Népszabadság, 1995. június (53. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-01 / 127. szám

2 NÉPSZABADSÁG Feltartóztatták a brit segélycsapatokat A túszválság miatt Boszniába irányított brit kontingens előőrse tegnap elakadt Gornji Vakufban, miután a szarajevói kormány lezárta előtte az utat cégcélja, Vitéz felé. Addig nem mehetnek to­vább, amíg nem tisztázódik, brit, vagy ENSZ-parancsnokság alá kerül-e a hatezres létszámú különítmény. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL ----------------------------------------­Alija Izetbegovic bosnyák elnök vélhetően attól tart, hogy a bé­kefenntartók ki nem mondott, de tervezett „biztonságos össze­vonása” kiszolgáltatja a védett övezeteket a szerbek kénye­­kedvének. Ezeknek egyikét, Gorazsdét már kedd este meg­támadták a szerbek, majd teg­nap kora reggel a kormánycsa­patok védelmi vonalainak ágyúzásával folytatták az akci­ót. Szerb katonai forrás erélye­sen cáfolta a Gorazsde elleni tá­madást, ugyanakkor azt állítot­ta: a kormányerők Szarajevó felől a Drina felé vezető úton fekvő Trnovót ostromolták. A térségben valóban voltak harcok, azok előzményeként azonban a szerbek ágyútüzet zúdítottak Szarajevóra és a kö­zeli Debeli Breg-magaslatra. Egy ENSZ-szóvivő az utóbbi napok leghevesebb lövöldözé­sének nevezte az összecsapást. Kedd este fegyveres incidens történt annál a szarajevói híd­nál, amelyet vasárnap foglaltak vissza a franciák a szerbektől; ezúttal egy franci katona sebe­sült meg. A Tuzla melletti Oz­­ren-hegyen folytatódott a bos­nyák offenzíva. Robert Frasure, amerikai diplomata szerdán visszatért Belgrádba és folytatta alkudo­zását Szlobodan Miloseviccsel. Helyi diplomáciai körökben tudni vélik, hogy a szerb elnök kész elismerni Boszniát a szankciók ideiglenes felfüggesz­tése ellenében. A további enged­ményeket Frasure állítólag Hor­vátország elismeréséhez köti. A krajinai „parlament” vi­szont „nagy lépést” tett a szerb földek egyesülése felé. A testü­let megszavazta a horvátországi és a boszniai „szerb államok” szövetségét, az egyelőre csak el­vi jelentőségűnek tűnő alkot­mányerejű törvény az új álla­mot Egyesült Szerb Köztársa­ságnak nevezi, s kimondja, hogy az Kis-Jugoszlávia kötelé­kében marad. Amerikai kommandó indul a kéksisakosok kiszabadítására? Amerika adott esetben száraz­földi csapatokat is küld a bosz­niai ENSZ-erők átcsoportosítá­sának segítésére és továbbra is lehetséges, hogy kommandóak­ciók lesznek a kéksisakos tú­szok kiszabadítására - jelentet­te be a Pentagon szóvivője. Ez - egyelőre csak elvben - nagyobb lehetőséget nyújt az amerikai beavatkozásra. Amerika jelen­tősen növeli ENSZ- és NATO- kötelezettségeiből eredő részvé­teli lehetőségeit - közölték Washingtonban. Az amerikai közvélemény többsége ellenzi, hogy a „fiúk” életüket kockáztassák Boszniá­ban, de támogatja, hogy a mu­zulmánok és a horvátok felfegy­verzésével és légi támogatással segítsék a szerb agresszió vissza­verését. Az esetleges közvetlen amerikai beavatkozás ezzel együtt bonyolult belső, illetve nemzetközi jogi problémákkal találná szemben magát. Politi­kailag is kockázatos a korai vá­lasztási kampányba kezdő Clin­ton számára. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár szerdán elkészítette a volt Ju­goszláviában tartózkodó ENSZ- erők átcsoportosításáról és mandátumuk megváltoztatásá­ról szóló tervezetét. Ez több el­térő elképzelést tartalmaz. Annyit tudni róla, hogy felha­talmazná a helyi ENSZ-pa­­rancsnokokat az aktívabb ön­védelemre. F. O. Kétezer amerikai tengerész­­gyalogos semmin sem változtat - jelentette ki szerdán Borisz Jel­cin, kategorikusan elutasítva a jugoszláviai válság erőszakos megoldását. Az államfő másrészt nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a Balkánon állomásozó orosz békefenntartók is részt ve­gyenek a túszul ejtett külföldi katonák kiszabadításában. H. G. □ Szarajevó a végnapjait éli? A repülőtér alatti alagúton menekültem