Népszabadság, 1996. április (54. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-16 / 89. szám
1996. április 16., kedd PIAC - GAZDASÁG ■ CIKKÜNK NYOMÁN Ellenőrizték a katalógust A Népszabadság április 10-ei számában a „Több pénz, kevesebb turista” című cikkben Csáky Csaba, a Magyar Falusi- Tanyai Vendégfogadók Szövetségének elnöke a falusi turizmus fejlődését nehezítő körülményként beszélt arról, hogy az IKM turisztikai főosztálya külön katalógust jelentetett meg, s az ebben szereplő címeket nem vizsgálják meg. A hivatkozott katalógust 1995-ben az Országos Idegenforgalmi Hivatal adta ki magyarul, németül és angolul, nyelvenként százezer példányban. A katalógus célja az volt, hogy a falusi turizmus kínálatát a legteljesebben bemutassa (ezt a szállásadók ingyen kapták). A címek összegyűjtése két ütemben történt: a megyei önkormányzatok adták tovább a felkérést a falusi turizmussal foglalkozó községek önkormányzatainak, amelyek a vendégfogadással foglalkozó szállásadókat a katalógusba kerülés lehetőségéről tájékoztatták. A szállásadók közvetlenül küldték vissza a jelentkezési lapokat. Ezt követően a falusi turizmus szervezésével, koordinálásával foglalkozó egyesületek, utazásszervezők, Tourinform-irodák megkapták a területükről érkezett címeket és azok ellenőrzése után állt össze a katalógus címlistája. A megbízó OIH kérésére a Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetségét írásban felkértük a katalógusban való részvételre, amit elhárítottak. A cikkből úgy tűnik, mintha a Vendégfogadók Szövetsége lenne a magyarországi falusi turizmus egyedüli szervezője és felelőse. Nem derül ki, hogy létezik a Falusi Turizmus Országos Szövetsége, amely 74, a falusi turizmus szervezésével, koordinálásával, oktatásával vagy értékesítésével foglalkozó tagszervezetet tömörít. A tagszervezetek mintegy 700 községben, 2300 szállásadót és 10 ezer vendégágyat képviselnek. Wieszner György A Falusi Turizmus katalógus szerkesztője Kellenek-e külföldi befektetők, kellünk-e mi? Fazakas Szabolcs Magyarország versenyképességéről, a bérekről, a szerkezetátalakításról A világ jóval több országa akar tőkét importálni, mint ahány exportálna. Ilyen körülmények között, és a privatizáció végeztével vajon lesznek-e Magyarországnak esélyei külföldi tőke további behozatalára? Erről kérdeztük Fazakas Szabolcsot, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közigazgatási államtitkárát. - A privatizáció is tetemes pótlólagos tőkeimportot von maga után, hiszen a megvásárolt cégeket tulajdonosaik felújítják, korszerűsítik és bővítik. Például az energetikai ágazatban tavaly hárommilliárd dollár értékben szereztek részesedést külföldi cégek, de elkötelezték magukat a felújításra további ötmilliárd erejéig. Amellett eddig sem csak a privatizáció révén jött az országba tőke, hanem zöldmezős beruházások céljaira is. Stabilitás alap - Éppen a zöldmezős beruházásokért folyik kemény verseny a tőkeimportőr országok között. Ez így van mind globálisan, mind pedig Kelet-Európában. Ha a nyugat-európai politikusok nem jutnak túl a kinyilatkoztatásokon a kelet-európai együttműködés szükségességéről, akkor könnyen előállhat egy furcsa helyzet, amelyben a műszaki fejlesztés az Egyesült Államokban, a termelés a Távol-Keleten, a fogyasztás pedig Európában koncentrálódik. Ilyen állapot hosszú ideig nem tartható fenn. Nyugat-Európa csak úgy őrizheti meg versenyképességét, ha részt vesz a termelésben, és azt részben Közép- és Kelet-Európába helyezi ki. - A döntő