Népszabadság, 1995. december (53. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-13 / 292. szám

1995. december 14., csütörtök ITTHON - ZÖLDPONT NÉPSZABADSÁG 29 Terepfutó hétvége Szokásos téli terepfutó soroza­tának leghosszabb versenyét rendezi szombaton a Futapest Klub Kerepestarcsán. A máso­dik krosszfutásra a Gödöllői­­dombságban egy meglehetősen változatos, 20 km-es pályát je­löltek ki a rendezők, ami a gya­­korlottabbaknak nem ismeret­len, hiszen a tavalyi verseny út­vonalán alig változtattak. Az Eperjes Utcai Általános Iskolá­ban 9 órától már készülődhet­nek a felnőttek. A gyerekeknek (14 éves korig) egy kurtább, 4 km-es útvonalat jelöltek ki. Rajt 11 órakor. Újszerű sorozat nyújt ver­senyzést, és ezúttal komoly nye­rési lehetőséget általános isko­lák 25 tagú csapatainak. A négy forduló alapján a leg­jobb eredményt elérő iskola nyeri a 100 ezer forintos fődíjat, melyet az indulási és helyezési pontszámok alapján számíta­nak ki. Természetesen verse­nyenként az első három helye­zettet további díjak is várják! A találkozó helyszíne rendre ugyanaz: a Mátyás király Álta­lános Iskola (Csömör, Major u. 5-7.). Jelentkezni még ma a Fu­tapest Klubban (1138 Bp., Da­gály utca 20., telefonon: 120-2889) 11-15 óráig lehet vagy vasárnap a helyszínen 8-tól fél tízig. Amerika hegyi kerekes pályá­it vándorolja végig két fiatal­ember, hogy megmutassa, mit is tud egy igazi rodeós. Márpedig ehhez az Újvilág lóháton neve­lődött (bár utóbb inkább volánt választó) társadalmában kerék­párról rodeót emlegetni - szem­telen nagy önbizalom kell! Ne legyenek kétségeik: nekik meg­van. Igaz, nem alaptalanul. S hogy a dolgot kifejezetten élvezik, az talán abból is sejthe­tő, hogy ilyenkor még ráadást is adnak. A fiúk ugyanis ebből él­nek. Ma ők a legjobbak. Ameri­kai versenyeikről, az ottani montis életről, kalandjaikról az­tán filmet is forgattak, ezt itt­hon most vetítik majd először, az egri MÁS klubban szomba­ton fél hattól. A tél örömei Részletek a hétvégéről. Síbörzék, avagy a szakember kételyei Börzék... lehet jó boltot kötni - és van, aki bevásárol. Akad ta­valyi modell, szorosan mellette egy sebtiben kiglancolt ócska­ság; egyiket az aranykezű mester még használhatóvá teheti, a má­sikban már csak az ínyenc gyűj­tő látja meg a múzeumi értéket. Örök dilemma: melyik az?... Néha persze már első pillan­tásra szembetűnő, ha a léc javít­hatatlanul elöregedett: rétegei egymástól elváltak, oldalán a festék hosszában felrepedt, ám nem biztos, hogy a csillogó, ép lakkozású darabot használta el legkevésbé régi gazdája. Egyik­másik kissé megcsavarodott, vagy éppen a kelleténél jobban hajlik a csőre felfelé - egy terme­tes bukás nyomai derülnek ki, ha a lécek talpukkal egymáshoz illesztve és középen összenyom­va nem simulnak végig szorosan egymáshoz. Bár mostanság az eladók előszeretettel próbálják mit sem érő, olcsó viaszréteggel takargatni, könnyen észrevehe­tők a talpon a kövek okozta sé­rülések is. A legtöbb persze ja­vítható, ám a mély, vagy az él melletti hiba akár az egész léc szerkezetének károsodását je­lezheti. A használatról a kantin is sokat elárul: az agyoncsiszolt, gyakran élezett, elkoptatott kantin éppúgy javíthatatlan, mint amelyik szervizben sosem járt, és teljesen megette a