Népszabadság, 1995. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-05 / 4. szám

24 oldal ! Melléklet: Itthon Ám.­25,50 fi NF,PSZ,ABADSÁG 1995. január 5., csütörtök_________________________________ORSZÁGOS NAPILAP_____________________________53. évfolyam, 4. szám, első kiadás Megszállt területek: bontani vagy építeni? Az izraeli kormány kompromisszumos döntése nem elégíti ki sem a telepeseket, sem a palesztinokat a Betlehem melletti Efrata telepü­lés ügyében. Simon Peresz külügyminiszter hangsúlyozta: az iz­raeli kormány elkötelezettségéhez híven, nem alapít új települése­ket és nem adja beleegyezését a létező települések bővítésébe sem. A kormány ugyanakkor jóváhagyta 206 lakás felépítését egy Efra­­tához közelebb eső területen. A telepesek a határozatban „a palesz­tinoknak való behódolást”, a palesztinok pedig „a telepesek nyo­másának való behódolást” látnak. (Arafat... folytatás a 2. oldalon) REUTERS-FOTÓ Drágulhat a kötelező biztosítás Elképzelhető, hogy az év máso­dik felében a biztosítótársasá­gok kérni fogják a biztosításfel­ügyeletet és a kormányzatot, hogy emelkedjen a kötelező gép­jármű-felelősségbiztosítás díja. A január elsején életbe lépett díj ugyanis nem elegendő a költsé­gek és károk finanszírozására. Szükség van a kötelező biztosí­tás rendszerének átalakítására és a biztosítási törvény mielőbbi megalkotására is. Minderről Kepecs Gábor, a Magyar Bizto­sítók Szövetségének kedden megválasztott elnöke nyilatko­zott lapunknak. (Tovább... foly­tatás a 8. oldalon) Cseppenként telt be a pohár ! - mondja a MIÉP volt társelnöke Szomorú a hangja. Kiábrándult Csurkából, a MIÉP-ből és a mai politikából. Horváth Lajossal, a Magyar Igazság és Élet Pártjá­nak egykori társelnökével be­szélgettünk. - Ön benne volt a politika sűrűjé­ben, előbb MDF-es képviselőként, majd mint a Magyar Igazság és Élet Pártjának társelnöke. Mondja, nem hiányzik a politika, vagy úgy dön­tött, hogy elég volt belőle? - Teljesen nem fordítottam hátat a politikának, de amíg ez továbbra is jobbára úri huncut­ság marad, addig nehéz benne szívvel részt venni. - Ez a MIÉP-re is érvényes? - Mindenkire. Mindenki bir­tokol az igazságból, de nem haj­landó összetenni a részigaz­ságokat. Nem látok olyan pár­tot, amely teljesen a nemzetet szolgálná. - Mit jelent az ön számára az, hogy „teljesen a nemzetet szolgálni”? - A teljes szolgálat azt jelen­ti, hogy össze kell tudni kap­csolni a valódi alapigazságok képviseletét egy nagy adag megértéssel és toleranciával. - Jól értettem, toleranciával? - Igen, jól értette. (Búcsú... folytatás a 6. oldalon) Gyorsított átmenet a piacgazdaságba Tartósan kiegyensúlyozott, gyors ütemű gazdasági növekedés ak­kor érhető el, ha az egyensúly határozott javítása mellett sikerül ra­dikálisan felgyorsítani a piacgazdaságba való átmenetet, átfogó re­formok beindításával megalapozni a modernizációt - áll a kormány középtávú gazdasági stratégiájának tervezetében. A dokumentu­mot tegnap a gazdasági kabinet tagjai vitatták meg, s egyetértettek azzal, hogy az január 26-án kerüljön először a kormány elé. MUNKATÁRSUNKTÓL A kormány még tavaly döntött arról, hogy az ország gazdasági és társadalmi fejlődését leíró, hároméves modernizációs prog­ramot kell kidolgozni. A mun­kálatok összehangolására a Mi­niszterelnöki Kabinetiroda szervezetében létrejött a Mo­dernizációs Programiroda. A stratégia kidolgozásához kuta­tóintézetek és független szakér­tők közreműködését is kérték. A dokumentum végleges válto­zatának március 31-ig kell el­készülnie. Az elképzelések szerint a gaz­dasági egyensúly megteremté­sén, a fejlődés kibontakozásán keresztül lehet majd moderni­zálni a társadalomnak a gazda­ságtól kicsit távolabb eső terü­leteit is. A dokumentum alapve­tő célnak a modern