Népszabadság, 1995. december (53. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-01 / 282. szám

4­1 K­OPASZ ? A haj fontos szerepet játszik az ember mindennapi közérzetében. Világszerte elismert módszerünk segítségével sok kopasz férfi egy új életérzést fedezett fel. VÉGRE ÚJRA A SAJÁT HAJA ! A garanciát írásban adjuk. Moser Medical Group® BÉCS-AUSTRIA Löfflergasse 14 • A-1130 Bécs-Austria Tel: 0043/ 1/ 802 88 88 • Fax:804 02 40 KÉRJE INGYENES TÁJÉKOZTATÓNKAT ! 2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA - KÜLKAPCSOLATOK 1995. december 1., péntek Clintont ünneplik Észak-Í­rország­ba­n Bill Clinton személyében először érkezett hivatalban lévő ameri­kai elnök Észak-Írországba. London után és Dublin előtt huszonnégy órát Belfastban és Londonderryben töltött az amerikai elnök. Clinton, aki vitathatatlan sze­repet játszik az északír megbé­kélési folyamatban, nem volt hajlandó közvetlenül nyomást gyakorolni az IRA politikai szárnyának, a Sinn Feinnek a vezetőségére a fegyverek beszol­gáltatásával kapcsolatban. A lá­togatás ettől függetlenül kiváló alkalom volt arra, hogy a béke­folyamatban érdekelt feleket, pártokat felszólítsa a brit-ír megállapodás elfogadá­ására, és a megoldatlan kérdésesnek tár­gyalóasztalnál való tisz­ázására. A rendkívüli biztonsági in­tézkedéseket figyelmen kívül hagyva az elnök a nap folyt­­án rögtönzött sétákat tett és átlé­pett egy, a szemben álló közös­ségeket elválasztó békevonalon. Nagy feltűnést keltett az ameri­kai elnök és Gerry Adams, a Sinn Fein vezetőjének kézfogá­sa. A röpke beszélgetést később, a belfasti Queen’s egyetemen tartott banketten is megismé­telték, itt azonban már vala­mennyi északír politikai párt vezetőjének jelenlétében. Az amerikai elnök a délelőtt folyamán a Mackies fémgyár­ban tartott kulcsfontosságú be­szédet. Ebben minden érintettet arra szólított fel, hogy éljen a tárgyalások nyújtotta lehető­séggel. A továbbiakban kifej­tette, hogy Észak-Írországban csoda történik, a béke ígérete lebeg a levegőben, ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok folytatja a kereskedelem és a befektetések támogatását. R. H. W. Az amerikai elnök „civil diplomáciája” Dublinban reuters-fotó Jelcin nélkül rosszabb lenne MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL „Állampolgárok egy csoportja” Borisz Jelcint jelölte az elnöki posztra. A fővárosban megtar­tott gyűlésen 25 oroszországi régió 210 képviselője támogatta az államfő újrajelölését. Az elnök moszkvai képviselő­je, a „szigorúan magánember­ként jelen lévő” Vlagyimir Komcsatov szerint csak Jelcin képes egyesíteni az országot. A volt szahalini kormányzó, Va­­lentyin Fjodorov azt mondta, hogy „Jelcinnél nem volt jó az elmúlt években, de nélküle még rosszabb lehet”. Az 1945-ös győzelmi díszszemle résztvevő­je, Anasztaszija Grisina takaré­kossági okokból egyenesen azt javasolta, hogy Jelcin minden­féle választások nélkül „vegye kezébe a kormányt, és irányítsa Oroszország hajóját”. Az ismert politikusok közül eddig Sztanyiszlav Govoruhin filmrendező és Vlagyimir Zsi­­rinovszkij jelentette be hivata­losan az indulását, Mihail Gor­bacsov pedig „fontolgatja” a lehetőséget. A jelöltté váláshoz