rozsda. Mindenesetre aki lécet akar ven­ni, ne sajnáljon némi cipekedést ha már van sícipője, vigye magá­­val, próbálja a kötéshez. Jó eséllyel nem otthon derül majd ki, hogy át kell fúrni a kötéseket. Lécet csak a sífékkel és a kö­téssel együtt érdemes vásárolni, hiszen a rengeteg fölösleges lyuk annyira elgyengítheti a lécet, hogy az akár el is törhet. Arra számítani pedig, hogy vásárolt használt kötés a már meglévő furatokhoz illeszkedik, ugyan­csak nagy bátorságra vall. Az el­­nyűhetetlennek látszó sícipő is tartogathat kellemetlen megle­petéseket: a bélés a sok haszná­lat miatt esetleg beszakadt, az elöregedett műanyag a sarkok­nál, az élesen hajló széleknél be­repedt. Nem véletlen, hogy az eladók többsége nem népszerű­síti, hogy a bélés kivehető. Pedig úgy kényelmesen átvizsgálha­tó... Sőt először így érdemes felpróbálni is, kiváltképp gyere­kekre. A vásárokon található millióféle bot közül csak egyet nem szabad megvenni: amelyik a markolatánál nem lapított kel­lően - az­ ugyanis egyszerűen balesetveszélyes. Ünnepek között útra készen? A legtöbben a két ünnep közé szorítják be szokásos évi síva­kációjukat. Ám alig vannak ke­vesebben azok, akik csak az in­dulás előtti csomagolásnál lát­ják viszont kamrából, garázs­ból, pincéből előkerült léceiket. Pedig akkor már legfeljebb csak a sípályák méregdrága - és amúgy is munkával jócskán el­látott - szervizeire, vagy az ok­tatók jóindulatára számíthat az ember. Ennél már csak az nyo­morultabb érzés, ha felfedezzük a helyi síkölcsönzők zavarba ej­tően hasonló árviszonyait. Böl­­csebb tehát még ezen a hét vé­gén, vagy akár még ma előszed­ni a lécet, cipőt, botokat. Tenni­való akad bőven. Irány a szerviz? Jobb ha itt­honi, jóval mértéktartóbb szakember nézi meg a léceket, teszi rendbe a kantint, kötése­ket. Ne szégyelljék megkérdez­ni, mik a házi karbantartás legfőbb szabályai, fogásai, tisztességes szakember maga sem szereti, ha minden apró­sággal hozzá rohangálnak, a dolog anyagi előnyeiről nem is beszélve. Ugyanakkor a ma már szinte vagyont érő felsze­relés sokkal időtállóbbnak bi­zonyul majd. Házi élezés? Manapság már több helyütt kapni olyan kis be­rendezést - nem is drágán -, mellyel szinte szakszerűen lehet a kantnikat utánaigazítani, mint ahogy a tavalyi vakszot is nyugodtan lehúzhatja bárki maga is, az arra szolgáló mű­anyag lapocskával. Óvjuk vi­szont a gyakorlatlanabbakat az éles acélcutlingtől, netán­ üveg­laptól (hallani ilyesmit is!). Kényelmes? ...mármint a ba­kancs? Nem törvényszerű, hogy ami tavaly két számmal na­gyobb volt a gyerekre, az még most is jó lesz. Másrészt érde­mes alaposan végignézni a cipő orrát, sarkát, ahol a kötés fogja, nincs-e rajta apró repedés, nem „öregedett-e” el, vagy száradt ki a műanyag. Egy kis szilikon biztos jót tesz neki, bár megol­dást aligha jelent. Ellentétben a talán kissé rozsdásodásnak in­dult csatokkal. A felesleget vi­szont jobb letörölni, mindent összekenhetünk vele. Működik? A kötés viszont va­lóban a legfontosabb, így annak beállítását tényleg csak szak­emberre szabad bízni, és még mindig az kerül a legkevesebbe. Akinek pedig (ön)bizalma ha­tártalan, némi szilikont ő se saj­náljon a szerkezettől... nem úgy a léc talpától! Oda friss vaksz való. UTOLSÓ SÍBÖRZÉK KARÁCSONY ELŐTT Dátum Nyitva Város Helyszín Felvilágosítás 12.16. 