Népszabadság, 1995. november (53. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-01 / 256. szám

24 oldal f­o Ára: 32 Ft NÉPSZABADSÁG , 1 53. évfolyam, 256. szám, első kiadás Québec Kanada maradt A szeparatisták vezetői a függetlenségi harc folytatását ígérik Fellélegezhet Kanada, ha hajszállal is, de a hétfőn megrendezett québeci népszavazáson azok kerül­tek többségbe, akik a francia ajkú tartomány kü­lönválása ellen voksoltak. A függetlenségét ellen­zők a szavazatok 50,6 százalékával győztek, szemben az önállóság híveinek 49,4 százalékával; a különbség mindössze 53 ezer szavazat. A szepa­ratisták vezetői, Lucien Bouchard és Jacques Pa­­rizeau kijelentették: a harcot nem adják fel. Jean Chrétien kanadai kormányfő megbékélésre hívta fel a két tábor híveit. Bill Clinton amerikai elnök telefonon beszélt Chrétiennel, és a washingtoni kormányzat támogatásáról biztosította az­­egysé­ges és erős Kanadát”. (Részletek a 2. oldalon) Sírni kell! Vesztesek Québecben REUTERS-FOTÓ A kétszázmilliárd forintnyi megrendelés sorsa Ma lép hatályba a közbeszerzési törvény Ma lép életbe a parlament által egyhangúlag elfogadott közbeszerzé­si törvény, amely évente 200 milliárd forintnyi közpénz felhaszná­lásának szabályait rögzíti. A törvény az állami pénzek racionálisabb elköltését, a verseny tisztaságát,és a korrupció háttérbe szorítását hivatott elősegíteni. E célkitűzések érvényesülését, a közbeszerzési folyamat ellenőrzését a Közbeszerzések Tanácsa vigyázza. A testület elnökével, Berényi Lajossal, az IKM helyettes államtitkárával arról beszélgettünk, mi valósulhat meg a nemes célokból rövid távon.­ ­ Gazdaságpolitikai értelemben ennek a törvénynek kettős a célja: az államháztartási reformmal össz­hangban segítse a takarékosabb gazdálkodást a közpénzekkel, vala­mint az állami beszállítók körében garantálja a versenysemlegességet, a pályáztatás tisztaságát. Véleménye szerint megkésett ez a törvény, avagy még éppen idejében jött?­­ A gazdasági törvényalkotá­son belül mérföldkőnek tekin­tem ezt a törvényt, amelynek re­ményeink szerint lesz érzékel­hető hatása a közélet tisztaságá­ban, a korrupció elleni harcban. A harmincas években létezett ugyan Magyarországon közbe­szerzési szabályzat, de egészen a nyolcvanas évek végéig a nagy állami megrendelések lebonyo­lítása nem volt külön szabályoz­va. A rendszerváltást követően is csak annyi történt, hogy a költségvetésből történő beszer­zések egy része már zártkörű meghirdetéssel dőlt el. Az átala­kuló országok körében azok kö­zé tartozunk, akik az elsők kö­zött alkottak törvényt erre a kétségtelenül csuszamlós folya­matra. (A kétszázmilliárd... folytatás a 13. oldalon) ­ Egyszer használatos eszközök - átmenetileg többször is Nem ajánlja és szakmailag sem tartja elfogadhatónak az Egész­ségügyi Tudományos Tanács, hogy egyes gyógy­intézmény­ek­ben újra felhasználjanak egyszer használatos orvosi eszközöket. Elkerülhetetlen kompro­misszumként azonban - átmene­tileg és bizonyos feltételekkel - mégis elfogadhatónak tartják e gyakorlatot. _________MUNKATÁRSUNKTÓL_________ Információink szerint elkészült a népjóléti miniszter tanácsadó testületeként ismert Egészség­­ügyi Tudományos Tanács elnök­ségének régóta várt állásfoglalá­sa az egyszer használatos eszkö­zök újrafelhasználásáról, s azt néhány napja eljuttatták Lépes Péterhez, a népjóléti tárca he­lyettes államtitkárához. Megál­lapításaik szerint gazdasági kényszerből egyes intézmények nem egy esetben többször hasz­nálnak fel újra egyszer haszná­latos eszközöket azért, hogy ne maradjanak ellátatlanul bete­geik. Úgy tudjuk, az orvosi szakmai kollégiumok közül a kardiológu­soké úgy vélekedett, ha megtil­tanák a pacemakerek újrafel­használását, az „negatív hatás­sal lenne gyógyítási lehetősége­ikre”. (Átmenetileg... folytatás a 4. oldalon) Horn Gyula Londonban tárgyal John Major kormányfő meghí­vására tegnap délután másfél napos hivatalos munkalátoga­tásra a brit fővárosba érkezett Horn Gyula. LONDONI TUDÓSÍTÓNKTÓL A