Népszabadság, 1996. március (54. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-01 / 52. szám
1996. március 1., péntek. KÜLKAPCSOLATOK - ÁLLÁSPONT NÉPSZABADSÁG 3 Izraeli ajánlat MiG-ek felújítására A magyar honvédelmi minisztert fogadta Simon Peresz kormányfő TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL Nem akarjuk Arafatot megalázni vagy sarokba szorítani. Csak figyelmeztetni akarjuk, hogy ha továbbra is eltűri a Hamasz tevékenységét, ő maga fizetheti meg az árát. Lehetetlen, hogy a palesztin hatóság eltűrje egy tőle független fegyveres alakulat létezését - mondta Simon Peresz izraeli miniszterelnök Keleti György honvédelmi miniszternek. Tegnapi találkozásukon szóba került a két ország biztonsági együttműködésének kérdése. Az izraeli légiipari vállalat a magyar MiG-21-es vadászgépek modernizálására és tökéletesítésére tett javaslatot. Ma Keleti György a jeruzsálemi Yad Vasem intézetben felavatja Nagybaconi Nagy Vilmos emléktábláját. Az egykori magyar honvédelmi minisztert a zsidó munkaszolgálatosok sorsának javításáért folytatott tevékenységéért a Világ Jámborai címmel tüntetik ki. A palesztin biztonsági szervek tegnap a Hamasz és az Iszlám Dzsihád több tucat aktivistáját tartóztatták le. A rendőrség utasítása szerint csütörtök éjfélig be kellett szolgáltatni minden fegyvert, amelyet engedély nélkül tartottak a polgárok. Fegyverviselési engedélyt ezentúl csak a biztonsági szervek tagjai kapnak. Eközben a keleti parton a hatóságok betiltottak minden televíziós magánadót, amelyek közül némelyik Hamasz-propagandát fejtett ki. Míg a gázai Hamasz-vezetőségű szakadár Arafat közeli munkatársa szerdán Kairóban azzal vádolta Izraelt, hogy viszályt igyekszik szítani a palesztin lakosság és az autonómiáját irányító hatóság között, amikor több száz iszlámista gerilla letartóztatását követeli. A Palesztin Nemzeti Hatóság visszautasítja az izraeli kormány részéről rá nehezedő nyomást, amely durva beavatkozást jelent a palesztinok belügyeibe - jelentette ki Zodi Kedra, a PFSZ kairói képviselője. Maga Arafat tegnap Mubarak egyiptomi elnöknek is beszámolt az izraeli hadsereg vezérkari főnökével, Amnon Sahakkal folytatott tárgyalásáról - írja az MTI. elemekre hárította a felelősséget a vasárnapi véres merényletekért, a Hamasz damaszkuszi szóvivője a szervezet akciójaként minősítette azokat. Az izraeli kormány egyébként tegnap valamelyest enyhítette a belépési tilalmat a megszállt területekről. A tilalom ezentúl csak emberekre vonatkozik, nem pedig áruk, elsősorban mezőgazdasági termékek behozatalára. Az amerikai Maryland államban felújították a szír-izraeli béketárgyalásokat. Az első ülésen a szír küldöttség vezetője, Valid Muálem nagykövet elítélte a vasárnapi jeruzsálemi és ashkeloni merényleteket, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy csak a tartós és igazságos béke hozhat biztonságot a térség minden népének. Keleti és Peresz a tel-avivi tárgyalóasztalnál reuters-fotó Magyar-román konzultáció Egyeztették Iliescu megbékélési javaslatait A magyar és a román külügyi szakértők tegnap két csoportban párhuzamosan vizsgálták a megbékélési és partnerségi egyezmény, illetőleg a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos magatartási kódex román és magyar szövegtervezeteit. BUKARESTI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az egyezménytervezetről tárgyaló magyar csoportot Bagi Gábor külügyminisztériumi, főosztályvezető, a román tárgyalócsapatot pedig Nicolae Nitu külügyminisztériumi igazgató vezette. A magatartási kódex szövegjavaslatairól tárgyalócsoportot magyar részről Gyenge András miniszteri biztos, román részről Alexandru Farcas