szó a pénztulajdonosoké. De miért választanák pont Magyarországot? - A tőke mindig a megtérülést keresi, aminek alapja a stabilitás. Ahol jelentős veszélyforrást lát, oda be se teszi a lábát. Magyarország az utóbbi időben sokat nyert: világszerte úgy látják, hogy mind politikailag, mind gazdaságilag stabilizálódtunk. Politikai stabilitásunkat a parlamenti demokrácia melletti alkotmányos elkötelezettségünk adja, gazdasági stabilitásunkat pedig az, hogy elköteleztük magunkat a piacgazdaság mellett. - Elégséges vonzerő a kockázat minimalizálódása? - A befektetők több más körülményt is megvizsgálnak. Mindenekelőtt azt, hogy a kétirányú tőkemozgás lámpája zöldre vagy pirosra van-e állítva. Ennyiben feltétlenül versenyképesek vagyunk. Megvizsgálják azután, hogy milyen az infrastruktúra, milyen költségekkel tudnak működni. A telefon- és az úthálózat nálunk már nem rossz, az energiaellátás biztonságát pedig mutatja, hogy az elmúlt kemény télen sem volt fennakadás sem az elektromos, sem a gázszolgáltatásban. A bér mint a termelési költségek fontos eleme pedig igazán kedvező számukra. Számunkra katasztrofálisan alacsonyak a bérek, akadnak azonban országok, amelyek még olcsóbb munkaerővel vonzzák a tőkét. - így igaz. A japán Sony egyik vezető munkatársa azonban elmagyarázta nekem, hogy hiába olcsóbb a távol-keleti munkaerő, cége számára az a térség bizonytalan, és ott nem leli meg azt az innovatív szellemet, amellyel nálunk találkozik. Kifejtette, hogy a magyar munkaerő fegyelmezett, kiszámítható, nincsenek sztrájkok. Konjunktúra - Csakhogy minél többen helyezik ide a termelésüket, annál jobban csökken nálunk a munkanélküliség, ami több más tényezővel együtt a bérek emelkedéséhez vezet. Ezzel nem számolnak a befektetők? - Egy-egy olyan beruházás kapcsán, mint a Sony gödöllői vagy a Philips sárbogárdi gyára, a befektetők tíz-húsz évre gondolkodnak előre. Úgy számolnak, hogy a magyar bér ma egytizede, míg a portugál az egyharmada a német bérnek, és mi körülbelül tíz év múlva jutunk el a mai portugál bérszínvonalig. Tehát egy évtized múltán is versenyképes lesz a magyar bér. Az pedig, hogy mi lesz azután - hogy a külföldi cég megveti-e nálunk a lábát, és állandó partnerként számol-e velünk -, már rajtunk múlik. Ma az apróbb emberi hibákat és a bürokrácia körülményességét leszámítva a legtöbb külföldi befektető elégedett Magyarországgal. - Önök, az IKM vezetői rendre büszkélkednek vele, milyen sok multinacionális cég jött be, és mennyire elégedettek. De hány elégedetlen, és mennyi ment ki? - Ha a profit kivitelére gondol, azt ne sajnáljuk tőlük. Olyan cégről pedig, amely feladta magyarországi hadállását, nem tudunk. Vannak, akiknek nem váltak be a spekulatív számításaik, de az ilyenek általában nem a termelésben, hanem különféle szolgáltatásokban próbálnak spekulálni. A mérvadó, nagy cégek nemcsak maradnak, hanem fejlesztenek is. Öröm látni, hogy a General Electric a Tungsramban már a műszaki fejlesztésre koncentrál, vagy hogy az Audi már azzal számol, hogy az eddigi két telephelye helyett hamarosan három lesz: az ingolstadti, a neckarsulmi és a győri. A közelség és az alacsony költség miatt jött ide a többi között az Audi is, de ha elégedettek, akkor a bérek fokozatos emelkedése miatt nem fognak rögtön más telephely után nézni. - Van-e okunk feltételezni, hogy más cégek, újak is megjelennek? - Ismét a Sony emberére hivatkozom, aki azt mondta, hogy a japánok nyájként viselkednek: ha valahová a vezérürü betette a lábát, oda a