Népszabadság, 1994. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-01 / 204. szám

32 oldal | Mellékleti itthon ! Ára: 21,50 Ft NÉPSZABADSAG 1994. szeptember L, csütörtök ORSZÁGOS NAPILAP 52. évfolyam, 204. szám, első kiadás Orosz búcsú Németországtól Tudósítónk berlini riportja a csapatkivonás záróünnepségéről Gisella Heiden szerdára egy nap szabadságot vett ki. A ber­lini gyermekorvosnő semmi­képpen sem szerette volna el­mulasztani a több mint 49 év után Németországból kivonuló orosz csapatok hivatalos bú­csúünnepségét. - Úgy éreztem, hogy mindenképpen itt a he­lyem. Végül is ez a hadsereg szabadított meg minket a náci rezsim borzalmaitól - mondja, miközben lánya egy vörös zászlót emel a magasba. Kö­szönet nektek szovjet katonák - hirdeti az aranybetűs felirat. Heiden asszony egyike an­nak a néhány száz hivatalosan meghívott berlininek, akik részt vehetettek a régi-új fővá­ros hugenották által alapított francia negyedében, a Gendar­­menmarkton megrendezett központi ünnepségen. S bár Borisz Jelcin és Helmut Kohl a jövőben még szorosabbá váló német-orosz barátság most kezdődő új korszakát is élteti, úgy tűnik, az ünneplés egyelő­re csak a politikusok kiváltsá­ga. A nap hőse azonban kétség kívül Matvej Burlakov vezér­­ezredes. Az 59 éves háromcsil­lagos tábornokról talán új hadműveleti tantárgyat nevez­nek el az orosz katonai akadé­miákon: a sikeres kivonulásét. Burlakov Magyarország után az egykori NDK területén szerzett múlhatatlan érdeme­ket. Három év és nyolc hónap alatt a családtagokkal együtt egészen pontosan 546 ezer 200 katona, 17 ezer 423 harci esz­köz és 677 ezer tonna hadi­anyag hazautaztatásáról gon­doskodott. Az immáron helyet­tes honvédelmi miniszterré ki­nevezett generális érezhető büszkeséggel a hangjában je­lenti a számokat és a kivonulás tényét Jelcin elnöknek, aki vi­szont minden alkalmat megra­gad, hogy biztosítsa a Nyugati Hadseregcsoport valamennyi katonáját és tisztjét; a hazá­jukba visszatérőket az őket megillető tisztelettel és megbe­csüléssel fogadják. Az orosz elnök arról sem fe­ledkezik meg, hogy az NSZK- ban lassan csúcspontjához ér­­kezik a szuperválasztási év.­­ A német kancellár egyetlen márkával sem csapta be az orosz elnököt. Helmut Kohl betartotta az 1990. júliusi ki­vonási megállapodás minden pontját - mondja Jelcin, kicsit besegítve Kohl amúgy hatéko­nyan működő választási kam­pánygépezetébe . A meghívóhoz egy közelebb­ről meg nem nevezett ismerőse révén hozzájutott Heiden asszony azonban másképpen képzelte el az oroszok kivonu­lását. - Tudtam, hogy egy nap elmennek, de Sohasem gondol­tam volna, hogy mi németek ilyen szégyenben maradunk előttük - fakad ki, miközben nem érti, miért nem lehetett a nyugati szövetségesekkel együtt búcsúztatni az orosz katonákat. Láthatóan hasonló értetlen­séggel küzd Szergej Fratlicz­ ezredes is, aki 1987 és 1992 kö­zött a Berlini Gárda parancs­nokhelyetteseként öt évet szol­gált a megosztott, majd pedig az újraegyesített Németov­ Jelcin orosz államfő és Kohl német kancellár a Treptow-parki szágban. (Orosz... folytatás a szovjet emlékműnél Berlinben reuters-fotó 2. oldalon) Éjféltől él az IRA tűzszünete LONDONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Szerda délelőtt végre valóra vált, amit napok óta találgattak a brit lapok és valósággal léleg­­zet-visszafojtva várt a közvéle­mény. Az Ír Köztársasági Had­sereg (IRA) bejelentette: éjféltől „teljes mértékben beszünteti az erőszakot”. A huszonöt éve tar­tó kampány több mint 3100 ka­tolikus és protestáns áldozatot szedett az ír és brit szigeteken. Az IRA közleménye, amely hosszasan tiszteleg a mozgalom „békeharcosai és áldozatai” előtt, hangsúlyozza, hogy „új helyzet” állt elő és ennek meg­felelően az Észak-Írország jö­vőjéről folytatott tárgyalásokba be kell vonni politikai szárnyu­kat, a Sinn Feint. (Tűzszünet... folytatás