Népszabadság, 1994. december (52. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-01 / 282. szám
36 oldal ! Melléklet: Itthon ! Ám: 21,50 fi NEPSZABADSAG 1994. december 1., csütörtök ORSZÁGOS NAPILAP 52. évfolyam, 282. szám, első kiadás A sztrájkra szavaztak a vasutasok Lotz beszámol ma a kormánynak, de több pénzt nem remél __________MUNKATÁRSUNKTÓL_________ A kormánnyal folytatott eddigi tárgyalások eredménytelensége miatt december 8-án öt órától kétórás figyelmeztető sztrájkra, majd december 12-én 22 órától 36 órás általános munkabeszüntetésre hívja fel a MÁV dolgozóit a Vasutasok Szakszervezete, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete és a Mozdonyvezetők Szakszervezete. A vasút három reprezentatív munkavállalói érdek-képviseleti szervezete ennek ellenére szorgalmazza a MÁV és a kormány képviselőivel a további tárgyalásokat. Márkus Imre, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke tegnapi sajtótájékoztatójukon elmondta, a sztrájkfelhívásról azután született döntés, hogy sem a MÁV, sem a kormányzat nem tudott kielégítő bérfejlesztési ajánlattal előállni. Az utolsó, hatszázalékos bérfejlesztési javaslat ugyanis a szakszervezetek húszszázalékos igényével szemben tárgyalási alapnak is kevés. Az érdemi tárgyalások folytatásához tíz százaléknál magasabb bérfejlesztési ajánlatra lenne szükség. A szakszervezeti vezető kifejtette, ha a kormány kompromisszumkészsége nem változik, a meghirdetett figyelmeztető sztrájk december 8-án reggel öt órától hét óráig tart majd. (A sztrájkra... folytatás az 5. oldalon) vagány SZÁM SZTRÁJK! 1992. Rovimfifis 23-án, hét ó óta reggel 5-7 óra terét? Vasutas figyelmezteti sztrájkot tartunk. Sztrájkolj velünk! Kétéves emlékkép SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE December 1.: AIDS-világnap A felvilágosítás nem lehet kampányfeladat _________MUNKATÁRSAINKTÓL_________ Ma van az AIDS világnapja. Hazánkban jelenleg százhatvannyolc AIDS-beteget tartanak nyilván. A regisztrált HIV-fertőzöttek száma közel ötszáz, ám az ismeretlen fertőzöttek körét szakemberek már három- és ötezer közöttire becsülik. Magyarországon 1986- ban jegyezték föl az első AIDS-beteget. Azóta összesen 117 ember halt meg itthon ebben a ma még gyógyíthatatlan betegségben - mondta lapunknak dr. Gálné Szendi Katalin, a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet munkatársa. A WHO szakemberei megállapították, hogy az elmúlt évben világszerte több személy halt meg AIDS-ben és fertőződött meg a vírussal, mint az előző évek bármelyikében; újabb hárommillió férfi, nő és gyermek fertőződött a halálos vírussal. A világon egymillió regisztrált AIDS-beteg van. A WHO 16 millióra becsüli a HIV-fertőzötteket, akik közül 10 millió Afrikának a Szaharától délre eső részén, 2-3 millió Ázsia déli, délkeleti részén, 1 millió Észak- Amerikában, 500 ezer pedig Nyugat-Európában él. Becslésük szerint 2000-re 30-60 millió HIV-pozitív lesz a Földön. Gálné Szendi Katalin szólt arról, hogy a WHO Magyarországot az enyhén fertőzött országok közé sorolja, ám egyes szakemberek szerint hazánk most érkezett el oda, hogy fenyeget az AIDS-fertőzések számának ugrásszerű növekedése. (December... folytatás a 21. oldalon) Totális kaukázusi háború fenyeget MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Holnap lejár a Jelcin államfő által szabott határidő, de a csecsen válságban még nem körvonalazódik békés megoldás. Dudajev csecsen elnök a BBC-nek nyilatkozva „totális kaukázusi háborúval” fenyegetőzött, Groznijba folyamatosan érkeznek az önkéntesek. A csecsen fővárost ismeretlen hovatartozású repülőgépek szerdán is