Népszabadság, 1995. november (53. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-01 / 256. szám
24 oldal fo Ára: 32 Ft NÉPSZABADSÁG , 1 53. évfolyam, 256. szám, első kiadás Québec Kanada maradt A szeparatisták vezetői a függetlenségi harc folytatását ígérik Fellélegezhet Kanada, ha hajszállal is, de a hétfőn megrendezett québeci népszavazáson azok kerültek többségbe, akik a francia ajkú tartomány különválása ellen voksoltak. A függetlenségét ellenzők a szavazatok 50,6 százalékával győztek, szemben az önállóság híveinek 49,4 százalékával; a különbség mindössze 53 ezer szavazat. A szeparatisták vezetői, Lucien Bouchard és Jacques Parizeau kijelentették: a harcot nem adják fel. Jean Chrétien kanadai kormányfő megbékélésre hívta fel a két tábor híveit. Bill Clinton amerikai elnök telefonon beszélt Chrétiennel, és a washingtoni kormányzat támogatásáról biztosította azegységes és erős Kanadát”. (Részletek a 2. oldalon) Sírni kell! Vesztesek Québecben REUTERS-FOTÓ A kétszázmilliárd forintnyi megrendelés sorsa Ma lép hatályba a közbeszerzési törvény Ma lép életbe a parlament által egyhangúlag elfogadott közbeszerzési törvény, amely évente 200 milliárd forintnyi közpénz felhasználásának szabályait rögzíti. A törvény az állami pénzek racionálisabb elköltését, a verseny tisztaságát,és a korrupció háttérbe szorítását hivatott elősegíteni. E célkitűzések érvényesülését, a közbeszerzési folyamat ellenőrzését a Közbeszerzések Tanácsa vigyázza. A testület elnökével, Berényi Lajossal, az IKM helyettes államtitkárával arról beszélgettünk, mi valósulhat meg a nemes célokból rövid távon. Gazdaságpolitikai értelemben ennek a törvénynek kettős a célja: az államháztartási reformmal összhangban segítse a takarékosabb gazdálkodást a közpénzekkel, valamint az állami beszállítók körében garantálja a versenysemlegességet, a pályáztatás tisztaságát. Véleménye szerint megkésett ez a törvény, avagy még éppen idejében jött? A gazdasági törvényalkotáson belül mérföldkőnek tekintem ezt a törvényt, amelynek reményeink szerint lesz érzékelhető hatása a közélet tisztaságában, a korrupció elleni harcban. A harmincas években létezett ugyan Magyarországon közbeszerzési szabályzat, de egészen a nyolcvanas évek végéig a nagy állami megrendelések lebonyolítása nem volt külön szabályozva. A rendszerváltást követően is csak annyi történt, hogy a költségvetésből történő beszerzések egy része már zártkörű meghirdetéssel dőlt el. Az átalakuló országok körében azok közé tartozunk, akik az elsők között alkottak törvényt erre a kétségtelenül csuszamlós folyamatra. (A kétszázmilliárd... folytatás a 13. oldalon) Egyszer használatos eszközök - átmenetileg többször is Nem ajánlja és szakmailag sem tartja elfogadhatónak az Egészségügyi Tudományos Tanács, hogy egyes gyógyintézményekben újra felhasználjanak egyszer használatos orvosi eszközöket. Elkerülhetetlen kompromisszumként azonban - átmenetileg és bizonyos feltételekkel - mégis elfogadhatónak tartják e gyakorlatot. _________MUNKATÁRSUNKTÓL_________ Információink szerint elkészült a népjóléti miniszter tanácsadó testületeként ismert Egészségügyi Tudományos Tanács elnökségének régóta várt állásfoglalása az egyszer használatos eszközök újrafelhasználásáról, s azt néhány napja eljuttatták Lépes Péterhez, a népjóléti tárca helyettes államtitkárához. Megállapításaik szerint gazdasági kényszerből egyes intézmények nem egy esetben többször használnak fel újra egyszer használatos eszközöket azért, hogy ne maradjanak ellátatlanul betegeik. Úgy tudjuk, az orvosi szakmai kollégiumok közül a kardiológusoké úgy vélekedett, ha megtiltanák a pacemakerek újrafelhasználását, az „negatív hatással lenne gyógyítási lehetőségeikre”. (Átmenetileg... folytatás a 4. oldalon) Horn Gyula Londonban tárgyal John Major kormányfő meghívására tegnap délután másfél napos hivatalos munkalátogatásra a brit fővárosba érkezett Horn Gyula. LONDONI TUDÓSÍTÓNKTÓL A