Népszabadság, 1996. február (54. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-01 / 27. szám
1996. február 1., csütörtök KÜLKAPCSOLATOK - ÁLLÁSPONT, NÉPSZABADSÁG 3 Fennáll a szociális robbanás veszélye - jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök a párizsi Le Figarónak adott interjújában PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL Horn Gyula szerint Magyarországon létezik a szociális robbanás veszélye, mivel a piacgazdálkodásnak nyertesei és vesztesei vannak, s ez sok szociális feszültséget okoz. Mint a nagy párizsi konzervatív lapnak, a Le Figarónak adott interjújában a magyar kormányfő kifejtette, mindennek ellenére Magyarországnak nincs választása: vagy szigorító intézkedéseket vezet be, vagy a gyengén fejlett országok útjára csúszik. Hangoztatta, hogy az elhatározott reformok az ország érdekét szolgálják. Horn „teljesen hamisnak” tartja azt az állítást, hogy Magyarország megszűnt volna modellnek lenni a gazdasági reformok tekintetében, és kijelentette: az elmúlt másfél év során az ország újra a reformok élén halad a régióban. Ennek kapcsán emlékeztetett rá, hogy a térségbe irányuló külföldi tőkebefektetések 60 százaléka jut Magyarországra, s ez sokkal több, mint például Csehország részaránya. A reformok ugyancsak Magyarországon a legmélyebbek. A térség bizonyos államaiban még meg sem kezdődött a privatizáció, miközben a mi programunk a végéhez közeledik - hangoztatta a magyar kormányfő. Horn az interjúban vitatja, hogy a régióban a volt kommunisták térnének vissza a hatalomba. Olyan országokban, mint Lengyelország és Magyarország, ahol a baloldal kormányoz, a gazdasági eredmények soha olyan jók nem voltak, mint az elmúlt tizennyolc hónapban - mondta. Horn Gyula szerint azzal a kihívással is szembenéz kormánya, amellyel elődei nem Horn Gyula miniszterelnök február 14-15-én tesz látogatást Olaszországban. Az előzetes tervek szerint fogadja őt Oscar Luigi Scalfaro államfő, és találkozik olasz kollégájával is. Szentiványi Gábor külügyi szóvivő megerősítette, hogy Horn Gyulát fogadja H. János Pál pápa is, a találkozóról azonban további részleteket még nem tudott közölni, akartak szembenézni, nevezetesen a nyugdíjrendszer, a társadalombiztosítás és betegbiztosítás, valamint az oktatás reformja. A francia lapban közölt tegnapi interjú része volt egy több részes sorozatnak, amely a kommunisták visszatérésének esélyeit vizsgálja egyes országokban. A korábbi lapszámokban egyebek között Václav Havel és Lech Walesa fejtette ki a témáról álláspontját. A magyarországi helyzettel foglalkozó tegnapi összeállítás szerint a magyar gazdaság teljes sebességgel modernizálódik, és sokkal gyorsabban tagozódik bele a világgazdaságba, mint a szomszédos államok gazdasága. Az Eu-tagok ragaszkodnak az euróhoz A kormányközi konferenciát Brüsszelben is követni lehet A fő kérdés az, mikor ér véget az EU kormányközi konferenciája. Ez leginkább attól függ, készek-e a britek a konszenzusra - jelentette ki Philippe Coste, a francia külügyminisztérium európai együttműködési igazgatója, aki Budapesten tárgyalt. Coste újságíróknak nyilatkozva elmondta: a britek bizonyos kérdésekben tétováznak, fontos témákat pedig visszautasítanak. Ilyen az egyhangú döntések korlátozása és a minősített többség kiterjesztése, ami egy kibővített Európai Unióban rendkívül lényeges lenne. A kormányközi értekezlet gyorsasága ezért főként Nagy-Britanniától függ - tette hozzá a francia diplomata. A Népszabadság kérdésére válaszolva Philippe Coste kifejtette: lehet, hogy a kelet-középeurópai országok számára nem tökéletes a madridi EU-csúcson hozott döntés, amelynek értelmében a társult tagokat kéthavonta tájékoztatják majd a kormányközi tanácskozás eredményeiről, ám megfigyelőként nem hívják meg őket. Az igazgató szerint az unió és a társult államok