Népszabadság, 1996. március (54. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-11 / 60. szám
1996. március 11., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Egy régi-új kirándulóparadicsom A Tisza-tó jet-skízők és széllovasok kedvence Magyarországon a Balaton után legnagyobb kiterjedésű vízterület a Tisza-tó. A közel három évtizede létrehozott mesterséges tó kezdetben főként a spontán turizmus, a vadvizet kedvelők és a szabadvízi fürdőzők Mekkája volt, s természetesen elsősorban a horgászok köréből került ki az ide látogatók zöme, ahogy manapság is. A Mohosz hatezer hektáros horgászvízfelülete, az északi parton a sarudi, a poroszlói és a kiskörei horgászegyesületek vizei a Közép- Tisza-vidék legkedveltebb és leglátogatottabb helyei közé tartoznak. Az egyesületek szívesen fogadnak - előzetes bejelentés alapján - vendéghorgászokat, rendelkeznek faházakkal, sátorozóhelyekkel, tudnak csónakot kölcsönözni, s a tóhoz látogatók akár több hetet is eltölthetnek kedvenc szabadidős sportjuknak hódolva. A bő természetes halszaporulatnak köszönhetően az ország más részéből is sokan keresik fel a part menti településeket. Zentai József, a Mohosz megyei titkára elmondta, a megye horgászai 1995-ben - a fogási naplók tanúsága szerint - több mint 144 ezer kilogramm halat fogtak, a 90 tonna ponty, a majdnem 6 tonna csuka és a 4 tonna harcsa jelentős hányadát természetesen a Tisza-tavon. A horgászturizmus gyors fejlődése a külföldi horgászokat is ide csábította, a haltermés évről évre jelentősebb a poroszlói-kiskörei területeken. Ma már német, holland, osztrák, olasz horgászok és vadászok keresett célállomásai a tiszai árterek, öblök, holtágak. Természetesen a vízi túrázók, a Tisza-tó növény- és madárvilága iránt érdeklődők és a csak strandolni vágyók is nagy tömegben érkeznek a tó hevesi, szolnoki és borsodi oldalára, hiszen az utóbbi években már van lehetőség hajókirándulásra, vízibiciklizésre, csónakázásra, jet-skízésre, széllovaglásra. A Tisza-tó északi partján Sarud, Kisköre, Poroszló kempingjei, üdülőházai, panziói és a falusi szálláshelyek nagy számban állnak az ide látogatók rendelkezésére, s rossz idő esetén a helyi népi építészet emlékei, tájházak, falumúzeumok, templomok kínálnak programlehetőséget. Kerekes László, a Közép-Tisza-vidéki Intéző Bizottság főtitkára a Tisza-tó három egymástól markánsan elkülönülő egységéről beszél. Az abádszalóki öböl 14 négyzetkilométeres nyílt vízterülete a tó legmélyebb része, amely főként vízi sportok űzésére alkalmas terület. Kiskörétől Abádszalókig a szörftől a vitorlázáson át a vízisízésen keresztül minden lehetőség adott. A hely igazi specialitása, hogy motoros vízi járművek is használhatók, holott Európában szinte minden édesvízi tóból kitiltották ezeket. A sarudi medence a Tisza-tó változatos vízmélységű holtágakkal, csatornákkal, szigetekkel tarkított része. Ez a táj még a folyószabályozás előtti állapotokat idézi fel, valóságos horgász-, vadász- és csónakázóparadicsom. A Tisza-tó ritka kincse a tiszafüredi madárrezervátum, amely a mocsarasodásnak indult északi területeken lelhető fel, s jelentős hányada a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozik. A Tisza-tó egyelőre csak részben kihasznált lehetősége a falusi turizmus, de az igény egyre nagyobb rá, hiszen felértékelődött napjainkra a csöndes természeti környezet iránti igény. Halmai István Hatvan kilométeres hevesi borút Az egri borvidék borkultúrája a bikavér köré épül, szinte mindenki ezt ismeri. Ma viszont az egri borosgazdák pincéibe látogató turisták nemcsak ezt a fajtát találhatják: szép fehérborok és más fajtájú vörösborok is érlelődnek a hordókban. Az elmúlt években látványosan gazdagodott a borkínálat, a magánpincészetek egyre több egyéni ízzel, zamattal jelentek meg a borpiacon. Nem egy borász büszkélkedhet országos és nemzetközi versenyeken nyert díjakkal. Egyre több az olyan magánpincészet, amely nemcsak a hagyományos borászati eljárásokkal dolgozza fel a napsütötte hegyoldalakban élő szőlőt, hanem megjelentek a divatos, a nemzetközi piacok