minisztériumi igazgató irányította. Mivel Somogyi Ferenc és Marcel Dinu államtitkárok februári megbeszélései után elhangzott, hogy a román fél a munka egyik stádiumában sem kívánta a magyar kisebbség képviselőinek meghívását, előnyben részesítve „a kisebbséggel való konzultáció más formáit”, az RMDSZ tegnapi sajtóértekezletén lapunk arról kérdezte Markó Bélát, hogy a megbékélési dokumentumok tervezeteinek kidolgozása óta milyen formában konzultált a bukaresti diplomáciai tárca a magyar kisebbség érdekvédelmi szervezetével. Az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: semmilyen konzultáció nem volt a román külügyminisztérium és az RMDSZ között. Korábban volt ugyan eszmecsere Melescanu külügyminiszter és a szövetség képviselői között, amikor az alapszerződés még függőben levő szakaszairól folytattak megbeszélést, de a megbékélés négyes dokumentumcsomagjáról semmilyen konzultáció nem volt. Markó hangoztatta: nehezen lehet elképzelni az alapszerződés, s általában a megbékélési folyamat és a hozzá kapcsolódó dokumentumok eredményes megtárgyalását, netán véglegesítését, aláírását mindaddig, amíg a román törvényhozásban és a bukaresti politika hivatalos fórumain, annak mérvadó megnyilatkozásaiban csupán szavakban jut kifejezésre a megegyezésre való hajlam és politikai akarat. Az ezzel ellentétes gyakorlat friss és igen aggasztó példáját szolgáltatta a helyi közigazgatásra vonatkozó törvény módosításának képviselőházi vitája. Ebben elsősorban a kormánypárti többséghez tartozó képviselők a leghatározottabban elzárkóztak annak az RMDSZ-indítványnak még a tárgyszerű megvizsgálásától is, hogy azokban a helységekben, ahol számottevő kisebbség él, a közigazgatásban a román hivatalos nyelv mellett a lakosság és a választott képviselők is használhassák a kisebbség anyanyelvét is. A román elnök tanácsa Mosesnek Alfred Moses bukaresti amerikai nagykövet jobban tette volna, ha tartózkodik a szélsőséges pártoknak a román kormányban való részvételével kapcsolatos kijelentésektől, mindaddig, amíg magának a szélsőségesség fogalmának a meghatározása is vitatott - jelentette ki Iliescu. Tegnap a román elnök szóvivője magyarázatot fűzött az újságokban megjelentekhez. Chebeleu szerint elvárható, hogy a nagykövetek ne foglaljanak állást a fogadó országok „szigorúan belpolitikai jellegű kérdéseiben”. Ugyanakkor igen nagyra értékelte Alfred Moses kiemelkedő érdemeit „az Egyesült Államok és Románia közötti partneri kapcsolatok magas színvonalának elérésében” - jelentette bukaresti tudósítónk. Jelentés a társultak EU-készségéről A kelet-közép-európai országokban az alapvető politikai reformok befejeződtek, ám a gazdaságban még sok a tennivaló. A társult államok jelentős erőfeszítéseket tesznek a csatlakozásra való felkészülés terén, az Európai Unió azonban kevés integrációs hajlandóságot mutat - hangzott el azon a könyvbemutatón, amelyen ismertették a Bertelsmann Alapítvány éves jelentését a kelet-európai országok EU-stratégiájáról. A tíz állam integrációs készségét elemző tanulmánykötet - amelynek elkészítésében részt vett a müncheni Európa Kutatócsoport is - a jelenlegi helyzet elemzésén túl rámutat a fennálló hiányosságokra. A társult államokat a kelet- és nyugat-európai szakértők közös kritériumok alapján vizsgálták. A jelentést eljuttatják a térségbeli országok állam- és kormányfőinek, valamint Brüsszelbe, az Európai Bizottság képviselőinek is. A szerzők többek közt hangsúlyozzák, hogy a Nyugatnak nagyobb figyelmet kellene fordítania a kelet-közép-európai államok mind jobban eltérő fejlődésére. Megemlítik azt is, hogy az EU-hoz csatlakozni kívánó országok között nincsen meg a politikai