Népszabadság, 1994. október (52. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-01 / 230. szám

32 oldal A Melléklet: hétvége, könyvszemle ! Ára­. 24,50 fi NEPSZABADSAG 1994. október 1., szombat ORSZÁGOS NAPILAP 52. évfolyam, 230. szám, első kiadás Januárban sem duplázódnak az energiaárak? Miután a kormány elhalasztotta a korábban októberre tervezett 30 százalékos energiaár-emelést, s a fokozatos drágítás helyett az egy­lépcsős áremelés mellett voksolt, januárban a villany és a gáz jelen­tős drágulására számíthatunk. Az új ár ugyan valószínűleg nem éri el a mai dupláját, de az sem zárható ki, hogy 1997-ben további ár­emelésekre lesz szükség - mondta munkatársunknak Horváth J. Ferenc, a Magyar Energia Hivatal energiaszolgáltatási igazgatója. Egy lépésben kell elérni a re­ális energiaárakat - mondja ki a kormány határozata. Korábban már mind a gáz-, m­ind az áram­­szolgáltatók végeztek számítá­sokat arról, milyen árak mellett képződhetne megfelelő jövede­lem. Mint ahogyan azt lapunk­ban már megírtuk, az MVM Rt. azzal számol, hogy a lakosság­nak átlagosan 9-10 forintot kel­lene fizetnie kilowattóránként, míg a Mal Rt. 19-21 forintos gázárakat szeretne. Miután az energiatörvények szerint az árakat a legkisebb költség elvének megfelelően kell kialakítani, a Magyar Energia Hivatal áremelési ja­vaslatában felülbírálta a szol­gáltatók számításait. Mint Hor­váth J. Ferenc, a hivatal ener­giaellátási igazgatója lapunk­nak elmondta, elképzeléseik szerint a villamos energia ára - a lakosságot és a gazdálkodó szervezeteket egyaránt beleért­ve - átlagosan 70 százalékkal, a gáz ára 51 százalékkal emelke­dett volna. Ezen belül a villa­mos energia esetében az idei ok­tóberi 30 százalékos áremelést először 40, majd 36 százalékos drágulás követte volna, így ér­ték volna el a megfelelő árakat. A lakossági gázárak idei 30 szá­zalékos emelkedését először 36, majd 20 százalékos áremelke­dés követte volna. (Januárban... folytatás az 5. oldalon) Több pénzt hoz a postás Emelt összegű szociális ellátások Októberben kapják meg először az emelt összegű juttatásokat a nyugdíjszerű rendszeres szociá­lis ellátásban és a gyermekgon­dozási segély pótlékában része­sülők. Az Országos Egészség­biztosítási Pénztártól (OEP),és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól kapott infor­mációnk szerint a szeptemberi ellátmányokkal együtt postáz­zák az emelt járandóságokat. A kormány rendelete alapján a rokkantsági járadék, az átme­neti járadék, a vakok rendsze­res szociális segélye, az egész­ségkárosodási járadék, vala­mint a központi szociális segély összege havi 300 forinttal nő. Háromezerötszáz forintra eme­lik a vakok - eddig ennél kisebb összegű - személyi járadékának összegét. A vakok rendszeres szociális segélyének legnagyobb összege 8715 forint. Az emelt összegű rokkantsági járadék 6801, a központi szoci­ális segély 7945, a rendszeres szociális járadék havi összege 7304 forint. Akik ez utóbbi ellá­tásban részesülnek, december­ben 1200 forint egyszeri kiegé­szítést kapnak. Szeptembertől havi 300 fo­rinttal nő a házastársi pótlék­hoz járó kiegészítés, valamint a házastárs utáni jövedelempót­lék összege. A százhúszezer gyermekgon­dozási segélyre jogosult jövede­lempótléka - a gyermekek szá­mától függetlenül - 5700 forint­ról 6700-ra emelkedik. N. T. E. Közvélemény-kutatás a Horn-beszéd javaslatairól A Szonda Ipsos Horn Gyula szeptember 27-i parlamenti be­szédét megelőzően szeptember 15-16-án, majd a beszédet kö­vetően szeptember 28-29-én fel­mérést végzett a városokban élő felnőtt népesség körében arról, hogy a miniszterelnök parla­menti felszólalásában milyen, az embereket leginkább érdeklő témákról ejtsen szót, illetve a kormányfő beszéde mennyire felelt meg az előzetes várakozá­soknak. A vizsgálat kiterjedt annak feltárására is, hogy a vá­rosiak hogyan vélekednek a kormányfő beszédét követően elhangzott ellenzéki vélemé­nyekről. A megkérdezettek csaknem fele (46 százaléka) az adatfelvé­tel idején - döntő többségében a beszéd elhangzása után egy