kívánalmait követő, friss, reduktív fehérborok, és figyelemre méltóak a korszerű technikával érlelt vörösborok, a cuvie-k. A tufába vájt hangulatos Szépasszony-völgyi pincékben természetesen nem mondanak le a tradicionális egri borokról. A minőség védelme érdekében a hegyközség védnöki táblákkal látja el azokat a pincéket, amelyekben kitűnő borokat mérnek. A kis réztábla a minőség garanciája is lesz, érdemes tehát a borkóstolóknak ezt keresni, s ott kérni a hegy levéből. A hegyközség tervei között szerepel az egri és a mátraaljai borvidék összekötése. Kiépül az első magyar borút, ahol a hatvan kilométeres bortúrán részt vevők a vidék híres pincéiben ízlelgethetik a hagyományos tájjellegű nedűket, a jellegzetes étkek mellé. S. J. SZÁNTÓ GYÖRGY FELVÉTELE Borlovagi kóstoló NÉPSZABADSÁG 21 Szilvásvárad: a szépségéből él Kétségtelen tény, hogy az ország egyik legszebb vidéke a Bükki Nemzeti Park, azon belül is a Szalajka-völgy, illetve a kapujában fekvő község, Szilvásvárad. Átlagos hétköznapokon is megfordulnak itt néhány százan, olykor ezren is, az idegenforgalmi csúcsnak mégis a húsvét számít. Az első langyos tavaszi napokat majd mindenki arra használja, hogy teleszívja a tüdejét friss, hegyi levegővel. Ilyenkor Szávasváradon 6-10 ezer turista barangol a Horotna-völgyben, mászik fel az Istállós-kői barlanghoz, Bánkútra, Csipkéskútra, vagy keresi fel a természettudományos gyűjteményéről is híres Orbán-házat. Egri Zoltán, Szilvásvárad polgármestere azt mondja, hogy noha maga az önkormányzat közvetlenül nem érdekelt az idegenforgalom fejlesztésében - nincs szállodája, étterme, sőt még egy büféje sem -, a lakosai érdekében mégis áldoznia kell rá. Idegenforgalmi adóból egy évben hatszázezer forint érkezik a község számlájára, ennek minden forintjához még kettőt tesz az állam, vagyis összesen 1 millió 800 ezer forint az idegenforgalmi bevételük. Ugyanakkor egy esztendőben két és fél millió forintba kerül az utak portalanítása, a kaszálás, a fűnyírás, a faültetés, s újabb 800 ezer forintot áldoznak arra, hogy a község minden portájáról ingyen szállíttassák el a szemetet, azért, hogy a falu folyamatosan tiszta és rendezett maradjon. Ezt a célt szolgálja a parkolók átalakítása is: az önkormányzat 2,5 millió forintot költ arra, hogy szabályozza a parkolók működtetését. Reményeik szerint ezzel annak is elejét veszik, hogy mindenki a Szalajka-völgy kapujában hagyja az autóját, ott, ahol éppen kedve szottyan megállni. Noha Szilvásváradon hivatalosan 14-16 százalékos a munkanélküliség, az állástalanok közül sokan mégis munkát találnak - feketén, félhivatalosan - az idegenforgalomban - tudtuk meg a polgármestertől. Akár úgy, hogy bekapcsolódnak a fizető-vendéglátásba, akár úgy, hogy papírok nélkül beállnak a pavilonokba, árudákba dolgozni. Régebben a helyi erdészet és a ménesgazdaság 300 alkalmazottat számlált, ma ez a létszám 50-60-ra csökkent. A „feleslegnek” nem volt más választása, mint az idegenforgalom területén új jövedelemforrást keresni. Szilvásváradon az ide érkező vendégek könnyen eligazodnak. Az elmúlt évben 20 tájékoztató táblát állítottak fel a település forgalmasabb pontjaira, útelágazásaihoz. Egyben arra kérték a vendéglősöket, boltosokat, pincetulajdonosokat, hogy a régebben kitett, saját maguk által kreált és emiatt meglehetősen eltérő stílusú információs táblákat tüntessék el. A bükki falu ezer vendégágyából jó néhányat a kastélyszállóban, a hajdani SZOT-üdülőben találnak meg az ide érkezők. Borbásné Hódosi Mária, a Hotel Kastély „Szilvás” vezetője azt mondja: Szilvásvárad még mindig közkedvelt kirándulóhely, bár a vendégek egyre kevesebb napot töltenek itt, feltehetően az egyre romló gazdasági helyzetük miatt. Pallavichini Alfonz őrgróf hajdani rezidenciáján jelenleg 45 szobában szállásolják el a - főként belföldi turistákat. A télen is fűthető, zuhanyzós motelszobák révén csaknem hasonló nagyságú, de szerényebb színvonalú férőhellyel is rendelkeznek. A Hunguest szállodalánc tagjaként üzemelő kastélyszállóban hamarosan nagy változások történnek. 