politikusai gyakrabban, akár naponta is találkozhatnak. Ezenkívül a tizenötök tárgyalásai átláthatóak, és azokat Brüsszelben is követni lehet. Az utóbbi időben Nyugat- Európában mind többen megkérdőjelezik, hogy a közös pénz, az euro valóban bevezethető-e a kitűzött időpontban, 1999-ben. Lapunk ezzel kapcsolatos kérdésére Coste azt felelte: természetes, hogy vannak kételyek, főként a vállalatvezetők részéről, akik érdekeltek lennének a szigorú gazdasági feltételek enyhítésében. A kormányok azonban nem mutatnak bizonytalanságot, és a vita Franciaországban sem az egységes valuta szükségességét kérdőjelezi meg. Igaz, a Maastrichtban elhatározott belépési kritériumoknak egyelőre sem a franciák, sem a németek nem felelnek meg - a diplomata ezt a maastrichti egyezmény aláírását követő súlyos recesszióval magyarázta. A dátumokat előíró egyezmény életbelépése ráadásul késett a ratifikációs folyamat miatt, így kevesebb idő maradt a pénzügyi unió feltételeinek teljesítésére. Philippe Coste tegnap Budapesten találkozott Udvardi Ivánnal, a Külügyminisztérium európai integrációs főosztályának vezetőjével, Pataki István külügyi helyettes államtitkárral és Gottfried Péterrel, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkárával. P. B. Pozsonyi napirend alapszerződés nélkül POZSONYI TUDÓSÍTÓNKTÓL Tegnap megkezdődött a szlovák parlament újabb ülésszaka, amelynek napirendjén nem szerepel a magyar-szlovák alapszerződés ratifikálása. A törvényhozás elé kerülő legfontosabb nemzetközi téma a szlovák-cseh határ megrövidítéséről és területek cseréjéről kötött, sokat vitatott kormányközi egyezmény ratifikálása. Az ülés előtt az ellenzéki pártok egyeztették álláspontjukat, és támogatásukról biztosították azt a magyar javaslatot, amely a tervezett közigazgatási-területi átrendezés ügyében népszavazást kezdeményez. A napirendre tűzött 18 pont között nem szerepel az alapszerződés decemberben elhalasztott ratifikálása. Magyarország helyett Portugália a díszvendég Lapunk értesülései szerint Magyarország elesett attól a lehetőségtől, hogy az 1997-es frankfurti könyvvásár díszvendége legyen. A hírt megerősítette Inkei Péter, a művelődési tárca helyettes kulturális államtitkára is. A könyvvásár igazgatósága tegnap délután úgy döntött, hogy Portugália kapja meg 1997-ben azt a lehetőséget, hogy a kiállítás és vásár díszvendége legyen. A rendezvényen a középpontban álló díszvendég megkülönböztetett helyet kap a német médiában. A január 15-i jelentkezési határidőt a magyar kormány és a művelődési tárca lekéste, a portugál a magyar állami pénzgaranciánál négyszer akkora összegre, 10 millió márkára vállalt állami garanciát. Inkei kijelentette, bírja a kiállítás szervezőinek ígéretét: Magyarország 1999-ben a frankfurti vásár díszvendége lesz. Hogyan került Kovác fia Ausztriába? A SME című szlovák ellenzéki lap értesülései szerint a szlovák államfő fiát, ifjabb Michal Kovácot nem valamelyik szlovák-osztrák határátkelőn, hanem „Magyarországon keresztül hurcolták el Ausztriába”. MTI-JELENTÉS A lap szerdai számának első oldalán megjelent tudósítás szerint az osztrák hatóságok vádat emeltek egy Norbert D. nevű, szlovák állampolgárságú férfi ellen, aki azzal gyanúsítható, hogy része volt ifjabb Kovác erőszakos elhurcolásában. Mint a SME írja, az osztrák vizsgálati anyagok szerint Norbert D. lehet az a férfi, aki a szlovák határhoz közeli osztrák falu. Hamburg postahivatalából telefonon arról értesítette a hamburgi rendőrséget, hogy „a rendőrőrs közvetlen közelében található a müncheni ügyészség által nemzetközileg körözött ifjabb Michal Kovác”. A névtelen telefonáló bejelentése nyomán tavaly augusztus 31-én az ifjabb Kovácot az osztrák rendőrök valóban a jelzett helyszínen találták meg. Hasonló telefonbejelentésből az osztrák rendőrség arról is értesülhetett, hogy a jelzett napon egy körözött személy átlépni készül a szlovák-osztrák határon. 