Népszabadság, 1995. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-05 / 4. szám
24 oldal ! Melléklet: Itthon Ám.25,50 fi NF,PSZ,ABADSÁG 1995. január 5., csütörtök_________________________________ORSZÁGOS NAPILAP_____________________________53. évfolyam, 4. szám, első kiadás Megszállt területek: bontani vagy építeni? Az izraeli kormány kompromisszumos döntése nem elégíti ki sem a telepeseket, sem a palesztinokat a Betlehem melletti Efrata település ügyében. Simon Peresz külügyminiszter hangsúlyozta: az izraeli kormány elkötelezettségéhez híven, nem alapít új településeket és nem adja beleegyezését a létező települések bővítésébe sem. A kormány ugyanakkor jóváhagyta 206 lakás felépítését egy Efratához közelebb eső területen. A telepesek a határozatban „a palesztinoknak való behódolást”, a palesztinok pedig „a telepesek nyomásának való behódolást” látnak. (Arafat... folytatás a 2. oldalon) REUTERS-FOTÓ Drágulhat a kötelező biztosítás Elképzelhető, hogy az év második felében a biztosítótársaságok kérni fogják a biztosításfelügyeletet és a kormányzatot, hogy emelkedjen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díja. A január elsején életbe lépett díj ugyanis nem elegendő a költségek és károk finanszírozására. Szükség van a kötelező biztosítás rendszerének átalakítására és a biztosítási törvény mielőbbi megalkotására is. Minderről Kepecs Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének kedden megválasztott elnöke nyilatkozott lapunknak. (Tovább... folytatás a 8. oldalon) Cseppenként telt be a pohár ! - mondja a MIÉP volt társelnöke Szomorú a hangja. Kiábrándult Csurkából, a MIÉP-ből és a mai politikából. Horváth Lajossal, a Magyar Igazság és Élet Pártjának egykori társelnökével beszélgettünk. - Ön benne volt a politika sűrűjében, előbb MDF-es képviselőként, majd mint a Magyar Igazság és Élet Pártjának társelnöke. Mondja, nem hiányzik a politika, vagy úgy döntött, hogy elég volt belőle? - Teljesen nem fordítottam hátat a politikának, de amíg ez továbbra is jobbára úri huncutság marad, addig nehéz benne szívvel részt venni. - Ez a MIÉP-re is érvényes? - Mindenkire. Mindenki birtokol az igazságból, de nem hajlandó összetenni a részigazságokat. Nem látok olyan pártot, amely teljesen a nemzetet szolgálná. - Mit jelent az ön számára az, hogy „teljesen a nemzetet szolgálni”? - A teljes szolgálat azt jelenti, hogy össze kell tudni kapcsolni a valódi alapigazságok képviseletét egy nagy adag megértéssel és toleranciával. - Jól értettem, toleranciával? - Igen, jól értette. (Búcsú... folytatás a 6. oldalon) Gyorsított átmenet a piacgazdaságba Tartósan kiegyensúlyozott, gyors ütemű gazdasági növekedés akkor érhető el, ha az egyensúly határozott javítása mellett sikerül radikálisan felgyorsítani a piacgazdaságba való átmenetet, átfogó reformok beindításával megalapozni a modernizációt - áll a kormány középtávú gazdasági stratégiájának tervezetében. A dokumentumot tegnap a gazdasági kabinet tagjai vitatták meg, s egyetértettek azzal, hogy az január 26-án kerüljön először a kormány elé. MUNKATÁRSUNKTÓL A kormány még tavaly döntött arról, hogy az ország gazdasági és társadalmi fejlődését leíró, hároméves modernizációs programot kell kidolgozni. A munkálatok összehangolására a Miniszterelnöki Kabinetiroda szervezetében létrejött a Modernizációs Programiroda. A stratégia kidolgozásához kutatóintézetek és független szakértők közreműködését is kérték. A dokumentum végleges változatának március 31-ig kell elkészülnie. Az elképzelések szerint a gazdasági egyensúly megteremtésén, a fejlődés kibontakozásán keresztül lehet majd modernizálni a társadalomnak a gazdaságtól kicsit távolabb eső területeit is. A dokumentum