Népszabadság, 1995. december (53. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-01 / 282. szám
41 KOPASZ ? A haj fontos szerepet játszik az ember mindennapi közérzetében. Világszerte elismert módszerünk segítségével sok kopasz férfi egy új életérzést fedezett fel. VÉGRE ÚJRA A SAJÁT HAJA ! A garanciát írásban adjuk. Moser Medical Group® BÉCS-AUSTRIA Löfflergasse 14 • A-1130 Bécs-Austria Tel: 0043/ 1/ 802 88 88 • Fax:804 02 40 KÉRJE INGYENES TÁJÉKOZTATÓNKAT ! 2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA - KÜLKAPCSOLATOK 1995. december 1., péntek Clintont ünneplik Észak-Írországban Bill Clinton személyében először érkezett hivatalban lévő amerikai elnök Észak-Írországba. London után és Dublin előtt huszonnégy órát Belfastban és Londonderryben töltött az amerikai elnök. Clinton, aki vitathatatlan szerepet játszik az északír megbékélési folyamatban, nem volt hajlandó közvetlenül nyomást gyakorolni az IRA politikai szárnyának, a Sinn Feinnek a vezetőségére a fegyverek beszolgáltatásával kapcsolatban. A látogatás ettől függetlenül kiváló alkalom volt arra, hogy a békefolyamatban érdekelt feleket, pártokat felszólítsa a brit-ír megállapodás elfogadáására, és a megoldatlan kérdésesnek tárgyalóasztalnál való tiszázására. A rendkívüli biztonsági intézkedéseket figyelmen kívül hagyva az elnök a nap folytán rögtönzött sétákat tett és átlépett egy, a szemben álló közösségeket elválasztó békevonalon. Nagy feltűnést keltett az amerikai elnök és Gerry Adams, a Sinn Fein vezetőjének kézfogása. A röpke beszélgetést később, a belfasti Queen’s egyetemen tartott banketten is megismételték, itt azonban már valamennyi északír politikai párt vezetőjének jelenlétében. Az amerikai elnök a délelőtt folyamán a Mackies fémgyárban tartott kulcsfontosságú beszédet. Ebben minden érintettet arra szólított fel, hogy éljen a tárgyalások nyújtotta lehetőséggel. A továbbiakban kifejtette, hogy Észak-Írországban csoda történik, a béke ígérete lebeg a levegőben, ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok folytatja a kereskedelem és a befektetések támogatását. R. H. W. Az amerikai elnök „civil diplomáciája” Dublinban reuters-fotó Jelcin nélkül rosszabb lenne MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL „Állampolgárok egy csoportja” Borisz Jelcint jelölte az elnöki posztra. A fővárosban megtartott gyűlésen 25 oroszországi régió 210 képviselője támogatta az államfő újrajelölését. Az elnök moszkvai képviselője, a „szigorúan magánemberként jelen lévő” Vlagyimir Komcsatov szerint csak Jelcin képes egyesíteni az országot. A volt szahalini kormányzó, Valentyin Fjodorov azt mondta, hogy „Jelcinnél nem volt jó az elmúlt években, de nélküle még rosszabb lehet”. Az 1945-ös győzelmi díszszemle résztvevője, Anasztaszija Grisina takarékossági okokból egyenesen azt javasolta, hogy Jelcin mindenféle választások nélkül „vegye kezébe a kormányt, és irányítsa Oroszország hajóját”. Az ismert politikusok közül eddig Sztanyiszlav Govoruhin filmrendező és Vlagyimir Zsirinovszkij jelentette be hivatalosan az indulását, Mihail Gorbacsov pedig „fontolgatja” a lehetőséget. A jelöltté váláshoz egymillió támogató aláírás kell. TÁVIRATI STÍLUSBAN ÁTNYÚJTOTTA MEGBÍZÓLEVELÉT dr Gecse Attila, Magyarországnak római székhellyel a Máltai Köztársaságban akkreditált nagykövete Ugo Mifsud Bonnici máltai államfőnek. A magyar nagykövetet ez alkalomból fogadta Guido De Marco miniszterelnök-helyettes, máltai külügyminiszter is. (Római tudósítónktól) BIZTOSÍTÉKOKAT ADOTT a washingtoni külügyminisztérium szerint Jean-Bertrand Aristide haiti elnök amerikai hivatalos személyeknek arra, hogy a decemberi elnökválasztásokat követően távozik tisztségéből, és februárban átadja a hatalmat megválasztott utódjának. (Reuter) DÉL-KOREÁBA SZÖKÖTT az észak-koreai hadsereg egyik századosa, és politikai menedékjogot kért. A 38 éves tiszt szökésének a körülményei ismeretlenek. Az idén ő