Népszabadság, 1996. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-22 / 18. szám

* /a^rr'-a-t » . 24 oldal r * -Ara: ^^ NÉPSZABADSÁG 1996. január 22., hétfő ORSZÁGOS NAPILAP 54. évfolyam, 18. szám, első kiadás Arafat elsöprő választási győzelme A palesztin választók szavazatai 90 százalékának összeszámlálá­­sa alapján 85 százalék adta le voksát Jasszer Arafatra mint a pa­lesztin Nemzeti Tanács elnökére. Egyetlen ellenjelöltje, Szamiha Halil asszony 10 százaléknál kevesebb szavazatot kapott. TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL nők Szaed Arikat, Nabil Shaat, ---------------------------------------- Abu Ana, Um Dzsihad (a A választások végleges eredme- meggyilkolt Abu Dzsihad özve­­nyének kihirdetése csak ma döl­ gye), Hanan Ashravi asszony (a ben várható, de már most való­ PFSZ volt szóvivője) és más pa­­színű, hogy a tanács tagjai lesz­­lesztin vezetők. Gázában „befu­tott” Imad Faludzsi, a Hamasz a nabluszi úgynevezett „semme­­ismert aktivistája, aki mozgal­­ni” zsidó közösség képviselőjé­­m a külföldi vezetésének utasí- nek tartottak fenn. Nablusz tar­­tása ellenére, mint „független”­ségében a szavazatok számlálá­­jelöltette magát. Mánál éles vita tört ki a választá­ A részvételi arány 80 százalék­os bizottság egy tagja és a palesz­­közül volt. A tanács 89 tagjának tin biztonsági ember között. En­­helyére 672 jelölt pályázott, ke­nnek során a biztonsági fegyvert töttük csak 22 nő. A 89 mandé­ rántott és agyonlőtte a bizottság tűm közül legalább hatot ke­ tagját. (Arafat... folytatás a 2. resztény jelölteknek, egyet pedig oldalon) Először választottak önkormányzatot a palesztinok MTI - KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT Adókedvezmény fogyasztóknak? A közelmúltban privatizált energiaszolgáltatók változ­tatnak a korábbi engedé­keny tartozásbehajtó gya­korlaton. Szabó Imre, a Ma­gyar Energia Hivatal veze­tője a Népszabadságnak adott interjújában egyebek mellett azt is elmondta, már készül egy program, amellyel az adórendszer közvetítésével szeretnék ta­karékosságra ösztönözni a lakosságot. (Interjú a 12. oldalon.) ­ Potemkin-országot nem érdemes építeni Hankiss Elemér nyilatkozata lapunknak Hankiss Elemér (68 éves) a rendszerváltás egyik emblematikus alakja. 1989 nyarán-őszén a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon az ellenzéki oldalon részt vett mint a Független Szakszervezetek Demokratkus Ligájának egyik szakértő tagja. A közelében ült Töl­­gyessy Péter, Orbán Viktor, Antall József, Szabad György és a kis­gazda Prepeliczay István. Azóta sok víz lefolyt a Dunán. Közben Hankiss az MTV elnöke lett, majd az ismert körülmények között lemondott tisztségéről. Több külföldi egyetem vendégtanára. Janu­ár elsejétől az MTA Szociológiai Kutató Intézetének igazgatója. - Annak idején ön azt mondta, hogy akkor mond le a tévé elnöki tisztéről, ha megszületik a média­­törvény. A jelek szerint kicsit előbb távozott a tévé éléről. Nem siette el a lemondást? Nem bánja a korai lé­pést? - Két évet vártunk Gombár Csabával a törvényre. Amikor 1993 januárjában lemondtunk, már semmiféle remény nem volt arra, hogy a törvény az akkori közeljövőben megszületik. Nem mi kapkodtunk, hanem az ak­kori parlament volt döntéskép­telen ebben az ügyben. Ennek, és sok más tehetetlenkedésnek, kompromisszumképtelenség­nek, felelőtlen gyűlölködésnek komoly kárát látta a magyar társadalom. - Rossz a törvény? - Nem az én dolgom és szak­mám ennek eldöntése. Annak azonban, magyar állampolgár­ként, semmiképpen sem örülök, hogy a politikai pártoké a dön­tő szó a frekvenciák elosztásá­ban és a televízió, illetve a rá­dió elnökének kinevezésében. De egy nem túlságosan rossz törvény is jobb a törvény hiá­nyánál, különösen egy ilyen ne­héz átmeneti korszakban, ami­kor az anarchiát - a világos jogviszonyok­ és erőviszonyok hiányát­­ olyan sokan és olyan vadul próbálják kihasználni a maguk érdekében. (Potemkin­­országot... folytatás a 10. olda­lon) Új törvény védi majd a műkincseket Ha minden jól megy, akkor ta­lán az év végén kerül a parla­ment elé a műkincsek védelmét szabályozó új törvény tervezete. Ez felválthatná az 1963-ban született és azóta többször mó­dosított, szakértők szerint igen­csak elavult törvényt. A tervezet szerint a védetté nyilvánításra egységes jelölést használnának. Ilyen jelenleg