akarat a regionális együttműködésre. Az unió és a társult államok „struktúráit párbeszédének” nem szabadna a konzultáció különböző formáira korlátozódnia, az aktív részvétel új változatait szükséges kidolgozni - írja az egyik kutató. P. B. Jövőre esedékes a NATO-bővítés menetrendje ______HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A NATO csak jövőre lép a bővítés tervezésének újabb szakaszába, idén decemberben még nem nevezi meg a felvételre esélyes államokat és nem dönt az időpontról. Washingtoni tudósítónk jelentése szerint ez derült ki William Perry amerikai védelmi miniszter előadásából, amelyben az USA katonapolitikai stratégiáját vázolta. Érzékeltette, hogy jelenleg fontosabb a nyugati-orosz partnerség kialakítása, ezen belül az atomfegyverek biztonságos őrzése és csökkentése. A békepartnerségi együttműködés szerinte egyelőre elég, példaként említette, hogy ez előmozdítja Magyarország és szomszédai és kisebbségvédelmi problémáinak megoldását. A miniszter - megismételve, hogy az IFOR december 20-án befejezi boszniai akcióját - jelezte, hogy a NATO nem akarja a balkáni békefenntartást közvetlenül felhasználni stratégiai térnyerésre. Ugyanaznap az orosz külügyminiszter azt fejtegette, hazája „változatlan határozottsággal” ellenzi a NATO határainak keleti kiterjesztését. Jevgenyij Primakon ezt Strasbourgban, az Európa Tanács székhelyén mondta, miután végleges pecsét került Oroszország ET-felvételi dokumentumára. A politikus Malcolm Rifkind brit külügyminiszterrel tartott háromórás - a Financial Times diplomáciai forrásokat idéző beszámolója szerint „viharos” - megbeszélésén közölte: Moszkva az atlanti szövetség kelet-európai terjeszkedésének terveiben látja annak okát, hogy a térségben „ismét magasra csap az oroszellenes érzelmek hulláma”. A vezető brit gazdasági-politikai napilap értesülései szerint Rifkind megerősítette a NATO-bővítés melletti londoni elkötelezettséget, s értésre adta: az új tagok felvétele nem Moszkva ellen irányuló lépés. Az orosz külügyminiszter tegnap - a térségből első országként - Szlovákiába érkezett. Jevgenyij Primakov tárgyalt Vladimír Meciar miniszterelnökkel és Michal Kovác államfővel is. A kormánypalotából távozóban az orosz diplomácia vezetője újságíróknak kifejtette, hogy Moszkva ellenzi a NATO bővítését Közép- és Kelet-Európa irányába, mert ezáltal, úgymond, a szövetség az orosz határok felé tolja előre katonai infrastruktúráját. Elismerte, hogy az ügyben Moszkvának nincs vétójoga, de kifejezte ama igényüket, hogy a kérdésben érintettek legyenek tekintettel Oroszország érdekeire is. Meciar megismételte Szlovákia szándékát az euroatlanti biztonsági struktúrákhoz történő felzárkózásra - jelentette pozsonyi tudósítónk. A bíróság nem engedi el Dimitrovot A besanconi bíróság megalapozottnak ítélte a Bisser Dimitrov ellen felmerült gyanút és elutasította a bolgár származású vezérigazgató szabadon bocsátására vonatkozó ügyvédi kérelmet. Az elektronikai részegységeket gyártó belfort-i üzemet - amelyben, mint emlékezetes, két magyar pénzintézet a legnagyobb részvényes - igazságügyi igazgatás alá helyezték. PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Bulgáriában korábban korrupciós vádakkal üldözött Dimitrovot februárban csalás, közpénzek elsikkasztása és törvénytelen pénzügyi műveletek gyanújával vették őrizetbe. A vizsgálat elsősorban arra a kérdésre próbál választ találni, milyen forrásból származó pénzeket utalt Dimitrov kaliforniai cégéhez, s hol van jelenleg a részvényesek befektetett tőkéje. A GigaStorage részvényesei - beleértve ezek szerint a magyar bankokat is - állítólag 6 millió frankos kauciót ajánlottak