Népszabadság, 1996. április (54. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-01 / 77. szám
2 NÉPSZABADSÁG Jelcin csecsenföldi rendezési terve Függetlenségről nem, nagyobb önállóságról szó eshet Hétfőn nulla órától befejezik az orosz csapatok az összes hadműveletet Csecsenföldön, és megkezdik a szövetségi erők kivonását a kaukázusi köztársaság határára - jelentette be Borisz Jelcin orosz elnök vasárnap. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Jelcin rég várt béketervét ismertetve ugyanakkor világossá tette: változatlanul katonai erőt alkalmaznak az ellenálló fegyveresekkel szemben, közvetítők bevonásával viszont Moszkva hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni Dzsohar Dudajev elnök képviselőivel. A helyzet normalizálása feltétele a Csecsenföld státusáról tartandó későbbi tárgyalásoknak - jelentette ki az elnök. Jelcin ezúttal is hangsúlyozta, hogy a köztársaság függetlenségéről nem lehet szó, ám Moszkva kész a kaukázusi köztársaságnak másoknál nagyobb önállóságot biztosítani. Jelcin közölte, hogy a „katonákkal együtt eltökélt híve a békés rendezésnek”. Helyszínről érkezett jelentések szerint az elnöki tévényilatkozat elhangzásakor is heves harcok dúltak Csecsenföld déli részén, a Dzsohar Dudajev elnök fellegvárának számító vegyenói járásban, ahol az orosz csapatok igyekeztek minél nagyobb területet ellenőrzésük alá vonni. Az orosz elnök világossá tette, hogy erőt alkalmaznak az ellenálló fegyveresekkel szemben. - A terrorista akciókkal nem békélünk meg, és megfelelő lesz a válasz - mondta, de hozzáfűzte, hogy az erő alkalmazása nem fogja helyettesíteni a rendezési terv által előírt politikai lépéseket. Az orosz elnök a rendezési terv második feladataként említette a csecsen parlamenti választások megtartását. Ezek előkészítéseként egyfajta „összcsecsen békekonferenciát rendeznek a területek és a nagyobb települések, illetve szövetségi és helyi kormányzati szervek képviselőinek részvételével”. A helyi hatalom megerősödésével fokozatosan a csecsen szervek veszik át a moszkvai kormány szerepét a konfliktus végleges rendezésében, s a későbbiekben szerződésben osztják fel a hatalmi jogköröket Moszkva és Groznij között. A továbbiakban az elnök bejelentette, hogy hónapokon belül párbeszédet kezdenek Csecsenföld státusának rendezéséről a szövetségi hatalmi szervek és a köztársaság legitim képviselőinek bevonásával. Ennek első számú feltétele a helyzet normalizálódása. Moszkva közvetítők bevonásával kész tárgyalni Dzsohar Dudajev képviselőivel is a béke és stabilitás megteremtése érdekében. Javasolta továbbá, hogy Viktor Csernomirgyin miniszterelnök vezetésével állítson fel a kormány és a parlament egy állami bizottságot a rendezési folyamat ellenőrzésére. Jelcin szerint a dumának amnesztiát kell hirdetnie a fegyveres konfliktus résztvevői számára, kivéve a súlyos bűncselekményekkel vádolt személyeket. Jelezte, hogy a jövőben csak azokat a területeket finanszírozza a költségvetés, ahol nyugalom van, s közölte: utasította a kormányt, hogy vizsgálják ki a Csecsenföldnek szánt költségvetési pénzekkel kapcsolatos visszaéléseket, azok ugyanis korábban gyakran nem jutottak el a címzettekhez. A terv ismertetése után Jelcin újságírók kérdéseire válaszolva közölte, hogy a Dudajev képviselőivel tartandó tárgyalások nem jelentik az orosz álláspont feladását. - Dudajev bizonyos tekintéllyel rendelkezik Csecsenföldön - ismerte el. Minszket nyugtalanítja a NATO VARSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL Fehéroroszország sohasem kérdőjelezte meg Lengyelország jogát a NATO-csatlakozásra, mivel minden ország szabadon választhatja meg integrációs partnereit - jelentette ki Alekszander Lukasenko fehérorosz elnök lengyel kollégájának, Alekszander Kwasniewskinek. A két államfő a hét végén a közös határ fehérorosz oldalán találkozott. Lukasenko ugyanakkor aláhúzta, hogy Minszket nyugtalanítja a NATO esetleges keleti kibővítése, illetve annak lehetősége, hogy nyugati határai közelébe atomfegyvereket telepítenek. Kwasniewski válaszában megismételte, hogy Lengyelország NATO-csatlakozása egyetlen államra nézve sem jelent fenyegetést, az atomfegyverek telepítésének kérdése pedig egyelőre nincs napirenden. Lukasenko lengyel tárgyalópartnerét tájékoztatta a fehérorosz-orosz unió tervéről is, és biztosította arról, hogy Fehéroroszország továbbra is szuverén állam marad. A két politikus egyetértett abban, hogy a Kalinyingrádot Lengyelországon keresztül Fehéroroszországgal összekötő folyosó terve nem megvalósítható. Kwasniewski azonban ígéretet tett a már meglévő útvonalak felújítására. Bulgária nem lesz FÁK-tag MTI-JELENTÉS Szófiában vihart kavart Borisz Jelcin orosz elnöknek az a példálózása, amely szerint egy napon talán Bulgária is csatlakozik majd az Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán és Kirgízia által pénteken aláírt integrációs megállapodáshoz. „Botrányos, hogy Bulgáriát belekeverik egy olyan közösségbe, amelyről eddig sohasem beszéltünk, és senki sem adott hangot a nyilvánosság előtt csatlakozási óhajának” - háborgott a bolgár elnök. Rádióinterjújában Zselju Zselev megvádolta a szocialista párti kormányt: „határozatlan, téves, tétova és homályos” külpolitikájával maga késztette az orosz elnököt e nyilatkozatra. Rakétatámadás Észak-Izraelben Az észak-izraeli körzetek lakosai ismét óvóhelyeken töltötték az éjszakát, de a Hezbollah rakétatámadásainak ezúttal a megszokottól eltérő háttere volt: az izraeli tüzérség szombat délben tüzet nyitott egy gyanús embercsoportra. Kiderült azonban, hogy az életét vesztett két ember libanoni civil volt. TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah sejk kijelentette: „A bosszú nem marad el”, és felszólította Galilea lakosait, három napig maradjanak az óvóhelyeken. Fenyegetését mindjárt be is váltotta, és éjfél körül három rakétasorozatot zúdított a Hezbollah a galileai településekre. Az anyagi kár jelentős, emberéletben nem esett kár. Simon Peresz miniszterelnök kijelentette, sajnálatos tévedésről volt szó, és Izrael továbbra is a nyugalom megőrzésében érdekelt. Az izraeliek az amerikaiakhoz, azok pedig a sziliaiakhoz fordultak, akik állítólag meg is ígérték: odahatnak, hogy a Hezbollah szüntesse be a tüzet. Dél körül visszatért a térségbe a nyugalom, habár a lakosok a gyerekeket óvatosságból az óvóhelyeken tartották. Peresz miniszterelnök hétfőn Katarba és Ománba utazik. A két öböl-emirátus képviselője a sarm-es-sejki terrorellenes konferencia idején nyújtotta át neki a meghívást. Jichak Rabin volt államfő már járt Ománban, Katarban ez lesz az első izraeli miniszterelnöki látogatás. Várhatóan Peresz ottléte idején jelentik be a diplomáciai kapcsolatok felvételét. A palesztin autonóm hatóság tiltakozott Peresz meghívása ellen, „még mielőtt Izrael megszüntette volna a palesztin területek blokádját”. A blokád szerepelt az izraeli kormány tegnapi ülésének napirendjén, de csak különböző könnyítésekről döntöttek, mint élelmiszerek és nyersanyagok szállításáról Gázába és palesztin exportcikkek elszállításáról Asdod kikötőjébe. Belpolitikai megfontolásokból aligha várható a blokád visszavonása a májusi izraeli választások előtt. A bonni zöldek középre tartanak BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL A német szociáldemokraták tartós válsága a zöldeket arra készteti, hogy a