Népszabadság, 1996. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-16 / 89. szám

1996. április 16., kedd PIAC - GAZDASÁG ■ CIKKÜNK NYOMÁN Ellenőrizték a katalógust A Népszabadság április 10-ei számában a „Több pénz, keve­sebb turista” című cikkben Csáky Csaba, a Magyar Falusi- Tanyai Vendégfogadók Szövet­ségének elnöke a falusi turizmus fejlődését nehezítő körülmény­ként beszélt arról, hogy az IKM turisztikai­ főosztálya külön ka­talógust jelentetett meg, s az eb­ben szereplő címeket nem vizs­gálják meg. A hivatkozott kata­lógust 1995-ben az Országos Idegenforgalmi Hivatal adta ki magyarul, németül és angolul, nyelvenként százezer példány­ban. A katalógus célja az volt, hogy a falusi turizmus kínálatát a legteljesebben bemutassa (ezt a szállásadók ingyen kapták). A címek összegyűjtése két ütemben történt: a megyei ön­­kormányzatok adták tovább a felkérést a falusi turizmussal foglalkozó községek önkor­mányzatainak, amelyek a ven­dégfogadással foglalkozó szál­lásadókat a katalógusba kerülés lehetőségéről tájékoztatták. A szállásadók közvetlenül küldték vissza a jelentkezési lapokat. Ezt követően a falusi turizmus szer­vezésével, koordinálásával fog­lalkozó egyesületek, utazásszer­vezők, Tourinform-irodák meg­kapták a területükről érkezett címeket és azok ellenőrzése után állt össze a katalógus címlistája. A megbízó OIH kérésére a Ma­gyar Falusi-Tanyai Vendégfoga­dók Szövetségét írásban felkér­tük a katalógusban való részvé­telre, amit elhárítottak. A cikkből úgy tűnik, mintha a Vendégfogadók Szövetsége len­ne a magyarországi falusi turiz­mus egyedüli szervezője és fele­lőse. Nem derül ki, hogy létezik a Falusi Turizmus Országos Szö­vetsége, amely 74, a falusi turiz­mus szervezésével, koordinálá­sával, oktatásával vagy értékesí­tésével foglalkozó tagszervezetet tömörít. A tagszervezetek mint­egy 700 községben, 2300 szál­lásadót és 10 ezer vendégágyat képviselnek. Wieszner György A Falusi Turizmus katalógus szerkesztője Kellenek-e külföldi befektetők, kellünk-e mi? Fazakas Szabolcs Magyarország versenyképességéről, a bérekről, a szerkezetátalakításról A világ jóval több országa akar tőkét importálni, mint ahány ex­portálna. Ilyen körülmények között, és a privatizáció végeztével vajon lesznek-e Magyarországnak esélyei külföldi tőke további behozatalára? Erről kérdeztük Fazakas Szabolcsot, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium közigazgatási államtitkárát. - A privatizáció is tetemes pótlólagos tőkeimportot von maga után, hiszen a megvásá­rolt cégeket tulajdonosaik fel­újítják, korszerűsítik és bővítik. Például az energetikai ágazat­ban tavaly hárommilliárd dol­lár értékben szereztek részese­dést külföldi cégek, de elköte­lezték magukat a felújításra to­vábbi ötmilliárd erejéig. Amel­lett eddig sem csak a privatizá­ció révén jött az országba tőke, hanem zöldmezős beruházások céljaira is. Stabilitás alap - Éppen a zöldmezős beruházá­sokért folyik kemény verseny a tőkeimportőr országok között.