Népszabadság, 1995. november (53. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-01 / 256. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP_ 1995. november 1., szerda I. Ház: szigorítják az adóellenőrzést Módosító javaslat akadályozza majd meg a tőke kimenekítését Az Országgyűlés tegnap elfogadta a védett természeti területek védettségének helyreállításáról szóló törvényt, és határozatot alkotott a környezet védelméről szóló törvényből következő jogalkotási feladatokról. A képviselők szavaztak a devizáról szóló törvénytervezetek módosító javaslatairól. Elkezdődött az adótörvények általános vitája. MUNKATÁRSAINKTÓL Az Országgyűlés tegnap első napirendi pontként az államháztartásról szóló törvény módosításának általános vitáját kezdte el. Az előterjesztő Pénzügyminisztérium nevében Akar László politikai államtitkár elmondta: a módosítás 1996. január 1-jei hatállyal rendelkezik a Kincstár felállításáról is. A szervezet működésének beindulását a meglévő kincstári elemek (például az MNB megyei igazgatóságai vagy az Állami Fejlesztési Intézet) hatékony újjászervezésével szeretnék biztosítani. Az államtitkár szerint ezzel elérhető, hogy a kincstár létrehozása ne okozzon többletterhet az adófizetőknek. A tervezettel kapcsolatban a gazdasági bizottság többségi véleményét tolmácsolva Tardos Márton (SZDSZ), a bizottság elnöke elmondta: a kincstár működése jelentős megtakarításokkal jár, és biztosítja a közpénzek felhasználásának ésszerűsítését. A működés megkezdésével csökken a valós pénzmozgások száma. Hozzátette: kis létszámú szervezetre van szükség. A gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetésében Ivanics István (KDNP) elmondta: méltatlan, hogy egy ekkora horderejű javaslatot ilyen rövid idő alatt terjesztenek a plenáris ülés elé. Ez azt a gyanút ébreszti, hogy a tervezet a pillanatnyi költségvetési érdekeket szolgálja. Az önkormányzati bizottság nevében Jauernik István (MSZP) elmondta: a nettó finanszírozás kiterjesztéséből adódó központi megtakarítás a helyi önkormányzatoknál hiányozni fog. Ezt a támogatásokról folyó vitában figyelembe kell majd venni. Ezután az adótörvények általános vitája kezdődött el. Mint ismeretes, ezek közül a személyi jövedelemadó beterjesztése késett, a többit a múlt héten tárgyalták meg a bizottságok, így a társasági, az általános forgalmi, a fogyasztási, a helyi és súlyadóról, valamint az adózás rendjéről szóló törvény általános vitája Az FKGP ragaszkodik ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság a hatályos törvényeknek megfelelően Esztergomban rendezze be székhelyét - jelentette ki Torgyán József, a kisgazdák elnöke parlamenti sajtótájékoztatóján. Torgyán szerint a magyar történelmi hagyományoknak megfelelően a legfőbb bírói testületnek vidéken kellene működnie, ezáltal is jelezhetné elkülönülését a többi hatalmi ágtól. Kifogásolta, hogy az Esztergom város által biztosított műemlék épületet, a Sándorpalotát az Alkotmánybíróság az elmúlt három évben a szerződésekkel ellentétben nem újította fel. Sőt a jövő évi költségvetési törvénytervezetben már az szerepel, hogy az Alkotmánybíróság Budapestre tenné át székhelyét. Torgyán bejelentette, a kisgazdapárt legvégső esetben országgyűlési határozati javaslatot nyújt be, hogy megakadályozza az Alkotmánybíróság székhelyének áthelyezését, megkezdődhetett. Az előterjesztő nevében ismét Akar László szólalt fel. Hangsúlyozta: a változtatás nélkül jelentősen csökkenne az adóbevételek reálértéke. A jövő évi adójogszabályok kidolgozásakor fontos szempont volt az adórendszer stabilitása, gyakorlatilag egyik adótörvény sem változik lényegesen. A társasági adó további kedvezményekkel bővül, amit termelési és exportcélú, valamint a magas munkanélküliséggel sújtott területeken beruházók vehetnek igénybe. Az szja-ból származó költségvetési bevételek növekedni fognak. A jövő évi adótörvények kidolgozásakor fontos szempont volt a feketegazdaság visszaszorítása is, a