Népszabadság, 1994. november (52. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-01 / 256. szám
4 NÉPSZABADSÁG Nemzetbiztonsági törvénycsúszás? ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A BM-álláspont - magukat megnevezni nem kívánó szakértők szerint - a rendőrségi törvény mintájára, bírói engedélyezésre hajlik, az NBH-t felügyelő miniszter az igazságügyminiszteri engedélyezésre. A nézetkülönbségek, amelyek a közigazgatási államtitkári értekezleten is megmutatkoztak, nem áthidalhatatlanok. Katona Béla miniszter másoknál optimistább; a téma a koalíciós partnerek elé kerül, s szerdán is, amikor Kuncze Gábor vezetésével ülésezik a nemzetbiztonsági kabinet, keresni fogják a kompromisszumot. Ha az egyeztetések eredményesek, újra a közigazgatási államtitkárok, majd a kormány elé megy a tervezet. Katona szerint így lehet remény arra, hogy a törvényt az idén megalkossa a parlament. RÖVIDEN________ Egy katonai kerülettel kevesebb Megszűnik a kaposvári katonai parancsnokság, összefüggésben a tárca költségvetésének csökkenésével, a honvédség szerkezeti átalakításával - jelentette be tegnap Keleti György honvédelmi miniszter Kaposváron. Magyarországon a jövőben csak két katonai kerület lesz. Keleti bejelentette: felmenti tisztségéből a II. katonai kerület parancsnokát, Preininger Ambrus vezérőrnagyot, akit a szárazföldi csapatok parancsnokává nevez ki. A miniszter Szegedi Tibor vezérőrnagyot légvédelmi és repülő főszemlélővé nevezte ki. (Tudósítónktól) Határőrség: vitatott átszervezés A határőrséget nem lehet az egyik pillanatról a másikra átszervezni - mondta Molnár Attila, a Hivatásos Határőrök Szakszervezetének elnöke azon a sajtótájékoztatón, amelyen a határőrség átszervezésével kapcsolatos kifogásaikat ismertették az újságírókkal. A szakszervezet az átszervezést megalapozatlannak, elhamarkodottnak, a valós helyzetet figyelmen kívül hagyónak tartja. Ellenvéleményüket Kuncze Gábor belügyminiszterhez írt levelükben is megfogalmazták. A tájékoztatón jelen volt a Határőrség Országos Parancsnokságának képviseletében Kiss Kálmán vezérőrnagy, aki elmondta, hogy a határőrséget 1989 óta folyamatosan szervezik át, ez 1995. december 31- ig fejeződik be. Elképzeléseiket a szakszervezettel két ízben is megvitatták, ám konszenzus nem jött létre. (K. G.) Alapítvány a megbékélésért Az 1956-os forradalom néhány résztvevője és parlamenti képviselők egy csoportja létrehozta a Megbékélés Emlékmű Alapítványt. Az alapítvány célja az 1956-os forradalommal kapcsolatos társadalmi megbékélés elősegítése és emlékmű állítása a forradalomban elesettek tiszteletére. Az alapító tagok között van Dornbach Alajos, Fodor Gábor, Hegedűs B. András, Roszik Gábor, Vásárhelyi Miklós és Vitányi Iván. Az alapítvány november 2-án fél négykor a Köztársaság tér közepén elhelyezett alapkőnél, majd fél ötkor a Kossuth téren, az 1956 október 25-i sortűz áldozatainak emléktáblájánál koszorút helyez el. Új belkervezér Berényi Lajos, az IKM helyettes államtitkára a belkereskedelem új irányítója. A változtatásra azért volt szükség, mert - mint arról már hírt adtunk - az ágazattal korábban foglalkozó helyettes államtitkárt, Schagrin Tamást Pál Lászó ipari miniszter tegnapi hatállyal kinevezte az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnökévé. (MTI) Vita a Házban a tb-alapokról Az Országgyűlés hétfői plenáris ülésének kezdetén Torgyán József, az FKGP elnöke és parlamenti frakcióvezetője annak a véleményének adott hangot, hogy Ózdon társadalmi robbanás alakulhat ki, amit a parlament nem nézhet tétlenül. Torgyán példaként említette, hogy számos munka nélküli családot azért lakoltattak ki a hatóságok Ózdon, mert képtelenek voltak kifizetni a villany- és fűtésszámlát. A kisgazdák elnöke bejelentette: Amennyiben a kormány nem tesz semmit Ózdért, akkor az FKGP fog cselekedni, de abban nem lesz köszönet. Torgyán szavaira reagálva Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter elmondta: a kormány mindent megtesz azért, hogy az ózdi Foglalkoztatási Társaság közel 1650 dolgozójából ne kelljen senkit elbocsátani. A kabinet az elmúlt héten 60 millió forint átmeneti támogatást utalt át, és úgy határozott, hogy az év végéig el kell készíteni a borsodi regionális válságkezelő programot. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke ezután bejelentette, a kormány benyújtotta a parlamentnek a jövő évi költségvetési törvény, valamint a környezetvédelmi törvény tervezetét. Jegyzői bejelentésként elhangzott, az alkotmányügyi bizottság úgy határozott, hogy Kósa Lajos (Fidesz) önálló képviselői indítványát többségi támogatás hiányában a T. Ház nem veszi napirendjére. Mint ismeretes, a javaslat a képviselők összeférhetetlenségének szabályait tartalmazza. A Fidesz azonban kérte az előterjesztés tárgysorozatba vételét, amiről az Országgyűlésnek kedd délután kell szavaznia. A törvényhozás ezután folytatta az ügyészi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvényjavaslat általános vitáját, amely részletesen szabályozza az ügyészségi dolgozók jogállását és munkakörülményeit. Az előterjesztés szerint a legfőbb ügyészt az Országgyűlés hat évre választja. Helyettesét pedig a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki. Az ügyészeket vezetői munkakörbe - a legfőbb ügyész helyettesei kivételével - a legfőbb ügyész, illetve a katonai főügyész nevezi ki. A javaslat azt is rögzíti, hogy az ügyész nem lehet tagja pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathat. A vitában a kormánypártok támogatták, az MDF, az FKGP és a KDNP azonban határozottan elutasította az előterjesztést. Az ellenzéki pártok leginkább azt kifogásolták, hogy az ügyészség alkotmányos helyzetének rendezése előtt akarja a kormány és a koalíció szabályozni a szolgálati viszonyt úgy, hogy közben több helyen érinti az alkotmányt. A törvényjavaslat nem szabályozza a legfőbb ügyésznek és helyetteseinek felmentését, ugyanakkor bővíti a köztársasági elnök hatáskörét, mégpedig egy feles törvényben. Balsai István (MDF), Torgyán József (FKGP) és Gáspár Miklós (KDNP) egyöntetűen úgy vélte, a kormány a szolgálati törvény benyújtásával „lopakodó alkotmányozást” akar végrehajtani. Koalíciós részről Csizmadia László (MSZP) hangsúlyozta, hogy a legfőbb ügyésznek és helyetteseinek felmentését külön törvényben kell majd szabályozni, ugyanúgy, ahogy az alkotmánybírák, az állampolgári jogok általános országgyűlési biztosának, az Állami Számvevőszék elnökének és a Magyar Nemzeti Bank elnökének felmentését. Hack Péter (SZDSZ) visszautasította, hogy a koalíció „lopakodó alkotmányozást” végezne, hiszen - mint mondta - a szolgálati törvény tervezete összhangban van az alaptörvénnyel. A társadalombiztosítási alapok kinnlevőségeinek egyszeri rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitájában az ellenzéki képviselők kivétel nélkül elutasították a tervezetet. Selmeczi Gabriella a Fidesz, Lányi Zsolt a kisgazdák és Szilágyiné Császár Terézia a kereszténydemokraták nevében egyaránt erkölcstelennek minősítette azt az elképzelést, hogy kapjanak kedvezményt azok a gazdálkodók, akik társadalombiztosítási tartozásukat meghatározott időn belül rendezik. Lányi Zsolt szerint ez precedenst teremtene arra, hogy érdemes nem fizetni. Szilágyiné arra utalt, hogy ennek a pénznek jelentős része ellenőrizhetetlen úton magánzsebbe vándorolt, amit most a tervezet törvényesítene. Pusztai Erzsébet (MDF) az alkotmányra és a büntető törvénykönyvre hivatkozva hangsúlyozta, hogy így a kormány is bűnrészessé válhat társadalombiztosítási csalásban, azzal, hogy kedvezményezi a nem fizetőket. Sirály Péter (MSZP) azzal érvelt a javaslat mellett, hogy ez egy tiszta helyzetet teremtő adóskonszolidáció első lépése lenne. Nem tartotta megoldásnak azt, hogy a tb - élve törvény adta lehetőségével - tömegesen indítson csőd- és felszámolási eljárásokat a nem fizetőkkel szemben. Napirend után Csépe Béla (KDNP) szólalt fel, aki az 1944- es délvidéki mészárlás mártírjaira emlékezett. Az Országgyűlés néhány perccel 18 óra előtt berekesztette hétfői ülését. B. Z.