Népszabadság, 1994. december (52. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-01 / 282. szám

1994. december 1., csütörtök KÜLKAPCSOLATOK - ÁLLÁSPONT NÉPSZABADSÁG 3 Vitatkoznak Clinton tanácsadói A problémák árnyékot vethetnek a budapesti csúcsra A boszniai válság beárnyékolja, esetleg kisiklatja majd a buda­pesti összeurópai csúcsértekez­letet és visszaveti a NATO-bő­­vítés terveit - vélekednek Ame­rikában. Washingtoni kor­mánytisztviselők egymásnak el­lentmondva nyilatkoznak e há­rom kérdésről. WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Fehér Házban azok éreznek némi elégtételt, akik eleve elle­nezték, hogy Clinton elnök el­utazzon a budapesti EBEÉ- csúcsra. Szerintük az értekezlet Bosznia, a NATO-zavarok és az ENSZ tehetetlenségének árnyé­kában kevés érdemi eredményt érhet el. Az új európai biztonsá­gi rendszer amúgy is kialakulat­lan tervei még inkább összeza­varodtak. Amerikai részről azt tervezték, hogy Clinton szorgal­mazza majd a NATO bővítési folyamatának pontosítását. Most a legtöbben azt javasolják, hogy jobb ezt nem is feszegetni, mert még inkább kiélezné az at­lanti szövetségen belüli, illetve az orosz-amerikai viszonyt. A liberális New York Times vezércikkben, a konzervatív Washington Times több írásban is óv attól, hogy az Egyesült Ál­lamok bármi módon siettesse a NATO bővítését és az EBEÉ át­alakítását, egyelőre nem világo­sak a leendő biztonsági szerkezet alapjai sem. Warren Christopher külügyminiszter erről tervezett, korábban fontosnak beharango­zott beszédét mindenesetre le­mondták. (A Népszabadság érte­sülései szerint az amerikai kül­ügyminiszter vasárnap Budapes­ten kétoldalú megbeszélést foly­tat Kovács László külügyminisz­terrel, s az egyéves magyar EBEÉ-elnökségre való tekintet­tel ezekről a kérdésekről részle­tesen szót fognak ejteni.) Az amerikai sajtó, amely ed­dig is teljes érdektelenséget ta­núsított a budapesti tanácsko­zás iránt, szokásától eltérően az elnök külföldi útját sem tartja fontosnak. Alig kéttucatnyi amerikai újságíró kíséri el Clin­tont, a Fehér Ház nem is indít sajtórepülőt Budapestre. Noha hivatalosan cáfolják, nyilvánvaló, hogy az amerikai kormányzat teljes zavarban van Bosznia és következményei mi­att, s ez kihat a pesti csúcs elő­készületeire is. Lényegesen mást mond a külügyminiszter, mint a hadügyminiszter, eltér a meg­szólaló diplomaták és a nemzet­­biztonsági tanácsadók vélemé­nye. Ennek alapján nem tudni, hogy az USA végül is tényleg le­­tett-e a szerbek elleni katonai fenyegetésről, valóban hozzájá­­rul-e Nagy-Szerbia megterem­téséhez. Még azt sem tudni, hogy nem akar-e végképp „ki­szállni” a probléma rendezésé­ből, ráhagyva az egészet az eu­rópaiakra. Mivel vezető munka­társai egymással nem jutottak dűlőre, Clinton nem is vett részt a válságstáb ülésén, nehogy döntenie kelljen. Az amerikai elképzelésekből egyelőre csak annyi világos, hogy Washington három-hat hónapos tűzszünetet szeretne és új nemzetközi konfe­renciát egy „más” rendezési terv kidolgozására. Az egyelőre nem világos, hogy az EBEÉ-találkozó megfelelő fórumként szolgál-e majd a diplomáciai közvetítő tö­rekvések valóra váltásához. Brüsszel üdvözli a meghívást Olechowski szerint Essen még csak a kezdet A brüsszeli EU Bizottság a ke­let-európai stratégiáját megfo­galmazó dokumentumának már az első szövegtervezetében javasolta, hogy a társult orszá­gokkal intézményesítsék a leg­felsőbb szintű párbeszédet. Eb­ből a szemszögből nézve a ha­tok esseni meghívása teljes összhangban áll a bizottsági tö­rekvésekkel és állásponttal - mondta a brüsszeli testület szó­vivője a bonni bejelentés kap­csán. Az