Népszabadság, 1995. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-01 / 27. szám
32 oldal/ Melléklet: Úton JF Ára: 25,50 Ft NÉPSZABADSÁG 1995. február 1., szerda ORSZÁGOS NAPILAP 53. évfolyam, 27. szám, első kiadás Vita a privatizációról a parlamentben Békesi László terjesztette elő az új törvénytervezetet Nem lehet tökéletes törvényt alkotni, elégedjünk meg a viszonylag jóval - mondta tegnap Békesi László pénzügyminiszter a privatizációs törvénytervezet parlamenti általános vitáját bevezető expozéjában. Kijelentette: a törvény elsődleges célja, hogy 1998- ig befejeződjön az intézményes állami privatizáció. A frakciók vezérszónokai is elmondták pártjuk véleményét. Az ellenzéki pártok nem támogatják a törvényjavaslatot. __________MUNKATÁRSUNKTÓL__________ Békesi László utalt rá, hogy a privatizáció intézményes befejezése nem azt jelenti, hogy mindent az utolsó szögig eladnának. Hiszen az ország közvagyonának fele, mintegy 3000 milliárd forint értékű vagyon az önkormányzatok tulajdonában van, ennek sorsáról nem a kormány dönt. Ezenkívül széles az a vagyoni kör, amely nem tartozik a versenyszférába, például a MÁV, a posta vagy a természetvédelmi területek, amelyeket nem kívánnak privatizálni. A pénzügyminiszter leszögezte, hogy a kormány elhatározott szándéka: a privatizációs bevételeket elsősorban az államadósság csökkentésére használják fel, mert nincs más választásuk. Úgy vélte, sokan félreértették, amikor a privatizáció gyorsításáról volt szó. A kormány az előkészítő munka általános vezérelvének tekinti a gyorsítást, de ez nem jelenti azt, hogy az egyes tranzakciókat kapkodva kellene intézni. Az eddigi folyamatokat összegezve, Békesi László elmondta: az állam tulajdonában lévő termelő vagyon közel 50 százalékát adták magánkézbe négy év alatt. Több mint 600 társaságot értékesített az ÁVÜ és az ÁV Rt., több mint 500 cég átszervezés és felszámolás révén került ki az állami irányítás alól. Több mint 400 milliárd forint bevétel származott a privatizációból, ebből majdnem 250 milliárd készpénzben, dollárban és forintban folyt be. A 1990-es 2000 milliárd forintnyi könyv szerinti értékű állami vagyon 1000 milliárdra csökkent. A magánszektorban a száz forint saját tőkére jutó adózás előtti eredmény 1993-ban 3,80 forint volt, az állami cégeknél viszont csak 0,8 forint. A pénzügyminiszter szerint nem igaz az a vád, hogy a privatizáció áll, inkább rossz irányban halad. 1994-ben drámaian eltolódott a kedvezményes hitelek és kárpótlási jeggyel való fizetés irányába, és a devizabevételek aránya nem érte el a tíz százalékot sem, az 1993-as 67 százalékkal szemben. (Vita... folytatás a 4. oldalon) Hatpárti találkozó kormányfői hívásra, Pető Iván nélkül Lapunk információja szerint a parlamenti pártok vezetőivel ma találkozó Horn Gyula miniszterelnök nemcsak a privatizációs törvény tervezetéről, hanem az ország jelenlegi helyzetéről is konzultálni kíván. A pártvezetők lapunknak jelezték, valamennyien eleget tesznek a kormányfő meghívásának, bár az SZDSZ részéről nem lesz jelen Pető Iván, a párt elnöke és parlamenti frakcióvezetője. __________MUNKATÁRSAINKTÓL__________ Szabó Iván, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetője hangsúlyozta: az ország állapota olyan, hogy ha egy kicsit is lehet javítani rajta, akkor az MDF-nek segítenie kell. A konzultáción való részvétel azonban nem jelentheti azt, hogy az MDF kész lenne bármiféle kormányzati felelősséget is átvállalni. Az FKGP elfogadta a miniszterelnök meghívását, és a Torgyán József pártelnök vezette delegáció konstruktív magatartást fog követni - mondta Lányi Zsolt, a frakció szóvivője. (Hatpárti... folytatás a 4. oldalon) Tarjáni sortűzper: öt év két vádlottnak Tegnap hirdetett ítéletet a