-Hámor Szilvia Az MDF parlamenti frakciója hétfőn egyetértett azzal az alkotmánymódosítással, hogy 11 fős legyen az Alkotmánybíróság. A frakció tagjai ugyanakkor azt is hangoztatták, hogy az előző parlamenti ciklus alatt - a jelenlegi kormánypártokkal is egyetértésben - az Alkotmánybíróság vezetőinek jelenlétében már született egy megegyezés arról, hogy a testület kilencfős legyen. Szabó Iván frakcióvezető az MTI-nek elmondta: képviselőcsoportja november 12-én frakcióhétvégét tart. A frakcióülésen nem került szóba az, hogy ügyvezető elnökké választása esetén megváljon-e a frakcióvezetői poszttól. E két tisztség ellátása belefér az idejébe - mondta. Utalt arra is, hogy Pető Iván és Torgyán József egy személyben frakcióvezető és pártelnök, sőt Horn Gyula miniszterelnökként ellátja a pártelnöki funkciót is. Az előzetes tervektől eltérően hétfői ülésén nem véglegesítette a képviselői összeférhetetlenségről vallott álláspontját a szocialista frakció. A vélemények feltárására kérdőívet osztottak ki a törvényhozóknak. A képviselők a Fidesz, az MSZP és az SZDSZ elképzelései közül választhatják ki, hogy melyik megoldással értenének egyet. Végleges álláspontját a válaszok összesítése alapján alakítja ki a frakció. Kritikus helyzetbe került a Balaton, gyors beavatkozást igényel, éppen ezért az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága felkéri a kormányt, hogy a tó ökológiai védelmére és a vízminőség javítására hozott intézkedési terv kidolgozásán kívül 1995. június 30-i határidővel készítse el a Balaton térségére vonatkozó törvénytervezetet. A bizottság felkéri a kormányt, hogy november 30-ig számoljon be a térség helyzetéről. HAZAI KÖRKÉP Horn aggódik a kárpótoltakért A kormányszóvivői iroda szerint Horn Gyula miniszterelnök egyre nyugtalanítóbbnak tartja a kárpótlási jegyek tőzsdei árfolyamának tartós csökkenését, ezért levélben fordult a privatizációs kormánybiztoshoz, hogy mielőbb tekintse át a lehetséges intézkedéseket az ÁV Rt. és az ÁVÜ vezetőivel. A kormányfő véleménye szerint a kárpótlási jegyek árfolyamesését az is okozza, hogy az elmúlt hónapokban csökkent az állami privatizációs kínálat, és egyúttal nőtt a spekuláció. Horn a kormánybiztos figyelmébe ajánlja, hogy a kárpótlási jegy ellenében felkínált állami vagyon értékesítési feltételeiben különbséget kell tenni az eredeti kárpótoltak és örökösei, továbbá a szövetkezetek, illetve a másodlagos jegybirtokosok között. Oly módon, hogy a kárpótlási jegy ellenében értékesítendő tíz-, illetve húszszázalékos mértékű vagyonrészen felül további tíz-, illetve húszszázalékos vagyonrész legyen megvásárolható, de kizárólag eredeti jegybirtokosok számára. Fel kell gyorsítani a kárpótlásra jogosultak érdekében az országos közszolgáltató cégek privatizációját. A mezőgazdasági szövetkezetek részére a birtokukban lévő kárpótlási jegyek ellenében az élelmiszer-ipari cégekből kínálatot kell felajánlani. Meg kell vizsgálni a regionális társaságok Matávtól vásárolt vagyona ellenértékének kárpótlási jegyekkel történő kiegyenlítési lehetőségét. Horn ugyancsak levélben kérte Lakos László földművelésügyi minisztert, hogy mielőbb terjesszen a kormány elé olyan törvénymódosítási javaslatot, amely bővíti azoknak a körét, akik kárpótlási jegyeiket életjáradékra kívánják váltani. A javaslat értelmében 65- ről 60 évre kellene leszállítani az érintettek életkorának határát. Célszerű lenne a 90 napos mérlegelési határidőt egy évre felemelni. Minderről megkérdeztük Bariha Ferenc privatizációs kormánybiztost, aki érdemben nem kívánta kommentálni a miniszterelnök javaslatát. Mint elmondta, még nem volt