a második észak-koreai katonatiszt, aki a déli országrészbe szökött. (Reuter) Bénító sztrájkhullám Párizsban PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL Csütörtökön tovább terjedt a sztrájkhullám Franciaországban; Párizsban totális közlekedési csőd alakult ki annak következtében, hogy a tömegközlekedés megszűnése tegnap nagyarányú diáktüntetéssel párosult. Az egyetemisták több tízezres menete délután haladt át a városközponton, ily módon a személyautós közlekedés is hosszú órákra ellehetetlenült a fővárosban. Az egyetemisták amiatt tiltakoznak, hogy a kormány a jövőben az eddiginél kevesebbet szán a felsőoktatásra. Egyelőre nincs jele annak, hogy a közlekedési dolgozók sztrájkja a végéhez közeledne. A munkabeszüntetés már nemcsak a távolsági személyszállítást és a városi tömegközlekedést bénította meg, hanem mind súlyosabb gondok kezdenek jelentkezni az árufuvarozásban is. Egyidejűleg sztrájkkészültség alakult ki az energiaszolgáltatásban. Az ágazati szakszervezetek ugyanis határozottan ellenzik a gázszolgáltatás állami monopóliumának tervezett megszüntetését, a külföldi konkurencia beengedését az országba. Alain Lamassoure kormányszóvivő tegnap igyekezett megnyugtatni a szektor jövőjéért aggódó szakmai szervezeteket, és sajtónyilatkozatában kijelentete, hogy a Juppé-kabinet egyáltalán nem szándékozik privatizálni a közszolgáltatásokat, így aztán ellenzi a gázszolgáltatás magánkézbe adását is. II Pavel Gracsov Izraelben tárgyal Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter tegnap hivatalos látogatásra Izraelbe érkezett. Ő az első orosz, illetve szovjet védelmi miniszter, aki az országba látogat. Találkozik Simon Peresz miniszterelnökkel (aki a honvédelmi tárca vezetője is), látogatást tesz izraeli katonai intézményekben, és tárgyalni fog a két ország fegyvergyártó iparának esetleges együttműködéséről. Jeruzsálem és Damaszkusz között ingázik jelenleg az orosz külügyminisztérium megbízottja, Viktor Poszovaljuk is. Tegnapi találkozásán Peresz miniszterelnökkel „óvatos optim meglepte a Hezbollah rakétatumizmust” tanúsított Szíria támadása észak-izraeli célpontok jeszándékai ügyében. ellen. Amikor az amerikaiak fel-Ehud Barak külügyminiszter a szólították Damaszkuszt, hogy barcelonai gazdasági konferen vesse latba befolyását a Hezboldáról hazatérve arról számolt lah mérséklésére, a szír vezetésbe, hogy a szír küldöttség tagjait azonnal beleegyezett. Keleti György honvédelmi miniszter december 5. és 8. között hivatalos látogatást tesz Izraelben - közölte lapunkkal a HM illetékese. Keleti a Dayton utáni délszláv helyzetet, annak magyar vonatkozásait, valamint a honvédség átalakításával összefüggő kérdéseket ismerteti izraeli tárgyalópartnereivel. Keleti látogatást tesz az izraeli légierőnél, megszemléli a páncélos és a gyalogsági egységeket, s ellátogat az izraeli fegyvergyártás központjaiba. B. Á. Szarajevót igen a daytoni alkura A bosnyák parlament tegnap ellenszavazat nélkül elfogadta a daytoni megállapodást, miután meghallgatta Alija Izetbegovic érvelését. Az államfő a sikerek közt említette, hogy a szerbeknek nem sikerült kettéosztaniuk Szarajevót, kiszélesíteniük a szávai korridort, és tengeri kijáratot sem szereztek. Elmondta még: az ohiói támaszponton gyakorlatilag megegyeztek Bosznia és Jugoszlávia kölcsönös elismeréséről - jelentette újvidéki tudósítónk. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Miközben a boszniai szerbek és horvátok egymást vádolták a tűzszünet megsértéséért, Paléban tegnap a béketervet bírálták. Radovan Karadzsics az elesettek hozzátartozóinak arról beszélt, hogy a boszniai szerbeket megrövidítették a zöldposztós asztal mellett, Momcsilo Krajisnik pedig további harcot helyezett kilátásba Szarajevó felosztásáért. Bosnyák politikusok ugyanakkor nyugtatni próbálták a szarajevói szerbeket. Silajdzic kormányfő a francia elnöknek azt üzente, a fővárosi szerbeknek nem a kormánytól, hanem a köztük lévő szélsőségesektől kell félniük. A közép-boszniai Tuzlában és környékén megkezdte a terepszemlét az a tízfős amerikai tiszti csoport, amely az oda érkező tengerentúli kontingens elszállásolásának és működésének feltételeit tanulmányozza. Nem sokkal távolabb, Brcko környékén közben heves lövöldözés tört ki a szerbek és a horvátok, a Szarajevó melletti Treskavica-hegyen pedig a szerbek és a bosnyákok között. A felek egymásra hárították a felelősséget az incidensekért. Belgrád szerint véglegesnek látszik, hogy a boszniai békét december 14-én kötik meg Párizsban. Egy horvát lap viszont úgy tudja, hogy aznap sor kerül Horvátország és Jugoszlávia kölcsönös elismerésére is. Már két héttel később helyreállítják a teljes értékű diplomáciai kapcsolatot és mindenfajta közlekedést a két ország között - írja a zágrábi Globus. Tegnap járt le az ENSZ-egységek horvátországi mandátuma - jelentette zágrábi tudósítónk. Butrosz Gáli, a világszervezet főtitkára javasolta, hogy az egységek megbízatását további két hónapra hosszabbítsák meg. Tudjman elnök erélyesen elvetette ezt a lehetőséget. Beleegyezett ugyanakkor abba, hogy a Kelet-Szlavónia, Baranya és Nyugat-Szerémség területén állomásozó egységek a horvát-szerb megállapodás értelmében addig maradjanak, amíg a NATO-egységek megérkeznek. Horvátországból már nyolcezer kéksisakost kivontak, a vitatott keleti országrészben egy belga és egy orosz zászlóalj teljesít szolgálatot. □ Miután a délszláv békefolyamat elérkezett a kisebbségek kérdésének rendezéséhez, a vajdasági magyarság most reménykedhet először abban, hogy autonómiájának ügye megfelelő súllyal kerül a nemzetközi közösség asztalára. Ehhez a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) erőfeszítése nem elegendő, arra is szükség lenne, hogy autonómiamodelljének széles körű képviseletét a magyar kormány is vállalja - olvasható egyebek mellett Ágoston Andrásnak a magyar kormányfőhöz intézett levelében. A VMDK-elnök arra kérte Horn Gyulát, tekintsen el a vajdasági magyar politikai szervezetek által egységesen támogatott autonómiamodell képviseletétől, ehelyett támogassa a VMDK elképzelését, vagy más, nézete szerint alkalmasabb koncepciót. Még nem tudni pontosan, milyen lesz az IFOR-erők összetétele, talán a jövő hét végére alakul ki az összkép - közölték lapunkkal csütörtökön a NATO brüsszeli központjában. Nicholas Fiorenza, a szervezet sajtószolgálatának tisztségviselője telefonon elmondta, egyelőre nincs teljesnek tekinthető lista arról, hogy melyik ország miképpen (azaz milyen létszámú, felszereltségű és feladatkörű csapatkontingenssel) járul hozzá a misszióhoz. Folyamatosan érkeznek a felajánlások, s így a kép naponta változik. Végleges összeállítás egyébként is csak akkor lehetséges, ha a nemzeti parlamentek meghozták jóváhagyó döntéseiket. Ilyenformán még az sem bizonyos, hogy az összlétszám valóban a bejelentett hatvanezer fő lesz-e, vagy attól esetleg jelentősen eltér. Kórházat is bérelnének az amerikaiak Kaposvárott? TUDÓSÍTÓNKTÓL Amíg az amerikai kongresszus és Clinton nem hagyja jóvá a tervek szerint mintegy húszezer amerikai békefenntartó katona Boszniába küldését, hivatalosan arról sem lehet beszélni, hogy IFOR-erők érkeznek Magyarországra, pláne Kaposvárra - jelentette ki tegnap a városban Szentiványi Gábor. A külügyi szóvivő úgy véli: konkrétumokról, csak a december 14-i párizsi békeszerződés aláírását követő amerikai döntés után lehet beszélni. Szita Károly, Kaposvár polgármestere megerősítette: a város hivatalos felkérést nem kapott az IFOR-erőktől a logisztikai bázis telepítésével kapcsolatban, bár csütörtökön délután amerikai katonai szakértőket fogadott. A somogyi megyeszékhelyen folytatódnak az előkészítő megbeszélések. Erdélyi Lajos, a HM szóvivője úgy fogalmazott, Magyarország leendő NATO-tagsága szempontjából fontos, hogy hozzánk kerüljön a bázis. Tudósítónk információi szerint a Kaposváron