többi vakon követi. A Sony ilyen vezérürü, vonzza maga után a többieket. - Nem azért mondhatta ezt az illető, hogy a Sony árelőnyhöz jusson? - Biztos, hogy a Sony árelőnyt akart elérni, de ez akkor hangzott el, amikor már aláírtuk a szerződéseket. Különleges előnyöket egyébként sem tud az állam nyújtani, még annyi támogatást is csak nehezen, amennyit a nemzetközi szokások természetesnek vesznek. - Mit tekintenek természetesnek? - A világ tele van olyan országokkal, amelyek a teljes infrastruktúrával ellátott telkeket nagyon olcsón vagy ingyen adják a külföldi befektetőknek. Nálunk meg kell venniük a telket, de azt már nem várhatjuk tőlük, hogy a maguk költségére vezessék oda a villanyt, a gázt, a vizet, a csatornát. Azt sem, hogy ha ott van az infrastruktúra, akkor egyedül viseljék a nemzetközileg kiugróan magas, sokszor zsarolás vagy sarc jellegű bekötési költségeket. Ez mehetett addig, amíg alacsonyak voltak a víz-, csatorna-, gáz- és villanydíjak, de amikor utolérik a nyugatiakat, akkor már nem. Tehát az állam az adófizetők pénzéből támogatja a külföldi magáncégeket? - Természetesen támogatja a betelepedésüket. Ez így van másutt is. Bizonyos hátrányok csökkentése az állam feladata. Most különösen kell igyekeznünk, hogy kihasználjuk azt a konjunktúrát, amit a nemzetközi tőke hazánk iránti fokozott érdeklődése jelent. Befektetésösztönzés - Ez azt jelenti, hogy a külföldi beruházók ismét előnyökhöz jutnak a hazaiakkal szemben? - Magyarországon még nincs olyan tőke, amely a termelésbe akarna tetemes összeggel bevonulni, ezért nem szembesülünk ilyen problémával, de a hazai befektetők is kapnak különféle kedvezményeket. Például az agrártámogatás tavaly 81 milliárd forint volt, amiből 5,6 milliárdot költöttek az állattartás körülményeinek javítására. Mi, akik 13,2 milliárd forint költségvetési pénzhez jutottunk a kereskedelemfejlesztés, a műszaki fejlesztés, az idegenforgalom és a befektetésösztönzés céljaira együttvéve, néha sajnáljuk, hogy egy-egy külföldi cég nem istállót akar itt építeni, akkor ugyanis sokkal jobban tudnánk támogatni. Olyan cégeknek, mint a Sony, a TDK vagy az Audi néhány százmilliót sem tudunk adni, hogy egyáltalán út vezessen beruházásuk színhelyéig. - Ilyen erős az agrárlobby? - Nem, az agrártámogatásnak világszerte történelmi gyökerei vannak. - De éppen arról van szó, hogy korszerűsíteni kell a szerkezetet. Ezért reméljük, hogy a privatizációs bevételekből szerkezetátalakításra is jut pénz, exporttámogatásra az Eximbank feltőkésítésével, befektetésösztönzésre a célelőirányzat feltöltésével. - Végül egy személyes kérdés. Igaz, hogy még az idén nyáron Bonnba költözik? Azt mondják, nagykövet lesz. - A nemzetközi szokásokkal ellentétes lenne, ha erről nyilatkoznék. - Pedig a hír reálisnak tűnik, hiszen ön a minisztériumban mindig is, vagy húsz éven át a külgazdasági kapcsolatok nemzetközi vonatkozásaival foglalkozott, az utóbbi időben elismert német szakértővé vált, akinek nemcsak itthon, hanem külföldön is olyan széles ismeretsége van, amelyet a diplomáciában kiválóan lehet hasznosítani. Ezek valós tények, amiket nem cáfolhatok. Gál Zsuzsa Igyekezni kell, hogy kihasználjuk a konjunktúrát Keresztül téren és időn Az információáramlás behálózza körülöttünk a teret, és átértékelődik az idő, amikor másodpercek alatt oldunk meg korábban hetekig elhúzódó feladatokat. Légitársaság gépi jegyfoglaló rendszer, bank hitelkártya nélkül, ma már éppoly elképzelhetetlen, mint számítógépek nélkül működő gyár vagy