ki a városból, majd gép­kocsin hagytam el a frontvonalat. Azóta sikerült beszélnem az otthon maradottakkal, hála a Barcelona polgármesterétől kapott műholdas telefonnak - közölte újságírókkal Tarik Kupusovics, Szarajevó polgármestere. A politikus szerdán részt vett az euró­pai régiók és helyi hatóságok strasbourgi kongresszusán, ahol interjút adott párizsi tudósítónknak, Seres Attilának. - Milyen állapotban hagyta hátra városát? - A tél óta tartó viszonylagos nyugalom után az utóbbi idő­szak legkritikusabb időszaka köszöntött Szarajevóra. Az is­métlődő szerb bombázások, il­letve közel négyszáz ENSZ-ka­­tona túszul ejtése nyomán előállt az a helyzet, amikor már nem a kéksisakosok oltalmazzák a bosnyákokat, hanem fordítva. Karadzsics félkatonai bandái el­vágtak minden utánpótlási vo­nalat. Nem érkeznek többé élel­miszer-szállítmányok, nem fo­lyik víz a csapokból, áramszünet van. Ma hajnalban beszéltem az otthon maradt kollégáimmal, akik elmondták, hogy a szerbek újra tűz alá vették a várost. Be­zártak az iskolák, az egyetemek is, s a 350 ezres lakosság vissza­vonult a pincék mélyére. - Meddig lehet így élni? - A jelenlegi helyzet egy hétig, legfeljebb tíz napig tartható. Ennyi időre elég az élelmiszer- és ivóvízkészletünk, elképzelni sem merem, mi lesz akkor, ha ez alatt az idő alatt nem sikerül feltörni Karadzsicsék ostromzárát. Azt hiszem, mára a lakosság felélte lelki tartalékait. Újabb telet ez az összetört reményű szarajevói lakosság már nem bírna ki. Leg­később októberig valamilyen megoldást kell találni. - Mi lehetne ez? - Ha Milosevics hivatalosan elismerné Boszniát, az kétségkí­vül fontos jelzés lenne a többi kiskirály számára is. Ő ma az összes szerb főnöke. A Nyugat­nak Milosevicsre kellene a jelen­leginél is nagyobb nyomást gya­korolnia, s elfogadtatni vele a nemzetközi összekötő csoport feltételeit. Eszerint a boszniai szerbeknek ki kellene vonulni az általuk megszállva tartott bos­nyák területek egy részéről, ami­re nem hajlandók. A rendezést segítené a békefenntartók man­dátumának felülvizsgálása is, mivel bebizonyosodott, hogy a katona lábhoz tett fegyverrel mit sem ér. Harmadsorban el kellene érni, hogy demilitarizálják Sza­rajevót és a város 20 kilométeres körzetét, hogy addig is, amíg a konfliktusra politikai megoldást találnak, a város lakói mentesül­jenek az életveszélytől. TÁVIRATI STÍLUSBAN_____________________ CHILE LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA kedden jóvá­hagyta a Pinochet-rezsim titkosrendőrségének egykori vezetőjére, Manuel Contreras tábornokra az Orlando Letelier volt szocialista párti külügyminiszter 1976-ban történt meggyilkolása miatt kisza­bott hétévi börtönbüntetést. A testület jóváhagyta a Pedro Espino­­za dandártábornokra kiszabott hatévi börtönbüntetést is, amiért részt­ vett egy pokolgépes merénylet kitervelésében. (Reuter) FELÚJÍTANÁ A TÁRGYALÁSOKAT japánnal az észak-koreai vezetés. A Jomiuri Simbun japán lap értesülései szerint a hét elején Pekingben újabb, nem hivatalos eszmecserék­re került sor a két ország illetékesei között. Ezzel szemben Wa­shington és Phenjan küldöttsége szerdán, Kuala Lumpurban, alig félórás megbeszélés után félbeszakította a megbeszéléseket az észak-koreai nukleáris programról. (Reuter) INTERKONTINENTÁLIS RAKÉTÁT próbált ki a hét elején Kína. A 8000 kilométer hatótávolságú rakétát mozgat­ható kilövőállásból lőtték ki, röppályáján műholdkövető kutató­hajó irányította. A szilárd hajtóanyagú rakéta a Csendes-óceán­ba csapódott be. (Pekingi tudósítónktól) •• If­ff ELSOPRO GYŐZELMET aratott a kormánykoalíció Etiópiában a három héttel ezelőtt megrendezett első többpárti választásokon. A választási bizottság szerint a Melesz Zenavi el­nök vezette Etiópiai Népi Forradalmi Demokratikus Front az or­szág kilenc, etnikai alapon szerveződött szövetségi tartományá­ból hatban megszerezte a szavazatok kilencven százalékát. (AP) SZABADON ENGEDTEK a