1995. augusztus 31-én mindkét szlovák-osztrák határátkelőn szigorított ellenőrzés mellett vizsgálták az Ausztriába belépő személykocsik utasait. Ezen a napon a 190 D típusú, ezüstszürke Mercedes egyik szlovák-osztrák átkelőn sem lépett osztrák területre. A lap szerint valószínű, hogy ifjabb Kovác más által vezetett Mercedese ugyanazon az útvonalon haladt, mint az a kocsi, amelyikben az ismeretlen tettesek által elhurcolt, elkábított ifjabb Kovácot szállították, hogy aztán a hamburgi rendőrség közelében áttegyék őt saját Mercedesébe, majd értesítsék az osztrák rendőrséget. □ Légből kapott állításnak, spekulációnak minősítette Günter Woratsch, a bécsi tartományi büntetőbíróság elnöke a SME értesülését, miszerint a magyar-osztrák határon csempészték át ifjabb Kovácot Ausztriába. A bírósági elnök sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta, hogy Ausztriában vádat emeltek egy szlovák állampolgár ellen, ahol Hamburgban telefonon értesítette a rendőrséget a szlovák elnök fiának hollétéről. Német kölcsöntiszt Bukarestnek BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL A teljes jogú európai uniós integráció felé törekvő országoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy kisebbségi problémáikat még felvételük előtt rendezniük kell egymás között - mondta Klaus Kinkel német külügyminiszter szerdán Bonnban, miután román kollégájával, Teodor Melescanuval tárgyalt. A bonni diplomácia irányítója külön kiemelte az erdélyi német kisebbség helyzetét, hangsúlyozva: kívánatos lenne, ha az ottani gyakorlat például szolgálna más országok számára is. Az előkészületben lévő magyar-román alapszerződés nem került szóba a tegnapi Kinkel-Melescanu találkozón. A német politikus mintegy tíz nappal ezelőtt, Vladimír Meciar szlovák kormányfővel tárgyalva sürgette a magyar-szlovák alapszerződés mielőbbi pozsonyi ratifikálását. Melescanu lapunknak nyilatkozva megerősítette, hogy a német-francia megbékélés történelmi tapasztalatai alkalmazhatóak lehetnének magyar-román viszonylatban is. A megbékélés azonban nemcsak szerződések aláírását, hanem a társadalom minden szintjére kiterjedő átfogó kapcsolatrendszer megteremtését is jelenti - vélte Melescanu. A román külügyminiszter szerint a szerződés és a megbékélési folyamat nem előfeltétele egymásnak. Rühe védelmi miniszterrel Melescanu megállapodott, hogy Bonn német logisztikai tanácsadó tisztet „ad kölcsön” Bukarestnek. A román külügyi szóvivő tegnapi sajtóértekezletén ismertették a február elején sorra kerülő román-magyar diplomáciai találkozókat. Február 12. és 14. között munkalátogatást tesz Bukarestben Somogyi Ferenc, a magyar külügyminisztérium közigazgatási államtitkára. Somogyi látogatásakor kitűzik a Románia és Magyarország közötti megbékélés keretében aláírandó dokumentumokról szóló tárgyalások időpontjait is. Moszkvának nem érdeke a NATO kibővítése A Kreml nem él vétóval a NATO keleti kiterjesztésével kapcsolatban, de érdekeinek védelmében fog cselekedni - jelentette ki Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter újságíróknak Minszkben, az Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnökkel folytatott tárgyalásait követően. - Nem mondtuk, hogy jogunk van a vétóra - fogalmazott az orosz diplomácia új vezetője. Nincs hidegháború. De senki sem kérheti tőlünk, hogy egyetértsünk olyan lépésekkel, amelyek ellenkeznek érdekeinkkel - idézte Primakovot a Reuter. „Nem azért ellenezzük a NATO kiterjesztését, mert elutasítjuk a kelet-európai országok aggodalmait. Nem akarjuk azt sem, hogy elszakadjanak Európa többi részétől”. Primakov - aki a Nyugat számára kevésbé rokonszenves, mint elődje, Kozirev volt - már francia és a német tárgyalópartnereinek is leszögezte, hogy a Kreml határozottan ellenzi