Népszabadság, 1994. október (52. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-01 / 230. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA Bizottság előtt a határellenőri jelentés New York-i nyilatkozat várható az UNPROFOR-erők mandátumáról ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL A csütörtökön 30 napra elzárt Vojiszlav Seseljre súlyos napok várhatnak, ha Szlobodan Milose­­vics elnök meghirdeti a végső le­számolást a szélsőséges szerb na­cionalistákkal. Megfigyelők sze­rint a Kis-Jugoszláviában kor­mányzó szocialisták a csetnik­­vajda háborús bűnössé nyilvání­tásához készítik elő a terepet, s legközelebb a parlamenti rend­bontásnál sokkal komolyabb vá­dat hozhatnak fel ellene. Míg a radikálisok a szerb nemzetgyűlés munkáját akadá­lyozzák, az ellenzéki, vagy ma­gukat ellenzékinek nevező poli­tikai csoportok többsége egyet­ért abban, hogy Seselj letartóz­tatásának és felelősségre voná­sának körülményei meglehető­sen tisztázatlanok. Annál in­kább, mert a szövetségi parla­ment illetékes bizottsága „tea­délutánra emlékeztető légkör­ben”, bírósági megkeresés nél­kül döntött a mentelmi jog megvonásáról. Több pártsze­mélyiség úgy vélekedett, hogy a parlamenti botrányban annak szenvedő alanya, Radoman Bo­­zsovics házelnök éppoly ludas volt, mint Seselj. Az ügyről a legtalálóbb érté­kelést azonban a Veszna Pesics vezette Szerbia Polgári Szövet­ség adta: úgy látszik, a szerbiai Szocialista Párt jeles tagjának leköpése súlyosabb cselekmény az etnikai tisztogatásnál. Hisz amíg Seselj nyilvánosan hirdette és gyakorolta a más nemzetisé­gűek üldözését (például a Sze­­rémségben), a szerb hatalom a füle botját sem mozdította - áll a párt közleményében. Belgrád közben nem talál ér­telmes magyarázatot arra, miért halogatják a nemzetközi ténye­zők a szankciók enyhítését. A legfrissebb értesülés szerint a szerb-bosnyák határt ellenőrző külföldiek jelentését a Jugoszlá­­via-értekezlet felügyelőbizott­sága is meghallgatja a jövő hé­ten. A Biztonsági Tanácsban csak az UNPROFOR mandátu­mának meghosszabítását, és egy Szarajevóra vonatkozó elnöki nyilatkozatot terveztek mára virradóra elfogadni. A belgrádi távirati iroda úgy tudja, a béke­­fenntartók megbízására vonat­kozó határozatban több horvát észrevételt vettek figyelembe. Hatalmi harccal, privilégium­szerzéssel vádolta a szabadkai önkormányzat szocialista frak­cióvezetője a Vajdasági Magya­rok Demokratikus Közösségét és a Vajdasági Magyarok Szövetsé­gét. Dusko Stipanovics a városi önkormányzat tegnapi ülésén azt állította, hogy a magyar többségű testület nemzeti és po­litikai célokra fordítja a közös­ségi pénzeket, például kétszer annyit szánt a magyar művelő­dési egyesület székháza, a Nép­kör megújítására, mint a 23 ál­talános és középiskola tatarozá­sára. □ Kohl szerint Németország az EL motorja Kohl német kancellár az általános választások előtt két héttel pártja esélyeiről, az Európai Unió jövőjéről és Németország nem­zetközi szerepéről nyilatkozott a párizsi Le Monde-nak, a londo­ni The Independentnek, a madridi El Paísnak és a római La Re­­pubblicának - jelentette Nagy Csaba. RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Kohl úgy értékelte, hogy kor­mánya motorszerepet töltött be az európai