Népszabadság, 1996. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-01 / 77. szám

2 NÉPSZABADSÁG Jelcin csecsenföldi rendezési terve Függetlenségről nem, nagyobb önállóságról szó eshet Hétfőn nulla órától befejezik az orosz csapatok az összes had­műveletet Csecsenföldön, és megkezdik a szövetségi erők ki­vonását a kaukázusi köztársa­ság határára - jelentette be Bo­risz Jelcin orosz elnök vasárnap. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Jelcin rég várt béketervét ismer­tetve ugyanakkor világossá tet­te: változatlanul katonai erőt al­kalmaznak az ellenálló fegyve­resekkel szemben, közvetítők bevonásával viszont Moszkva hajlandó tárgyalásokba bocsát­kozni Dzsohar Dudajev elnök képviselőivel. A helyzet norma­lizálása feltétele a Csecsenföld státusáról tartandó későbbi tár­gyalásoknak - jelentette ki az elnök. Jelcin ezúttal is hangsú­lyozta, hogy a köztársaság füg­getlenségéről nem lehet szó, ám Moszkva kész a kaukázusi köz­társaságnak másoknál nagyobb önállóságot biztosítani. Jelcin közölte, hogy a „kato­nákkal együtt eltökélt híve a békés rendezésnek”. Helyszín­ről érkezett jelentések szerint az elnöki tévényilatkozat el­hangzásakor is heves harcok dúltak Csecsenföld déli részén, a Dzsohar Dudajev elnök fel­legvárának számító vegyenói járásban, ahol az orosz csapa­tok igyekeztek minél nagyobb területet ellenőrzésük alá von­ni. Az orosz elnök világossá tette, hogy erőt alkalmaznak az ellen­álló fegyveresekkel szemben. - A terrorista akciókkal nem bé­­kélünk meg, és megfelelő lesz a válasz - mondta, de hozzáfűzte, hogy az erő alkalmazása nem fogja helyettesíteni a rendezési terv által előírt politikai lépése­ket. Az orosz elnök a rendezési terv második feladataként emlí­tette a csecsen parlamenti vá­lasztások megtartását. Ezek elő­készítéseként egyfajta „összcse­­csen békekonferenciát rendez­nek a területek és a nagyobb te­lepülések, illetve szövetségi és helyi kormányzati szervek kép­viselőinek részvételével”. A he­lyi hatalom megerősödésével fo­kozatosan a csecsen szervek ve­szik át a moszkvai kormány sze­repét a konfliktus végleges ren­dezésében, s a későbbiekben szerződésben osztják fel a hatal­mi jogköröket Moszkva és Groz­­nij között. A továbbiakban az elnök be­jelentette, hogy hónapokon be­lül párbeszédet kezdenek Cse­csenföld státusának rendezésé­ről a szövetségi hatalmi szervek és a köztársaság legitim képvi­selőinek bevonásával. Ennek el­ső számú feltétele a helyzet nor­malizálódása. Moszkva közvetí­tők bevonásával kész tárgyalni Dzsohar Dudajev képviselőivel is a béke és stabilitás megterem­tése érdekében. Javasolta to­vábbá, hogy Viktor Csernomir­­gyin miniszterelnök vezetésével állítson fel a kormány és a par­lament egy állami bizottságot a rendezési folyamat ellenőrzésé­re. Jelcin szerint a dumának amnesztiát kell hirdetnie a fegy­veres konfliktus résztvevői szá­mára, kivéve a súlyos bűncse­lekményekkel vádolt személye­ket. Jelezte, hogy a jövőben csak azokat a területeket finanszí­rozza a költségvetés, ahol nyu­galom van, s közölte: utasította a kormányt, hogy vizsgálják ki a Csecsenföldnek szánt költségve­tési pénzekkel kapcsolatos visszaéléseket, azok ugyanis ko­rábban gyakran nem jutottak el a címzettekhez. A terv ismertetése után Jelcin újságírók kérdéseire válaszolva közölte, hogy a Dudajev képvi­selőivel tartandó tárgyalások nem jelentik az orosz álláspont feladását. - Dudajev bizonyos tekintéllyel rendelkezik Cse­csenföldön - ismerte el. Minszket nyugtalanítja a NATO VARSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL Fehéroroszország sohasem kér­dőjelezte meg Lengyelország jo­gát a NATO-csatlakozásra, mi­vel minden ország szabadon vá­laszthatja meg integrációs part­nereit - jelentette ki Alekszan­­der Lukasenko fehérorosz elnök lengyel kollégájának, Alekszan­­der Kwasniewskinek. A két ál­lamfő a hét végén a közös határ fehérorosz oldalán találkozott.