egymillió támogató aláírás kell. TÁVIRATI STÍLUSBAN ÁTNYÚJTOTTA MEGBÍZÓLEVELÉT dr Gecse Attila, Magyarországnak római székhellyel a Máltai Köztársa­ságban akkreditált nagykövete Ugo Mifsud Bonnici máltai ál­lamfőnek. A magyar nagykövetet ez alkalomból fogadta Guido De Marco miniszterelnök-helyettes, máltai külügyminiszter is. (Római tudósítónktól) BIZTOSÍTÉKOKAT ADOTT a washingtoni külügymi­nisztérium szerint Jean-Bertrand Aristide haiti elnök amerikai hivatalos személyeknek arra, hogy a decemberi elnökválasztáso­kat követően távozik tisztségéből, és februárban átadja a hatal­mat megválasztott utódjának. (Reuter) DÉL-KOREÁBA SZÖKÖTT az észak-koreai hadsereg egyik századosa, és politikai menedékjogot kért. A 38 éves tiszt szökésének a körülményei ismeretlenek. Az idén ő a második észak-koreai katonatiszt, aki a déli országrészbe szökött. (Reuter) Bénító sztrájkhullám Párizsban PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL Csütörtökön tovább terjedt a sztrájkhullám Franciaország­ban; Párizsban totális közleke­dési csőd alakult ki annak kö­vetkeztében, hogy a tömegköz­lekedés megszűnése tegnap nagyarányú diáktüntetéssel pá­rosult. Az egyetemisták több tízezres menete délután haladt át a vá­rosközponton, ily módon a sze­mélyautós közlekedés is hosszú órákra ellehetetlenült a fővá­rosban. Az egyetemisták amiatt tiltakoznak, hogy a kormány a jövőben az eddiginél keveseb­bet szán a felsőoktatásra. Egyelőre nincs jele annak, hogy a közlekedési dolgozók sztrájkja a végéhez közeledne. A munkabeszüntetés már nem­csak a távolsági személyszállí­tást és a városi tömegközleke­dést bénította meg, hanem mind súlyosabb gondok kezdenek je­lentkezni az árufuvarozásban is. Egyidejűleg sztrájkkészült­ség alakult ki az energiaszolgál­tatásban. Az ágazati szakszer­vezetek ugyanis határozottan ellenzik a gázszolgáltatás álla­mi monopóliumának tervezett megszüntetését, a külföldi kon­kurencia beengedését az or­szágba. Alain Lamassoure kormány­­szóvivő tegnap igyekezett meg­nyugtatni a szektor jövőjéért aggódó szakmai szervezeteket, és sajtónyilatkozatában kije­­lentete, hogy a Juppé-kabinet egyáltalán nem szándékozik privatizálni a közszolgáltatáso­kat, így aztán ellenzi a gázszol­gáltatás magánkézbe adását is. I­I Pavel Gracsov Izraelben tárgyal Pavel Gracsov orosz védelmi mi­niszter tegnap hivatalos látoga­tásra Izraelbe érkezett. Ő az első orosz, illetve szovjet védelmi mi­niszter, aki az országba látogat. Találkozik Simon Peresz mi­niszterelnökkel (aki a honvédel­mi tárca vezetője is), látogatást tesz izraeli katonai intézmé­nyekben, és tárgyalni fog a két ország fegyvergyártó iparának esetleges együttműködéséről. Jeruzsálem és Damaszkusz között ingázik jelenleg az orosz külügyminisztérium megbízott­ja, Viktor Poszovaljuk is. Teg­napi találkozásán Peresz mi­niszterelnökkel „óvatos optim meglepte a Hezbollah rakétatu­­mizmust” tanúsított Szíria tá­­madása észak-izraeli célpontok jeszándékai ügyében. ellen. Amikor az amerikaiak fel-Ehud Barak külügyminiszter a szólították Damaszkuszt, hogy barcelonai gazdasági konferen­ vesse latba befolyását a Hezbol­­d­áról hazatérve arról számolt lah mérséklésére, a szír vezetés­be, hogy