javaslatok szűkítik az adómegkerülési lehetőségeket. Az adóigazgatásról szóló törvény módosításával kapcsolatban az államtitkár elmondta: fő célja az igazságosabb közteherviselés elősegítése. Indokolt például, hogy a közvélemény tudomást szerezzen azokról, akiknek nagy összegű köztehertartozása van. A javaslat szélesíti az adóhatóságok információszerzési lehetőségeit is, lehetőséget ad gyanús telephelyek, gépkocsik átvizsgálására. A javaslatokat, mint minden bizottság, a költségvetési is általános vitára alkalmasnak találta. A helyi adótörvény módosításával kapcsolatban Juhász Pál (SZDSZ) kifejtette: a bizottságban több kérdés is megfogalmazódott. Például az, hogy a növekvő központi terhek és az önkormányzatok pénzügyi nehézségei miatt kettős szorításba kerülhetnek az állampolgárok. Ezért meg kell vizsgálni, milyen mentességek központi szabályozására lehet mégis szükség. A Fradi volt a sztár kamerák a Szabadság és a Kossuth téren Az azonnali kérdések között Deutsch Tamás (Fidesz) kifogásolta, hogy a hatóságok nem léptek fel sem a fasiszta jelképeket viselő ferencvárosi szurkolókkal, sem az október 23-án e jelképekkel utcára vonuló személyekkel szemben. Kuncze Gábor belügyminiszter megerősítette korábbi nyilatkozatát, miszerint elítéli a történteket, de a rendőrségnek a jelenlegi rendezetlen jogi viszonyok miatt nem volt lehetősége a határozott fellépésre. A belügyminiszter sürgette az idevonatkozó jogszabályok mielőbbi parlamenti elfogadását. Ugyancsak Deutsch kifogásolta, hogy a magyar külügyi kormányzat nem tett határozott lépéseket az ellen, hogy egyes holland személyiségek a Real Madrid-Ferencváros labdarúgómérkőzés előtt nyílt levélben rombolták hazánk jó hírnevét. Az ügy előzménye: a Ferencváros-Ajax Amsterdam mérkőzés közben a Fradi egyes szurkolói horogkeresztes zászlókat bontottak. Ezért a hollandok levelükben arra kérték a spanyol klubot, hogy a Ferencvárost szurkolói miatt tüntessék el az európai labdarúgószíntérről. Szent-Iványi István külügyi államtitkár szerint ez az ügy nem tartozik az államközi kapcsolatok sorába. Ezt a magyar sportdiplomáciának kell rendeznie. Továbbá a Ferencváros szervezőinek kellene kiszűrniük a szurkolók közül azokat, akik fasiszta jelképeket visznek be a mérkőzésre. Gáspár Miklós (KDNP) kifogásolta, hogy az október 22-i MIÉP-tüntetés színhelyén, a Szabadság téren a rendőrség kamerákat helyezett el. A belügyminiszter elmondta, a hatóságok a rendőrségi törvény felhatalmazása alapján tették dolgukat. A kamerákat a rendőrség 1990 óta használja, az előző kormányzat idején is éltek ezzel az eszközzel, például 1992. október 23-án a Kossuth téren. A kérdések és interpellációk időszakában Kelemen András (MDF) azt kérdezte, hogy mit kíván tenni a szaktárca a rumihoz hasonló tragédiák elkerülése érdekében, ahol egy kóros elmebeteget lelőtt a rendőrség. Kökény Mihály, a Népjóléti Minisztérium államtitkára elmondta: mély megrendüléssel és kissé értetlenkedve fogadta a történteket. A jogszabályokat idézve az államtitkár elmondta, kóros elmeállapotú beteget sürgős esetben is csak orvosi vizsgálatot követően lehet kórházba szállítani. Az Országgyűlés határozathozatalokkal fejezte be munkáját. Szavazott a T. Ház a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló, a vámtarifáról szóló, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységekről szóló, a devizáról szóló törvénytervezetek módosító javaslatairól. Az alkotmányügyi bizottság által nem támogatott módosítások közül, elfogadta a parlament azt, amely szerint a névre szóló takarékbetétkönyv az utasforgalomban kivihető, illetve behozható lenne és természetes személy azt külföldön valutavásárlásra felhasználhatná. Ebből értelmezési zavarok adódtak. Mint arra Kutrucz Katalin (MDF) felhívta a figyelmet, a törvénytervezet végleges formája így olyan lett, hogy akár a tőke külföldre menekítését is lehetővé teszi. Akar László elmondta: az értelmezési probléma rendezhető, de ehhez egy