Népszabadság, 1995. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-02 / 1. szám
4 NÉPSZABADSÁG Visszafordíthatatlanul közelebb Európához • Göncz Árpád köztársasági elnök újévi köszöntője ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Szívemből remélem, ezek közös hazánkban élő nemzeti kisebbségeink kulturális autonómiájának megalapozói, nemzeti hagyományaik védelmezői lesznek - szögezte le köszöntőjében a köztársasági elnök. - Mindennapjaink 1994-ben nem lettek könnyebbek: sok család sok mindenről volt kénytelen lemondani, hogy hétköznapjai törékeny egyensúlyát, fiai-lányai tanulását, olykor napi betevő falatját biztosítsa. Az ország nyugati és keleti fele közt sem csökkent a különbség. Mint ahogy nem csökkent a leggazdagabbak és legszegényebbek közt az anyagi különbség sem. 1994-et az ENSZ a család évének minősítette. Ideje hát tudomásul vennünk - jegyezte meg Göncz Árpád -, hogy gazdaságpolitika, iparpolitika, lakáspolitika, oktatáspolitika, ifjúságpolitika, foglalkoztatáspolitika, egészségpolitika, szociálpolitika mind egyetlen egység, amelynek valamennyi eleme végső soron közös célt kell, hogy szolgáljon: az emberi kis közösség, a család érdekét, amely egyaránt nyújt védelmet munkaadónak és munkavállalónak, fiatalnak-öregnek, a jövőnek amelynek gyermekeink - sajnos egyre fogyatkozó számú gyermekeink - a letéteményesei. Mint ahogyan ideje tudomásul vennünk, hogy az ország polgárainak jókora hányada a társadalomból kirekesztve él. Súlyos és veszélyes kérdés ez: megoldásának halogatása a társadalom egészére üt vissza - hangsúlyozta a köztársasági elnök. - Helyzetünk a világban - ha változott - a javunkra változott. Mindinkább részesei vagyunk egy történelmi folyamatnak, az európai egység létrejöttének. Menetrend birtokában vagy anélkül, leszögezett alapfeltételek ismeretében vagy azok nélkül, NATO-n belül vagy kívül, Közép-Európa többi népeivel vagy egymás után, tetszik vagy nem tetszik, de napról napra, visszafordíthatatlanul közelebb kerülünk a politikai Európához, az Európai Unióhoz. Magunk sem vesszük észre: közelebb kerül a törvényalkotásunk, gazdasági szerkezetünk és kapcsolatrendszerünk, tudományos életünk, társadalmi tudatunk és értékrendünk. Van ebben jó és van ebben rossz: ideje volna végiggondolnunk csatlakozásunk várható gazdasági, társadalmi és kulturális következményeit. Ideje volna elkészítenünk valószínű mérlegét - hívta fel a figyelmet - és felkészülnünk mindarra, amit nyerünk és veszítünk rajta. Mert, hogy nyerünk is, veszítünk is, az biztos. Csak egyvalamit nem engedhetünk meg magunknak, hogy önmagunkat, nemzeti énünket veszítsük el. Köszöntőjében az elnök kitért arra, hogy közelebb kerülünk a politikai Európához azért is, mert szomszédainkkal közösen, a közös történelmi kényszer nyomása alatt, vonakodva vagy sem, de mindinkább érezzük annak szükségét, hogy rendezzük végre közös dolgainkat. S ez magában foglalja a határainkon kívül élő véreink sorsát és szabadságjogait. Hozzátette: ez a gyorsuló, mindannyiunkat mindennap nehezen elfogadható és nehezen irányítható feladatok elé állító átalakulási folyamat határozza meg évek óta társadalmunk állapotát és közérzetét. Ami rosszabb, mint az állapota. Mert egy kialakulatlan versenytársadalom létbizonytalanságát a kényszerű alkalmazkodás szorongását tükrözi. A jövőkép hiányát. Aminek csak része a gazdaság állapota. Amely - most az év végén úgy tetszik - jobb, mint amilyennek érezzük - vélekedett Göncz Árpád. Úgy tetszik, 