a 2. oldalon.) Önmérséklet a leépítésekben Szent-Iványi a külügy humánpolitikájáról A Külügyminisztérium nyolcvanöt munkatársától válik meg e hetekben, a vezetés ennek ellenére méltánytalannak és igaztalan­nak tartja az ellenzéknek azt a vádját, hogy az intézményben po­litikai tisztogatás kezdődött. Szent-Iványi István SZDSZ-es po­litikai államtitkárt egyebek között a minisztérium humánpoliti­kájáról kérdeztük. - A kü­lügy egyike a viszonylag kevés vegyes politikai vezetésű mi­nisztériumnak. Kialakultak már a pártközi egyeztetés sajátos csator­nái a házon belül, vagy ilyenekre va­lójában nincs is szükségük? - Kezdettől abban remény­kedtem, hogy jó együttműködés alakul majd ki Kovács László­val, és ezekben a reményeimben nem is csalatkoztam. Kovács Lászlóval korrekt volt koráb­ban is a munkakapcsolatom az Országgyűlés külügyi bizottsá­gában. Mielőtt elvállaltam vol­na ezt a feladatot, többször is beszéltünk és kialakítottuk a közös tevékenység és a közös irányítás elveit. Eddig ezeket tartani tudtuk, gyakorlatilag minden fontosabb minisztériu­mi döntés előtt konzultálunk, van olyan nap, hogy akár több­ször is. Az az érzésem, hogy a minisztériumi döntések előké­szítésében megvan a szerepem. Az igazán fontos dolgokban az együttműködés szelleme ala­kult ki a vezetésben.­­ Beszélhetünk-e arról, hogy a külügyeket illetően az SZDSZ-nek sajátos érdekei vannak az MSZP- hez képest? Adott esetben speciális pártérdekeket is megpróbál ön érvé­nyesíteni a minisztériumban? - E kérdésben is egyetértünk Kovács Lászlóval. Mindketten azon az állásponton vagyunk, hogy a sajátos pártérdekekeket nem itt nálunk kell megjeleníte­ni. Ilyen érdekek egyébként lé­teznek, de ezeket az érintett pár­tok külügyi titkárságainak kell képviselniük. Én és a külügymi­niszter elsősorban a közös ma­gyar külpolitikának vagyunk a hívei, amely lényegében a két párt koalíciós megállapodásán alapul. (Önmérséklet... folytatás a 6. oldalon) Hamarosan árazzák az OTP-t Lapunk információi szerint az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt.-nél két héten belül befejeződik a De­­loitte and Touche könyvvizsgá­ló cég vizsgálata, amely megha­tározhatja a Soros Humán In­­vest Alapítvánnyal folytatott alaptőke-emelési tárgyalások kimenetelét, a bank részvényei­nek árfolyamát. Az OTP részvényeinek árfo­lyama az utóbbi időben jelentő­sen nőtt. Elképzelhető tehát, hogy a bank újonnan kibocsá­tandó részvényeinek árfolyama 120 százalék körül alakul, azaz a Soros alapítvány ennyiért jut­hat majd hozzá. A Humán In­­vesttel folytatott tárgyalások során mindenesetre szóba ke­rültek ezek a számok, de a konkrét értékek csak a D&T nemzetközi tanácsadó és könyvvizsgáló cég által végzett eszközértékelés után alakulhat­nak ki. Ezzel összefüggésben kérdé­ses még a Soros Alapítvány ál­tal az OTP-ben szerezhető tu­lajdoni hányad mértéke is. Annyi már most is biztos, hogy ez az eredetileg elképzelt 35 százaléknál jóval alacsonyabb lesz. Az OTP egyébként - mint azt üzletpolitikájában is meghir­dette - a tőkeemeléstől gyakor­latilag függetlenül folyamato­san tárgyal a kelet-európai ter­jeszkedés lehetőségeiről. Ezen a területen konkrét eredmények még nem születtek, de - mint arról értesültünk - Szlovákiá­ban viszonylag rövid időn belül létrejöhet egy bankvásárlási megállapodás. A vita tárgya alighanem ott is az, hogy a ma­gyar pénzintézet milyen arányú tulajdonrészhez juthat. B. V. J. Politikai döntés a zárszámadásról? Kevés időt hagyott a pénzügy az ÁSZ-nak A pénzügyminiszter által kért határidőn belül nem tudjuk el­lenőrizni az 1993-as zárszámadást, s ezt jelezzük is Békesi Lászlónak - válaszolt a Népszabadság kérdésére Nyikos Lász­ló, az Állami Számvevőszék alelnöke. A parlament legfőbb el­lenőrző szervezete ugyanis csak augusztus 30-án kapta meg a PM-től a dokumentumot. A „csúszás” azt