újabb módosító indítványra van szükség a végszavazás előtt. A parlament elfogadta a Magyar Állatorvosi Kamaráról és a védett természeti területek védettségének helyreállításáról szóló törvényt, és országgyűlési határozatot alkotott a környezet védelméről szóló törvény rendelkezéseinek érvényesüléséhez szükséges jogalkotási feladatokról. HÁTTÉR A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról hozott törvényt kedden a parlament. Ezzel, úgy tűnik, a természetvédők egyik régi sérelme nyert orvoslást. A törvény azokra a védett területekre terjed ki, amelyeket korábban kárpótlási árverés céljából földalapokba különítettek el vagy jelöltek ki. Azaz a licitálások után védett területek kerültek vagy kerülhettek volna magántulajdonba. A védett területek földalapokba való kijelölése e törvény alapján megszűnik. A már magántulajdonba került földterületeket a törvény hatálybalépésétől számított hat éven belül az állam javára kisajátítják és a helyben illetékes természetvédelmi igazgatóság kezelésébe adják át. A kisajátításokat minden esetben a természetvédelmi igazgatóságok kezdeményezik. A környezetvédelmi miniszter engedélyével mellőzhető a kisajátítás a tájidegen fafajú, vagy például a fokozott védettség alatt nem álló növény- és állatfajok élőhelyéül szolgáló, emiatt csekélyebb értéket képviselő földek esetében. A kisajátítás fedezetéről az éves költségvetési törvényekben rendelkeznek. A kisajátítások megindításáig terjedő átmeneti időszakban az értékek megőrzéséről a miniszter gondoskodik. Ő hozza meg a terület élővilágának védelmét garantáló intézkedéseket, amelyek betartását a természetvédelmi igazgatóságok ellenőrzik. Ö. Z. ujravédett természet Az MSZP és az SZDSZ parlamenti frakciójának vezetősége kedden egyeztette, hogy a kormány jogalkotási programjából, mely előterjesztéseket szükséges még az idén az Országgyűlés elé benyújtani, Toller László, az MSZP frakcióvezető-helyettesének és Dornbach Alajos, az SZDSZ frakcióvezetőségi tagjának tájékoztatása szerint a kormány a költségvetési, az adó- és az államháztartási törvények mellett még az idén a parlament elé terjeszti a tb-alapokkal, a családi pótlékkal, a médiával, a személyi számmal és az összeférhetetlenséggel kapcsolatos törvényjavaslatokat. A két frakció vezetősége néhány előterjesztésnél, mint például a területfejlesztési törvényjavaslatnál, további egyeztetést tart szükségesnek. Dornbach tájékoztatása szerint néhány szabaddemokrata országgyűlési képviselő azt tervezi, hogy előzetes alkotmánybírósági normakontrollt kér az APEH tervezett adóbecslési jogosítványával és az állampolgárok bizonyítási kötelezettségével kapcsolatban. Dornbach szerint mindenkinek joga van az Alkotmánybírósághoz fordulni, ha alkotmányossági problémát érzékel egy törvényjavaslatnál. Szerinte viszont a tervezett intézkedések az alkotmányosság keretén belül kívánják visszaszorítani a feketegazdaságot. Kiss garanciákat kér A Népszabadság információi szerint Kiss Péter szocialista képviselő több feltételt is szab a munkaügyi miniszteri tisztség elfogadásával kapcsolatban. Úgy tudjuk, arra szeretne garanciát kapni - ez a probléma több miniszter lemondásának is oka volt -, hogy a különféle gazdaságpolitikai szándékok, illetve a költségvetés sarokszámain belül lévő ágazati alternatívák kimunkálása az adott tárcák hatáskörébe tartozzék. Ha viszont valamilyen gazdaságpolitikai változtatás szükséges, akkor az ne történhessen máshol, mint a kormányban. Akkor lehet ugyanis részt venni a kollektív munkában és döntésekben, ha a különböző kabinetek megtárgyalják az alternatívákat, mert ha ezek nem kerülnek a testületek elé, úgy jelentősen beszűkülnek a döntési lehetőségek. Információink szerint Kiss Péter azt is fontos szempontnak tartja, hogyan és milyen szervezeti-működési formában garantálhatóak a foglalkoztatáspolitika úgynevezett biztosítási elemei. Ugyancsak feltétel a munkaerő-piaci alapok autonóm működésének garanciája, továbbá a