Népszabadság, 1995. október (53. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-02 / 231. szám

Ús Ifjúsági törvény előkészítésén dolgozik a kormány Az ifjúság jogairól szóló j­ogharmoni­­zációs törvény előkészítésén munkálkodik a kormány - mondta Koncz István, a gyer­mek- és ifjú­sági ügyekért felelős címzetes államtitkár (képünkön) a Társadalmi Érdek­egyeztető Tanács szombati fó­rumán. Koncz szerint fontos lenne az ifjúsági vagyon új rendszerének megtalálása, az ifjúsági célú in­gatlanok célirányos felhasználá­sa. Az államtitkár rámutatott a nemzetközi ifjúsági kapcsolatok újjáépítésének szükségességére, valamint egy ifjúságstatisztikai, ifjúságkutató rendszer kialakítá­sára. A politikus kifejtette, a nonprofit törvény létrejötte a gyermek- és ifjúsági szféra műkö­dését nagymértékben elősegítené. Koncz beszélt az eddigi eredmé­nyekről, arról hogy a fiatalkori munkanélküliség aktív kezelésére dolgoztak ki programokat. Kiss Péter országgyűlési kép­viselő, az ifjúsági modernizáci­ós program munkacsoportjának vezetője elmondta, nem lesz ha­tékony ifjúságpolitika, ha a fia­talok úgy gondolják, nem kell érdekeiket képviselő szervező­désekbe tömörülniük. Vélemé­nye szerint a civil szervezetek képesek lesznek a mindenkori hatalmat korlátozni. T. A. 4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP Horn Gyula szerint az erősebb engedett Az MSZOSZ elnöke azt állítja, hogy a koalíció már nem létezik MUNKATÁRSAINKTÓL Horn Gyula pártelnök-minisz­terelnök a Magyar Hírlap szombati számában úgy ítélte meg, nem szenvedett vereséget azzal, hogy a koalíciós vita le­zárása érdekében visszavonta a kormány szerkezeti átalakítá­sával kapcsolatos indítványait. Igazából csak az erősebb enge­dett - mondta Horn és megala­pozatlannak értékelte azokat a vélekedéseket, amelyek arról szólnak, hogy a vita súlyosan csorbította a miniszterelnök tekintélyét. Úgy látja, a polé­mia nem zárult eredménytele­nül. Horn szólt arról is, kifejezet­ten jó a viszonya Nagy Sándor­ral, az MSZOSZ elnökével, rendszeresen tárgyalnak az or­szág gazdasági helyzetéről, va­lamint a kormány és az érdek­­képviseletek kapcsolatáról. Nagy képessége és életkora in­dokolja, hogy az eddigieknél fontosabb politikai szerepet töltsön be - állítja Horn. Az MSZOSZ elnöke a Magyar Nemzet szombati számában úgy vélekedett, hogy a vissza­kozással a szocialisták biztos, hogy nem arattak győzelmet. Szerinte vannak olyan szemé­lyek az MSZP elnökségében és a kormány szocialista tagjai kö­zött, akik felelősen politizálnak és úgy ítélik meg, hogy a költ­ségvetés elfogadása előtt a koa­líciós vita folytatása mérhetet­len károkat okozhatna az or­szágnak. Másfelől vannak olya­nok is, akik bizonyos értelem­ben hazugságra építik politiká­jukat, amikor az ország érdeke­iről beszélnek, amikor minde­nek felett álló érdeknek tekin­tik a koalíciós partner akaratát. Ez utóbbi csoportban azokról van szó, akik eltévesztették, melyik pártba léptek be, vagy nagyon is fontos pártmegbíza­tást teljesítenek, az SZDSZ-ét. A koalíció jövőjét firtató kérdésre Nagy úgy reagált, ab­ban az értelemben, hogy a két párt azért kötött koalíciót, mert közös gondolat alapján közösen keresi egy ország problémáinak megoldására a válaszokat: ez a koalíció már nem létezik. Az alkotmányos demokráciát nem fenyegeti veszély, a demok­ratikus intézmények működnek, biztosítják az állampolgárok szabadságát és biztonságát - je­lentette ki a kormányfő szomba­ton az idősek világnapja alkal­mából a BM Duna Palotában tartott ünnepségen. Horn a koa­líciós torzsalkodással kapcso­latban elmondta: az ország sta­bilitását egy pillanatig sem fe­nyegette az MSZP-SZDSZ vi­szály, de