Népszabadság, 1995. március (53. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-01 / 51. szám

32 oldal / Ma: Szántóföld / Ára: 25,50 Ft NÉPSZABADSÁG 1995. március 1., szerda ORSZÁGOS NAPILAP 53. évfolyam, 51. szám, első kiadás További egyeztetések a PM kiigazító csomagjáról A kormány egyelőre nem tárgyalja Információink szerint mégsem tárgyalja e heti ülésén a kormány a költségvetési kiigazító csoma­got. A módosításra egyebek kö­zött azért van szükség, mert a ta­valyi makrogazdasági folyama­tok - elsősorban a folyó fizetési mérleg közel négymilliárd dollá­ros hiánya révén - a vártnál ked­vezőtlenebbül alakultak. A Népszabadság kérdésére a Pénzügyminisztérium illetékese csak annyit volt hajlandó el­árulni: e héten a kormány még nem tárgyalja a PM előterjesz­tésében készülő kiigazító cso­magot. Az indoklástól azonban elzárkózott. A halasztás mögött feltételezhetően az áll, hogy még nem zárultak le az egyezte­tések a többi tárcával, s időt kí­vánnak adni a ma hivatalba lé­pő új pénzügyminiszternek és az új jegybankelnöknek a tájé­kozódásra a döntés előtt. Más forrásból úgy tudjuk: a PM sürgeti, hogy mielőbb szü­lessen meg a kormánydöntés, mivel a halogatásnak most na­gyon nagy ára lehet. Számítá­sok szerint a kiigazítás egyik célja, hogy legalább másfél mil­liárd dollárral javuljon a folyó fizetési mérleg idei pozíciója. Szakértők szerint, ha az IMF megbizonyosodik afelől, hogy a magyar kormány nem halogatja az ígért reformlépéseket, akkor ezen az alapon folytatódhatnak a tárgyalások. A kiigazító csomagnak - amelyről az egyeztetések még folynak - fontos eleme lesz a magyar exportőrök versenyké­pességének erősítése, a megta­karítókészség és a befektetési kedv élénkítése, valamint az ál­lamháztartási reform felgyorsí­tása. Ez utóbbinál viszonylag előrehaladott állapotban van a finanszírozási rendszer korsze­rűsítése, az államkincstár felál­lításának előkészítése. A kiiga­zítás - információink szerint - érintheti a tb-alapok gazdálko­dását, a szociálpolitikában pe­dig a meglévő forrásoknak a rá­szorultsági elv szerinti követke­zetesebb elosztását. A korrekci­ós intézkedések eredményeként összesen 120 milliárd forinttal javulhat a konszolidált állam­­háztartás idei pozíciója. B. K. Privatizációs törvény - sok a bizonytalanság Letették a hivatali esküt az új miniszterek a parlamentben A gazdaság, a környezetvéde­lem és - részben az utóbbival összefüggésben - a külpolitika nagy kérdései szerepeltek a parlament keddi plenáris ülésé­nek vitáján. A privatizáció ügyéről szólva már ez az eszme­csere is előrevetítette, hogy a törvény körül sok lesz a vita. Elhangzott, hogy miközben az idei költségvetés bevételéből az energetikai privatizáció jelen­tős hányadot adna, a folyamat megindulása még számos bi­zonytalansággal terhelt. A dunai fenékküszöb meg­építéséről szóló határozati ja­vaslat részletes vitája elején Kovács László külügyminiszter - az ellenzék korábbi kérésé­nek eleget téve - a honatyák rendelkezésére bocsátotta a Horn Gyula és Vladimír Me­­ciar január 25-i találkozójáról készült emlékeztető magyar és szlovák változatát. A külügy­miniszter szerint a két változat közti különbségeket a ma­gyar-szlovák szakértői tárgya­láson sikerül egyeztetni. El­hangzott, hogy a környezetvé­delmi bizottság indítványa ga­ranciát jelent a gát ideiglenes­ségére. (Részletek a 4. oldalon) A parlament megtapsolja az újonnan felesküdött minisztereket TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE Nő az igény a lakástámogatás iránt Tavaly 4,4 milliárd forintnyi kedvezményt adott ki az OTP A gyermekek után igénybe vehe­tő lakásépítési, újlakás-vásárlá­­si kedvezmény megemelt össze­ge az OTP és Kereskedelmi Bank Rt.