Népszabadság, 1995. március (53. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-01 / 51. szám
4 NÉPSZABADSÁG Letették az esküt az új kormánytagok Tegnap tovább folytatta az Országgyűlés a privatizációs törvénytervezet általános vitáját. Szalay Gábor (SZDSZ) részletesen kifejtette aggodalmait az energetikai privatizációval kapcsolatosan. Miközben az idei költségvetés 150 milliárd forintos bevételéből az energetikai privatizáció adná a legjelentősebb hányadot, a folyamat megindulása számos bizonytalansággal terhelt. Egyelőre még kialakulatlan, hogy milyen lesz az új privatizációs törvény, és bizonytalanná vált az a koncepció is, amelyet korábban a kormány már elfogadott az energetikai privatizációra vonatkozóan. A foglalkoztatáspolitikai szempontok jelentőségéről szólt Mádi László (Fidesz) a privatizációs törvénytervezet vitájában. Úgy vélte, hogy a foglalkoztatáspolitika hosszú távú érdekeit kell elsősorban figyelembe venni, amit leginkább a jól privatizált és a piacon talpon maradó cégekkel lehet elérni. Ugyanakkor azoknál a cégeknél, ahol nagy tőkebevonásra nem lehet számítani, határozottan kellene érvényesíteni a foglalkoztatáspolitikai követelményeket. Takács Imre (MSZP) Még munkaasztalon van az a tervezet, amely a privatizációs tárca nélküli miniszter feladatkörét törvényileg szabályozza - nyilatkozta lapunknak Suchman Tamás, aki tegnap letette hivatali esküjét az Országgyűlésben. - A szabályozás azonban nemcsak az én munkakörömet és feladatomat rögzíti majd - tette hozzá -, hanem azt is, hogy a kormányzatnak milyen lesz a kapcsolata a privatizációhoz és szervezeteihez. Magam is jónak tartanám, ha a a privatizáció etikai kérdéseit taglalta, amelyek, mint mondta, tele vannak ellentmondással. Leszögezte, hogy nem szabad elfogadhatatlan kockázatot hárítani a privatizáció szereplőire, s szorgalmazta a tőzsde fejlesztését is. A dunai fenékküszöb megépítéséről szóló határozati javaslat részletes vitája elején Kovács László külügyminiszter - az ellenzék korábbi kérésének eleget téve - a honatyák rendelkezésére bocsátotta a Horn kézivezérlésnek még a kísértése sem állhatna fenn. A privatizációs szervezetekkel kapcsolatban a miniszter elmondta, egyetért az új pénzügyminiszterrel abban, hogy átszervezéssel nem szabad tölteni az időt. A folyamatos működést biztosító szervezet mellett egy új konstrukción is gondolkodnak, mert úgy véli, hogy új döntéshozó szervezetre van szükség a csúcson. Az is eldőlt már, hogy az ÁVÜ-nek mint döntéshozó szervezetnek Gyula és Vladimír Meciar január 25-i találkozójáról készült emlékeztető magyar és szlovák változatát. A külügyminiszter szerint a két változat közti különbségeket a magyar-szlovák szakértői tárgyaláson sikerül egyeztetni. A kormánypárti képviselők szerint a kormány-előterjesztésnek és a környezetvédelmi bizottság módosító indítványának elfogadásával megfelelő megoldás születhet a Szigetköz vízpótlására, nem romlik hazánk pozíciója a hágai Nemzetközi Bíróságon folyó perben sem. Deutsch Tamás (Fidesz) viszont ismét hangsúlyozta, hogy a fenékgát megépítése komoly környezetvédelmi veszélyeket hordoz. Javasolta, a két kormány előbb kösse meg a szükséges megállapodást, s az Országgyűlés csak azt követően határozzon a vízpótlásról. Salamon László (MDF) indítványozta: az Országgyűlés csak olyan szerződés megkötésére hatalmazza fel a kormányt, amelyben rögzítik: a fenékküszöb lebontását a magyar fél egyoldalúan elrendelheti. Ennek elfogadása a magyar kormánynak is érdeke, és erősíti pozícióinkat a hágai Nemzetközi Bíróság előtt Ha ugyanis a megállapodásban itt rögzítik az említett feltételt, azzal is a fenékküszöb ideiglenességét belátható időn belül meg kell szűnnie. Hogy erre mikor kerül sor, az még nem dőlt el. A miniszter elmondta, hogy a két privatizációs