­­ Ez így van mind globálisan, mind pedig Kelet-Európában. Ha a nyugat-európai politiku­sok nem jutnak túl a kinyilat­koztatásokon a kelet-európai együttműködés szükségességé­ről, akkor könnyen előállhat egy furcsa helyzet, amelyben a műszaki fejlesztés az Egyesült Államokban, a termelés a Tá­vol-Keleten, a fogyasztás pedig Európában koncentrálódik. Ilyen állapot hosszú ideig nem tartható fenn. Nyugat-Európa csak úgy őrizheti meg verseny­­képességét, ha részt vesz a ter­melésben, és azt részben Közép- és Kelet-Európába helyezi ki. - A döntő szó a pénztulajdonoso­ké. De miért választanák pont Ma­gyarországot? - A tőke mindig a megtérü­lést keresi, aminek alapja a sta­bilitás. Ahol jelentős veszély­­forrást lát, oda be se teszi a lá­bát. Magyarország az utóbbi időben sokat nyert: világszerte úgy látják, hogy mind politi­kailag, mind gazdaságilag sta­bilizálódtunk. Politikai stabili­tásunkat a parlamenti demok­rácia melletti alkotmányos el­kötelezettségünk adja, gazdasá­gi stabilitásunkat pedig az, hogy elköteleztük magunkat a piacgazdaság mellett. - Elégséges vonzerő a kockázat minimalizálódása? - A befektetők több más kö­rülményt is megvizsgálnak. Mindenekelőtt azt, hogy a két­irányú tőkemozgás lámpája zöldre vagy pirosra van-e állít­va. Ennyiben feltétlenül ver­senyképesek vagyunk. Megvizs­gálják azután, hogy milyen az infrastruktúra, milyen költsé­gekkel tudnak működni. A tele­fon- és az úthálózat nálunk már nem rossz, az energiaellátás biztonságát pedig mutatja, hogy az elmúlt kemény télen sem volt fennakadás sem az elektromos, sem a gázszolgálta­tásban. A bér mint a termelési költségek fontos eleme pedig igazán kedvező számukra.­­ Számunkra katasztrofálisan alacsonyak a bérek, akadnak azon­ban országok, amelyek még olcsóbb munkaerővel vonzzák a tőkét. - így igaz. A japán Sony egyik vezető munkatársa azon­ban elmagyarázta nekem, hogy hiába olcsóbb a távol-keleti munkaerő, cége számára az a térség bizonytalan, és ott nem leli meg azt az innovatív szelle­met, amellyel nálunk találko­zik. Kifejtette, hogy a magyar munkaerő fegyelmezett, kiszá­mítható, nincsenek sztrájkok. Konjunktúra - Csakhogy minél többen helye­zik ide a termelésüket, annál jobban csökken nálunk a munkanélküliség, ami több más tényezővel együtt a bérek emelkedéséhez vezet. Ezzel nem számolnak a befektetők? - Egy-egy olyan beruházás kapcsán, mint a Sony gödöllői vagy a Philips sárbogárdi gyára, a befektetők tíz-húsz évre gon­dolkodnak előre. Úgy számol­nak, hogy a magyar bér ma egy­­tizede, míg a portugál az egy­­harmada a német bérnek, és mi körülbelül tíz év múlva jutunk el a mai portugál bérszínvona­lig. Tehát egy évtized múltán is versenyképes lesz a magyar bér. Az pedig, hogy mi lesz azután - hogy a külföldi cég megveti-e nálunk a lábát, és állandó part­nerként számol-e velünk -, már rajtunk múlik. Ma az apróbb emberi hibákat és a bürokrácia körülményességét leszámítva a legtöbb külföldi befektető elé­gedett Magyarországgal. - Önök, az IKM vezetői rendre büszkélkednek vele, milyen sok multinacionális cég jött be, és mennyire elégedettek. De