Népszabadság, 1994. október (52. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-20 / 246. szám
Vérfürdő Tel-Aviv központjában Huszonkét áldozata van a robbantásnak A Hamasz magára vállalta a felelősséget TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL 22 halottja és 46 sebesültje van a tegnapi tel-avivi merényletnek, amely Izrael fennállása óta a legsúlyosabb terrorakció volt az országban. Feltételezések szerint az akció egy öngyilkos merénylő műve volt, aki legalább tíz kiló robbanóanyaggal a testéhez kötve szállt fel egy autóbuszra, és azt - önmagával együtt - akkor robbantotta fel, amikor a busz Tel-Aviv szívében, a Dizengoff utcán hajtott végig. A robbanás ereje olyan nagy volt, hogy egy szembejövő busz és több személygépkocsi is kárt szenvedett, a környező házak és üzletek ablakai betörtek, a busz egyes részei 8-10 méter magasba repültek, és a villanydrótokon akadtak fenn. A busz felgyulladt, és az első mentők szinte csak vértócsákban fekvő összeroncsolt testrészeket találtak; eleinte még az áldozatok számát sem tudták pontosan megállapítani. A sebesültek többsége a szerterepülő üvegszilánkoktól sérült meg. (Huszonkét... folytatás a 2. oldalon ) A halálos áldozatok azonosítása még nem fejeződött be REUTERS-FOTÓ Pető szerint nem rendült meg a közös kormányzási szándék Tóth Béla megválik a Mahirtól A koalíciós kormány megalakulása óta szerda este először folytatott négyszemközti megbeszélést Horn Gyula miniszterelnök, az MSZP elnöke és Pető Iván, az SZDSZ elnöke. Horn a megbeszélést követően hangoztatta: nincs értelme, hogy a koalíciós pártok elnökei a sajtón keresztül üzengessenek egymásnak. MUNKATÁRSUNKTÓL Szerda este Horn Gyula miniszterelnök-pártelnök hivatalában négyszemközti megbeszélésen fogadta Pető Ivánt, az SZDSZ elnökét. A találkozó a két koalíciós párt elnöke között Horn kérésére jött létre. A találkozót követően Horn Gyula elmondta: egyetértettek abban, hogy a kormányon belül a két párthoz tartozó miniszterek között harmonikus az együttműködés, s amit a koalíciós megállapodásban rögzítettek, azt teljesítették. Másrészt úgy ítélték meg, hogy korszerűsíteni kell a koalíciós egyeztető tanács munkáját és gyorsítani bizonyos döntéseket. Horn a vitás kérdések között említette a médiatörvény tervezetét, amelyben a két párt szakértői véleménye között még elég nagy a távolság. Ennek ellenére a miniszterelnök úgy ítélte meg, hogy két héten belül megegyezhetnek ezekben a vitás kérdésekben. Bár a médiatörvény ez évi elfogadására már aligha van remény, a koalíció szeretné, hogy a törvényjavaslatot még az idén benyújtsák az Országgyűlésnek. Horn megjegyezte: szeretné, ha a jövőben a vitás kérdésekről nem a sajtón keresztül üzengetnének egymásnak. Elmondta azt is, hogy a kormányprogram végrehajtását mindkét párt magára nézve kötelezőnek tartja. (Pető: Nem rendült meg... folytatás a 4. oldalon) A Népszabadság információi szerint ismét tulajdonoscsere várható a Magyar Hirdető Rt.nél. Még az adásvétel előtt változhat az igazgatóság is. A társaság november 7 -re tervezett közgyűlését talán már egy teljesen új menedzsment vezényli majd. A Mahir az év elején került magánkézbe: a nagy port kavart privatizáció során a társaságot a „B”-Reklám Kft. vásárolta meg. A kft. Tóth Béla matematikus-vállalkozó médiabirodalmának a része. Információink szerint a tulajdonos konfliktusba került az igazgatóság elnökével, Simicska Lajossal, és ezért fontolgat személyi változásokat a társaság élén. Vitájuk vélhetően nem ideológiai természetű: Simicska ugyanannak a pártnak a gazdasági szakértője, amelynek Tóth Béla menedzselte a médiaügyeit. Megtudtuk: tárgyalások folynak a veszteséges hirdetőcég eladásáról. A „B”-Reklám ugyanis a Mahirral együtt megvett mintegy 90 millió forintra rúgó veszteséget is, a társaság tavalyi mérlege pedig 100 milliós negatívumot mutatott. Amikor erre fény derült - vagyis a társaság május végi közgyűlésén -, a vezetőség úgy döntött: strukturális változtatásokkal és a munkaerő átszervezésével az idén elérik a nullszaldót, jövőre pedig nyereséget remélnek. A Mahir holdinggá alakításán túl megalapozták az rt. sajtóbirodalmát: a Hírlapkiadó Vállalat privatizációjáig megszerezték a Magyar Nemzet, az Expressz és az Esti Hírlap kiadói jogát. Tervbe vették továbbá a Mai Nap, a Reform és a Szabad Föld megvásárlását is - az üzlet az ÁV Rt. ellenállásán bukott meg. Akadtak jelek, melyek arra mutattak: a Mahir „gáláns” bizniszei ellenére pénzügyi nehézségekkel küzd: több üzleti partnerük késedelmes fizetésüket panaszolta. Információink szerint a Mahir továbbra is indulni kíván a Hírlapkiadóra rövidesen - az ÁV Rt. korábbi ígérete szerint október végéig - kiírandó pályázaton. A. R. Hám újabb tanácsadója Értesülésünk szerint Eörsi Mátyás, a parlament külügyi bizottságának elnöke ma találkozik ismerkedő megbeszélésen Göbölyös Gáborral, a miniszterelnök közelmúltban kinevezett külpolitikai tanácsadójával. Göbölyös Gábor volt nagykövettel kibővült tehát a kormányfő kabinetirodája. Főállású diplomáciai tanácsadó lett, eltérően Horn Gyula olyan külpolitikai személyi tanácsadójától, mint Horváth István, aki a német ügyek szakértőjeként, privát konzultánsi cégét fenntartva tevékenykedik a kormányfő mellett. Göbölyös Gábor több mint három évtizedet töltött egyebek között különféle társadalmi és tömegszervezetek munkatársaként a külkapcsolatok területén, majd brüsszeli nagykövetként ő írta alá a diplomáciai kapcsolatfelvételt az Európai Közösségekkel. O. L. Gy. Mikor lehet a magyar 007-es? Beszélgetés dr. Mátyás Pál kabinetfőnökkel MUNKATÁRSUNKTÓL A polgári titkosszolgálatokkal foglalkozó tárca nélküli miniszter abban bízik, hogy még az év vége előtt igent mondhat a törvényhozás a nemzetbiztonsági törvény tervezetére. Dr. Mátyás Pál főtanácsostól, a miniszter kabinetfőnökétől aziránt érdeklődtünk, miért tartják annyira sürgősnek, még az idén megalkotandónak az új törvényt. A válasz: eddig csak ideiglenes törvények, kormányrendeletek voltak, s hiányzott egy olyan jogszabályegyüttes, amely a titkosszolgálatok munkáját átfogóan szabályozza. Márpedig ilyen törvényre mind alkotmányossági, mind gyakorlati szempontból szükség van. Az alkotmány 40/A. szakaszának 2. bekezdése kimondja, hogy a titkosszolgálatok tevékenységéről minősített, tehát kétharmados törvényt kell alkotni. Gyakorlati szempontból pedig - ami az alkotmányos előírást különösen hangsúlyossá teszi - garantálni kellett a titkosszolgálatok sajátos cselekvési lehetőségét, ugyanakkor biztosítani kellett, hogy csak törvényi előírások szigorú betartása mellett sérülhessen egy állampolgári jog. Az új törvénytervezet egyik érdekessége, hogy a titkosszolgálatoknál, amelyek nem fegyveres erőt vagy testületet jelentenek, szabályozza a fegyverhasználatot. Bizonyos esetekben megengedi ezt a törvény, például az államtitok vagy az objektum védelmében, de úgy, hogy a fegyver használója ne emberélet kioltására törekedjen. A titkosszolgálati lehetőségek említése elvezet azoknak a sajátos eszközöknek az alkalmazásásához, mint a telefonlehallgatás, a levelek ellenőrzése, a helyiségek titkos átkutatása. (Mikor... folytatás a 4. oldalon) * 32 oldal / Melléklet: itthon ! Ára: 21,50 Ft NÉPSZABADSÁG 1994. október 20., csütörtök ORSZÁGOS NAPILAP 52. évfolyam, 246. szám, első kiadás Áder: Nem épül Fidesz-birodalom A Fidesz helyreigazítási kérelmet küld a Népszavának a