Népszabadság, 1994. december (52. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-01 / 282. szám

36 oldal ! Melléklet: Itthon ! Ám: 21,50 fi NEPSZABADSAG 1994. december 1., csütörtök ORSZÁGOS NAPILAP 52. évfolyam, 282. szám, első kiadás A sztrájkra szavaztak a vasutasok Lotz beszámol ma a kormánynak, de több pénzt nem remél __________MUNKATÁRSUNKTÓL_________ A kormánnyal folytatott eddigi tárgyalások eredménytelensége miatt december 8-án öt órától kétórás figyelmeztető sztrájkra, majd december 12-én 22 órától 36 órás általános munkabe­szüntetésre hívja fel a MÁV dol­gozóit a Vasutasok Szakszerve­zete, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete és a Mozdony­­vezetők Szakszervezete. A vasút három reprezentatív munkavállalói érdek-képvisele­ti szervezete ennek ellenére szorgalmazza a MÁV és a kor­mány képviselőivel a további tárgyalásokat. Márkus Imre, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke teg­napi sajtótájékoztatójukon el­mondta, a sztrájkfelhívásról azután született döntés, hogy sem a MÁV, sem a kormányzat nem tudott kielégítő bérfejlesz­tési ajánlattal előállni. Az utol­só, hatszázalékos bérfejlesztési javaslat ugyanis a szakszerveze­tek húszszázalékos igényével szemben tárgyalási alapnak is kevés. Az érdemi tárgyalások folytatásához tíz százaléknál magasabb bérfejlesztési aján­latra lenne szükség. A szakszer­vezeti vezető kifejtette, ha a kormány kompromisszumkész­sége nem változik, a meghirde­tett figyelmeztető sztrájk de­cember 8-án reggel öt órától hét óráig tart majd. (A sztrájkra... folytatás az 5. oldalon) vagány SZÁM SZTRÁJK! 1992. Rovimfifis 23-án, hét ó óta reggel 5-7 óra terét? Vasutas figyelmezteti­ sztrájkot tartunk. Sztrájkolj velünk! Kétéves emlékkép SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE December 1.: AIDS-világnap A felvilágosítás nem lehet kampányfeladat _________MUNKATÁRSAINKTÓL_________ Ma van az AIDS világnapja. Hazánkban jelenleg száz­hatvannyolc AIDS-beteget tartanak nyilván. A regisztrált HIV-fertőzöttek száma közel ötszáz, ám az ismeretlen fertő­zöttek körét szakemberek már három- és ötezer közöttire be­csülik. Magyarországon 1986- ban jegyezték föl az első AIDS-beteget. Azóta összesen 117 ember halt meg itthon eb­ben a ma még gyógyíthatatlan betegségben - mondta lapunk­nak dr. Gálné Szendi Katalin, a Nemzeti Egészségvédelmi In­tézet munkatársa. A WHO szakemberei megálla­pították, hogy az elmúlt évben világszerte több személy halt meg AIDS-ben és fertőződött meg a vírussal, mint az előző évek bármelyikében; újabb há­rommillió férfi, nő és gyermek fertőződött a halálos vírussal. A világon egymillió regisztrált AIDS-beteg van. A WHO 16 millióra becsüli a HIV-fertőzöt­­teket, akik közül 10 millió Afri­kának a Szaharától délre eső ré­szén, 2-3 millió Ázsia déli, dél­keleti részén, 1 millió Észak- Amerikában, 500 ezer pedig Nyugat-Európában él. Becslé­sük szerint 2000-re 30-60 millió HIV-pozitív lesz a Földön. Gálné Szendi Katalin szólt arról, hogy a WHO Magyaror­szágot az enyhén fertőzött or­szágok közé sorolja, ám egyes szakemberek szerint hazánk most érkezett el oda, hogy fe­nyeget az AIDS-fertőzések szá­mának ugrásszerű növekedése. (December... folytatás a 21. ol­dalon) Totális kaukázusi háború fenyeget MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Holnap lejár a Jelcin államfő ál­tal szabott határidő, de a csecsen válságban még nem körvonala­zódik békés megoldás. Dudajev csecsen elnök a BBC-nek nyilat­kozva „totális kaukázusi hábo­rúval” fenyegetőzött, Groznijba folyamatosan érkeznek az ön­kéntesek. A csecsen fővárost is­meretlen hovatartozású repülő­gépek szerdán is bombázták. Ma Groznijba