iroda. Ez a robbanásszerű fejlődés az élet minden területén érezteti hatását. Ma egy vállalkozás hosszú távú versenyképességének megőrzéséhez hozzátartozik a hatékony informatikai rendszer, melynek nyílt architektúrája flexibilis alapot kínál a változások követéséhez. A Hewlett-Packard a zsebgépektől az integrált nagy rendszerekig teljes körű megoldást kínál a vállalati környezetbe. Ezen az imponálóan széles palettán integráló szerepet tölt be a nemzetközileg sikeres, UNIX-és HP 9000-es sorozat megőrizve a korábbi befektetések értékét, s nyílt utat kínálva a jövő felé. A Hewlett-Packard iparágvezető a siker egyik meghatározó elemét jelentő UNIX operációs rendszer folyamatos fejlesztésében. Sudár István cégvezető (Apollo Computer Kft.): „1994-ben és 95-ben cégünk a Hewlett Packard legeredményesebb partnere volt, a folyamatosan bővülő magyar piacon. Naponta tanúi és haszonélvezői vagyunk most is annak a sikernek, amelyet a HP - mint a világ legkedveltebb hardver gyártója - elért. A vállalati rendszerek kiépítésében szorosan együttműködünk a HP szakembereivel, s minden speciális igényre találunk megoldást....” Salamon Márton ügyvezető igazgató (ICON Számítástechnikai Kft.): „A Hewlett-Packard rendszerek viszonteladójaként még nem kerültünk olyan helyzetbe, hogy ne tudtunk volna minden szempontból versenyképes konfigurációt kialakítani HP gépekből. A néhány ezer dolláros munkaállomásoktól a több százezer dolláros szerver rendszerekig építkezhetünk.” Teljesítmény - akcióban A Hewlett-Packard 9000/712-es munkaállomása, a megfelelő szoftverekkel megbirkózik a legnehezebb adatfeldolgozási, műszaki tervezési vagy térinformatikai feladatokkal. Az alábbi konfiguráció 1996. június 30-ig 48%-os kedvezménnyel kapható. HARDVER • HP 9000-712 / 60 munkaállomás • 170 színes monitor (1280x1024) • 32 MB RAM • 1 GB disk • SE SCSI-II interfész • RS-232 port és Centronics port • IEEE 802.3 Ethernet csatoló • ANSI C/SoftBench fejlesztői környezet SZOLGÁLTATÁSOK • Helyszíni hardverszerviz • 24 órás hívásfogadás • új szoftververziók használati joga • szoftver médiumok és dokumentáció (CD-adathordozón) • HPSupportLine Elektronikus támogatás Ára: 2.245.000 Ft+áfa * Akciós ár: 1.167.000 Ft+áfa *Az ár a dollárárfolyam függvényében változhat. További felvilágosítás: IFABO, „A” pavilon, 210-es stand Apollo Computer Kft.: (kajtor@apollo.hu) Kajtor Tamás tel.: 209-2951 ICON Számítástechnikai Kft.: (WWW.icon.hu) Németh Zoltán tel.: 250-9005 PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC 1996. ÁPRILIS 15. HATÁRIDŐS PIACOK BUDAPESTI RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK Név Üzl. sz. Árf. ért. (Ft) Db Nyitóár Záróár Átlagár AgrimB1 253 500 1516 900 16 90016 900 AgrimN2 544 000 3217 000 17 00017 000 Arpok1 1 606 000 365 4 400 4 4004 400 BChem 93163 205 315 70 215 2 250 2 3902 324 Bfusz-----Hway2 96 760 118 820 820 820 Meinl-----Csop2 810 000 900 900 900 900 Danub 58 29 960 410 16 324 1 820 1 8501 835 Domus1 125 000 250 500 500 500 Dhold-----Egis 42147 020 340 24 165 6 000 6 0806 084 Eravis3 880 000 220 4 000 4 0004 000 Fotex 14 1 900 554 12 200 155 160 156 Főnix-----Garent-----Global1 14 000 10 1 400 1 4001 400 Glóbus5 318 950 275 1 150 1 1901 160 Grabo 14 5 766 000 1 922 3 000 3 0003 000 Gsun8 630 900 2 098 300 300 301 Hajdút-----Humán 17 1 798 040 1 408 1 270 1 2801 277 Hung-----IBUSZ2 29 485 31 950 955 951 IBUSZ 1.