a szír küldöttség tagjait azonnal beleegyezett. Keleti György honvédelmi miniszter december 5. és 8. között hivatalos látogatást tesz Izraelben - közölte lapunkkal a HM illetékese. Keleti a Dayton utáni délszláv helyzetet, annak magyar vonatkozásait, vala­mint a honvédség átalakításával összefüggő kérdéseket ismerteti izra­eli tárgyalópartnereivel. Keleti látogatást tesz az izraeli légierőnél, megszemléli a páncélos és a gyalogsági egységeket, s ellátogat az izra­eli fegyvergyártás központjaiba. B. Á. Szarajevót igen a daytoni alkura A bosnyák parlament tegnap ellenszavazat nélkül elfogadta a day­toni megállapodást, miután meghallgatta Alija Izetbegovic érvelé­sét. Az államfő a sikerek közt említette, hogy a szerbeknek nem si­került kettéosztaniuk Szarajevót, kiszélesíteniük a szávai korri­dort, és tengeri kijáratot sem szereztek. Elmondta még: az ohiói tá­maszponton gyakorlatilag megegyeztek Bosznia és Jugoszlávia kölcsönös elismeréséről - jelentette újvidéki tudósítónk. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Miközben a boszniai szerbek és horvátok egymást vádolták a tűzszünet megsértéséért, Palé­ban tegnap a béketervet bírál­ták. Radovan Karadzsics az el­esettek hozzátartozóinak arról beszélt, hogy a boszniai szerbe­ket megrövidítették a zöldposz­tós asztal mellett, Momcsilo Kra­­jisnik pedig további harcot he­lyezett kilátásba Szarajevó fel­osztásáért. Bosnyák politikusok ugyanakkor nyugtatni próbálták a szarajevói szerbeket. Silajdzic kormányfő a francia elnöknek azt üzente, a fővárosi szerbeknek nem a kormánytól, hanem a köz­tük lévő szélsőségesektől kell fél­niük. A közép-boszniai Tuzlában és környékén megkezdte a terep­szemlét az a tízfős amerikai tiszti csoport, amely az oda ér­kező tengerentúli kontingens elszállásolásának és működésé­nek feltételeit tanulmányozza. Nem sokkal távolabb, Brcko környékén közben heves lövöl­dözés tört ki a szerbek és a hor­vátok, a Szarajevó melletti Treskavica-hegyen pedig a szerbek és a bosnyákok között. A felek egymásra hárították a felelősséget az incidensekért. Belgrád szerint véglegesnek látszik, hogy a boszniai békét december 14-én kötik meg Pá­rizsban. Egy horvát lap viszont úgy tudja, hogy aznap sor kerül Horvátország és Jugoszlávia kölcsönös elismerésére is. Már két héttel később helyreállítják a teljes értékű diplomáciai kap­csolatot és mindenfajta közle­kedést a két ország között - írja a zágrábi Globus. Tegnap járt le az ENSZ-egy­­ségek horvátországi mandátu­ma - jelentette zágrábi tudósí­tónk. Butrosz Gáli, a világszer­vezet főtitkára javasolta, hogy az egységek megbízatását to­vábbi két hónapra hosszabbít­sák meg. Tudjman elnök erélye­sen elvetette ezt a lehetőséget. Beleegyezett ugyanakkor abba, hogy a Kelet-Szlavónia, Bara­nya és Nyugat-Szerémség terü­letén állomásozó egységek a horvát-szerb megállapodás ér­telmében addig maradjanak, amíg a NATO-egységek megér­keznek. Horvátországból már nyolcezer kéksisakost kivontak, a vitatott keleti országrészben egy belga és egy orosz zászlóalj teljesít szolgálatot. □ Miután a délszláv békefolya­mat elérkezett a kisebbségek kérdésének rendezéséhez, a vaj­dasági magyarság most remény­kedhet először