­­ Lukasenko ugyanakkor alá­húzta, hogy Minszket nyugtala­nítja a NATO esetleges keleti kibővítése, illetve annak lehető­sége, hogy nyugati határai kö­zelébe atomfegyvereket telepí­tenek. Kwasniewski válaszában megismételte, hogy Lengyelor­szág NATO-csatlakozása egyet­len államra nézve sem jelent fe­nyegetést, az atomfegyverek te­lepítésének kérdése pedig egye­lőre nincs napirenden. Luka­senko lengyel tárgyalópartnerét tájékoztatta a fehérorosz-orosz unió tervéről is, és biztosította arról, hogy Fehéroroszország továbbra is szuverén állam ma­rad. A két politikus egyetértett abban, hogy a Kalinyingrádot Lengyelországon keresztül Fehéroroszországgal összekötő folyosó terve nem megvalósít­ható. Kwasniewski azonban ígéretet tett a már meglévő út­vonalak felújítására. ­ Bulgária nem lesz FÁK-tag MTI-JELENTÉS Szófiában vihart kavart Borisz Jelcin orosz elnöknek az a pél­­dálózása, amely szerint egy na­pon talán Bulgária is csatlako­zik majd az Oroszország, Fe­héroroszország, Kazahsztán és Kirgízia által pénteken aláírt integrációs megállapodáshoz. „Botrányos, hogy Bulgáriát belekeverik egy olyan közös­ségbe, amelyről eddig sohasem beszéltünk, és senki sem adott hangot a nyilvánosság előtt csatlakozási óhajának” - há­borgott a bolgár elnök. Rádióinterjújában Zselju Zselev megvádolta a szocialis­ta párti kormányt: „határozat­lan, téves, tétova és homályos” külpolitikájával maga késztet­te az orosz elnököt e nyilatko­zatra. Rakétatámadás Észak-Izraelben Az észak-izraeli körzetek lako­sai ismét óvóhelyeken töltötték az éjszakát, de a Hezbollah ra­kétatámadásainak ezúttal a megszokottól eltérő háttere volt: az izraeli tüzérség szombat dél­ben tüzet nyitott egy gyanús embercsoportra. Kiderült azon­ban, hogy az életét vesztett két ember libanoni civil volt. TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah sejk kijelentette: „A bosszú nem marad el”, és felszó­lította Galilea lakosait, három napig maradjanak az óvóhelye­ken. Fenyegetését mindjárt be is váltotta, és éjfél körül három ra­kétasorozatot zúdított a Hezbol­lah a galileai településekre. Az anyagi kár jelentős, emberélet­ben nem esett kár. Simon Peresz miniszterelnök kijelentette, saj­nálatos tévedésről volt szó, és Iz­rael továbbra is a nyugalom meg­őrzésében érdekelt. Az izraeliek az amerikaiakhoz, azok pedig a sziliaiakhoz fordultak, akik állí­tólag meg is ígérték: odahatnak, hogy a Hezbollah szüntesse be a tüzet. Dél körül visszatért a tér­ségbe a nyugalom, habár a lako­sok a gyerekeket óvatosságból az óvóhelyeken tartották. Peresz miniszterelnök hétfőn Katarba és Ománba utazik. A két öböl-emirátus képviselője a sarm-es-sejki terrorellenes kon­ferencia idején nyújtotta át neki a meghívást. Jichak Rabin volt államfő már járt Ománban, Ka­tarban ez lesz az első izraeli mi­niszterelnöki látogatás. Várha­tóan Peresz ottléte idején jelen­tik be a diplomáciai kapcsola­tok felvételét. A palesztin auto­nóm hatóság tiltakozott Peresz meghívása ellen, „még mielőtt Izrael megszüntette volna a pa­lesztin területek blokádját”. A blokád szerepelt az izraeli kor­mány tegnapi ülésének napi­rendjén, de csak különböző könnyítésekről döntöttek, mint élelmiszerek és nyersanyagok szállításáról Gázába és palesz­tin exportcikkek elszállításáról Asdod kikötőjébe. Belpolitikai megfontolásokból aligha várha­tó a blokád visszavonása a má­jusi izraeli választások előtt. A bonni zöldek középre tartanak BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL A német szociáldemokraták tartós válsága a zöldeket arra készteti, hogy a lehetséges bon­ni koalíciós