez hatna természetesen a megyék, illetve a szervezetek anyagi támogatására is. Egyúttal elejét lehetne venni a „holt lel­kek” és szervezetek szereplésé­nek. Az elmúlt években ugyanis a párt jóhiszemű vezetését szá­mos alkalommal megtévesztet­ték a „létszámjelentések”. A frakcióvezető ajánlása meg­szüntetné a kongresszus és az in­tézőbizottság kettősségét. A kongresszus a legfontosabb stra­tégiai kérdésekben - koalíció, alapszabály, pártvezetés stb. - határozna. Ebből adódóan, a je­lenlegihez képest, csökkenne a két kongresszus között a pártot irányító intéző bizottság (orszá­gos választmány) hatásköre, rö­vid távú, főleg taktikai kérdések­ben döntene, létszáma viszont 40-ről 100 fölé növekedne, és sza­vazati joggal bíró tagjai lennének a parlamenti képviselők is. A párt elnökének reprezenta­tív szerepet szán Füzessy. A KDNP elnökségét 20 tagúnak szeretné láni, feloldva ezzel a sok vitát kiváltó főváros-vidék képviseleti anomáliáit. Az el­nökségen belül 5-7 tagú , a vég­rehajtó apparátust felügyelő, operatív irányító ügyvezető el­nökség jönne létre, megszüntet­ve a reszortok szerinti alelnöki, elnökhelyetesi rendszert. A KDNP intézőbizottsága a közelmúltban elfogadta a frak­cióvezető által előterjesztett ter­vezet alapelveit, a továbbiakban „ajánlásként” széles körű vitára bocsátják, majd az önkormány­zati választások után, de legké­sőbb a december 15-ig összehí­vandó országos nagyválaszt­mány lesz hivatott a végső válto­zatot „szentesíteni’*. Bartha Szabó József Családi konferencia A családokat összefűző kötelékek megerősítésében az egyház mellett az államnak is szerepet kell vállal­nia - fogalmazták meg a Magyar Népfőiskolai Collegium vasárnap záruló, egyhetes balatonszárszói konferenciájának résztvevői. Véle­ményük szerint az abortusz elleni eredményes harc érdekében még erőteljesebben szükséges hangoz­tatni az egyház álláspontját. A koalíciós tárgyalásokat az SZDSZ nyerte meg - mondta Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Párt képviselője A népi baloldal pártomban idő­legesen háttérbe szorult - mondta tudósítónknak szomba­ton Szűrös Mátyás MSZP-s képviselő Biharnagybajomban. Az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának elnöke a községben az első és második világháború áldozatainak em­lékművénél mondott avatóbe­szédet. Ezután kértünk tőle in­terjút.­­ Képviselő úr, ön már nem elnököl a parlamenti ü­léseken, az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának lett az elnöke. Miként élte meg a funkcióváltást? - Úgy, hogy tulajdonképpen visszatértem eredeti hivatásom­hoz, a külpolitikához. Az Inter­parlamentáris Unióban bőven lesz módom arra, hogy tehessek érte: az európai együttműködési és biztonsági folyamat kereté­ben ne csak az általános emberi, hanem a kisebbségi jogok is kapjanak a korszerű nemzetkö­zi normákhoz méltó keretet. Egy politikusnak különben sem tesz jót, ha túlságosan belebeto­­nozódik a hatalomba. A most következő periódus számomra a feltöltődés időszaka lesz. Villa­moson fogok utazni, felelevení­tem a régi baráti kapcsolatokat, és végre elkészítem a könyve­met a nyolcvanas évek magyar külpolitiká­j­ár­ól. - Munkál-e sértődés a lelkében azért, mert bár pártja hatalomra ke­rült, ön