abban, hogy auto­nómiájának ügye megfelelő súllyal kerül a nemzetközi kö­zösség asztalára. Ehhez a Vajda­sági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) erőfeszítése nem elegendő, arra is szükség lenne, hogy autonómiamodelljé­­nek széles körű képviseletét a magyar kormány is vállalja - ol­vasható egyebek mellett Ágoston Andrásnak a magyar kormány­főhöz intézett levelében. A VMDK-elnök arra kérte Horn Gyulát, tekintsen el a vajdasági magyar politikai szervezetek ál­tal egységesen támogatott auto­­nómiamodell képviseletétől, ehelyett támogassa a VMDK el­képzelését, vagy más, nézete sze­rint alkalmasabb koncepciót. Még nem tudni pontosan, milyen lesz az IFOR-erők összetétele, talán a jövő hét végére alakul ki az összkép - közölték lapunkkal csütörtökön a NATO brüsszeli központjában. Nicholas Fiorenza, a szervezet sajtó­­szolgálatának tisztségviselője telefonon elmondta, egyelőre nincs tel­jesnek tekinthető lista arról, hogy melyik ország miképpen (azaz mi­lyen létszámú, felszereltségű és feladatkörű csapatkontingenssel) járul hozzá a misszióhoz. Folyamatosan érkeznek a felajánlások, s így a kép naponta változik. Végleges összeállítás egyébként is csak akkor lehet­séges, ha a nemzeti parlamentek meghozták jóváhagyó döntéseiket. Ilyenformán még az sem bizonyos, hogy az összlétszám valóban a beje­lentett hatvanezer fő lesz-e, vagy attól esetleg jelentősen eltér. Kórházat is bérelnének az amerikaiak Kaposvárott? TUDÓSÍTÓNKTÓL Amíg az amerikai kongresszus és Clinton nem hagyja jóvá a ter­vek szerint mintegy húszezer amerikai békefenntartó katona Boszniába küldését, hivatalosan arról sem lehet beszélni, hogy IFOR-erők érkeznek Magyaror­szágra, pláne Kaposvárra - je­lentette ki tegnap a városban Szentiványi Gábor. A külügyi szóvivő úgy véli: konkrétumok­ról, csak a december 14-i párizsi békeszerződés aláírását követő amerikai döntés után lehet be­szélni. Szita Károly, Kaposvár pol­gármestere megerősítette: a vá­ros hivatalos felkérést nem ka­pott az IFOR-erőktől a logiszti­kai bázis telepítésével kapcso­latban, bár csütörtökön délután amerikai katonai szakértőket fogadott. A somogyi megyeszék­helyen folytatódnak az előkészí­tő megbeszélések. Erdélyi Lajos, a HM szóvivője úgy fogalmazott, Magyarország leendő NATO-tagsága szem­pontjából fontos, hogy hozzánk kerüljön a bázis. Tudósítónk információi sze­rint a Kaposváron tartózkodó amerikai előkészítő csoport a he­lyi kórházba is ellátogatott. Az egészségügyi intézmény vezetői­vel állítólag bizonyos kórházré­szek és egészségügyi szolgáltatá­sok bérbevételéről tárgyaltak. Taszáron is fölgyorsultak az előkészületek. A nemrég bevo­nult újoncok egy részét más lak­tanyákba, például a közeli Jutá­ba telepítették, s arról is meg­kezdődtek a tárgyalások, hogy a taszári tiszti lakótelepen hány lakást tudnának átadni az ame­rikai katonáknak. Állítólag megkönnyíti a helyzetet, hogy több taszári pilótát hamarosan Kecskemétre és Pápára vezé­nyelnek át. Információink szerint Taszár polgármestere sem kapott még semmilyen hivatalos értesítést a kontingens érkezéséről, azt azonban megerősítette, hogy a helyőrség parancsnoka, ameri­kai vendégekkel járt nála. Róma lesz az EU