Népszabadság, 1994. október (52. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-25 / 250. szám
1994. október 25., kedd A főállású kereset után járjon a táppénz Az egészségbiztosító kiadásai között a gyógyszerárak költségeinek és a táppénzkifizetéseknek a növekedése a legjelentősebb. Ebben az évben 34 milliárd forintot terveztek a táppénzkifizetésekre, de az összeg várhatóan ennél hétmilliárddal több lesz. A táppénzkifizetések növekedésének egyik oka az, hogy a gazdasági nehézségek miatt a foglalkoztatási gondok medikalizálódtak, sokan a munkanélküliségtől való félelmükben mennek táppénzes állományba. És még csak az sem mondható, hogy egészségügyi indok nélkül, hiszen a magyar lakosság egészségi állapota katasztrofálisan rossz. Számos híresztelés látott napvilágot az elmúlt hónapokban a táppénzszabályok módosításáról. Voltak, akik a jelenlegi tíznapos betegszabadságot harminc munkanapra javasolták kiterjeszteni. Ez azonban akkora terheket róna a munkáltatókra - miután a betegszabadság után járó pénzt ők fizetik -, ami már elviselhetetlen lenne a számukra. Mások a táppénzszámítás százalékos kulcsainak csökkentésétől remélnek megtakarítást. De a 70, illetve a 65 százalékos mérték további csökkentése nem hozna annyit a tb kasszájába, mint amennyit ártana a betegeknek. Ugyanis a táppénz a keresetet pótolja, a beteg embernek pedig - elég csupán a tetemes gyógyszerköltségekre utalni - az egészségeseknél is nagyobb a kiadása. Mindezeket figyelembe véve dolgozta ki a Népjóléti Minisztérium a táppénzszabályok változtatására tett javaslatait, amivel az egészségbiztosítási önkormányzat elnöksége is egyetért. E változtatás lényege, hogy a jövőben csak a főfoglalkozásban keresett bér alapján járjon a táppénz. Azok a nyugdíjasok pedig, akik a nyugdíj mellett kereső foglalkozást végeznek, nem lennének jogosultak a táppénzre. Természetesen nem is vonnák le az említettek keresetéből a négyszázalékos egészségbiztosítási járulékot sem. A változtatásoktól egyébként 7-8 milliárd forintos táppénzmegtakarítás érhető el a jövőben. Szó van arról is, hogy a táppénz alapjául szolgáló kereset számítását módosítanák. Nevezetesen, hogy az előző naptári év helyett a megbetegedést megelőző naptári év munkabérének naptári napi összegét vennék figyelembe. Valószínűleg szigorítások várhatók a táppénzes időtartamot illetően is. Ismert, hogy eddig - bizonyos esetekben - két évig is meghosszabbíthatta az orvos a keresőképtelenség idejét. Döntés ugyan nincs ennek a megváltoztatásáról sem, de valószínűleg csak akkor van értelme szigorítani a keresőképtelenség idejét, ha a társadalombiztosító megfelelő ellenőrzési rendszert, ellenőrző orvosi hálózatot tud kiépíteni, amelynek tagjai a beteg érdekeit is figyelembe véve bírálják el a táppénzes állomány indokoltságát. N. T. Novembertől lesz influenza elleni oltóanyag A spanyolnátha Az influenza szinte minden évben rendszerint tavasszal vagy kora télen jelenik meg; akik megfertőződnek, magas lázat, izomfájdalmat, elesettséget éreznek. Tavaly először novemberben adtunk hírt arról, hogy szaporodnak környezetünkben a cseppfertőzéssel terjedő megbetegedések, s februárban már arról számoltunk be, hogy kétszázezren influenzások Magyarországon. A nagy, akár az egész világra kiterjedő influenzajárványokat az úgynevezett A-vírus okozza, ez ugyanis jelentős mértékben képes megváltoztatni az antigén szerkezetét. A spanyolnátha néven ismertté vált járványban annyian haltak meg, mint az első világháborúban. A szakemberek szerint ez a járvány valószínűleg úgy keletkezett, hogy egy emberi altípusú influenzavírus egy állati eredetűvel kombinálódott, s ezzel az új vírussal szemben az embereknek nem volt ellenállóképességük. A spanyolnátha bármikor megismétlődhet, az A-vírusnak ugyanis elméletileg több mint száz altípusa alakulhat ki. Az influenza B-vírusa általában lassabban terjed az A-nál, kisebb területeket fertőz meg, a C-vírus támadása esetén pedig szinte csak szórványosan fordulnak elő megbetegedések. megismétlődhet