Népszabadság, 1994. október (52. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-20 / 246. szám

Vérfürdő Tel-Aviv központjában Huszonkét áldozata van a robbantásnak­­ A Hamasz magára vállalta a felelősséget TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL 22 halottja és 46 sebesültje van a tegnapi tel-avivi merénylet­nek, amely Izrael fennállása óta a legsúlyosabb terrorakció volt az országban. Feltételezések szerint az akció egy öngyilkos merénylő műve volt, aki leg­alább tíz kiló robbanóanyaggal a testéhez kötve szállt fel egy autóbuszra, és azt - önmagával együtt - akkor robbantotta fel, amikor a busz Tel-Aviv szívé­ben, a Dizengoff utcán hajtott végig. A robbanás ereje olyan nagy volt, hogy egy szembejövő busz és több személygépkocsi is kárt szenvedett, a környező házak és üzletek ablakai betörtek, a busz egyes részei 8-10 méter magas­ba repültek, és a villanydróto­kon akadtak fenn. A busz fel­gyulladt, és az első mentők szinte csak vértócsákban fekvő összeroncsolt testrészeket talál­tak; eleinte még az áldozatok számát sem tudták pontosan megállapítani. A sebesültek többsége a szerterepülő üveg­szilánkoktól sérült meg. (Huszonkét... folytatás a 2. ol­dalon ) A halálos áldozatok azonosítása még nem fejeződött be REUTERS-FOTÓ Pető szerint nem rendült meg a közös kormányzási szándék Tóth Béla megválik a Mahirtól A koalíciós kormány megalaku­lása óta szerda este először foly­tatott négyszemközti megbe­szélést Horn Gyula miniszter­­elnök, az MSZP elnöke és Pető Iván, az SZDSZ elnöke. Horn a megbeszélést követően hangoz­tatta: nincs értelme, hogy a koalíciós pártok elnökei a saj­tón keresztül üzengessenek egy­másnak. MUNKATÁRSUNKTÓL Szerda este Horn Gyula minisz­terelnök-pártelnök hivatalában négyszemközti megbeszélésen fogadta Pető Ivánt, az SZDSZ elnökét. A találkozó a két koalí­ciós párt elnöke között Horn kérésére jött létre. A találkozót követően Horn Gyula elmondta: egyetértettek abban, hogy a kormányon belül a két párthoz tartozó miniszte­rek között harmonikus az együttműködés, s amit a koalí­ciós megállapodásban rögzítet­tek, azt teljesítették. Másrészt úgy ítélték meg, hogy korszerű­síteni kell a koalíciós egyeztető tanács munkáját és gyorsítani bizonyos döntéseket. Horn a vitás kérdések között említette a médiatörvény terve­zetét, amelyben a két párt szak­értői véleménye között még elég nagy a távolság. Ennek ellenére a miniszterelnök úgy ítélte meg, hogy két héten belül meg­egyezhetnek ezekben a vitás kérdésekben. Bár a médiatörvény ez évi el­fogadására már aligha van re­mény, a koalíció szeretné, hogy a törvényjavaslatot még az idén benyújtsák az Országgyű­lésnek. Horn megjegyezte: szeretné, ha a jövőben a vitás kérdésekről nem a sajtón keresztül üzenget­nének egymásnak. Elmondta azt is, hogy a kormányprogram végrehajtását mindkét párt ma­gára nézve kötelezőnek tartja. (Pető: Nem rendült meg... foly­tatás a 4. oldalon) A Népszabadság információi szerint ismét tulajdonoscsere várható a Magyar Hirdető Rt.­­nél. Még az adásvétel előtt vál­tozhat az igazgatóság is. A társa­ság november 7 -re tervezett köz­gyűlését talán már egy teljesen új menedzsment vezényli majd. A Mahir az év elején került magánkézbe: a nagy port kavart privatizáció során a társaságot a „B”-Reklám Kft. vásárolta meg. A kft. Tóth Béla matemati­kus-vállalkozó médiabirodal­mának a része. Információink szerint a tulajdonos konfliktus­ba került az igazgatóság elnöké­vel, Simicska Lajossal, és ezért fontolgat személyi változásokat a társaság élén. Vitájuk vélhető­en nem ideológiai természetű: Simicska ugyanannak a párt­nak a gazdasági szakértője, amelynek Tóth Béla menedzse­lte a médiaügyeit. Megtudtuk: tárgyalások foly­nak a veszteséges hirdetőcég eladásáról. A „B”-Reklám