Népszabadság, 1995. szeptember (53. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-01 / 205. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 1995. szeptember 1., péntek A NATO folytatta a légicsapásokat A boszniai szerb vezér a jövőben aláveti magát Szlobodan Milosevics akaratának Tegnap több körzetben megis­métlődött a NATO-gépek beve­tése a boszniai szerb állások el­len. Ám legalább ennyire moz­galmas volt a diplomáciai front is: a közvetítők Belgrádban és Zágrábban egyaránt folytatták tárgyalásaikat. Közzétették a Pale és Belgrád által kötött egyezmény részleteit, de a szak­értők szerint a dokumentumnak titkos függeléke is van. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A boszniai szerbek visszautasí­tották azt az ENSZ-kérést, hogy vonják ki nehéztüzérségüket a Szarajevó körüli húsz kilométe­res védelmi övezetből. Ratko Mladics tábornok tévényilatko­zatában Bernard Janvier tábor­noknak, a volt Jugoszlávia terü­letén állomásozó kéksisakosok parancsnokának a tüzérség eltá­volítására vonatkozó kérelmét azzal az indoklással utasította el, hogy ilyen horderejű kérdést nem szabad faxüzenetek révén eldönteni. Az UNPROFOR-parancsnok felajánlotta: javasolni fogja a NATO-nak a légitámadások le­állítását, ha a szerbek kivonják nehéztüzérségüket Szarajevó körzetéből, s nem támadják to­vább Gorazsdét és Tuzlát. Mla­dics szerint egyébként a Szara­jevó környékén állomásozó szerb csapatokra mért NATO- légicsapás-sorozat „nagy hiba volt a világbéke szempontjá­ból”. A tábornok azt állította, hogy a vadászbombázók polgári célpontokra is lőttek. A horvát és a muzulmán erőket azzal vá­dolta, hogy a NATO és az UN­­PROFOR francia egységeinek az oldalán részt vettek a hadműve­letben. A légitámadások előestéjén a boszniai szerbek és a jugoszláv vezetés képviselői a szerb fővá­rosban abban állapodtak meg, hogy Pale elfogadja Belgrád külpolitikáját. A szerdán este közzétett egyezmény kimondja: 1. A „Boszniai Szerb Köztársa­ság” vezetése beleegyezik abba, hogy teljes mértékben egyezteti a jugoszláv vezetéssel a békefo­lyamattal kapcsolatos állásfog­lalását. 2. Ezzel összhangban a boszniai szerbek három főt kül­denek a hattagú szerb tárgyaló­­csoportba, amelyet Szlobodan Milosevics szerb elnök vezet. A boszniai küldöttség tagjai: Ra­donan Karadzsics elnök, Mom­­csilo Krajisnik parlamenti elnök és Mladics főparancsnok. A kül­döttség felhatalmazással bír ar­ra, hogy a Szerb Köztársaság nevében aláírja a rendezési ter­vet. 3. A Boszniai Szerb Köztár­saság beleegyezik abba, hogy a béketervvel kapcsolatos döntést a delegáció hat tagja hozza meg, az egyszerű többség elve alap­ján. Szavazategyenlőség esetén Milosevics szavazata dönt. 4. A jugoszláv küldöttség tagjairól a jugoszláv vezetés határoz. A dokumentum ugyanakkor állítólag titkos záradékot is tar­talmaz, ez rögzíti a boszniai szerbek minimális követeléseit, összefüggő területet és garanciá­kat, hogy Pale konföderációs szerződést köthet Kis-Jugoszlá­­viával. Silajdzic bosnyák kormányfő szerint viszont országa számára elfogadhatatlan a boszniai szer­­bek Kis-Jugoszláviával való konföderációja - jelentette bonni tudósítónk. A szarajevói politi­kus ugyanakkor nem zárkózott el a nemzetközi közvetítőcsoport által előterjesztett 51:49 arányú