miniszterelnök nyitóprogramja a második legnagyobb ellenzéki párt, a Liberális Demokraták vezetőjével, Paddy Ashdownnal folytatott megbeszélés volt a Westminsteri parlament impozáns épületében. Innen a Királyi Külügyi Intézetbe vezetett útja, ahol képviselők, diplomaták, politológusok jelenlétében felszólalni minden állami vezető számára rangos feladatot jelent. Horn előadásának címe A magyar biztonság- és külpolitika volt. Az este további részében Malcolm Rifkind külügyminiszter látta vendégül rezidenciáján a magyar kormányfőt. Előadásában Horn abból indult ki, hogy hazánk legfontosabb feladata a társadalmi és gazdasági modernizáció, melynek teljesítéséhez kulcsfontosságú az euroatlanti integráció. A térség stabilitása és biztonsága érdekében Budapest kölcsönös előnyökön alapuló, kiszámítható politikát folytat szomszédjaival, a kisebbségekkel kapcsolatban pedig az európai normák alkalmazására törekszik. Magyarország párhuzamosan, koordinált formában kíván csatlakozni az Európai Unióhoz és a NATO- hoz, elfogadva, hogy ez időben nem fog egybeesni. (Londonban... folytatás a 3. oldalon) Hosszú alkudozás várható a délszláv békekonferencián WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Kőkemény külső nyomást ígért a balkáni béketárgyalások résztvevőire Richard Holbrooke amerikai közvetítő, aki szerint ezzel együtt egyáltalán nem biztos, hogy a diplomáciatörténetben páratlan tárgyalás sikerrel végződik. Az Ohio állambeli Dayton városa melletti Wright-Patterson légitámaszponton egymástól és a külvilágtól elzárva ma kezd tárgyalni Szlobodan Milosevics szerb, Franjo Tudjman horvát és Alija Izetbegovic bosnyák elnök. Az öthatalmi összekötő csoport - USA, Oroszország, Nagy-Britannia, Francia- és Németország - diplomatái hozzák-viszik majd egyik épületből a másikba az elnökök üzeneteit, akik csak akkor találkoznak közvetlenül, ha egy-egy kérdésben remény van a megegyezésre. Holbrooke szerint hosszan, legalább tíz hétig tart majd az alkudozás. Warren Christopher külügyminiszter megnyitó beszéde szerint a terv az alkotmányjogi berendezésre, a terület- és lakosságcserére, illetve a csapatszétválasztásra vonatkozó részleteket rögzíti. (Hosszú... folytatás a 2. oldalon) Az energiaipar eredményeit az áremelkedések javították Bokros bírálja a privatizációs minisztert Miközben az ágazat sztrájkhullámmal fenyeget, addig Bokros Lajos lapunknak ismét hangsúlyozta: nem ért egyet a villamosenergia-ipari bérkövetelésekkel, mert összességében nem a teljesítmény javult, hanem az áremelkedések következtében jobbak az eredmények. A pénzügyminiszter úgy látja, ha a kormány a kilátásba helyezett sztrájkok, demonstrációk hatására meghátrál, akkor jövőre a tervezettnél magasabb lesz az infláció és a hiány veszélybe kerül a stabilizációs folyamat. MUNKATÁRSUNKTÓL Nagyon veszélyes antimodernizációs folyamatokat látok beindulni a privatizáció, az érdekvédelem és a gazdasági jogalkotás több területén - jelentette ki Bokros Lajos. Hangsúlyozta: jövőre akkor tudják húsz százalék körülire leszorítani az inflációt és tartani az államháztartás GDP-re vetített 4 százalékos hiányát, ha a nominálbérek emelkedése nemzetgazdasági átlagban 18-19 százalék körül alakul. Megerősítette azt is, hogy terveik szerint a közalkalmazottaknál a jövő évi bértömeg nem nőhet. Az intézmények saját hatáskörükben döntsék el - mondta -, hogy tevékenységük ésszerűsítésével mennyi létszám szabadítható fel, s a megtakarításból fizessék meg a jól teljesítő munkatársaikat. A pénzügyminiszter értetlenségének adott hangot, amiért a privatizációs miniszter különtárgyalásokba kezdett a sztrájkokkal fenyegetőző állami vállalati körrel. Szerinte érvényben van az idei béreket megszabó kormányhatározat, s a cégekkel tárgyalnia egyébként is a tulajdonost képviselő ÁPV Rt.