Népszabadság, 1995. november (53. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-01 / 256. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP_ 1995. november 1., szerda I. Ház: szigorítják az adóellenőrzést Módosító javaslat akadályozza majd meg a tőke kimenekítését Az Országgyűlés tegnap elfogadta a védett természeti területek védettségének helyreállításáról szóló törvényt, és határozatot alkotott a környezet védelméről szóló törvényből következő jogalkotási feladatokról. A képviselők szavaztak a devizáról szóló törvénytervezetek módosító javaslatairól. Elkezdődött az adótörvények általános vitája. MUNKATÁRSAINKTÓL Az Országgyűlés tegnap első na­pirendi pontként az államház­tartásról szóló törvény módosí­tásának általános vitáját kezdte el. Az előterjesztő Pénz­ügyminisztérium nevében Akar László politikai államtitkár el­mondta: a módosítás 1996. janu­ár 1-jei hatállyal rendelkezik a Kincstár felállításáról is. A szer­vezet működésének beindulását a meglévő kincstári elemek (pél­dául az MNB megyei igazgató­ságai vagy az Állami Fejlesztési Intézet) hatékony újjászervezé­sével szeretnék biztosítani. Az államtitkár szerint ezzel elérhe­tő, hogy a kincstár létrehozása ne okozzon többletterhet az adó­fizetőknek. A tervezettel kapcsolatban a gazdasági bizottság többségi vé­leményét tolmácsolva Tardos Márton (SZDSZ), a bizottság el­nöke elmondta: a kincstár mű­ködése jelentős megtakarítások­kal jár, és biztosítja a közpénzek felhasználásának ésszerűsítését. A működés megkezdésével csök­ken a valós pénzmozgások szá­ma. Hozzátette: kis létszámú szervezetre van szükség. A gazdasági bizottság kisebb­ségi véleményének ismertetésé­ben Ivanics István (KDNP) el­mondta: méltatlan, hogy egy ek­kora horderejű javaslatot ilyen rövid idő alatt terjesztenek a plenáris ülés elé. Ez azt a gyanút ébreszti, hogy a tervezet a pilla­natnyi költségvetési érdekeket szolgálja. Az önkormányzati bi­zottság nevében Jauernik István (MSZP) elmondta: a nettó finan­szírozás kiterjesztéséből adódó központi megtakarítás a helyi önkormányzatoknál hiányozni fog. Ezt a támogatásokról folyó vitában figyelembe kell majd venni. Ezután az adótörvények álta­lános vitája kezdődött el. Mint ismeretes, ezek közül a személyi jövedelemadó beterjesztése ké­sett, a többit a múlt héten tár­gyalták meg a bizottságok, így a társasági, az általános forgalmi, a fogyasztási, a helyi és súlyadó­ról, valamint az adózás rendjéről szóló törvény általános vitája Az FKGP ragaszkodik ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság a ha­tályos törvényeknek megfelelően Esztergomban rendezze be szék­helyét - jelentette ki Torgyán Jó­zsef, a kisgazdák elnöke parla­menti sajtótájékoztatóján. Tor­gyán szerint a magyar történelmi hagyományoknak megfelelően a legfőbb bírói testületnek vidéken kellene működnie, ezáltal is je­lezhetné elkülönülését a többi hatalmi ágtól. Kifogásolta, hogy az Esztergom város által biztosí­tott műemlék épületet, a Sándor­­palotát az Alkotmánybíróság az elmúlt három évben a szerződé­sekkel ellentétben nem újította fel. Sőt a jövő évi költségvetési törvénytervezetben már az szere­pel, hogy az Alkotmánybíróság Budapestre tenné át székhelyét. Torgyán bejelentette, a kisgazda­­párt legvégső esetben országgyű­lési határozati javaslatot nyújt be, hogy megakadályozza az Al­kotmánybíróság székhelyének