Népszabadság, 1994. november (52. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-01 / 256. szám

4 NÉPSZABADSÁG Nemzetbiztonsági törvénycsúszás? ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A BM-álláspont - magukat megnevezni nem kívánó szakér­tők szerint - a rendőrségi tör­vény mintájára, bírói engedé­lyezésre hajlik, az NBH-t fel­ügyelő miniszter az igazságügy­miniszteri engedélyezésre. A nézetkülönbségek, amelyek a közigazgatási államtitkári érte­kezleten is megmutatkoztak, nem áthidalhatatlanok. Katona Béla miniszter má­soknál optimistább; a téma a koalíciós partnerek elé kerül, s szerdán is, amikor Kuncze Gá­bor vezetésével ülésezik a nem­zetbiztonsági kabinet, keresni fogják a kompromisszumot. Ha az egyeztetések eredményesek, újra a közigazgatási államtitká­rok, majd a kormány elé megy a tervezet. Katona szerint így le­het remény arra, hogy a tör­vényt az idén megalkossa a par­lament. RÖVIDEN________ Egy katonai kerülettel kevesebb Megszűnik a kaposvári katonai parancsnokság, összefüggésben a tárca költségvetésének csök­kenésével, a honvédség szerke­zeti átalakításával - jelentette be tegnap Keleti György honvé­delmi miniszter Kaposváron. Magyarországon a jövőben csak két katonai kerület lesz. Keleti bejelentette: felmenti tisztségé­ből a II. katonai kerület pa­rancsnokát, Preininger Ambrus vezérőrnagyot, akit a szárazföl­di csapatok parancsnokává ne­vez ki. A miniszter Szegedi Tibor vezérőrnagyot légvédelmi és repülő főszemlélővé nevezte ki. (Tudósítónktól) Határőrség: vitatott átszervezés A határőrséget nem lehet az egyik pillanatról a másikra át­szervezni - mondta Molnár Atti­la, a Hivatásos Határőrök Szak­­szervezetének elnöke azon a saj­tótájékoztatón, amelyen a határ­őrség átszervezésével kapcsola­tos kifogásaikat ismertették az újságírókkal. A szakszervezet az átszervezést megalapozatlannak, elhamarkodottnak, a valós hely­zetet figyelmen kívül hagyónak tartja. Ellenvéleményüket Kuncze Gábor belügyminiszter­hez írt levelükben is megfogal­mazták. A tájékoztatón jelen volt a Határőrség Országos Pa­rancsnokságának képviseleté­ben Kiss Kálmán vezérőrnagy, aki elmondta, hogy a határőrsé­get 1989 óta folyamatosan szer­vezik át, ez 1995. december 31- ig fejeződik be. Elképzeléseiket a szakszervezettel két ízben is megvitatták, ám konszenzus nem jött létre. (K. G.) Alapítvány a megbékélésért Az 1956-os forradalom néhány résztvevője és parlamenti kép­viselők egy csoportja létrehozta a Megbékélés Emlékmű Alapít­ványt. Az alapítvány célja az 1956-os forradalommal kap­csolatos társadalmi megbékélés elősegítése és emlékmű állítása a forradalomban elesettek tisz­teletére. Az alapító tagok kö­zött van Dornbach Alajos, Fo­dor Gábor, Hegedűs B. András, Roszik Gábor, Vásárhelyi Mik­lós és Vitányi Iván. Az alapít­vány november 2-án fél négy­kor a Köztársaság tér közepén elhelyezett alapkőnél, majd fél ötkor a Kossuth téren, az 1956 október 25-i sortűz áldozatai­nak emléktáblájánál koszorút helyez el. ­Új belkervezér Berényi Lajos, az IKM helyettes államtitkára a belkereskedelem új irányítója. A változtatásra azért volt szükség, mert - mint arról már hírt adtunk - az ága­zattal korábban foglalkozó he­lyettes államtitkárt, Schagrin Tamást Pál Lászó ipari minisz­ter tegnapi hatállyal kinevezte az