egység megteremté­sében, s erre készül a jövőben is. „Németország senkit sem akar kirekeszteni vagy a második vonalba kényszeríteni a folya­matban. De el tudom képzelni, hogy egyes tagországok bizo­nyos területeken előbbre járnak majd az integrációban. Ettől azonban a karavánnak még nem kell darabokra szakadnia” ■- szögezte le a kancellár. A kelet-közép-európai orszá­gok EU-felvételének várható időpontjáról Kohl nem foglalt állást, azt azonban hangsúlyoz­ta: „Nem húzhatunk újabb vas­függönyt Európa gazdagjai és szegényei közé. Lengyelország nyugati határa sem válhat tar­tósan Kelet-Európa és az EU közti elválasztó vonallá”. A kancellár szerint Kelet-Európa segélyezése a jövő beruházása, amihez a többi EU-tagállam­­nak nagyobb felelősséggel kell viszonyulnia. Kohl alaptalannak nevezte a Bonn és Moszkva közötti szoros kapcsolatok miatti kelet-euró­­pai félelmeket. Rendkívül óva­tosan fogalmazott a „Németor­szág, a gazdasági óriás, politi­kai törpe” elmélet felvetése kapcsán. Aláhúzta: Németor­szágnak a világpolitikában na­gyobb politikai felelősséget kell vállalnia a jövőben. De sohasem egyedül. „Csakis barátainkkal és partnereinkkel közösen” - hangsúlyozta a német kancel­lár. Kohl szerint Németország gondjainak megoldása jóval ne­hezebbé válna, ha a baloldallal kényszerülnének nagykoalíciót kötni. Ám a demokratikus pár­toknak képeseknek kell lenniük koalícióra lépni egymással” - jelentette ki Helmut Kohl a négy európai napilapnak adott interjújában. TÁVIRATI STÍLUSBAN ROBERT GALLUCI, aki az amerikai-észak-koreai genfi atomtárgyalásokon Washingtont képviseli a svácji konferenciavá­rosban, közölte, hogy a megbeszéléseket szerdán folytatják. A tár­gyalásokon az Észak-Koreában működő nukleáris létesítmények ellenőrzésének a lehetőségéről folyik a vita. Galluci azt is közölte, hogy a tárgyaló felek egyelőre nem értek el érdemi haladást. (MTI) A LENGYEL SZOLIDARITÁS országos kongresszu­sának első napját a belső viták jellemezték. Az előző kongresszus óta eltelt egy év eredményeit és a vezetőség munkáját értékelő be­számolót, amelyet Marian Krzaklewski tartott, sietett megtá­madni a Szolidaritás Mazowsze (vagyis a varsói körzet) élén álló Maciej Jankowski. A szakszervezet egyik legradikálisabb vezető­je szerint Krzaklewski beszámolója elfogadhatatlan. (MTI) A MOSZAD ÖLTE MEG Robert Maxwell brit sajtómág­nást - állítja a az izraeli hírszerzés volt ügynöke, Victor Ost­­rovsky hamarosan megjelenő könyvében, melyből a Jediót Ahro­­nót című izraeli lap közölt részleteket. A könyv szerint Maxwellt azért likvidálták, mert zsarolni próbálta a Moszadot. (MTI) ÖTVENEZER MEXIKÓI PESÓT, mintegy tizenötezer dollárt ígértek Aguilar Trevinónak a PRI főtitkára meggyilkolá­sáért. A 28 éves fiatalember beismerte tettét, s két cinkostársát is megnevezte. A mexikói rendőrség már 18 embert őrizetbe vett a szerdai merénylettel összefüggésben, írásunk Halál Mexikóban címmel a 6. oldalon. (Munkatársunktól) Közel van az izraeli—jordán béke? Jichak Rabin izraeli kormányfő és Husszein jordániai király a békeszerződés megkötése érde­kében valamennyi függőben lévő kérdés „lehető leghamarabbi” megoldásának szükségszerűsé­gét hangsúlyozta a kabai találko­zójuk után kiadott közös nyilat­kozatban. Az