EU Bizottság egyértel­műen üdvözli a hat kelet-euró­pai vezető jelenlétét Essenben - tette hozzá. Korábban Brüsszelben voltak olyan értesülések, amelyek sze­rint részben a bizottságon belül is megoszlottak a vélemények a mostani meghívás hasznosságát illetően, „nem általában és el­viekben, hanem csak a konkrét időzítést tekintve” - jelentette az MTI. Andrzej Olechowski lengyel külügyminiszter szerint az esse­ni EU állam- és kormányfői ta­lálkozó - akárcsak a budapesti EBEÉ-csúcs, a NATO és az Észak-atlanti Tanács közelgő brüsszeli külügyminiszteri ta­lálkozója - fordulópontot je­lenthet Lengyelország Európá­hoz való közeledésének folya­matában, valamint az új euró­pai biztonsági rendszer kialakí­tásában - jelentette varsói tu­dósítónk. Az esseni EU-csúcs a közép­európai államok gyakorlati in­tegrációjának kezdetét jelent­heti, mivel remélhetőleg ez lesz az első eset, amikor az elfoga­dásra váró nyilatkozat nemcsak általánosságokban fogalmaz, hanem konkrétan kijelöli a csatlakozás tervét. Nem lehet nem értékelni ezt a dokumentu­mot - nyilatkozta a varsói dip­lomácia vezetője. Olechowski ugyanakkor zavarónak nevezte azt a körülményt, hogy a társult közép-európai országokat nem hívták meg magára az esseni ta­lálkozóra. Leálltak a kolozsvári ásatások, elfogyott a pénz BUKARESTI TUDÓSÍTÓNKTÓL Kolozsváron pénzhiány miatt leálltak a főtéri, úgynevezett ré­gészeti ásatásokkal. A helyi tör­téneti múzeum igazgatója kilencmillió lejt kért a munká­latok folytatásához, de a városi tanács többségében ellenzéki tagjai - a polgármester, Gheorghe Funar minden igye­kezete ellenére - nem szavazták meg az összeget. Az RMDSZ a romániai ma­gyarság helyzetéről szóló leve­let küldött az EBEÉ kisebbségi főbiztosának, Max van der Sicénnak Romániában tartóz­kodó tanácsosa, Hupp Schaffer és Arie Bloed, a hágai Interetni­­kai Kapcsolatok Alapítvány igazgatója tegnap találkozott a román kormány mellett műkö­dő nemzeti kisebbségi tanács koordinátorával, Viorel Hre­­benciuckal. Ezt megelőzően a vendégek felkeresték az RMDSZ buka­resti székházát. Markó Béla szövetségi elnök és más RMDSZ politikusok tájékoztatták őket a romániai magyarság mai hely­zetéről. Szó esett a román na­cionalizmus felerősödéséről és a magyarellenes megnyilatkozá­sok fokozódásáról. ­ Javultak szomszédkapcsolataink Horn Gyula kormányfő interjúja a Süddeutsche Zeitungban Magyarország esetleges NATO- tagsága nem jelentene fenyege­tést Oroszország számára. A gazdasági átalakítás komoly szociális feszültségekkel jár, a privatizációs visszaélések fel­derítése pedig a vártnál több időt vesz igénybe - a többi kö­zött erről beszélt Horn Gyula kormányfő a müncheni Süd­deutsche Zeitung tegnapi szá­mában megjelent interjújában. BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL Horn szerint a Magyarország és szomszédainak kapcsolatában az utóbbi időben bekövetkezett javulás elsősorban annak kö­szönhető, hogy a budapesti szo­cialista-liberális koalíció elő­ítéletektől mentes viszonyra tö­rekszik az illető országokkal, il­letve a magyar parlamentbe nem kerültek be nacionalista erők.