szervezet személyi kérdéseiről még nem folytattak egyeztetést. A privatizációs törvény tervezetéhez az MSZP-frakció több módosító javaslatot kíván előterjeszteni. Ezek az indítványok öt lényegi kérdés köré csoportosulnak, de részletes kidolgozásuk még folyamatban van, hangsúlyozzuk. Baráth Etele (MSZP) szerint a környezetvédelmi bizottság indítványa garanciát jelent a gát ideiglenességére, a kormány ugyanis csak ideiglenes műről köthet megállapodást. A részletes vita lezárult, a módosító javaslatokról a jövő héten szavaz az Országgyűlés. A délutáni határozathozatalok során a képviselők jóváhagyták a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1993-as költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A törvényhozás egyhangú döntéssel módosította a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt. A módosítás alapján a kormány létrehozza a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványt. Ezután szintén egyhangú határozattal az Országgyűlés az illegális bevándorlás megelőzése érdekében megerősítette az Ausztriával, Szlovéniával, Horvátországgal, Szlovákiával és Svájccal kötött toloncegyezményt. Végül a törvényhozás 264 igen szavazattal egy ellenében elfogadta a hazánk és Oroszország közötti baráti kapcsolatokról és együttműködésről szóló szerződés, valamint az ezt kiegészítő levélváltás megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot. . . "... JU1 JJ , JU Privatizáció: miniszter már van, munkakör még nincs Albizottság előtt tizennégy katonahalál Tizennégy, katonai szolgálata idején elhunyt fiatalember halálának körülményeit vizsgálja az Országgyűlés emberi jogi bizottságának egyik albizottsága, amelynek tagjai országgyűlési képviselők mellett a Honvédelmi Minisztérium és a Jogsértettek Egyesületének képviselői is. Az albizottság tegnap elsőként Pozsár János honvéd halála körülményeinek nyomozati anyagát vizsgálta. Pozsár János 1987-ben halt meg, a nyomozás megállapítása szerint őrségben katonatársa lőtte le. Édesanyja, Pozsár Mihályné - mint azt a bizottságinak is elismételte - azonban úgy véli, hogy fiát nem az őrségben lőtték le, és nem is katonatársa volt a tettes, hanem egy előre kitervelt merénylet áldozata lett. Gellért Kis Gábor, az emberi jogi bizottság elnöke elmondta: négy-öt meghallgatás után alakíthatják ki véleményüket ezekben az ügyekben, miután áttanulmányozták a nyomozati anyagokat és a bírósági ítéleteket is. Ezt követően a bizottság meghozza állásfoglalását, ami - hangsúlyozta Hack Péter képviselő - nem beavatkozás az igazságszolgáltatás menetébe. HAZAI KÖRKÉP 1995. március 1., szerda Az elköszönő Békesi Lászlót interpellálták a legtöbben Az Országgyűlés keddi plenáris ülésének kezdetén Csépe Béla, a KDNP helyettes frakcióvezetője sok sikert kívánt Bokros Lajos pénzügyminiszter, Suchman Tamás privatizációs tárca nélküli miniszter és Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnökének munkájához. Csépe ugyanakkor gazdaságpolitikai korrekciót sürgetett. A helyettes frakcióvezető úgy vélte, az új vezetőknek úgy kell törekedniük a gazdasági egyensúly helyreállítására, hogy ezenközben a növekedés feltételeit is megteremtsék. Győriványi Sándor, az FKGP helyettes frakcióvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a parlamenti pártok hosszas egyeztetés után sem tudtak még személyeket delegálni a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságába. Délután Bokros Lajos pénzügyminiszter és Suchman Tamás privatizációs miniszter letette a hivatali esküt. Ezt követően az azonnali kérdések és válaszok órájában Tóth Tihamér (MDF) arra volt kíváncsi, hogy amikor nincs elég pénz a rendőrség működéséhez, akkor miért kell a képviselői irodaházat rendőrökkel őriztetni, akik hiányoznak a közterületekről. Kuncze Gábor belügyminiszter