bombázták. Ma Groznijba repül a duma védelmi bizottságának delegációja. A képviselők remélik, hogy Moszkvába hozhatják a fogságba esett orosz katonák egy részét. A feszültség jele, hogy megerősítették Jelcin elnök őrizetét, s megszigorították az atomerőművek és más nukleáris létesítmények őrzését is. (Háttér a 2. oldalon) Tűzvész az Achille Laura luxushajón Ezer emberrel a fedélzetén szerdára virradóra a kelet-afrikai partok mentén kigyulladt és szakértők szerint menthetetlen az Achille Laura olasz luxushajó. A 200 méter hosszú, 24 000 tonnás tengerjáró neve 1985-ben, egy palesztin terrorista kommandó túszejtő akciója kapcsán vált világszerte ismertté. Az utolsó jelentések szerint a balesetnek két halálos áldozata és nyolc sérültje van, egy ember eltűnt. A hajótulajdonos nápolyi cégnél lapunk tudósítójának elmondták: a személyzet egyetlen magyar tagja, a nővérként alkalmazott, miskolci illetőségű Veres Szilvia épségben van - jelentette Rómából Nagy Csaba. (Tűzvész... folytatás a 20. oldalon) A felvétel 1985-ben készült Port Saidban, a terrorakció után reuters-fotó Kohl meghívta Essenbe a hatokat A magyar külügyminiszter elégedetten fogadta a döntést Helmut Kohl német kancellár tegnap meghívta Essenbe az Európai Unióval (EU) társult viszonyban lévő hat kelet-középeurópai ország állam- és kormányfőit, valamint külügyminisztereit. Kovács László külügyminiszter letenyei sajtótájékoztatóján elégedetten nyugtázta a hírt. A munkaebéd, mint megoldás, nem pontosan az, amire a társult tagok számítottak, de több annál, mint ha egyáltalán nem kaptak volna meghívást. BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL A kancellár az unió soros elnöki tisztét betöltő Németország nevében hívta meg Essenbe a hat társult tag kelet-európai állam - Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária - vezetőit, akiket az unió eljövendő keleteurópai stratégiájáról kíván tájékoztatni. Helmut Kohl szavai szerint a másfél órás találkozó - amely a december 9-10-i, az EU állam- és kormányfői tanácsülésének befejezése után kezdődik - mellett egy közös munkaebéd is lehetőséget nyújt majd az eszmecserére. A nagy várakozással kísért bejelentés a 64. német-francia konzultáció végeztével hangzott el. A kancellár - Francois Mitterrand köztársasági elnökkel és Edouard Balladur kormányfővel tartott közös sajtóértekezletén - visszautasította, hogy bármiféle köze lenne az esseni meghívó körül elterjedt különféle és egymásnak ellentmondó híresztelésekhez. - Nem vagyok felelős azokért a hetek óta zajló nyilvános vitákért, amelyek elsősorban a kelet-európai fővárosokban folynak - jelentette ki Kohl. A német kormányfő a továbbiakban azt hangsúlyozta: Bonn és Párizs közös célja, hogy megvalósítsa a hat kelet-európai társult tag lépésről lépésre történő közelítését az unióhoz. Az esseni csúcson várhatóan elfogadásra kerülő stratégiával kapcsolatban Kohl kiemelte azt a brüsszeli Bizottság által 1995 első felében - a soron következő francia EU-elnökség alatt - kidolgozásra kerülő „fehér könyvet”, amely az illető kelet-európai országok belső piaci és jogi rendelkezéseinek a közösségi szabványokhoz való illesztését tartalmazza majd. Az unió szoros együttműködésre törekszik a kelet-európai államokkal az igazságügy, a bűnözés elleni harc és a környezetvédelem területén - mondta Kohl, külön kihangsúlyozva az EU és a társult tagok közötti különböző szintű és gyakoriságú párbeszéd jelentőségét. Dési András (Részletek a 3. oldalon) Jelöltek, koalíciók, költségek Pártkörkép az önkormányzati választási kampányról Javában zajlik a december 11-i helyi és kisebbségi önkormányzati választások