területmegosztási terven végre­hajtandó apróbb változtatások elől. Silajdzic - aki Bonnban Kinkel német külügyminiszter­rel tárgyalt - azt mondta, egy esetleges szerb-szerb konföderá­ció sértené Bosznia-Hercegovina nemzeti önállóságát. Mirage­ halál - a pilóták élnek REUTERS-FOTÓ Az Egyesült Államok szükség esetén kész fokozni a katonai tevékenységet A NATO gépei eddig több mint 300 bevetést hajtottak végre Boszniában a hétfői szarajevói merényletre adott válaszként. Az akció folytatódik, befejezése csak a szerbektől függ, akik pontosan tudják, hogy a NATO célja Szarajevó és a többi védett övezet megóvása - hangsúlyozta nápolyi sajtóértekezletén Leigh­­ton Smith, a NATO dél-európai erőinek főparancsnoka. A ten­gernagy sikeresnek nevezte az eddigi támadásokat. A célponto­kat - mondta - az ENSZ-szel kö­zösen jelölték ki. Hangsúlyozta: a rossz időjárási viszonyok miatt csak néhány célpontot tévesztet­tek el az eredetileg megállapított 90 közül. A tábornok közölte: a támadásokban részt vevő repü­lőgépek kivétel nélkül az olasz­­országi támaszpontokról és az amerikai Theodore Roosevelt re­pülőgép-hordozóról szálltak fel. Smith közölte: egyelőre nincse­nek pontos információk a lelőtt francia Mirage repülőgép piló­táinak sorsáról. A szerdán Pale felett lelőtt francia repülőgép pilótái életben vannnak - erősí­tette meg Párizsban Milion fran­cia véderőminiszter. Mint párizsi tudósítónk jelen­tette, Chirac államfő a francia nagykövetek tegnapi értekezle­tén kifejtette: a Szarajevó kör­nyéki hadműveletekkel sikerült elérni a kitűzött célt. Következő feladatként a város zárlatának feloldását nevezte. Milton ugyanakkor kijelentet­te: semmi nem indokolja, hogy a NATO leállítsa a boszniai szerb célpontok elleni légitámadáso­kat. A miniszter hangsúlyozta: a NATO-csapások addig folyta­tódnak, amíg a hadművelet pa­rancsnokai meg nem győződnek arról, hogy a térségben helyre­állt a biztonság. Jelentős mértékű a pusztítás, mégis van még tennivalónk, mi­előtt elmondhatjuk: a Szarajevót fenyegető összes tüzérségi fész­ket felszámoltuk - összegezte a hadműveletek eredményét a brit védelmi miniszter. Michael Por­­tillo kijelentette: a NATO fel­adata most annak felmérése, hogy pontosan milyen mértékű is a boszniai szerb erők hadikészle­teiben okozott kár, s mennyire gyengült harci képességük. A boszniai szerbek álláspont­jától függ, véget érnek-e a NATO boszniai légicsapásai - jelentette ki Zágrábban Jaszusi Akasi, az ENSZ-főtitkár külön­­megbízottja, majd hozzátette, már megkezdődtek a tárgyalá­sok az érdekelt felek között. Jaszusi elmondta, az ENSZ Mi­­losevicsnek küldte el javaslatát, amelyet a szerb vezető eljuttat a boszniai szerb illetékesekhez. Az USA óvatosan derűlátó a béketárgyalásokat illetően, de folytatni sőt fokozni akarja a katonai akciókat - derült ki az amerikai állásfoglalásából. Washingtoni tudósítónk arról számolt be, hogy a Pentagon még több repülőgépet vezényel a térségbe, és továbbra sem zár­ja ki, hogy szerbiai célpontokat támadjon. Hírek szerint a szer­­beknek 20 óra áll rendelkezé­sükre, hogy nehézfegyverzetü­ket kivonják Szarajevó körzeté­ből, feltétel nélkül elfogadják az amerikai béketerv alapelveit és belenyugodjanak abba, hogy nem külön tárgyalófélként, ha­nem a Milosevics vezette