a NATO kibővítését. A külügyek új vezetőjének határozott törekvése, hogy megnyerje az orosz ellenzék vezetőit, de a nyugati kormányokkal való konfrontációt elkerülje - írja a Reuter. Primakov nem helyeselte a keményvonalas Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök legutóbbi javaslatát, hogy Oroszország lépjen gazdasági és politikai unióra keleti szomszédaival, és amennyiben a NATO kitolná határait kelet felé, akkor országa újra fogadja be azokat a stratégiai nukleáris fegyvereket, amelyeket korábban leszereltek és visszaszállítottak Oroszországba. - Teljesen egyetértettünk a nukleáris rakéták Fehéroroszország területéről való kivonásával. Nem hiszem, hogy ez az álláspont megváltozna - vélekedett Primakov. Respublika Tudjuk, a történelem szeszélye folytán uralkodók jönnek és mennek, némely dinasztia kihal és másik kerül a helyére. A köztársaságok sorsa sem kevésbé forgandó, mint a császároké, királyoké. Elég csupán a „legköztársaságibb” országra, Franciaországra gondolni. Ahol az alig kétszáz évvel ezelőtti nagy forradalom óta már az ötödik köztársaságot nyűvik. És, noha még nincs negyvenéves a De Gaulle által bevezetett legutóbbi, jó ideje válságáról, leváltásának szükségességéről értekeznek. Mindezt nem árt felidéznünk most, a Magyar Köztársaság előszöri kikiáltásának ötvenedik évfordulóján. A háború befejeztét követően a Károlyi-féle népköztársaság és a Tanácsköztársaság emlékével együtt sem volt azonnali kérdés az államforma. A „király nélküli királyság” automatikusan megszűnt 1944 decemberében, az Ideiglenes Nemzetgyűlés összeillésével. A köztársaság ügye bő esztendő múlva került sorra. Igazán erős ellenzője Mindszenty érsek volt, aki a „magyar prímások több mint 900 éven át állandóan gyakorolt közjogi tisztéből folyóan óvást emelt” a köztársaság megteremtésének terve ellen. A bel- és külpolitikai tényezők azonban másként döntöttek. Minden párt, így a katolikus Demokrata Néppárt is a köztársaság mellett szavazott, és helyeselték megteremtését a nyugati hatalmak is. Ami a Magyar Köztársaság 1946. február 1-jei kikiáltása utáni években történt, az nem a republikánus eszme bűne, hanem megcsúfolása volt. Most, hogy hat esztendeje újabb köztársaságban élünk, és ennek is megtapasztaltuk már gyengéit, világosan látjuk, mi ennek az áramformának a legfőbb dolga. Őrködni rajta, az legyen, aminek a neve szerint lennie kell. Respublika tehát. Vagyis a köz ügyeinek letéteményese. A francia példa arra int, nem egyszerű a feladat. Egyszersmind azonban arra is, hogy megoldható. Ami pedig nálunk fél évszázaddal ezelőtt történt, azt diktálja: feltétlenül megoldandó. Hovanyecz László A nagy rablás A házi kamera jóvoltából a fél ország láthatta a Híradóban a pestlőrinci benzinkút hajnali kirablását. Egy sísapkás, eléggé sietős mozgású fiatalember hatolt be a benzinkút irodájába, s a személyzetet a bevétel átadására kényszerítette. A falra szerelt kamera és mikrofon jegyzőkönyvi pontossággal rögzítette a történteket, szerintem a felvételnek még művészi értéke is van, be lehetne nevezni valami jól fizető fesztiválra. Én sokáig azt hittem, végig se merek nézni egy ilyen rablást. Nem is az erőszak, a hevenyészett lövöldözés, ilyesmi zavar, hanem az áldozat. Hogy az áldozat milyen kiszolgáltatott helyzetben van, nem elég, hogy fegyvert fognak rá, odébb lökdösik, s úgy beszélnek vele, mint a kapcaronggyal, de mindezt még a videó is felveszi, s este ország-világ láthatja, mint csinálta össze magát az ember. Az iyen áldozat ezek után nem fog megállni az unokái előtt - a papa csak ne beszéljen nekünk, látta volna magát összekötözve, akkor tetszett volna nagylegénynek lenni. De ez most más volt. Én még ilyen végtelenül nyugodt kutast nem is láttam. Ez csak állt, s nézte, amint a rabló ott idegeskedik a pénztár körül, neurotikus mozdulatokkal