ideje tanulmányozni Horn felhívását. Azt azonban leszögezte: sürgősen megtesznek minden szükséges intézkedést, melyeket a miniszterelnök kér. Legelők és állatorvosok a T. Ház előtt A parlament ma kezdi tárgyalni a szövetkezeti törvény módosítását. Erről a jogszabályról és a földművelésügyi tárca egyéb törvényalkotási eredményeiről-elképzeléseiről számoltak be tegnap az érintett minisztériumok tisztségviselői. Bejelentették: a jövő évi költségvetés tervezetében az ideinél hatmilliárddal többet, 75 milliárd forintot terveznek adni az agráriumnak. Kiss Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára bejelentette: még az idén elfogadja a parlament a földkiadó és földrendező bizottságokról szóló, valamint a szövetkezeti törvény módosítását. Új jogszabályt is alkotnak: az előző kormány előkészítése alapján szavaznak a honatyák az úgynevezett hegyközségek - hatósági jogkörrel felruházott, kötelező tagságú borminőségvédő köztestületek alakulásáról. Rövidesen dönthet a Ház arról is: elfogadja-e a tárca javaslatát a mezőgazdaságot támogató pénzügyi alapok összevonásáról. Az államtitkár beszámolt a minisztérium jövő évi törvényhozási terveiről is. Elmondta: 1995-ben kerül majd az Országgyűlés elé az állategészségügyről, az állatorvosi kamaráról, az élelmiszerekről, a takarmányok előállításáról, a legelőkről, az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló tervezet. Bejelentette: az agrártárca több ponton is módosítani kívánja a privatizációs törvény új tervezetét. Az FM állásfoglalása szerint ugyanis a készpénz mellett továbbra is el kellene fogadni a kárpótlási jegyeket. Minderre nem kívánt reagálni Simóka Kálmánna, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. Arról azonban beszámolt: az idénre eredetileg tervezett 57 milliárd forintos költségvetési támogatással szemben a pótköltségvetés további 12 milliárdot juttatott az ágazatnak. - Jövőre mindez 75 milliárdra egészül ki - jelentette ki a helyettes államtitkár. A. R. 1994. november 1., kedd Nem tárgyalt a koalíciós egyeztető tanács a médiáról ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Körvonalazódni látszik a kompromisszum a médiatörvény-javaslat ügyében - nyilatkozta lapunknak Jánosi György, a művelődési tárca politikai államtitkára. A szocialista politikus szerint a javaslatot még az idén benyújtják az Országgyűlésnek. Jánosi munkatársunknak elmondta, hogy a médiatörvényjavaslat egyeztetése a koalíciós egyeztető tanácstól átkerült a szakértőkhöz. Az eltérő álláspontok ugyanis elsősorban szakmai kérdéseket érintettek, amelyek fölött a döntést nem minden esetben vállalhatta a politikai egyeztető fórum. Az államtitkár szerint a kompromisszum az alapvető kérdésekben már körvonalazódik. Ezek között említette a rádió és televízió jogállását, azt, hogy közalapítvány vagy egyszemélyes részvénytársaság formájában működjön-e a két intézmény. A két álláspont nem zárja ki egymást - szögezte le Jánosi. Ugyanis létrejöhetnek egyszemélyes részvénytársaságok, párhuzamosan a közalapítványokkal. Ebben az esetben kuratórium gyakorolná a korlátozott tulajdonosi jogokat. Az intézmények vezetőinek kinevezése kérdésében az SZDSZ álláspontja szerint a parlamentnek kellene döntenie. Az MSZP viszont úgy véli, hogy ez később számos problémát vetne fel. Például azt, hogy rendszeressé válhatnának a parlamenti viták az elnökök tevékenységéről, az esetleges visszahívási kezdeményezések pedig újabb médiaháborúhoz vezetnének. Ezért a szocialisták szerint a közalapítvány kuratóriumát kell jelentős jogosítványokkal felruházni, s elég, ha a kuratórium tagjait választja az Országgyűlés. Az államtitkár a harmadik fontos kérdésnek nevezte, hogy egy vagy két csatornával működjön-e a közszolgálati televízió. Mint mondta: az erről szóló döntést viszont időben el lehet tolni, s ez lehet a két párt közötti kompromisszum alapja. K. J. T.