-----IEB 30 10 085 300 45422 000 22 30022 214 Konzum-----Martfű-----Mól 70 71 094 670 46 997 1 520 1 5051 513 Noil1 18 000 118 000 18 00018 000 Novotr-- _--OTP 59 47 741 645 32 060 1 440 1 4901 489 Pgaz9 55 596 200 10 275 5 400 5 4505 411 Pick9 1 684 735 242 6 950 6 9506 962 Pflax1 90 000 200 450 450 450 Pplast4 4 385 850 1 217 3 653 3 6003 604 Pvalto9 441 800 740 600 600 597 Richt 43 93 651 320 18 362 5000 51005100 ScoopS-----ScoopT-----Scoop 1.-----Sopron9 524 250 233 2 250 2 2502 250 Styl3 1 468 000 S50 1 540 1 5401 545 Zaíakerámia-----Zwack1 18 00063 000 3 0003 000 Kárp. jegy 37 22 974 818 60 948 369 375 377 BUX: 2492,21 (+37,49) AZ MNB VALUTAÁRFOLYAMAI Árfolyamok Pénznem Vételi Közép Eladási GBP 222,55 224,77 226,99 AUD 116,95 118,05 119,15 BEF (100) 475,87 480,66 485,45 DKB 25,28 25,54 25,80 FIM 31,21 31,53 31,85 FRF 28,77 29,06 29,35 GRD (100) 60,93 61,53 62,13 NLG 87,32 ,, 88,20 89,08 IRP 229,61 231,89 234,17 JPY (100) 135,66 137,04 138,42 CAD 108,87 109,92 110,97 KWD 491,27 496,11 500,95 DEM 97,59 98,57 99,55 NDK 22,63 22,86 23,09 ITL (1000) 93,98 94,91 95,84 ATS 13,88 14,02 14,16 PTE (100) 95,42 96,37 97,32 ESP (100) 116,94 118,11 119,28 CHF 119,74 120,95 122,16 SK 21,90 22,12 22,34 USD 147,58 149,03 150,48 ECU 182,87 184,69 186,51 AZ MNB DEVIZAÁRFOLYAMAI DevizanemÁrfolyam Devizanem Árfolyam GBP 224,54 DEM 98,56 AUD 117,88 NDK 22,86 BEF (100) 480,05 ITL (1000) 94,79 DKK 25,54 ATS 14,02 FIM 31,46 PTE (100) 96,11 FRF 29,07 ESP (100) 118,12 NLG 88,20 CHF 120,86 IRP 231,78 LE 22,12 JPY (100) 137,21 USD 148,91 CAD 109,90 ECU 184,75 KWD 495,71 Határidő Új Előző elszámolóár Nyitott kötésáll. BÉT 30.d.kMájus 94,39 94,39 85 Június 94,42 94,42 290 Július 94,54 94,50 50 Szeptember 94,60 94,55 399 December 94,76 94,71 729 ’97. március 94,95 94,85 400 BUX Június 2570,00 2515,00 660 Szeptember 2665,00 2615,00 510 December 2765,00 2722,50 508 ’97. március 2855,00 2820,00 213 DEM Április 96,70 97,00 Május 98,40 98,60 201 Június 100,10 100,20 406 Szeptember 105,00 105,20 42 December 109,60 110,50 266 ’97. március 113,74 114,00 25 USD Április 145,30 145,30 226 Május 147,60 147,60 133 Június 149,58 149,58 1104 Szeptember 155,68 155,68 178 December 161,62 161,62 397 '97. március 166,35 166,35 10 ECU Április 180,98 180,98 300 Május 183,76 183,76 245 Június 186,65 186,65 1775 Szeptember 194,68 194,68 440 December 202,23 202,54 256 ,97. március 209,45 209,45 14 BÁT DEM Április 97,00 97,00 200 Május 97,88 0,00-Június 100,00 100,30 60 122 Július 101,06 102,20 1 050 Szeptember 104,60 105,00111 011 December 109,10 109,50 24 195 ‘97. március 114,50 114,50 1 100 USD Április 145,95 145,55 32 150 Május 147,60 147,35 485 Június 150,14 150,14 31 847 Július 151,75 151,55 3 200 Szeptember 156,50 155,79 73 815 December 161,52 161,35 23 072 ‘97. március 170,00 167,20 2 850 ECU Április 181,10 181,24 51 320 Május 184,40 184,40 900 Június 186,83 186,90 31 246 Július 189,00 189,00 6 100 Augusztus 192,00 192,00 1 000 Szeptember 194,50 194,41 89 740 December 202,38 202,30 42 715 ‘97. március 209,57 209,90 20 886 GBP Április 220,00 219,70 6 640 December 244,00 244,00 200 JPY Április 133,85 133,85 7210 Május 136,50 136,50 620 Június 138,70 138,70 6 539 Július 140,95 140,95 1 500 Szeptember 146,20 146,70 18511 December 153,00 153,00 14 220 ‘97. március 160,30 160,10 43 180 ITL Április 92,10 92,10 2 000 Május 93,20 93,20 1 500 Június 94,30 94,302 Július 96,00 96,00 6 200 Szeptember 98,85 0,00-December 101,50 101,50 15 055 ‘97. március 104,00 103,75 77 506 Kamat Június 23,02 23,02 800 Szeptember 23,00 23,00 380 December 22,12 22,125 NÉPSZABADSÁG 13 ■ HÁTTÉR Multi