alapvető célnak a modern polgári társadalom megteremtését nevezi, amelynek kiépítése az ezredfordulón is túlmutató teendőkkel jár. (Gyorsított... folytatás az 5. oldalon) A GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK FŐBB MUTATÓI (SZÁZALÉKBAN) Megnevezés 1993* 1994 1995 1996 1997 GDP -2,3 2-4 kb. 0 1-2 2-3 Ipari ágazatok_________ 4,2 4-6_____3-4____2-4 2-4 Élelmiszer-gazdaság_________10,2 5-6 1-2 1-2 2-4 Építőipar -3,9 10-12 5-6 5-8 5-10 Belföldi felhasználás_____________7,0 3-5 -3-1 0-1 1-2 Beruházás -0,7 15-20 kb. 5 kb. 5 5-10 Egyéni fogyasztás_______________1,4 1-2 -4-2 kb.6 0-1 Közösségi fogyasztás____________4,0 kb.3 -10-8 kb.-6 kb.-5 Közvetlen külkereskedelmi forgalom, 1991-évi szerkezetben: ________________ Kivitel összesen_______________13,5 13-16 6-8 6-8 6-8 ebből: Ipari ágazatok -9 15-17 6-8___7-9 ___7-9 ________élelmiszer-gazdaság -25,0 8-9 6-9 5-7 5-7 Behozatal összesen____ 11,6 14-17 -2-1 2-4___3-5 Export/GDP 23,0 24,1 24,4 24,4 24,5 Beruházás/GDP 18,4 20,4 20,8 21,3 22,1 *A KSH előzetes tényszámai orosz hiteltörlesztés nélkül._______________ Leumi-eladás Az izraeli Leumi Bank el akarja adni a magyarországi Leumi Hitel Bank Rt.-ben levő 50 százalékos részesedését. A hírt a pénzintézet szóvivő asszonya lapunk tel-avivi tudósítójának gyakorlatilag megerősítette. A másfél milliárd forint körüli alaptőkéjű Leumi Hitel Bank Rt.-t néhány évvel ezelőtt a Magyar Hitel Bank Rt. és a Bank Leumi Israel hozta létre. A pénzintézet 1993-ban túl kockázatos hitelkihelyezései miatt komoly veszteséget regisztrált, de ez a konszolidáció keretében rendeződött. A bank izraeli tulajdonosa vszont most arra készül, hogy értékesítse részesedését. A megegyezés véglegesítéséig a Leumi Bank nem hajlandó részleteket közölni, de azt, hogy meg akar válni a magyarországi pénzintézetben birtokolt tulajdonától, nem tagadja. A Leumi magyar érdekeltségét - a veszteségek miatt - már régebben is kifogásolta az izraeli bankfelügyelet, és a részvényértékesítés most e szervezet nyomására következik be. Az izraeli lapok szerint a Leumi Hitel Bank Rt. veszteségei az utóbbi két évben nőttek. Az izraeliek így eddig összesen 20 millió dollárt is veszíthettek magyarországi befektetésükön. Elnöki koccintás nagykövetekkel Göncz Árpád szerint 1994 fontos év volt Magyarország számára, hiszen számos olyan esemény történt, amely hosszú távon hatással lesz jövőnkre. A köztársasági elnök az új év alkalmából adott fogadáson úgy vélte, hogy hazánk napról napra közelebb került a politikai Európához, vagyis tevékeny részese a nyugati integrációs folyamatnak szabó Barnabás felvétele Kuncze Gábor: Az SZDSZ ragaszkodik a koalíciós megállapodáshoz Meg kell állítani az elvándorlást a rendőrségtől Az SZDSZ nem kívánja módosítani a koalíciós megállapodásnak a minisztériumok felosztásával foglalkozó fejezetét - jelentette ki Kuncze Gábor belügyminiszter szerdán, a BM vezetői értekezletét követően. Kuncze Gábor elöljáróban, visszautasította azt a vádat, hogy az új belügyi vezetés és személy szerint a miniszter határo zatlansága miatt a kívánatosnál lassabban születnének meg a döntések a tárcánál. A miniszter értelmetlen presztízsharcnak minősítette a BM körül kialakult koalíciós vitát. Emlékeztetett arra, hogy ez a téma azok közé tartozik, melyekben a sajtó segítségével „ismertette” a koalíciós partnerét a belügyet érintő elképzeléseiről, ezért kénytelen volt azokat az újságok hasábjain megválaszolni. - Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy ebben az ügyben konkrét tárgyalások az MSZP és az SZDSZ között még nem folytak - mondta, majd hozzátette: - A szabaddemokraták álláspontja változatlan, nincs szükség az MSZP által felvetett változtatásokra. Szerencsétlen