-Zs. A. Eddig csak szépséghibákat tárt fel a privatizációs vizsgálat ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Csiha Judit tájékoztatása szerint munkájuk megkezdése óta az albizottsághoz körülbelül 50 bejelentés érkezett, ezeknek egyharmada nem tartozik illetékességi körükbe, mert önkormányzati döntések jogszerűségét kérdőjelezik meg. Az ilyen bejelentéseket az illetékes önkormányzat pénzügyi ellenőrzéséhez, illetve költségvetési pénzek felhasználása esetén az Állami Számvevőszékhez továbbítják. A bejelentések második harmada, az úgynevezett „slágerügyekre”, a Nikex, a Gerbeaud-ház, az Autóker, illetve a cukorgyárak privatizációjára vonatkozik. Annak ellenére, hogy az említett ügyeket már sok szervezet vizsgálta, az albizottság november-decemberben foglalkozni fog velük. Ha új szempontok merülnek fel velük kapcsolatban, továbbítják őket a vizsgálatot lefolytató illetékes szaktárcához. A harmadik harmadba azok a bejelentések tartoznak, amelyek az ÁVÜ júniusi, körülbelül 300 cégre kiterjedő gyors vizsgálatában nem szerepeltek. Az észrevételek megalapozottságát az albizottság megvizsgálja, és ha szükséges, vizsgálatot kezdeményez az érintett szaktárcák bevonásával. Zsoldos Attila Polgármester és/vagy képviselő? Alkotmányos-e a polgármesteri és az országgyűlési képviselői megbízatás összeférhetetlenségét feloldó törvénymódosítás? Az Alkotmánybíróság főtitkára lapunknak elmondta: nem kizárt, hogy a testület mai teljes ülésén választ ad a kérdésre. Az új összetételű Országgyűlés egyik első döntése volt július elején, hogy módosította a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseit részletező 1990-es törvényt. A korrekcióval a polgármestereknek nem kellett a két tisztség közül az egyikről lemondaniuk. Az eredeti szabályozás alkotmányosságát firtatva egyébként annak idején Demszky Gábor főpolgármester az Alkotmánybírósághoz fordult, de indítványát a bírák elutasították, mondván, az összeférhetetlenség kimondása nem ütközik az alaptörvény előírásaiba. Demszkynek ezért négy évvel ezelőtt le kellett mondania képviselőségéről. Miután az új Országgyűlés törölte az összeférhetetlenséget kimondó szabályt, az MDF parlamenti frakciója fordult aggályaival az alkotmánybírákhoz. - Nem kizárt, hogy a testület keddi teljes ülésén határozatot hoz az ügyben - nylatkozta lapunknak Holló András főtitkár, így hat héttel az önkormányzati választások előtt pont kerülhet a vita végére. A. S. Fidesz: név szerinti szavazást az összeférhetetlenségről A Fidesz név szerinti szavazást kér a párt törvényjavaslatáról, amelyben a parlamenti képviselők összeférhetetlenségét szabályozták volna. A parlament alkotmányügyi bizottsága korábban elvetette a fideszes előterjesztést, a Fidesz, az SZDSZ és az MDF képviselői támogatták, az MSZP ellene szavazott, a KDNP és az FKGP ugyanakkor tartózkodott a véleménynyilvánítástól . A Fidesz hétfői sajtótájékoztatóján bejelentették, hogy a képviselőcsoport felszólítja a pénzügyminisztert, vonja vissza a tb-önkormányzatok kintlévőségeinek rendezéséről szóló parlamenti előterjesztést. A fiatal demokraták számára elfogadhatatlan, hogy a nem fizetők egy részének egyszerűen elengedjék tb-tartozásuk meghatározott hányadát. Kételkedve fogadják azt az érvelést, hogy egyszeri és megismételhetetlen megoldásról van szó. Lehet, hogy ezzel az önkormányzatok hozzájutnak néhány tízmillió forinthoz, ám a kormány és a parlament precedenst teremt rá, hogy érdemes az államnak tartozni. A Fidesz szerint a tervezett megoldás ráadásul elsősorban a nagyvállalatoknak kedvez. Arra ugyanis még nem volt példa, hogy egy állami vállalat vezetőjének a gépkocsiját lefoglalják a cég tbtartozásainak fejében, az adós vállalkozókat viszont komolyan fenyegeti ez a veszély. A tájékoztatón elhangzott továbbá, hogy a Fidesz kezdeményezni fogja a külügyi bizottságban annak megvitatását, miért romlik Magyarország és a NATO kapcsolata. F. Gy. A.