Népszabadság, 1996. április (54. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-01 / 77. szám
40 oldal / Melléklet: Huszonhetek / Ára: 37 Ft NEPSZABADSAG 1996. április 1., hétfő ORSZÁGOS NAPILAP 54. évfolyam, 17. szám, első kiadás Horn pártelnök, Kósáné ügyvezető alelnök Baja Ferenc lett a választmányi elnök - Kilépett az MSZP-ből a privatizációs miniszter Ismét Horn Gyulát választotta pártelnökké a Magyar Szocialista Párt V., tisztújító kongresszusa a hét végén. A küldöttek Kósáné Kovács Magdát választották ügyvezető alelnöknek, alelnök lett: Jánosi György, Katona Béla és Szekeres Imre. Az országos választmány új elnöke Baja Ferenc. Suchman Tamás privatizációs miniszter a kongresszuson bejelentette: kilép a pártból és a parlamenti frakcióból, mert az elnökségi tagságáról történt szavazáskor nem kapta meg a küldöttek felének támogatását. Horn Gyulára bízza, független szakértőként igényt tart-e munkájára a kormányban. Horn kongresszusi zárszavában elmondta: ha Suchman nem teszi lehetetlenné az együttműködést, akkor továbbra is számít rá a kormányban. A pártelnökminiszterelnök megjegyezte, az eddigi távozások sem rendítették meg a pártot. MUNKATÁRSAINKTÓL Az MSZP V., tisztújító kongresszusa szombaton kezdte meg hivatalos munkáját Budapesten az Építők Liget Kongresszusi Központban. Mint ismeretes, nem hivatalos munkaülés keretében a kongresszus pénteken módosította a párt alapszabályát, úgy döntött, hogy nem hozza létre a pártelnök-helyettesi posztot, de az ügyvezető alelnöknek az eddigieknél szélesebb jogkört biztosít. Horn Gyula szombati beszámolójában kijelentette: az MSZP és a kormány az elmúlt húsz hónap alatt megteremtette a válságból való kilábalás legelemibb feltételeit. Elkerülte azt a katasztrófát, amit az előző kormány politikájának folytatása okozott volna. Horn visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint az MSZP megfeledkezett választási ígéreteiről; mint mondta, a párt és a kormány programja kiállja az idők próbáját. Nem sikerpropaganda, hanem tény, hogy a kormány megállította a pénzügyigazdasági helyzet további romlását, elkerülte a fizetésképtelenséget és csökkentette az ország külföldi adósságait. Tovább folytatódik a válság megállítása és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése. A pártelnök kijelentette: idén már nem ismétlődhet meg a tavalyi reálbércsökkenés, a kormány teljesíti a szociális partnereknek tett ígéretét. Ennek érdekében azonban ki kell tartani az 1996-ra tervezett stabilizációs intézkedések mellett. Vitányi Iván az országos választmány beszámolójához kapcsolódva arra hívta fel a figyelmet, olyan politikai magatartásra van szükség, amely igényli a sokféleséget, és megtalálja a közös nevezőt a különféle irányzatok között. (Horn... folytatás a 4. oldalon) Suchman távozik SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Elkészült az új alkotmány koncepciója Az Országgyűlés alkotmányelőkészítő bizottsága kilenc hónapos munka eredményeként kidolgozta az új alaptörvény koncepcióját, amelyet pénteken be is terjesztett a T. Ház elé. A bizottság azt kéri a parlamenttől, hogy a határozati javaslat tárgyalása csak 45 nap eltelte után kezdődjön meg. Ez idő alatt véleményezi ugyanis a szabályozási elveket a kormány, csaknem száz felkért szakértő, továbbá azok a társadalmi szervezetek, amelyek már eddig is jelezték, hogy érdeklődnek az alkotmányozás iránt. A Népszabadság négy másik országos napilappal egyidejűleg - ma teszi közzé az új alaptörvény szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslatot (a 7-11. oldalon). A jelenlegi alkotmányhoz képest újdonságot jelent, hogy az emberi jogok nem a törvény végére, hanem az elejére kerülnének, továbbá külön fejezet szólna a közpénzügyekről. Az elképzelések szerint