Népszabadság, 1995. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-01 / 27. szám
9 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA Nem gyengül a csecsenek ellenállása A végső támadásra készülő oroszok túlereje ellenére Gorznijban nem gyengül a csecsenek ellenállása. Sahraj miniszterelnök-helyettes szerint Dudajev Ingusétiában kapott menedéket, és a szövetségi csapatok következő célpontja Gudermesz lesz. MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az orosz katonai parancsnokság közleménye szerint a fronton nem történtek jelentős változások, a hadsereg a Groznij elleni végső támadásra készülve létrehozta az „északkeleti” csoportosítást, míg az „északi”, „keleti” és „nyugati” csoportok a korábban elfoglalt állásaikban vannak. A sajtószolgálat kénytelen volt elismerni, hogy a szövetségi csapatok élő erőben és haditechnikában megnyilvánuló fölénye ellenére a csecsenek továbbra is kitartanak, sőt erősítéseket irányítanak a Szunzsa folyónál lévő védelmi vonalakhoz. Orosz állítás szerint Dudajev harctéri parancsnokai utasítást kaptak az együttműködő csecsenek meggyilkolására. Ingusétiában úgy tudják, hogy a csecsenek részsikereket értek el, és javítottak pozícióikon Gorznijban és a repülőtér környékén. Kedden heves harcok folytak Argun városának térségében és a Nazranyt Groznijjal összekötő országút mentén. Szergej Sahraj miniszterelnök-helyettes, aki korábban a nemzetiségi ügyekkel is foglalkozott, sajtóértekezletén úgy vélekedett, hogy Dudajev Ausev ingusétiai elnök védelme alatt a szomszédos köztársaságban van. Rusevnek - Sahraj szerint - nincs más választása, mint a tábornok támogatása, mert ő az egyetlen csecsen politikus, aki elismeri Ingusétia Groznijtól való függetlenségét. A Szovjetunióban a csecsenek és az ingusok közös autonóm köztársaságban éltek, amelyben az előbbiek domináltak. Sahraj azt is elmondta, hogy a grozniji hadműveletek már csak néhány napig tartanak, és utánuk a fővárostól keletre lévő Gudermesz elfoglalása következik. A második legnagyobb csecsen városban Dudajev hívei jelentős erőket vontak össze. Szerinte a konfliktus nyomán kialakulhat egyfajta polgárháború, „de az nem lesz olyan súlyos, mint Afganisztánban”. Orosz közlés szerint a szárazföldi és az ejtőernyős csapatok eddig 608 halottat és 2250 sebesültet veszítettek, az elesettek között 168 tiszt volt. Az adatok csak az azonosított áldozatokra vonatkoznak, a halottasházakban sok ismeretlen tetem van, és külön tartják nyilván az „eltűnteket” is. Washington a teljes atomtilalomért WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Clinton elnök meghosszabbította az amerikai atomfegyverkísérletek önkéntes felfüggesztését; a moratórium szeptemberben járt volna le. Washington azt reméli, hogy ezzel mihamarabb tető alá hozhatja a kísérleti robbantások teljes tilalmáról szóló egyezményt, amelyről Genfben tárgyal az öt atomfegyverrel rendelkező nagyhatalom. Clinton egyúttal visszavonta azt Genfben előterjesztett amerikai javaslatot, hogy a tilalom tíz év múlva feloldható legyen. (1992 óta csak Kína végzett kísérleti robbantásokat.) Washington legfontosabb világpolitikai célja a nukleáris fegyverek korlátozása úgy, hogy az „atomklub” eddigi tagjai megőrizhessék ezt az „előjogot”. Egyébként is bonyolult akadályokba ütközik az atomsorompó-egyezmény meghosszabbítása - derült ki az áprilisra tervezett ünnepélyes aláírás előkészületei során. Az 1970-ben életbe lépett, az atomfegyverek terjedését gátló kulcsfontosságú világegyezményt (angol rövidítéssel: NPT) 150 ország írta alá, de az idén lejár. Az USA „örökre”, azaz meghatározatlan időre szeretné meghosszabbítani, ez egyelőre valószínűtlennek látszik. Felmerült, hogy ismét 25, de legalább tíz vagy tizenöt esztendőre kötnék meg a szerződést, de még