Népszabadság, 1995. augusztus (53. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-01 / 178. szám

24 oldal ! Ára: 29 F1 NEPSZABADSAG 1995. augusztus 1., kedd ORSZÁGOS NAPILAP 53. évfolyam, 178. szám, első kiadás Knin városát ágyúzzák a horvátok Tudjman elnök nem hajlandó alkudozni a krajinai vezetőkkel Menekültek ezrei indultak hét­főn Knin felé a szerb krajina horvát támadásoknak kitett te­rületeiről, miután a boszniai horvát erők és a zágrábi kor­mánycsapatok a minap elfog­lalt Bosansko Grahovo felől ak­nazáport zúdítottak a környék szerbek ellenőrizte falvaira. A horvát tüzérség tegnap folya­matosan lőtte Knint is, először azóta, hogy a szerbek 1991-ben hatalmukba kerítették a várost. Brüsszelben a NATO katonai szakértői hétfőn véglegesítették a Bihac védelmére kidolgozott légi hadműveleti terveiket, amelyeket egyelőre mély titok­tartás övez. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL A knini „elnök” ugyanakkor bejelentette: nem írt alá egyez­ményt Jaszusi Akasival arról, hogy visszarendeli csapatait Bihac környékéről, mert mint mondta, katonái nem is harcol­nak ott. Milan Martics nem­csak saját erőiben bízik, hanem Szerbia segítségében is. A belgrádi Vecsernje Novoszti­­nak kijelentette: Szlobodan Milosevics a napokban meg­nyugtatta, nem fogja tétlenül nézni a krajina elleni offenzí­­vát. Ezzel szemben a zágrábi ve­zetés és az amerikai védelmi miniszter meg van győződve róla, hogy Belgrád távol tartja magát a háborútól. Richard Holbrooke amerikai külügyi államtitkár-helyettes a CNN hírtelevíziónak ugyanakkor elmondta: Washington a Szer­bia elleni szankciók szigorítá­sán dolgozik; erre kérte Romá­niát, Görögországot, Magya­rországot és Bulgáriát is. Clin­ton elnök pedig megerősítette: elutasítja az ENSZ boszniai fegyverembargójának egyol­dalú feloldását. A horvátok boszniai katonai szerepválla­lását élénk nemzetközi érdek­lődés kíséri. (Knin... folytatás a 2. oldalon) Knin védelmére induló szerb harckocsi mű­-külföldi képszolgálat BOSZNIAI HARCOK Nagymarosi bontás, tervek szerint Sem a nagy meleg, sem a Duna vízállása nem akadályozza a nagymarosi vízlépcső elbontásá­nak munkálatait. Az eredeti ter­veknek megfelelően augusztus végén, legkésőbb szeptember elején már az új mederben köz­lekednek a hajók - felelte kérdé­sünkre Lőcsy István, a Stra­­bag-Hungária nagymarosi fő­építésvezetője. A kivitelezők a napokban fe­jezték be a körtöltés Zebegény felé eső részének elbontását. Munkájuk minőségét mérések­kel ellenőrzik, és ha azt a szak­emberek megfelelőnek találják, elkezdődhet az alsó szakasz bontása is. Ezt a részt a száraz­földről és a kotróhajókról alapo­san elvékonyították, így a mun­kagépek néhány nap alatt átsza­kíthatják a víz mozgását akadá­lyozó falat. Egy kisebb részen robbantással távolítják el a szik­lákat. Az alacsony vízállás miatt a tereprendezés, a part kövezése is lendületesen halad. Ö. Z. ­ Emese napja a Music TV élén A húszéves Horváth Emese tegnap 24 órára a Music Te­­levision Europe elnöke volt, egy verseny győzteseként. A vele készült beszélgetés la­punk 20. oldalán olvasható. Kormánybiztos vezényelné az egyetemek összevonását? Lapunk információi szerint az államháztartási reformelképze­lések között szerepel a felsőok­tatási törvény módosítása, amely lehetőséget adna a kor­mánynak az intézményi átszer­vezések, összevonások leve­zénylésére, az oktatói követel­ményrendszer törvénybeli meg­határozására, a teljesítménytől függő