nappal - még egyáltalán nem ér­tesült az eseményről. A beszédet ismerők leginkább a televíziós hírműsorokban vetített össze­foglalóját látták. Ilyen módon szerzett tudomást a beszédről az összes megkérdezett 29 százalé­ka. (Megvalósíthatók-e... foly­tatás a 7. oldalon) ÖN SZERINT HORN GYULA AZ ORSZÁG JELENLEGI HELYZETÉRŐL A VALÓSÁGHOZ KÉPEST ÖSSZESSÉGÉBEN MILYEN KÉPET FESTETT? (A VÁLASZOK SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁSA A BESZÉDET ISMERŐK KÖRÉBEN) Egyfordulós önkormányzati választás lesz Lapzártakor, péntek este, folyik pártjai - tiltakozásul az antide- egyfordulós önkormányzati vá­­fon; a koalíció a december 4-i a végszavazás a parlamentben­mokratikusnak vélt törvény el­­losztásokat tartanak részvételi választásra kíván javaslatot az öt törvényből álló önkor-­len - közvetlenül Kuncze Gábor és eredményességi küszöb­nél- tenni, az ellenzék azt javasolja irányzati törvénycsomagról, belügyminiszter zárszava után kül. Az időpontról, mint tudósí­ az elnöknek, hogy a törvényt. Több száz módosító javaslatról kivonultak az ülésteremből. A­dájunkból kitetszik, Göncz Ár- élve lehetőségével, küldje vissza kellett ugyanis külön-külön parlamenti döntés értelmében pár köztársasági elnök konzul­ a Háznak. (A parlamenti vita­ döntenie a Háznak. Az ellenzék már bizonyosra vehető, hogy túl a parlamenti pártokkal hét- részletes a 4. oldalon) Az ellenzék kivonul teknős miklós felvétele December 4-én járulunk az urnákhoz? Göncz Árpád hétfőn tárgyal a pártokkal Lapunk információi szerint Göncz Árpád köztársasági elnök hétfő délután három órakor hi­vatalában találkozik a parla­menti pártok frakcióvezetőivel, hogy konzultáljon velük a hely­­hatósági választások időpontjá­ról. A köztársasági elnök találko­zója a frakcióvezetőkkel része a kialakult parlamenti hagyomá­nyoknak. Göncz Árpád az or­szággyűlési választások kiírása előtt is kikérte a parlamentben képviselettel rendelkező pártok véleményét, noha a köztársasági elnöknek szuverén joga a válasz­tások időpontjának meghatáro­zása, s ebben semmiféle ellen­­jegyzés nem köti meg a kezét. A köztársasági elnök nem lesz könnyű helyzetben a választá­sok időpontjának meghatározá­sakor, mert értesüléseink szerint az MSZP és az SZDSZ várható­an december elejét tartja alkal­masnak a választások megtartá­sára, míg az ellenzéki pártok kö­zül az MDF és a KDNP a jövő év tavasza mellett fog érvelni. Szekeres Imre, az MSZP frak­cióvezetője lapunknak kijelen­tette: a köztársasági elnöknek ő december 4-ét, vasárnapot fogja javasolni. Információink szerint a december 4-i időpontot az MSZP koalíciós partnere, az SZDSZ is alkalmasnak tartja a választások megtartására. (Eh­hez az elnöknek október 4-én, kedden ki kell írnia a választást, ugyanis a törvény 60 napban ha­tározza meg a kiírás és a válasz­tás megtartása közötti időt.) Az ellenzéki pártok részéről Fü­­zessy Tibor, a KDNP frakcióve­zetője viszont lapunknak úgy nyilatkozott: szerencsésebbnek tartaná, ha jövő tavaszra esné­nek a helyhatósági választások, s addig az Országgyűlés teljes­­körűen módosíthatná az önkor­mányzati törvényeket. Az eddigi parlamenti felszólalások alapján úgy tűnik, hogy az MDF is osztja a kereszténydemokraták véle­ményét, a Fidesz pedig mind ez idáig úgy fogalmazott, idén le­gyenek a választások, de az ön­­kormányzati törvényeket csak konszenzussal szabad módosíta­ni. Deutsch Tamás hangsúlyoz­ta, a választások optimális idő­pontjáról a frakció hétfőn ala­kítja ki álláspontját. Ha tavasszal lennének a hely­­hatósági választások, akkor mó­dosítani szükséges az alkot­mányt, hiszen az alaptörvény úgy rendelkezik, hogy a helyi képviselő-testületek tagjait négy évre választják. Az 1990-ben megválasztott önkormányzati testületek mandátuma még idén lejár. Ezért, ha tavasszal lenné­nek a választások, akkor az Or­szággyűlésnek meg kellene hosszabbítania a testületek mandátumának időtartamát és módosítania kellene az alkot­mányt, amihez a törvényhozás kétharmados többsége szüksé­ges. Bednárik Imre Szlovák szavazás­­ két szakaszban