Népszabadság, 1994. október (52. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-01 / 230. szám
32 oldal A Melléklet: hétvége, könyvszemle ! Ára. 24,50 fi NEPSZABADSAG 1994. október 1., szombat ORSZÁGOS NAPILAP 52. évfolyam, 230. szám, első kiadás Januárban sem duplázódnak az energiaárak? Miután a kormány elhalasztotta a korábban októberre tervezett 30 százalékos energiaár-emelést, s a fokozatos drágítás helyett az egylépcsős áremelés mellett voksolt, januárban a villany és a gáz jelentős drágulására számíthatunk. Az új ár ugyan valószínűleg nem éri el a mai dupláját, de az sem zárható ki, hogy 1997-ben további áremelésekre lesz szükség - mondta munkatársunknak Horváth J. Ferenc, a Magyar Energia Hivatal energiaszolgáltatási igazgatója. Egy lépésben kell elérni a reális energiaárakat - mondja ki a kormány határozata. Korábban már mind a gáz-, mind az áramszolgáltatók végeztek számításokat arról, milyen árak mellett képződhetne megfelelő jövedelem. Mint ahogyan azt lapunkban már megírtuk, az MVM Rt. azzal számol, hogy a lakosságnak átlagosan 9-10 forintot kellene fizetnie kilowattóránként, míg a Mal Rt. 19-21 forintos gázárakat szeretne. Miután az energiatörvények szerint az árakat a legkisebb költség elvének megfelelően kell kialakítani, a Magyar Energia Hivatal áremelési javaslatában felülbírálta a szolgáltatók számításait. Mint Horváth J. Ferenc, a hivatal energiaellátási igazgatója lapunknak elmondta, elképzeléseik szerint a villamos energia ára - a lakosságot és a gazdálkodó szervezeteket egyaránt beleértve - átlagosan 70 százalékkal, a gáz ára 51 százalékkal emelkedett volna. Ezen belül a villamos energia esetében az idei októberi 30 százalékos áremelést először 40, majd 36 százalékos drágulás követte volna, így érték volna el a megfelelő árakat. A lakossági gázárak idei 30 százalékos emelkedését először 36, majd 20 százalékos áremelkedés követte volna. (Januárban... folytatás az 5. oldalon) Több pénzt hoz a postás Emelt összegű szociális ellátások Októberben kapják meg először az emelt összegű juttatásokat a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban és a gyermekgondozási segély pótlékában részesülők. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP),és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól kapott információnk szerint a szeptemberi ellátmányokkal együtt postázzák az emelt járandóságokat. A kormány rendelete alapján a rokkantsági járadék, az átmeneti járadék, a vakok rendszeres szociális segélye, az egészségkárosodási járadék, valamint a központi szociális segély összege havi 300 forinttal nő. Háromezerötszáz forintra emelik a vakok - eddig ennél kisebb összegű - személyi járadékának összegét. A vakok rendszeres szociális segélyének legnagyobb összege 8715 forint. Az emelt összegű rokkantsági járadék 6801, a központi szociális segély 7945, a rendszeres szociális járadék havi összege 7304 forint. Akik ez utóbbi ellátásban részesülnek, decemberben 1200 forint egyszeri kiegészítést kapnak. Szeptembertől havi 300 forinttal nő a házastársi pótlékhoz járó kiegészítés, valamint a házastárs utáni jövedelempótlék összege. A százhúszezer gyermekgondozási segélyre jogosult jövedelempótléka - a gyermekek számától függetlenül - 5700 forintról 6700-ra emelkedik. N. T. E. Közvélemény-kutatás a Horn-beszéd javaslatairól A Szonda Ipsos Horn Gyula szeptember 27-i parlamenti beszédét megelőzően szeptember 15-16-án, majd a beszédet követően szeptember 28-29-én felmérést végzett a városokban élő felnőtt népesség körében arról, hogy a miniszterelnök parlamenti felszólalásában milyen, az embereket leginkább érdeklő témákról ejtsen szót, illetve a kormányfő beszéde mennyire felelt meg az előzetes várakozásoknak. A vizsgálat kiterjedt annak feltárására is, hogy a városiak hogyan vélekednek a kormányfő beszédét követően elhangzott ellenzéki véleményekről. A megkérdezettek csaknem fele (46 százaléka) az adatfelvétel idején - döntő többségében a beszéd elhangzása