MTI jelentése sze­rint a vörös-tengeri kikötőváros­ban tartott találkozón a vezetők biztonsági kérdéseket vitattak meg, elsősorban a két ország kö­zötti határ megállapításáról, il­letve az 1968-ban Izrael által el­foglalt jordániai területek visszaadásáról. A közös nyilatkozat szerint a problémák megvitatását a felek hétfőn Washingtonban folytat­ják, ahol Haszan jordániai trón­örökös és Simon Peresz izraeli külügyminiszter az amerikai el­nök jelenlétében találkozik egy­mással. Az izraeli televízió sze­rint a békekötésre már a közeli hetekben sor kerülhet. Borisz Jelcin gyengélkedett? Borisz Jelcin orosz elnök „in­diszponált” állapotban érkezett meg az írországi Shannon repü­lőtérre, ahol hivatalos tárgyalá­sokat kellett volna folytatnia Al­bert Reynolds ír kormányfővel - jelentette londoni tudósítónk. Ír kormánykörökből szárma­zó információ szerint Reynolds és kollégái jó ideig várakoztak Jelcin kormánygépének lépcső­jénél, mert az orosz vezető állí­tólag rosszul érezte magát és nem tudott leszállni a gépről. Később Oleg Szoszkovec első miniszterelnök-helyettes azt az indoklást adta az elmaradt megbeszélésekkel kapcsolat­ban, hogy „Jelcin nagyon fáradt a 17 órás repülőút miatt”. Reynolds jelezte: a most el­maradt rövid megbeszélés he­lyett Jelcin később hosszabb utat tervez a szigetországba. „NATO-ötletroham” Sevillában REUTER-JELENTÉS A NATO hadügyminisztereinek sevillai tanácskozásán Német­ország tegnap sürgette partne­reit: mielőbb döntsék el, mely kelet-európai országokat készek befogadni a szövetségbe, s me­lyeket nem. Volker Rühe német védelmi miniszter ezúttal is ki­fejtette, hogy nézete szerint el­sőként a visegrádi államok jö­hetnek szóba mind az Európai Uniót, mind a NATO-t illetően. Rühe kifejtette, hogy ezek az ál­lamok a transzatlanti kapcsola­tot egész Európa biztonsága és stabilitása garanciájának tekin­tik. Rühe úgy vélte, komoly erő­feszítésekre van szükség, hogy meggyőzzék Oroszországot: a NATO hidegháborús szerepe a múlté és keleti irányú kibővítése immár nem jelentene veszélyt ránézve. Nem hagyta homály­ban azt sem, kiket nem tud el­képzelni a NATO-ban: Oroszor­szágot és Ukrajnát nevezte meg, miközben azt fejtegette: alapve­tő fontosságú, hogy a NATO bő­vítésének folyamatát kiterjedt együttműködés kísérje azon ál­lamokkal, amelyeknek nincs ki­látásuk a csatlakozásra. A sevillai tanácskozás diplo­máciai források szerint csupán ötletrohamszerűen vizsgálja a NATO kibővítésének kérdését, s megfigyelők szerint a miniszte­rek kínosan ügyelnek az oro­szok érzékenységére, szem előtt tartva Claes főtitkár intelmét: a a bővítés kérdését úgy kell meg­oldani, hogy közben ne szülje­nek új konfrontációs vonalakat, tiszteletben tartsák Oroszor­szág jogos helyét anélkül, hogy jogot adnának neki a NATO döntéseibe való beleszólásba, vagy azok megvétózására. Feloldották a Haiti elleni szankciókat MTI-JELENTÉS Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap feloldotta a Haiti elleni gazdasági és büntetőintézke­déseket. A szankciók feloldá­sára Warren Christopher ame­rikai külügyminiszter tett ja­vaslatot. A határozat értelmében a büntetőintézkedéseket csak egy nappal azt követően helyezik hatályon kívül, hogy Jean- Bertrand Aristide, a