Fővárosi Bíróság az 1956. december 8-i salgótarjáni sortűz ügyében. A bíróság a perbe fogott tizenkét vádlott közül két hajdani karhatalmistát ítélt öt év fegyházbüntetésre emberiség ellen elkövetett bűntett miatt. Dr. Strausz János tanácsvezető bíró indoklásában több nemzetközi megállapodásra hivatkozott. MUNKATÁRSUNKTÓL A Fővárosi Bíróság az indoklásban részletesen elemezte a történelmi körülményeket és a tárgyalásra lehetőséget adó jogi hátteret, azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyekre ítéletét alapozta. Strausz kitért a korabeli magyarországi közigazgatási állapotokra is. Szerinte tudatosan használták fel a sortüzeket a tüntetések és sztrájkok megfékezésére. A nemzetközi jogi háttér ismertetésekor többek között annak az álláspontnak adott hangot, hogy az ügy szempontjából közömbös, háborús állapotok voltak vagy sem a sortűz idején az országban, mert a New York-i nemzetközi egyezményhez csatlakozott Magyarország. (Salgótarjáni... folytatás a 4. oldalon) A gyógyszerlista módosítását kezdeményezi a kamara Márciustól új támogatás és recept Márciustól új gyógyszerár-támogatási rendszert vezet be az egészségbiztosító. Ezzel egyidejűleg átlagosan 14,1 százalékkal nő a patikaszerek fogyasztói ára. A gyógyszertárakban kapható 2092 készítmény közül 750 árát - ezek szerepelnek az alaplistán - a tb-támogatás 90, 95 vagy száz százalékkal csökkenti. Ugyancsak márciustól új típusú - az orvos és a beteg azonosítóját is feltüntető - recepteket írnak az orvosok, akik évente 132 millió vényt töltenek ki. A Népjóléti Minisztérium tegnapi sajtótájékoztatóján az orvosi kamara elnöke bejelentette: hozzálátnak az alaplista módosításához. A drasztikus gyógyszerár-emelkedés miatt a tb bevételeinek 23 százalékát költi az orvosságok árának támogatására, tudtuk meg Lépes Pétertől, a népjóléti tárca helyettes államtitkárától. Kijelentette: ha nem változtatnának a gyógyszerár-támogatási rendszeren, az egészségügy összeomlana. Gógl Árpádnak, az orvosi kamara elnökének véleménye szerint, az alaplista nem veszi megfelelően figyelembe a lakosság megbetegedési mutatóit, ezért a kamara azonnali módosítását kezdeményezi. Egyébként támogatják az új receptek márciusban kezdődő használatát. Szabó Sándor, a gyógyszerészek kamarájának elnöke továbbra is kitart amellett: az alaplistás orvosságok után 50- 60 forintos átalánydíjat kellene adni. A Népszabadság érdeklődésére megtudtuk: a patikákban készítendő szerekért - ha egyedileg írja föl őket az orvos - 90 százalékos támogatást ad a tb. Hamvas Józseftől, a népjóléti tárca főosztályvezetőjétől megtudtuk: a 90, 95 és száz százalékkal támogatott orvosságokért az esetleges további áremelés után sem kell többet fizetniük a betegeknek az idén, de a többi patikaszer fogyasztói árának növekedése a lakosságot terheli. Nógrádi Tóth Erzsébet Gyermekarányos családipótlékkiegészítés Elkészült a családi pótlék idei, egyszeri kiegészítésének elosztási terve. A népjóléti tárca szakértői azt javasolják, hogy az idén ne a gyermekek életkora, hanem száma szerint differenciáljanak. Tavaly a gyermekek életkora határozta meg az igényelhető összeg lágyságát. Most az egyszerűbb megoldást javasolják, eszerint egy gyerek után kétezer, két gyermek után gyermekenként 2400, három és több gyermek után gyermekenként háromezer forintot lehetne egyszeri juttatásként kérni. Az igénylés feltétele, hogy a családi pótlékban egyébként is részesülő családfő tavalyi bruttó keresete ne haladja meg az 500 ezer forintot. A kitöltött nyilatkozatokat - amelyeket szúrópróbaszerűen ellenőriznek -, a családi pótlékot kifizető helyhez kell benyújtani: vagy a munkáltatóhoz, vagy a területileg illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz! Mindez azonban