után egy nappal - még egyáltalán nem értesült az eseményről. A beszédet ismerők leginkább a televíziós hírműsorokban vetített összefoglalóját látták. Ilyen módon szerzett tudomást a beszédről az összes megkérdezett 29 százaléka. (Megvalósíthatók-e... folytatás a 7. oldalon) ÖN SZERINT HORN GYULA AZ ORSZÁG JELENLEGI HELYZETÉRŐL A VALÓSÁGHOZ KÉPEST ÖSSZESSÉGÉBEN MILYEN KÉPET FESTETT? (A VÁLASZOK SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁSA A BESZÉDET ISMERŐK KÖRÉBEN) Egyfordulós önkormányzati választás lesz Lapzártakor, péntek este, folyik pártjai - tiltakozásul az antide- egyfordulós önkormányzati váfon; a koalíció a december 4-i a végszavazás a parlamentbenmokratikusnak vélt törvény ellosztásokat tartanak részvételi választásra kíván javaslatot az öt törvényből álló önkor-len - közvetlenül Kuncze Gábor és eredményességi küszöbnél- tenni, az ellenzék azt javasolja irányzati törvénycsomagról, belügyminiszter zárszava után kül. Az időpontról, mint tudósí az elnöknek, hogy a törvényt. Több száz módosító javaslatról kivonultak az ülésteremből. Adájunkból kitetszik, Göncz Ár- élve lehetőségével, küldje vissza kellett ugyanis külön-külön parlamenti döntés értelmében pár köztársasági elnök konzul a Háznak. (A parlamenti vita döntenie a Háznak. Az ellenzék már bizonyosra vehető, hogy túl a parlamenti pártokkal hét- részletes a 4. oldalon) Az ellenzék kivonul teknős miklós felvétele December 4-én járulunk az urnákhoz? Göncz Árpád hétfőn tárgyal a pártokkal Lapunk információi szerint Göncz Árpád köztársasági elnök hétfő délután három órakor hivatalában találkozik a parlamenti pártok frakcióvezetőivel, hogy konzultáljon velük a helyhatósági választások időpontjáról. A köztársasági elnök találkozója a frakcióvezetőkkel része a kialakult parlamenti hagyományoknak. Göncz Árpád az országgyűlési választások kiírása előtt is kikérte a parlamentben képviselettel rendelkező pártok véleményét, noha a köztársasági elnöknek szuverén joga a választások időpontjának meghatározása, s ebben semmiféle ellenjegyzés nem köti meg a kezét. A köztársasági elnök nem lesz könnyű helyzetben a választások időpontjának meghatározásakor, mert értesüléseink szerint az MSZP és az SZDSZ várhatóan december elejét tartja alkalmasnak a választások megtartására, míg az ellenzéki pártok közül az MDF és a KDNP a jövő év tavasza mellett fog érvelni. Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője lapunknak kijelentette: a köztársasági elnöknek ő december 4-ét, vasárnapot fogja javasolni. Információink szerint a december 4-i időpontot az MSZP koalíciós partnere, az SZDSZ is alkalmasnak tartja a választások megtartására. (Ehhez az elnöknek október 4-én, kedden ki kell írnia a választást, ugyanis a törvény 60 napban határozza meg a kiírás és a választás megtartása közötti időt.) Az ellenzéki pártok részéről Füzessy Tibor, a KDNP frakcióvezetője viszont lapunknak úgy nyilatkozott: szerencsésebbnek tartaná, ha jövő tavaszra esnének a helyhatósági választások, s addig az Országgyűlés teljeskörűen módosíthatná az önkormányzati törvényeket. Az eddigi parlamenti felszólalások alapján úgy tűnik, hogy az MDF is osztja a kereszténydemokraták véleményét, a Fidesz pedig mind ez idáig úgy fogalmazott, idén legyenek a választások, de az önkormányzati törvényeket csak konszenzussal szabad módosítani. Deutsch Tamás hangsúlyozta, a választások optimális időpontjáról a frakció hétfőn alakítja ki álláspontját. Ha tavasszal lennének a helyhatósági választások, akkor módosítani szükséges az alkotmányt, hiszen az alaptörvény úgy rendelkezik, hogy a helyi képviselő-testületek tagjait négy évre választják. Az 1990-ben megválasztott önkormányzati testületek mandátuma még idén lejár. Ezért, ha tavasszal lennének a választások, akkor az Országgyűlésnek meg kellene hosszabbítania a testületek mandátumának időtartamát és módosítania kellene az alkotmányt, amihez a törvényhozás kétharmados többsége szükséges. Bednárik Imre Szlovák szavazás