nem jutott belpolitikai funkcióhoz? - A sértődés politikailag ér­telmezhetetlen kategória. Rám azok szokták mondani, hogy sértődékeny vagyok, akiknek nincs egyéb érvük. Vagy akik nehezen tudják megemészteni azt, hogy egyéni választókerü­letemben kétharmados többsé­gű szavazati aránnyal győztem. Számomra ez az eredmény azt üzente: az MSZP szavazói egyáltalán nem úgy értékelték, hogy amit én képviselek, az gyengítette volna a pártot. Bár­hogy forrják ki magukat a dol­gok, az én személyem a szocia­lista párt arculatához már hoz­zátartozik.­­ De a személyiségéhez hozzátar­tozik az úgynevezett népi baloldal képviselete is. Milyenek e vonulat esélyei most, a győztes MSZP-ben? - Lehet, hogy nem is olyan gyengék, mint ahogy jelenleg látszik, csak éppen a koalíció árnyéka egyelőre eltakarja az ide tartozó erőket. A választá­sokat ugyan a szocialista párt, ám a koalíciós tárgyalásokat - érzésem szerint - az SZDSZ nyerte meg. Liberális túlsúly keletkezett néhány kormány­zati kulcspozícióban, s ugyan­ez maradt meg a médiákban. Gondoljunk csak arra a terje­dőben lévő fogalmazásra, amely két győztes pártot emle­get. Jóllehet csak egy párt győ­zött, amelynek van egy koalí­ciós partnere.­­ Mi köze ennek a nemzeti balol­dal háttérbe szorulásához? - Nem lehetett véletlen pél­dául az, hogy Kósa Ferencet nem kérték fel szakértőnek a média és a kultúra ügyeiről szó­ló tárgyalásokra, vagy hogy Bi­hari Mihályt nem fogadták el politikai államtitkárnak. Persze lehet, hogy ha az MSZP egyma­ga lép kormányra, akkor rövid idő után még bonyolultabb helyzet alakul ki. - Nyílt titok, hogy Horn Gyulával nem felhőtlen a viszonya. Minek tu­lajdonítja ezt? - Ahány ember, annyi világ. A mi vitáink nem személyes el­lentétből, hanem bizonyos kér­désekben eltérő álláspontunk­ból fakadnak. Balatonszárszói és kisújszállási szereplésem - ezt éppen Horn Gyulától tudom - nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy ne kapjak vezető posztot a parlamentben, mert a népi baloldal iránti elkötele­zettségem nemkívánatos vitá­kat gerjesztett. Én viszont úgy gondolom, hogy a demokrácia egyenlő többek között a külön­böző irányzatok vitájával, ezek hiánya pedig a demokratikus kibontakozás akadálya.­­ Legutóbb polémiába keveredett pártbeli képviselőtársával, Hajdú Jánossal is, akinek képviselői jelölé­sét korábban kifogásolta. - Ha emlékezetem nem csal, Hajdú Jánost korábban Horn Gyula is arra ösztönözte, hogy lépjen vissza a jelöléstől, s a pártelnökség, illetve Gál Zoltán mostani parlamenti elnök ugyancsak megpróbálta őt erre rábírni. A helyi pártszervezet mégis indította - és befutott. Nekem azonban ettől még nem kell együttműködnöm vele, elég nagy a mi frakciónk ahhoz, hogy ezt kibírja. Hajdú képvise­lősége és a kettőnk éles nézet­­különbsége egyaránt belefér a demokráciába, amelyet persze óvni kell, mert a keretei ugyan már kialakultak, de még töré­kenyek. Rác T. János Elkötelezetten a népi baloldal iránt RÉDEI FERENC FELVÉTELE Nyilas múltja miatt zárták ki Bosnyák Imrét a szövetségből A szélsőjobb egyik vezetőjeként vált ismertté Nyilas múltja miatt a Magyarok Nemzeti Szövetsége (MNSZ) etikai bizottsága megszüntette Bosnyák Imre tagságát - jelen­tette be a szervezet