nigériai hatóságok szerdá­ra virradóra Olusegun Obasanjo volt államfőt, akit kedden vettek őrizetbe. Egy puccskísérlet kapcsán kihallgatták. (MTI) r­n­t JOTW *122. játékhétj N­yolcvankilencmillió, készpénzben Ezen a héten az ötös lottó főnyereménye 89 000 000 forint. A JOKEREN megnyerhető: 22 millió. KÜLPOLITIKA Moszkva békepartner lett ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A szerdán elfogadott keret­megállapodás szerint az észak­atlanti szövetség és Moszkva a rendszeres 16+1 találkozók mel­lett széles körű katonai infor­mációcserével, illetve különböző szintű konzultációkkal igyek­szik szorosabbra fűzni a kapcso­latokat. Ugyanakkor a hollandiai Noordwijkban is világosan megmutatkoztak a NATO-bőví­­téssel kapcsolatos eltérő állás­pontok. Andrej Kozirev orosz külügyminiszter szerint mind hazája biztonsági igényei, mind pedig a leendő összeurópai biz­tonsági rendszer szempontjából elfogadhatatlan a „régi” NATO „mesterségesen felgyorsított” bővítése. Kozirev - aki feltűnő módon nem magával a nyitással, hanem a folyamat sebességével kapcsolatban fejezte ki ellenke­zését - az atlanti szövetség re­formját, azaz katonaiból politi­kai jellegű szövetséggé való áta­lakítását javasolta. A NATO részéről általános megelégedéssel fogadták az orosz csatlakozást, illetve azt, hogy az Észak-atlanti Együtt­működési Tanács (NACC) ülésén részt vevő kelet-európai külügy­miniszterek pozitívan fogadták a Moszkvával folytatott emelt szintű párbeszédet. A nyugati szövetség továbbra is kitart az elhatározott bővítés mellett, hangsúlyozva, hogy az egy „megfontolt és átlátható folya­mat” eredménye lesz, amely nem vezet váratlan meglepetésekhez.­­ Ha Moszkva igényli, az atlanti szövetség a jövőben kész konzul­tálni a bővítés mikéntjéről is - mondta egy NATO-illetékes. A NATO és a volt Varsói Szer­ződés tagállamait egyesítő NACC ülésén felszólaló Kovács László magyar külügyminiszter szintén örömmel nyugtázta, hogy Oroszország csatlakozott a békepartnerségi programhoz. - Budapestnek nincsenek aggá­lyai, miszerint a NATO és Moszkva a magyarok feje fölött egyeznének meg - hangoztatta Kovács, aki szerint az Oroszor­szággal való aktív párbeszéd elősegíti a kelet-európai álla­mok, így hazánk atlanti integrá­cióját. A magyar diplomácia irá­nyítója megértést mutatott a gyors NATO-bővítéssel kapcso­latos moszkvai aggályok iránt is, miután szerinte az orosz kor­mánynak elsősorban a hazai közvélemény meggyőzése okoz problémát. Kovács Noordwijkban talál­kozott Willy Claes NATO-főtit­­kárral, aki megerősítette: a NATO-bővítés mikéntjét vizs­gáló belső tanulmány legkésőbb szeptemberre elkészül. Az észak-atlanti szövetség a követ­keztetésekről többoldalú, de igény szerint kétoldalú formá­ban is tájékoztatja majd az ér­dekelt partnerországokat. A boszniai válsággal kapcsolat­ban - amely vonatkozásában Budapest és a NATO között szoros együttműködés és rend­szeres információcsere folyik - Kovács megerősítette, hogy ha­zánk nem érez katonai fenyege­tést déli szomszédja felől. Dési András Királyi vendég az Ír Köztársaságban LONDONI TUDÓSÍTÓNKTÓL 1911 óta nem járt hivatalosan Dublinban a brit királyi család tagja, 1921, az Ír Köztársaság megalakulása óta pedig ugyan­csak az első hivatalos királyi lá­togatást abszolválja Károly herceg a sziget déli felében a koronától való elszakadás óta. A trónörökös Károly herceg találkozik Mary Robinson ír el­nök asszonnyal, John Bruton kormányfővel és Dick Spring külügyminiszterrel, de a Sinn Fein vezetőivel nem tárgyal. A walesi herceg történelmi je­lentőségű útját rendkívüli biz­tonsági intézkedések kísérik, annál is inkább, mert az ír rendőrség már a látogatás elő­estéjén gyújtóbombákat talált a királyi látogatás egyik helyszí­nén. A herceg szóvivője hangsú­lyozta: Károly a szimbolikus lá­togatással a két ország közötti kapcsolatok látványos javulá­sát akarja kifejezni. Bírósági idézés Berlusconinak Mára ismét beidézték a