­­ Az új szlovák kormány­nak is létfontosságú érdeke, hogy rendezze az ottani magyar kisebbség helyzetét és normális viszonyt ápoljon Budapesttel - fűzte hozzá Horn. A szocialista politikus szerint a jugoszláv példa szintén bizo­nyítja, hogy a kelet-európai ré­gióban a kisebbségek ügye mi­lyen szorosan függ össze a há­borúval és békével. - Ahol meg­sértik a kisebbségi jogokat, ott azonnal területi követeléssel lépnek, s a vita könnyen fegyve­res konfliktussá fajulhat - fi­gyelmeztetett Horn. A kormányfő úgy látja: egyes „régi vágású” orosz politikuso­kat is meg kell még arról győz­ni, hogy az esetleges magyar NATO-tagság nem jelentene ve­szélyt számukra. A NATO vé­delmi közösség - mutatott rá Horn -, s fennállása óta egyszer sem támadott meg senkit sem. Belpolitikai kérdésekről szól­va a miniszterelnök a szociális partneri viszony megteremtését és a válságágazatokban való gyors cselekvést emelte ki. - Az elmúlt évek gazdasági átalakí­tása során az ország gazdagabb, az állam pedig szegényebb lett - fogalmazott Horn, hozzátéve: az energiaszektorban már 1993- ban szükség lett volna áremelé­sekre. A kormányfő ugyanak­kor elismerte, hogy a privatizá­ciós, és más természetű gazda­sági visszaélések megígért fel­derítése a vártnál lassabban ha­lad, miután kiderült, hogy sok esetben nem történt törvénysér­tés. Horn végül nem tagadta, hogy a szocialista frakcióban és a „kemény partnerként” jellem­zett SZDSZ-szel kötött koalí­cióban egyaránt van vita. - Az átalakuló gazdaságra nem lehet egy liberális gazdaságpolitikát rászabadítani - mondta Horn, aki szavai szerint továbbra is kitart stabilizációs programja mellett. Az izraeli főrabbi elégedett a magyar egyházi nyilatkozattal Teljes szívünkből üdvözöljük a magyar egyházak ökumenikus tanácsa és a katolikus püspöki kar holocausttal kapcsolatos közös nyilatkozatát - mondta az MTI-nek szerdán Mordehai Piron izraeli főrabbi. A magyar egyházak a holo­caust 50. évfordulója alkalmá­ból tett nyilatkozatukban bo­csánatot kérnek híveik gyenge­ségéért, ami lehetővé tette zsi­dó honfitársaik deportálását és legyilkolását, és egyúttal tisz­teletüket fejezik ki azoknak, akik életüket áldozták mások életének megmentéséért. Piron főrabbi, aki korábban az izrae­li hadsereg főrabbija, majd pe­dig Zürich főrabbija volt, na­gyon fontos lépésként értékelte az okmányt, mely szerinte nem­zetközi jelentőségű. A nyilatkozat ugyanis hozzá­járul a kölcsönös megértés lég­körének kialakításához keresz­tények és zsidók között, s a mindennapi életben előmozdít­hatja a kapcsolatok javítását, a barátság kialakítását - tette hozzá a főrabbi. TÁVIRATI STÍLUSBAN AZ AMERIKAI KÉPVISELŐHÁZ nagy viták után, de a vártnál nagyobb többséggel hagyta jóvá az USA csatlakozá­sát az új világkereskedelmi egyezményhez. A teljes ratifikálás­hoz, ami Clinton belpolitikai sikere lenne, még a szenátus jóváha­gyása szükséges. (Washingtoni tudósítónktól) .• mm / ELKÜLÖNÍTIK A NŐKET és a férfiakat a kuvaiti egye­temen, miután a parlament - az iszlám jog szellemében - ilyen ér­telmű törvényt fogadott el. A szavazáson jelen lévő harminckét képviselőből huszonhat támogatta az indítványt. Az új törvény öt évet ad az állami egyetemnek az elkülönítő intézkedések beveze­tésére. (AP) AL GORE amerikai alelnök december 13. és 16. között Moszkvába látogat, hogy Viktor Csemormigyin kormányfővel a két ország űrkutatási és egyéb jellegű tudományos-gazdasági együttműködéséről tárgyaljon. (MTI) A PALAU KÖZTÁRSASÁG lesz az ENSZ 185. tagál­lama, miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa javasolja a közgyűlés­nek, hogy a világszervezet tagjai fogadják soraik közé a kicsiny mikronéziai szigetcsoportot, amely október 1-jén került ki az ENSZ gyámsága alól. Palau az Egyesült Államok önkormányzat­tal rendelkező társult államává vált, az amerikai adminisztráció kezében vannak a védelmi, pénz- és külügyei. (MTI) NEPÁLBAN HIVATALBA lépett szerdán a kommunis­ta párt alakította kisebbségi kormány. Mán Mohán Adhikari mi­niszterelnök 15 tagú kabinetjében Madhav Kumar Nepál pártfő­titkár a helyettese, valamint a külügy- és védelmi miniszter. A kormányfő fivére, Bharat