lépésnek tartanám, ha ebben a kérdésben eltérnénk a koalíciós megállapodásban leírtaktól, ugyanis ez elbizonytalanítaná az apparátus működését. Arra a kérdésre, hogy a végsőkig ragaszkodik-e az SZDSZ a „tisztán szabaddemokrata belügyhöz”, Kuncze a következőket válaszolta: - Én nem tartom ezt a kérdést olyan horderejűnek, amelyben érdemes a szakításig elmennie a MSZP-nek. A két párt között érvényben van egy koalíciós megállapodás, s az SZDSZ ezen a ponton nem kíván változtatást. F. Gy. A. Az önkormányzati rendszer az elmúlt négy évben bevált, a múlt év szeptemberében végrehajtott módosításokat a gyakorlati tapasztalatok indokolták - mondta Kuncze Gábor belügyminiszter szerdán a tárca vezetői értekezletén. A köztársasági megbízottakat felváltó megyei közigazgatási hivatalvezetők feladatairól szólva a miniszter leszögezte: e hivataloknak segíteniük kell az önkormányzatok munkáját. Megerősítette, hogy az önkormányzatok 760 milliárd forintos költségvetésének több mint a fele a különböző állami támogatásokból, illetve átengedett személyi jövedelemadóból származik. Országosan az önkormányzatok 1995-ben megközelítőleg százmilliárd forintot költhetnek beruházásokra. A BM-ben az új alkotmány és az államháztartási törvény előkészítésével egy időben megkezdődik az önkormányzati törvények felülvizsgálata. Rendészeti kérdésekről szólva kijelentette: A BM kormányzati segítség nélkül nem lesz képes megállítani az elvándorlást a rendőrségtől és a többi belügyi szolgálattól. A rendőrségen belül, Kuncze szerint, elsősorban a gazdaságvédelmet és a szervezett bűnözés elleni szolgálatokat kell megerősíteni. It 1997-ben zár a kárpótlás Ez év novemberéig mindenki kézhez kapja a határozatot A kárpótlás mielőbbi befejezése a gazdaság sürgető érdeke - szögezi le a kormány készülő középtávú gazdaságpolitikai programja. Az első törvények szerinti kárrendezés gyakorlatilag befejeződött, ám a pótkárpótlás zöme és egy újbóli földárverési kampány még hátravan. A földárverések időpontja egyelőre még nem tisztázott, de Nagy Ferenc, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke szerint három hónapon belül meg kell kezdeni a liciteket. Sietnek a pótigények elbírálásával is, a hivatal véleménye szerint novemberig mindenki kézhez kapja a határozatot. Kárpótlási ügyben a regionális hivatalok eddig 117 milliárd forint értékű határozatot hoztak. Még mindig nincsenek egészen pontos adatok arról, hogy a jegyek nagyobbik része jelenleg hol van. A Pénzügyminisztérium legutóbbi összesítése szerint 33 milliárd forintot alig meghaladó értékű jegyet használtak fel a privatizáció során. A földárverések révén a szövetkezetek 29 milliárd értékűhöz jutottak, és öt-hatmilliárdra tehető az önkormányzatoknál lévő jegyek értéke. A szövetkezeteknél lévő kárpótlási jegyek jó részét, az elhúzódó privatizáció miatt is, a szabadpiacon 35-70 százalékos árfolyamon eladták, a pénzt kényszerűségből felélték. Az eddig kibocsátott jegyek tekintélyes része tehát még mindig „kézben van” valahol. Csak találgatások vannak arról, hogy mennyi jegy került a másodlagos forgalomban - címletértéke töredékéért - új tulajdonosok kezébe. A privatizációs törvény elfogadósra vár, hogy eldöntsék: melyik befektetői körnek milyen prioritásokat kívánnak adni, hogy mielőbb kivonhassák a jegyeket a forgalomból. Készül már a kárpótlási folyamatot lezáró törvény. Egyes jogászok szerint még legalább két hónapra van szükség a tervezet véglegesítéséhez. Dr. Berényi Sándor, az ELTE jogászprofesszora a Népszabadságnak elmondta, hogy az elhúzódó fellebbezések és a hátralévő pótkárpótlás, valamint földárverés miatt úgy tűnik: a kárpótlás csak 1997-ben zárható le véglegesen. Czauner Péter