hány elé­gedetlen, és mennyi ment ki? - Ha a profit kivitelére gon­dol, azt ne sajnáljuk tőlük. Olyan cégről pedig, amely fel­adta magyarországi hadállását, nem tudunk. Vannak, akiknek nem váltak be a spekulatív szá­mításaik, de az ilyenek általá­ban nem a termelésben, hanem különféle szolgáltatásokban próbálnak spekulálni. A mérv­adó, nagy cégek nemcsak ma­radnak, hanem fejlesztenek is. Öröm látni, hogy a General Electric a Tungsramban már a műszaki fejlesztésre koncent­rál, vagy hogy az Audi már az­zal számol, hogy az eddigi két telephelye helyett hamarosan három lesz: az ingolstadti, a neckarsulmi és a győri. A közel­ség és az alacsony költség miatt jött ide a többi között az Audi is, de ha elégedettek, akkor a bérek fokozatos emelkedése mi­att nem fognak rögtön más te­lephely után nézni. - Van-e okunk feltételezni, hogy más cégek, újak is megjelennek? - Ismét a Sony emberére hi­vatkozom, aki azt mondta, hogy a japánok nyájként viselked­nek: ha valahová a vezérürü be­tette a lábát, oda a többi vakon követi. A Sony ilyen vezérürü, vonzza maga után a többieket. - Nem azért mondhatta ezt az il­lető, hogy a Sony árelőnyhöz jusson? - Biztos, hogy a Sony ár­előnyt akart elérni, de ez akkor hangzott el, amikor már aláír­tuk a szerződéseket. Különleges előnyöket egyébként sem tud az állam nyújtani, még annyi tá­mogatást is csak nehezen, amennyit a nemzetközi szoká­sok természetesnek vesznek. - Mit tekintenek természetesnek? - A világ tele van olyan or­szágokkal, amelyek a teljes inf­rastruktúrával ellátott telkeket nagyon olcsón vagy ingyen ad­ják a külföldi befektetőknek. Nálunk meg kell venniük a tel­ket, de azt már nem várhatjuk tőlük, hogy a maguk költségére vezessék oda a villanyt, a gázt, a vizet, a csatornát. Azt sem, hogy ha ott van az infrastruktú­ra, akkor egyedül viseljék a nemzetközileg kiugróan magas, sokszor zsarolás vagy sarc jelle­gű bekötési költségeket. Ez me­hetett addig, amíg alacsonyak voltak a víz-, csatorna-, gáz- és villanydíjak, de amikor utolérik a nyugatiakat, akkor már nem.­­ Tehát az állam az adófizetők pénzéből támogatja a külföldi ma­gáncégeket? - Természetesen támogatja a betelepedésüket. Ez így van másutt is. Bizonyos hátrányok csökkentése az állam feladata. Most különösen kell igyekez­nünk, hogy kihasználjuk azt a konjunktúrát, amit a nemzetkö­zi tőke hazánk iránti fokozott érdeklődése jelent. Befektetésösztönzés - Ez azt jelenti, hogy a külföldi beruházók ismét előnyökhöz jutnak a hazaiakkal szemben? - Magyarországon még nincs olyan tőke, amely a termelésbe akarna tetemes összeggel bevo­nulni, ezért nem szembesülünk ilyen problémával, de a hazai befektetők is kapnak különféle kedvezményeket. Például az ag­rártámogatás tavaly 81 milliárd forint volt, amiből 5,6 milliárdot költöttek az állattartás körül­ményeinek javítására. Mi, akik 13,2 milliárd forint költségvetési pénzhez jutottunk a kereskede­lemfejlesztés, a műszaki fejlesz­tés, az idegenforgalom és a be­fektetésösztönzés céljaira együttvéve, néha sajnáljuk, hogy egy-egy külföldi cég nem istállót akar itt építeni, akkor ugyanis sokkal jobban tudnánk támo­gatni. Olyan cégeknek, mint a Sony, a TDK vagy az Audi né­hány százmilliót sem tudunk ad­ni, hogy egyáltalán út vezessen beruházásuk színhelyéig. - Ilyen erős az agrárlobby? - Nem, az agrártámogatás­nak világszerte történelmi gyö­kerei vannak. - De éppen arról van szó, hogy korszerűsíteni kell a szerkezetet.