Népszabadság, 1996. február (54. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-01 / 27. szám

24 oldal 24 oldal 1 Melléklet: Itthon Ára: 32 Ft NEPSZABADSAG 1996. február 1., csütörtök ORSZÁGOS NAPILAP 54. évfolyam, 27. szám, első kiadás Clinton elnök kilencmilliónd dolláros hitelt sürget Moszkvának A Fehér Ház minden eddiginél határozottabb politikai és anyagi támogatásban részesíti Jelcin kormányzatát - derült ki Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő amerikai látogatásán. Clinton a kilencmilliárd dolláros IMF-hitel megadását is sürgette. WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Clinton elnök és Gore alelnök az orosz kormányfővel folyta­tott megbeszélések után határo­zottan felszólították a Nemzet­közi Valutaalapot: folyósítsa Oroszországnak a kilencmilli­árd dolláros hitelt. Az IMF vo­nakodik, attól tartva, hogy az orosz kormány fellazítja a pénzügyi szigort. Az amerikai vezetők azonban még ezt is el­fogadják, ha fennmarad a Jel­cin és Csernomirgyin személyé­ben biztosítani remélt orosz re­formfolyamat. Ennek érdekében Washing­ton minden eddiginél na­gyobb gazdasági-kereskedelmi együttműködést ígér Moszkvá­nak. Az Aeroflot egymilliárd dol­lár amerikai kormánykölcsönt kap az Iljusin óriás gépek csúcstechnológiás gyártására, az oroszok cserébe bérelnek vagy­ vesznek Boeing gépeket. Bővítik a tudományos és keres­kedelmi hasznú űrkutatási kap­csolatokat. (Clinton... folytatás a 2. oldalon) Mosolyalbum: Csernomirgyin és Al Gore műholdfelvételeket cserél REUTERS-FOTÓ Nem adtuk fel, nem fulladtunk ki Kása Ferenc a hajósiakról Kása Ferenc filmrendezőt az utóbbi időben kevésbé faggatják a művészet kérdéseiről, hiszen 1990-től aktívan politizál a szo­cialisták országgyűlési képvi­selőjeként. Ez az interjú is politi­kusi minőségében készült vele. - Mi történt az MSZP hajósi cso­­portjának vasárnapi ülésén? Sokan sokfélén kommentálták az ottani ese­ményeket. Volt, aki azt írta, hogy a hajósiak mára kifulladtak. - A hajósi műhely legutóbbi ülésén az éppen időszerű kérdé­sekkel foglalkoztunk, három té­makörben. Az első: alakítsuk ki a privatizációs többletbevétel felhasználásával kapcsolatos ál­láspontunkat. A második az MSZP frakciómunkájának érté­kelése volt. Harmadik pontként pedig a hajósi műhely eddigi működése és jövőjének kérdése szerepelt. Egymásnak homlok­­egyenest ellentétes vélekedések hangzottak el vasárnapi találko­zónkról. Ezért érdemes rögzíte­ni, hogy mi is történt valójában. Nem szerencsés, ha olyan elem­zések jelennek meg rólunk, ame­lyek köszönő viszonyban sincse­nek a történtekkel. - Vegyük sorba... - A hajósi szellemi-politikai műhely tavaly októberben ala­kult meg. Elhatároztuk: a tör­vényhozás hajszájában időt sza­kítunk arra, hogy bizonyos fon­tos, közérdekű teendőkről kötet­lenül elgondolkodjunk. Ez az igény hozta létre a hajósi mű­helyt. Azóta sokszor üléseztünk. A részvevők köre állandóan vál­tozik. A szándék változatlan, amely megfelel első közös nyi­latkozatunknak. Hadd idézzek ebből két jellemző mondatot. „Tudatában vagyunk annak, hogy a választáson elért eredmé­nyünk következtében fokozott felelősséget tartozunk a nemzet jövőjéért, és ez átháríthatatlan.” (Nem... folytatás a 7. oldalon) Egyenlő esélyek a két táborra szakadt MDF-ben Március elején a fővárosi MDM-kultúrházban tartja tisztújító or­szágos gyűlését a Magyar Demokrata Fórum. A párt 585 helyi szervezetének február 11-ig kell javaslatot tennie a pártelnök és az elnökségi tagok személyére. A választást megelőző időszakban az MDF két táborra oszlott. A fővárosban és vidéken készült becslések szerint a jelenlegi elnökség csaknem kétharmada Für Lajos pártelnök és Szabó Iván frakcióvezető mögött áll, és csak egyharmada támogatja Lezsák Sándort. A helyi pártszervezetek­ben egyelőre nagyjából azonosnak tűnik a Szabó-Für tábor és a Lezsák Sándor mögött állók csoportja. (Részletek a 4. oldalon) Horn itáliai