törvénye­sen megválasztott, majd később száműzött elnök visszatér a szi­getországba. A Biztonsági Ta­nács Haiti-ellenes intézkedései megtiltották a szigetországba irányuló olaj- és fegyverszállí­tásokat, valamint tengeri blo­kádot rendeltek el. A gazdasági szankciók valósággal megfoj­tották az amúgy is a világ leg­szegényebb országai közé tarto­zó karibi állam gazdaságát. Az amerikai csapatok tegn­ap Port-au-Prince-ben elfoglalták a haiti állami rádió és a televí­zió épületeit.A­ katonák harc­kocsik fedezete alatt szöges­dróttal vették körül az épülete­ket, és nem engedték be munka­helyükre a két intézmény dol­gozóit. Lövöldözésről nem érke­zett hír. Tegnap, az Aristide elnök el­leni államcsíny 3. évfordulóján amerikai katonák vették körül az elnöki palotát, a vezérkar és a rendőrfőnökség épülettömb­jét, géppuskákkal őrzött torla­szok zárták el a városközpontba vezető főutat, és helikopterek amerikai csapatok jelenléte el­­járőröztek a város felett. Az lenére sem csökkent érezhetően események azt bizonyítják: az a feszültség Haitin. Az amerikai katonák mind gyakrabban kényszerülnek kemény fellépésre reuters-fotó Li Peng Kína feladatairól PEKINGI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az előrelépés mellett problé­mák is felmerültek az utóbbi időben, ilyen főleg az áremelke­dés, a beruházások túlzott mér­téke, bizonyos állami vállalatok nehézségei és a nem kielégítő közrend némely helyeken - is­merte el tegnap Pekingben Li Peng miniszterelnök, a Kína előtt álló feladatokat is ismer­tetve, a Népköztársaság kikiál­tásának 45. évfordulója tiszte­letére tartott állami fogadáson. Előtérbe kerül jövőre a vállalati reform - ígérte. Tajvan kérdésében szerinte kudarcra van ítélve bárminemű törekvés a „két Kína” vagy az „egy Kína, egy Tajvan” elv érvényesítésére. Hongkongról szólva pedig le­szögezte: bármi történjék is, Pe­­king 1997-ben visszaállítja szu­verenitását a brit koronagyar­mat fölött. Gomában még nappal is veszélyes az élet KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSAINKTÓL Goma, a korábban ismeretlen zaire-i kisváros, ami körül jelen­leg 800 ezer ruandai menekült él, tegnap is csendes volt, noha sokan attól tartottak, hogy pén­teken véres összecsapások tör­nek ki. A zaire-i kormány ko­rábban felszólította a menekül­teket: szeptember 30-ig hagyják el az országot. A városban jó ideje nagyszámú katonai alaku­lat tartózkodik, s a katonák már eddig is a menekültek és a nem­zetközi segélyszervezetek fosz­togatásából éltek, mivel hóna­pok óta nem kaptak zsoldot. Időközben azonban a zaire-i kormány is belátta, hogy a me­nekültek erőszakos visszatolon­­colásával háborús góc alakulhat ki Goma környékén. A táborokban számos egyen­ruhás férfit láttunk, akik a le­győzött hutu hadsereg tagjai; közülük 60 ezren nem adták le fegyvereiket, és minden való­színűség szerint visszavágásra készülnek. A fegyveresek száma várhatóan csak nőni fog, mivel a tuszi többségű kormány elől menekülve egyre több hutu hagyja el Ruandát. A nemzet­közi segélyszervezetek becslése szerint naponta kétszáz ruan­­dait lehet rábeszélni a hazaté­résre, ám ugyanennyi idő alatt körülbelül 500-zal szaporodik a környező országokban élő me­nekültek száma. A hutuk nagy része még