vasárnapi sajtótájékoztatóján Iker László, az MNSZ ügyvezető elnöke. Bosnyákról kiderült, hogy 1940-ben tevékeny részt vett egy nyilas összeesküvésben, amelynek célja Horthy Miklós kormányzó fogságba ejtése, Szálasi Ferenc miniszterelnöki kinevezésének kierőszakolása lett volna. Az idén nyolcvanesztendős Bosnyák Imre a Jurta Színház körül gyülekező jobboldali erők egyik vezetőjeként vált ismert­té, mint az MNSZ elnökségi tagja, a Magyar Nemzeti Párt ügyvezető elnöke és a Mártírok Igazságtevő Bizottságának az elnöke. A második világháború után éveket töltött szovjet bör­tönökben, ám az azt megelőző nyilas ténykedésére csak a kö­zelmúltban derült fény. A Horthy Miklós titkos ira­tai című 1965-ös kiadványban található Sombor-Schweini­­tzer József rendőrfőtanácsos jelentése a „nyilasok állam­csínyre irányuló szervezkedé­séről és annak leleplezéséről”. Az irat alapján Bosnyák Imre fegyvergyári lakatossegéd elis­merte, hogy többedmagával erőszakos nyilas hatalomátvé­telre készült. (Az MNSZ sze­rint a most kizárt Bosnyák azonos a nyilas összeesküvés résztvevőjével.) A mintegy tízfős nyilas cso­port egy X. kerületi vendéglő­ben háromszor találkozott, hogy megvitassa az összeeskü­vés részleteit. Valamennyien egyetértettek abban: Horthy Miklós elfogásával kell kikény­szeríteni, hogy a börtönben ülő hungarista vezér, Szálasi Fe­renc amnesztiában részesüljön és miniszterelnöki kinevezést kapjon. Két terv merült fel. Az egyik értelmében katonaruhába öltö­zött, őrségváltást színlelő nyila­sok a budai Várban ejtették vol­na fogságba Horthy Miklóst, de ezt később a helyszín miatt ki­vihetetlennek minősítették. A másik változat szerint a kor­mányzó kocsiját a kenderesi úton tartóztatták volna fel, ár­talmatlanná téve az esetleg el­lenálló kíséretét. A nyilas megbeszéléseken szó volt arról is, hogy a merénylet­tel egy időben őrizetbe veszik a kormány tagjait is, ráteszik a kezüket a rádióra és a postabe­rendezésekre, majd rendkívüli hírként tudatják, hogy - az idő­közben szegedi börtönéből ki­szabadított - Szálasit a kor­mányzó miniszterelnökké ne­vezte ki, megalakult a hunga­rista állam. A merénylethez és a hatalom átvételéhez szükséges fegyverek beszerzését főként Bosnyák Im­rének kellett megszerveznie. Többek között azt a feladatot kapta, hogy állapítsa meg, mi­lyen fegyvereket gyártanak a fegyvergyárban, hol raktároz­zák őket, valamint mekkora a gyári őrség létszáma, milyen az elhelyezkedése. Bosnyák több „megbízható” nyilas munkást is bevont az akcióba. A meglehetősen előrehala­dott szervezkedés végül kitu­dódott, a nyilasokat elfogták és elítélték. Arra, hogy Bos­nyák Imre milyen büntetést kapott, az idézett munkában nincs utalás. Iker Lászlótól megtudtuk hogy Bosnyák pillanatnyilag rossz egészségi állapotban van, aktívan nem politizál. (Az ügyé­ben döntő etikai bizottság előtt sem jelent meg, s lapunknak sem sikerült utolérnie.) A sajtótájékoztatón továbbá Iker László elmondta, hogy az MNSZ zárt ülésén nyilatkoza­tot fogadtak el, amelyben egye­bek mellett az államhivatalnoki apparátus harmincszázalékos csökkentését, a végkielégítések felfüggesztését és a munkanél­küli-segélyen lévők közmunká­ra állítását szorgalmazzák. Czene Gábor

Next