repül a duma védelmi bizottságának delegá­ciója. A képviselők remélik, hogy Moszkvába hozhatják a fogságba esett orosz katonák egy részét. A feszültség jele, hogy megerősítették Jelcin el­nök őrizetét, s megszigorították az atomerőművek és más nukle­áris létesítmények őrzését is. (Háttér a 2. oldalon) Tűzvész az Achille Laura luxushajón Ezer emberrel a fedélzetén szerdára virradóra a kelet-afrikai partok mentén kigyulladt és szakértők szerint menthetetlen az Achille Laura olasz luxushajó. A 200 méter hosszú, 24 000 ton­nás tengerjáró neve 1985-ben, egy palesztin ter­rorista kommandó túszejtő akciója kapcsán vált világszerte ismertté. Az utolsó jelentések szerint a balesetnek két halálos áldozata és nyolc sé­rültje van, egy ember eltűnt. A hajótulajdonos nápolyi cégnél lapunk tudósítójának elmond­ták: a személyzet egyetlen magyar tagja, a nő­vérként alkalmazott, miskolci illetőségű Veres Szilvia épségben van - jelentette Rómából Nagy Csaba. (Tűzvész... folytatás a 20. oldalon) A felvétel 1985-ben készült Port Saidban, a terrorakció után reuters-fotó Kohl meghívta Essenbe a hatokat A magyar külügyminiszter elégedetten fogadta a döntést Helmut Kohl német kancellár tegnap meghívta Essenbe az Eu­rópai Unióval (EU) társult vi­szonyban lévő hat kelet-közép­­európai ország állam- és kor­mányfőit, valamint külügymi­nisztereit. Kovács László kül­ügyminiszter letenyei sajtótájé­koztatóján elégedetten nyugtáz­ta a hírt. A munkaebéd, mint megoldás, nem pontosan az, ami­re a társult tagok számítottak, de több annál, mint ha egyáltalán nem kaptak volna meghívást. BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL A kancellár az unió soros elnöki tisztét betöltő Németország ne­vében hívta meg Essenbe a hat társult tag kelet-európai állam - Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Ro­mánia és Bulgária - vezetőit, akiket az unió eljövendő kelet­európai stratégiájáról kíván tá­jékoztatni. Helmut Kohl szavai szerint a másfél órás találkozó - amely a december 9-10-i, az EU állam- és kormányfői tanács­ülésének befejezése után kezdő­dik - mellett egy közös munka­ebéd is lehetőséget nyújt majd az eszmecserére. A nagy várakozással kísért bejelentés a 64. német-francia konzultáció végeztével hang­zott el. A kancellár - Francois Mitterrand köztársasági elnök­kel és Edouard Balladur kor­mányfővel tartott közös sajtó­­értekezletén - visszautasította, hogy bármiféle köze lenne az esseni meghívó körül elterjedt különféle és egymásnak ellent­mondó híresztelésekhez. - Nem vagyok felelős azokért a hetek óta zajló nyilvános vitákért, amelyek elsősorban a kelet-eu­rópai fővárosokban folynak - jelentette ki Kohl. A német kormányfő a további­akban azt hangsúlyozta: Bonn és Párizs közös célja, hogy megva­lósítsa a hat kelet-európai tár­sult tag lépésről lépésre történő közelítését az unióhoz. Az esseni csúcson várhatóan elfogadásra kerülő stratégiával kapcsolatban Kohl kiemelte azt a brüsszeli Bi­zottság által 1995 első felében - a soron következő francia EU-el­­nökség alatt - kidolgozásra ke­rülő „fehér könyvet”, amely az illető kelet-európai országok belső piaci és jogi rendelkezései­nek a közösségi szabványokhoz való illesztését tartalmazza majd.