Tegnap 14 órakor megkezdőd­tek és ma ugyanebben az idő­pontban véget érnek az előre hozott parlamenti választások a Szlovák Köztársaságban. POZSONYI TUDÓSÍTÓNKTÓL Mintegy 3,8 milió szavazati jog­gal rendelkező állampolgár ad­hatja le 5837 választási helyiség­ben voksát úgy, hogy az induló pártok, illetve pártkoalíciók névsorát feltüntető szavazási lapok közül egyet el kell helyez­nie a lepecsételt borítékban, s bedobnia az urnába. Ha valaki több azonos listát tesz a boríték­ba, akkor az egynek számít, ha viszont különbözőeket, akkor a szavazata érvénytelen. A listán legfeljebb négy nevet - az előtte lévő sorszám bekarikázásával - ki is emelhet, az ilyen preferen­­cia-sza­vazatok a jelöltet jobb helyzetbe hozhatják a mandátu­mok majdani elosztásakor. (Szlovák... folytatás a 3. oldalon) Nagymarosi gátbontás novemberben _______MUNKATÁRSUNKTÓL_______ A nagymarosi térség rehabilitá­ciós munkái az előzetes tervek­nek megfelelő ütemben halad­nak. Legkésőbb november kö­zepén átvágják a Dunakanyar­ba tervezett, de az ismert kör­nyezetvédelmi okokból elvetett vízerőmű munkagödrét a Duná­tól elválasztó körtöltést - tud­tuk meg Vincze Lászlótól, a be­ruházást irányító Főber területi igazgatójától. Addigra befejezik a hajózóút kialakítását, illetve a Duna­­parti terület rendezését. Ezt kö­vetően a munkagödör víztelení­tő szivattyúit leállítják, majd a gödör feltöltődése után meg­kezdődhet a gátbontás. A Nagymaros és Visegrád közötti közműalagút szerkezeti mun­káit ugyancsak befejezték. Nagymaros rehabilitációjára kétmilliárd forintot fizettek ki ebben az évben. ­ Ukrajnából jött a hamis paprika Az ORFK munkatársainak közvetlen részvételével az ukrán rend­őrség is nyomoz a magyarországi paprikahamisítás ügyében. Arra keresi a választ, mi az a magas ólomtartalmú színezőanyag, amivel a silány paprikaőrleményt „feljavították” a hamisítók. Az első szakértői jelentések szerint ugyanis nem biztos, hogy a szóban for­gó mérgező anyag mínium. Margitai Domokos ezredes, az ORFK vizsgálati főosztályának vezetője a Népszabadságnak nyilatkozva elmondta, a rendőrség indokoltnak tartaná az efféle hamisításo­kért a Btk. alapján kiszabható büntetési tételek felemelését. MUNKATÁRSUNKTÓL Margitai Domokos ezredes elő­ször felidézte a paprikahamisí­tási ügy krónikáját. Eszerint: 1993 őszén a nyíregyházi úgy­nevezett KGST-piacon ukrán állampolgárok feltűnően élénk piros színű, szemre jó minősé­gűnek tetsző pirospaprikát kezdtek árusítani a kalocsai őr­leménynél jóval alacsonyabb áron. Felfigyeltek rájuk a köze­li Pátroha település évtizedek óta fűszerpaprika-őrléssel és csomagolással foglalkozó vál­lalkozói. Megtudták, hogy az ukrán fűszerpaprika alapanya­ga részben Ukrajnából, részben Romániából származó gyenge minőségű őrlemény, amit egy speciális színezőanyaggal javí­tottak fel. Az ukránok azt mondták, a karamellás cukorka színezéséhez használatos élel­miszerszínezékről van szó. Mar­gitai ezredes azonban az ügy­ben kihallgatott gyanúsítottak vallomásaira hivatkozva azt mondja, mind az ukránok, mind a magyar termelők tudatában voltak annak, hogy a paprikába kevert, színezőanyag magas ólomtartamú, és ezért mérgező. A pátrohai paprikafeldolgo­zók adták tovább a színező­anyagot néhány Kalocsa kör­nyéki termesztőnek, akik azt a gyengébb minőségű termés fel­javítására használták. Így tör­ténhetett meg, hogy a kalocsai kistermelőktől származó őrle­mények között is talált a rend­őrség ólomtól szennyezettet. Margitai elmondta, hogy a színezőanyag elterjedését kö­vetően az ukránok már szinte kizárólag csak festéket hoztak Magyarországra, bár teljesség­gel nem lehet kizárni, hogy még ezek után is csempésztek Magyarországra gyenge minő­ségű paprikaőrleményt. Ukraj­nában magyar rendőrök köz­vetlen részvételével a rendőr­ség a színezőanyag előállító he­lyét keresi. Margitai - végleges szakértői vélemények hiányá­ban - egyelőre nem kívánt nyi­latkozni arról, hogy pontosan milyen anyagot kevertek a gya­núsítottak a fűszerpaprikába. (Ukrajnából... folytatás a 5. ol­dalon)

Next