társadalmi partnerek szerepének biztosítása. Lapunk úgy tudja, hogy e kérdéseknek előreláthatólag két-három héten belül el kell dőlniük ahhoz, hogy Kiss Péter eleget tegyen a miniszterelnök felkérésének és elvállalja a munkaügyi miniszteri tisztséget. K. J. T. Horn: Meg kell állítani a kormány destabilizálódását Nem foglalkozom azzal, hogy erősödtek vagy gyengültek-e pozícióim. Egy kormányzat népszerűtlen intézkedéseinél mindig felerősödnek a viták. Az őszi pártkongresszus mindenre választ ad majd, s ha szükséges, úgy májusban lesz tisztújítás a párton belül - jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök a Magyar Újságírók Országos Szövetségében kedden tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján. Horn Gyula miniszterelnök a sajtótájékoztatón kijelentette: meg kell vizsgálni, miként lehet a közalkalmazottak helyzetén javítani, ebben a kérdésben megegyezés szükséges az Érdekegyeztető Tanácsban. Elmondta, hogy a héten az egészségügy képviselőivel tárgyal. A miniszterelnök bízik abban, hogy az ÉT plenáris ülésén normális megoldásra jutnak a felek. A miniszterelnök kifejtette, a szlovákiai nyelvtörvényről meghallgatták az ottani magyar pártok véleményét, és a jövő héten erről a témáról is kívánt tárgyalni Meciar kormányfővel. Horn arra törekszik, hogy a magyarszlovák alapszerződés szellemében a szlovák kormány ne terjesszen be olyan törvényjavaslatot az ottani parlamentnek, amely sértené a magyarság érdekeit. A kormány felújítja tárgyalásait a román féllel is. Horn nem foglalkozik azzal, hogy erősödtek vagy gyengültek-e pozíciói a kormányban és az MSZP-n belül. Természetesnek tartja, hogy a kormány népszerűtlen intézkedései miatt felerősödtek bizonyos viták a szocialista pártban. Az őszi kongresszus a felvetődő kérdésekre választ ad majd. - Ha szükséges, jövő májusban tisztújítás is lesz - jelentette ki. A Népszabadság kérdésére elmondta: a Miniszterelnöki Hivatalban, saját hatáskörén belül tervez változásokat. Elsősorban abból a célból, hogy a rendkívül bonyolult és fontos gazdaságpolitikai lépéseket jobban megalapozhassák, mint eddig. Horn nem tart attól, hogy ezzel az átszervezéssel bármiféle úgynevezett árnyékkabinet jöhet létre. A koalíciós vitákra vonatkozó kérdésekre a miniszterelnök leszögezte: elsődleges cél a koalíció fenntartása, s ennek rendelnek alá mindent. Hozzátette: nem szabad megengedni, hogy a kormány tovább destabilizálódjon. Leszögezte: esze ágában sincs változtatni a kormány összetételén, s reméli, erre nem is lesz szükség. Közölte, a kormány múlt csütörtökön úgy döntött, hogy az ipari tárca és a privatizációs miniszter kritériumai alapján többletjövedelmet lehet kifizetni az eredményesen gazdálkodó állami cégeknél, ám ezek a kifizetések nem bér, hanem prémium vagy 13. havi fizetés formájában történhetnek. Horn nem örül a Munkáspárt népszavazási kezdeményezésének, mert hazánk NATO-csatlakozása több évig tartó folyamat eredménye lehet, s belépésünket népszavazás szentesíti majd. Kéri J. Tibor A PM tudta, de sietnie kellett Akar László szerint az szja-táblában még számos változás lehet A Pénzügyminisztérium tudta, hogy a kormány által elfogadott adótábla nem minden jövedelemsávban biztosít kedvező feltételeket a bérből élők számára. A múlt heti kormányülésen nagy vita is bontakozott ki ezzel kapcsolatban. Információink szerint a PM tisztában volt az általa előterjesztett adótábla hiányosságaival, amikor beterjesztette azt a múlt heti kormányülésre. Az adótörvény javasolt adó-jóváírási szabályai 800 ezer forintos éves jövedelem körül kedvezőbb feltételeket teremtenének azoknak, akik nemcsak bérből élnek, hanem kiegészítő (például vállalkozásból származó) jövedelmük is van. Holott a pénzügyi tárcának az volt az eredeti szándéka, hogy a csak alkalmazotti fizetésből élők járjanak az adójóváírás révén egyértelműen jobban. Ráadásul az adójóváírás révén ez a hiba nem is küszöbölhető ki teljesen, ezen csak finomítani lehet. Az ár-bér