kampánya, bár nem olyan látványosan, mint májusban, a parlamenti választásokat megelőző napokban. Ugyanis a pártok és a párton kívüli jelöltek a választási felkészülésre az országgyűlési kampánykiadások töredékét költik. Ennek ellenére a választáson csaknem 92 ezer jelölt indul, s a jelöltek harmada élvezi valamelyik parlamenti párt támogatását, a jelölő pártok, koalíciók, társadalmi szervezetek száma meghaladja az 1700-at. A jelöltek közül 41 ezren függetlenként indulnak, bár zömüket valamelyik párt is támogatja. Az önkormányzatokkal egy időben az ország 605 településén választják meg a kisebbségi önkormányzatot is. A kisebbségi törvényben felsorolt 13 nemzetiség, az ukránokat kivéve, 787 önkormányzat létrehozását kezdeményezte. Ebből 518-at a cigány nemzetiség, 129-et a németek, 53-at a horvátok, 36-ot a szlovákok, 17-et a szerbek, 11- et a románok, tízet az örmények, hatot a szlovének, négyet a görögök, s egyet-egyet a bolgárok, a lengyelek és a ruszinok. Az önkormányzati választások lebonyolítása 870 millióba kerül, míg a kisebbségi választások költsége 248 millió forintba. Összeállításunkban a hat parlamenti párt és a legjelentősebb parlamenten kívüli pártok jelöltjeiről és kiadásairól számolunk be. (Csökken... folytatás a 6. oldalon) Gál, Kuncze, Csiha - Eigner jogsértéséről Titkos adatot adott ki az átvilágító bíró Vezető tisztségviselők, közéleti személyiségek sora megütközéssel fogadta Eigner Józsefnek, az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését vizsgáló bizottság soros elnökének szerdán ezzel a címmel napvilágot látott nyilatkozatát: „Már találtak ügynököt a képviselők között”. Eigner azt közölte a Magyar Hírlappal, hogy a BM-ből megérkezett az első negyven emberre vonatkozó iratanyag, amely szerint közülük az egyik tevékenysége „ütközik az ügynöktörvény 1. paragrafusának b) pontjával”. Az illető e szerint az állambiztonsági szervek szolgálatában állt. Az állást foglaló közéleti személyiségek szerint Eigner József e nyilatkozatával titoksértést követett el, és bebizonyította alkalmatlanságát. MUNKATÁRSAINKTÓL Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke lapunknak kijelentette, felháborodással értesült a nyilatkozatról. Eigner úrnak nem volt joga azt tenni, amit nyilatkozatával megtett. Jogsértést követett el, megsértette a titokvédelmi szabályokat, és ezzel súlyos erkölcsi-politikai kárt okozott. Nyilatkozata nyomán tényként állítanak be valamit, ami nem bizonyított. Teljesen érthető, ha ezek után kételyek merülnek fel alkalmasságával kapcsolatban is. Gál emlékeztetett rá: a törvény több bizottság működését irányozza elő, ezért a jogászok vitatják, hogy egyetlenegy miként működhet; sajnálatos, hogy az Alkotmánybíróság döntése még mindig várat magára. Gál külön foglalkozott a laptársunkban megjelent nyilatkozat utolsó szakaszával: eszerint „Eigner József elmondta azt is, hogy valaki személyes segítséget ajánlott a bizottságnak. Ők az információkat - ha azok valóban hitelesnek tekinthetők - köszönettel veszik, s amennyiben olyan személyekről kapnak terhelő adatokat, akik a BM és a HM szerint nem szerepelnek a nyilvántartásokban, készek maguk átvizsgálni az iratokat.” Mint Gál Zoltán mondotta, ezzel alapvető legitimitási gond van: a nyilatkozó nem a törvényben rögzített hatáskörének megfelelően járt el. A törvény erre nem hatalmazza fel: „eljárása nonszensz és jogi képtelenség”. Emellett a feljelentésre, az emberek múltjában való megalapozatlan vájkálásra kiadott felhívás alkalmas rá, hogy nyugtalanságot keltsen, amikor a társadalomnak nyugalomra van szüksége. (Gál, Kuncze... folytatás a 4. oldalon)