1994 nemcsak a politikai élet, hanem a társadalom és a gazdaság állapotát tekintve is az érlelődő fordulat éve volt. A tavalyi év végleges gazdasági mérlege még nem készült el, de annyi már megállapítható, hogy hosszú és meredek hanyatlás után ipari termelésünk közel tíz százalékkal emelkedett, a korábbinál fél százalékkal kevesebb energiafogyasztás mellett. S termelékenysége térségünkben kiemelkedően a legjobb. Mezőgazdaságunk eredménye - nehéz helyzete és értékesítési gondjai ellenére is - lényegesen jobb, mint 1993-ban volt. Az állatállomány csökkenése megszűnt, sőt megindult a növekedés. Mindezek hatására joggal számíthatunk rá, hogy az egy főre eső bruttó hazai össztermék 3-3,5 százalékkal emelkedik. Szólt arról, hogy a lakossági megtakarítások összege mintegy 20 százalékkal, a beruházások összege összehasonlító áron - előzetes becslés szerint - 25 százalékkal emelkedett. A munkanélküliség, hosszú évek óta az idén először, nem csupán a statisztika tükrében csökkent. Az ország valutatartaléka eléri a hétmilliárd dollárt. Kétségtelen: a költségvetés hiánya igen magas, s ez - bár a költségvetési hiánnyal még évekig kénytelenek leszünk együtt élni - megköveteli az állami kiadások szigorú csökkentését - jegyezte meg, hozzátéve: de az a tény, hogy hazánk gazdasága háromévi meredek hanyatlás után ismét növekedésnek indult, azt is megköveteli, hogy a pénzügyi egyensúly helyreállításának szükségességét elismerve, gondoljuk végig a fejlődést szolgáló, hosszú távú gazdasági stratégiánkat is. Annál is inkább, mert az idézett számok nem csupán számok, hanem újdonsült piacgazdaságunk alkalmazkodóképességének, rugazltt másságának, gyarapodó tapasztalatainak, így együtt: gazdasági szerkezetváltásunk gyorsulásának reményt keltő jelei. S hadd tegyek hozzá még valamit: a térségünkbe irányuló működőtőke legnagyobb hányada 1994-ben is Magyarországot célozta meg. Ennyit siralmas leértékelődésünkről, katasztrofális válságunkról. Naponta hallom és olvasom - folytatta hogy nekünk semmi sem sikerül, Magyarországra összeomlás vár, az ország halálosan beteg. Külföldre szakadt hazánkfiai, akik hazai újságokból és itthonról kapott levelekből értesülnek az ország válságos állapotáról, olykor levélben közlik velem őszinte részvétüket. Erre mindig ugyanazt felelem: legalább várják meg Mohácsot, csak utána kezdjenek temetni. Addig nem időszerű. - Végezetül hadd mondjam meg önöknek, hogy önök a hétköznapok hősei. Akik jószerint az első világháború óta tanulják, hogyan lehet, hogyan kell önmagunkon és egymáson segíteni - jelentette ki Göncz Árpád. - Hadd kérjek önöktől az új év első perceiben valamit: ne csak az erejükkel, szűk anyagi eszközeikkel éljenek megfontoltan; gazdálkodjanak jól a reménység- és türelemtartalékaikkal 1995-ben is. Ami nem lesz könnyű év, az biztos, de semmi okom azt hinni, hogy a végrevalahára megindult kedvező gazdasági folyamat zökkenve megáll. Higgyék el nekem, lesz itt még szőlő - kezdetben kicsi fürt -, ha nem is rögtön lágy, de legalább madárlátta kenyérrel. Amit a magunk munkájával termelünk meg - fogalmazott a köztársasági elnök. - Ehhez kívánok az új esztendőben mindannyiunknak erőt, egészséget, és ehhez kérem mindannyiukra Isten nélkülözhetetlen áldását - zárta köszöntőjét Göncz Árpád. Az új esztendőben is megjelenik a Pest Megyei Hírlap A Parázs Alapítvány kisegítette a nehéz helyzetből a Pest Megyei Hírlapot. Az alapítvány, mint a napilap kiadójának - a Magyar Penna Kft.