milánói ügyészségre Silvio Berlusconi volt olasz kormányfőt. A Forza Italia vezére ellen jelenleg négy bírósági eljárás van folyamat­ban korrupció és adócsalás gya­nújával. A múlt hét péntekén letartóz­tatták Berlusconi hirdetési cégé­nek, a Publitaliának ügyvezető igazgatóját, Marcello Delletrit. Fennáll a veszélye annak, hogy az eddig feltárt pénzügyi vissza­élések miatt a bíróság meghatá­rozott időre igazságügyi „ko­misszárt” nevez ki a cég élére. A Publitalia Berlusconi birodal­mának, a Fininvestnek legérté­kesebb darabja. Del Totriról pe­dig tudni kell, hogy ő „találta ki” a Forza Italiát, s szervezte meg 1993 elején Berlusconi poli­tikai színre lépését. A milánói „tiszta kezek” bí­rócsoport azzal gyanúsítja Ber­­lusconit, hogy 1989 és 1992 kö­zött több mint 300 millió líra kenőpénzt fizetett ki adóellen­őröknek. N. Cs. Ismét tüntetett a Szolidaritás VARSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Szolidaritás regionális szerve­zetei több tiltakozó akciót is tar­tottak tegnap a lengyel főváros­ban. Az ezúttal békésen folyó tüntetéseket a gdanski hajógyár dolgozóinak a pénzügyminiszté­rium épülete előtt megtartott nagygyűlése vezette be. A mint­egy két órán keresztül tartó gyű­lés a Szolidaritásnak a kormány politikája elleni tiltakozó orszá­gos akciójának a része. A hajógyáriak kora délután csatlakoztak a másik varsói megmozduláshoz, a Szolidaritás mazowszei szervezetének tünte­téséhez. A múlt heti kemény rendőri fellépést kiváltó tiltako­zás résztvevői most először az el­nöki palota elé vonultak, ahol képviselőjük átadta Lech Wale­sa államfőnek a követeléseiket. 1995. június 1., csütörötk Magyarország és Románia álláspontja ismét közeledett egymáshoz a kétoldalú alapszerződés mind a négy vitatott pontjában. Kovács Lász­ló magyar külügyminiszter szerdán Noordwijkban különmegbeszélést folytatott román kollégájával, Teodor Melescanuval. A felek megálla­podtak abban, hogy a két ország szakértői június elején újabb egyezte­tő tárgyalásra ülnek össze. - A román fél részéről fel sem merült annak az igénye, hogy az eddig legkényesebbnek tartott 1201-es Európa-ta­­nácsi (ET) ajánlás ne kerüljön be az alapszerződésbe - szögezte le Ko­vács, hozzátéve: jelenleg már az ajánlás lehetséges alkalmazása képezi a tárgyalások témáját. Melescanu a Népszabadságnak nyilatkozva „té­ves vitának” nevezte a 1201-es ajánlásról eddig fennálló nézetkülönb­ségeket. Dudajev nem engedélyezi a terrortámadásokat Dzsohar Dudajev nem tartja szükségesnek a harcok áthelye­zését Oroszország területére, s nem teljesíti a csecsen parancs­nokok ilyen értelmű követelését. Az orosz csapatok üzemanyag­ellátása napokon belül össze­omolhat, de támadásuk tovább folyik. MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL A csecsen elnök szerdán eluta­sította beosztott parancsnokai­nak azt a követelését, hogy fon­tolja meg a harci tevékenység Oroszország területére való át­helyezésének lehetőségét. A Kaukázus völgyeibe beszorított csecsen erők nehéz helyzetében ez a megfogalmazás csakis a nagyvárosok elleni terrortáma­dásokat jelenthette, ám Duda­jev inkább a köztársaság „fel­szabadítására” irányuló erőfe­szítésekre kérte a harctéri pa­rancsnokokat. Az orosz védelmi és az ener­getikai minisztérium közös le­vélben fordult Csernomirgyin kormányfőhöz, mert az össze­omlás határára jutott a Cse­­csenföldön harcoló alakulatok üzemanyag-ellátása. Az év első négy hónapjában a hadsereg és a flotta a szükségesnél 720 ezer tonnával kevesebb benzint és gázolajat kapott, ami a kikép­zési tevékenység szinte teljes le­állításához vezetett. A nehézségek ellenére folya­matos a szövetségi hadsereg of­­fenzívája Csecsenföld déli ré­szén. A hadsereg elfoglalt né­hány újabb magaslatot, s a hi­vatalos közlemények szerint egyetlen nap alatt megsemmisí­tett 172 csecsen harcost, két tankot és három páncélozott harci járművet. Orosz katona csecsen nő iratait ellenőrzi reuters-fotó

Next