a határtól távolabb kialakított táborokba sem haj­landó átköltözni, nem csupán azért, mert onnan nehezebb visszatérni Ruandába, hanem mert milíciájuk központja Go­ma mellett, Kibumbában és Mugungában van. Kibumba nevű helység fél év­vel ezelőtt még nem is létezett Zaire-ban. Ma 150 ezren zsúfo­lódnak össze egy völgykatlan­­ban, a Nyiragongo-vulkán tö­vében, alig két kilométerre a határtól. A ma is aktív vulkán esténként vörösre festi az eget, ám napközben a nemzeti park e része kopár, a fákból és bokrok­ból házakat építettek. A völgy­katlan kék, az apró kunyhókat borító műanyagfólia-takarók­­tól, amelyeket az esős évszak közeledtével kezdtek osztani. Egy-egy öt négyzetméternyi ka­lyibában nyolc-tíz fős családok élnek, akiknek élelmezése im­már megoldott, annak ellenére, hogy az ENSZ, illetve a huma­nitárius szervezetek egyre ke­vesebb pénzt tudnak áldozni a segélyakcióra. A legnagyobb gondot tovább­ra is az ivóvízellátás okozza. A vulkanikus talajon gyakorlati­lag lehetetlen kutat fúrni, ezért naponta 150 ezer ember víz­­szükségletét kell tartályautók­kal felhozni a 22 kilométerről fekvő Gomából, ahol mindössze egy nagy teljesítményű víztisz­tító állomás működik. Az első pusztító járványt, a kolerát, már sikerült megfékez­ni. Jelenleg a vérhas és a malá­ria szedi a legtöbb áldozatot a túlzsúfolt táborokban. Az orvo­sok attól tartanak, hogy az esős évszak alatt elszaporodnak a maláriát terjesztő moszkitók, és - megfelelő ruházat híján - a tüdőgyulladásos megbetegedé­sek száma is nőni fog. A táborokban még a nemzet­közi segélyszervezetek munka­társai is csak nappal mernek tartózkodni. Gyakoriak a hutu fegyveresek és a zaire-i katonák kegyetlenkedései. Két nappal ezelőtt a katari táborban feldü­hödött menekültek meggyilkol­ták az ENSZ Menekültügyi Fő­biztosságának egyik munkatár­sát, míg Kibundában, ottjár­­tunkkor tegnap délelőtt lövöldö­zés miatt volt feszült a hangulat. Dr. Anders Aspegren, a Nem­zetközi Vöröskereszt helyi dele­gációjának vezetője pénteken elmondta: legjobb esetben is ar­ra kell berendezkedni, hogy a Ruandával szomszédos orszá­gokban élő kétmillió menekült még hónapokig nem tér haza. A segélyszervezetek éppen ezért hosszú távú programot dolgoz­tak ki, hogy enyhítsék a tábo­rokban uralkodó embertelen körülményeket - ám erre kevés esély van. A helyzet olyannyira feszült, hogy a humanitárius szervezetek arra is felkészültek: a háború kiújulásával elhagy­ják a táborokat. Matyuc Péter- Pócs Balázs 1994. október L, szombat IDOM Kg** Fiatal, ambiciózus munkatár­sakat keresünk, akik szeretnék megszerezni mindazt a válla­latszervezési és irányítási ta­pasztalatot, melyet egy nem­zetközi integrált számítógépes rendszer magában hordoz. Leendő munkatársunk felada­ta lesz a BPCS rendszer meg­ismerése és üzleti tanácsadói feladatok ellátása különböző implementációs projectekben. Ha Ön • közgazdasági­, műszaki egye­temet vagy számviteli főisko­lát végzett • van 2-3 év vállalati gyakor­lata elsősorban iparban vagy kereskedelemben • jól beszél és ír angolul • vállal­ja a kemény munkát és kész a kihívásokra küldje életrajzát angol és ma­gyar nyelven a következő címre: IDOM RT. Vezetői információs rendszerek 1054 Budapest) Vadász u. 31. dr. Várnai Éva

Next