egyelőre még csak javaslat, amelyet a kormány a végső döntés előtt megvitat az Érdekegyeztető Tanáccsal is. R. S. Tízezreket fenyeget az ár Hollandiában Gátat építenek a hollandok, Arcen és Veiden települések lakói segítenek a súlyos árvíz elleni védekezésben. Hollandiában több mint 65 ezer embert kellett evakuálni. (Részletek a 20. oldalon) MTI - KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT A csecsenek ellenállnak, az oroszok rohamra készülnek Egy Lenin-mellszobor társaságában géppisztolyát tisztító orosz katona grozniji őrhelyén. A harctereken nem gyengül a csecsenek ellenállása. (Részletek a 2. oldalon) reuters-fotó Biztosítás nélkül az Adria? A háborús kockázatok elriasztják a cégeket Rövidesen megkezdődik a tárgyalás az Adria kőolajvezetéken való szállítás beindításáról, de egyelőre egy biztosítótársaság sem vállalja a biztosítást. A társaságok ugyanis háborús veszélyre nem vállalnak kockázatot. Horváth András, a Mal Rt. kereskedelmi igazgatója szerint a szállítás garantálásának legkézenfekvőbb megoldása a biztosítás, ezért tárgyalásokat folytatnak az egyes társaságokkal. Egyelőre azonban a biztosítók háborús kockázatra való hivatkozással nem vállalják az Adria „védelmét”. Kepecs Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke elmondta: a biztosítók kizárják a háborús esemény biztosítását, mivel a kockázat kiszámíthatatlan. Véleménye szerint olyan esetben, amikor az államnak érdeke az áru beérkezése az országba - jelen esetben a kőolajé - az állam vállalhat politikai kockázatot. Haiman Pál, a Hungária Biztosító nemzetközi főosztályának vezetője elmondta: a biztosítótársaságok egyes biztosításaikat - casco, felelősségbiztosítás - kiterjeszthetik háborús kockázatokra is, de csak viszontbiztosítási fedezettel. Példaként említette a Malév gépeit, amelyek casco és felelősségbiztosítása háborús kockázatokra is érvényes. A biztosító és a viszontbiztosító társaságok azonban megtilthatják a hadi övezetbe a repülést vagy hétnapos felmondási idővel kötnek szerződést. Ezt mérlegelés után megújíthatják, a kockázat növekedése arányában drágíthatják vagy megszüntethetik. A Lloyd’s és hasonló biztosítóbirodalmak vállalják a háborús kockázatok biztosítását, persze nem minden esetben. A biztosítás megkötése attól függ, hogy milyen viszontbiztosítási fedezet áll a társaság mögött. Az Öböl-háború idején például a Malév repülőgépeire a háborús kockázatokra is érvényes biztosításokat egyedileg, azaz repülésenként lehetett megkötni. Ezek viszontbiztosításáról pedig a londoni piac, köztük a Lloyd’s gondoskodott, M. R. A. Magyar kapcsolatai voltak a „Fehér Unó bandának”? RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Mind több a rejtély az olasz rendőrség által szigorúan védett, rejtekhelyen őrzött Mikula Éva Edit körül. A magyar származású, önmagát 19 évesnek valló lány 1992-től 1994 végéig élettársa volt az Itália legvérengzőbb bűnbandájához tartozó Fabio Savinak. A „Fehér Unó bandája” névre keresztelt, elsősorban rendőrökből álló csoport gerincét a három Savi fivér, Roberto, Alberto és Fabio alkotta. A rendőrség több mint 20 gyilkossággal és 34 bank-, illetve üzletrablással gyanúsítja őket. A hatóságok azt feltételezik, hogy a bandának köze lehetett az önmagát „Falange Armata”-nak nevező terrorista csoporthoz, mely ’93-ban autóbombákat robbantott Milánóban, Firenzében és Rómában. Az olasz sajtó úgy értesült, hogy a román titkosszolgálat megküldte Mikula Éva dossziéját Rómába. Eszerint a lány 1992 előtt érkezett Itáliába. Azelőtt - magyarországi tartózkodása alatt - kapcsolatban állt az ukrán titkosszolgálat egyik tábornokával, bizonyos Vlagyimir Popovval, valamint egy Somogyi Tamás nevű kereskedővel. (Magyar... folytatás a 20. oldalon)