ezt is sok ország ellenzi. Egyiptom például amiatt, hogy Izrael nem hajlandó aláírni, India pedig Pakisztán atomterveitől tart. Sok nagy fejlődő ország szerint az atomfegyverrel rendelkező országok ragaszkodnak ehhez az előjogukhoz, de nem hajlandóak következetesen garantálni az atomfegyver nélküli államok biztonságát. Külön probléma az orosz-amerikai atomfegyveregyensúly. Washington élesen ellenzi, hogy Moszkva nukleáris berendezéseket szállít Iránnak. Az oroszok viszont amiatt aggódnak, hogy Amerika kilép a ballisztikus elhárító rakéták (ABM) korlátozását szolgáló egyezményből. A republikánusok máris a szerződés felfüggesztését javasolják, hogy az új, hadszíntéri elhárító rendszert (THAAD) mihamarabb kifejleszthessék. (Ennek csak a kezdeti költsége meghaladja a kétmilliárd dollárt.) Mi több, fel akarják újítani a csillagháborús programot. A Clinton-kormány közben újabb 20 millió dollárt ad Moszkvának az atomfegyvergyártáshoz szükséges berendezések ellopása elleni védekezésre. (Az ukrán, fehérorosz és kazah atomfegyverek megsemmisítésére Washington már csaknem egymilliárd dollárt adott, legalább még ennyit hajlandó kiutalni.) Sok amerikai szakértő attól tart, hogy a meggyengült Oroszország ismét nukleáris eszközeivel akar világhatalom lenni. Másrészt az orosz atomtelepekről és kutatóintézetekből pénzért bárki azt visz el, amit akar - mondják. Klaus Kinker Szarajevóban közvetít A hivatalos látogatáson Washingtonban tartózkodó bosnyák kormányfő azt követelte tárgyalópartnereitől, hogy a Clinton-kormányzat adjon három hónapos határidőt a boszniai szerbeknek a nemzetközi béketerv elfogadására, az idő leteltével pedig szüntesse meg a muzulmánokat sújtó fegyverszállítási tilalmat. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Haris Silajdzicot azonban az amerikai politikusok - köztük Al Gore alelnök, Christopher külügyminiszter és Dole szenátor - nem biztatták ilyen lehetőséggel - állítja a Tanjug. Szarajevóban a német diplomácia irányítója kezdett tárgyalásokat tegnap a bosnyák vezetéssel. Klaus Kinkel a horvát-muzulmán föderáció létrehozását akadályozó nézetkülönbségeket kívánta elhárítani, amelyekről Tudjman horvát elnökkel is tárgyalt. A politikus Németország támogatásáról biztosította Alija Izetbegovicsot, s közölte vele: a nemzetközi összekötő csoport mindent elkövet, hogy elfogadtassa Karadzsicsékkal a Bosznia-térképeket. Boszniában nem volt nyugalom a harctereken. A bihaci beszögellésben folytatódtak a bosnyák kormányerők és a szakadárok összecsapásai. A keletboszniai Gorazsdéból tegnap elszállítottak 140 beteget, a konvoj Szarajevóba érkezte után 54 szerb is távozhatott a városból. Zágrábban, a békefenntartók parancsnokságán tegnap bejelentették: szombaton horvát katonák megsebesítettek egy orosz kéksisakost. Zágráb szerint a megoldás kulcsa Belgrádban van Az ENSZ-békeerők zágrábi támaszpontján tartott tegnapi sajtóértekezletén Gert Ahrens az EU-képviselőjeként azt hangsúlyozta, hogy a horvátországi helyzet rendezésére vonatkozó legújabb nagyhatalmi tervnek négy célja van. A terv Horvátország szuverenitásának helyreállításáról, a horvátországi szerbek széles autonómiájáról, az egységes gazdasági terület helyreállításáról és a menekültek visszatéréséről rendelkezik. Minthogy a tervet a knini szerbek elutasították, a Zágrábot felkereső külföldi politikusok tegnap találkozni akartak Milosevics szerb elnökkel. Belgrád azonban nem fogadta a nagyköveteket, amivel bátorítást adott a háborúpártiaknak. Tudjman államfő Kinkel német külügyminiszterrel folytatott keddi eszmecseréjében azt hangoztatta, hogy a nemzetközi közösségtől elvárja: gyakoroljon nyomást Belgrádra. A knini szerbekkel tárgyaló horvát delegáció vezetője szerint a helyzet megoldásának kulcsa Belgrádban van. Kinkei