Az influenza vírusait az Egészségügyi Világszervezet figyelőszolgálata tenyészti ki, ezután kerülnek az influenzaoltóanyag-termelő laboratóriumokba. Magyarországon évente 400- 450 ezer adag oltóanyagot állítanak elő a Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézetben. A vírust csirkeembriót tartalmazó tojásokban szaporítják. Az elkészült oltóanyagot általában az idős, a keringési vagy a légzőszervi megbetegedésekben szenvedőknek ajánlják. Az idősebbeknél és a betegeknél ugyanis könnyebben alakulhatnak ki szövődmények, a betegség súlyosabb formákban jelentkezhet. A hazai járványügyi szolgálat, éppen úgy, mint tavaly, október végén felállítja az influenza-figyelőszolgálatokat, s november elején eljuttatja az influenza elleni oltóanyagot a háziorvosokhoz. Bár a cseppfertőzések időszakában a megelőzés nehéz, a járványügyi szakemberek azt javasolják, hogy növeljük a szervezet általános ellenállóképességét vitaminokkal. Együnk több zöldséget és gyümölcsöt, óvjuk a szervezetet a lehűléstől! Ősszel, télen és kora tavasszal, ha tehetjük, kerüljük a zsúfoltságot! K. A. Infarktus - vérrögfeloldás A szombathelyi mentőszolgálat és a kórház intenzív terápiás szakemberei bevezették az ezekben észlelt vérrög azonnali feloldásának módját. Ezzel az infarktusos betegek hatékonyabb ellátását, életkilátásaik javulását érték el. A szívinfarktus valamelyik koszorúér részleges vagy teljes elzáródásának a következménye. Az erek elzáródásáért az esetek nyolcvan százalékában az érelmeszesedés és az erekben kialakult vérrög a felelős. A betegség prognózisát messzemenően megszabja a tönkrement szívizom nagysága. A vérrög gyógyszeres feloldása (trombolízis) az infarktus gyógyulási esélyét jelentősen növeli. Ez indokolja a kezelés mielőbbi megkezdését. Szombathelyen a mentőszolgálat és a megyei kórház intenzív terápiás szakemberei szoros együttműködésben bevezették a vérrög feloldásának a rosszullét helyén történő megkezdését. Tehát a kivonuló mentősök a beteg lakásán, a munkahelyén vagy az utcán megkezdik a beavatkozást. Ezzel a módszerrel az infarktusos betegek hatékonyabb gyógyítását, életkilátásaik javulását érték el. MEDICINA NÉPSZABADSÁG 27 Csökkenhetnek a háziorvosok terhei Három év alatt megduplázódott a házivosi szolgálatokra fordított pénz. Az idén összesen 18 milliárd jut a 6 ezer 763 szolgálatnak, ami mégsem elegendő. Valószínűleg ezért is fogott hozzá a Népjóléti Minisztérium és az egészségbiztosító az alapellátás új finanszírozási rendszerének és a betegbeutalás új elveinek a kidolgozásához. A jövőben az orvosok fizetése nemcsak az ellátott betegek számától, hanem szakmai teljesítményeiktől is függ majd. A parlament hamarosan megtárgyalja a társadalombiztosítással kapcsolatos törvénycsomagot. Ennek egyik része az alapellátás orvosainak újfajta beutalási rendjére vonatkozik. A beutaló nélkül igénybe vehető szakellátások körét öt évvel ezelőtti rendelet szabályozza. Eszerint a betegek a különféle gondozókat, a nőgyógyászati, és szemüvegrendelés miatt a szemészeti szakrendeléseket kereshették föl. Természetesen sürgős esetekben valamennyi szakrendelő fogadja a betegeket. A jogszabály módosítói, bízva abban, hogy a betegek többsége ezután is az ellátásra jogosult orvosokat keresi fel, a beutalási rendszer kötöttségeinek feloldását célozták meg. Amennyiben megszületik a kormányrendelet, a biztosítottak - a sürgős betegellátáson túl - a háziorvosok beutalása nélkül kereshetik majd föl a bőrgyógyászati, a fülorr-gégészeti, a nőgyógyászati, az általános sebészeti és baleseti sebészeti, a szemészeti, az onkológiai és az urológiai szakrendeléseket. Hasonlóan vehetik igénybe az ideggondozók, a bőrés nemibeteg gondozók, a tüdőgondozók, az onkológiai gondozók keretében nyújtott orvosi ellátásokat. A népjóléti tárca és a biztosító szakemberei azonban azt hangsúlyozzák, hogy a továbbiakban is szükség lesz a betegeket gondozó háziorvosok informálására. Tehát szó sincs arról, hogy tekintélyük csorbát szenvedne. Sokkal inkább arról, hogy