nem létezik. MUNKATÁRSUNKTÓL Becslések szerint több százezer védett alkotás van az országban. A Szépművészeti Múzeumban mintegy tízezer, a Nemzeti Galé­riában több mint huszonötezer ilyen alkotást tartanak nyilván. Rajtuk kívül még a Nemzeti, a Néprajzi és az Iparművészeti Múzeum vezet nyilvántartást a hozzá tartozó művekről. A vé­detté nyilvánításról egy múzeu­mi szakértőkből álló bizottság dönt az adott műalkotás művészi kvalitásait, kultúrhistóriai érté­két vagy esetleg - például egy ne­vezetes személy egykori tulajdo­na esetében - történelmi vonat­kozásait mérlegelve. (Új tör­­szandelszky Béla felvétele vény... folytatás az 5. oldalon) Nemzeti szalon a Várban Tarifadzsungel a taxisoknál Töröljék el a nyolcféle taxitarifát, és a helyi önkormányzatok ál­lapítsák meg a személytaxi díját - javasolja a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) azután, hogy más hatóságokkal közösen vizsgálódott a taxifronton. MUNKATÁRSUNKTÓL öt napon át összesen 106 taxi­ban indultak próbafuvarra az ellenőrök, akik úgy találták, hogy kulturált szolgáltatást el­sősorban az ismert nagy társa­ságok taxisai, a korábban hiva­tásos gépkocsivezetők, a repü­lőtéri és a szállodai taxisok, il­letve a női vezetők nyújtanak. Ők azonban kevesen lehettek, mert a felügyelők az esetek 61 százalékában kifogásolták a ta­xisok magatartását, amiért ko­csijukból az utas fogadására nem szálltak ki, köszönés he­lyett az úti cél iránt érdeklődtek és nem segítettek a csomagok elhelyezésében. Néhány esetben - amikor a taxis önkényesen megszakította a fuvart, vagy el­tüntette a hamis adatokat tar­talmazó számlatömböt, illetve gázspray-t, tőrt tartott magánál - a biztosítást ellátó rendőrtisz­teknek is közbe kellett avatkoz­niuk. Agresszív utasszerzést a pá­lyaudvarokon és a repülőtere­ken tapasztaltak. Másutt azt észrevételezték, hogy a kocsik nem a kijelölt drosztokon, ha­nem járdán, zöld területen, vagy az úttesten forgalmi aka­dályt képezve várakoznak. Ta­lálkoztak néhány olyan taxissal is, aki engedély nélkül vagy ér­vénytelen jogosítvánnyal fuva­rozott. (Tarifadzsungel... foly­tatás a 13. oldalon) Ausztriában titkos amerikai fegyverraktárak voltak Klestil és Vranitzky megdöbbent _________HÍRÖSSZEFOGLALÓNK_________ Megdöbbenéssel értesült Tho­­mas Klestil osztrák elnök és Franz Vranitzky kancellár Swa­­nee Hunt amerikai nagykövettől szombat délután Bécsben arról, hogy az Amerikai Egyesült Álla­mok 1951 és 1955 között Auszt­riában, elsősorban Salzburg környékén összesen 80 titkos fegyverraktárat létesített. A nagykövet a televízióban kért bocsánatot az osztrák néptől, hogy ezt a tényt az amerikaiak ilyen sokáig elhallgatták. Az arzenálokat eredetileg egy esetleges szovjet támadás haté­kony visszaverését megalapo­zandó hozták létre. Hunt asszony szerint a raktárakról szóló dokumentumok csak most kerültek elő hazájában. A diplo­mata az osztrák hatóságok segít­ségét kérte a jelzett helyszínek azonosításához, s ígéretet tett, hogy az amerikaiak hamarosan elszállítják Ausztriából a fegy­vereket és a robbanóanyagot. A közlés szerint a készletek között nincsenek vegyi fegyverek. Vranitzky kancellár időköz­ben tájékoztatta a belügymi­nisztert, a védelmi minisztert és a tartományi vezetőket, s kérte őket, hogy adjanak meg minden segítséget az amerikaiaknak. Miközben a bejelentés nem növeli az amerikai hadsereg népszerűségét Ausztriában, a Neue Kronen Zeitung az ameri­kai-magyar katonai együttmű­ködést méltatja. Felidézve Clin­ton múlt heti látogatását s az amerikai elnök „Magyarország­ról zengett dicshimnuszait” em­lékeztet, hogy parlamenti döntés alapján magyar katonák mene­telnek „amerikaiakkal vállvet­ve” Boszniában, míg Ausztriá­ban hónapokig folyt a vita arról, hogy az amerikai katonák mu­tatkozhatnak-e egyenruhában az ország területén, s mehet­­nek-e hivatásos katonák tehera­­utósofőrnek Boszniába. A lap Bécs stratégiai elértéktelenedé­sétől és elszigetelődésétől tart. Inkább rossz, mint jó A Szonda Ipsos közbiztonsági felmérése A Szonda Ipsos január 10-én a Népszabadság és A Hét című mű­sor közös megbízásából telefonos közvélemény-kutatást végzett a Budapesten élő felnőtt népesség körében arról, hogy milyennek érzékelik a főváros közbiztonságát, mely közterületeket tartják veszélytelennek s melyeket veszélyesnek. (Részletek a 4. oldalon)

Next