lap szerdai számában közölt Tényfeltáró dokumentumok a Fidesz vállalkozásairól címmel megjelentetett írásához - jelentette be a párt szerdai sajtóbeszélgetésén Deutsch Tamás alelnök. A Fidesz egyes politikusai úgy tartják, a gazdálkodásuk körüli találgatások valódi céltáblája nem is a párt, hanem a Fidesz gazdasági igazgatójának vállalata, a Mahir. A tét pedig nem más, mint hogy kié lesz a Magyar Nemzetet, az Esti Hírlapot és az Expresszt birtokló Hírlapkiadó Vállalat. A Fidesz sajtóirodája már múlt pénteken sorra felhívta a napilapok szerkesztőségeit, és előre jelezte, elküldi nekik azoknak az állításoknak a cáfolatát, amelyeket Wachsler Tamás alelnöknek az országos választmány tagjaihoz címzett levele tartalmaz. (Áder... folytatás a 4. oldalon) Problémás nagykövetek Nem létezik MSZP-MDF külügyi paktum MUNKATÁRSAINKTÓL Értesüléseink szerint bizonyos problémák merültek fel néhány korábban kijelölt vagy kijelölni szándékozott nagykövettel, illetve újabbak jelölése, meghallgatása várható. A Horn-kormány nagykövetjelöltjei közül elsőként, augusztus 24-i ülésén erősítette meg aparlament külügyi bizottsága a Washingtonba jelölt Bánlaki Györgyöt, továbbá Szombati Bélát, a párizsi és Peisch Sándort, a bécsi nagyköveti poszt várományosát. Utóbbi kettő azóta kiutazott állomáshelyére és elfoglalta posztját. Bánlaki Görgy - akivel kapcsolatban a fogadó ország előzetes jóváhagyását kérő jegyzéket információink szerint szeptember első napjaiban átadták - mindeddig nem kapta meg az úgynevezett agrément-t. Szakértők szerint ez a tény szokatlannak minősíthető, mivel Bánlaki korábban már dolgozott külszolgálaton az Egyesült Államokban, New York-i főkonzulként, vagyis a fogadó ország illetékesei előtt nem ismeretlen sem személye, sem tevékenysége. Hivatalos formában nem értesültünk semmilyen konkrét okról, ami Bánlaki úr agrément-megadásának késleltetésére utalhatna - mondta érdeklődésünkre a budapesti amerikai nagykövetség egyik illetékese. (MSZP-MDF... folytatás a 3. oldalon) Koalíció: a bor fellazít A pótköltségvetés keddi szavazása során 53 százalékos arányban leszavazták a pénzügyminisztert, három szocialista képviselő módosító indítványára ugyanis igent mondott a horatyák többsége. Soós Győző, Lakatos András és Karakas János azt javasolták: a bor fogyasztási adóját ne emeljék 15 százalékra, maradjon 11 százalék. ________ MUNKATÁRSUNKTÓL Az igennel szavazó 90 képviselőből 80-an az MSZP-frakció tagjai voltak, köztük például Baráth Etele, az MSZP főpolgármester-jelöltje, Boldvai László, a költségvetési bizottság egyik alelnöke, a párt kincstárnoka, Szöllősi Istvánné, a pedagógus-szakszervezet főtitkára, illetve Nyers Rezső, Szűrös Mátyás és Vitányi Iván. Úgy tűnik, a bor fogyasztási adójának ügye anyagi kihatásainál nagyobb feszültséget szít a koalíciós pártok között. Gaál Gyula szabaddemokrata frakcióvezetőségi tag, a költségvetési bizottság alelnöke kérdésünkre elmondta: aggasztónak tartja az esetet. - Csalódással tölt el ez a szavazási eredmény, és nem azért, mintha tragédiának tartanám, hogy a bor fogyasztási adója 11 százalék marad - nyilatkozta az SZDSZ-es képviselő. (Koalíció... folytatás az 5. oldalon) Nagymarosi átvágás Ha az időjárás nem szól közbe, és a kivitelezők tartani tudják a feszített munkatempót, előreláthatólag november 26-án vágják át a Duna-kanyarba tervezett, de az ismert környezetvédelmi okokból elvetett nagymarosi vízerőmű munkagödrét a Dunától elválasztó körtöltést. Addigra befejezik a hajózóút kialakítását, illetve a Duna-parti terület rendezését. Ezt követően leállítják a munkagödör víztelenítő szivattyúit, majd a gödör feltöltődése után megkezdődhet a gátbontás. szabó Barnabás felvétele