ugyanis a Mahirral együtt meg­vett mintegy 90 millió forintra rúgó veszteséget is, a társaság ta­val­yi mérlege pedig 100 milliós negatívumot mutatott. Amikor erre fény derült - vagyis a társa­ság május végi közgyűlésén -, a vezetőség úgy döntött: struktu­rális változtatásokkal és a mun­kaerő átszervezésével az idén elérik a nullszaldót, jövőre pedig nyereséget remélnek. A Mahir holdinggá alakításán túl megala­pozták az rt. sajtóbirodalmát: a Hírlapkiadó Vállalat privatizá­ciójáig megszerezték a Magyar Nemzet, az Expressz és az Esti Hírlap kiadói jogát. Tervbe vet­ték továbbá a Mai Nap, a Reform és a Szabad Föld megvásárlását is - az üzlet az ÁV Rt. ellenállá­sán bukott meg. Akadtak jelek, melyek arra mutattak: a Mahir „gáláns” bizniszei ellenére pén­zügyi nehézségekkel küzd: több üzleti partnerük késedelmes fi­zetésüket panaszolta. Információink szerint a Ma­hir továbbra is indulni kíván a Hírlapkiadóra rövidesen - az ÁV Rt. korábbi ígérete szerint október végéig - kiírandó pá­lyázaton. A. R. Hám újabb tanácsadója Értesülésünk szerint Eörsi Má­tyás, a parlament külügyi bi­zottságának elnöke ma találko­zik ismerkedő megbeszélésen Göbölyös Gáborral, a miniszter­­elnök közelmúltban kinevezett külpolitikai tanácsadójával. Göbölyös Gábor volt nagykö­vettel kibővült tehát a kormány­fő kabinetirodája. Főállású dip­lomáciai tanácsadó lett, eltérően Horn Gyula olyan külpolitikai személyi tanácsadójától, mint Horváth István, aki a német ügyek szakértőjeként, privát konzultánsi cégét fenntartva te­vékenykedik a kormányfő mel­lett. Göbölyös Gábor több mint három évtizedet töltött egyebek között különféle társadalmi és tömegszervezetek munkatársa­ként a külkapcsolatok területén, majd brüsszeli nagykövetként ő írta alá a diplomáciai kapcsolat­­felvételt az Európai Közössé­gekkel. O. L. Gy. Mikor lehet a magyar 007-es? Beszélgetés dr. Mátyás Pál kabinetfőnökkel MUNKATÁRSUNKTÓL A polgári titkosszolgálatokkal foglalkozó tárca nélküli minisz­ter abban bízik, hogy még az év vége előtt igent mondhat a tör­vényhozás a nemzetbiztonsági törvény tervezetére. Dr. Mátyás Pál főtanácsostól, a miniszter kabinetfőnökétől aziránt érdek­lődtünk, miért tartják annyira sürgősnek, még az idén megal­­kotandónak az új törvényt. A válasz: eddig csak ideiglenes törvények, kormányrendeletek voltak, s hiányzott egy olyan jogszabályegyüttes, amely a tit­kosszolgálatok munkáját átfo­góan szabályozza. Márpedig ilyen törvényre mind alkotmá­nyossági, mind gyakorlati szem­pontból szükség van. Az alkot­mány 40/A. szakaszának 2. be­kezdése kimondja, hogy a tit­kosszolgálatok tevékenységéről minősített, tehát kétharmados törvényt kell alkotni. Gyakorla­ti szempontból pedig - ami az alkotmányos előírást különösen hangsúlyossá teszi - garantálni kellett a titkosszolgálatok sajá­tos cselekvési lehetőségét, ugyanakkor biztosítani kellett, hogy csak törvényi előírások szigorú betartása mellett sérül­hessen egy állampolgári jog. Az új törvénytervezet egyik érdekessége, hogy a titkosszol­gálatoknál, amelyek nem fegy­veres erőt vagy testületet jelen­tenek, szabályozza a fegyver­­használatot. Bizonyos esetekben megengedi ezt a törvény, példá­ul az államtitok vagy az objek­tum védelmében, de úgy, hogy a fegyver használója ne emberélet kioltására törekedjen. A titkosszolgálati lehetőségek említése elvezet azoknak a sajá­tos eszközöknek az alkalmazá­­sásához, mint a telefonlehallga­tás, a levelek ellenőrzése, a he­lyiségek titkos átkutatása. (Mi­kor... folytatás a 4. oldalon) * 32 oldal / Melléklet: itthon ! Ára: 21,50 Ft N­ÉPSZABADSÁG 1994. október 20., csütörtök ORSZÁGOS NAPILAP 52. évfolyam, 246. szám, első kiadás Áder: Nem épül Fidesz-birodalom A Fidesz helyreigazítási kérel­met küld a Népszavának a lap