válaszában hangoztatta: a rendőrség normális működéséhez évek óta nem teremtette meg a lehetőséget a költségvetés. Jelenleg is egymilliárd forint hiányzik ahhoz, hogy kifizethessék a létszámcsökkenés miatt szükséges túlórákat. Kuncze elmondta, a képviselői irodaházat a köztársasági őrezred védi. Gyimóthy Géza (FKGP) a burgonyaár további emelkedésének megakadályozása ügyében intézett kérdést a földművelésügyi miniszterhez. Lakos László válaszában elmondta: a burgonya ára az elmúlt hetekben csökkent, ám még így is magas, kilónként eléri a 60-80 forintot. A minisztérium az árak csökkentése érdekében egyebek mellett kedvezményes importot engedélyezett és a jövőben támogatják a burgonyavetőanyag termelését. Szöllősi Istvánné (MSZP) felvetette, hogy miért nem kapnak fizetést három hónapja Bakonszegen a pedagógusok. Kuncze Gábor válaszában elmondta, a helyi önkormányzat erején felüli fejlesztéseket és hiteleket vállalt, így például panzióépítésbe fogott. A kormány rendkívüli támogatást nyújt az önkormányzatnak a bérek kifizetésére. Pokorni Zoltán (Fidesz) a Hotel Ifjúság Szálloda cseréjének, a második Európai Ifjúsági Központ elhelyezésének ügyében intézett kérdést a pénzügyminiszterhez. Pokorni arra volt kíváncsi, helyes-e, hogy az MSZP alelnöke által irányított vállalattal ír alá több százmilliós szerződést a kormány. A képviselő szerint a szerződés aláírásával illegális módon 500 millió forint támogatáshoz jutna a Demisz is. Békesi László válaszában hangoztatta: az ügy jogilag és gazdaságilag is bonyolult és politikailag kényes. Ezért azt kérte, hogy két héten belül adhasson részletes választ a képviselő kérdésére. A miniszter ugyanakkor határozottan leszögezte: a Pénzügyminisztérium jóváhagyása nélkül egyetlen szerződés sem léphet életbe. Az interpellációk időszakában Demeter Ervin (MDF) azt vetette a kormány szemére, hogy az előzetes áfa-befizetés január 1-jei bevezetésével egyoldalú és bürokratikus akadályokat gördít a magyarországi PHARE-segélyek elé. A képviselő kérdése az volt, hogy a kormánynak szándékában áll-e e döntés megváltoztatása. Békesi László pénzügyminiszter tájékoztatása szerint az áfa-törvény megváltoztatására azért volt szükség, mert a Magyarország által aláírt EU- társulási szerződés az európai jogrendszerhez való igazodást írja elő. Európában pedig az országon belüli forgalomban egységesen kell elszámolni az általános forgalmi adót. Ezzel együtt a pénzügyminiszter felkérte az APEH vezetőjét, hogy a PHARE-segélyekkel kapcsolatos áfa-visszaigényléseket az adóhatóság a lehetőség szerint egy héten belül teljesítse. Békesi László utolsó munkanapja alkalmából kedden elköszönt az Országgyűléstől. A távozó pénzügyminiszter rövid felszólalásában elismerte, hogy hivatalba lépése óta fájdalmasan kevés eredményt ért el a kormány gazdaságpolitikájának megvalósításában. Mint mondta, munkáját éles kritikák, meg nem értés, nemegyszer súlyos személyi támadások övezték. Elképzelései megvalósítását több esetben terméketlen viták hátráltatták. Ezek az okok együttesen vezettek lemondásához. Ennek pozitív hozadéka lehet, hogy esélyt teremt a kormányfő és az új pénzügyminiszter számára az eredményes munkához. Utódjának sokkal jobb eredményt kívánt, és arra kérte képviselőtársait, hogy e törekvésében segítsék az új pénzügyminisztert. Parlamenti privatizációs bizottság? Amióta javaslatot tettem parlamenti privatizációs bizottság felállítására, már többször életveszélyesen megfenyegettek. Ezek az indulatok is jelzik, Magyarországon manapság sokaknak van takargatni való privatizációs ügyletük - mondta lapunknak Tímár György. A kisgazda képviselő indítványát a jövő héten kezdi tárgyalni a törvényhozás. A T. Ház még tavaly júliusban napirendjére vette Tímár György országgyűlési határozati javaslatát, amelyben