egykamarás marad az Országgyűlés, a parlamentnek alárendelten működik az ügyészség, és továbbra sem közvetlenül a polgárok, hanem a képviselők választják majd meg a köztársaság elnökét. Somogyvári István, az alkotmány-előkészítő bizottság titkárságának vezetője lapunknak elmondta: a bizottság várja az olvasók véleményét, észrevételeit. A beérkező javaslatokat folyamatosan értékelik és eljuttatják a képviselőkhöz. Postacím: Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottsága, 1357 Budapest, Pf. 4. A. S. Suchman: A bizalom elfogyott A miniszter válaszol bírálóinak MUNKATÁRSUNKTÓL Suchman Tamás privatizációs miniszter a kongresszus színhelyéről távozóban vasárnap délelőtt lapunknak a tanácskozáson bejelentett kilépéséről elmondta: a kongresszus előtt nem kötött senkivel semmilyen személyi alkut. Azt gondolta, hogy a küldöttek ismerik a munkáját, az értékrendjét, a nyilatkozatait és magatartását. Miniszteri megbízatásának időszakában miatta egyetlen munkahely sem szűnt meg, s az ország több mint hatmilliárd dollárral lett gazdagabb készpénzben és fejlesztésben. A miniszter hangsúlyozta: tudta, hogy egyes jelöltek nem kerülhetnek be az elnökségbe, hiszen számos személyiség pályázott a testületbe. Ha azonban a küldöttek legalább 50 százalékának a támogatását megkapta volna, akkor azt mondja: megmértek, és van, akit jobbnak találtak. De nem kapta meg a kongresszus felének támogatását, és ezt ő bizalmi szavazásnak tekintette. Szerinte a kongresszus akkor is hibázott, amikor Vitányi Iván szellemiségére nem tartott igényt. Lelkiismerete tiszta, tudja, hogy mit tett. Nehéz szívvel, de kilép az MSZP-ből, annak parlamenti frakciójából, és Horn Gyulára bízza annak eldöntését, hogy a miniszterelnök mint független szakértőre igényt tart-e rá a kormányban. Szerinte a kongresszus értékítéletét nem lehet felülvizsgálni, egy pártban, annak frakciójában és a kormányban csak bizalom alapján lehet dolgozni. Ez a bizalom elfogyott, nem tudom, miért, de elfogyott - mondta végül. Ha valaki nem tud elviselni egy demokratikus döntést, a reagáláshoz választhatna kulturáltabb és kevésbé látványos módokat - kommentálta Suchman bejelentését az MTI-nek Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, az MSZP elnökségi tagja. (Suchman... folytatás a 4. oldalon) Kordax-ügy: elutasító határozat várható A Népszabadság információja szerint a vám- és pénzügyőrség ma dönt a Kordax Rt. fellebbezése ügyében. Értesülésünk szerint a fővárosi parancsnokság a fellebbezésben nem talált egyetlen új tényt vagy adatot sem, mely az első fokú határozatban meghozott döntés módosítását kívánná meg, ezért a Kordax Rt.-t csaknem húszmilliárd forint be nem fizetett adó és bírság megfizetésére kötelező első fokú határozat jogerőre emelkedik. Az 1992-es és 1993-as olajszállítások vizsgálatát követően több határozatban összesen tizenhárommilliárd forint be nem fizetett fogyasztási adó és további, csaknem hatmilliárd forint bírság megfizetésére kötelezték a Kordaxot. A cég nem fizetett. Képviselői arra hivatkoztak, hogy 1992-ben és 1993-ban a vámőrség nulla forint fogyasztási adót vetett ki az olajszállítmányaikra, azóta pedig nem merültek fel olyan új tények, amelyek az akkor meghozott határozatok felülvizsgálatát indokolnák. A vámőrség illetékesei ezzel szemben azt állítják, a Kordax megtévesztette az ügyintézőiket azzal, hogy külföldön feldolgozott termékekként jelentették be a határon a Szlovákiában vásárolt olajtermékeket is. Tavaly áprilisban a vámőrség fővárosi nyomozó hivatala emiatt büntetőeljárást indított Kelemen Iván, a Kordax elnöke és két munkatársa ellen csempészet és adócsalás alapos gyanúja miatt. Az eljárást az ügyészség később felfüggesztette, mivel az ügy kimenetele szempontjából lényeges bizonyítéknak minősülő