2000-ig ugyanis szeretnék visszaállítani az épületbelsők eredeti arculatát: korhű berendezéseket készíttetnek, újjávarázsolják a kandallókat. A kisebb szobákat a kastélyjellegnek megfelelően átépítik, így 2000- re harminc tágas, elegáns lakosztályuk lesz. A Szilvásváradon pihenőknek a lovaglási, túrázási, kerékpározási és teniszezési lehetőség mellett egyéb szolgáltatást is kínálnak: a Mátra Nyugat-Bükki Erdő- és Fafeldolgozó Rt. mintegy 44 ezer hektáron szervez vadásztatást. Ebben a térségben a Magyarországon élő összes nagyvad megtalálható: a gímszarvas, őz, muflon, vaddisznó és kisebb létszámban a dámszarvas is, a trófeás vadfajok közül pedig kiemelkedő a Mátrában és a Bükkben élő muflonkos. A részvénytársaság 30 éve fogadja a vadászvendégeket, s annak érdekében, hogy az elmúlt évtizedekben összekovácsolódott sikeres szakembergárda mellett a vadászat szervezése is jól működjön, létrehoztak egy vadászati irodát Egerben. Azon túl, hogy megszervezik a vadászatot, biztosítják az ehhez szükséges okmányokat, valamint a szálláshelyet, étkezési lehetőségeket is. Doros Judit Tájékoztató táblák a község húsz pontján Jakab László felvétele MÉRNÖK MUNKATÁRSAT KERESÜNK! Az Egri Dohánygyár Kft. a PHILIP MORRIS 100%-os tulajdona amely leginkább a Marlboro márkanévről ismert és a világ legnagyobb dohánytermékeket és élelmiszereket előállító vállalata, mérnököket keres egri gyárába. _ IGEN NEM □ □ □ □ □ □ □ □ Gépész- vagy villamosmérnök végzettséggel rendelkezik? Szereti a hivatását? Lelkes csapatjátékos? Szívesen választaná lakhelyéül az ország egyik legszebb kisvárosát? Ha minden kérdésre IGEN-nel felelt és szeretne többet megtudni vállalatunkról, akkor ne késlekedjen! Ragadjon tollat, papírt, és fényképpel ellátott szakmai önéletrajzát az alábbi címre juttassa el: Egri Dohánygyár Kft. Molnár Rita 3300 Eger, Törvényház u. 4. Egy fiatal, dinamikus csapat tagja lehet, amely fogékony az új ötletekre, lehetőséget ad a fejlődésre és biztos jövőt kínál! MI ÖNRE VÁRUNK! A------------------------------------------L PHILIP MORRIS ~// ^----------- --------------------W Romantika és vendégszeretet Nyugaton egyre divatosabb a falusi turizmus, egyre többen keresik a csendes, romantikus településeket, ahol zavartalanul pihenhetnek néhány napot vagy hetet. Nálunk, Magyarországon is nő az igény az ilyen szálláshelyek iránt, és ezzel párhuzamosan mind több helyen alakítanak át szobákat, lakrészeket, vagy akár egész házakat idegenforgalmi célokra. Heves megyében december végén alakult meg a Falusi Turizmus Egyesület, amely máris hetven tagot számlál. Kínálatukban az egri Tourinform Irodán lehet fényképes katalógus segítségével válogatni. Telefonon is lehet ugyanonnan, illetve az egyesületnek a megyei önkormányzatnál működő titkárságán címeket kapni. Mint az egyesület vezetőjétől, Kis Jánostól megtudtuk, a Bükk és a Mátra vidékén éppúgy találhatnak az egyesület tagjainál kedvező árú szállást a falun pihenni szándékozók, mint Eger környékén, vagy a Tisza-tónál. A szálláshelyeket kategóriákba sorolták, az egy napraforgóval jelölt szállások a legegyszerűbbek, a legkevesebb szolgáltatással rendelkezők, a legmagasabb színvonalúakat négy napraforgó jelöli. Ez a minősítés egyben az árakra nézvést is eligazítást ad, általában ötszáz forint/fő/éjszakánál kezdődnek a tarifák, és 1000 forint körül meg is állnak. A szállások között találunk olyat, ahol a háziak szolgálatkészen figyelik minden lépésünket, kívánságra főznek, programokat szerveznek, vagyis foglalkoznak a vendéggel, mindent megtesznek azért, hogy az idegen otthon érezze magát. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy aki egyszer eltöltött pár napot falun, az előbb-utóbb visszatér, hogy újra élvezhesse a vendégszeretetet, a nyugalmat és azt a pihentető atmoszférát, amelyet egy kistelepülés kínál. Az egyik parádsasvári egyesületi tagnak például még Brazíliából is vannak visszatérő vendégei. Az egyesület létszáma - és ezzel a szálláshelyek választéka - fokozatosan növekszik, hiszen Heves megyében is mind többen ismerik fel e vendéglátási forma előnyeit. K. J.