lehetséges bonni koalíciós partner kiválasztását illetően radikális irányváltást mérlegeljenek, s az SPD helyett esetleg más politikai erőkre összpontosítsanak. Joschka Fischer, az ökopárt parlamenti frakcióvezetője a hét végén úgy nyilatkozott, hogy az SPD és a zöldek közötti szövetségnek valószínűleg az 1998-as Bundestag-választások alkalmával lesz utoljára esélye a keresztény-liberális szövetség leváltására. Fischer határozott nyitást tartott szükségesnek a „politikai közép” felé. Krista Sager, a zöldek szövetségi elnökségének tagja azt hangoztatta, hogy hosszú távon nem zárható ki az ökopárt és a CDU kormányzati szövetsége. Sager az elmúlt esztendők választói magatartásával indokolta álláspontját. A kilencvenes években a fiatal generációk a kereszténypártokra vagy a zöldekre szavaztak, s a huszon-harmincéves korosztályhoz tartozó CDU-választók nagy szimpátiával viseltetnek a különböző környezetvédelmi témák iránt. KÜLPOLITIKA Perry a volt Jugoszláviában lobbyzik ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL A horvát-bosnyák államszövetség működtetését, a hadifoglyok azonnali elengedését és a hágai törvényszékkel való feltétlen együttműködést sürgette tegnap Ejup Ganic bosnyák alelnökkel folytatott tárgyalásain William Perry amerikai védelmi miniszter.Perry Zágrábban is ugyanezeket a követelményeket hangoztatta. Egyúttal megígérte Tudjman elnöknek, az USA szorosan együttműködik Horvátországgal, de a NATO békepartneri státust az ország csak akkor nyerheti el, ha teljesíti a daytoni megállapodást - jelentette zágrábi tudósítónk. A washingtoni politikus meglátogatta a tuzlai körzetben szolgáló amerikai katonákat, s találkozott az orosz béketeremtők parancsnokával is. Perry bejelentette: az IFOR- erők félresöprik az utakról a szabad közlekedést akadályozó illegális ellenőrző pontokat. Közben a nemzetközi közvetítők eredményesnek látszó munkát végeztek. Banja Lukéban Hasan Muratovic bosnyák miniszterelnök és Ratko Kaszagics szerb „kormányfő” Cari Bildt segédletével megállapodást kötött egy emberjogi bizottság felállításáról, a menekültek javainak visszaszolgáltatásáról és a nemzeti műemlékek védelméről. Kaszagics ezenfelül megígérte, hogy a szerbek hétfő estig elengedik valamennyi foglyukat, a muzulmánokat is. (Más forrás szerint a horvát-szerb fogolycserének tegnap kellett befejeződnie.) Kevésbé volt engedékeny a szerb fél az IFOR iránt, amikor elutasította, hogy a béketeremtők parancsnokságot állítsanak fel Banja Lukéban. Az észak-boszniai Mrkonjic Gradnál megkezdték egy tömegsír feltárását, amely - kisjugoszláv szakértők becslése szerint - 200-nál több szerb áldozat tetemét rejti. A város, amelyet a tavaly nyári offenzívában foglaltak el a horvát-bosnyák erők, a minap került vissza szerb fennhatóság alá. Szombaton Újvidékről Hágába vitték a Mladics-féle hadsereg két volt katonáját, akik önként vállalták a tanúskodást a srebrenicai vérengzésről. Braten Erdemovicsot, az öldöklés résztvevőjét és az őt bújtató Radoszlav Kremenovicsot akár vád alá is helyezheti a hágai ügyész, jóllehet az újvidéki kerületi bíróság csak ideiglenesen engedte át őket a testületnek. Boszniai kormánykatonák aknakeresőben a szarajevói Dobrinjában mti külföldi képszolgálat Klaus cáfolja a botrányt A cseh kormányfő cáfolta, hogy komplikációk támadtak volna a brit királynő prágai parlamenti beszédének elmaradása körül. II. Erzsébet, aki az elmúlt héten - első ízben a cseh-brit kapcsolatok történetében - bonyolított le uralkodói látogatást Prágában, nem szólalt fel a cseh parlamentben. Ennek oka lapértesülések szerint az volt, hogy Milán Uhde házelnök tartott attól: a királynő foghíjas üléssorok előtt lenne kénytelen