bérezés kialakítására is. Bokros Lajos pénzügyminisz­ter a napokban beszámolt arról, hogy az államháztartási reform keretében jelentős változások várnak a felsőoktatás finanszí­rozására is. Információink sze­rint a Pénzügyminisztériumban úgy látják, hogy 1996-tól szá­­ mítva két éven belül lehetne be­vezetni a felsőoktatásban a tel­jesítményarányos és a kapacitá­sok fenntartását is szolgáló új finanszírozási rendet. Az átalakítás egyik előfeltéte­le azonban a felsőoktatási tör­vény átfogó módosítása. Ezen belül rögzítenék a nagy egyete­mi központok, az universitasok kialakításának feltételeit, az azonos irányú képzést végző is­kolák összevonásának lehetősé­gét, továbbá azt, hogy egyes egyetemeket és főiskolákat ön­­kormányzati, egyházi vagy ala­pítványi tulajdonba, illetve fenntartásba lehessen adni. Értesüléseink szerint a javas­latok között szerepel az is, hogy a kormány hatásköre lenne az intézményi átszervezések, összevonások levezénylésére. Ebben az esetben lehetőség nyílna kormánybiztos kineve­zésére, aki az­ átalakítás során részben vagy egészben átvenné a rektor, illetve főigazgató, va­lamint az intézményi tanács ha­tásköreit. A PM szerint a törvénymódo­sítás keretében lehetne megha­tározni az oktatói követelmény­­rendszert, a teljesítmény-ellen­őrzés és a részben a teljesít­ménytől függő bérezés kialakí­tásának lehetőségét is. Bednárik Imre ­ Útlevél: új helyen, drágábban Naponta több mint ezren kérnek soron kívül úti okmányt Hétfőtől ezerről háromezer fo­rintra emelkedett az útlevélért fizetendő illeték összege. A BM útlevélosztálya előtt azonban még hétfőn is hosszú sorok kí­gyóztak. Sárdi Erika osztályve­zető a Népszabadságnak el­mondta, naponta ezer-ezerkét­­százan keresik fel az útlevélosz­tályt. A hivatal hétfőtől új helyen, a VI. kerületi Izabella utca 61. szám alatt fogadja azokat az ügyfeleket, akiknek váratlan külföldi út miatt (haláleset vagy gyermekszületés, közeli hozzá­tartozó balesete) kell külföldre utazniuk. Az útlevélosztály öt munkanap alatt készíti el az új útlevelet, immár darabját há­romezer forintért. Sárdi Erika a többórás sor­­banállások elkerülésére azt ta­nácsolja, aki csak teheti, soron kívüli útlevélkérelmét adja be a megyei közigazgatási hivatal­ban. Az ott benyújtott kérelme­ket is öt munkanapon belül tel­jesítik, a postán feladott útle­vélkérelmeket pedig 25 napon belül. F. Gy. A.Izabella utca 61. Ülőfogadás SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Finnország megosztja velünk EU-tapasztalatait Horn Gyula Helsinkiben tárgyal Finnország megismételte, tá­mogatja Magyarország belépési szándékát az Európai Unióba, és kész tájékoztatni a magyar felet saját csatlakozási tapasz­talatairól. Horn Gyula hétfői, Lipponen finn kormányfővel folytatott megbeszéléseit köve­tően sajtóértekezleten közölte, máris átadta hét magyar mi­nisztérium konzultációs téma­listáját finn vendéglátójának. KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNKTÓL A kétnapos látogatásra Horn Gyula miniszterelnökkel érke­zett Kovács László külügymi­niszter, Erdős André államtit­kár-helyettes, s Göbölyös Gábor a kormányfő külpolitikai taná­csadója. Martti Ahtisaari finn államfő fogadta először a magyar kor­mányfőt. A találkozón az ál­lamfő értékelte a soros EBESZ-elnök Magyarország pozitív szerepét a csecsen válságban. Megismételte márciusi buda­pesti látogatásakor tett ígére­tét, hogy Finnország támogatja és segíti Budapest EU-csatlako­­zási