áthelyezését, megkezdődhetett. Az előterjesz­tő nevében ismét Akar László szólalt fel. Hangsúlyozta: a vál­toztatás nélkül jelentősen csök­kenne az adóbevételek reálérté­ke. A jövő évi adójogszabályok kidolgozásakor fontos szempont volt az adórendszer stabilitása, gyakorlatilag egyik adótörvény sem változik lényegesen. A tár­sasági adó további kedvezmé­nyekkel bővül, amit termelési és exportcélú, valamint a magas munkanélküliséggel sújtott te­rületeken beruházók vehetnek igénybe. Az szja-ból származó költségvetési bevételek növe­kedni fognak. A jövő évi adótör­vények kidolgozásakor fontos szempont volt a feketegazdaság visszaszorítása is, a javaslatok szűkítik az adómegkerülési le­hetőségeket. Az adóigazgatásról szóló törvény módosításával kapcsolatban az államtitkár el­mondta: fő célja az igazságosabb közteherviselés elősegítése. In­dokolt például, hogy a közvéle­mény tudomást szerezzen azok­ról, akiknek nagy összegű közte­hertartozása van. A javaslat szé­lesíti az adóhatóságok informá­ciószerzési lehetőségeit is, lehe­tőséget ad gyanús telephelyek, gépkocsik átvizsgálására. A javaslatokat, mint minden bizottság, a költségvetési is ál­talános vitára alkalmasnak ta­lálta. A helyi adótörvény módo­sításával kapcsolatban Juhász Pál (SZDSZ) kifejtette: a bi­zottságban több kérdés is meg­fogalmazódott. Például az, hogy a növekvő központi terhek és az önkormányzatok pénzügyi nehézségei miatt kettős szorí­tásba kerülhetnek az állampol­gárok. Ezért meg kell vizsgálni, milyen mentességek központi szabályozására lehet mégis szükség. A Fradi volt a sztár­­ kamerák a Szabadság és a Kossuth téren Az azonnali kérdések között Deutsch Tamás (Fidesz) kifogá­solta, hogy a hatóságok nem lép­tek fel sem a fasiszta jelképeket viselő ferencvárosi szurkolók­kal, sem az október 23-án e jel­képekkel utcára vonuló szemé­lyekkel szemben. Kuncze Gábor belügyminiszter megerősítette korábbi nyilatkozatát, miszerint elítéli a történteket, de a rendőr­ségnek a jelenlegi rendezetlen jogi viszonyok miatt nem volt le­hetősége a határozott fellépésre. A belügyminiszter sürgette az idevonatkozó jogszabályok mi­előbbi parlamenti elfogadását. Ugyancsak Deutsch kifogá­solta, hogy a magyar külügyi kormányzat nem tett határozott lépéseket az ellen, hogy egyes holland személyiségek a Real Madrid-Ferencváros labdarúgó­mérkőzés előtt nyílt levélben rombolták hazánk jó hírnevét. Az ügy előzménye: a Ferencvá­ros-Aj­ax Amsterdam mérkőzés közben a Fradi egyes szurkolói horogkeresztes zászlókat bon­tottak. Ezért a hollandok leve­lükben arra kérték a spanyol klubot, hogy a Ferencvárost szurkolói miatt tüntessék el az európai labdarúgószíntérről. Szent-Iványi István külügyi ál­lamtitkár szerint ez az ügy nem tartozik az államközi kapcsola­tok sorába. Ezt a magyar sport­diplomáciának kell rendeznie. Továbbá a Ferencváros szerve­zőinek kellene kiszűrniük a szurkolók közül azokat, akik fa­siszta jelképeket visznek be a mérkőzésre. Gáspár Miklós (KDNP) kifo­gásolta, hogy az október 22-i MIÉP-tüntetés színhelyén, a Szabadság téren a rendőrség ka­merákat helyezett el. A belügy­miniszter elmondta, a hatóságok a rendőrségi törvény felhatal­mazása alapján tették dolgukat. A kamerákat a rendőrség 1990 óta használja, az előző kormány­zat idején is éltek ezzel az esz­közzel, például 1992. október 23-án a Kossuth téren. A