beszélni, s így állítólag nem is ajánlotta fel a lehetőséget a ritka vendégnek. A hírt komoly felháborodás fogadta, több képviselő követeli az ügy napirendre tűzését és - ha a feltételezések beigazolódnak - a parlamenti elnök felmentését. Václav Klaus kormányfő cáfolni igyekezett, hogy bármiféle elutasítás történt volna cseh részről. A miniszterelnök a hét végén kijelentette: a brit delegáció harsány derűvel fogadta azt a sajtóértesülést, hogy az uralkodói beszédet a cseh parlament elnöke állítólag elhárította. Klaus hozzátette, hogy a programot hónapokkal korábban egyeztették, a látogatás idején pedig semmilyen vita vagy félreértés nem merült fel. F. J. Gy. . 1996. április 1., hétfő Krízisben a szarajevói föderáció Aligha véletlen, hogy a zágrábi elnöki palotában az elmúlt hetvenkét órában egymásnak adta a kilincset Michael Steiner, az EU- megbízott helyettese, William Perry, az USA védelmi minisztere és más államférfiak, s hogy a palota telefonján Javier Solanát, a NATO aggódó főtitkárát Sülejman Demirel török államelnök váltja. Mindezen megbeszélések a bosznia-hercegovinai bosnyák-horvát föderáció sorsáról folynak. Általános megítélés szerint a föderáció megvalósítása mély krízisbe került: a daytoni egyezmények hadászati részét sikeresen megvalósító IFOR-akciók után a politikai határozatok mintha zátonyra futnának. A horvát televízióban és más, a kormány befolyása alatt álló médiában az elmúlt napokban napirenden voltak a boszniai muzulmánok elleni, pogromízű heves támadások. A muzulmánokat agresszíveknek bélyegzik, és a föderáció felrobbantásával vádolják őket. A zágrábi Vjesnik szerint nem lehet csak felelőtlen szélsőségesek művéről beszélni. A föderáció meghiúsításának számtalan durva megnyilvánulása mögött - írja - a hivatalos Szarajevó áll, amely nem mondott le a bosnyák terjeszkedésről és nem is kísérelte megakadályozni, hogy a boszniai nyilvánosság előtt „Tudjmant háborús bűnösnek minősítsék és Karadzsics csetnikjeivel egy szinten emlegessék”. A sajtóhadjárat az 1993-as szellemben és szótárral folyik, s azokat az időket idézi, amikor a horvátok és a bosnyákok nyílt fegyveres harcban álltak. A daytoni és a párizsi egyezmények aláírása után Horvátország kooperációs készségről tett tanúbizonyságot. Ez megmutatkozott a tárgyalások folyamán, Mostar kérdésének megoldásánál, a Bosznia egy részéből való katonai kivonulás alkalmával. A legújabb megnyilvánulások megkérdőjelezik az eddigi lojális nemzetközi együttműködést, mely Horvátországnak külpolitikai stabilitást és elismerést biztosított. A jelenlegi irányzat két lehetőségre utal. Az első, hogy Zágráb a taktikai húzásokkal erősíteni kívánja pozícióit a föderáció és az új kantonok megteremtéséről folyó tárgyalásokon. A második sokkal mélyrehatóbb, a horvát szecesszionista politika felélesztése, mely Bosznia és Hercegovina egységének felbomlásával számol az amerikai katonaság visszavonulása után. Ez volna a francia külügyminiszter, Hervé de Charette meggyőződése is, aki a daytoni megegyezések megvalósításának eddigi lefolyása alapján Bosznia elkerülhetetlen felbomlását jósolja. A folyamatban lévő heves kampány arra hivatott, hogy a horvát közvéleményt felkészítse erre az eshetőségre. A helyzet bonyolultságát jelzi, hogy a boszniai horvátok és a bosnyákok legmagasabb képviselői megállapodtak a kettős államszövetség működtetéséről. Michael Steiner ezt a megállapodást életképesebbnek nevezte a korábbi egyezségeknél, mert a rendelkezéseit nem teljesítő felet szankciókkal sújtják. D. Z. NÁLUNK AZ ELSŐ 500 VÁSÁRLÓ AKCIÓS ÁRON NF.XIA 1 568 000 Ft-tóL - '^SSSSságfpi Kamatmentes részletfizetési kedvezmény 40% befizetése mellett. 42542 JP *