polgári tár­sadalom megteremtését nevezi, amelynek kiépítése az ezredfor­dulón is túlmutató teendőkkel jár. (Gyorsított... folytatás az 5. oldalon) A GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK FŐBB MUTATÓI (SZÁZALÉKBAN) Megnevezés 1993* 1994 1995 1996 1997 GDP -2,3 2-4 kb. 0 1-2 2-3 Ipari ágazatok_________ 4,2 4-6_____3-4____2-4 2-4 Élelmiszer-gazdaság_________­10,2 5-6 1-2 1-2 2-4 Építőipar -3,9 10-12 5-6 5-8 5-10 Belföldi felhasználás_____________7,0 3-5 -3-1 0-1 1-2 Beruházás -0,7 15-20 kb. 5 kb. 5 5-10 Egyéni fogyasztás_______________1,4 1-2 -4-2 kb.6 0-1 Közösségi fogyasztás____________4,0 kb.3 -10-8 kb.-6 kb.-5 Közvetlen külkereskedelmi forgalom, 1991-évi szerkezetben: ________________ Kivitel összesen_______________­13,5 13-16 6-8 6-8 6-8 ebből: Ipari ágazatok -9 15-17 6-8___7-9 ___7-9 ________élelmiszer-gazdaság -25,0 8-9 6-9 5-7 5-7 Behozatal összesen____ 11,6 14-17 -2-1 2-4___3-5 Export/GDP 23,0 24,1 24,4 24,4 24,5 Beruházás/GDP 18,4 20,4 20,8 21,3 22,1 *A KSH előzetes tényszámai orosz hiteltörlesztés nélkül._______________ Leumi-eladás Az izraeli Leumi Bank el akarja adni a magyarországi Leumi Hitel Bank Rt.-ben levő 50 szá­zalékos részesedését. A hírt a pénzintézet szóvivő asszonya lapunk tel-avivi tudósítójának gyakorlatilag megerősítette. A másfél milliárd forint körüli alaptőkéjű Leumi Hitel Bank Rt.-t néhány évvel ezelőtt a Ma­gyar Hitel Bank Rt. és a Bank Leumi Israel hozta létre. A pénz­intézet 1993-ban túl kockázatos hitelkihelyezései miatt komoly veszteséget regisztrált, de ez a konszolidáció keretében ren­deződött. A bank izraeli tulajdo­nosa v­­szont most arra készül, hogy értékesítse részesedését. A megegyezés véglegesítéséig a Le­umi Bank nem hajlandó részlete­ket közölni, de azt, hogy meg akar válni a magyarországi pénzintézetben birtokolt tulaj­donától, nem tagadja. A Leumi magyar érdekeltségét - a veszte­ségek miatt - már régebben is ki­fogásolta az izraeli bankfelügye­let, és a részvényértékesítés most e szervezet nyomására követke­zik be. Az izraeli lapok szerint a Leumi Hitel Bank Rt. veszteségei az utóbbi két évben nőttek. Az izraeliek így eddig összesen 20 millió dollárt is veszíthettek ma­gyarországi befektetésükön. ­ Elnöki koccintás nagykövetekkel Göncz Árpád szerint 1994 fontos év volt Magyarország számára, hiszen számos olyan esemény tör­tént, amely hosszú távon hatással lesz jövőnkre. A köztársasági elnök az új év alkalmából adott fo­gadáson úgy vélte, hogy hazánk napról napra közelebb került a politikai Európához, vagyis tevé­keny részese a nyugati integrációs folyamatnak szabó Barnabás felvétele Kuncze Gábor: Az SZDSZ ragaszkodik a koalíciós megállapodáshoz Meg kell állítani az elvándorlást a rendőrségtől Az SZDSZ nem kívánja módo­sítani a koalíciós megállapodás­nak a minisztériumok felosztá­sával foglalkozó fejezetét - je­lentette ki Kuncze Gábor bel­ügyminiszter szerdán, a BM ve­zetői értekezletét követően. Kuncze Gábor elöljáróban, visszautasította azt a vádat, hogy az új belügyi vezetés és sze­mély szerint a miniszter határo­­ zatlansága miatt a kívánatosnál lassabban születnének meg a döntések a tárcánál. A miniszter értelmetlen presz­tízsharcnak minősítette a BM körül kialakult koalíciós vitát. Emlékeztetett arra, hogy ez a té­ma azok közé tartozik, melyek­ben a sajtó segítségével „ismer­tette” a koalíciós partnerét a belügyet érintő elképzeléseiről, ezért kénytelen volt azokat az újságok hasábjain megválaszol­ni. - Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy ebben az ügyben konkrét tárgyalások az MSZP és az SZDSZ között még nem foly­tak - mondta, majd hozzátette: - A szabaddemokraták álláspont­ja változatlan, nincs szükség az MSZP által felvetett változtatá­sokra. Szerencsétlen