-nek - többségi tulajdonosa tegnaptól garantálja a lap megjelenését. A tárgyalások tovább folynak a kisebbségi tulajdonos Hírlapkiadó Rt.-vel (HKV). A Hírlapkiadó Rt. vezetősége korábban - mint arról már hírt adtunk - úgy döntött: 1995-től csak a saját, 49 százalékos tulajdoni részére jutó veszteséget hajlandó finanszírozni. Ezzel átmenetileg veszélybe került a lap megjelenése, bár már akkor úgy hírlett: a többségi tulajdonos Parázs Alapítvány hajlandó segíteni. Vödrös Attila, a Pest Megyei Hírlap főszerkesztője lapunknak elmondta: megkötötték a határozatlan időre szóló szerződést az alapítvánnyal, így a lap továbbra is megjelenik. A Parázs Alapítvány minderről értesítette a nyomdát, az MTI-t és a HKV-t, amellyel tovább folytatják a tárgyalásokat. A főszerkesztő ugyanakkor nehezen képes elfogadni a HKV gazdasági érveit. Elmondta: a hírlapkiadó nem a „jó gazda gondosságával” járt el akkor, amikor hirdetési szerződést kötött a Pest Megyei Hírlap konkurenciájának, a Pest Megyei Híreknek tulajdonosával, a Vico Rt.-vel. A konkurens lapba szerzett hirdetések után ugyanis az ügynökök a hírlapba szerzett reklámok utáni jutalék kétszeresét, a bevételek 20 százalékának megfelelő összeget kaptak - érvelt Vödrös Attila, aki azonban mindezért nem kíván a polgári bírósághoz fordulni. Megjegyezte viszont: más a véleménye a tisztességes versenyről, és reméli, hogy a HKV a tárgyalások idején visszatér a reális, gazdasági érvekhez. A. R. HAZAI KÖRKÉP Közoktatási törvény: módosító javaslatok Fodor Gábor miniszter felhívására folyamatosan érkeznek a közoktatási törvény módosítását érintő javaslatok a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tanügy-igazgatási főosztályára - tájékoztatta az MTI-t a szaktárca sajtóosztálya. A módosítási javaslatok több ponton is megerősítik a változtatás kormányprogramban meghatározott irányait, érintik az iskolaszerkezet változását, a nemzeti alaptantervre vonatkozó előírásokat, a pedagógus munkakörben alkalmazhatók képesítési előírásait. Foglalkoznak a pedagógusok jogállásával, a magánoktatási és a művészeti oktatási intézmények speciális szabályait érintő kérdésekkel csakúgy, mint az alapvizsgával, az érettségi vizsgával, valamint a közoktatási megállapodás törvényi előírásaival. Némelyikük azonban helyi érdekeket kíván érvényesíttetni, illetve felmentést akar adatni a kötelező feladatok ellátása alól. A minisztérium fontosnak tartja, hogy a közoktatási törvény módosítása a beérkező javaslatok mérlegelésével készüljön el. A tárca ezért - január 10-ig - továbbra is várja az érintettektől származó javaslatokat. ÁB-bébik a fővárosban és vidéken Budapesten két, vidéken pedig tizennégy baba született január 1-jén 0 óra és 1 óra között - jelentette az MTI. Az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. munkatársai - közjegyző jelenlétében - sorsolással döntötték el, hogy Fortuna istenasszony kegyeltjeként ki lesz az az egy szerencsés budapesti és négy vidéki baba, aki ezután az ÁB- bébik népes családjába tartozhat. Horváth Kriszti - képünkön - a budapesti XIV. kerületi Uzsoki utcai kórházban, Máté Péter a kunhegyesi szülőotthonban, Kispál István, a mezőkövesdi szülőotthonban, Tóth Noémi Ivett a nyíregyházi megyei kórházban, Oster Bálint pedig a Tolna megyei önkormányzat szekszárdi kórházában született. Az ÁB-bébik az ÁB-Aegon Biztosítótól 100-100 ezer forint kezdeti biztosítási összegű, Aranyfonal életbiztosítást kapnak. mti-fotó 1995. január 2., hétfő Az önkormányzatok magasra