Népszabadság, 1995. szeptember (53. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-01 / 205. szám
24 oldal / Melléklet: TV Magazin / Ára: 39 Ft NÉPSZABADSÁG 1995. szeptember 1., péntek ORSZÁGOS NAPILAP 53. évfolyam, 205. szám, első kiadás A NATO-gépek tegnap sem pihentek Belgrád és Pale egyezménye - titkos záradékkal Boszniában csütörtökön folytatódtak a NATO légi akciói. A támadások hírét palei források mellett a Reuter is megerősítette, brüsszeli körökre hivatkozva. Mladics tábornok a történtek után hallani sem akar arról, hogy eltávolítsák a szerb nehéztüzérséget a Szarajevót övező hegyekből. A bombázások ellenére a nemzetközi diplomácia megpróbálja jobb belátásra bírni Karadzsicsékat. Washington azonban - a moszkvai tiltakozások ellenére - folytatni, sőt fokozni akarja a katonai akciókat. Belgrádban közben megegyezés született arról, hogy a boszniai szerbek a jugoszláv delegáció részeként kapcsolódnak be a béketárgyalásokba. A legmagasabb rangú palei és belgrádi vezetők által aláírt dokumentum titkos záradéka rendelkezik az észak-boszniai szerb korridor kiszélesítéséről és összefüggő boszniai szerb területek kialakításáról. (Részletek a 2. oldalon) Lövedéket cipelő holland ENSZ-katona az Igman-hegyen reuters-fotó Roma világtalálkozó Budapesten Sok virágszálat fog össze csokorrá a fesztivál, s ezt a csokrot nem lehet nem észrevenni - mondta Göncz Árpád köztársasági elnök a budapesti roma kulturális világfesztivált megnyitó beszédében, a Néprajzi Múzeumban, ahol a nemzetközi cigány képzőművészeti kiállítást tekinthetik meg az érdeklődők. - Rom Som - Ember vagyok, vagyis része a világnak. Ennél szabatosabban nem fogalmazható meg az az óhaj és törekvés, hogy a cigány művészet is bekapcsolódjék a világ kulturális áramlatába - mondta Göncz Árpád. Elsőként Lakatos Menyhért író méltatta a cigány kultúra értékeit, majd Desmond Tutu dél-afrikai püspök és a dalai láma üdvözletét olvasta fel Jónás Judit színművésznő. Ezt követően Göncz Árpád hangsúlyozta, hogy egészében a roma művészetet, a világ különböző részein lévő ágazatait eddig még nem mutatták be. A köztársasági elnök a fesztivál jelentőségét abban látja, hogy öntudatot ad a cigányságnak, ráébreszti a romákat saját értékeikre. Ez hozzájárulhat ahhoz - vélte Göncz Árpád -, hogy a cigányok önmagukat vállalva, büszkén tudjanak beilleszkedni az emberi közösségekbe. Cz. G. TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE Már költözni akar a Malév-iroda A Malév moszkvai képviseletének munkatársai végre beléphettek nyolc nappal korábban elfoglalt és szétvert irodájukba. A hatóságok igazságszolgáltatást ígérnek, a magyarok viszont most már más helyiségbe szeretnének átköltözni. A szerdai „felnyitási aktuson” a rendőrökön kívül a kerületi ügyészség és közigazgatás, valamint az Aeroflot képviselői is részt vettek. A Vitex nevű orosz külkereskedelmi cég biztonsági szolgálatához tartozó kisportolt, tüskehajú fiatalemberek nem tanúsítottak ellenállást, csupán a vállalat jogásza próbált érvelni az intézkedés ellen. (Részletek a 3. oldalon) Költségvetési sarokszámok vannak, energiakompenzáció nem lesz Bokros Lajos: „Tatarozás ” alatt is üzemel a kormány A kormány tegnap elfogadta a jövő évi költségvetési törvénytervezet sarokszámait, döntött az adórendszerben tervezett változtatásokról és jóváhagyta a hároméves középtávú gazdasági stratégiát. Jövőre a központi költségvetés 220 millárd forintos hiánnyal számol. Az adótáblán