módi A gazdaság legerősebb lobbycsoportját ma már a multinacionális befektetők képviselik, s minden jel szerint súlyuk, szerepük a jövőben csak tovább nőhet. Bár a nemzetközi cégek - külön-külön is - erőfölényük tudatában tárgyalnak a mindenkori kormányokkal (főként a szakminisztériumokkal), a mi multijaink mégis késztetést éreztek arra, hogy összefogjanak, s így még 1992 őszén megalapították a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságát. Az eredetileg tizennégy nagy cégből álló csoportba mára ötven multi, illetve magyar érdekeltsége lépett be: a tiszteletre méltó társaság adja a külföldi befektetések felét, a GDP 15 százalékát, az ipari export 70 százalékát. Náluk a bérszínvonal és a termelékenység egyaránt magasabb volt tavaly is, mint a nemzetgazdasági átlag. Csak ízelítőül a multi-étlapról: közéjük tartozik az ABB Power Generation Kft., a Cereol Növényolajipari Rt., a CIB, a Creditanstalt, a Compack Douwe Egberts Rt., a GE/Tungsram Rt., a Ford Hungária Kft., a Henkel Magyarország Kft., a Lehel-Elektrolux Rt., a Levi Strauss Kft., a McDonald’s Magyarország Kft., a Nestlé Hungária Kft., a Philips Video International Kft., a Porsche Hungária Kft., a Procter & Gamble Hungary Kft., a Schöller Budatej Bt., a Shell Rt., az Unilever Magyarország Kft. A Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága - mint ezt legutóbbi közgyűlésük után is közzétették - „szerves részévé kíván válni a magyar valóságnak”. Továbbra is úgy érzik, hogy érdemes Magyarországon befektetni. És nem az adókedvezmények miatt (bár az sem árt, ha van), hanem a potenciális piaci térnyerés végett. „A legfontosabb a tőke komfortérzetének erősítése és a kiszámítható-tervezhető gazdasági terep” - fogalmazta meg ars poeticájukat képviselőjük. Éppen ezért lelkesednek a stabilizációs programért, élharcosai a feketegazdaság elleni küzdelemnek, s támogatják - mi több, sürgetik - az államháztartási reformot. (Nem annyira humanitárius megfontolásokból, mint inkább a közterhek versenyképességmérséklő hatása okán.) Úgy vélik: „bár a párbeszéd igazán jó a kormánnyal, de lehet még gördülékenyebbé tenni a kontaktust”. Éppen ezért nem elégszenek meg azzal, hogy - mint eddig - a háttérben egyedi alkukat kössenek, hanem létrehoztak hét szakértői csoportot, amelybe a hazai képviseletek mellett az anyavállalatok is delegálnak szakértőket, ajánlásokat dolgoznak ki a pénzpolitikára, a hitelszférára, a munkaerő-gazdálkodásra, az adó- és vámrendszerre, a jövedéki, a reklám- és versenyszabályozásra, valamint a környezetvédelemre is. Ezenkívül igényt tartanak arra, hogy mielőtt a kormány döntene, a gazdaságot érintő legfontosabb törvények tervezetét egyeztesse velük. Meg is kérdeztem: mindezek alapján nem érett-e meg a helyzet arra, hogy a többi munkaadói tömörülés mellett elfoglalják helyüket az intézményes érdekegyeztetésben? A válasz igen tanulságos volt: szerényen elhárították a megtiszteltetést, mondván, hogy erre nekik valószínűleg se idejük, se igényük. Ők egyébként sem kívánnak senkit sem befolyásolni, sem pedig nyomást gyakorolni. De nem éreznek különösebb ingert arra sem, hogy nyílt színen vitatkozzanak a szakszervezetekkel. Ne higyjük, hogy a multi inkább a miniszternél előszobázik, vagy a parlamenti folyosón szerez támogatókat, a társaság vezetőit ugyanis negyedévenként az államfő fogadja. A találkozóra meghívást kap a jegybankelnök és a pénzügyminiszter is. Ez a szokás korántsem magyar módi, másutt is ez a jól bevált gyakorlat. Bossányi Katalin