Népszabadság, 1996. június (54. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-01 / 127. szám
40 oldal / Melléklet: Hétvége, Könyvhét / Ára: 42 Ft NEPSZABADSAG 1996. június 1., szombat ORSZÁGOS NAPILAP 54. évfolyam, 127. szám, első kiadás Netanjahu lesz Izrael miniszterelnöke A Likud vezére alig több mint 29 ezer szavazatkülönbséggel isyerny a választást A Likud párt vezetője, Benjámin Netanjahu lesz Izrael miniszterelnöke. A tegnap délután közzétett hivatalos végeredmény szerint 0,9 százalékkal, 29 517 szavazattal előzte meg Simon Peresz miniszterelnököt. TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL A legnagyobb párt az izraeli parlamentben a Munkapárt marad, habár mandátumainak száma 44-ről 34-re csökkent. A Likudnak 32 képviselője lesz 40 helyett, a három vallásos pártnak együttvéve 23, a baloldali Merecnek kilenc képviselője, a két arab pártnak együttvéve kilenc, a volt Szovjetunióból érkezett új bevándorlók pártjának hét, a Harmadik erő pártnak négy és az ultrajobboldali Moledet (Haza) pártnak két képviselője lesz. Egy nappal a választások után újra fellángolt a fegyveres harc Dél-Libanonban, jelezve, hogy az új kormány is a régi kihívásokkal néz szembe. A Hezbollah Mardzs Adzun város mellett tőrbe csalt egy izraeli alakulatot: négy katona meghalt. (Netanjahu... folytatás a 2. oldalon) A választásokon győztes Likud-vezér Netanjahu feleségével és gyermekével REUTERS-FOTÓ Mától: hét végi kamionstop a határon Ilyen jelzőtábla is segíti majd a hét és fél tonnánál nehezebb kamionok tájékozódását, merre találják majd a legközelebbi, számukra kijelölt parkolót. Mától kezdődik a kamionstop a magyar utakon. Harminckilenc hatóságilag kijelölt parkoló várja a külföldről jövő nehéz tehergépjárműveket a határátkelők közelében, a kormány rendelete értelmében ugyanis június elsejétől augusztus 31-ig szombaton és vasárnap e járművek többsége nem közlekedhet. (További információk a 10. oldalon) Túlszorul a reálbérprés? Két százaléknál több lesz a csökkenés Nem tartható a közalkalmazotti bérmegállapodásban rögzített, átlagosan 19,5 százalékos béremelés, és így a közalkalmazottakkal kötött hároméves megállapodásban szereplő kétszázalékos reálbércsökkenés sem - értesült lapunk kormányzati körökből. Úgy tudni, a bérek az idén mindössze 12-13 százalékkal növekedhetnek, a reálbér pedig legalább 6-7 százalékkal csökken. A Népszabadság megtudta azt is, hogy a Belügyminisztérium - bár a hároméves megállapodásban erre kötelezte magát - nem kérte fel az önkormányzatokat arra, hogy a létszámleépítésből származó megtakarításokat béremelésre fordítsák. MUNKATÁRSAINKTÓL Mint ismeretes, az 1996-ra vonatkozó közalkalmazotti bérmegállapodás átlagosan bruttó 19,5 százalékos béremelést rögzít a szféra dolgozói számára. Ebből a kormány tíz plusz öt százalékot vállalt, úgy, hogy az új közalkalmazotti bértábla bevezetésével februártól tíz, szeptembertől pedig további öt százalékot fizetnek a költségvetésből. A februártól esedékes tíz százalékot a dolgozók a májusi fizetéssel, visszamenőleg júniusban kapják meg. A bruttó tíz plusz öt százalék azonban egész évre számítva nem éri el a tíz százalékot. Közvetve a bérek kisebb emelését eredményezheti az is, hogy a Belügyminisztérium nem kérte fel az önkormányzatokat arra, hogy a létszámleépítésből származó megtakarításokat a bérek növelésére fordítsák. Igaz, a kormány nem avatkozhat be az önkormányzatok gazdálkodásába, ám a BM felkérését több szakszervezet a bérmegállapodás betartásának garanciájaként tartotta számon. A korábbi számítások szerint az önkormányzatoknak a 19,5 százalékos béremelésből 7 százalékot kellene teljesíteniük. Ha az infláció éves szinten 24-26 százalék lesz, akkor mindez legalább 6-7 százalékos reálbércsökkenést eredményez majd. Informátorunk szerint mindez jelentős problémát okozhat augusztusban, amikor a közalkalmazottak és a kormány értékeli a reálbérek alakulását. Az 1996-os közalkalmazotti bérmegállapodás úgy fogalmaz, hogy az első fél év adatai alapján meg kell vizsgálni a keresetek alakulását, és a kormány vállalja, hogy az illetményemelési garanciák érvényesülésére szükség esetén kidolgozza a megállapodáshoz visszavezető intézkedéseket. (Túlszorul.... folytatás az 5. oldalon) A törökök többsége minket választ Több mint egymillió átutazó vendégmunkásra számít a határőrség Várhatóan június második hétvégéjétől indulnak haza nyári szabadságra a Nyugat-Európában dolgozó török és jugoszláv vendégmunkások, illetve a Romániából kivándorolt szászok. A határőrség előrejelzése szerint szeptember 15-ig, amikor az utolsó csoport is visszatér nyugat-európai munkahelyére, várhatóan 1,2-1,4 millió vendégmunkás utazik keresztül az országon. Közülük minden negyedik veszi csak igénybe az autók és utasaik egyidejű szállítására rendszeresített irányvonatokat, amelyek a nyugati határtól a déli átkelőhelyekig szállítják az átutazókat. Krisán Attila ezredes, a