miniszterelnök nyitóprogram­ja a második legnagyobb ellenzé­ki párt, a Liberális Demokraták vezetőjével, Paddy Ashdownnal folytatott megbeszélés volt a Westminsteri parlament impo­záns épületében. Innen a Királyi Külügyi Intézetbe vezetett útja, ahol képviselők, diplomaták, po­litológusok jelenlétében felszó­lalni minden állami vezető szá­mára rangos feladatot jelent. Horn előadásának címe A ma­gyar biztonság- és külpolitika volt. Az este további részében Malcolm Rifkind külügyminisz­ter látta vendégül rezidenciáján a magyar kormányfőt. Előadásában Horn abból in­dult ki, hogy hazánk legfonto­sabb feladata a társadalmi és gazdasági modernizáció, mely­nek teljesítéséhez kulcsfontossá­gú az euroatlanti integráció. A térség stabilitása és biztonsága érdekében Budapest kölcsönös előnyökön alapuló, kiszámítható politikát folytat szomszédjaival, a kisebbségekkel kapcsolatban pedig az európai normák alkal­mazására törekszik. Magyaror­szág párhuzamosan, koordinált formában kíván csatlakozni az Európai Unióhoz és a NATO- hoz, elfogadva, hogy ez időben nem fog egybeesni. (London­ban... folytatás a 3. oldalon) Hosszú alkudozás várható a délszláv békekonferencián WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Kőkemény külső nyomást ígért a balkáni béketárgyalások résztvevőire Richard Holbrooke amerikai közvetítő, aki szerint ezzel együtt egyáltalán nem biztos, hogy a diplomáciatörté­netben páratlan tárgyalás si­kerrel végződik. Az Ohio állam­beli Dayton városa melletti Wright-Patterson légitámasz­ponton egymástól és a külvilág­tól elzárva ma kezd tárgyalni Szlobodan Milosevics szerb, Franjo Tudjman horvát és Ali­ja Izetbegovic bosnyák elnök. Az öthatalmi összekötő csoport - USA, Oroszország, Nagy-Bri­­tannia, Francia- és Németor­szág - diplomatái hozzák-viszik majd egyik épületből a másikba az elnökök üzeneteit, akik csak akkor találkoznak közvetlenül, ha egy-egy kérdésben remény van a megegyezésre. Holbrooke szerint hosszan, legalább tíz hé­tig tart majd az alkudozás. Warren Christopher külügy­miniszter megnyitó beszéde szerint a terv az alkotmányjogi berendezésre, a terület- és la­kosságcserére, illetve a csapat­szétválasztásra vonatkozó rész­leteket rögzíti. (Hosszú... foly­tatás a 2. oldalon) Az energiaipar eredményeit az áremelkedések javították Bokros bírálja a privatizációs minisztert Miközben az ágazat sztrájkhullámmal fenyeget, addig Bokros La­jos lapunknak ismét hangsúlyozta: nem ért egyet a villamosener­­gia-ipari bérkövetelésekkel, mert összességében nem a teljesít­mény javult, hanem az áremelkedések következtében jobbak az eredmények. A pénzügyminiszter úgy látja, ha a kormány a kilá­tásba helyezett sztrájkok, demonstrációk hatására meghátrál, ak­kor jövőre a tervezettnél magasabb lesz az infláció és a hiány­­ ve­szélybe kerül a stabilizációs folyamat. MUNKATÁRSUNKTÓL Nagyon veszélyes antimoderni­­zációs folyamatokat látok bein­dulni a privatizáció, az érdekvé­delem és a gazdasági jogalkotás több területén - jelentette ki Bokros Lajos. Hangsúlyozta: jö­vőre akkor tudják húsz százalék körülire leszorítani az inflációt és tartani az államháztartás GDP-re vetített 4 százalékos hi­ányát, ha a nominálbérek emel­kedése nemzetgazdasági átlag­ban 18-19 százalék körül alakul. Megerősítette azt is, hogy terve­ik szerint a közalkalmazottak­nál a jövő évi bértömeg nem nő­het. Az intézmények saját hatás­körükben döntsék el - mondta -, hogy tevékenységük ésszerűsíté­sével mennyi létszám szabadít­ható fel, s a megtakarításból fi­zessék meg a jól teljesítő munka­társaikat. A pénzügyminiszter értetlenségének adott hangot, amiért a privatizációs miniszter különtárgyalásokba kezdett a sztrájkokkal fenyegetőző állami vállalati körrel. Szerinte érvény­ben van az idei béreket megsza­bó kormányhatározat, s a cégek­kel tárgyalnia egyébként is a tu­lajdonost képviselő ÁPV Rt.