Országos Idegenforgalmi Hi­vatal elnökévé. (MTI) Vita a Házban a tb-alapokról Az Országgyűlés hétfői plenáris ülésének kezdetén Torgyán Jó­zsef, az FKGP elnöke és parla­menti frakcióvezetője annak a véleményének adott hangot, hogy Ózdon társadalmi robba­nás alakulhat ki, amit a parla­ment nem nézhet tétlenül. Tor­gyán példaként említette, hogy számos munka nélküli családot azért lakoltattak ki a hatóságok Ózdon, mert képtelenek voltak kifizetni a villany- és fűtésszám­lát. A kisgazdák elnöke bejelen­tette:­­ Amennyiben a kormány nem tesz semmit Ózdért, akkor az FKGP fog cselekedni, de ab­ban nem lesz köszönet. Torgyán szavaira reagálva Kósáné Kovács Magda munka­ügyi miniszter elmondta: a kor­mány mindent megtesz azért, hogy az ózdi Foglalkoztatási Társaság közel 1650 dolgozójá­ból ne kelljen senkit elbocsáta­ni. A kabinet az elmúlt héten 60 millió forint átmeneti támoga­tást utalt át, és úgy határozott, hogy az év végéig el kell készí­teni a borsodi regionális válság­­kezelő programot. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke ezután bejelentette, a kormány benyújtotta a parla­mentnek a jövő évi költségvetési törvény, valamint a környezet­védelmi törvény tervezetét. Jegyzői bejelentésként elhang­zott, az alkotmányügyi bizottság úgy határozott, hogy Kósa Lajos (Fidesz) önálló képviselői indít­ványát többségi támogatás hiá­nyában a T. Ház nem veszi napi­rendjére. Mint ismeretes, a ja­vaslat a képviselők összeférhe­tetlenségének szabályait tartal­mazza. A Fidesz azonban kérte az előterjesztés tárgysorozatba vételét, amiről az Országgyűlés­nek kedd délután kell szavaznia. A törvényhozás ezután folytatta az ügyészi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvényjavaslat általános vitáját, amely részletesen szabá­lyozza az ügyészségi dolgozók jogállását és munkakörülmé­nyeit. Az előterjesztés szerint a legfőbb ügyészt az Országgyűlés hat évre választja. Helyettesét pedig a legfőbb ügyész javasla­tára a köztársasági elnök hatá­rozatlan időre nevezi ki. Az ügyészeket vezetői munkakörbe - a legfőbb ügyész helyettesei ki­vételével - a legfőbb ügyész, il­letve a katonai főügyész nevezi ki. A javaslat azt is rögzíti, hogy az ügyész nem lehet tagja párt­nak, és politikai tevékenységet nem folytathat. A vitában a kormánypártok támogatták, az MDF, az FKGP és a KDNP azonban határozot­tan elutasította az előterjesz­tést. Az ellenzéki pártok legin­kább azt kifogásolták, hogy az ügyészség alkotmányos helyze­tének rendezése előtt akarja a kormány és a koalíció szabá­lyozni a szolgálati viszonyt úgy, hogy közben több helyen érinti az alkotmányt. A törvényjavas­lat nem szabályozza a legfőbb ügyésznek és helyetteseinek fel­mentését, ugyanakkor bővíti a köztársasági elnök hatáskörét, mégpedig egy feles törvényben. Balsai István (MDF), Torgyán József (FKGP) és Gáspár Mik­lós (KDNP) egyöntetűen úgy vélte, a kormány a szolgálati törvény benyújtásával „lopako­dó alkotmányozást” akar vég­rehajtani. Koalíciós részről Csizmadia László (MSZP) hangsúlyozta, hogy a legfőbb ügyésznek és helyetteseinek fel­mentését külön törvényben kell majd szabályozni, ugyanúgy, ahogy az alkotmánybírák, az állampolgári jogok általános országgyűlési biztosának, az Állami Számvevőszék elnöké­nek és a Magyar Nemzeti Bank elnökének