törekvéseit. Ezt követően került sor a kor­mányfői találkozóra. A márciu­si választásokon győztes Szoci­áldemokrata Párt elnöke, Paavo Lipponen és Horn Gyula a megbeszélések végeztével saj­tóértekezleten értékelték a tár­gyalásokat. A finn kormányfő a bilaterális kapcsolatok folya­matosságát hangsúlyozta, ma­gyar kollégája ezt a különleges jelzővel is megtoldotta. Lippo­nen érintette először a bilaterá­lis kereskedelemben mutatkozó jelentős finn többletet, s hozzá­tette, hogy Helsinki is kiegyen­súlyozottabb mérleget szeretne. (Finnország... folytatás a 3. ol­dalon) Schalkhammer bírálja Bokrost az energiaprivatizáció miatt Félrevezeti a közvéleményt, és olyan hangulatot kelt a villamos­­energia-iparban Bokros Lajos nyilatkozata, amely megnehezíti a szakszervezeteknek a munka­­vállalói indulatok csillapítását - állította lapunknak Schalkham­mer Antal szocialista képviselő, a Bányaipari Dolgozók Szak­­szervezeti Szövetségének elnöke.­­ A pénzügyminiszter lapunk múlt pénteki számában megjelent in­terjújában elfogadhatatlannak ne­vezte azt a megállapodást, amelyben a privatizációs bevételek öt százalé­kát odaígérték a villamosenergia­ipari dolgozóknak. Hogyan látja ön ezt a helyzetet? - Megdöbbentett a miniszter úr kijelentése, amelyet érthetet­lennek tartok. Szerintem a hazai privatizációban érdemi bevétel­re igazán az energiaszektorban számíthatunk, hiszen több mint ezermilliárd forintnyi az a va­gyon, amelyet az MVM Rt., a Mal Rt., a gázszolgáltató válla­latok, a hazai bányászat, vala­mint a nehézvegyipar petrolké­miai társaságai képviselnek. Az említett iparágakhoz tartozó na­gyobb cégek 20-30 ezer embert foglalkoztatnak. Nem közömbös a munkavállalók és a szakszer­vezetek számára, hogy a privati­záció hogyan zajlik le, mennyi­ben érinti a munkavállalók fog­lalkoztatási lehetőségeit, szociá­lis vívmányaik megőrzését, bér­kondícióik alakulását. Ezért is elfogadhatatlan számunkra Bokros Lajos nyilatkozata, amely igazságtalan, és súlyosan sérti az ágazatban dolgozókat, az őket képviselő szervezeteket. Úgy érezzük, éket akar verni a villamosenergia-iparban és a más munkaterületeken dolgozók közé, ami az előző kormánynak sem sikerült. A reálszférában működő szakszervezetek szoli­dárisak a más munkaterülete­ken dolgozókkal, de természete­sen saját ágazatuk vagy szakma­­csoportjuk sajátos érdekeit is képviselik. (Schalkhammer... folytatás a 12. oldalon) ­ Egis-vita békekötéssel MUNKATÁRSUNKTÓL Kemény viták után tegnap happy enddel zárult az Egis Rt. privatizációs történetének leg­újabb fordulója. A nézeteltérés a két társtulajdonos, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank - EBRD - és az ÁPV Rt. között azért alakult ki, mert az EBRD ragaszkodott korábbi elképzelé­séhez, hogy egy stratégiai befek­tetőnek szerezhesse meg a mara­dék állami tulajdont, az ÁPV Rt. viszont a gyors bevételszerzés nyomása alatt pénzügyi befekte­tőnek akarta eladni a csaknem ötmilliárdos részvénycsomagot. A konfliktus az utolsó pillana­tig a színfalak mögött zajlott, de tegnap a Világgazdaság meg­szellőztette az ügyet, olyan ré­gebbi levélről adott hírt, amely­ben az EBRD erősen kifogásolta az ÁPV Rt. üzleti szándékát. Mint Reiniger Péter, az EBRD igazgatója lapunknak elmondta, a bank semmi ellen nem tiltako­zott, csak amellett érvelt, hogy az Egis érdekeinek legjobban megfelelő befektető vásárolhas­sa meg a cég 28 százaléknyi tu­lajdonhányadát. (Vita... folyta­tás az 5. oldalon)

Next