partner kiválasztá­sát illetően radikális irányvál­tást mérlegeljenek, s az SPD he­lyett esetleg más politikai erők­re összpontosítsanak. Joschka Fischer, az ökopárt parlamenti frakcióvezetője a hét végén úgy nyilatkozott, hogy az SPD és a zöldek közötti szövetségnek valószínűleg az 1998-as Bundestag-választások alkalmával lesz utoljára esélye a keresztény-liberális szövetség leváltására. Fischer határozott nyitást tartott szükségesnek a „politikai közép” felé. Krista Sager, a zöldek szövet­ségi elnökségének tagja azt han­goztatta, hogy hosszú távon nem zárható ki az ökopárt és a CDU kormányzati szövetsége. Sager az elmúlt esztendők választói magatartásával indokolta állás­pontját. A kilencvenes években a fiatal generációk a keresztény­­pártokra vagy a zöldekre sza­vaztak, s a huszon-harmincéves korosztályhoz tartozó CDU-vá­­lasztók nagy szimpátiával visel­tetnek a különböző környezet­védelmi témák iránt. KÜLPOLITIKA Perry a volt Jugoszláviában lobbyzik ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL A horvát-bosnyák államszövet­ség működtetését, a hadifog­lyok azonnali elengedését és a hágai törvényszékkel való fel­tétlen együttműködést sürgette tegnap Ejup Ganic bosnyák alelnökkel folytatott tárgyalá­sain William Perry amerikai vé­delmi miniszter.­­Perry Zágráb­ban is ugyanezeket a követel­ményeket hangoztatta. Egyúttal megígérte Tudjman elnöknek, az USA szorosan együttműkö­dik Horvátországgal, de a NA­TO békepartneri státust az or­szág csak akkor nyerheti el, ha teljesíti a daytoni megállapo­dást - jelentette zágrábi tudósí­tónk.­ A washingtoni politikus meglátogatta a tuzlai körzet­ben szolgáló amerikai katoná­kat, s találkozott az orosz béke­teremtők parancsnokával is. Perry bejelentette: az IFOR- erők félresöprik az utakról a szabad közlekedést akadályozó illegális ellenőrző pontokat. Közben a nemzetközi közve­títők eredményesnek látszó munkát végeztek. Banja Luké­ban Hasan Muratovic bosnyák miniszterelnök és Ratko Kasza­­gics szerb „kormányfő” Cari Bildt segédletével megállapo­dást kötött egy emberjogi bi­zottság felállításáról, a mene­kültek javainak visszaszolgál­tatásáról és a nemzeti műemlé­kek védelméről. Kaszagics ezenfelül megígérte, hogy a szerbek hétfő estig elengedik valamennyi foglyukat, a muzul­mánokat is. (Más forrás szerint a horvát-szerb fogolycserének tegnap kellett befejeződnie.) Kevésbé volt engedékeny a szerb fél az IFOR iránt, amikor elutasította, hogy a béketerem­tők parancsnokságot állítsanak fel Banja Lukéban. Az észak-boszniai Mrkonjic Gradnál megkezdték egy tö­megsír feltárását, amely - kis­­jugoszláv szakértők becslése szerint - 200-nál több szerb ál­dozat tetemét rejti. A város, amelyet a tavaly nyári offenzí­­vában foglaltak el a horvát-bos­nyák erők, a minap került vissza szerb fennhatóság alá. Szombaton Újvidékről Hágá­ba vitték a Mladics-féle hadse­reg két volt katonáját, akik ön­ként vállalták a tanúskodást a srebrenicai vérengzésről. Bra­­ten Erdemovicsot, az öldöklés résztvevőjét és az őt bújtató Ra­­doszlav Kremenovicsot akár vád alá is helyezheti a hágai ügyész, jóllehet az újvidéki ke­rületi bíróság csak ideiglenesen engedte át őket a testületnek. Boszniai kormánykatonák aknakeresőben a szarajevói Dobrinjában mti külföldi képszolgálat Klaus cáfolja a botrányt A cseh kormányfő cáfolta, hogy komplikációk támadtak volna a brit királynő prágai parlamenti beszédének elmaradása körül. II. Erzsébet, aki az elmúlt hé­ten - első ízben a cseh-brit kap­csolatok történetében - bonyolí­tott le uralkodói látogatást Prá­gában, nem szólalt fel a cseh par­lamentben. Ennek oka lapérte­sülések szerint az volt, hogy Mi­lán Uhde házelnök tartott attól: a királynő foghíjas üléssorok előtt lenne kénytelen