­­ Ezért reméljük, hogy a pri­vatizációs bevételekből szerke­zetátalakításra is jut pénz, ex­porttámogatásra az Eximbank feltőkésítésével, befektetésösz­tönzésre a célelőirányzat feltöl­tésével. - Végül egy személyes kérdés. Igaz, hogy még az idén nyáron Bonnba költözik? Azt mondják, nagykövet lesz. - A nemzetközi szokásokkal ellentétes lenne, ha erről nyilat­koznék. - Pedig a hír reálisnak tűnik, hi­szen ön a minisztériumban mindig is, vagy húsz éven át a külgazdasági kapcsolatok nemzetközi vonatkozá­saival foglalkozott, az utóbbi időben elismert német szakértővé vált, aki­nek nemcsak itthon, hanem külföl­dön is olyan széles ismeretsége van, amelyet a diplomáciában kiválóan lehet hasznosítani.­­ Ezek valós tények, amiket nem cáfolhatok. Gál Zsuzsa Igyekezni kell, hogy kihasznál­juk a konjunktúrát Keresztül téren és időn Az információáramlás behálóz­za körülöttünk a teret, és átérté­kelődik az idő, amikor másod­percek alatt oldunk meg koráb­ban hetekig elhúzódó feladato­kat. Légitársaság gépi jegyfog­laló rendszer, bank hitelkártya nélkül, ma már éppoly elkép­zelhetetlen, mint számítógépek nélkül működő gyár vagy iroda. Ez a robbanásszerű fejlődés az élet minden területén érezteti hatását. Ma egy vállalkozás hosszú távú versenyképességé­nek megőrzéséhez hozzátarto­zik a hatékony informatikai rendszer, melynek nyílt archi­tektúrája flexibilis alapot kínál a változások követéséhez. A Hewlett-Packard a zsebgé­pektől az integrált nagy rend­szerekig teljes körű megoldást kínál a vállalati környezetbe. Ezen az imponálóan széles pa­lettán integráló szerepet tölt be a nemzetközileg sikeres, UNIX-és HP 9000-es sorozat megőrizve a korábbi befekteté­sek értékét, s nyílt utat kínálva a jövő felé. A Hewlett-Packard iparág­vezető a siker egyik meghatározó elemét jelentő UNIX operációs rendszer fo­lyamatos fejlesztésében. Sudár István cégvezető (Apollo Computer Kft.): „1994-ben és 95-ben cégünk a Hewlett Packard legeredmé­nyesebb partnere volt, a folya­matosan bővülő magyar piacon. Naponta tanúi és haszonélvezői vagyunk most is annak a siker­nek, amelyet a HP - mint a világ legkedveltebb hardver gyártója - elért. A vállalati rendszerek kiépítésében szorosan együtt­működünk a HP szakemberei­vel, s minden speciális igényre találunk megoldást....” Salamon Márton ügyvezető igazgató (ICON Számítástechnikai Kft.): „A Hewlett-Packard rendszerek viszonteladójaként még nem kerültünk olyan helyzetbe, hogy ne tudtunk volna minden szempontból versenyképes konfigurációt kialakítani HP gépekből. A néhány ezer dollá­ros munkaállomásoktól a több százezer dolláros szerver rend­szerekig építkezhetünk.” Teljesítmény - akcióban A Hewlett-Packard 9000/712-es munkaállomása, a megfelelő szoftverekkel megbirkózik a legnehezebb adatfeldolgozási, mű­szaki tervezési vagy térinformatikai feladatokkal. Az alábbi konfi­guráció 1996. június 30-ig 48%-os kedvezménnyel kapható. HARDVER • HP 9000-712 / 60 munkaállomás • 170 színes monitor (1280x1024) • 32 MB RAM • 1 GB disk • SE SCSI-II interfész • RS-232 port és Centronics port • IEEE 802.3 Ethernet csatoló • ANSI C/SoftBench fejlesztői környezet SZOLGÁLTATÁSOK • Helyszíni hardverszerviz • 24­ órás hívásfogadás • új szoftververziók használati joga • szoftver médiumok és dokumentáció (CD-adathordozón) • HPSupportLine Elektronikus támogatás Ára: 2.245.000 Ft+áfa * Akciós ár: 1.167.000 Ft+áfa *Az ár a dollárárfolyam függvényében változhat. További felvilágosítás: IFABO, „A” pavilon, 210-es stand Apollo Computer Kft.: (kajtor@apollo.hu) Kajtor Tamás tel.: 209-2951 ICON Számítástechnikai Kft.: (WWW.icon.hu) Németh Zoltán tel.: 250-9005 PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC 1996. ÁPRILIS 15. HATÁRIDŐS PIACOK BUDAPESTI RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK Név Üzl. sz. Árf. ért. (Ft) Db Nyitó­ár Záró­ár Átlag­ár AgrimB1 253 500 1516 900 16 90016 900 AgrimN2 544 000 3217 000 17 00017 000 Arpok1 1 606 000 365 4 400 4 4004 400 BChem 93163 205 315 70 215 2 250 2 3902 324 Bfusz­-----Hway2 96 760 118 820 820 820 Meinl­-----Csop2 810 000 900 900 900 900 Danub 58 29 960 410 16 324 1 820 1 8501 835 Domus1 125 000 250 500 500 500 Dhold­-----Egis 42147 020 340 24 165 6 000 6 0806 084 Eravis3 880 000 220 4 000 4 0004 000 Fotex 14 1 900 554 12 200 155 160 156 Főnix­-----Garent­-----Global1 14 000 10 1 400 1 4001 400 Glóbus5 318 950 275 1 150 1 1901 160 Grabo 14 5 766 000 1 922 3 000 3 0003 000 Gsun8 630 900 2 098 300 300 301 Hajdút­-----Humán 17 1 798 040 1 408 1 270 1 2801 277 Hung­-----IBUSZ2 29 485 31 950 955 951 IBUSZ 1.­-----IEB 30 10 085 300 45422 000 22 30022 214 Konzum­-----Martfű­-----Mól 70 71 094 670 46 997 1 520 1 5051 513 Noil1 18 000 118 000 18 00018 000 Novotr­-- _­--OTP 59 47 741 645 32 060 1 440 1 4901 489 Pgaz9 55 596 200 10 275 5 400 5 4505 411 Pick9 1 684 735 242 6 950 6 9506 962 Pflax1 90 000 200 450 450 450 Pplast4 4 385 850 1 217 3 653 3 6003 604 Pvalto9 441 800 740 600 600 597 Richt 43 93 651 320 18 362 5000 51005100 ScoopS­-----ScoopT­-----Scoop 1.­-----Sopron9 524 250 233 2 250 2 2502 250 Styl3 1 468 000 S50 1 540 1 5401 545 Zaíakerámia­-----Zwack1 18 00063 000 3 0003 000 Kárp. jegy 37 22 974 818 60 948 369 375 377 BUX: 2492,21 (+37,49) AZ MNB VALUTAÁRFOLYAMAI Árfolyamok Pénznem Vételi Közép Eladási GBP 222,55 224,77 226,99 AUD 116,95 118,05 119,15 BEF (100) 475,87 480,66 485,45 DKB 25,28 25,54 25,80 FIM 31,21 31,53 31,85 FRF 28,77 29,06 29,35 GRD (100) 60,93 61,53 62,13 NLG 87,32 ,, 88,20 89,08 IRP 229,61 231,89 234,17 JPY (100) 135,66 137,04 138,42 CAD 108,87 109,92 110,97 KWD 491,27 496,11 500,95 DEM 97,59 98,57 99,55 NDK 22,63 22,86 23,09 ITL (1000) 93,98 94,91 95,84 ATS 13,88 14,02 