Népszabadság, 1994. november (52. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-01 / 256. szám
32 oldal f ! Ára: 21,50 Ft NEPSZABADSAG 1994. november 1., kedd ORSZÁGOS NAPILAP 52. évfolyam, 256. szám, első kiadás Drágul a benzin és a gázolaj Mától jelentősen növekszik a motorbenzin és a háztartási tüzelőolaj ára, ugyanis a parlament döntése alapján emelkedik az üzemanyagok általános fogyasztási adója és környezetvédelmi díja. Ugyanakkor a világpiaci árak csökkennek, ezért a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (MOl) az általa forgalmazott motorbenzinek termelői árait (az áfa-emeléssel párhuzamosan) 1,70 forinttal csökkenti, ez mérsékli az adóváltozások drágító hatását. Az autósoknak így november 1-jén éjféltől 80,80 helyett 87 forintot kell fizetniük a 91-es ólmozott benzinért. A 95-ös ólommentes benzin litere eddig 82,80-ba került, mostantól 89 forintot kérnek érte. A 92-es oktánszámú ólmozott benzin litere eddig 87, ezután 91,20 forint, a 98-asé 88,80 helyett 93 forint. Ennek megfelelően az ólmozatlan benzinek áfája literenként 7,90 forinttal, az ólmozottaké 5,90 forinttal nőtt. A gázolaj ára a motorbenzinekhez hasonló szempontok mérlegelése alapján 5,30 forinttal nő literenként. A környezetvédelmi díj egységesen 80 fillérről egy forinra emelkedik. A Mal Rt. fenntartja magának a jogot, hogy a helyi piaci viszonyoktól függően - a fentiektől eltérő árakat alkalmazzon különböző helyen lévő kútjainál. R. Zs. Az EK megérti Közép-Európát külügyi tanácskozás Luxembourgban Az Európai Unió új kelet-európai politikájáról tanácskoztak tegnap Luxembourgban a tizenkettek, az EU-ba felvett négy EFTA-ország és az unióval már társulási szerződést aláírt hat kelet-európai állam külügyminiszterei. Az első ilyen jellegű eszmecserén a hatok véleményt mondhattak az EU új kelet-európai stratégiáját tartalmazó dokumentum tervezetéről, amit az unió decemberi esseni csúcsán fogadnak el. Kovács Luxembourgban megerősítette, hogy Bonn német-magyar-román konzultációt javasol Budapest és Bukarest alapszerződése ügyében. KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNKTÓL A luxembourgi fórumon hazánkat képviselő Kovács László külügyminiszter a tanácskozás előtt megbeszélést folytatott Jacques Santerral, az EU Bizottságának új elnökével. Kovács a személyes kapcsolatfelvétel jelentőségét hangsúlyozva úgy fogalmazott: reményeink szerint Santer elnöksége idején megkezdődhetnek, és eredményesen be is fejeződhetnek a hazánk teljes jogú EU-tagságát célzó tárgyalások. A magyar külügyminiszter vázolva Budapest integrációs politikáját kérte a Bizottság - adott esetben - anyagi, illetve az új elnök személyes támogatását e célok megvalósításához. Kovács szorgalmazta, hogy Brüsszel még az EU 1996-os kormányközi konferenciája előtt adjon hivatalos értékelést a magyar tagfelvételről, hogy az értekezlet után rögtön megkezdődhessenek az érdemi tárgyalások hazánk felvételéről. A még luxemburgi kormányfő Santer bizottsági elnökként nagy figyelemmel kívánja kísérni a kelet-európai államok integrációját. A politikus rámutatott: a kapcsolatok fejlődésére jó hatással lesz, hogy a jövőben egy személy - a holland Hans van der Broek - lesz felelős az EU és a kelet-európai államok közötti politikai-gazdasági szálak szorosabbá tételéért. Kovács és Santer végül jónak minősítették a magyar-luxemburgi kétoldalú viszonyt, kiemelve a magyar állam- és kormányfő, illetve az Országgyűlés elnökének jövőre esedékes luxembourgi látogatását. Az EU soros elnöki tisztét betöltő Klaus Kinkel német külügyminiszter a hétfői tanácskozást a társulás és a teljes jogú tagság közötti időszak kezdetének nevezte. Az integráció problémakörét „józanul és reálisan” megközelítő unió különös megértést tanúsít a kelet- és közép-európai országok átmeneti problémái iránt - mondta Kinkei, hangsúlyozva: az EU ahhoz kíván segítséget nyújtani, hogy a régió