Mohán Adhikari a pénzügyminiszter. (Reuter) Feljelentők kerestetnek Példátlan módon tudatta a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában a közvéleménnyel Eigner József, az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bi­zottság soros elnöke, hogy a testület dolgozik. Negyven, álta­luk megvizsgált képviselőből egy ügynök volt, jelentette be. Mivel a törvény szerint a vizsgálatot ábécérendben végzik, csak elő kell venni a listát. Kezdődik A-val. Eigner bíró negy­ven embert hírbe hozott egy belügyminisztériumi átirat alap­ján. Az állítólagos titkos ügynökkel még nem tárgyaltak, nem volt alkalma az illetőnek fellebbezni, nem tárgyalta meg az ügyet - szigorúan titkosan - a bíróság. Lenne néhány kérdésünk. Például: az alkotmánybíróság miért nem tette ezt a törvényt a sürgősen megtárgyalandó ügyek dossziéjába? Miért nem adott választ arra a kérdésre, hogy a bizottság megkezdheti-e munkáját csonka állo­mánnyal? Mennyiben felelnek meg az előírásoknak a bizott­ság tagjai? Például van-e közöttük, aki parlamenti meghallga­tásakor nem szólt arról, hogy korábban fegyelmi eljárás alatt állt? Elhallgatta-e valamelyikük, hogy politikainak minősít­hető ügyben hozott ítéletét megsemmisítették? A törvény sze­rint ez kizáró ok. Eigner bíró esetében megvizsgálják-e, hogy titoktartási kötelességét miért szegte most meg? Van egy gyomorforgató szakasza a soros elnök nyilatkozatá­nak. Eigner József beszámol arról, hogy valaki már felajánlot­ta „személyes segítségét” a testületnek. Ő - mondotta - hiteles­nek tekinthető információkat szívesen vesz, „s amennyiben olyan személyekről kapnak terhelő adatokat, akik a BM és a HM szerint nem szerepelnek a nyilvántartásokban, készek ma­guk átvizsgálni az iratokat”. Tehát: 1. Eigner bíró országos fel­­jelentési kampányra szólít fel; 2. Túllépi a törvény által nekik adott feladatkört, miszerint a két minisztérium nyilvántartá­sával vessék össze a kijelölt személyi kört. Indokolt lehet tehát még egy kérdés. Ez pedig a nyilatkozat következményeire vagy ezek esetleges elmaradására vonatkozhatna. Feconhahít­n­ie a kalappal Helmut Kohl előtt. Az LoOGlIUbu­lVU európai integráció gőzhengere - a tőle megszokott határozottsággal - végül mégiscsak keresztül vitte akaratát az Európai Unióban és elérte, hogy a hat társult közép- és kelet-eu­rópai ország - köztük Magyarország - állam- és kor­mányfői, valamint külügyminiszterei meghívót kapja­nak Essenbe, a decemberi csúcsértekezletre. Pontosab­ban az azt követő tájékoztató megbeszélésre és a közös vacsorára. A teljesítmény akkor is elismerést érdemel, ha tudjuk, a kancellár nem minden önérdek nélkül knock outolta ódzkodó partnereit az ügyben: egy kicsit személyes presztízse is kockán forgott, hiszen tőle származott a meghívás ötlete, s miután a „reformállamoknak” cím­zett nem egy korábbi elhamarkodott ígérete beváltatlan maradt (emlékezzünk csak a teljes jogú magyar EU-tag­­ságot 1995-1996-ra jósoló nyilatkozataira!), joggal tart­hatott tőle, az esseni meghívás elmaradásával hitelét veszti a régió államaiban. Emellett nyilván belpolitikai kényszer is vezérelte: a választások után erősen meg­csappant többsége Kohlt is arra ösztökéli, hogy ha már otthon nem tud látványos teljesítményt produkálni, legalább a nemzetközi porondon szerezzen pontokat. Az esseni meghívás célja az - jelezte tegnap a kancel­lár -, hogy megüzenje az érintett államoknak: az Euró­pai Unió nem zárt üzlet, s a társult országokat szívesen látják majd a közösségben, ha csatlakozni akarnak és amennyiben belső (politikai) és gazdasági helyzetük al­kalmassá teszi őket erre. Fontos, hogy az