14,16 PTE (100) 95,42 96,37 97,32 ESP (100) 116,94 118,11 119,28 CHF 119,74 120,95 122,16 SK 21,90 22,12 22,34 USD 147,58 149,03 150,48 ECU 182,87 184,69 186,51 AZ MNB DEVIZAÁRFOLYAMAI DevizanemÁrfolyam Devizanem Árfolyam GBP 224,54 DEM 98,56 AUD 117,88 NDK 22,86 BEF (100) 480,05 ITL (1000) 94,79 DKK 25,54 ATS 14,02 FIM 31,46 PTE (100) 96,11 FRF 29,07 ESP (100) 118,12 NLG 88,20 CHF 120,86 IRP 231,78 LE 22,12 JPY (100) 137,21 USD 148,91 CAD 109,90 ECU 184,75 KWD 495,71 Határidő Új Előző elszámolóár Nyitott kötésáll. BÉT 30.d.kMájus 94,39 94,39 85 Június 94,42 94,42 290 Július 94,54 94,50 50 Szeptember 94,60 94,55 399 December 94,76 94,71 729 ’97. március 94,95 94,85 400 BUX Június 2570,00 2515,00 660 Szeptember 2665,00 2615,00 510 December 2765,00 2722,50 508 ’97. március 2855,00 2820,00 213 DEM Április 96,70 97,00­ Május 98,40 98,60 201 Június 100,10 100,20 406 Szeptember 105,00 105,20 42 December 109,60 110,50­­ 266 ’97. március 113,74 114,00 25 USD Április 145,30 145,30 226 Május 147,60 147,60 133 Június 149,58 149,58 1104 Szeptember 155,68 155,68 178 December 161,62 161,62 397 '97. március 166,35 166,35 10 ECU Április 180,98 180,98 300 Május 183,76 183,76 245 Június 186,65 186,65 1775 Szeptember 194,68 194,68 440 December 202,23 202,54 256 ,97. március 209,45 209,45 14 BÁT DEM Április 97,00 97,00 200 Május 97,88 0,00-Június 100,00 100,30 60 122 Július 101,06 102,20 1 050 Szeptember 104,60 105,00111 011 December 109,10 109,50 24 195 ‘97. március 114,50 114,50 1 100 USD Április 145,95 145,55 32 150 Május 147,60 147,35 485 Június 150,14 150,14 31 847 Július 151,75 151,55 3 200 Szeptember 156,50 155,79 73 815 December 161,52 161,35 23 072 ‘97. március 170,00 167,20 2 850 ECU Április 181,10 181,24 51 320 Május 184,40 184,40 900 Június 186,83 186,90 31 246 Július 189,00 189,00 6 100 Augusztus 192,00 192,00 1 000 Szeptember 194,50 194,41 89 740 December 202,38 202,30 42 715 ‘97. március 209,57 209,90 20 886 GBP Április 220,00 219,70 6 640 December 244,00 244,00 200 JPY Április 133,85 133,85 7210 Május 136,50 136,50 620 Június 138,70 138,70 6 539 Július 140,95 140,95 1 500 Szeptember 146,20 146,70 18511 December 153,00 153,00 14 220 ‘97. március 160,30 160,10 43 180 ITL Április 92,10 92,10 2 000 Május 93,20 93,20 1 500 Június 94,30 94,302 Július 96,00 96,00 6 200 Szeptember 98,85 0,00-December 101,50 101,50 15 055 ‘97. március 104,00 103,75 77 506 Kamat Június 23,02 23,02 800 Szeptember 23,00 23,00 380 December 22,12 22,125 NÉPSZABADSÁG 13 ■ HÁTTÉR Multi módi A gazdaság legerősebb lobby­csoportját ma már a multina­cionális befektetők képviselik, s minden jel szerint súlyuk, szerepük a jövőben csak to­vább nőhet. Bár a nemzetközi cégek - külön-külön is - erőfö­lényük tudatában tárgyalnak a mindenkori kormányokkal (főként a szakminisztériumok­kal), a mi multijaink mégis késztetést éreztek arra, hogy összefogjanak, s így még 1992 őszén megalapították a Nem­zetközi Vállalatok Magyaror­szági Társaságát. Az eredetileg tizennégy nagy cégből álló csoportba mára ötven