kérdések és interpellációk időszakában Kelemen András (MDF) azt kérdezte, hogy mit kí­ván tenni a szaktárca a rumihoz hasonló tragédiák elkerülése ér­dekében, ahol egy kóros elmebe­teget lelőtt a rendőrség. Kökény Mihály, a Népjóléti Minisztéri­um államtitkára elmondta: mély megrendüléssel és kissé értetlen­kedve fogadta a történteket. A jogszabályokat idézve az állam­titkár elmondta, kóros elmeálla­potú beteget sürgős esetben is csak orvosi vizsgálatot követően lehet kórházba szállítani. Az Országgyűlés határozatho­zatalokkal fejezte be munkáját. Szavazott a T. Ház a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló, a vámta­rifáról szóló, a biztosítóintéze­tekről és a biztosítási tevékeny­ségekről szóló, a devizáról szóló törvénytervezetek módosító ja­vaslatairól. Az alkotmányügyi bizottság által nem támogatott módosítások közül, elfogadta a parlament azt, amely szerint a névre szóló takarékbetétkönyv az utasforgalomban kivihető, il­letve behozható lenne és termé­szetes személy azt külföldön va­lutavásárlásra felhasználhatná. Ebből értelmezési zavarok adódtak. Mint arra Kutrucz Ka­talin (MDF) felhívta a figyelmet, a törvénytervezet végleges for­mája így olyan lett, hogy akár a tőke külföldre menekítését is le­hetővé teszi. Akar László el­mondta: az értelmezési problé­ma rendezhető, de ehhez egy újabb módosító indítványra van szükség a végszavazás előtt. A parlament elfogadta a Ma­gyar Állatorvosi Kamaráról és a védett természeti területek vé­dettségének helyreállításáról szóló törvényt, és országgyűlési határozatot alkotott a környe­zet védelméről szóló törvény rendelkezéseinek érvényesülé­séhez szükséges jogalkotási fel­adatokról. HÁTTÉR A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállí­tásáról hozott törvényt kedden a parlament. Ezzel, úgy tűnik, a természetvédők egyik régi sé­relme nyert orvoslást. A törvény azokra a védett te­rületekre terjed ki, amelyeket korábban kárpótlási árverés cél­jából földalapokba különítettek el vagy jelöltek ki. Azaz a licitá­lások után védett területek ke­rültek vagy kerülhettek volna magántulajdonba. A védett te­rületek földalapokba való kije­lölése e törvény alapján megszű­nik. A már magántulajdonba ke­rült földterületeket a törvény hatálybalépésétől számított hat éven belül az állam javára kisa­játítják és a helyben illetékes természetvédelmi igazgatóság kezelésébe adják át. A kisajátí­tásokat minden esetben a termé­szetvédelmi igazgatóságok kez­deményezik. A környezetvédelmi miniszter engedélyével mellőzhető a kisa­játítás a tájidegen fafajú, vagy például a fokozott védettség alatt nem álló növény- és állat­fajok élőhelyéül szolgáló, emiatt csekélyebb értéket képviselő föl­dek esetében. A kisajátítás fede­zetéről az éves költségvetési tör­vényekben rendelkeznek. A ki­sajátítások megindításáig terje­dő átmeneti időszakban az érté­kek megőrzéséről a miniszter gondoskodik. Ő hozza meg a te­rület élővilágának védelmét ga­rantáló intézkedéseket, amelyek betartását a természetvédelmi igazgatóságok ellenőrzik. Ö. Z. u­jravédett természet Az MSZP és az SZDSZ parlamenti frakciójának vezetősége kedden egyeztette, hogy a kormány jogal­kotási programjából, mely előter­jesztéseket szükséges még az idén az Országgyűlés elé benyújtani, Toller László, az MSZP frakcióve­zető-helyettesének és Dornbach Alajos, az SZDSZ frakció­vezetőségi