két szakaszban Tegnap 14 órakor megkezdődtek és ma ugyanebben az időpontban véget érnek az előre hozott parlamenti választások a Szlovák Köztársaságban. POZSONYI TUDÓSÍTÓNKTÓL Mintegy 3,8 milió szavazati joggal rendelkező állampolgár adhatja le 5837 választási helyiségben voksát úgy, hogy az induló pártok, illetve pártkoalíciók névsorát feltüntető szavazási lapok közül egyet el kell helyeznie a lepecsételt borítékban, s bedobnia az urnába. Ha valaki több azonos listát tesz a borítékba, akkor az egynek számít, ha viszont különbözőeket, akkor a szavazata érvénytelen. A listán legfeljebb négy nevet - az előtte lévő sorszám bekarikázásával - ki is emelhet, az ilyen preferencia-szavazatok a jelöltet jobb helyzetbe hozhatják a mandátumok majdani elosztásakor. (Szlovák... folytatás a 3. oldalon) Nagymarosi gátbontás novemberben _______MUNKATÁRSUNKTÓL_______ A nagymarosi térség rehabilitációs munkái az előzetes terveknek megfelelő ütemben haladnak. Legkésőbb november közepén átvágják a Dunakanyarba tervezett, de az ismert környezetvédelmi okokból elvetett vízerőmű munkagödrét a Dunától elválasztó körtöltést - tudtuk meg Vincze Lászlótól, a beruházást irányító Főber területi igazgatójától. Addigra befejezik a hajózóút kialakítását, illetve a Dunaparti terület rendezését. Ezt követően a munkagödör víztelenítő szivattyúit leállítják, majd a gödör feltöltődése után megkezdődhet a gátbontás. A Nagymaros és Visegrád közötti közműalagút szerkezeti munkáit ugyancsak befejezték. Nagymaros rehabilitációjára kétmilliárd forintot fizettek ki ebben az évben. Ukrajnából jött a hamis paprika Az ORFK munkatársainak közvetlen részvételével az ukrán rendőrség is nyomoz a magyarországi paprikahamisítás ügyében. Arra keresi a választ, mi az a magas ólomtartalmú színezőanyag, amivel a silány paprikaőrleményt „feljavították” a hamisítók. Az első szakértői jelentések szerint ugyanis nem biztos, hogy a szóban forgó mérgező anyag mínium. Margitai Domokos ezredes, az ORFK vizsgálati főosztályának vezetője a Népszabadságnak nyilatkozva elmondta, a rendőrség indokoltnak tartaná az efféle hamisításokért a Btk. alapján kiszabható büntetési tételek felemelését. MUNKATÁRSUNKTÓL Margitai Domokos ezredes először felidézte a paprikahamisítási ügy krónikáját. Eszerint: 1993 őszén a nyíregyházi úgynevezett KGST-piacon ukrán állampolgárok feltűnően élénk piros színű, szemre jó minőségűnek tetsző pirospaprikát kezdtek árusítani a kalocsai őrleménynél jóval alacsonyabb áron. Felfigyeltek rájuk a közeli Pátroha település évtizedek óta fűszerpaprika-őrléssel és csomagolással foglalkozó vállalkozói. Megtudták, hogy az ukrán fűszerpaprika alapanyaga részben Ukrajnából, részben Romániából származó gyenge minőségű őrlemény, amit egy speciális színezőanyaggal javítottak fel. Az ukránok azt mondták, a karamellás cukorka színezéséhez használatos élelmiszerszínezékről van szó. Margitai ezredes azonban az ügyben kihallgatott gyanúsítottak vallomásaira hivatkozva azt mondja, mind az ukránok, mind a magyar termelők tudatában voltak annak, hogy a paprikába kevert, színezőanyag magas ólomtartamú, és ezért mérgező. A pátrohai paprikafeldolgozók adták tovább a színezőanyagot néhány Kalocsa környéki termesztőnek, akik azt a gyengébb minőségű termés feljavítására használták. Így történhetett meg, hogy a kalocsai kistermelőktől származó őrlemények között is talált a rendőrség ólomtól szennyezettet. Margitai elmondta, hogy a színezőanyag elterjedését követően az ukránok már szinte kizárólag csak festéket hoztak Magyarországra, bár teljességgel nem lehet kizárni, hogy még ezek után is csempésztek Magyarországra gyenge minőségű paprikaőrleményt. Ukrajnában magyar rendőrök közvetlen részvételével a rendőrség a színezőanyag előállító helyét keresi. Margitai - végleges szakértői vélemények hiányában - egyelőre nem kívánt nyilatkozni arról, hogy pontosan milyen anyagot kevertek a gyanúsítottak a fűszerpaprikába. (Ukrajnából... folytatás a 5. oldalon)