tették a mércét ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A parlament által meghatározott jogi kereteket pedig helyben töltötték meg tartalommal - folytatta Verebélyi Imre. - A lakosság saját anyagi eszközeivel is hozzájárult környezete átalakításához. Gondolok itt többek közt az ivóvíz- és gázprogramokra, az útépítésekre és a telefonfejlesztésekre. Tehát az állam, a helyi képviselő-testületek és a lakosság közös akarata révén válhattak az önkormányzatok az ország egyik legstabilabban működő intézményrendszerévé. Hogyan lehet az, hogy csökkenő nemzetgazdasági teljesítmények ellenére az önkormányzatok gazdaságilag is sikeresek voltak? Egyrészt jelentős állami vagyon került át az önkormányzatok tulajdonába, a nemzeti vagyon több mint húsz százaléka. Továbbá évről évre dinamikusan nőttek az önkormányzatok bevételi forrásai. Kiadásaik 1991-ben még csak 378 milliárd forintot tettek ki, 1994-re viszont ez az összeg 662 milliárdra emelkedett. Ebből fejlesztésre 1991-ben 63 milliárd forintot fordítottak, tavaly pedig 119 milliárd forintot. Az inflációt belekalkulálva is emelkedtek a fejlesztésre kifizetett összegek, belső piacot nyitva a magyar termékeknek és munkaerőnek. A polgárok december 11-én nemcsak a helyi demokráciát, hanem a települések gazdasági fejlődését is értékelték. Ezt jelzi, hogy az ország 3126 települése közül 2268-ban az emberek újraválasztották korábbi polgármesterüket. - Néhány önkormányzat ennek ellenére eladósodott... - Az ésszerű határokon belül mozgó eladósodás nem olyan nagy veszély, ha az önkormányzat nem a folyamatos működéséhez, a költségvetési lyukak betömésére vette föl a hiteleket, hanem a hosszú távú fejlesztés érdekében. Ugyanúgy, mint amikor egy család házat épít, és ennek érdekében hajlandó 10- 15 évre is eladósodni. Ha már itt tartunk: az új lakások építése az elmúlt négy év alatt jelentősen visszaesett a magán- és az állami szektorban egyaránt. Éppen ezért vezette be a jelenlegi kormányzat az új lakásépítési támogatási rendszert. A magánerős lakásépítéseknél lényegesen nagyobb arányban csökkent - szinte teljesen megszűnt - az önkormányzatok szociális lakásépítése. A közeljövőben éppen ezért külön programot kell kidolgozni ennek az égető problémának a kezelésére. - Milyen szerepet játszottak az önkormányzatok a demokrácia kiépítésében? - Az ország csaknem 3200 önkormányzatának 24 ezer önkormányzati képviselője igen fontos szerepet játszott a helyi demokrácia tanulási folyamatában, ezek a képviselő-testületek hozták létre a magyar demokrácia alapvető intézményrendszerét. Hozzátéve persze azt is, hogy voltak egymással és a kormányzattal veszekedő testületek, hadd utaljak az iskolafenntartói vitákra, amelyek nem emelték az önkormányzatok presztízsét. - Ha már a vitákat említi, mennyire tudtak az önkormányzatok megfelelni a törvényes előírásoknak? - Az átalakulás nehézségei ellenére is nyugodtan mondhatjuk, hogy az önkormányzatok összességében törvényesen működtek. A köztársasági megbízotti hivatalok valamennyi képviselő-testületi döntést folyamatosan ellenőriztek, és csak a határozatok néhány százalékát találták törvénysértőnek. - Milyen örökséget adtak át a régi képviselő-testületek az újaknak? - Ez településenként változik. Az elmúlt négy év folyamatos működése is bizonyította, hogy az önkormányzatok stabil rendszert építettek ki. Éppen ezt a stabilitást tartom a legfőbb örökségnek. Ezt kellene megtartani, a biztosan működő és folyamatosan fejlődő