kül­döttség tagjaiként vegyenek részt a rendezésben. Az ameri­kaiak szerint csak e feltételek maradéktalan teljesítése esetén állítják le a hadműveleteket. Az amerikai kormányzat mindazonáltal úgy ítéli meg, nincs jele annak, hogy a NATO- támadások megakasztották vol­na a diplomáciai erőfeszítések menetét. Ellenkezőleg, a bevetés ráirányította a szerb vezetés fi­gyelmét szándékaink komolysá­gára - jelentette ki Peter Tamoff politikai ügyekért felelős kül­ügyi államtitkár. Azon hírrel kapcsolatban, hogy a boszniai szerbek alávetik magukat Belg­rád politikájának, s közös tár­gyalócsoportot alakítanak, Tar­­noff kifejtette: úgy tűnik, Milose­vics kezébe veszi az ügyek irá­nyítását. Oroszország álláspontja sze­rint a boszniai szerbek ellen kö­zösen fellépő NATO-légierő és a gyorsan bevethető erők akciója túllépett a Biztonsági Tanácsa által meghatározott mandátu­mon. Moszkva követeli a kato­nai műveletek azonnali leállítá­sát - jelentette ki Oroszország ENSZ nagykövete. Szergej Lav­­rov hangsúlyozta, Oroszországot nyugtalanítja egyrészt, hogy a BT határozataival ellentétben nemcsak a NATO légiereje, ha­nem a gyorsan bevethető erők is részt vettek a hadműveletben. Másrészt a légicsapások nagysá­ga lényegesen meghaladja a BT által megengedett mértéket közölte Lavrov. A palei vezetők szerb- és civi­lizációellenes politikája eredmé­nyezte a NATO szigorú és eddig példa nélkül álló katonai beavat­kozását - állapította meg a Vuk Draskovics vezette ellenzéki párt. A Szerb Megújhodási Moz­galom szerint itt az ideje, hogy a boszniai szerb vezetők elfogad­ják a békekezdeményezéseket. Moszkvai lapvélekedés szerint Karadzsicsék hiába várnak segítséget Oroszországtól A Frankfurter Allgemeine Zei­tung elemzése szerint ezúttal is az USA játssza a kulcsszerepet. Miután éveken keresztül a nyu­gat-európaiakra hagyta a vál­ság megoldásának feladatát, Washington most meghatározó szerepet vállal. Clinton egy év­vel az amerikai elnökválasztás előtt szeretné elkerülni, hogy külpolitikailag bukott elnöknek tartsák. A lap hozzáteszi, hogy nemzetközi és különböző belpo­litikai okok együttes hatására indították meg szerdán a táma­dásokat, ezért túl korai lenne a Nyugat Bosznia-politikájának változásáról beszélni. A Süddeutsche Zeitung sze­rint egyelőre nehéz megítélni a NATO-csapások eredményessé­gét, és azt sem látni, hogy van-e stratégia támadások mögött. A Nyugat csak akkor tudja elke­rülni, hogy egy elhúzódó hábo­rú részese legyen, ha a bosnyá­­kok és a horvátok a nyugati harci gépek védelmét kihasz­nálva nem esnek túlzásokba, s az oroszok csak morgolódnak, de nem zavarják meg a nyugati rendezési erőfeszítéseket. Az olasz lapok egyöntetűen üdvözlik a NATO Boszniában végrehajtott válaszcsapásait, de arra hívják fel a figyelmet, hogy a békét csak tárgyalásokkal le­het elérni, s most adódik talán az utolsó lehetőség a tartós dip­lomáciai rendezésre. A római II Messaggero azt hangsúlyozta, kezd kirajzolódni azonban egy másik veszély is. A légicsapások láttán elbizakodottá váló bos­­nyákok és horvátok most elsöp­rő győzelemre törekedhetnek, bosszút próbálva állni a szerbe­ken. A The Times véleménye sze­rint a NATO-fellépésre adott „szláv reakció” a hidegháborús szembenállás kiújulásának ve­szélyét idézi fel. Orosz