felmentését. Hack Péter (SZDSZ) visszautasította, hogy a koalíció „lopakodó al­kotmányozást” végezne, hiszen - mint mondta - a szolgálati törvény tervezete összhangban van az alaptörvénnyel. A társadalombiztosítási ala­pok kinnlevőségeinek egyszeri rendezéséről szóló törvényja­vaslat általános vitájában az el­lenzéki képviselők kivétel nél­kül elutasították a tervezetet. Selmeczi Gabriella a Fidesz, Lányi Zsolt a kisgazdák és Szi­lágyiné Császár Terézia a ke­reszténydemokraták nevében egyaránt erkölcstelennek minő­sítette azt az elképzelést, hogy kapjanak kedvezményt azok a gazdálkodók, akik társadalom­­biztosítási tartozásukat megha­tározott időn belül rendezik. Lányi Zsolt szerint ez prece­denst teremtene arra, hogy ér­demes nem fizetni. Szilágyiné arra utalt, hogy ennek a pénz­nek jelentős része ellenőrizhe­tetlen úton magánzsebbe ván­dorolt, amit most a tervezet tör­vényesítene. Pusztai Erzsébet (MDF) az alkotmányra és a büntető törvénykönyvre hivat­kozva hangsúlyozta, hogy így a kormány is bűnrészessé válhat társadalombiztosítási csalás­ban, azzal, hogy kedvezményezi a nem fizetőket. Sirály Péter (MSZP) azzal érvelt a javaslat mellett, hogy ez egy tiszta hely­zetet teremtő adóskonszolidá­ció első lépése lenne. Nem tar­totta megoldásnak azt, hogy a tb - élve törvény adta lehetősé­gével - tömegesen indítson csőd- és felszámolási eljáráso­kat a nem fizetőkkel szemben. Napirend után Csépe Béla (KDNP) szólalt fel, aki az 1944- es délvidéki mészárlás mártír­jaira emlékezett. Az Országgyű­lés néhány perccel 18 óra előtt berekesztette hétfői ülését. B. Z.-Hámor Szilvia Az MDF parlamenti frakciója hétfőn egyetértett azzal az alkotmánymó­dosítással, hogy 11 fős legyen az Alkotmánybíróság. A frakció tagjai ugyanakkor azt is hangoztatták, hogy az előző parlamenti ciklus alatt - a jelenlegi kormánypártokkal is egyetértésben - az Alkotmánybíróság vezetőinek jelenlétében már született egy megegyezés arról, hogy a testü­let kilencfős legyen. Szabó Iván frakcióvezető az MTI-nek elmondta: képviselőcsoportja no­vember 12-én frakcióhétvégét tart. A frakcióülésen nem került szóba az, hogy ügyvezető elnökké választása esetén megváljon-e a frakcióvezetői poszttól. E két tisztség ellátása belefér az idejébe - mondta. Utalt arra is, hogy Pető Iván és Torgyán József egy személyben frakcióvezető és pártel­nök, sőt Horn Gyula miniszterelnökként ellátja a pártelnöki funkciót is. Az előzetes tervektől eltérően hétfői ülésén nem véglegesítette a kép­viselői összeférhetetlenségről vallott álláspontját a szocialista frakció. A vélemények feltárására kérdőívet osztottak ki a törvényhozóknak. A képviselők a Fidesz, az MSZP és az SZDSZ elképzelései közül választ­hatják ki, hogy melyik megoldással értenének egyet. Végleges állás­pontját a válaszok összesítése alapján alakítja ki a frakció. Kritikus helyzetbe került a Ba­laton, gyors beavatkozást igé­nyel, éppen ezért az Országgyű­lés környezetvédelmi bizottsága felkéri a kormányt, hogy a tó ökológiai védelmére és a vízmi­nőség javítására hozott intézke­dési terv kidolgozásán kívül 1995. június 30-i határidővel ké­szítse el a Balaton térségére vo­natkozó törvénytervezetet. A bi­zottság felkéri a kormányt, hogy november 30-ig számoljon be a térség helyzetéről. HAZAI KÖRKÉP Horn aggódik