útja előtt szükséges volna a konzultáció - mondja a katolikus püspöki kar titkára Szükségesnek és hasznosnak tartanám, ha a miniszterelnök konzultálna a katolikus egyház vezetőivel, mielőtt elutazik Ró­mába - nyilatkozta lapunknak Ternyák Csaba püspök, a Ma­gyar Katolikus Püspöki Konfe­rencia titkára, majd egyebek között kijelentette: kiegyensú­lyozott a magyar kormány és a katolikus egyház kapcsolata, nincsenek komoly feszültsége­­ket okozó konfliktusok. MUNKATÁRSUNKTÓL Mint arról beszámoltunk, feb­ruár közepén esedékes olaszor­szági látogatása során a tervek szerint Horn Gyulát fogadja II. János Pál pápa. A találkozó előtt hasznos lenne a katolikus egyház vezetőivel való konzul­táció - mondta Ternyák Csaba -, hogy a miniszterelnök első kézből kaphasson naprakész in­formációkat. (Lapunk más for­rásokból úgy értesült, hogy a Miniszterelnöki Hivatal már je­lezte ebbéli igényét. Horn felte­hetően az elutazása előtti na­pokban találkozik az egyházi vezetőkkel.) A püspöki konferencia titká­ra megnyugvással állapította meg, hogy Magyarországon 1990 óta biztosított a vallássza­badság. A kormány és az egy­ház között komoly feszültsé­gektől mentes a kapcsolat, nin­csenek olyan ellentétek, ame­lyek megterhelnék ezt a vi­­szonyt. Bizonyos területek azonban - mondta Ternyák Csaba püspök - időről időre áttekintést igé­nyelnek. Ezek közé tartozik most, az esztendő elején, az évek óta változatlan összegű költségvetési támogatások fo­lyósításának kérdése. A Pénz­ügyminisztérium a támogatáso­kat az államkincstáron keresz­tül tervezi kiutalni, jóllehet az egyházak nem tartoznak az ál­lamháztartási törvény hatálya alá. A püspökkari titkár az egy­házi oktatási-nevelési intézmé­nyek helyzetét is említette, mint olyan témát, amelyik remélhe­tőleg napirendre kerül a pápa és a magyar kormányfő találkozó­ján. (Horn... folytatás a 4. oldalon) • • ünnepel a köztársaság MTI-JELENTÉS A honfoglalás millecentenáriu­­mának évében az új magyar ál­lamforma megfogalmazásának 50. évfordulóját is ünnepeljük, és ez olyan kiindulópont, ame­lyik közjogilag újabb évezredre nyit utat hazánk előtt. Ezt Göncz Árpád köztársasági el­nök hangsúlyozta megnyitójá­ban a Magyarország államfor­májáról szóló 1946. évi I. tör­vénycikk kihirdetésének félszá­zadik évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen, az Igaz­ságügyi Minisztériumban. Kukorelli István alkotmány­­jogász korszakos jelentőségű­nek tartja az 1946-os törvényt, szerinte a magyar törvényhozás ekkor szakított először véglege­sen a monarchikus történelmi alkotmánnyal. Az 1989-es ke­rekasztal-tárgyalásokon is eta­lonnak számított. Vastagh Pál igazságügy-miniszter szerint szükséges az alkotmány korrek­ciója. Gál Zoltán, az Or­szággyűlés elnöke szorgalmaz­ta, hogy a jelenlegi alkotmá­nyozáskor felül kell emelkedni a szükségképpeni korlátokon. Javuló hitelosztályzat Negatívról tegnap ismét sta­bilr­a m nősítette a magyar gazdaság hitelképességének kilátásait megítélő értékelé­sét a New York-i Standard and Poor hitelminősítő inté­zet. Budapest tavaly csök­kentette az általános költ­ségvetési hiányt, a folyó fize­tési mérleg hiányát és le­nyomta a külső adósságszol­gálati terheket. Újból állami kézben a diósgyőri kohászat• Az ÁPV Rt. 9,6 milliárd forintot fizetett Újból állami kézbe került a diósgyőri kohászat: az ÁPV Rt. 9,6 milliárd forintért visszavásárolta a felszámolás alatt álló cégcso­portot a Reorg Rt.-től. A kormány döntése alapján további egy­­egymilliárd forint fejlesztési támogatást nyújtottak a diósgyőri és az ózdi acélműnek, és meghosszabbították az ózdi miniacélműre kiírt pályázat határidejét. Diósgyőrből 1600 dolgozó távozik. A Népszabadság információi szerint többéves huzavona után sikerült visszamenteni a felszá­molásból a diósgyőri kohászatot: a kormány korábbi döntése alapján végül 9,6 milliárd fo­rintban egyeztek meg a felszá­molással megbízott Reorg Rt. és az állam nevében tárgyaló ÁPV Rt. képviselői. A tetemes summa részben tartalmazza azokat a többletköltségeket is, amelyek abból adódtak, hogy a felszámo­ló az elmúlt években veszteség­gel ugyan, de működtette a diós­győri üzemeket. Az ÁPV Rt. igazgatósága döntött arról is, hogy a DIMAG-vállalatcsoport­­tól kivásárolt eszközöket a Diós­győri Acélművek Kft.