-nél az igények ugrásszerű növekedéséhez vezetett. A kétgyermekes családok 1994 novembere óta 300 ezer helyett 1,2 millió, a háromgyer­mekesek pedig 900 ezer helyett 2,2 millió forintos támogatás­ban részesülhetnek, ha házat építenek vagy új lakást vásárol­nak. Az egygyermekeseknél ez a támogatás 50 ezerről 200 ezer forintra nőtt. Az OTP-nél - mint a lakosságihitel-üzletág vezetője, Tömöri Veronika el­mondta - tavaly összesen 8035- en nyújtottak be szociálpoliti­kai kedvezményre és az azt fel­váltó támogatásra igényt. A megemelt összeg hatására de­cemberben, amikor egyébként a hitelkérelmek száma általában jelentősen visszaesik, a bank 1061 családnak folyósított la­kástámogatást. Az ilyen címen igénybe vett összeg az egész évi 4,4 milliárdból 1,4 milliárd fo­rint volt. A bankszakember szerint ez a trend az értékesítésre szánt la­káskínálat szűkössége miatt aligha folytatódott januárban, bár erről az OTP még nem ren­delkezik adatokkal. A támoga­tást igénybe vevők egy része - mondta Tömöri Veronika - a banktól nem vett fel hitelt. Ez a fajta kedvezmény egyébként lu­xuslakás szerzéséhez nem is használható fel. Egy négytagú család például az OTP-n ke­resztül maximum négyszobás, Budapesten 9 millió, vidéken pedig 7,6 millió forintos vétel­árú, illetve építési költségű la­káshoz veheti igénybe a támo­gatást. Két gyermeknél ugyanez két szobát és 6, illetve 5,2 millió forintot jelent. (Összeállításunk a 6. oldalon) B. V. J. Megkezdődött az Egyesített Pajzs Kedd reggeltől amerikai katonai irányítással zaj­lik az Egyesített Pajzs nevű művelet, az ENSZ még Szomáliában lévő fegyvereseinek kivonása. A Reuter jelentése szerint az előzetes tervnek megfelelően pontosan éjfélkor megkezdődött az akció: 1800 amerikai és 400 olasz tenge­részgyalogos lépett az afrikai ország földjére Mo­­gadishu repülőterén és tengeri kikötőjében, hogy garantálja a kivonuló kéksapkások biztonságát. Az ENSZ Szomáliai erőinek eddigi parancsoka, a malajziai Abu Samah tábornok és a ghánai Vic­­tor Gbeho, a világszervezet különleges megbízott­ja kora reggel rövid ünnepség keretében adta át a parancsnokságot Tony Zinni amerikai tábornok­nak, aki az Egyesített Pajzsot irányítja. A szomá­­li partok közelében hat ország 32 hadihajójából álló flotta tartózkodik, fedélzetén mintegy tízezer katonával. Partra szállók Offenzíva a feketegazdaság ellen A Népszabadság információi szerint Horn Gyula kormányfő péntekre összehívta a kormány nemzetbiztonsági kabinetjének ülését. A tanácskozásnak érte­süléseink szerint egyetlen napi­rendje lesz, a szürke- és fekete­­gazdaság visszaszorítása érde­kében megteendő intézkedések összehangolása. A kabinet ülé­sére meghívót kapott a belügy-, a külügy-, az ipari, a honvédel­mi, a pénzügy- és az igazság­ügy-miniszteren kívül a tit­kosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, a BM rendé­szeti helyettes államtitkára és az országos rendőrfőkapitány, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka és az APEH elnö­ke, a legfőbb ügyész és a Legfel­sőbb Bíróság elnöke is. Információink szerint a ta­nácskozáson Horn Gyula rövid időn belül bevezethető megol­dásokra kér javaslatokat a fe­ketegazdaság visszaszorítása és felszámolása érdekében. Egyes információk szerint a tanácsko­záson javaslatok hangzanak majd el egyebek között a feke­tegazdaság elleni kormányzati fellépést összehangoló kor­mánybiztos személyére is. (To­vábbi információk az 5. oldalon) F. Gy. A. Húsz önkormányzat csődben Segítség csak az új törvény elfogadása után Felmérések szerint