véget kellett vetni a fe­szült helyzetnek, hogy ne ren­düljön meg sem itthon, sem kül­földön a koalícióba vetett biza­lom, mert a kabinet stabilitása mindennél fontosabb. Vitányi: Keresni kell a közös pontokat ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Ezt az állítást kardinálisnak és kategorikusnak tartom, olyan lépésnek, amelyet nem kellett volna megtenni. A helyzet azért súlyos, mert ezt a szolidaritást valaki felmondta, és félő, hogy ezt a példát mások is követni fogják. Attól azonban óva inte­nék, hogy Nagy Sándort ebben bárki is valóban kövesse. Én se szándékozom ezt tenni. Rendkí­vül fontos, hogy a szolidaritást meg lehessen őrizni. - Nem vagyunk-e túl azon a pon­ton, amikor meg lehet őrizni? Emel­lett Horn Gyula hét végi interjújá­ban ismét felvetette, hogy Nagynak voltaképpen helye lenne a nagypoli­tikában, a kormányzatban. Nem fé­lő-e, hogy egyáltalán nincs szinkron a nyilatkozók között? - Azt hiszem, nincs köztük szinkron, de nem nyugodha­tunk bele abba, hogy túljutot­tunk valamiféle ponton, ame­lyen túl csak az irracionalitás­nak van helye. Egy döntő kér­dést kell mindenkinek végig­gondolnia, hogy mit jelent a szolidaritás ebben a helyzetben. Úgy látom, hogy a magyar tár­sadalomnak a jelenlegi problé­mái olyanok, amilyeneket a leg­­bölcsebb kormány sem tudna megoldani, ha nem nyeri meg hozzá a társadalom támogatá­sát. Erre kell koncentrálnunk. - És hol kívánja kezdeni? - Legelőször is saját magun­kon. Mindenkinek minden párt­ban megvan a joga arra, hogy először is sajátjaitól várja el a szolidaritást. A szocialista párt azonban nagy párt, ezért erejé­hez és gyengeségéhez egyaránt hozzátartozik a sokfélesége; számára különösen fontos, hogy ezt a szolidaritást megőrizze. Meg kell teremteni az egységet, ha szabad úgy mondanom: meg kell teremteni a koalíciót a szo­cialista párt különböző irányza­tai között. Ebben nincs semmi rendkívüli. A világ minden nagy pártjában­ így van. Ha ezt meg tudjuk teremteni, akkor va­gyunk képesek igazán arra, hogy más pártokkal, adott eset­ben elsősorban azzal, amellyel ilyen vagy olyan okok folytán koalícióba kerültünk, szintén meg tudjuk teremteni, és tovább tudjuk vinni az együttműkö­dést. De azt hiszem, hogy itt még nincs vége a sornak. Nem azért kell a koalíciós partnerrel szövetséget teremteni, hogy ki­zárjunk mindenki mást, hanem azért kell, hogy a jó együttmű­ködés jegyében be tudjunk von­ni mind szélesebb rétegeket, tö­megeket, irányzatokat. Szüksé­ges az, hogy a két koalíciós párt megtalálja az együttműködést az ellenzéki pártokkal. Persze nem mindenkivel, természete­sen... De kell keresni azokat a közös pontokat, amelyek jegyé­ben együtt lehet dolgozni. Pél­dául a médiatörvényben én ma­gam is megpróbáltam ebben el­járni a hatpárti bizottság meg­alakulásának ülésén, és azt hi­szem, hogy nem esélytelenül. De lehet folytatni a civil szerveze­tekkel, a szakszervezetekkel, az egyházakkal, és sok mással. A társadalmi-gazdasági meg­egyezés - amelyre­­a koalíció kö­telezettséget vállalt, a szocialis­ta párt pedig különösen szor­galmazta - nem jött létre, töb­bek között azért nem, mert nem eléggé tudatosítottuk, hogy ez nem egyszeri megállapodás, amelyben egy csomó ember be­jön egy szobába, és aláír valami papirost, hanem annak egy ál­landó tevékenységnek kell len­nie, amelyet több rendben, fo­lyamatosan végeznek, amely ál­landó egyeztetést, állandó szó­értést, alkut és vitát jelent. Én azt szeretném, hogy ha a szocia­lista pártot arról ismerné a tár­sadalom, hogy mi minden for­mában, minden szinten, a társa­dalom minden fórumán az együttműködés szószólói és épí­tői vagyunk, nem pedig olya­nok, akik az