számos adminisztrációs munkától megkímélhetők lesznek, a biztosítottaknak pedig kevesebb orvosi szobába kell bekopogtatniuk egy-egy szakorvosi ellátás igénybevétele céljából. A rendelet hatályba lépésével valószínűleg nő majd a szakrendelőket felkeresők száma, amit a tb jövő évi költségvetésében is figyelembe vesznek. A háziorvosi szolgálatok finanszírozásában olyan változtatásokat terveznek, amelyek a betegnek jobb minőségű ellátást, az orvosnak pedig a ténylegesen elvégzett munkájához jobban igazodó fizetést biztosítanak. Mindkét fél igénye jogos, hiszen az egészségbiztosítónak a munkabérek után egységesen befizetett 19,5 százalékos munkáltatói és 4 százalékos munkavállalói járulék tetemes összeg, amiért minden biztosított - lakjon bárhol is az országban - közel azonos ellátást szeretne kapni. De nem lehet elítélni annak az orvosnak az elégedetlenségét sem, aki csupán azért keres kevesebbet más orvostársánál, mert „rossz ” körzet jutott neki. A háziorvosok fizetése korántsem haladja meg sokkal a közalkalmazotti törvényben előírt besorolási minimumokat. Csak kevesek fizetése éri el a havi bruttó 40-50 ezer forintot. Az egészségügyi kormányzat programjában jelentős helyet kap a betegségek megelőzése. Fontos szerepet szánnak a háziorvosoknak. Azzal azonban tisztában vannak, hogy a jó háziorvosi szolgálatok kialakításához szakképzett és jól megfizetett orvosokra, megfelelő műszerekre és diagnosztikai eszközökre van szükség. A biztosító is egyetért ezzel, anyagi érdeke is az diktálja, hogy a drága kórházi ápolás helyett a betegeket - ha az szakmailag is indokolt - a háziorvosi szolgálatok lássák el. Az egészségfinanszírozási rendszerben is preferálni kívánják a háziorvosi szolgálatok munkáját. Az alapellátás reformja a biztosítási kártyák bevezetésével kezdődött. A kártyapénzből - aminek összege változó, volt már 40 forint, sőt 54 is - jött és jön össze jelenleg is a praxis hivatalos bevételének kétharmada. A fennmaradó egyharmad bevétel a különféle területi pótlékokból - ez a városokban havi 4 ezer 500 forint, a tanyaviágban havi 9 ezer - jön össze. Emellett a praxis elhelyezkedésétől és nagyságától függően 20,-40 ezer forint közötti havi fix támogatást is kapnak a szolgálatok. Szakértők szerint hasznos lenne az óriás körzetek - előfordul a 2 ezer 700 beteges körzet is - létszámát csökkenteni. Elképzelések szerint az 1400-as körzet lenne az ideális. Ehhez a mostaninál több háziorvosi szolgálatra és háziorvosra lenne szükség. N. E. Ki fedezi...? Mindenkinek joga van az egészséghez és a gyógyuláshoz, mégis mindannyiunk életét fenyegetik azok a betegségek, melyekből ma még nincs gyógyulás. A veszélyt csak az eredményes gyógyszeripari kutatások csökkenthetik, elősegítve ezzel az élet minőségének javulását. A folyamatos kutatásnak köszönhetően évente születnek az új és egyre hatékonyabb gyógyszerek. A kutatásokra csak a gyógyszereladásokból származó bevétel nyújt fedezetet, ehhez sem az állam, sem az egyes intézmények nem adnak támogatást. A gyógyszergyárak így bevételeik mintegy 15 százalékát új gyógyszerek fejlesztésére fordítják. A kutatások összetettsége következtében emelkedő költségek ma már meghaladják a gyógyszerenkénti 300 millió dollárt. Csak összefogás eredményeként születhetnek meg az emberiséget fenyegető betegségek gyógyszerei. Minden egyes új gyógyszer mögött sok évnyi kutatómunka áll, hiszen csak minden tízezredik vegyületből születik gyógyszer. A kutatásorientált gyógyszergyárak közös célja, hogy minden beteg számára képesek legyenek előállítani a megelőzéshez, illetve a felépüléshez szükséges újabb gyógyszereket. Ki fedezi a gyermekeinket is fenyegető betegségek kutatásának költségeit? Az orvos és az Ön gyógyszerválasztásán is múlik, mennyi pénz jut kutatásra, így döntése nemcsak saját egészségét, hanem gyermeke későbbi sorsát is befolyásolja. Mindannyiunk egészsége érdekében legyen Ön is a kutatásorientált gyógyszergyárak partnere! Utat a kutatásnak! NEMZETKÖZI GYÓGYSZERGYÁRTÓK EGYESÜLETE MAGYARORSZÁG