soros elnöke A palermói spanyol-olasz kormányfői csúcstalálkozóval megkez­dődött az Európai Unió soros elnöki tisztének átadás-átvételi pro­cesszusa. Felipe Gonzalez spanyol és Lamberto Dini olasz minisz­terelnök tárgyalásain megegyezés született: mindkét ország támo­gatni fogja, hogy a 1996-ban kezdődő kormányközi konferencián az EU társult tagállamai - köztük Magyarország - rendelkezzenek megfigyelői vagy konzultánsi státussal. RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL A két kormányfő részletesen foglalkozott az EU-nak Málta és Ciprus, illetve a kelet-közép­­európai országok, valamint a balti államok felé történő kibő­vítésével. Az unió távozó és so­ron következő elnökének szava döntő súllyal esik majd latba a december 15-16-i, madridi EU- csúcsértekezleten. Az Európai Tanács ülése egyúttal a spanyol elnökség záró és az olasz nyitó aktusa lesz. Az olasz elnökség előkészíté­sét beárnyékolja az előrehozott választások körüli belpolitikai vita. Scalfaro államfő el akarja kerülni, hogy a választások egy­beessenek Itália EU-elnökségé­­vel. Ugyanez az álláspontja Di­ninek, az ideiglenes szakértői kormány vezetőjének. A legjelentősebb parlamenti pártok - Berlusconi jobboldali gyűjtőpártja, a Forza Italia és a Massimo D’Alema vezette Bal­oldali Demokrata Párt (PDL) - a mihamarabbi szavazás híve. A spanyol kormányfő a palermói sajtókonferencián erre utalva kijelentette: „Nincs szándé­komban beavatkozni az olasz belügyekbe, de tény, hogy a vá­lasztások problémákat okoznak az EU-elnökséget ellátó orszá­gok számára a közösségi ügyek zökkenőmentes lebonyolításá­ban.” ­ Továbbra is fontos a transzatlanti viszony Minden korábbinál átfogóbb akcióprogramot és részletes munkatervet fogadnak el a hét­végi madridi EU-amerikai csúcstalálkozón, amely a felek reményei szerint „új korszak” kezdetét jelentheti a transzat­lanti kapcsolatok történetében - jelezte Sir León Brittan, az Európai Bizottság alelnöke brüsszeli sajtóértekezletén. A Sir León által igazi áttörés­ként és rendkívül fontos mér­földkőként értékelt leendő egyezmény az 1990-es Transzat­lanti Nyilatkozatban foglaltakra építve, ám az abban rögzítette­ken jelentős mértékben túllépve határozza majd meg az együtt­működési területek széles körét -írja Brüsszelből az MTI. A hét végén Clinton amerikai elnök, valamint Felipe Gonza­lez, az EU miniszteri tanács so­ros elnöke és Jacques Santer eu­rópai bizottsági elnök által alá­írásra kerülő dokumentum egyúttal alapelvként szögezi le, hogy a „belső kihívások nem ad­hatnak alapot a befelé fordulás­ra”. Az egyezmény kapcsán csü­törtökön kiadott bizottsági nyi­latkozat egyúttal aláhúzza: ha­bár mindkét fél erőteljesen építi kapcsolatait más térségek felé, a transzatlanti viszony számukra továbbra is meghatározó jelen­tőségű marad. Korábban voltak olyan európai aggodalmak, hogy az amerikai külkapcsolatok hie­­rachiájában elsőbbségre tehet szert a csendes-óceáni térség, miközben az USA-ban eseten­ként felmerült a kérdés: vajon az EU kelet-európai nyitása nem árnyékolj­a-e be transzatlanti ér­deklődését. A nyilatkozat leszö­gezi, hogy a hét végi megállapo­dás egyértelművé teszi: a fenti aggodalmak alaptalanok.

Next