együttműködés he­lyett a hatalmi pozíciók elosztá­sával foglalkozunk. Ezért gon­dolom azt, hogy a koalíció nem pusztán arra szorítkozik, hogy két pártnak együtt kell működ­nie, hanem a koalíció együtt­működése és szolidaritása olyan elv, amelynek át kell hatnia az egész magyar politikai életet, mert ha ez nem sikerül, akkor nagyon sok minden mehet ve­­szendőbe"- jelentette ki végül. Ellenzéki összefogást sürgetnek a hármak Az ország és a nemzet sorsáért érzett felelősség már az 1998-as par­lamenti választások előtt szükségessé teszi az ellenzéki pártok együttműködését. Ezt a folyamatot elsietni, elkapkodni azonban nem szabad, mert a jelenlegi kormánykoalíció, tagjainak acsarko­­dása ellenére, még egy ideig fennmarad. Azon sem kell csodálkozni, hogy bizonyos kérdésekben nem ért egyet a három ellenzéki párt - mondták a pártok szakértői hét végi, dobogókői konferenciájukon. A Hogyan tovább, Magyaror­szág? című konferencia megnyi­tóját péntek este tartották Do­bogókőn. A Barankovics István Alapítvány és a Katolikus Értel­miségi Társaság által szervezett háromnapos tanácskozáson a Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt, valamint a Fidesz - Magyar Pol­gári Párt vezető politikusai ki­emelték: a későbbi, remélhetőleg egyre tartalmasabb együttmű­ködésüknek máris biztató alapja van. Szinte teljesen azonosan ítélik meg például a határon túli magyarok helyzetét vagy a ma­gyar-szlovák alapszerződést. A gazdaságban a három párt a fogyasztás visszafogása he­lyett az élénkítést helyezné elő­térbe. Meg kell állítani a köz­­biztonság fokozatos romlását, a családok ellehetetlenítése he­lyett családbarát szociálpoliti­kát kellene kidolgozni. Szabó Iván, az MDF ügyveze­tő elnöke felszólalásában leszö­gezte: szerinte nem az MSZP, hanem már az SZDSZ irányítja az országot. Bokros Lajos pénz­ügyminiszter pedig csak arra az alkalomra vár, hogy valamiért megsértődhessen, és sietve el­hagyhassa pozícióját. Latorcai János, a KDNP or­szágos választmányának elnöke úgy vélekedett: megkérdőjelez­hető, hogy folytat-e még gazda­ságpolitikát a kormány. Szerin­te Bokros azért merte kijelente­ni a minap, hogy immár vége a sokkterápiának, mert rájött: a nemzetgazdaság a sokkoló ha­tásra sem képes reagálni már. A kormány minden lehetséges forrást elvon a gazdaságból és a humán szférákból, ez pedig ver­senyképtelenséget eredményez. Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a sikeres gazdaságpolitika egyik lényeges előfeltétele: a koalíciós partnerek bízzanak egymásban. Feltételezte: ha Pe­tő Iván, az SZDSZ elnöke is kormánytag lenne, akkor lénye­gesebben kevesebb vita alakul­na ki a két párt között, mint ed­dig. Szerinte a gazdaság irányí­tását egy kancellária jellegű jo­gokkal felruházott csúcsminisz­tériumra kellene bízni. Az IDF példát ad Az Ifjúsági Demokrata Fórum támogatásáról biztosítja a tan­díj jelenlegi formájának beve­zetése ellen tiltakozó diáktársa­dalmat és felszólítja a kor­mányt, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül tegyen eleget a hallgatói önkormányzatok szö­vetsége követeléseinek - jelen­tette ki Német Gábor, az IDF frissen megválasztott elnöke, az ifjúsági szervezet országos gyű­lését követő sajtótájékoztatón. Kempf Károly elnökségi tag elmondta, az IDF független, au­tonóm, pártbefolyástól mentes, de az MDF szellemiségéhez kö­zel álló ifjúsági szervezet, amely az aktív politizálás helyett az ifjúság érdekeinek képviseletét kívánja előtérbe helyezni. Arra törekszenek, hogy a konzerva­tív ifjúsági szervezetekkel aktí­van együttműködve példát ad­janak a polgári szövetség párt­jainak. I. B. A Fidesz fordulatot remélt A Fidesz - Magyar Polgári