a kárpótoltakért A kormányszóvivői iroda szerint Horn Gyula miniszterel­nök egyre nyugtalanítóbbnak tartja a kárpótlási jegyek tőzs­dei árfolyamának tartós csök­kenését, ezért levélben fordult a privatizációs kormánybiztos­hoz, hogy mielőbb tekintse át a lehetséges intézkedéseket az ÁV Rt. és az ÁVÜ vezetőivel. A kor­mányfő véleménye szerint a kárpótlási jegyek árfolyamesé­sét az is okozza, hogy az elmúlt hónapokban csökkent az állami privatizációs kínálat, és egyút­tal nőtt a spekuláció. Horn a kormánybiztos figyel­mébe ajánlja, hogy a kárpótlási jegy ellenében felkínált állami vagyon értékesítési feltételei­ben különbséget kell tenni az eredeti kárpótoltak és örökösei, továbbá a szövetkezetek, illetve a másodlagos jegybirtokosok között. Oly módon, hogy a kár­pótlási jegy ellenében értékesí­tendő tíz-, illetve húszszázalé­kos mértékű vagyonrészen felül további tíz-, illetve húszszáza­lékos vagyonrész legyen megvá­sárolható, de kizárólag eredeti jegybirtokosok számára. Fel kell gyorsítani a kárpótlásra jo­gosultak érdekében az országos közszolgáltató cégek privatizá­cióját. A mezőgazdasági szövet­kezetek részére a birtokukban lévő kárpótlási jegyek ellenében az élelmiszer-ipari cégekből kí­nálatot kell felajánlani. Meg kell vizsgálni a regionális társa­ságok Matávtól vásárolt vagyo­na ellenértékének kárpótlási je­gyekkel történő kiegyenlítési lehetőségét. Horn ugyancsak le­vélben kérte Lakos László föld­művelésügyi minisztert, hogy mielőbb terjesszen a kormány elé olyan törvénymódosítási ja­vaslatot, amely bővíti azoknak a körét, akik kárpótlási jegyei­ket életjáradékra kívánják vál­tani. A javaslat értelmében 65- ről 60 évre kellene leszállítani az érintettek életkorának ha­tárát. Célszerű lenne a 90 napos mérlegelési határidőt egy évre felemelni. Minderről megkérdeztük Bar­iha Ferenc privatizációs kormánybiztost, aki érdemben nem kívánta kommentálni a mi­niszterelnök javaslatát. Mint el­mondta, még nem volt ideje ta­nulmányozni Horn felhívását. Azt azonban leszögezte: sürgő­sen megtesznek minden szüksé­ges intézkedést, melyeket a mi­niszterelnök kér. Legelők és állatorvosok a T. Ház előtt A parlament ma kezdi tárgyalni a szövetkezeti törvény módosí­tását. Erről a jogszabályról és a földművelésügyi tárca egyéb tör­vényalkotási eredményeiről-el­­képzeléseiről számoltak be teg­nap az érintett minisztériumok tisztségviselői. Bejelentették: a jövő évi költségvetés tervezeté­ben az­ ideinél hatmilliárddal többet, 75 milliárd forintot ter­veznek adni az agráriumnak. Kiss Zoltán, a Földműve­lésügyi Minisztérium politikai államtitkára bejelentette: még az idén elfogadja a parlament a földkiadó és földrendező bizott­ságokról szóló, valamint a szö­vetkezeti törvény módosítását. Új jogszabályt is alkotnak: az előző kormány előkészítése alapján szavaznak a honatyák az úgynevezett hegyközségek - hatósági jogkörrel felruházott, kötelező tagságú borminőségvé­­dő köztestületek­­ alakulásáról. Rövidesen dönthet a Ház arról is: elfogadja-e a tárca javaslatát a mezőgazdaságot támogató pénzügyi alapok összevonásáról. Az államtitkár beszámolt a minisztérium jövő évi törvény­hozási terveiről is. Elmondta: 1995-ben kerül majd az Or­szággyűlés elé az állategészség­ügyről, az állatorvosi kamaráról, az élelmiszerekről, a