tagjának tájékoztatása szerint a kormány a költségvetési, az adó- és az államháztartási tör­vények mellett még az idén a par­lament elé terjeszti a tb-alapokkal, a családi pótlékkal, a médiával, a személyi számmal és az összefér­hetetlenséggel kapcsolatos tör­vényjavaslatokat. A két frakció ve­zetősége néhány előterjesztésnél, mint például a területfejlesztési törvényjavaslatnál, további egyez­tetést tart szükségesnek. Dornbach tájékoztatása szerint néhány sza­baddemokrata országgyűlési kép­viselő azt tervezi, hogy előzetes al­kotmánybírósági normakontrollt kér az APEH tervezett adóbecslési jogosítványával és az állampolgá­rok bizonyítási kötelezettségével kapcsolatban. Dornbach szerint mindenkinek joga van az Alkot­mánybírósághoz fordulni, ha al­kotmányossági problémát érzékel egy törvényjavaslatnál. Szerinte viszont a tervezett intézkedések az alkotmányosság keretén belül kí­vánják visszaszorítani a feketegaz­daságot. Kiss garanciákat kér A Népszabadság információi szerint Kiss Péter szocialista képviselő több feltételt is szab a munkaügyi miniszteri tiszt­ség elfogadásával kapcsolat­ban. Úgy tudjuk, arra szeretne garanciát kapni - ez a problé­ma több miniszter lemondásá­nak is oka volt -, hogy a külön­féle gazdaságpolitikai szándé­kok, illetve a költségvetés sa­rokszámain belül lévő ágazati alternatívák kimunkálása az adott tárcák hatáskörébe tar­tozzék. Ha viszont valamilyen gazdaságpolitikai változtatás szükséges, akkor az ne történ­hessen máshol, mint a kor­mányban. Akkor lehet ugyanis részt venni a kollektív munká­ban és döntésekben, ha a kü­lönböző kabinetek megtárgyal­ják az alternatívákat, mert ha ezek nem kerülnek a testületek elé, úgy jelentősen beszűkül­nek a döntési lehetőségek. Információink szerint Kiss Péter azt is fontos szempont­nak tartja, hogyan és milyen szervezeti-működési formában garantálhatóak a foglalkozta­táspolitika úgynevezett bizto­sítási elemei. Ugyancsak felté­tel a munkaerő-piaci alapok autonóm működésének garan­ciája, továbbá a társadalmi partnerek szerepének biztosí­tása. Lapunk úgy tudja, hogy e kérdéseknek előreláthatólag két-három héten belül el kell dőlniük ahhoz, hogy Kiss Péter eleget tegyen a miniszterelnök felkérésének és elvállalja a munkaügyi miniszteri tisztsé­get. K. J. T. Horn: Meg kell állítani a kormány destabilizálódását Nem foglalkozom azzal, hogy erősödtek vagy gyengültek-e pozí­cióim. Egy kormányzat népszerűtlen intézkedéseinél mindig felerő­södnek a viták. Az őszi pártkongresszus mindenre választ ad majd, s ha szükséges, úgy májusban lesz tisztújítás a párton belül - jelen­tette ki Horn Gyula miniszterelnök a Magyar Újságírók Országos Szövetségében kedden tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján. Horn Gyula miniszterelnök a sajtótájékoztatón kijelentette: meg kell vizsgálni, miként lehet a közalkalmazottak helyzetén javítani, ebben a kérdésben megegyezés szükséges az Érdek­egyeztető Tanácsban. Elmondta, hogy a héten az egészségügy képviselőivel tárgyal. A minisz­terelnök bízik abban, hogy az ÉT plenáris ülésén normális megoldásra jutnak a felek. A miniszterelnök kifejtette, a szlovákiai nyelvtörvényről meg­hallgatták az ottani magyar pár­tok véleményét, és a jövő héten erről a témáról is kívánt tárgyal­ni Meciar kormányfővel. Horn arra törekszik, hogy a magyar­szlovák alapszerződés