Párt országos választmánya vasár­nap felhatalmazta a pártelnök­séget, hogy folytassa a megkez­dett tárgyalásokat az MDF-fel és a KDNP-vel a három párt ed­diginél szorosabb együttműkö­désének megteremtéséről. Szita Károly, az országos vá­lasztmány alelnöke a testület ülését követő sajtótájékoztató­ján elmondta, a választmány fel­hatalmazása határidőt nem írt elő a megállapodásra, és csak az együttműködés elmélyítésére, nem a három párt fúziójának előkészítésére szól. A testület, mint mondta, nem foglalkozott a három párt együttműködését előkészítő koordinációs testület­nek az elmúlt keddi megbeszélé­sén elfogadott dokumentumá­val, melyben a polgári szövetség együttműködésének lehetséges alapjait fogalmazták meg. A Fidesz-választmány érté­kelése szerint a Bokros-prog­ram szakmailag, jogilag és poli­tikailag egyaránt megbukott. A választmány ennek ellenére - a párt egyes személyiségeinek vá­rakozásával ellentétben - nem szólította fel a pénzügyminisz­tert lemondásra. - Az ország gazdasági helyzetének alakulá­sa nem Bokros Lajos magán­ügye, hanem az MSZP-SZDSZ koalíciós kormány felelőssége - szögezte le Szita. A Fidesz saj­nálattal állapította meg, hogy a Bokros-csomag bukása ellenére a kormány folytatja a március 12-i megszorító intézkedések életbe léptetésekor megkezdett gazdaságpolitikát. A Fidesz gazdasági fordulatot remélt a kabinettől a jövő évi költségve­tésben, az adóprés szorítása he­lyett - szögezte le Szita. F. Gy. A. 1995. október 1., hétfő Bokros-csomag: újabb menet Az Alkotmánybíróság a jövő hé­ten - a június 30-án és a szep­tember 13-án kihirdetett hatá­rozatok után - folytatja a gazda­sági stabilizációs törvénycsomag alkotmányossági vizsgálatát. A testület ezúttal a családi ellátó­­rendszerrel kapcsolatos rendel­kezéseket érintő indítványokkal foglalkozik. Lapunk értesülése szerint a bírák ezúttal a családi pótlék részletszabályaira vonat­kozó beadványokkal foglalkoz­nak majd. Vastagh Pál igazság­ügy-miniszter korábban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy előrébb tartana a kormány a tör­vény előkészítésében, ha a testü­let a családi pótlék esetében is lehetőséget talált volna az indít­ványok elbírálására. A. S. Már nincsenek bűnbakok Száz éve egyenjogú a zsidó felekezet A magyaror­szági moder­nizáció legje­lentősebb képviselői mindvégig ki­álltak a zsidó vallás egyen­­jogúsítása mellett. A ha­zánkban élő zsidó közösségeket is meghatározta a magyarság­gal történő azonosulás iránti tö­rekvés. A rendszerváltás után megjelentek olyan csoportosu­lások, amelyek a két világhábo­rú közötti retrográd irányzatok örökségét vállalták fel. 1994 májusa óta azonban olyan hata­lom van Magyarországon, amely nem tesz különbséget a társadalom csoportjai között, megszűnt, hogy valakit bűn­baknak kiáltsanak ki - egyebek között ezt hangsúlyozta Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke vasárnap, a zsidó felekezet egyenjogúsításának centenáriu­mán tartott konferencián. A megemlékezést az 1895. ok­tóber 16-án elfogadott, az izra­elita vallásnak a többi vallással történő egyenjogúsítáról ren­delkező úgynevezett recepcio­­nális törvény évfordulóján a Magyarországi Zsidó Hitköz­ségek Szövetsége rendezte. Gál Zoltán azt is elmondta, a jelenlegi kormány megterem­tette annak törvényes kereteit, hogy minden ember megtalálja boldogulásának lehetőségét. Schweitzer József főrabbi (képünkön) kijelentette: a val­lás iránti hűség nem akadálya, sőt előmozdítója a nemzet irán­ti elkötelezettségnek. A. Z. A tűzoltók legalább ötmilliárdra számítanak Nem volt hiá­bavaló a tűzol­tók szeptem­ber eleji de­monstrációja, határozott el­mozdulás ta­pasztalható a gondok