várhatólag megszűnik a nulla kulcs és két százalékkal emelkedik a munkavállalók tb-járuléka. A kormány jóváhagyta, hogy 1996-ban havonta maximum 1,2 százalékkal értékelik le a forintot. Bokros Lajos elmondta: egyetlen nyitott kérdés maradt, az önkormányzatok jövő évi finanszírozási rendszerét koalíciós egyeztetésre terjesztik. A pénzügyminiszter szerint a koalíciós pártok közötti feszültség nem érződött a kabinet ülésén. (Részletek a 4. oldalon) Az ÁSZ szerint nem hiteles az 1994-es zárszámadás Nem hiteles az 1994-es költségvetési elszámolás, ezért a parlament politikai döntésétől függ, hogy elfogadja-e vagy sem - tudtuk meg. Az Állami Számvevőszék a törvényi előírásoknak megfelelően tegnap nyújtotta be jelentését a 1994-es zárszámadásról az Országgyűlésnek. A számvevők kifogásolják, hogy a központi költségvetés nem ad meggyőző képet a közpénzek felhasználásáról. Ráadásul a tavalyi büdzsé elszámolásában még nyolcmilliárd forintnyi többletdeficitet találtak a PM adataihoz képest. Információink szerint az Állami Számvevőszék csütörtökön eljuttatta jelentését a parlamentnek a tavalyi zárszámadás ellenőrzéséről. Az államháztartási törvény szerint a Pénzügyminisztériumnak ugyancsak tegnapi határidővel kellett benyújtania a dokumentumot. Az ÁSZ-nak 60 nap állt rendelkezésére, hogy átvizsgálja a hatkötetnyi zárszámadást. Már menet közben kiderült: a PM néhány ponton változtatásokat javasol az eredetileg elkészült elszámoláshoz képest. A számvevők tételes listát kértek a módosításokról, de határidőre nem kapták meg. Jelentésük mindezt rögzíti is. A Pénzügyminisztérium és az Állami Számvevőszék szakértői egyetértenek abban, hogy nem szerencsés a zárszámadás őszi parlamenti tárgyalása. A nemzetközi gyakorlat is hosszabb elszámolási-ellenőrzési idővel kalkulál. Nálunk a bázisszemléletű költségvetési tervezés indokolja, hogy az 1996-os költségvetés tárgyalása előtt az Országgyűlés döntsön az 1994-es zárszámadásról. Ha az államháztartási reform nem csupán ígéret marad, akkor változna az éves költségvetési tervezés. Az előző évi bázis helyett az állami feladatok pontos meghatározásával konkrétabban lehetne a feladatokat - és finanszírozási igényüket - megszabni. (Nem hiteles... folytatás az 5. oldalon) ZSSZP—SZDSZ: boldogító nem? Az MSZP és az SZDSZ tárgyalódelegációja ma fejezi be a szerdán megkezdett szakértői szintű egyeztetést a kormánykibővítés kapcsán kialakult vitáról. Kósáné Kovács Magda szocialista delegációvezető szerepüket a frontvonalak közötti közvetítőkhöz hasonlította, a szabadddemokratát pedig úgy vélték - a szocialista delegáció komolyabb felhatalmazás nélkül érkezett a tárgyalásra. A tény: az MSZP és az SZDSZ álláspontja meglehetősen távol esik egymástól. Mint ismert, a szocialisták négy új kormányzati pozíciót akarnak, a szabaddemokraták viszont csökkentenék a tisztségek számát. A döntő szót várhatóan a koalíciós egyeztető tanács mondja ki hétfői ülésén. Csütörtökön is folytatódott a nyilatkozatok sora. Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke szerint a koalíció felbomlása kormányválságot jelentene. A szakszervezeti vezető, aki egyébként a miniszterelnök jelöltje a felállítandó gazdasági miniszteri tárca élére, úgy véli: a gazdaságpolitika centruma nem egyik vagy másik minisztérium, hanem maga a kormány. Bokros Lajos még szerdán azt jelezte - számára az a fontos: a gazdasági kérdések centruma a Pénzügyminisztérium marad, és találkozójuk után úgy érzi, ezt Nagy Sándor is elfogadja. A kormányfő szándékaira utalva Magyar Bálint, az SZDSZ ügyvivője a NAP-keltében úgy vélekedett, hogy az MDF-kormány hibái látszanak megismétlődni, fennáll ugyanis a kétfejű gazdaságpolitika kialakulásának veszélye. Azzal egyébként a szabaddemokrata politikus is egyetértett, hogy a mai gazdasági körülmények között az egypárti kormányzás stabilitása lényegesen kisebb lenne, mint a jelenlegi koalícióé. (Részletek a 4. oldalon) Felsőoktatási ellencsomag Beszélgetés Frenyó V. Lászlóval, a Magyar Rektori Konferencia elnökével A Felsőoktatási és Tudományos Tanács ad hoc bizottsága elkészítette azt a modernizációs programcsomagot, amely a jelek szerint elnyerte a pénzügyesek tetszését, mert Bokros Lajos megerősítette: a jövő tanévben nem lesznek további elvonások a felsőoktatástól. Frenyó V. Lászlót, a Magyar Rektori Konferencia elnökét, az ad hoc bizottság tagját a tervezet tartalmáról kérdeztük. - Úgy látszik, csodafegyver a meglehetős gyorsasággal elkészült modernizációs program. A program alapelemei az eddigi felsőoktatási fejlesztési koncepciókban is szerepeltek. Most azonban rákényszerültünk, hogy konkrét, megfogható, tényekkel alátámasztott tervezetet tegyünk le az asztalra, pontos határidőkkel és javaslatokkal. Csakis így érhettük el, hogy a pénzügyminiszter úr korábbi döntését megváltoztassa, a további 15 százalékos bértömegcsökkentést felfüggessze. A tervezet szerint a két legfontosabb feladat a normatív finanszírozás bevezetése és az intézményi integráció felgyorsítása. Mindkettő évek óta hangoztatott cél a felsőoktatásban. Most sikerül megvalósítani őket? - Ez eddig sem az intézményeken múlt elsősorban. Más kérdés, hogy az egyetemek és a főiskolák mindeddig nem voltak érdekeltek a reformok megvalósításában. A normatív finanszírozást azért sem lehetett bevezetni, mert nem állt rendelkezésre megbízható adatbázis a felsőoktatási szféráról: mindannyian tudjuk, hogy a statisztikák kozmetikázhatók, sőt esetenként manipulálhatók. Azt is el kellett dönteni, hogy ki számít államilag finanszírozott hallgatónak és mennyi ideig fedezze a központi költségvetés egy-egy hallgató tanulmányait. A modernizációs tervezet szerint 1996. január 1- jétől körülbelül 50 százalékban fokozatosan normatív alapú finanszírozás lépne életbe. Ez azt jelenti, hogy a felvett hallgatók után 5+1 (orvosegyetemek esetében 6+1) évig járna a képzési és a hallgatói támogatás; ha valaki ennyi idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, a hátralévő időben magának kell fedeznie a költségeket. A normatív finanszírozás rendszere nem lehet merev. Évről évre át kell gondolni és a változó feltételeknek megfelelően meg kell újítani. (Frenyó... folytatás az 5. oldalon) Frenyó V. László: Megfogható tervet tettünk le VELLEDITS ÉVA FELVÉTELE Az emberek bőrére megy a játék - mondja Vásárhelyi Szó sincs arról, hogy az SZDSZ az MSZP jobbközép váltópártja akarna lenni, mint azt tavaly egy tanulmányban Kis János, az SZDSZ országos tanácsának tagja javasolta - mondta lapunknak Vásárhelyi Miklós. Az SZDSZ egyik alapító tagja szerint a miniszterelnök nem tud és nem is akar megegyezéses alapon kormányozni. Ingerli, ha ellenállást tapasztal az elképzeléseivel szemben. Márpedig ilyen van mind az SZDSZ-ben, mind saját pártjában. A mostani helyzetben nem az MSZP-ről vagy az SZDSZ-ről, hanem az országról van már szó. Az emberek bőrére megy a játék - mondja Vásárhelyi. (Interjúnk a 8. oldalon)