önkormányzatokat, amelyek az első négy évben igen magasra tették a mércét. - Hogyan lehetne szorosabbá tenni az önkormányzatok és a lakosság kapcsolatát? Eddig a képviselőtestületek jelentős része „bezárkózva” hozta meg döntéseit? - A bezárkózás elsősorban a nagyvárosokban okozott gondot, hiszen itt jóval kisebb a lakosság és a képviselők személyes kontaktusának esélye. Kétségtelen tény, a nagyok el voltak foglalva belső ügyeikkel, a vagyon hasznosításával és a település mindennapi működtetésével, közben kevés időt fordítottak a lakossági kapcsolatok kiépítésére. A közmeghallgatások rendszere döcögött, lakossági fórumokat elenyésző számban tartottak. A lakosság civil szervezetei még kialakulatlanok, pedig az önkormányzatoknak éppen a szabadság ezen kis köreivel kellene a legszorosabb kapcsolatot fenntartaniuk. A lakosság mindennapos kifogása az is, hogy a bürokrácia nem csökkent, sőt... - A hatósági ügyintézések kulturáltsága, a lakosság kiszolgálása valóban nem éri el az európai színvonalat. Az elmaradás ledolgozása még jó néhány évet igénybe vehet. - A kormányzat célul tűzte ki a takarékosságot, az apparátus karcsúsítását. Érintheti-e ez az önkormányzatokat? - Az önkormányzati önállóság többek közt azt is jelenti, hogy a kormányzatnak nincs beleszólása az önkormányzat által foglalkoztatott személyek létszámába. A kormányzat csak ajánlhatja az új képviselő-testületeknek és polgármestereknek: azzal kezdjék munkájukat, hogy a feladatok arányában határozzák meg elmúlt négy évben megnövekedett apparátus létszámát. Minden bizonnyal az önkormányzatoknál sem kerülhetik el, hogy megvizsgálják a takarékos működés lehetőségeit. Bednárik Imre Bérfizetés felszámolás alatt Tavaly több mint 155 millió forintot fizetett ki a Bérgarancia Alap a felszámolás alatt lévő gazdálkodó szervezetek elmaradt béreinek és végkielégítésének teljesítésére. Negyvenkét cég mintegy 3700 dolgozója kapott pénzt. A vonatkozó jogszabály szerint az alaptól a felszámoló cég kérhet támogatást az elmaradt bérek és a végkielégítések kifizetésére. Az Országos Munkaügyi Központ osztályvezetője, Farkasné dr. Molnár Valéria elmondta: december 2. és 27. között 43 kérelem érkezett, összesen több mint 181 millió forintos bértartozási igénnyel, elsősorban a fővárosból, Borsod- Abaúj-Zemplén, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Győr-Moson-Sopron megyéből. A kérelmek közül az OMK mindössze egyet utasított el, így 42 cég 3700 dolgozója összesen 155,425 millió forintot kapott. Több területről, többek között Bács-Kiskun, Csongrád, Nógrád, Tolna, Vas és Zala megyéből nem érkezett kérelem. Az osztályvezető szerint a vártnál kevesebb felszámoló élt a lehetőséggel, amely a visszafizetés szigorú feltételeivel magyarázható. Várható azonban, hogy az idén megnövekszik az igény az alap szolgáltatása iránt. A törvény értelmében a felszámoló személyre szóló igényt nyújthat be a megyei munkaügyi központhoz, ha a béreket és a végkielégítéseket az esedékesség napjától számított nyolc napon belül sem tudja kifizetni. A bértartozás és a végkielégítés mértéke azonban nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér négyszeresét. Az OMK tizenöt napon belül köteles a kérelmeket teljesíteni vagy elutasítani. A központnak a törvény értelmében nincs mérlegelési joga, csak a hibás kérelmeket utasíthatja el. Az alapot munkaadói befizetésekből töltötték fel, tavaly 1,461 milliárd forint gyűlt össze. 1995-ben 1,7-1,9 milliárd forintra számítanak. M. R. A.