lépésnek tartanám, ha ebben a kérdésben eltérnénk a koalíciós megállapo­dásban leírtaktól, ugyanis ez el­bizonytalanítaná az apparátus működését. Arra a kérdésre, hogy a végsőkig ragaszkodik-e az SZDSZ a „tisztán szabadde­mokrata belügyhöz”, Kuncze a következőket válaszolta: - Én nem tartom ezt a kérdést olyan horderejűnek, amelyben érde­mes a szakításig elmennie a MSZP-nek. A két párt között ér­vényben van egy koalíciós meg­állapodás, s az SZDSZ ezen a ponton nem kíván változtatást. F. Gy. A. Az önkormányzati rendszer az elmúlt négy évben bevált, a múlt év szep­temberében végrehajtott módosításokat a gyakorlati tapasztalatok indo­kolták - mondta Kuncze Gábor belügyminiszter szerdán a tárca vezetői értekezletén. A köztársasági megbízottakat felváltó megyei közigazgatá­si hivatalvezetők feladatairól szólva a miniszter leszögezte: e hivatalok­nak segíteniük kell az önkormányzatok munkáját. Megerősítette, hogy az önkormányzatok 760 milliárd forintos költségvetésének több mint a fele a különböző állami támogatásokból, illetve átengedett személyi jövede­lemadóból származik. Országosan az önkormányzatok 1995-ben megkö­zelítőleg százmilliárd forintot költhetnek beruházásokra. A BM-ben az új alkotmány és az államháztartási törvény előkészítésével egy időben meg­kezdődik az önkormányzati törvények felülvizsgálata. Rendészeti kérdé­sekről szólva kijelentette:­­ A BM kormányzati segítség nélkül nem lesz képes megállítani az elvándorlást a rendőrségtől és a többi belügyi szol­gálattól. A rendőrségen belül, Kuncze szerint, elsősorban a gazdaságvé­delmet és a szervezett bűnözés elleni szolgálatokat kell megerősíteni. I­t 1997-ben zár a kárpótlás Ez év novemberéig mindenki kézhez kapja a határozatot A kárpótlás mielőbbi befejezése a gazdaság sürgető érdeke - szö­gezi le a kormány készülő középtávú gazdaságpolitikai program­ja. Az első törvények szerinti kárrendezés gyakorlatilag befejező­dött, ám a pótkárpótlás zöme és egy újbóli földárverési kampány még hátravan. A földárverések időpontja egyelőre még nem tisz­tázott, de Nagy Ferenc, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke szerint három hónapon belül meg kell kezdeni a liciteket. Sietnek a pótigények elbírálásával is, a hivatal vélemé­nye szerint novemberig mindenki kézhez kapja a határozatot. Kárpótlási ügyben a regioná­lis hivatalok eddig 117 milliárd forint értékű határozatot hoz­tak. Még mindig nincsenek egé­szen pontos adatok arról, hogy a jegyek nagyobbik része jelen­leg hol van. A Pénzügyminiszté­rium legutóbbi összesítése sze­rint 33 milliárd forintot alig meghaladó értékű jegyet hasz­náltak fel a privatizáció során. A földárverések révén a szövet­kezetek 29 milliárd értékűhöz jutottak, és öt-hatmilliárdra te­hető az önkormányzatoknál lé­vő jegyek értéke. A szövetkeze­teknél lévő kárpótlási jegyek jó részét, az elhúzódó privatizáció miatt is, a szabadpiacon 35-70 százalékos árfolyamon eladták, a pénzt kényszerűségből felél­ték. Az eddig kibocsátott jegyek tekintélyes része tehát még mindig „kézben van” valahol. Csak találgatások vannak ar­ról, hogy mennyi jegy került a másodlagos forgalomban - cím­letértéke töredékéért - új tulaj­donosok kezébe. A privatizációs törvény elfogadósra vár, hogy eldöntsék: melyik befektetői körnek milyen prioritásokat kí­vánnak adni, hogy mielőbb ki­vonhassák a jegyeket a forga­lomból. Készül már a kárpótlási fo­lyamatot lezáró törvény. Egyes jogászok szerint még legalább két hónapra van szükség a ter­vezet véglegesítéséhez. Dr. Be­­rényi Sándor, az ELTE jo­gászprofesszora a Népszabad­ságnak elmondta, hogy az elhú­zódó fellebbezések és a hátralé­vő pótkárpótlás, valamint föld­árverés miatt úgy tűnik: a kár­pótlás csak 1997-ben zárható le véglegesen. Czauner Péter

Next