nyilatkozatában hibás lépésnek nevezte az ENSZ- egységek mandátumának felmondását. Mock osztrák diplomáciai vezető hasonlóképpen vélekedett hétfőn Bécsben Granic külügyminiszternek, aki a békés reintegrációt és a szomszédokhoz való jó viszony fontosságát hangoztatta, kizárva a katonai akciót a szerbek által megszállt horvát területek visszahódítására. Negyven halálos áldozat Algírban Negyvenre emelkedett az Algír központjában hétfőn elkövetetett pokolgépes merénylet halálos áldozatainak száma - jelentette be az algíri rádió kedd délután. A sebesültek száma legalább 256, közülük 55 sérült állapota válságos. Franciország kedden elítélte az algíri merényletet, és a válság békés rendezése érdekében ismételten tárgyalásokra szólította fel „a terrorizmus és az erőszak ellenzőit”. Hírügynökségi jelentések szerint a merényletet egy öngyilkos terrorista követte el. A halálos áldozatok száma még nem végleges, és tovább emelkedhet. Algír lakosságát sokkolta a merénylet, az emberek alig merészkednek az utcákra. Ecuador egyoldalú tűzszünetet hirdet Az ecuadori külügyminisztérium kedden bejelentette, hogy a quitói vezetés egyoldalú tűzszünetet hirdet a perui határ mentén kialakult fegyveres konfliktus rendezése érdekében. Az ecuadori lépésre Peru még nem reagált - jelentette az AP hírügynökség. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A jelentés szerint a fegyvernyugvás kedd éjjel lép életbe. A döntés négy ország - Argentína, Brazília, Chile és az Egyesült Államok - közvetítésével született meg, és a tervek szerint e négy, valamint a konfliktusban részt vevő két állam képviselőiből álló bizottság felügyelné a tűzszünetet - jelentette az MTI. Az újraválasztásért küzdő Fujimori perui elnöknek jól jöhet a „honvédelem”, amihez egyébként a Fényes Ösvény és Túpac Amaru nevű gerillaszervezetek is csatlakoztak a kormányerők mellett. Sixto Durán Ballén ecuadori elnök sem jár rosszul a „területgyarapítással”: elakadt gazdasági reformprogramjának politikai zavaraiból mászhat ki. A konfliktus tovább növeli Clinton elnök külpolitikai gondjait: két hónappal a pánamerikai csúcsértekezlet nagy ívű tervei után ismét a múlt válságai kísértenek - jelentette washingtoni tudósítónk. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség szerint a két latin-amerikai ország között csütörtökön kirobbant határ menti összetűzésben és az azóta kibontakozó katonai konfliktusban már több mint ötvenen vesztették életüket, jelentős a sebesültek száma is. A két ország határán fekvő 340 négyzetkilométernyi, aranyban gazdag őserdei terület hovatartozása kapcsán azután forrósodott fel a hangulat, hogy e hónapban két határincidens is történt a vitatott térségben. Két héttel ezelőtt határőrök között volt tűzpárbaj, múlt hét kedden pedig Ecuador állítása szerint perui helikopterek sértették meg a szomszéd állam légterét. A dzsungelvidék hovatartozása nemzetközi jogilag is tisztázatlan. Peru 1941-ben Ecuador ellen indított háborút, amelyben 200 ezer négyzetkilométert, vagyis szomszédja területének a felét megszerezte. Az 1942-ben született riói jegyzőkönyv rendelkezett a két ország közötti határvidék felosztásáról, jórészt szentesítve a perui területfoglalást. A dokumentum azonban nyilvánvaló földrajzi pontatlanságot tartalmaz. Úgy fogalmaz, hogy a határ a Santiagóba ömlő folyó mentén húzódik, csakhogy a térségben két folyó is ömlik a Santiagóba. Ráadásul az ecuadori parlament 1960-ban érvénytelennek nyilvánította a dokumentumot. A mostani harcok ugyanabban a körzetben robbantak ki, mint akkor, a század derekán. Perui katonák egy légvédelmi löveggel MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT 1995. február 1., szerda Arafat Clinton segítségét kéri Izrael terroristák letartóztatását javasolja A beutazási tilalmat