takarmá­nyok előállításáról, a legelőkről, az erdőkről és a vadgazdálko­dásról szóló tervezet. Bejelentet­te: az agrártárca több ponton is módosítani kívánja a privatizá­ciós törvény új tervezetét. Az FM állásfoglalása szerint ugyanis a készpénz mellett továbbra is el kellene fogadni a kárpótlási je­gyeket. Minderre nem kívánt reagálni Simóka Kálmánna, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. Arról azonban be­számolt: az idénre eredetileg ter­vezett 57 milliárd forintos költ­ségvetési támogatással szemben a pótköltségvetés további 12 milliárdot juttatott az ágazat­nak. - Jövőre mindez 75 milli­­árdra egészül ki - jelentette ki a helyettes államtitkár. A. R. 1994. november 1., kedd Nem tárgyalt a koalíciós egyeztető tanács a médiáról ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Körvonalazódni látszik a kompromisszum a médiatör­vény-javaslat ügyében - nyilat­kozta lapunknak Jánosi György, a művelődési tárca po­litikai államtitkára. A szocialis­ta politikus szerint a javaslatot még az idén benyújtják az Or­szággyűlésnek. Jánosi munkatársunknak el­mondta, hogy a médiatörvény­javaslat egyeztetése a koalíciós egyeztető tanácstól átkerült a szakértőkhöz. Az eltérő állás­pontok ugyanis elsősorban szakmai kérdéseket érintettek, amelyek fölött a döntést nem minden esetben vállalhatta a politikai egyeztető fórum. Az ál­lamtitkár szerint a kompro­misszum az alapvető kérdések­ben már körvonalazódik. Ezek között említette a rádió és tele­vízió jogállását, azt, hogy köz­­alapítvány vagy egyszemélyes részvénytársaság formájában működjön-e a két intézmény. A két álláspont nem zárja ki egy­mást - szögezte le Jánosi. Ugyanis létrejöhetnek egysze­mélyes részvénytársaságok, párhuzamosan a közalapítvá­nyokkal. Ebben az esetben ku­ratórium gyakorolná a korláto­zott tulajdonosi jogokat. Az intézmények vezetőinek kinevezése kérdésében az SZDSZ álláspontja szerint a parlamentnek kellene döntenie. Az MSZP viszont úgy véli, hogy ez később számos problémát vetne fel. Például azt, hogy rendszeressé válhatnának a parlamenti viták az elnökök te­vékenységéről, az esetleges visszahívási kezdeményezések pedig újabb médiaháborúhoz vezetnének. Ezért a szocialis­ták szerint a közalapítvány ku­ratóriumát kell jelentős jogo­sítványokkal felruházni, s elég, ha a kuratórium tagjait vá­lasztja az Országgyűlés. Az államtitkár a harmadik fontos kérdésnek nevezte, hogy egy vagy két csatornával mű­ködjön-e a közszolgálati televí­zió. Mint mondta: az erről szóló döntést viszont időben el lehet tolni, s ez lehet a két párt közöt­ti kompromisszum alapja. K. J. T.-Zs. A. Eddig csak szépséghibákat tárt fel a privatizációs vizsgálat ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Csiha Judit tájékoztatása szerint munkájuk megkezdése óta az albizottsághoz körülbe­lül 50 bejelentés érkezett, ezeknek egyharmada nem tar­tozik illetékességi körükbe, mert önkormányzati döntések jogszerűségét kérdőjelezik meg. Az ilyen bejelentéseket az illetékes önkormányzat pénz­ügyi ellenőrzéséhez, illetve költségvetési pénzek felhasz­nálása esetén az Állami Szám­vevőszékhez továbbítják. A be­jelentések második harmada, az úgynevezett „slágerügyek­re”, a Nikex, a Gerbeaud-ház, az Autóker, illetve a cukorgyá­rak privatizációjára vonatko­zik. Annak