invitálás megfogalmazásakor ezt is rögtön leszögezték, ezzel ugyanis elejét lehet venni újabb illúziók születésének. Magyarán, aki elfogadja a meghívást és elmegy Essenbe - ahol végül is nemcsak alamizsnaízű vacsorán vehet majd részt egy, az utolsó pillanatban odatolt macskaasztalnál, hanem beszédbe is elegyedhet a vendéglátókkal -, annak tisztában kell len­nie egy-két dologgal. Először: Essenben nem lesz pénzosztás. Másodszor: nem fogják közölni a vendégek­kel, hogy kit mikor bocsátanak be Brüsszel kapuján. Harmadszor: lényegében nem fog mást hallani, mint azt: segíts magadon és akkor az EU is megsegít! Csak az menjen el tehát a német EU-elnökség megkoronázásá­nak szánt találkozóra, aki mindezt hajlandó tudatosíta­ni magában­­ és országa közvéleményében. És ha el­megy, ne legyen szívbajos (a meghívó körüli hosszú hu­zakodás mutatja, hogy a tizenkettek sem azok), adja elő nyíltan, mit akar és tud vállalni a tagságért és konkrétan mit vár el ehhez segítségül a uniótól. Csak így remélhe­tő, hogy a hatokat Essenből ne közvetlenül a kijózanító­ba kelljen szállítani. Léderer Pál Az aranyhal Csinos leányzó millió cucca közt egy üveggömbben aranyhalat ci­­pel. Természetesen elejti, a ha­lacska a földön vergődik. A kétségbeesett hölgy azonban felpattan, és berohan a legközelebbi gyógyszertárba, ahol félrelöki a hosszú sorban várakozókat, és sürgősen gumi óvszert követel. Mikor kiderül, hogy mire kell, az ellenséges tömeg roppant segítőkésszé válik, hamar kerül egy alkalmas lufi és a halacska vígan fickándozik a friss vízben, a kínosan indult kirándulás biztonságosan foly­tatható. A fenti történet egy volt a számtalan közül, amelyet nemrég egy filmben láttam. Címe szerint háromezer ötle­tet tartalmazott egy vírus ellen, pontosabban mintegy háromezer beküldött ötletből válogatták össze azokat, amelyeket megfilmesítettek. Többségüknek, néhány rész­vétfakasztó jeleneten kívül, azonban több köze volt az óv­szerreklámhoz, mint a vírushoz. Mindezt nem azért emlegetem az AIDS világnapján, mintha arra kívánnék célozni, hogy a nagy katasztrófák­nál csak az a borzalmasabb, amikor megkezdődik ellenük a szervezett, kampányszerű küzdelem. Hanem csak arra szeretnék figyelmeztetni, hogy ezt a rettentő kórt nem le­het csupán óvszerkérdésként kezelni, még csak a szexuá­lis higiénia problémájaként sem. A világnapon, ha már van, főképp mindarról kellene megemlékezni, ami ebben a veszedelmes járványban nem üzlet. Sőt arról, ami költ­ség. A sokoldalú felvilágosításról, a hatásos ellenszerek kutatásáról, és főképp a betegek gondozásáról, a beteg­séggel élők szocializációjáról, netán a reménytelen ese­tekben nyújtható vigaszról. Az aranyhal meg talán egy szép nagy tóban is jól érezné magát. Zappe László M4 Bosnyák nagykövetség nyílik Budapesten MUNKATÁRSUNKTÓL Lapunk értesülései szerint ma megkezdi működését Bosznia- Hercegovina Köztársaság ma­gyarországi nagykövetsége. A világon sorrendben 19. bosnyák nagykövetség élére Bisera Tur­­kovic került. A szarajevói kor­mány ez év márciusában nevezte ki a tisztségre Turkovic nagykö­vet asszonyt, aki augusztusban érkezett Budapestre; megbízóle­velét már akkor átadta Göncz Árpád magyar köztársasági el­nöknek. Az utóbbi másfél évben is Bisera Turkovic látta el Bosz­nia magyarországi képviseletét Horvátországból, zágrábi szék­hellyel. A bosnyák nagykövetsé­gen a Népszabadság érdeklődé­sére elmondták: Magyarország több szempontból is fontos Bosznia számára. A budapesti követség egyik kulcsfeladatának tartja a kapcsolattartást és a se­gítségnyújtást a boszniai mene­kültekkel, akik magyarországi befogadótáborokban élnek.

Next