lapátolja össze a bankjegyeket, ráadásul elég óvatlanul a kutas egy ízben még a háta mögé keveredett, akár le is üthette volna, de nem tette. A rabló elhadart még néhány utasítást, a kutas bólintott, s kimért léptekkel, arcán tisztán kivehető unalommal adta át a pénzt a kazettából, mint aki végig csak arra koncentrál, hogy sikerüljön elfojtania a rátörő ásítást. Hajnali életkép Magyarországon. Végtelen nyugalom és békesség. És ez jó: mi a legtöbben szinte már misztifikáljuk ezeket a rablásokat. Úgy teszünk, mintha érdekesek volnának ezek a hírek. Dramaturgiai pontokat keresünk, két ember lelki tusáját, fizikai felvillanásokkal is fűszerezve. Úgy hisszük, hogy az áldozat csakugyan eljátssza az áldozat szerepét, legalább kikéri magának, hogy letegezze a rabló: ne tegezz, te taknyos! De ilyen nincs, ezek már új idők. És a kamera kíméletlenül a képünkbe vágja, hogy az egészben semmi cécó nincsen, ami történik, szimpla, hétköznapi eset. Jók ezek a kamerák, észhez térítenek, hol vagyunk, hol élünk. Tán hamarosan eljön az idő, amikor ugyanilyen kamerák fogják megmutatni, hogy a nagyobb léptékű ügyekben sincsen semmi cécó. Milliárdok eltűnése egy ifjúsági alapítványból szintén nem dráma, nincsenek benne nagy küzdelmek, színpadra való összecsapások, miként egy jó kis vagyonelsikkasztásnak, adócsalásnak, hivatali korrumpálásnak sincsenek főhősei, agyafúrt szereplői, akikre az ember titokban azért kellő tisztelettel, s némi irigységgel néz fel, barátom, mi erre nem volnánk képesek. Csak azért misztifikáljuk a nagy rablásokat, mert nincs elég kameránk. Mellesleg, mikor ez a lőrinci rabló a dolga végeztével távozott, olyan erővel csapta rá az ajtót a kutasra, hogy még a kamera is elmozdult. Nyilván rosszul lett rögzítve. Ez hiba, erre a jövőben tessék odafigyelni. Megyesi Gusztáv A sárbogárdi kísérlet ESFISStt ** kormányzata, az egészségügyi alapellátással kapcsolatos kötelezettségekkel járó feladatok elvégzését a hozzá tartozó költségvetési támogatással együtt átadta egy erre a célra alakult alapítványnak, így - állítják az önkormányzat illetékesei - megvan a lehetősége annak, hogy mindenki jól járjon. A helyhatóság azért, mert az orvosok ebben a formában nem közalkalmazottak lesznek, tehát az önkormányzat megtakaríthatja a bérköltségeiket. Jól járnak az orvosok is, nem az alacsony közalkalmazotti fizetést kapják majd, hanem vállalkozóként kapnak jövedelmet a profitérdekelt közalapítványnál, amelyik egyéb vállalkozásokba is foghat, például foglalkoztatás-egészségügyi tevékenység elvégzésére szerződhet. És végül jól jár a beteg is: nem lesz kiszolgáltatva kormányzati és önkormányzati rendelkezések szeszélyeinek, miközben az alapellátásban jó körülmények között, ingyenesen részesülhet. Az önkormányzati törvény úgy fogalmaz: „Az egészségügyi alapellátás biztosítása az önkormányzatok kötelessége.” A profitérdekelt közalapítványban reményteljes kezdeményezést látó szakemberek szerint ez a kötelezettség nem feltétlenül sérül akkor, ha a helyhatóság a feladatot tovább adja. Mint mondják: törvényértelmezési kérdésről van szó. Az alapellátás biztosítása lehet az is, ha az önkormányzat megfelelő szakmai színvonalú, a tevékenység elvégzését garantáló szervezet megbízásával gondoskodik róla. Persze sejthető: a pénzteremtő lelemény áll az újabb egészségügyi vállalkozás mögött, és talán ennek is tudható be, hogy az illetékes tárca államtitkára indította útjára a közalapítványt. Egy nemrégiben készült felmérés szerint a rendszerváltás egyik eredménye, hogy az annak idején lehetetlen körülmények között létrehozott önkormányzatokban kifejlesztette a túlélési technikákat. Magyarán: ügyességre, ravaszságra késztette őket, hogy a szűkös anyagi lehetőségek mellett valahogyan elláthassák feladataikat. Erre példa a sárbogárdi önkormányzat kísérlete is. Tóth Ákos