vélemé­nyeket idézve az első számú brit napilap megállapítja: Moszkva harcias retorikája új szintre há­gott a legutóbbi fejlemények nyomán. Moszkvának nincse­nek reális lehetőségei, amelyek­kel hatást gyakorolhatna a volt Jugoszláviában kialakult hely­zetre. Lehet ugyan, hogy Orosz­ország nagyhatalom, de nem e térségben, és semmiképpen sem 1995-ben - írja a Szevodnya. A lap leszögezi, befejeződött a hosszú állóháború a volt Ju­goszláviában. A krajinai szerbek veresége után a Nyugat már nem fél a boszniai szerbektől. A cikk sze­rint a boszniai szerbek hiába várnak segítséget Moszkvától. A légicsapások elleni orosz til­takozást senki sem veszi figye­lembe - véli a lap. Nyílt kenyértörés az SPD-ben BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL Amit már hónapok óta sejteni lehetett, tegnap bekövetkezett: Rudolf Scharping, az SPD el­nöke és parlamenti frakcióveze­tője, illetve legnagyobb pártbeli riválisa, Gerhard Schröder al­­só-szászországi kormányfő kö­zötti vita nyílt kenyértöréshez vezetett. Scharping csütörtökön közölte a párt parlamenti frak­ciójával, hogy Schrödertől - aki a jövő hétfőn Budapestre láto­gat - megvonja az SPD gazda­sági kérdésekben illetékes szó­vivői megbízatását. A bejelen­tés a meglepetés erejével hatott, miután a két politikus az elmúlt hónapok elkeseredett nyilatko­zatháborúja után hétfőn látvá­nyosan kibékült egymással. A szakítás hivatalos okának egy tegnapi Schröder-interjú számít. A német autóipar egyik legfőbb szószólójának számító alsó-szászországi kormányfő a Die Woche című hetilapnak a többi között azt mondta, hogy az SPD és a CDU/CSU gazda­ságpolitikája között nincs lé­nyegi különbség, valódi eltéré­seket kizárólag egy modern és egy nem modern gazdasági filo­zófia között lehet felfedezni. Ugyanakkor nyílt titok, hogy az ambiciózus Schröder az utób­bi időben többször kétségbe von­ta Scharping kancellárjelöltsé­gét. A hannoveri politikus - aki a közvélemény-kutatások szerint vetélytársánál több eséllyel in­dulhatna 1998-ban Helmut Kohllal szemben - azt hangoztat­ta, hogy az SPD-nek nem most, hanem csak a következő válasz­tások előtt kellene dönteni a párt kancellárjelöltjéről. Elfogadták a kazah alkotmányt Az új alkotmány elfogadására szavazott szerdán a kazah vá­lasztópolgárok elsöprő többsége. Az ITAR-TASZSZ által közzé­tett, nem végleges adatok szerint a választópolgárok 90,58 száza­léka járult az urnákhoz. Az igen szavazatok aránya ezen belül 89,07 százalékos, ami jócskán felülmúlja az előzetes várakozá­sokat. Nyugati tudósítók szerint a szovjet időket idéző számok kevéssé hihetők, azokat feltehe­­tőleg illegális manipulációk duzzasztották fel. A Reuter értékelése szerint az új alkotmány elfogadása nyo­mán Nurszultan Nazarbajev el­nök szabad utat kap piacgazda­sági reformjai megvalósításá­hoz. Nyugati diplomaták és ka­zah ellenzékiek bírálták az új alaptörvényt, mondván, hogy formailag demokratikus ugyan, ám túlságosan nagy, szinte kor­látlan hatalmat biztosít az ál­lamfőnek. Amerikai diplomaták jelezték: Washington éles hangú nyilatkozatban fogja bírálni azt a tényt, hogy az új kazah alkot­mány nem tesz eleget a nemzet­közileg elfogadott alapelveknek. Japán hitelszövetkezet csődje A japán bankrendszer újabb csapást szenvedett el: összeom­lott