a képviselő privatizációs bizottság felállítását szorgalmazza. A parlament a jövő héten kezdi tárgyalni az indítványt. A tervek szerint a két koalíciós párt négy-négy, az ellenzéki pártok két-két személyt delegálnának a bizottságba. A kisgazda honatya, aki a napokban Suchman Tamás privatizációs miniszterrel is tárgyalt a határozati javaslatról, közölte: a parlamenti bizottságnak a társasági törvény hatálybalépését - 1989. január 1-jét - követő spontán privatizációkat is ellenőriznie kell. Tímár szerint a vizsgálat két nagyobb személyi kört érintene. Egyfelől: azokat a politikai tényezőket és hozzátartozóikat, akik 1989-től részt vettek az állami és a gazdasági élet irányításában. Esetükben azt kell megnézni, milyen privatizációs szerződéseket bonyolítottak le és milyen magánvagyon-növekedést értek el. Másfelől: minden jelentős értékű privatizációnál megvizsgálandó, reális áron történt-e az értékesítés, illetőleg a vevő adózott jövedelemből tudta-e fedezni vásárlásait. A kisgazda képviselő kijelentette: az általa javasolt módszerrel az egyes privatizációs eljárások ellenőrzésekor kiszűrhetők lennének a színlelt szerződések, illetőleg azok a külföldi ügyletek, amelyek a privatizációt a pénzmosás eszközeként használták fel. Tímár a privatizációs folyamat ellenőrzésével kapcsolatban levelet írt Horn Gyula miniszterelnöknek is, aki - a képviselő állítása szerint - támogatja elgondolásait. A Parlamentből tudósított: Bednárik Imre, Kéri J. Tibor, Matyuc Péter, Ötvös Zoltán, Peredi Ágnes, Sereg András, Zsoldos Attila Ötpárti megállapodás az új alkotmány előkészítéséről Információink szerint végleges formát öltött annak a többpárti megállapodásnak a tervezete, amely rögzíti az új alkotmány előkészítésével kapcsolatos közjogi garanciákat. A tervezet szerint az alkotmány és az Országgyűlés házszabályának módosítása a parlamenti képviselők négyötödének egyetértésével történhetne. A megállapodás tervezete szerint az aláíró parlamenti pártok, kifejezve az alkotmány tervezetének konszenzusos előkészítésére való törekvést, alkotmánymódosításra tesznek indítványt, amely szerint az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők szavazatának négyötöde szükséges. Továbbá a Magyar Köztársaság végleges alkotmányának kidolgozására és a házszabályban meghatározott eseti bizottsági feladatok ellátására alkotmányelőkészítő testület létrehozására tesznek indítványt. Az új alkotmány-előkészítő bizottság elnöke a tervek szerint az Országgyűlés elnöke lenne, és a testületbe a parlamenti pártok frakciói négy-négy tagot delegálhatnának. A frakciók tagjai a bizottságban együttesen egyegy szavazattal rendelkeznének. A testület akkor lenne határozatképes, ha minden képviselőcsoport legalább egy-egy tagja jelen van. A tervezet rögzíti azt is, hogy az alkotmány-előkészítő bizottság határozatainak meghozatala során konszenzusra törekszik. A testület egyhangúlag hozza határozatait, egy képviselőcsoport „nem” vagy „tartózkodó” szavazata azonban a határozathozatalt nem akadályozza. A tervek szerint a bizottság ülései nem lennének nyilvánosak. Ott csak a képviselőcsoportok által meghívott képviselők és minden frakció négy-négy szakértője vehetne részt. Csákabonyi Balázs, a megállapodás tervezetét előkészítő többpárti tárgyalásokon részt vevő szocialista politikus lapunknak megerősítette: az FKGP előre jelezte, hogy ezzel a döntési mechanizmussal nem ért egyet, és ezért várhatóan nem írja alá a megállapodást. A kisgazdák ugyanis ragaszkodnak ahhoz, hogy az új alkotmány szövegéről minden határozat kizárólag hatpárti konszenzus alapján szülessék. Csákabonyi hangsúlyozta: mindezek ellenére a megállapodás előkészítésében részt vevő öt parlamenti párt úgy határozott, nyitva hagyják a lehetőséget a kisgazdák előtt, hogy egy