országai önmagukon segíthessenek. (Az EU... folytatás a 3. oldalon) A tengeri herkentyűk ára nem változik A vámemelés erősítheti a feketekereskedelmet Mától jelentősen növekszik a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vámja, ami a fogyasztói árakban hasonló változásokat okoz. A kormány célja a magyar mezőgazdaság védelme, valamint az emelésből várható 850 millió forintos többletbevétel. Az importőrök szerint azonban a vámok emelésének sok esetben nincs köze a hazai termékek védelméhez. A belföldi piacvédők sem fogadják egyértelmű örömmel az intézkedést A Plus'7 úr.'er-kereskedelmi Kft. üzen a vámváltozás miatt a várkiegészítő, extra élelmiszerek ára emelkedik a legjelentősebb mértékben - mondta Magyar Péter kereskedelmi igazgató. Egyes saláták vámja 12-ről 72 százalékra, a szőlőé 40-ről 60 százalékra nő. Az igazgató szerint érthetetlen, hogy az uborka, a padlizsán, a brokkoli és a paprika vámja jelentősen emelkedik, holott ezek a termékek télen egyáltalán nem szerezhetők be itthon. (A tengeri... folytatás az 5. oldalon) A rákok hátrafelé jönnek RÉDEI FERENC FELVÉTELE Reformok kezdeti állapotban A kormány megküldte az 1995. évi költségvetés tervezetét a parlamentnek A kormány hétfőn megküldte az Országgyűlésnek az 1995. évi költségvetésről szóló törvény javaslatát. A részletes kiadásokra és bevételekre vonatkozó kiegészítő mellékletek e héten készülnek el. A törvénytervezet nagyban eltér az elmúlt négy esztendő hasonló jogszabályaitól, és megjelenik benne az államháztartási reform számos eleme. A törvényhozók munkáját a korábbiaknál kissé áttekinthetőbb táblázatok segítik, az előterjesztés normaszövege azonban jóval részletesebb, mint bármely korábbi költségvetésé, s ez vélhetőleg nem fogja megkönnyíteni a honatyák munkáját. MUNKATÁRSUNKTÓL Az 1995. évi költségvetésről a kormány utoljára múlt csütörtökön tárgyalt a hétfő délelőtt az Országházba szállított vaskos kötetnyi törvényjavaslat már ezek következményeit is tartalmazza. Hiányoznak viszont az úgynevezett költségvetési fejezetek gazdálkodására vonatkozó részletes információk. Az 1995. évi költségvetési törvényjavaslat az államháztartási reform számos elemét magán viseli. Mindenekelőtt a kiadási főösszegben - s így a hiányban - nem szerepel a költségvetés 164,3 milliárd forintra rúgó tőketörlesztési kötelezettsége. Ezzel a magyar büdzsé megfelel a nemzetközi normáknak, összehasonlíthatóvá vált, és eleget tesz a nemzetközi pénzügyi szervezetek által használatos úgynevezett GFS-rendszer követelményeinek. Adósságtörlesztési kiadások nélkül tehát a költségvetés jövőre 1909,5 milliárd forintot költhet, s minthogy tervezett bevételei 1626,8 milliárd forintot tesznek ki, a deficit jövőre várhatóan 282,7 milliárd forint lesz. (Reformok... folytatás a 19. oldalon) Békési és Kuncze: A kormány megküldte, a parlament megkapta BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE Koalíciós médiakompromisszumok A korábbi megállapodás ellenére nem került szóba a médiatörvény-tervezet a koalíciós egyeztető tanács hétfői ülésén. Pető Ivánnak, az SZDSZ elnökének tájékoztatása szerint Horn Gyula kormányfő nem látta értelmét a további politikai egyeztetésnek. MUNKATÁRSAINKTÓL A tervezet ennek ellenére rövid időn belül a kormány elé kerülhet, mert szakértői szinten az SZDSZ és az MSZP álláspontja jelentősen közeledett a vitás kérdésekben. A koalíciós egyeztető tanács tagjai két héttel ezelőtt úgy döntöttek, hogy hétfőn térnek vissza a médiatörvény vitás pontjaira. Pető Iván pártelnök az ülés után elmondta, hogy ez elmaradt. Horn Gyula bejelentette ugyanis, hogy nem látja értelmét ezen a szinten a további politikai egyeztetésnek. Egyúttal a miniszterelnök megbízta az igazságügy-, illetve a művelődési és közoktatási minisztert, hogy közösen dolgozzák ki a törvénytervezetet. Az előterjesztést a közigazgatási államtitkári értekezletet követően vitatja meg