­­ Az unió szoros együtt­működésre törekszik a kelet-eu­rópai államokkal az igazságügy, a bűnözés elleni harc és a kör­nyezetvédelem területén - mond­ta Kohl, külön kihangsúlyozva az EU és a társult tagok közötti különböző szintű és gyakoriságú párbeszéd jelentőségét. Dési András (Részletek a 3. oldalon) Jelöltek, koalíciók, költségek Pártkörkép az önkormányzati választási kampányról Javában zajlik a december 11-i helyi és kisebbségi önkormány­zati választások kampánya, bár nem olyan látványosan, mint májusban, a parlamenti válasz­tásokat megelőző napokban. Ugyanis a pártok és a párton kí­vüli jelöltek a választási felké­szülésre az országgyűlési kam­pánykiadások töredékét költik. Ennek ellenére a választáson csaknem 92 ezer jelölt indul, s a jelöltek harmada élvezi valame­lyik parlamenti párt támogatá­sát, a jelölő pártok, koalíciók, társadalmi szervezetek száma meghaladja az 1700-at. A jelöl­tek közül 41 ezren független­ként indulnak, bár zömüket va­lamelyik párt is támogatja. Az önkormányzatokkal egy időben az ország 605 települé­sén választják meg a kisebbségi önkormányzatot is. A kisebbsé­gi törvényben felsorolt 13 nem­zetiség, az ukránokat kivéve, 787 önkormányzat létrehozását kezdeményezte. Ebből 518-at a cigány nemzetiség, 129-et a né­metek, 53-at a horvátok, 36-ot a szlovákok, 17-et a szerbek, 11- et a románok, tízet az örmények, hatot a szlovének, négyet a gö­rögök, s egyet-egyet a bolgárok, a lengyelek és a ruszinok. Az önkormányzati választá­sok lebonyolítása 870 millióba kerül, míg a kisebbségi válasz­tások költsége 248 millió forint­ba. Összeállításunkban a hat parlamenti párt és a legjelentő­sebb parlamenten kívüli pártok jelöltjeiről és kiadásairól szá­molunk be. (Csökken... folyta­tás a 6. oldalon) Gál, Kuncze, Csiha - Eigner jogsértéséről Titkos adatot adott ki az átvilágító bíró Vezető tisztségviselők, közéleti személyiségek sora megütközéssel fogadta Eigner Józsefnek, az egyes fontos tisztségeket betöltő sze­mélyek ellenőrzését vizsgáló bizottság soros elnökének szerdán ez­zel a címmel napvilágot látott nyilatkozatát: „Már találtak ügynö­köt a képviselők között”. Eigner azt közölte a Magyar Hírlappal, hogy a BM-ből megérkezett az első negyven emberre vonatkozó iratanyag, amely szerint közülük az egyik tevékenysége „ütközik az ügynöktörvény 1. paragrafusának b) pontjával”. Az illető e sze­rint az állambiztonsági szervek szolgálatában állt. Az állást foglaló közéleti személyiségek szerint Eigner József e nyilatkoza­tával titoksértést követett el, és bebizonyította alkalmatlanságát. MUNKATÁRSAINKTÓL Gál Zoltán, az Országgyűlés el­nöke lapunknak kijelentette, felháborodással értesült a nyi­latkozatról. Eigner úrnak nem volt joga azt tenni, amit nyilat­kozatával megtett. Jogsértést követett el, megsértette a titok­­védelmi szabályokat, és ezzel sú­lyos erkölcsi-politikai kárt oko­zott. Nyilatkozata nyomán tény­ként állítanak be valamit, ami nem bizonyított. Teljesen érthe­tő, ha ezek után kételyek merül­nek fel alkalmasságával kapcso­latban is. Gál emlékeztetett rá: a törvény több bizottság működé­sét irányozza elő, ezért a jogá­szok vitatják, hogy egyetlenegy miként működhet; sajnálatos, hogy az Alkotmánybíróság dön­tése még mindig várat magára. Gál külön foglalkozott a lap­társunkban megjelent nyilat­kozat utolsó szakaszával: esze­rint „Eigner József elmondta azt is, hogy valaki személyes segítséget ajánlott a bizottság­nak. Ők az információkat - ha azok valóban hitelesnek tekint­hetők - köszönettel veszik, s amennyiben olyan személyek­ről kapnak terhelő adatokat, akik a BM és a HM szerint nem szerepelnek a nyilvántartások­ban, készek maguk átvizsgálni az iratokat.” Mint Gál Zoltán mondotta, ezzel alapvető legitimitási gond van: a nyilatkozó nem a tör­vényben rögzített hatáskörének megfelelően járt el. A törvény erre nem hatalmazza fel: „eljá­rása nonszensz és jogi képte­lenség”. Emellett a feljelentés­re, az emberek múltjában való megalapozatlan vájkálásra ki­adott felhívás alkalmas rá, hogy nyugtalanságot keltsen, amikor a társadalomnak nyu­galomra van szüksége. (Gál, Kuncze... folytatás a 4. oldalon)

Next