csak akkor függesztjük fel, ha választ kapunk a palesztinoktól, milyen intézkedéseket foganatosítanak a terror megfékezésére - mondta Simon Peresz izraeli külügyminiszter egy tegnapi előadásán. Izrael ez ügyben jegyzéket juttatott el Arafathoz, amelyben többek között javasolta a palesztin hatóságoknak, hogy tartóztassák le az ismert terroristákat, és tegyenek más megelőző lépéseket. Peresz leszögezte, hogy Izrael egyelőre nem bocsát szabadon további letartóztatott palesztinokat. Arafat levélben fordult Clinton amerikai elnökhöz, és kérte, „mentse meg a veszélyeztetett békefolyamatot”. A jeruzsálemi amerikai főkonzul, aki Arafat kérésére továbbítja a levelet, kifejtette: a terrorakciók kudarcba fullaszthatják a békefolyamatot. Ugyanakkor kifejezte aggodalmát a beutazási tilalom esetleges következményei miatt. Egy palesztin intézet közvélemény-kutatása szerint a megszállt területek lakosainak több mint fele egyetért az öngyilkos terrorakciókkal. Majdnem hatvan százalékuk úgy véli, hogy a zárlat, vagyis az Izraelbe való beutazási titalom a merényletek számának növekedését vonja maga után. Amerikai források szerint a washingtoni szír nagykövet, Walid Mualam rövidesen visszaérkezik Damaszkuszból állomáshelyére. Ezzel elhárulnának az akadályok a csaknem két hónapja szünetelő izraeli-szír nagyköveti tárgyalások felújítása elől. Az izraeliek és az amerikaiak is azt állították, hogy a szíriaiak szándékosan késleltetik a nagykövet visszaérkezését Washingtonba. □ A mohamedán Ramadan ünnep kezdetére való tekintettel a hebroni Patriarchák sírját - amely a zsidók és a moszlimok közös szentélye - tegnap elzárták a zsidó imádkozók elől. Tavaly februárban itt követte el véres merényletét Baruch Goldstein szélsőséges zsidó telepes. A merénylet után a szentélyt több hónapig zárva tartották és csak nagyon szigorú biztonsági intézkedések bevezetése után nyitottak meg újból, helyben és időben elválasztva egymástól a zsidó és a moszlim hívőket. Néhány tucat zsidó telepes tegnap tiltakozó gyűlést rendezett a szentély bejárata előtt a „kirekesztő intézkedés” ellen. Yehuda Lahav Ausztria is békepartner A Néppárt NATO-tagságot szorgalmaz Ausztria csatlakozik a NATO békepartneri programjához, ugyanakkor magának az osztrák kormánynak a jövője kétségessé vált. A bécsi kormány ülésén hosszú ideje tartó biztonságpolitikai vita véget ért: eldőlt, hogy Ausztria aláírja a NATO békepartneri programjának dokumentumait, és - a hadgyakorlatok kivételével - Ausztria aktívan részt vesz a NATO égisze alatt történő békefenntartásban, katasztrófaelhárításban, humanitárius segítségnyújtásban. A kisebbik kormánypárt, a konzervatív Néppárt nemcsak ezt, de hosszú távon magát a NATO- tagságot is szorgalmazná, a szociáldemokraták viszont még ezt a mostani lépést is alig tartják összeegyeztethetőnek az ország semlegességével. Az e kérdésben megnyilvánult egységes kormányálláspont dacára súlyos problémák terhelik a koalíciót. Busek alkancellár annyira pesszimista, hogy nem ad ötven százaléknál nagyobb esélyt a kormány négy évre szóló takarékossági csomagtervének elfogadásához. Lacina pénzügyminiszter jelezte: lemond, ha nem tudja keresztül vinni a tervet, amely 130 milliárd schillinges költségvertési csökkentést irányoz elő a következő négy évben. Az osztrák kormánykoalíció óriási társadalmi nyomás alatt áll, s a napokban kirobbant lehallgatási botrány újabb támadási felületet jelent. Az ellenzék bizonyítva látja, hogy a két kormánypárt olyan pártfinanszírozási ügyekbe képes belemenni, amelyek illegálisnak számítanak. Elkerülhetetlennek látszik a parlamenti vizsgálóbizottság felállítása, és mind szociáldemokrata, mind néppárti miniszterek lemondatása. Z. P. r 5. játékhétéikel Ezen a héten az ötöslottó főnyereménye 130 MILLIÓ forint!