szellemé­ben a szlovák kormány ne ter­jesszen be olyan törvényj­avasla­tot az ottani parlamentnek, amely sértené a magyarság érde­keit. A kormány felújítja tárgya­lásait a román féllel is. Horn nem foglalkozik azzal, hogy erősödtek vagy gyengül­tek-e pozíciói a kormányban és az MSZP-n belül. Természetes­nek tartja, hogy a kormány nép­szerűtlen intézkedései miatt fel­erősödtek bizonyos viták a szo­cialista pártban. Az őszi kong­resszus a felvetődő kérdésekre választ ad majd. - Ha szükséges, jövő májusban tisztújítás is lesz - jelentette ki. A Népszabadság kérdésére el­mondta: a Miniszterelnöki Hiva­talban, saját hatáskörén belül tervez változásokat. Elsősorban abból a célból, hogy a rendkívül bonyolult és fontos gazdaságpo­litikai lépéseket jobban megala­pozhassák, mint eddig. Horn nem tart attól, hogy ezzel az át­szervezéssel bármiféle úgyneve­zett árnyékkabinet jöhet létre. A koalíciós vitákra vonatkozó kérdésekre a miniszterelnök le­szögezte: elsődleges cél a koalí­ció fenntartása, s ennek rendel­nek alá mindent. Hozzátette: nem szabad megengedni, hogy a kormány tovább destabilizálód­­jon. Leszögezte: esze ágában sincs változtatni a kormány összetételén, s reméli, erre nem is lesz szükség. Közölte, a kor­mány múlt csütörtökön úgy döntött, hogy az ipari tárca és a privatizációs miniszter kritériu­mai alapján többletjövedelmet lehet kifizetni az eredményesen gazdálkodó állami cégeknél, ám ezek a kifizetések nem bér, ha­nem prémium vagy 13. havi fize­tés formájában történhetnek. Horn nem örül a Munkáspárt népszavazási kezdeményezésé­nek, mert hazánk NATO-csatla­­kozása több évig tartó folyamat eredménye lehet, s belépésünket népszavazás szentesíti majd. Kéri J. Tibor A PM tudta, de sietnie kellett Akar László szerint az szja-táblában még számos változás lehet A Pénzügyminisztérium tudta, hogy a kormány által elfogadott adótábla nem minden jövedelemsávban biztosít kedvező feltéte­leket a bérből élők számára. A múlt heti kormányülésen nagy vi­ta is bontakozott ki ezzel kapcsolatban. Információink szerint a PM tisztában volt az általa elő­­terjesztett adótábla hiá­nyosságaival, amikor beter­jesztette azt a múlt heti kor­mányülésre. Az adótörvény javasolt adó-jó­váírási szabályai 800 ezer forin­tos éves jövedelem körül kedve­zőbb feltételeket teremtenének azoknak, akik nemcsak bérből élnek, hanem kiegészítő (példá­ul vállalkozásból származó) jö­vedelmük is van. Holott a pénz­ügyi tárcának az volt az eredeti szándéka, hogy a csak alkalma­zotti fizetésből élők járjanak az adójóváírás révén egyértelműen jobban. Ráadásul az adójóvá­írás révén ez a hiba nem is kü­szöbölhető ki teljesen, ezen csak finomítani lehet. Az ár-bér megállapodás ki­menetele miatt egyébként is tel­jesen képlékeny személyi jöve­delemadó-törvény tervezetét értesüléseink szerint a kormány is úgy fogadta el, hogy ezt a kérdést a parlamenti vita során próbálják meg rendezni. Akar László, a PM politikai államtit­kára lapunk kérdésére elmond­ta: az szja-törvény kidolgozása során előfordulhattak bizonyos ellentmondások. A tervezetet azonban be kellett terjeszteni, ha december végéig el akarja fogadni a parlament. A kor­mány a vita során minden ja­vaslat előtt nyitott - mondta az államtitkár -, majd hozzátette: ami fontos, az annak az alap­elvnek az érvényesülése, hogy a nullakulcsos sáv megszűnik, és emiatt az alacsonyabb jövedel­műek valamilyen kompenzációt kapnak, illetve az, hogy az szja­­ból 480 millió forint bevételnek kell származnia jövőre. E két alapelv mellett számtalan va­riáció elképzelhető - mondta Akar László, Cz. I. Átmenetileg többször használatos? ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A vesebetegségek szakemberei gazdasági kényszerhelyzetben, a baleseti sebészek katasztrófa­­helyzetben tartják elfogadható­nak a dialízishez szükséges ka­pillárisok, illetve az implantátu­­mok újrafelhasználását. A la­bor-szakkollégium elfogadha­tatlannak tartja az újrafelhasz­nálást. Az ETT megállapításai szerint az eddigi elnéző-megengedő ál­láspontot világszerte inkább til­tó intézkedések váltják fel. Ugyanakkor ellentmondást je­lent, hogy a gyártók általában akkor sem veszik le az egyszer használatos jelzőt portékáikról, ha ők maguk ajánlanak készülé­ket az eszközök regenerálására is. Az ETT állásfoglalása ki­mondja: a felmerülő etikai és be­tegjogi kérdések tisztázatlanok, ezért ezen eszközök újrafelhasz­nálása a szolgáltató intézmény, illetve az orvos felelőssége. Az ETT úgy véli, a gyógyító önkéntes vállalással, az eszkö­zök újrafelhasználásával nem járulhat hozzá az intézmény költségvetési hiányának csök­kentéséhez. Elkerülhetetlen kompromisszumként, csak át­menetileg elfogadhatónak tart­ják az egyszer használatos esz­közök újrafelhasználását, erről tájékoztatni kell a beteget. Köbli Anikó Új kormányhivatal áll fel Lapunk értesülése szerint Horn Gyula miniszterelnök kedden fogadta Havas Henriket és mun­katársait, akik ezentúl a kor­mányzat belső kommunikáció­jáért felelősek. A megbeszélés eredménye: az ezzel foglalkozó hatfőnyi csapatnak egy hónapja van belső munkamegosztásának és szervezetének kialakítására. November 30-ig ezt a munkát a tervek szerint Kiss Elemér végzi, ezalatt születik meg a döntés a szóvivő személyéről. Havas je­löltje Szabó Bella, de elképzelhe­tő, hogy ő maga látja el majd ezt a funkciót. Havas mától címze­tes államtitkár, kinevezéséről hivatalos közlemény jelent meg, helyettese és hivatalvezetője Szegvári Péter helyettes állam­titkár, volt fővárosi főjegyző lesz. A Kormányszóvivői Iroda megszűnik, az új intézmény ne­ve: Miniszterelnöki Kabinet Kommunikációs és Sajtóiroda. Schamschula kilép az MDF-ből? A párt visszavenné székházát Schamschula György meg­fontolja kilé­pését az MDF frakciójából, amennyiben a képviselőcso­port vissza­hívja őt parla­menti tiszt­ségeiből. Schamschula tegnap tárgyalt először a frakció etikai bizott­ságával, mert a képviselőcso­port vezetése tisztázni akarja, hogy a honatya milyen szerepet vállal a kisgazdapárt nevével fémjelzett Nemzeti Szövetség Magyarországért Egyesület szervezésében és irányításában. Schamschula koncepciós eljá­rásnak tartja megidézését, és fenntartja azt a véleményét, hogy a polgári szövetség műkö­désképtelen, s az MDF-nek az országos gyűlés határozata alapján a legszélesebb ellenzéki összefogásra kell törekednie. Lapunk érdeklődésére Heré­nyi Károly, az MDF szóvivője megerősítette, bejegyzés előtt áll az a részvénytársaság, amelyet a párt azért hoz létre, hogy sike­rüljön visszaszereznie elvesztett Bem téri székházát. A szóvivő elmondta, a párt tízezer forintos részvények kibocsátását tervezi, számítanak az MDF tagságára, a szimpatizánsokra és üzleti be­fektetőkre is. I. B.

Next