-nek kellene. (Bokros... folytatás az 5. oldalon) Új tervezet a közalkalmazotti béremelésre Az Érdekegyeztető Tanács november hatodikai plenáris ülésén a felek nem tárgyalnak az ár-bér megállapodás tervezetéről. Értesüléseink szerint a közalkalmazottak béremeléséről a pénzügyi és a munkaügyi tárca közös javaslatot készített, amely a jelenlegi illetménytábla átalakítását is tartalmazza. MUNKATÁRSUNKTÓL Az állami vállalatoknál dolgozók béremelési követeléseinek elfogadását nemcsak a pénzügyminiszter ellenzi, hanem - információink szerint - Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter is fenntartásainak adott hangot. Az állami vállalatokra vonatkozó béremelési kormányhatározattal a miniszter annak idején nem értett egyet, amit azzal indokolt, hogy a béralku mindig a munkavállalók és a munkáltatók ügye. Ugyanakkor számos politikus és szakértő - köztük értesüléseink szerint Kósáné is azon a véleményen van, hogy veszélyes út valódi hatékonyságmérés nélkül, csak az árbevétel vagy a nyereség emelkedésére hivatkozva bért emelni. A Pénzügyminisztériumban a Népszabadság értesülései szerint elkészült az ár-bér megállapodásnak az a tervezete, amit a holnapi kormányülésre beterjesztenek, s jóváhagyás esetén az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) elé kerül. Mivel az ÉT hatodikai plenáris üléséig a munkáltatók és a szakszervezetek nem tudják véleményezni az elképzelést, arról legkorábban csak a november 13-ával kezdődő héten tárgyalhatnak. Információink szerint a pénzügyi és a munkaügyi tárca közös javaslatot dolgozott ki a közalkalmazotti bérek emeléséről. A tervezet szintén szerepel a csütörtöki kormányülés napirendjén. Úgy tudjuk, a PM a költségvetésben még keresi a béremelés lehetséges forrását de a költségvetési sarokszámok nem változnának. Értesüléseink szerint a két tárca szándéka az általános, minden közalkalmazottat érintő béremelés. Nem tisztázott azonban sem a mérték, sem az időpont. Lapunk úgy értesült, hogy a tervezet 1996 második félévétől javasolja a közalkalmazotti bértábla átalakítását és ezen belül a jelenleg 8 500 forintos alapilletmény felemelését - mértékéről még nincsenek adatok. A bértábla átalakításával kapcsolatos elképzelések között viszont szerepel, hogy a jelenlegi hétnél több - akár tíz - fizetési osztály legyen. Aki azt mond, nem mond bért 1981 volt az utolsó év, ameddig folyamatosan nőtt a bérből és fizetésből élők reálkeresete. Ezután csökkent, s a trendet igazából csak a múlt év törte meg a reálkereset 7,2 százalékos növekedésével. Kérésünkre a Központi Statisztikai Hivatal munkatársai szétbontották, hogyan változott a közalkalmazottak és a versenyszférában dolgozók reálbére. A számítás némi meglepetést hozott. A költségvetési szerveknél alkalmazottak keresete 108,1 százalékra javult, a húsz embernél többet foglalkoztató vállalkozások dolgozóinál az emelés 106,6 százalékos volt. Ám idén már a közalkalmazottak reálkeresete 14,5 százalékkal csökkent, míg a versenyszférában a visszaesés 9,3 százalékos volt. EGY KERESŐRE JUTÓ REÁLKERESET 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 I. félév forrás: KSH - NÉPSZABADSÁG KRATIKUI A rendőrök tüntetni fognak? _________MUNKATÁRSUNKTÓL_________ A kormány a rendőrség hivatásos állományú tagjainak bérét húsz, más fegyveres és rendészeti szervek tagjaiét pedig tizenöt százalékkal javasolja növelni - erősítette meg a BM illetékese, aki egyben jelezte, a csütörtöki kormányülésen nem várhatók a rendvédelmi szervek pénzügyi helyzetét tovább javító döntések. Ugyanakkor a szakszervezetek elfogadhatatlannak tartják ezt az ajánlatot, s nem mondanak le a bejelentett demonstrációról. A kormány bérfejlesztési javaslata ugyanis messze elmarad várakozásaiktól. A Független Rendőrszakszervezet a bruttó 20 százalékos helyett nettó 18-20 százalékos béremelést tartana szükségesnek, s legalább 25 százalékos béremelést követel a Hivatásos Határőrök Szakszervezete is. A szakszervezetek a csütörtöki kormányülés döntéseitől teszik függővé, megtartják-e tervezett demonstrációjukat. (Részletek az 5. oldalon)