fel Dimitrov szabadlábra helyezéséért, ezt azonban a bíróság egyelőre elutasította. A cég frankfurti igazgatótanácsi ülése teljes támogatásáról biztosította a letartóztatott vezérigazgatót, és rendben levőnek találta a vállalat könyveit. A vizsgálat valószínűleg még hónapokig, esetleg fél évig elhúzódhat, elképzelhető azonban, hogy ezt az időt Dimitrovnak nem kell majd teljes egészében börtönben eltöltenie. A részvényesek a hírek szerint március közepén terveznek újabb közgyűlést és a helyi sajtó úgy tudja, hogy ezen 30 millió frankkal kívánják növelni a GigaStorage alaptőkéjét. Ez az összeg egyébként meghaladná a Belfortban eddig befektetett pénzt. A francia sajtó beszámolt arról is, hogy az MNB eladja a Belfortban érdekelt leányvállalatát. Úgy tudni, hogy CW Banknál levő 20 százaléknyi részvénycsomag iránt az OTP-érdekeltségű HFT érdeklődik, amely egy orosz tulajdonú londoni cégen keresztül van jelen a GigaStorage-ban. A CW Bank egyébként B 01-72-6435 számon 250 ezer frank alaptőkével CWA néven nemrégiben egy olyan céget is bejegyeztetett Belfort-ban, amelynek rendeltetését illetően a sajtó egyelőre csak találgat, mivel a megadott címen senki nem jelentkezik, a cég telefonja sem válaszol. in 0 Fordulat készül a magyar Jobbra! Ue merre! jobboldalon a hét végén eldől, merre megy az MDF, hová tart a KDNP. Kisebbségben lévő és lankadó népszerűségű pártok rendeznék belső dolgaikat a félideji fordulón. A nyilvánosság előtt nevek csapnak össze és nem programok. A két párt káderei egyazon dilemma előtt állnak: választaniuk kell a radikális frazeológia és a középutas szövetségkereső kísérletek folytatása között. Az ellenzékbe szorult volt kormánypártokat folyamatosan frusztrálja, hogy Torgyán József veri őket hangerőben és népszerűségben, a kormánykoalíció pedig jobboldali gazdaságpolitikai megoldásokban. A torgyáni kihívás az erősebb. Tehát, ha győz Lezsák Sándor, akkor az MDF megpróbál a kisgazdákhoz hasonló módon politizálni, szövetséget keresne a népi-nemzeti mozgalmi szárny leszakadtjaival. Ha a kereszténydemokratáknál megmarad Füzessy ügyvezető elnöki pozíciója, akkor a párt mostani tandemje is határozottabban jobbra fordul. Akkor nem lesz polgári szövetség, tehát a következő választásokig a jobboldali pártok nem jeleníthetik meg a nyilvánosság előtt egységes polgári megoldási javaslataikat. Akkor nehezen birkóznak meg azzal a kihívással, hogy az MSZP-SZDSZ kettőse konzervatív megoldásokkal stabilizál. A jobboldal régi árujára, a „nemzeti sorskérdésekre” ma nincs választói kereslet. A magyarok mások nacionalizmusára nem hajlandók ugyanazzal válaszolni. A társadalom a kormányzattól nem annak „nemzetietlen” politikája, hanem a rossz életkörülmények miatt vonja meg a bizalmat. A lezsáki vonal eközben össznemzeti válaszokat adna a mai kérdésekre, és a hajdani mozgalmán stílust hozná vissza. A KDNP-ben Giczy elnök és Füzessy ügyvezető képviselne hasonló megoldásokat. A jobboldal másik nagy dilemmája az antalli örökség. Az egyik szárny hivatkozási alapja a négyéves kormányzás, a másiké az átmeneti évek lélekmelengető mozgalmársága. A volt miniszterelnökhöz sokan ma is lojálisak. Mások viszont úgy látják, hogy Antall József makacs ragaszkodása a megállapodásokhoz, a törvények betűjéhez már nem követendő, szakítani kell vele, mert ez a feltétele „az MDF újjáépítésének”, az összjobboldali együttműködésnek. Meg kell tagadni a 1990-1994-es időszakot Torgyán kedvéért is. Elfelejtenék ez utóbbiak, hogy Antall szerint az országban nem volt forradalmi a helyzet. Pedig ez sem változott. X nonach 7 niopo Horn Gyula sy°rl fórumán felit Udliddy Uldl'd állt egy férfi - nem lehetett több rá