későbbi időpontban aláírják a megállapodást, és így bekapcsolódhatnak az alkotmányozási folyamatba. Bednárik Imre Horn támogatja Szabó Zoltánt Egyeztetés a művelődési államtitkárról Ma délelőtt egyeztettem Horn Gyulával, s a miniszterelnöknek az a javaslata, hogy ha az SZDSZ hivatalosan is jelöli, úgy Szabó Zoltán szocialista képviselő vállalja el a felkérést a művelődési politikai államtitkári tisztségre - nyilatkozta tegnap lapunknak Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője. Szekeres Imre azt is elmondta, hogy a jelölésnek feltétele lehet a művelődési miniszter és az államtitkárjelölt közötti egyeztetés az együttműködés módjáról és feltételeiről. Ezt követően a szocialista frakció érintett munkacsoportjai konzultálnak az államtitkárjelölttel, és Horn Gyula miniszterelnök a vasárnapi frakcióülésen tesz javaslatot a képviselőcsoportnak az államtitkár személyére. Szekeres hangoztatta: ez a menetrend biztosíthatja azt, hogy a megfelelő belső megállapodások alapján az államtitkárjelölt megkapja a politikai támogatást. A privatizációs törvénnyel kapcsolatban Szekeres hangoztatta: a frakció hétfői ülésén abban maradt, hogy alapvető politikai célnak tekinti a privatizációs törvény márciusi parlamenti elfogadását. A törvény megteremti majd a feltételeit a privatizációs folyamat megfelelő formában történő továbbvitelének, és erősíti a bizalmat - külföldön és Belföldön egyaránt - a magyar gazdaság iránt - szögezte le a frakcióvezető. Szekeres ugyanakkor kívánatos és korrekt eljárásnak tartja, ha az új pénzügyminiszter és az új privatizációs miniszter is kifejtheti álláspontját a törvényjavaslathoz kapcsolódó módosító indítványokról. Ezekről a témákról is tárgyal az MSZP frakciója vasárnapi ülésén, amelyen várhatóan részt vesz Horn Gyula miniszterelnök, Bokros Lajos pénzügyminiszter és Suchman Tamás privatizációs miniszter is. Kéri J. Tibor Törvénysértő önkormányzatok Hajdú-Biharban MTI-JELENTÉS Az új önkormányzatok mintegy két hónapos működése alatt Hajdú-Bihar megyében 24 törvénysértő határozat született, ezért 23 települési képviselőtestülethez nyújtott be törvényességi észrevételt a közigazgatási hivatal. Bujdosó Sándor, a hajdú-bihari hivatal vezetője megemlítette, hogy a polgármesterek költségtérítését sok helyen törvénysértő módon, egyfajta fizetéskiegészítésként szavazták meg a képviselők. Emiatt a napokban törvényességi észrevételt tesz a hivatal a megyei közgyűlés elnökének. A tájékoztatón elhangzott: Hajdú-Bihar 82 települési önkormányzata közül tizenkettőben fel sem merült az alpolgármester-választás kérdése, több mint húszban pedig elhalasztották a választást, és ezzel mulasztásos törvénysértést követtek el a testületek. Vezetőváltás a zánkai táborban A Művelődési és Közoktatási Minisztérium nem újította meg Kudron Nándor megbízatását, aki az elmúlt három évben a Zánkai Gyermektábor miniszteri biztosa volt. A továbbiakban - megbízott főigazgatóként - Bogó Ágnes látja el a gyermektábor vezetői teendőit; ő eddig a tábor informatikai osztályát vezette. VESZPRÉMI TUDÓSÍTÓNKTÓL Kudron Nándort 1992 augusztusában nevezte ki a művelődési tárca a zánkai gyermektábor miniszteri biztosává. Megbízatását a tárca legutóbb már nem újította meg. Ennek okairól dr. Szűcs Miklós, a művelődési minisztérium tanügyigazgatási osztályának vezetője tudósítónknak elmondta: Kudron Nándor nem dolgozott ki olyan hasznosítási-átalakítási koncepciót a zánkai táborról, amely a kormány elé kerülhetett volna. Szűcs elmondta, hogy Honti Mária, a minisztérium közigazgatási államtitkára szakbizottságot állíttatott fel, amely felméri: milyen átalakítással lehetne gazdaságosabbá tenni a gyermektábor működtetését. A jelenlegi elképzelések szerint április végére a kormány elé kell kerülnie a hasznosítási terveknek.