-nek kellene. (Bokros... folytatás az 5. oldalon) Új tervezet a közalkalmazotti béremelésre Az Érdekegyeztető Tanács no­vember hatodikai plenáris ülé­sén a felek nem tárgyalnak az ár-bér megállapodás tervezeté­ről. Értesüléseink szerint a köz­­alkalmazottak béremeléséről a pénzügyi és a munkaügyi tárca közös javaslatot készített, amely a jelenlegi illetménytábla átalakítását is tartalmazza. MUNKATÁRSUNKTÓL Az állami vállalatoknál dolgo­zók béremelési követeléseinek elfogadását nemcsak a pénz­ügyminiszter ellenzi, hanem - információink szerint - Kósáné Kovács Magda munkaügyi mi­niszter is fenntartásainak adott hangot. Az állami vállalatokra vonatkozó béremelési kor­mányhatározattal a miniszter annak idején nem értett egyet, amit azzal indokolt, hogy a bér­alku mindig a munkavállalók és a munkáltatók ügye. Ugyanak­kor számos politikus és szakér­tő - köztük értesüléseink sze­rint Kósáné­­ is azon a vélemé­nyen van, hogy veszélyes út va­lódi hatékonyságmérés nélkül, csak az árbevétel vagy a nyere­ség emelkedésére hivatkozva bért emelni. A Pénzügyminisztériumban a Népszabadság értesülései sze­rint elkészült az ár-bér megál­lapodásnak az a tervezete, amit a holnapi kormányülésre beter­jesztenek, s jóváhagyás esetén az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) elé kerül. Mivel az ÉT hatodikai plenáris üléséig a munkáltatók és a szakszervezetek nem tud­ják véleményezni az elképze­lést, arról legkorábban csak a november 13-ával kezdődő hé­ten tárgyalhatnak. Információink szerint a pénz­ügyi és a munkaügyi tárca kö­zös javaslatot dolgozott ki a közalkalmazotti bérek emelésé­ről. A tervezet szintén szerepel a csütörtöki kormányülés napi­rendjén. Úgy tudjuk, a PM a költségvetésben még keresi a béremelés lehetséges forrását de a költségvetési sarokszámok nem változnának. Értesüléseink szerint a két tárca szándéka az általános, minden közalkalma­zottat érintő béremelés. Nem tisztázott azonban sem a mér­ték, sem az időpont. Lapunk úgy értesült, hogy a tervezet 1996 második fél­évétől javasolja a közalkalmazotti bértábla átalakítását és ezen belül a jelenleg 8 500 forintos alapilletmény felemelését - mértékéről még nincsenek ada­tok. A bértábla átalakításával kapcsolatos elképzelések között viszont szerepel, hogy a jelenle­gi hétnél több - akár tíz - fizeté­si osztály legyen. Aki azt mond, nem mond bért 1981 volt az utolsó év, ameddig folyamatosan nőtt a bérből és fizetésből élők reálkeresete. Ezután csökkent, s a trendet igazából csak a múlt év törte meg a reálkereset 7,2 százalékos növekedésével. Kérésünkre a Központi Statisztikai Hivatal mun­katársai szétbontották, hogyan változott a közal­kalmazottak és a versenyszférában dolgozók reál­bére. A számítás némi meglepetést hozott. A költ­ségvetési szerveknél alkalmazottak keresete 108,1 százalékra javult, a húsz embernél többet foglal­koztató vállalkozások dolgozóinál az emelés 106,6 százalékos volt. Ám idén már a közalkalmazottak reálkeresete 14,5 százalékkal csökkent, míg a ver­senyszférában a visszaesés 9,3 százalékos volt. EGY KERESŐRE JUTÓ REÁLKERESET 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 I. félév forrás: KSH - NÉPSZABADSÁG KRATIKUI A rendőrök tüntetni fognak? _________MUNKATÁRSUNKTÓL_________ A kormány a rendőrség hivatá­sos állományú tagjainak bérét húsz, más fegyveres és rendésze­ti szervek tagjaiét pedig tizenöt százalékkal javasolja növelni - erősítette meg a BM illetékese, aki egyben jelezte, a csütörtöki kormányülésen nem várhatók a rendvédelmi szervek pénzügyi helyzetét tovább javító dönté­sek. Ugyanakkor a szakszerve­zetek elfogadhatatlannak tart­ják ezt az ajánlatot, s nem mon­danak le a bejelentett demonst­rációról. A kormány bérfejlesz­tési javaslata ugyanis messze el­marad várakozásaiktól. A Füg­getlen Rendőrszakszervezet a bruttó 20 százalékos helyett nettó 18-20 százalékos béreme­lést tartana szükségesnek, s leg­alább 25 százalékos béremelést követel a Hivatásos Határőrök Szakszervezete is. A szakszerve­zetek a csütörtöki kormányülés döntéseitől teszik függővé, meg­­tartják-e tervezett demonstráci­ójukat. (Részletek az 5. oldalon)

Next