negyvenöt évesnél és közölte a miniszterelnökkel: a dolgozó népet kifosztják. Az őt foglalkoztató gyárban például megszüntették az éjszakás műszakot. Napnál világosabb: azért, hogy még azt a kis éjszakai pótlékot is elvegyék a munkásembertől. A Rába részvénytársaság egyik szakszervezetije pedig arra kérte Horn Gyulát: ne bocsássanak el dolgozókat a gyárból akkor sem, ha majd azt privatizálják. Vegyék figyelembe, milyen nehéz munkát találni manapság. Majdnem minden panaszból, kérésből az derült ki: az emberek többsége alig ért valamit abból a piacgazdaságából, amelyre a rendszerváltás idején ő maga is szavazott. A hatalom sem képes szót érteni a társadalommal. Retorikája jórészt a rábeszélést alkalmazza a ráébresztés helyett. Hajdanán a kormányzó MDF a rajzfilmhős dr. Agyra akarta bízni a piacgazdasági szemináriumot. Távoktatással és elméletben azonban nem lehet sem vállalkozókat, sem polgárokat nevelni. Személyes gyakorlóterep kell, ahol az ember kitalálhatja önmagát, ahol nemcsak azt tanulhatja meg, mekkorát lehet zuhanni, hanem azt is megismeri, miként lehet mielőbb föltápászkodni a földről. Erre a tapasztalatra rövidesen ismét szükség lesz, hiszen a társadalomra rázúdulnak az államháztartási reform mindenkit érintő megpróbáltatásai. A Bokros-program tavaly márciusi nyitányát nagy kínok árán, de végül is elfogadta a társadalom. Mi segített neki ebben? Hite a választott politikában? Szervilizmusa, gyávasága? Az emberek történelmi ösztönei működtek, amikor megadták magukat a gazdaság kényszerének? Vagy a tiltakozó indulatok mögött mégiscsak meghúzódik titkon, némán a józanságra intő valóságismeret? Hajba Ferenc i . Nagy hibát követtek el a paksi atomerő/Vomvammű Greifswaldban shoppingoló szakemberei, amikor nem gondoltak arra, hogy a megvett nukleáris fűtőelemeket át is kell valahogy hozni a határon. Nem számítottak arra, hogy hiába kötöttek bombaüzletet, amikor megvették a 235 alig használt fűtőelemet 1 márkáért, ha megbuknak vele a vámon. Pedig a szállítmányt kísérő paksiak már valószínűleg éppen kezdtek megnyugodni, amikor végre a szlovákmagyar határ közelében kattogott velük az atomvonat. Túl voltak környezetvédői tiltakozáson, szállítási és biztonsági problémákon, átszáguldottak titkosan és zavartalanul Németországon, Csehországon és Szlovákián. Joggal reménykedtek abban, hogy most már nem lehet baj. Begurult azonban az atomvonat a határra, fölszálltak a vámosok, s kérdezték a paksiakat: van-e valami elvámolni való? - Igen kérem, 235 darab urániumrúd - felelték, s mutatták a számlát 1 márkáról, nagy naivul. A mi 1000 márkás Fordokon és 300 dolláros Pontiacokon edződött fináncainkat azonban ilyen olcsó trükkökkel nem lehet megtéveszteni. Láttak ők már ilyen-olyan számlát éppen eleget. 235 darab atomerőmű-fűtőelem pedig látatlanban is sokkal többet ér 1 márkánál, az erről szóló számla nyilvánvalóan elfogadhatatlan. Elő is kapták az urániumrudak Schwacke-katalógusát, s kikeresték benne, hogy a szállítmány több mint 3 milliárd forintot ér. Úgyhogy az atomerőműnek vámmal, vámpótlékal, illetékkel, áfával stb. jókora összeget, esetleg több mint 1 milliárd forintot kell fizetnie. Az meg már nem az ő dolguk, hogy képes-e erre az atomerőmű, s hogy így is bomba-e az atomüzlet. Ha pedig nem fizetnek, a VPOP lefoglalhatja az urániumot, majd - szokás szerint - árverésen értékesítheti. Fizetőképes vevő az olcsó árura bizonyára akad majd, vannak néhányan a nemzetközi piacon, akik szívesen kötnének szó szerint is bombaüzletet. Végső soron persze úgy kell a paksiaknak, miért voltak olyan balekok, hogy bevallották a határon, mit hoznak. Dugták volna inkább az ülés alá. Lenkei Gábor