közel húsz önkormányzat mára fizetés­­képtelenné vált, a képviselő­testületek gazdálkodásáról, pénzügyi helyzetéről a BM azonban csak március végére ígér végleges adatokat. A költ­ségvetésben a parlament négy­milliárd forintot különített el a bajba jutott önkormányzatok megsegítésére. Ebből egymilli­­árdot a kormány már készen­létbe is helyezett, kiutalására azonban csak az önkormány­zati csődtörvény elfogadása után kerülhet sor. MUNKATÁRSAINKTÓL A parlamentben Balsay István kedden az azonnali kérdések órájában az eladósodott önkor­mányzatok helyzetének rende­zéséről kérdezte a pénzügymi­nisztert. Békesi László válaszá­ban elmondta: a legtöbb ön­­kormányzat képes lesz saját bevételeiből rendezni tartozá­sait. A költségvetésből egymil­­liárd forint használható fel a nehéz pénzügyi helyzetbe ju­tott testületek megsegítésére. Csakhogy - BM-forrásokból származó információk szerint - az önkormányzatok még nem készítették el az idei költségve­tésüket. A Belügyminisz­tériumban előreláthatóan már­cius végén összesíthetik majd az adatokat, s akkor lesz vilá­gos kép a testületek anyagi helyzetéről. Annyi bizonyos, hogy a tá­mogatás átutalásával egy idő­ben szigorú gazdálkodási sza­bályokat írnak elő a csődbe ju­tott önkormányzatoknak. Az önkormányzatok csődeljárásá­ról szóló, most készülő tör­vényben tervezetteknek megfe­lelően beruházásaik visszafo­gására, leállítására kényszerí­tik a testületeket, s a csőd­gondnok ellenjegyzéséhez köt­nék valamennyi kifizetés telje­sítését. A Belügyminisztériumban megtudtuk, a tárca március vé­gére tudja elkészíteni az ön­­kormányzatok csődeljárásáról szóló törvény tervezetét, így a leggyorsabb kormányzati és parlamenti eljárás esetén is legkorábban április végén lép­het hatályba a törvény, s ha a Pénzügyminisztérium fenn­tartja álláspontját, ezután fi­zethető csak ki a támogatás a fizetésképtelenné vált testüle­teknek. Akkor tudja csak meg­állapítani a Belügyminisztéri­um (illetve a kormány), mekko­ra mérleghiánynál húzza meg a támogathatóság határát, hány önkormányzatot és milyen mértékben segíthet a költség­­vetés. A hírszerzésnek nem lehet ellenségképe Beszélgetés Kocsis Kálmán vezérőrnaggyal Magyar polgári hírszerzés, 1995: Kocsis Kálmán vezérőrnaggyal, az Információs Hivatal főigazgatójával arról beszélünk, hogy mi­lyen nehéz a témánk. A hírszerzés sikerei titkok maradnak - mondja a tábornok­­, a kudarcai révén államközi kapcsolatokat érhet komoly kár. A beszélgetés apropója az, hogy az idén ötéves a „szolgálat”, és megkíséreljük, hogy arról beszéljünk, mi válto­zott a régi idők hírszerzéséhez képest. MUNKATÁRSAINKTÓL Az első kérdés: tudják a la­kásszomszédai, hogy kicsoda? Úgy tudni, az angol „testvér­szervezet” főnökéről a szomszé­dok évekig azt hitték, hogy au­tóbuszsofőr. Kocsis Kálmánról viszont nem hiszik: neve megje­lent az újságokban, s bár a név nem ritka, tudják róla, hogy ő „az a Kocsis”. Azelőtt azt hitték, külügyes. Civil jelzésű kocsija a felirat nélküli irodaház előtt parkol, testőrei - nyugati és keleti kollé­gái zömétől eltérően - nincse­nek. Az anonimitásból ennyi maradt: „Fényképet rólam? Kö­szönöm, egyelőre azt nem.” Ötvenegy éves, a moszkvai IMO-t (a Diplomataképző Főis­kolát) és az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem jogi karát vé­gezte el, volt újságíró is. Hosszú ideje dolgozik a hír­szerzés állományában, négy és fél éve vezető. Mint kiderül, ez­zel Európa legrégebben hivatal­ban lévő hírszerzőfőnöke. Csak az USA-kapcsolat során a CIA három főigazgatójával találko­zott, a negyedikkel talán hama­rosan... (A hírszerzés... folytatás a 13. oldalon)

Next