jelenti, hogy a parla­ment nem kaphatja meg szeptember közepére a számvevőszék álláspontját a múlt évi büdzséről, s valószínűleg enélkül kell döntenie az idei költségvetés módosításáról. Az államháztartási törvény szerint az ÁSZ-nak hatvan nappal hamarabb meg kell kap­ni a zárszámadást, mint az Or­szággyűlésnek. Erre az időre a számvevőszéknek technikai és szakmai okokból egyaránt szüksége van. Nyikos László - kérdésünkre­­ megerősítette: az elmúlt években is előfordult, hogy a parlamentnek hamarabb kellett döntést hoznia a folyó költségvetés pótlásáról, mint­sem hogy megismerték volna az előző év tényszámait. Az is el­lentmondásos, hogy állást fog­laltak a 1994-es költségvetési irányelvekről, mielőtt módosí­tották volna a 1993-as folyó költségvetést. Az ÁSZ alelnöke a mostani helyzetet azért tartja különösen kényesnek, mert idő­közben kormányváltás történt, új a parlament is. A pénzügyi tárca - még Szabó Iván vezetése alatt - elkészített ugyan egy do­kumentumot az 1993-as eszten­dő elszámolásáról, de ezt a kor­mány hivatalosan nem adta át az ÁSZ-nak. Az új pénzügymi­niszter csak most küldte meg a 1993-as zárszámadást. Az új pénzügyi vezetés azt szeretné, ha a számvevők állás­pontját a T. Ház már az idei pótköltségvetés vitájáig - ez a tervek szerint szeptember köze­pén lesz - megismerné. A szán­dék érthető - véli Nyikos László -, de kivihetetlen, hiszen ennyi idő alatt nem lehet a több kötet­nyi dokumentumról érdemi vé­leményt alkotni. Ugyanakkor a képviselők akkor tudnának szakmailag alátámasztott álláspontot ki­alakítani az idei pótköltségve­tésről, ha már ismernék a tava­lyi zárszámadást is. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha a parlament elfogadja az el­múlt évi zárszámadást, akkor ezzel politikai és jogi értelem­ben legitimálja a Boross-kabi­­net ténykedését. Ha viszont ne­tán elveti, akkor ezzel megerő­síti, hogy a 1994-es költségve­tés nem volt megalapozott, s ezáltal alátámasztja az idei pótköltségvetés szükségességét is, tehát a sorrend egyáltalán nem formális kérdés. Nyikos László arra is felhívta a figyelmet: az idei pótköltség­vetés normaszövegét hivatalo­san nem kapták még meg a Pénzügyminisztériumtól. Igaz, a pótköltségvetésről csak előze­tes véleményt kell mondaniuk, nincs ellenőrzési kötelezettsé­gük. Bossányi Katalin Elfogadhatatlan a reálbércsökkenés - hangsúlyozzák a szakszervezetek A koalíciós egyeztető tanács keddi ülése után a pénzügyminiszter kijelentette: jövőre megalapozottan 20 százalékos inflációval számolnak, a bérnövekedést pedig 15 százalékos szinten tartanák elfogadhatónak. A különböző szakszervezetek azonban elfogad­hatatlannak tartják a reálbérek csökkentését - jelentették ki képviselőik munkatársunk kérdésére válaszolva. Főcze Lajosnak, az Autonóm Szakszervezetek elnökének nem mondott újat Békesi Lász­ló. Az elnök ismételten kijelen­tette: elfogadhatatlannak tart­ják, hogy a legális gazdaságban megszerezhető munkajövedel­mek reálértéke csökkenjen. Ez­zel együtt elengedhetetlen a gazdasági növekedés beindítá­sa. Az Autonómok egyébként a szociális partnerek között meg­kezdődő érdemi tárgyalásokra várják a kormány helyzetelem­zését az elmúlt négy évről és ar­ról, hogyan kívánja elindítani az újabb négyéves időszakot. Enzsöl Róbert, a Liga szak­­szervezetek bérszakértője la­punknak elmondta: nem tudják elfogadni a reálbérek tervezett csökkenését. Hozzátette azon­ban, hogy a béremelést nem le­het elkülöníteni a szociális jut­tatások egyéb elemeitől. (Nem a reálbércsökkenésre... folytatás az 5. oldalon) Másfél millió diáknak becsöngetnek A vakációnak vége, ma megkezdődik a tanítás az ország iskoláiban. Felvételünkön a budapesti L­­laki Általános Iskola kisdiákjai csodálkoznak rá, talán irigykedve, egy náluk is kisebb vendégre a tanévnyitón. (Országos körkép a 4. oldalon) Kánhalmi János felvétele

Next