-be (DAM) tőkeemelés formájában appor­tálja, mivel a jövőben ez a társa­ság működteti a teljes diósgyőri kohászatot. Ezzel és a kormány korábbi döntései alapján járó támogatással megkezdődtek a privatizáció előkészületei. (Új­ból... folytatás az 5. oldalon) Kőolajkutató Rt.: befejeződött a vizsgálat A Népszabadság értesülése sze­rint az ÁPV Rt. igazgatósága - előreláthatólag a jövő héten - újra tárgyal a Kőolajkutató Rt. privatizációjáról. Nem kizárt, hogy a korábbitól eltérő döntés születik. MUNKATÁRSUNKTÓL Lapunk értesülése szerint lezá­rult a Kőolajkutató Rt. privati­zációjával kapcsolatos vizsgálat. Mint ismeretes, a cégre kiírt pá­lyázat győztesének az ÁPV Rt. igazgatósága az Arhangelszk Geológia Hungary Kft.-t nyilvá­nította, a döntés ellen azonban a szolnoki önkormányzat, vala­mint a Kőolajkutató Rt. alkal­mazottai és vezetői - akik maguk is pályáztak a cégre - tiltakoz­tak. Aggályosnak találták, hogy az új tulajdonos csak a társaság értékes berendezéseit akarja megszerezni, és nem tartaná meg a cég munkatársait. Nehezmé­nyezték, hogy a pályázat határ­idejét meghosszabbították egy hónappal, és bizonytalanságok merültek fel az ajánlathoz tarto­zó bankgaranciával kapcsolat­ban is. Aggályaikról a minisz­terelnököt is tájékoztatták. Értesülésünk szerint a priva­tizációs miniszter több szakér­tőt kért fel, hogy a banki nyilat­kozatot felülvizsgálják. Kérte annak a vizsgálatát is, hogy mi­ért volt az egy hónapos hosszabbítás. Ezek eredménye­ként valószínűleg arra kéri az ÁPV Rt. igazgatóságát, hogy a jövő heti ülésen tárgyalja újra a Kőolajkutató Rt. ügyét. A bankgarancia miatti aggályok­ra tekintettel elképzelhető, hogy az igazgatóság megváltoz­tatja korábbi döntését. Csipogó demonstráció a Kossuth téren Csak panelban éri meg a tyúktenyésztés? Csalódottan vette tudomásul tegnap déltájban a budapesti Kossuth téren összegyűlt csaknem kétezer ember, hogy a baromfitenyésztők megmozdulásán nem konyhakész, rántani való csirkét osztogattak ingyen a nyírségi magánvállalkozók, hanem a tojásból éppen kikelt naposcsibét. (Részletek az 5. oldalon) teknős miklós felvétele Sokba fog ez nekünk kerülni Februártól hízik a levont adóelőleg Az idei első bérfizetés sokaknak kellemetlen meglepetést okoz­hat. A januári fizetéskor ugyanis még a tavalyi, most viszont már az 1996. évi, emelkedő terheket tartalmazó adójogszabályok ér­vényesülnek. A nettó bérek csökkenését nem csupán a nulla­­kulcsos sáv megszűnése, a felső kulcs emelése, hanem az adóelő­leg levonásának egyelőre még vitatott gyakorlata okozza. Az új adószabályok szerint idén kétféle adószámítás van ér­vényben. Az egyik - az adózók számára kedvezőbb összegeket tartalmazó - adótábla azokra vonatkozik, akik kizárólag bér­­jövedelemben részesülnek. A másik tábla szolgál a nem bér­jellegű jövedelmek - az előzőnél magasabb összegű - adóztatásá­ra. 1997-ben, az idei jövedelmek adójának kiszámításakor az adóalanyoknak a két tábla kö­zötti adókülönbözetet, az úgy­nevezett adójóváírást bér és egyéb jövedelmeik arányában érvényesíthetik. (Az osztalékot felvevők és árfolyamnyereségre szert tevők - a törvény meghatá­rozása szerint - akkor sem szá­míthatják adójukat kizárólag a kedvezményesebb megoldás szerint, ha pénzt egyébként csak munkáltatójuktól kapnak.) Hatszázezer forintnál maga­sabb évi jövedelemnél a jóváírás összege 56,6 ezer forint. A nem bérből származó pénz ezt csök­kenti. Ha például valaki 900 ezer forintból tízezret nem bérként kapott meg, akkor 50,4 ezer fo­rint adójóváírást érvényesíthet. (Sokba... folytatás az 5. oldalon)

Next