ellenére, hogy az említett ügyeket már sok szer­vezet vizsgálta, az albizottság november-decemberben fog­lalkozni fog velük. Ha új szem­pontok merülnek fel velük kapcsolatban, továbbítják őket a vizsgálatot lefolytató illeté­kes szaktárcához. A harmadik harmadba azok a bejelentések tartoznak, amelyek az ÁVÜ jú­niusi, körülbelül 300 cégre ki­terjedő gyors vizsgálatában nem szerepeltek. Az észrevéte­lek megalapozottságát az albi­zottság megvizsgálja, és ha szükséges, vizsgálatot kezde­ményez az érintett szaktárcák bevonásával. Zsoldos Attila Polgármester és/vagy képviselő? Alkotmányos-e a polgármesteri és az országgyűlési képviselői megbízatás összeférhetetlensé­gét feloldó törvénymódosítás? Az Alkotmánybíróság főtitkára lapunknak elmondta: nem ki­zárt, hogy a testület mai teljes ülésén választ ad a kérdésre. Az új összetételű Országgyű­lés egyik első döntése volt júli­us elején, hogy módosította a polgármesteri tisztség ellátá­sának egyes kérdéseit részlete­ző 1990-es törvényt. A korrek­cióval a polgármestereknek nem kellett a két tisztség közül az egyikről lemondaniuk. Az eredeti szabályozás alkotmá­nyosságát firtatva egyébként annak idején Demszky Gábor főpolgármester az Alkotmány­bírósághoz fordult, de indítvá­nyát a bírák elutasították, mondván, az összeférhetetlen­ség kimondása nem ütközik az alaptörvény előírásaiba. Demszkynek ezért négy évvel ezelőtt le kellett mondania képviselőségéről. Miután az új Országgyűlés tö­rölte az összeférhetetlenséget kimondó szabályt, az MDF par­lamenti frakciója fordult aggá­lyaival az alkotmánybírákhoz. - Nem kizárt, hogy a testület keddi teljes ülésén határozatot hoz az ügyben - nylatkozta la­punknak Holló András főtitkár, így hat héttel az önkormányzati választások előtt pont kerülhet a vita végére. A. S. Fidesz: név szerinti szavazást az összeférhetetlenségről A Fidesz név szerinti szavazást kér a párt törvényjavaslatáról, amelyben a parlamenti képvise­lők összeférhetetlenségét sza­bályozták volna. A parlament alkotmányügyi bizottsága ko­rábban elvetette a fideszes elő­terjesztést, a Fidesz, az SZDSZ és az MDF képviselői támogat­ták, az MSZP ellene szavazott, a KDNP és az FKGP ugyanak­kor tartózkodott a véle­ménynyilvánítástól . A Fidesz hétfői sajtótájékoz­tatóján bejelentették, hogy a képviselőcsoport felszólítja a pénzügyminisztert, vonja vissza a tb-önkormányzatok kintlévő­ségeinek rendezéséről szóló par­lamenti előterjesztést. A fiatal demokraták számára elfogad­hatatlan, hogy a nem fizetők egy részének egyszerűen elengedjék tb-tartozásuk meghatározott hányadát. Kételkedve fogadják azt az érvelést, hogy egyszeri és megismételhetetlen megoldás­ról van szó. Lehet, hogy ezzel az önkormányzatok hozzájutnak néhány tízmillió forinthoz, ám a kormány és a parlament prece­denst teremt rá, hogy érdemes az államnak tartozni. A Fidesz szerint a tervezett megoldás rá­adásul elsősorban a nagyválla­latoknak kedvez. Arra ugyanis még nem volt példa, hogy egy állami vállalat vezetőjének a gépkocsiját lefoglalják a cég tb­­tartozásainak fejében, az adós vállalkozókat viszont komolyan fenyegeti ez a veszély. A tájé­koztatón elhangzott továbbá, hogy a Fidesz kezdeményezni fogja a külügyi bizottságban an­nak megvitatását, miért romlik Magyarország és a NATO kap­csolata. F. Gy. A.

Next