megállapodás kimenetele miatt egyébként is teljesen képlékeny személyi jövedelemadó-törvény tervezetét értesüléseink szerint a kormány is úgy fogadta el, hogy ezt a kérdést a parlamenti vita során próbálják meg rendezni. Akar László, a PM politikai államtitkára lapunk kérdésére elmondta: az szja-törvény kidolgozása során előfordulhattak bizonyos ellentmondások. A tervezetet azonban be kellett terjeszteni, ha december végéig el akarja fogadni a parlament. A kormány a vita során minden javaslat előtt nyitott - mondta az államtitkár -, majd hozzátette: ami fontos, az annak az alapelvnek az érvényesülése, hogy a nullakulcsos sáv megszűnik, és emiatt az alacsonyabb jövedelműek valamilyen kompenzációt kapnak, illetve az, hogy az szjaból 480 millió forint bevételnek kell származnia jövőre. E két alapelv mellett számtalan variáció elképzelhető - mondta Akar László, Cz. I. Átmenetileg többször használatos? ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A vesebetegségek szakemberei gazdasági kényszerhelyzetben, a baleseti sebészek katasztrófahelyzetben tartják elfogadhatónak a dialízishez szükséges kapillárisok, illetve az implantátumok újrafelhasználását. A labor-szakkollégium elfogadhatatlannak tartja az újrafelhasználást. Az ETT megállapításai szerint az eddigi elnéző-megengedő álláspontot világszerte inkább tiltó intézkedések váltják fel. Ugyanakkor ellentmondást jelent, hogy a gyártók általában akkor sem veszik le az egyszer használatos jelzőt portékáikról, ha ők maguk ajánlanak készüléket az eszközök regenerálására is. Az ETT állásfoglalása kimondja: a felmerülő etikai és betegjogi kérdések tisztázatlanok, ezért ezen eszközök újrafelhasználása a szolgáltató intézmény, illetve az orvos felelőssége. Az ETT úgy véli, a gyógyító önkéntes vállalással, az eszközök újrafelhasználásával nem járulhat hozzá az intézmény költségvetési hiányának csökkentéséhez. Elkerülhetetlen kompromisszumként, csak átmenetileg elfogadhatónak tartják az egyszer használatos eszközök újrafelhasználását, erről tájékoztatni kell a beteget. Köbli Anikó Új kormányhivatal áll fel Lapunk értesülése szerint Horn Gyula miniszterelnök kedden fogadta Havas Henriket és munkatársait, akik ezentúl a kormányzat belső kommunikációjáért felelősek. A megbeszélés eredménye: az ezzel foglalkozó hatfőnyi csapatnak egy hónapja van belső munkamegosztásának és szervezetének kialakítására. November 30-ig ezt a munkát a tervek szerint Kiss Elemér végzi, ezalatt születik meg a döntés a szóvivő személyéről. Havas jelöltje Szabó Bella, de elképzelhető, hogy ő maga látja el majd ezt a funkciót. Havas mától címzetes államtitkár, kinevezéséről hivatalos közlemény jelent meg, helyettese és hivatalvezetője Szegvári Péter helyettes államtitkár, volt fővárosi főjegyző lesz. A Kormányszóvivői Iroda megszűnik, az új intézmény neve: Miniszterelnöki Kabinet Kommunikációs és Sajtóiroda. Schamschula kilép az MDF-ből? A párt visszavenné székházát Schamschula György megfontolja kilépését az MDF frakciójából, amennyiben a képviselőcsoport visszahívja őt parlamenti tisztségeiből. Schamschula tegnap tárgyalt először a frakció etikai bizottságával, mert a képviselőcsoport vezetése tisztázni akarja, hogy a honatya milyen szerepet vállal a kisgazdapárt nevével fémjelzett Nemzeti Szövetség Magyarországért Egyesület szervezésében és irányításában. Schamschula koncepciós eljárásnak tartja megidézését, és fenntartja azt a véleményét, hogy a polgári szövetség működésképtelen, s az MDF-nek az országos gyűlés határozata alapján a legszélesebb ellenzéki összefogásra kell törekednie. Lapunk érdeklődésére Herényi Károly, az MDF szóvivője megerősítette, bejegyzés előtt áll az a részvénytársaság, amelyet a párt azért hoz létre, hogy sikerüljön visszaszereznie elvesztett Bem téri székházát. A szóvivő elmondta, a párt tízezer forintos részvények kibocsátását tervezi, számítanak az MDF tagságára, a szimpatizánsokra és üzleti befektetőkre is. I. B.