a kormány. Ez a bejelentés váratlan volt - mondta Pető -, de szerinte így is van esély a kompromisszumra. A két párt szakértői sok vitás kérdésben közel kerültek a megegyezéshez, ezért rövid időn belül - akár két hét múlva - a kormány elé kerülhet az előterjesztés. Az SZDSZ elnökének továbbra is az a véleménye, hogy még a kormánydöntés előtt meg kell kezdeni a hatpárti egyeztetést a médiatörvényről. A két párt vezetőinek tegnapi megbeszélésén olyan „folyó ügyekről” volt szó, amelyekben még nem született döntés. Ezért azokról tegnap nem adtak tájékoztatást. (Nem tárgyalt... folytatás a 4. oldalon) Eddig csak szépséghibákat tárt fel a privatizációs vizsgálat A közpénzek felhasználását és a privatizációt felülvizsgáló tárcaközi albizottság hétfőn tartotta első olyan munkaülését, amelyen konkrét vizsgálati jelentéseket értékelt. Csiha Judit igazságügyi államtitkár, az albizottság vezetője lapunknak elmondta, hogy a napirenden levő hét privatizációs ügy közül többnél eljárási, belső szabályozási hibákat tártak fel, de fegyelmi, kártérítési vagy büntetőeljárás kezdeményezését nem tartották indokoltnak. Két cég privatizációjának bonyolultsága és kiterjedtsége miatt határidő-módosítást kértek a vizsgálatot végző szaktárcák. Egy hónappal ezelőtt hét vállalat privatizációját adta ki az albizottság felülvizsgálatra a szaktárcáknak. Ezek közül kettőnél november 21-ig kérték a határidő kitolását az érintett szaktárcák a vizsgálat kiterjedtsége és bonyolultsága miatt. A Fenyves Szálló, a Pátria Nyomda, a Csokonai Könyvkiadó privatizációjának most lezárt vizsgálatával kapcsolatban Csiha Judit elmondta: előfordult olyan eset, hogy a pályázat elbírálása után és a szerződéskötés előtt pályázati feltételt módosított az ÁVÜ. Ez belső szabályzatai és a vonatkozó törvények szerint nem tekinthető súlyos törvényszegésnek, de mindenképpen inkorrekt magatartás a pályázókkal szemben. Az albizottság emiatt azt javasolja a privatizációs törvényt előkészítő szakértőknek, hogy írják elő: a pályázati feltételekhez képest nem változhat a szerződéskötési feltétel, nem változhat a vételár összege, kiegyenlítési módja és határideje. Az üzleti élet tisztasága megköveteli ugyanis, hogy mindenki egyértelmű feltételek ismeretében vehessen részt a pályázaton. Csiha Judit megemlítette, hogy a vizsgálat nem minden esetben találta meg az ÁVÜ irattárában a döntést megelőző és megalapozó közbülső fórumok jegyzőkönyveit. (Eddig csak... folytatás a 4. oldalon) Nemzetbiztonsági törvénycsúszás? Nem kizárt, hogy a várakozásokkal ellentétben az idén már nem lesz nemzetbiztonsági törvény, az illetékes miniszter azonban bizakodik. MUNKATÁRSAINKTÓL Már a nemzetbiztonsági bizottság legutóbbi zárt ülésén felvetődött, hogy a tárcaközi egyeztetések után a kormány két olvasatban tárgyaljon az előterjesztésről, s így e két olvasat között a bizottságnak ismét lehetősége lenne áttekinteni a törvényjavaslatot. Értesüléseink szerint a várható elhúzódás egyik oka a két tárca - a rendőrséget felügyelő BM és a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter nem teljes egyetértése volt a titkosszolgálatok feladatának meghatározásában. Mostanra alakul csak ki a lényegi konszenzus abban, hogy a rendőrség mellett az NBH-ra is szükség van a szervezett bűnözés felderítésében. A máig vitatott témák közé tartozik, hogy ki engedélyezze a titkosszolgálati eszközök használatát. (Nemzetbiztonsági... folytatás a 4. oldalon) A FBI-kiképzők jönnek A Népszabadság információi szerint vasárnap óta Budapesten tartózkodik Alan Ringgold, az FBI szakmai igazgatóhelyettese. Ringgold az ORFK vezetőivel arról tárgyal, milyen segítséget tud nyújtani a Szövetségi Nyomozóiroda a magyar rendőrség kiképzéséhez. Az előzetes tervekben az szerepel, hogy magyar rendőrök továbbra is részt vehetnek különleges kiképzéseken az USA-ban, valamint, hogy az FBI kiképzőtiszteket küld Magyarországra.