beszélni, s így állítólag nem is ajánlotta fel a le­hetőséget a ritka vendégnek. A hírt komoly felháborodás fogad­ta, több képviselő követeli az ügy napirendre tűzését és - ha a fel­­tételezések beigazolódnak - a parlamenti elnök felmentését. Václav Klaus kormányfő cá­folni igyekezett, hogy bármiféle elutasítás történt volna cseh részről. A miniszterelnök a hét végén kijelentette: a brit dele­gáció harsány derűvel fogadta azt a sajtóértesülést, hogy az uralkodói beszédet a cseh par­lament elnöke állítólag elhárí­totta. Klaus hozzátette, hogy a programot hónapokkal koráb­ban egyeztették, a látogatás idején pedig semmilyen vita vagy félreértés nem merült fel. F. J. Gy. . 1996. április 1., hétfő Krízisben a szarajevói föderáció Aligha véletlen, hogy a zágrábi elnöki palotában az elmúlt het­venkét órában egymásnak adta a kilincset Michael Steiner, az EU- megbízott helyettese, William Perry, az USA védelmi miniszte­re és más államférfiak, s hogy a palota telefonján Javier Solanát, a NATO aggódó főtitkárát Sülej­­man Demirel török államelnök váltja. Mindezen megbeszélések a bosznia-hercegovin­ai bos­­nyák-horvát föderáció sorsáról folynak. Általános megítélés szerint a föderáció megvalósítá­sa mély krízisbe került: a daytoni egyezmények hadászati részét si­keresen megvalósító IFOR-ak­­ciók után a politikai határozatok mintha zátonyra futnának. A horvát televízióban és más, a kormány befolyása alatt álló médiában az elmúlt napokban napirenden voltak a boszniai muzulmánok elleni, pogromízű heves támadások. A muzulmá­nokat agresszíveknek bélyegzik, és a föderáció felrobbantásával vádolják őket. A zágrábi Vjesnik szerint nem lehet csak felelőtlen szélsőségesek művéről beszélni. A föderáció meghiúsításának számtalan durva megnyilvánu­lása mögött - írja - a hivatalos Szarajevó áll, amely nem mon­dott le a bosnyák terjeszkedésről és nem is kísérelte megakadá­lyozni, hogy a boszniai nyilvá­nosság előtt „Tudjmant háborús bűnösnek minősítsék és Kara­­dzsics csetnikjeivel egy szinten emlegessék”. A sajtóhadjárat az 1993-as szellemben és szótárral folyik, s azokat az időket idézi, amikor a horvátok és a bosnyá­­kok nyílt fegyveres harcban áll­tak. A daytoni és a párizsi egyez­mények aláírása után Horvátor­szág kooperációs készségről tett tanúbizonyságot. Ez megmutat­kozott a tárgyalások folyamán, Mostar kérdésének megoldásá­nál, a Bosznia egy részéből való katonai kivonulás alkalmával. A legújabb megnyilvánulások megkérdőjelezik az eddigi lojális nemzetközi együttműködést, mely Horvátországnak külpoli­tikai stabilitást és elismerést biztosított. A jelenlegi irányzat két lehetőségre utal. Az első, hogy Zágráb a taktikai húzások­kal erősíteni kívánja pozícióit a föderáció és az új kantonok megteremtéséről folyó tárgyalá­sokon. A második sokkal mély­rehatóbb, a horvát szecesszio­­nista politika felélesztése, mely Bosznia és Hercegovina egységé­nek felbomlásával számol az amerikai katonaság visszavonu­lása után. Ez volna a francia külügyminiszter, Hervé de Cha­­rette meggyőződése is, aki a day­toni megegyezések megvalósítá­sának eddigi lefolyása alapján Bosznia elkerülhetetlen felbom­lását jósolja. A folyamatban lévő heves kampány arra hivatott, hogy a horvát közvéleményt fel­készítse erre az eshetőségre. A helyzet bonyolultságát jelzi, hogy a boszniai horvátok és a bosnyákok legmagasabb képvi­selői megállapodtak a kettős ál­lamszövetség működtetéséről. Michael Steiner ezt a megálla­podást életképesebbnek nevezte a korábbi egyezségeknél, mert a rendelkezéseit nem teljesítő felet szankciókkal sújtják. D. Z. NÁLUNK AZ ELSŐ 500 VÁSÁRLÓ AKCIÓS ÁRON NF.XIA 1 568 000 Ft-tóL - '^SSSSságfpi Kamatmentes részletfizetési kedvezmény 40% befizetése mellett. 42542 JP *

Next