a távol-keleti szigetország legnagyobb hitelszövetkezete, a Kizu - jelenti pekingi tudósí­tónk. A 10 milliárd dolláros be­tétállománnyal rendelkező cég az ingatlanspekulációkba bu­kott bele. Az NHK tévé esti hír­összefoglalója hatalmas soro­kat, kétségbeesett betéteseket mutatott, s pánikhangulatról számolt be. A pénzintézetek iránti általá­nos bizalmatlanság megrenget­heti az egész bankrendszert - vé­lik tokiói szakértők, hiszen a szóban forgó pénzintézeteknél nagy összegű rossz, behajthatat­lan hitelek halmozódtak fel. A bankrendszer megingása meg­rendítette a jent is, szerdán a to­kiói bankközi piacon a dollárért már csaknem 99 jent kínáltak. Ugyancsak idevonatkozó hír, hogy ami a japán pénzügyi fej­lemények magyar vonatkozá­sait illeti, befolyásos pénzügyi körök véleménye szerint hazán­kat egyáltalán nem érintik az események. Nincs egyetlen pén­zintézet sem a most megrendül­tek között, amely magyar köt­vényt jegyzett volna - közölte az MTI-vel a Daiwa értékfor­galmi társaság egyik vezetője. Magyarázatul hozzáfűzte: a be­hajthatatlan hiteleket felhal­mozó japán pénzintézetek nem voltak olyan helyzetben a múlt­ban, hogy Magyarországnak hi­telezni tudtak volna. TÁVIRATI STÍLUSBAN POKOLGÉPES MERÉNYLETBEN életét vesztette csütörtökön Pandzsáb indiai szövetségi állam főminisztere (kor­mányfője), Beant Szingh, valamint nyolc további személy. A szövet­ségi állam fővárosában, Csandigárban a helyi kormányzatnak ott­hont adó épületben történt a robbanás. (ITAR-TASZSZ) A TAJVANI Kuomintang párt Li Teng Huj jelenlegi elnököt indítja 1996-ban az első közvetlen, demokratikus elnökválasztá­son. Lit középutas, mérsékelt politikusnak tartják, aki várhatóan nem kerül konfrontációba Pekinggel, amely Tajvant saját tarto­mányának tekinti. (Pekingi tudósítónktól) SÚLYOS TÁRSADALMI viszályok alakulhatnak ki a közeljövőben Ukrajnában annak ellenére, hogy a lakosság köré­ben általános egykedvűség érzékelhető a gazdasági és politikai gondokkal kapcsolatban - vélekedik Szerhij Telcsun, Kucsma el­nök belpolitikai tanácsadója. Telesun szerint jelenleg nincsen az országban olyan politikai erő, amely egy társadalmi méretű konf­liktust képes lenne kiprovokálni. (MTI) ÁLARCOS FEGYVERESEK csütörtökön bejrúti há­za előtt meggyilkolták Nizár el-Halabi sejket, a Libanonban egy­re befolyásosabb Szíria-barát Al-Abbas szunnita muzulmán mozgalom vezetőjét. Több mint egy év óta ez volt az első politikai gyilkosság a közel-keleti országban. (Reuter) ÉLETÉT VESZTETTE a Fegyveres Iszlám Csoport (GIA) egyik vezetője is abban a hadműveletben, amelyet az algériai biz­tonsági erők az elmúlt napokban az ország északi részén lévő Ka­­bíliában hajtottak végre. Mohamed Szaidon, a GIA politikai bi­zottságának vezetőjén kívül a katonák további 24 szélsőséges mu­zulmánt öltek meg. (AFP) IRÁN SZABADON ENGEDETT száz iraki hadifog­lyot, akik az 1980-1988 közötti iraki-iráni háború elején estek fogságba - közölte csütörtökön Bagdadban a Vöröskereszt Nem­zetközi Bizottsága (ICRC). Az ICRC szerint több mint 13 ezer ira­ki hadifoglyot még nem szállítottak haza Iránból. (Reuter) •Si Háromszázhatvankilencmillió, készpénzben VjgjJJk' REKORD FŐNYEREMÉNY AZ ÖTÖS LOTTÓN! 369 000 000 forint! ,S®§F A JOKEREN megnyerhető: 3 MILLIÓ forint. ^

Next