tartózkodó amerikai előkészítő csoport a helyi kórházba is ellátogatott. Az egészségügyi intézmény vezetőivel állítólag bizonyos kórházrészek és egészségügyi szolgáltatások bérbevételéről tárgyaltak. Taszáron is fölgyorsultak az előkészületek. A nemrég bevonult újoncok egy részét más laktanyákba, például a közeli Jutába telepítették, s arról is megkezdődtek a tárgyalások, hogy a taszári tiszti lakótelepen hány lakást tudnának átadni az amerikai katonáknak. Állítólag megkönnyíti a helyzetet, hogy több taszári pilótát hamarosan Kecskemétre és Pápára vezényelnek át. Információink szerint Taszár polgármestere sem kapott még semmilyen hivatalos értesítést a kontingens érkezéséről, azt azonban megerősítette, hogy a helyőrség parancsnoka, amerikai vendégekkel járt nála. Róma lesz az EU soros elnöke A palermói spanyol-olasz kormányfői csúcstalálkozóval megkezdődött az Európai Unió soros elnöki tisztének átadás-átvételi processzusa. Felipe Gonzalez spanyol és Lamberto Dini olasz miniszterelnök tárgyalásain megegyezés született: mindkét ország támogatni fogja, hogy a 1996-ban kezdődő kormányközi konferencián az EU társult tagállamai - köztük Magyarország - rendelkezzenek megfigyelői vagy konzultánsi státussal. RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL A két kormányfő részletesen foglalkozott az EU-nak Málta és Ciprus, illetve a kelet-középeurópai országok, valamint a balti államok felé történő kibővítésével. Az unió távozó és soron következő elnökének szava döntő súllyal esik majd latba a december 15-16-i, madridi EU- csúcsértekezleten. Az Európai Tanács ülése egyúttal a spanyol elnökség záró és az olasz nyitó aktusa lesz. Az olasz elnökség előkészítését beárnyékolja az előrehozott választások körüli belpolitikai vita. Scalfaro államfő el akarja kerülni, hogy a választások egybeessenek Itália EU-elnökségével. Ugyanez az álláspontja Dininek, az ideiglenes szakértői kormány vezetőjének. A legjelentősebb parlamenti pártok - Berlusconi jobboldali gyűjtőpártja, a Forza Italia és a Massimo D’Alema vezette Baloldali Demokrata Párt (PDL) - a mihamarabbi szavazás híve. A spanyol kormányfő a palermói sajtókonferencián erre utalva kijelentette: „Nincs szándékomban beavatkozni az olasz belügyekbe, de tény, hogy a választások problémákat okoznak az EU-elnökséget ellátó országok számára a közösségi ügyek zökkenőmentes lebonyolításában.” Továbbra is fontos a transzatlanti viszony Minden korábbinál átfogóbb akcióprogramot és részletes munkatervet fogadnak el a hétvégi madridi EU-amerikai csúcstalálkozón, amely a felek reményei szerint „új korszak” kezdetét jelentheti a transzatlanti kapcsolatok történetében - jelezte Sir León Brittan, az Európai Bizottság alelnöke brüsszeli sajtóértekezletén. A Sir León által igazi áttörésként és rendkívül fontos mérföldkőként értékelt leendő egyezmény az 1990-es Transzatlanti Nyilatkozatban foglaltakra építve, ám az abban rögzítetteken jelentős mértékben túllépve határozza majd meg az együttműködési területek széles körét -írja Brüsszelből az MTI. A hét végén Clinton amerikai elnök, valamint Felipe Gonzalez, az EU miniszteri tanács soros elnöke és Jacques Santer európai bizottsági elnök által aláírásra kerülő dokumentum egyúttal alapelvként szögezi le, hogy a „belső kihívások nem adhatnak alapot a befelé fordulásra”. Az egyezmény kapcsán csütörtökön kiadott bizottsági nyilatkozat egyúttal aláhúzza: habár mindkét fél erőteljesen építi kapcsolatait más térségek felé, a transzatlanti viszony számukra továbbra is meghatározó jelentőségű marad. Korábban voltak olyan európai aggodalmak, hogy az amerikai külkapcsolatok hierachiájában elsőbbségre tehet szert a csendes-óceáni térség, miközben az USA-ban esetenként felmerült a kérdés: vajon az EU kelet-európai nyitása nem árnyékolja-e be transzatlanti érdeklődését. A nyilatkozat leszögezi, hogy a hét végi megállapodás egyértelművé teszi: a fenti aggodalmak alaptalanok.