multi, illetve ma­gyar érdekeltsége lépett be: a tiszteletre méltó társaság adja a külföldi befektetések felét, a GDP 15 százalékát, az ipari export 70 százalékát. Náluk a bérszínvonal és a termelé­kenység egyaránt magasabb volt tavaly is, mint a nemzet­­gazdasági átlag. Csak ízelítőül a multi-étlapról: közéjük tar­tozik az ABB Power Genera­­tion Kft., a Cereol Növényolaj­­ipari Rt., a CIB, a Creditans­­talt, a Compack Douwe Eg­­berts Rt., a GE/Tungsram Rt., a Ford Hungária Kft., a Hen­kel Magyarország Kft., a Le­­hel-Elektrolux Rt., a Levi Strauss Kft., a McDonald’s Magyarország Kft., a Nestlé Hungária Kft., a Philips Video International Kft., a Porsche Hungária Kft., a Procter & Gamble Hungary Kft., a Schöller Budatej Bt., a Shell Rt., az Unilever Magyarország Kft. A Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága - mint ezt legutóbbi közgyűlé­sük után is közzétették - „szerves részévé kíván válni a magyar valóságnak”. Tovább­ra is úgy érzik, hogy érdemes Magyarországon befektetni. És nem az adókedvezmények miatt (bár az sem árt, ha van), hanem a potenciális piaci tér­nyerés végett. „A legfontosabb a tőke kom­fortérzetének erősítése és a ki­­számítható-tervezhető gazda­sági terep” - fogalmazta meg ars poeticájukat képviselőjük. Éppen ezért lelkesednek a sta­bilizációs programért, élhar­cosai a feketegazdaság elleni küzdelemnek, s támogatják - mi több, sürgetik - az állam­­háztartási reformot. (Nem annyira humanitárius meg­fontolásokból, mint inkább a közterhek versenyképesség­mérséklő hatása okán.) Úgy vélik: „bár a párbeszéd igazán jó a kormánnyal, de lehet még gördülékenyebbé tenni a kon­taktust”. Éppen ezért nem elégszenek meg azzal, hogy - mint eddig - a háttérben egyedi alkukat kössenek, hanem létrehoztak hét szakértői csoportot, amelybe a hazai képviseletek mellett az anyavállalatok is delegálnak szakértőket, aján­lásokat dolgoznak ki a pénz­­politikára, a hitelszférára, a munkaerő-gazdálkodásra, az adó- és vámrendszerre, a jöve­déki, a reklám- és versenysza­bályozásra, valamint a kör­nyezetvédelemre is. Ezenkívül igényt tartanak arra, hogy mi­előtt a kormány döntene, a gazdaságot érintő legfonto­sabb törvények tervezetét egyeztesse velük. Meg is kérdeztem: mindezek alapján nem érett-e meg a helyzet arra, hogy a többi munkaadói tömörülés mellett elfoglalják helyüket az intéz­ményes érdekegyeztetésben? A válasz igen tanulságos volt: szerényen elhárították a meg­tiszteltetést, mondván, hogy erre nekik valószínűleg se ide­jük, se igényük. Ők egyébként sem kívánnak senkit sem befo­lyásolni, sem pedig nyomást gyakorolni. De nem éreznek különösebb ingert arra sem, hogy nyílt színen vitatkozza­nak a szakszervezetekkel. Ne higyjük, hogy a multi in­kább a miniszternél előszobá­­zik, vagy a parlamenti folyo­són szerez támogatókat, a tár­saság vezetőit ugyanis negyed­évenként az államfő fogadja. A találkozóra meghívást kap a jegybankelnök és a pénzügy­­miniszter is. Ez a szokás ko­rántsem magyar módi, másutt is ez a jól bevált gyakorlat. Bossányi Katalin

Next