megol­dásának irá­nyába - mond­ta a Népszabadságnak Gálos Im­re, a Hivatásos Tűzoltók Függet­len Szakszervezetének elnöke. A szeptember 5-i országos tűz­oltó-demonstráció, az Or­szággyűlés elnökének átadott petíció megtette hatását: a tűz­oltók ellehetetlenült élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében évek óta folyó, ered­ménytelen megbeszélések, úgy tűnik, kimozdultak a holtpont­ról - tájékoztatta lapunkat Gá­los Imre. A parlament önkor­mányzati bizottsága - miután megismerte a petícióban megfo­galmazottakat - ad hoc bizott­ságot hozott létre, amely meg­vizsgálja a megoldás lehetősé­geit. Az Országgyűlés költség­­vetési bizottságának legutóbbi ülésén a frakciók szószólói ígé­retet tettek arra: a jövő évi költ­ségvetési törvény megismerése után indítványozzák, hogy bel­ső átcsoportosítással néhány százmillió forint támogatást kapjanak a tűzoltók - sorolta a szakszervezeti vezető. (A jövő évi költségvetés 7,2 milliárd fo­rintot irányoz elő a tűzoltóság részére, de 15-16 milliárdra len­ne szükség a sürgető fejleszté­sek elvégzésére.) Rövid időn be­lül 5-6 milliárd forintra min­denképpen szert kell tenniük, mert elodázhatatlan az elavult felszerelés, a lerobbant jármű­vek lecserélése - mondta Gálos. A szakszervezet vezetői sze­rint mielőbb meg kell akotni a tűzvédelmi és a szolgálati tör­vényt. A demonstráció hatására érezhetően felgyorsult a törvény­alkotói munka. (Október 8-án tárcaközi megbeszélésen egyez­tetik a szakmai és az érdekvé­delmi vezetők a szolgálattal összefüggő szabályozásokat. A szakszervezet szeretné elfogad­tatni, hogy havi 240-262 óráról 216 órára csökkenjen a tűzoltók munkaideje, és a szolgálati tör­vényben szereplő bértábla ne 1998-ban, hanem már a közel­jövőben életbe lépjen. Céljaik támogatását várják attól a meg­beszéléstől is, amit a jövő héten terveznek az MSZP és az SZDSZ illetékes képviselőivel. Kun J. Erzsébet RÖVIDEN A kormányfő a nyugdíjasok megértését kérte A nyugdíjasok helyzetének javítása csak pótlólagos források be­vonásával lehetséges, ehhez azonban növelni kell a gazdaság telje­sítőképességét - mondta Horn Gyula miniszterelnök szombaton a Belügyminisztérium Duna Palotában, ahol a kormányfő az idősek világnapja alkalmából mondott beszédet a Nyugdíjasok Országos Képviseletének rendezvényén. A miniszterelnök kijelentette: tisz­tában van azzal, hogy a nyugdíjasok helyzete a mostani gazdasági helyzetben nagyon rossz, de mint mondotta, bízik abban, hogy az idősebb generáció, amelynek tagjai túlélték ennek a századnak a nehéz korszakait, munkájukkal lehetővé tették a nemzet boldogu­lását, megértéssel lesznek a kormány kényszerű intézkedései iránt, amelyek a dolgok rendbetételét szolgálják. (Munkatársunktól) László József nem vállalta a szóvivőséget A Népszabadság értesülése szerint László József nem vállalta a kormányszóvivői tisztet. Mint lapunkban is közöltük, Horn Gyu­la a koalíciós helyettesével, Kuncze Gáborral folytatott tárgyalá­sai során javasolta, hogy a kormány sajtószóvivőjévé nevezzék ki László Józsefet, az ismert rádiós személyiséget. László állítólag a miniszterelnökkel történt megbeszélését követően döntött úgy, hogy nem vállalja a megbízatást. (Munkatársunktól) A PDSZ szolidáris a diákokkal A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szolidáris a felsőoktatási hallgatókkal, s tevőlegesen is támogatni kívánja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (Hökosz) által szervezett október 4-i demonstrációjukat - tartalmazza a PDSZ országos választmányának határozata. A PDSZ szerint törvényi garancia kell arra, hogy az alaptandíj mértéke 1996-ban nem emelkedhet. (Munkatársunktól)

Next