dokumentumok Szlovákiából még nem érkeztek meg. A testület befejezte időközben az államigazgatási eljárást, amelyik tizenhárommilliárd forint adóhiányt állapított meg. A vámőrség zárolta a Kordax ingatlanait, ingóságait és vagyoni értékű jogait. A Kordax fellebbezett a határozat ellen, mire a Vám- és Pénzügyőrség Fővárosi Parancsnoksága a jogerős döntés meghozataláig felfüggesztette a végrehajtási eljárás megindítását. Informátoraink szerint, ha a Kordax ellen hozott határozatok a fellebbezés elutasítását követően jogerőre emelkednek, a vámőrség heteken belül átadja a lefoglalt Kordax-vagyonról készített listáit a Kincstári Vagyonirodának. A vagyon további sorsáról már az iroda dönt. Fekete Gy. Attila Versengő nyugdíjtervezetek Népjóléti tervezet az időskori ellátásra A „versenyben” lévő nyugdíjreform-koncepciók közül a népjóléti tárca tervezete hasonlít legjobban a ma is érvényben lévő rendszerhez annyiban, hogy a finanszírozás a jelenlegi felosztó-kirovó elven alapulna. A mostaninál viszont jobban igazodna az aktív életpálya során elért keresethez, és megszűnne a minimális nyugdíj, ezt - a szociálpolitikán belül - egy időskori járadék váltaná ki. MUNKATÁRSUNKTÓL A Népjóléti Minisztérium szakértői tehát két elemből összetevődő nyugdíjrendszerben gondolkoznak, amelynek bázisa a kötelező biztosítás, és ezt egészítené ki az önkéntes nyugdíjbiztosítás. Azon idős emberek számára, akik a nyugdíjkorhatárt betöltötték, és nem rendelkeznek minimális biztosítási idővel sem, a megélhetés forrásául állami szociális járadékot javasolnak bevezetni. Ez egy meghatározott jövedelemszintig - például a mindenkori átlagkereset negyedéig - adna támogatást. A kötelező nyugdíjbiztosításból viszont kikerülne a mai szolidaritási elem, ami a jelenlegi nyugdíjrendszert nagymértékben torzítja, ugyanakkor továbbra is érvényesülne a társadalmi méretű kockázatmegosztás, mivel a mindenkori befizetések szolgálnának az ellátások alapjául. A nyugdíjakat pontrendszer szerint számolnák ki, így a mainál lényegesen nagyobb jelentősége lenne a munkaviszony hosszának és a keresetnek. Ez nem változtat viszont azon, hogy a maival megegyező értékű öregségi ellátás szigorúbb feltételekkel és hosszabb szolgálati idővel lenne elérhető. Azt, hogy a befizetett járulék jobban igazodjon az aktív életpálya során elért keresethez és a biztosított által is naprakészen nyomon követhető legyen, egy pontrendszer alapján látják megvalósíthatónak. (Pontozásos... folytatás az 5. oldalon) Mától kis népszámlálás Az összeírás 150 millióba kerül Ma kezdődik az úgynevezett közbülső népszámlálás: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kétezer kérdezőbiztosa április első három hetében 80 ezer lakásba kopogtat be, és összesen 210 ezer polgárt kérdez meg az ország legkülönbözőbb pontjain. A felmérés a lakosság két százalékára terjed ki. A válaszadás kötelező, a kérdőívekre az adatvédelmi szabályok érvényesek. A Népszabadság információja szerint a KSH elnöke még az ősszel javasolta a kormánynak, hogy az idén tegyék lehetővé a hivatal számára a felező népszámlálást. Nagy népszámlálás az ezredfordulón esedékes, de az elmúlt években annyi változás történt, hogy a költségek ellenére - ez 150 millió forint - indokolt a mikrocenzus kiírása. A felező népszámlálás a demográfiai helyzet - életkor, nemek aránya, iskolai végzettség, családi állapot, eltartottak száma stb. - feltérképezése mellett kiegészül a lakásra, a jövedelmi-vagyoni viszonyokra és az utazási szokásokra vonatkozó kérdőívekkel. Az 1996-os mikrocenzus körének meghatározá-sa reprezentatív mintavétel alapján, matematikai módszerekkel történt. B. K. Már ég az olimpiai láng Szombaton a hagyományos ceremónia keretében gyújtották meg Olimpia városában az olimpiai lángot Reuters-fotó