szerdai számában közölt Tény­feltáró dokumentumok a Fidesz vállalkozásairól címmel megje­lentetett írásához - jelentette be a párt szerdai sajtóbeszélgeté­sén Deutsch Tamás alelnök. A Fidesz egyes politikusai úgy tartják, a gazdálkodásuk körüli találgatások valódi céltáblája nem is a párt, hanem a Fidesz gazdasági igazgatójának válla­lata, a Mahir. A tét pedig nem más, mint hogy kié lesz a Ma­gyar Nemzetet, az Esti Hírlapot és az Expresszt birtokló Hírlap­kiadó Vállalat. A Fidesz sajtóirodája már múlt pénteken sorra felhívta a napilapok szerkesztőségeit, és előre jelezte, elküldi nekik azoknak az állításoknak a cáfo­latát, amelyeket Wachsler Ta­más alelnöknek az országos vá­lasztmány tagjaihoz címzett le­vele tartalmaz. (Áder... folyta­tás a 4. oldalon) Problémás nagykövetek Nem létezik MSZP-MDF külügyi paktum MUNKATÁRSAINKTÓL Értesüléseink szerint bizonyos problémák merültek fel néhány korábban kijelölt vagy kijelölni szándékozott nagykövettel, il­letve újabbak jelölése, meghall­gatása várható. A Horn-kormány nagykövet­jelöltjei közül elsőként, augusz­tus 24-i ülésén erősítette meg a­­parlament külügyi bizottsága a Washingtonba jelölt Bánlaki Györgyöt, továbbá Szombati Bélát, a párizsi és Peisch Sán­dort, a bécsi nagyköveti poszt várományosát. Utóbbi kettő az­óta kiutazott állomáshelyére és elfoglalta posztját. Bánlaki Görgy - akivel kapcsolatban a fogadó ország előzetes jóváha­gyását kérő jegyzéket informá­cióink szerint szeptember első napjaiban átadták - mindeddig nem kapta meg az úgynevezett agrément-t. Szakértők szerint ez a tény szokatlannak minősíthető, mi­vel Bánlaki korábban már dol­gozott külszolgálaton az Egye­sült Államokban, New York-i főkonzulként, vagyis a fogadó ország illetékesei előtt nem is­meretlen sem személye, sem te­vékenysége.­­ Hivatalos formában nem értesültünk semmilyen konkrét okról, ami Bánlaki úr agré­­ment-megadásának késlelteté­sére utalhatna - mondta érdek­lődésünkre a budapesti ameri­kai nagykövetség egyik illeté­kese. (MSZP-MDF... folytatás a 3. oldalon) Koalíció: a bor fellazít A pótköltségvetés keddi szava­zása során 53 százalékos arány­ban leszavazták a pénzügymi­nisztert, három szocialista kép­viselő módosító indítványára ugyanis igent mondott a hor­­­atyák többsége. Soós Győző, La­katos András és Karakas János azt javasolták: a bor fogyasztási adóját ne emeljék 15 százalékra, maradjon 11 százalék. ________ MUNKATÁRSUNKTÓL Az igennel szavazó 90 képvise­lőből 80-an az MSZP-frakció tagjai voltak, köztük például Baráth Etele, az MSZP főpol­gármester-jelöltje, Boldvai László, a költségvetési bizottság egyik alelnöke, a párt kincstár­noka, Szöllősi Istvánné, a peda­gógus-szakszervezet főtitkára, illetve Nyers Rezső, Szűrös Má­tyás és Vitányi Iván. Úgy tűnik, a bor fogyasztási adójának ügye anyagi kihatá­sainál nagyobb feszültséget szít a koalíciós pártok között. Gaál Gyula szabaddemokrata frak­cióvezetőségi tag, a költségve­tési bizottság alelnöke kérdé­sünkre elmondta: aggasztónak tartja az esetet. - Csalódással tölt el ez a sza­vazási eredmény, és nem azért, mintha tragédiának tartanám, hogy a bor fogyasztási adója 11 százalék marad - nyilatkozta az SZDSZ-es képviselő. (Koalí­ció... folytatás az 5. oldalon) Nagymarosi átvágás Ha az időjárás nem szól közbe, és a kivitelezők tartani tudják a feszített munkatempót, előreláthatólag november 26-án vágják át a Duna-kanyarba tervezett, de az ismert környezetvédelmi okok­ból elvetett nagymarosi vízerőmű munkagödrét a Dunától elvá­lasztó körtöltést. Addigra befejezik a hajózóút kialakítását, illet­ve a Duna-parti terület rendezését. Ezt követően leállítják a munkagödör víztelenítő szivattyúit, majd a gödör feltöltődése után megkezdődhet a gátbontás. szabó Barnabás felvétele

Next