14.00-18.00 Budapest Marczibányi téri Művelődési Ház 212-2820 12.16. 9.00-12.00 Budapest Metró Klub (VII., Dohány u. 22.) 322-0278 12.16. 9.00-19.00 Miskolc Ifjúsági Ház (Győri kapu u. 27.) (46) 342-740 12.17. 9.00-16.00 Budapest Petőfi Csarnok 251-7266 BÉLYEGGYŰJTÉS Postaláda - szerelmeseknek. Az afrikai Angola postatörté­neti szempontból érdekes le­vélszekrényeket ábrázoló négycímletű sort adott ki. Ilyen témájú bélyegek között találjuk Írország 1985. évi so­rának azt a címletét, amely szív alakú nagy postaládát áb­rázol. A levélgyűjtő szekrény ősét a XVII. század elején a Jó­­reménység-foknál tengerészek állították fel kőből, hogy üze­neteket hagyhassanak az utá­nuk érkező hajóknak. Ugyan­ebben az időben Olaszország­ban a panaszos levelek számá­ra a templomok falára tambu­­riknak nevezett kis szekrénye­ket helyeztek el. A ma haszná­latoséhoz hasonló levélszek­rényt szintén e század közepén Párizsban szerelték fel, és in­nen terjedt el Európában. Ausztriában az 1700-as évek elején egy vállalkozó alkalma­zottai kis postaládákkal járták a várost, és kereplőkkel hívták fel magukra a figyelmet. Ma­gyarországon 1830-ban ren­delték el, hogy a postahivata­lok falára levélszekrényeket szereljenek fel. A világ legna­gyobb levélgyűjtő szekrényét a Feröer-szigeteken állították fel. Hat és fél méter hosszú, két méter széles és csaknem ugyanilyen magas lett. A szek­rények tartalmát a postahiva­talokba eleinte nagy táskák­ban gyalog vitték, majd lovas kocsival, ezt követte az auto­mata levélgyűjtő és az autós szállítás. Alkalmi bélyegzések. Ötven éve áll a sakk élvonalában Benkő Pál nagymester, XII. 14. Hivatal: a budapesti 8. sz. pos­ta. Bélyegkiállítás Szuhakál­­lón, XII. 15. Hivatal: a helybeli posta. Betlehemi láng Magyar­­országon, XII. 17. Hivatal: fő­városi 8. sz. posta a Cserkész­szövetség székházában. Újdonságok. Ötvenéves az ENSZ, 3,70­0 bélyeg. Csehor­szág: Történelmi épületek, bé­­lyegpár. Írország: 200 éves a Nemzeti Botanikus Kert, há­romcímletű sor. Németország: Üvegfestményeket ábrázoló karácsonyi bélyegpár. HP DeskJet 850C. Fotó minőségű nyomtatás. A HP DeskJet 850C egyedülálló nyomtató, amely kivételes tulajdonsággal rendelkezik: fotó minőségű nyomatok előállítására képes. Segítségével a vörös még vörösebb, a kék még kékebb, a sárga még sárgább és a fekete még feketébb. A HP különleges színes nyomtatási technoló­giájának köszönhetően a DeskJet 8500 a leg­különlegesebb színeket is tökéletesen adja vissza. Az új, festék alapú tinta élőbb színeket és gyorsabb W fgI HEWLETT IxJ PACKARD nyomtatást eredményez. Az új típusú tintapatronok al­kalmazásával kevesebb festék kerül a papírra, amely a gyorsabb száradás következtében kevésbé hullámo­san hagyja el a nyomtatót. A HP DeskJet 8500 pigment alapú fekete festékkel üzemel. Mi kö­vetkezik ebből? Kiváló fekete nyomat és a már említett gyors száradás. Mit értünk gyorsaságon? Normál üzemmódban, fekete szöveg esetén 6 oldal/perc, míg szöveg-grafika kombináció esetén 2 oldal/perc nyom­tatási sebességet. És ehhez a teljesítményhez még egy­szerű kezelhetőség is párosul! Szóval, ha fotó minőségű nyomtatást szeretne gyorsan és egyszerűen, akkor a kulcsszó: HP DeskJet 8500!

Next