határőrség szóvivője szerint a Zágrábot Belgráddal összekötő autópálya megnyitása ellenére a családostul hazafelé tartó török vendégmunkások többsége továbbra is Magyarországon keresztül folytatja útját. Krisán ezredes szerint az átutazók miatt nem lesznek félnapos vagy még hosszabb ideig tartó várakoztatások a határátkelőhelyeken. A határőrség a nyári hétvégéken a hazautazók útvonalán fekvő minden fontosabb határállomáson megerősített szolgálatot tart fenn. A munkát nehezítheti, hogy a nyári hónapokban több határállomáson felújítási munkálatok kezdődnek, valamint a törökök és a szászok által leginkább használt gyulai határállomást lezárták a személyforgalom elől. A határőrség arra számít, hogy ennek ellenére csúcsidőben sem kell majd négy óránál hosszabb ideig várakoztatniuk az autósokat az átkelőhelyeken. A ki- és beléptetés meggyorsítása érdekében a határátkelőhelyeken is adnak majd átutazó vízumot a törököknek. F. Gy. A. Jogerős fegyház Magdának Jogerőre emelkedett Magda Marinko életfogytig tartó fegyházbüntetése, miután a Legfelsőbb Bíróság tegnap kihirdetett ítéletében helyben hagyta az első fokon kiszabott szabadságvesztést. Magda legkorábban 25 év után bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság Dobnik János esetében egy év végrehajtandó börtönbüntetésre súlyosbította az első fokon kiszabott nyolc hónapos, egy évre felfüggesztett börtönbüntetést. (Tudósításunk a 12. oldalon) Szívósak a repülőgépgyártók A SAAB sajnálkozik, a Mirage időt nyert A magyar kormánynak a Wallenberg-csoporttal kötött megállapodását „átrendezheti” a kabinet csütörtöki döntése. Mint közöltük, a kormány úgy határozott, hogy a NATO-csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdéséig nem ír ki pályázatot új vadászgépek beszerzésére. A halasztást vegyes érzelmekkel fogadták a gyártók. _________MUNKATÁRSAINKTÓL_________ Sokan a SAAB Military Aircraft JAS 39 Gripen típusú gépét tartották esélyesnek a tender megnyerésére. Ennek egyik oka, hogy a Wallenberg vállalatcsoport, amelyhez a SAAB is tartozik, tavaly gazdasági és műszaki együttműködési megállapodást kötött a magyar kormánnyal, amelynek célja - svéd megfigyelők szerint - a Gripen eladása volt. Miután Horn Gyula kormányfő az utóbbi öt esztendő legjobb együttműködési megállapodásának minősítette az egyezményt, a Miniszterelnöki Hivatal közleményt adott ki, amelyben vállalta, hogy megvizsgálja: alkalmas-e a Gripen arra, hogy a magyar légierő kifutó MiG-21-es típusait ezzel a géppel pótolják. Az együttműködési megállapodás svéd cégek magyarországi beruházásait célozta. (Szívósak... folytatás a 4. oldalon) A szakma jó része kételkedik a kétszintű érettségiben Az érettségi reformjáról ma kétnapos országos konferencia kezdődik a budapesti József Attila Gimnáziumban. Az egyik központi téma a közoktatási törvény módosítási javaslatában szereplő kétszintű érettségi, amelynek indokoltságát a szakma jelentős része kétségbe vonja. MUNKATÁRSUNKTÓL Célunk, hogy a most folyó parlamenti vitában a képviselők a módosítási javaslatokat már a szakmai érvek birtokában tehessék meg - mondta Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke, aki hét szakmai szervezet vezetőivel együtt hívta össze a konferenciát. Több ellenzéki képviselő is szóvá tette ugyanakkor a héten: hogyan döntsön a parlament a közoktatási törvény módosítása kapcsán az új érettségiről, amikor annak végleges javaslata még el sem készült? Az érettségi munkálatainak irányítóját, Mátrai Zsuzsát, az Országos Közoktatási Intézet Értékelési és Vizsgaközpontjának vezetőjét arról kérdeztük, mennyire készült el a koncepció. - Egy év óta folyamatosan csiszolódik a vitaanyag, amelynek legutóbbi verzióját országos kampány és a tanárok körében végzett felmérés eredménye változtatta meg. A felmérés szerint - amelyben a középiskolák egyharmada mondta el véleményét - a legnagyobb vitát az érettségi kétszintűsége váltotta ki, amit a pedagógusok fele sem támogatott. A két szint közötti nagy különbség ugyanis nem adott későbbi korrigálási lehetőséget a diákoknak, az alacsonyabb szintű érettségivel nem lehetett továbbtanulni. Ezért azt tervezzük, hogy az új változat emelt szintjébe beépítjük a középszintet, így aki később kíván továbbtanulni, annak csak a kiegészítő ismeretekből kell majd vizsgáznia. A Rektori Konferenciával még hátravan a tárgyalás: ha az egyetemek elfogadják e tervet, akkor az emelt szint a felvételit is helyettesíteni fogja. (A szakma... folytatás a 4. oldalon) Pedagógusnapi kitüntetések Rápó Károlyné békéssámsoni általános iskolai tanítónőnek gratulál Göncz Árpád köztársasági elnök. A Parlamentben rendezett tegnapi pedagógusnapi ünnepségen az államfő köszöntötte a kitüntetésben részesült pedagógusokat. A Magyar Köztársasági Érdemrend különböző fokozatait nyolcan, a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet 18-an, az Ezüst Érdemkeresztet pedig 16- an vehették át. Magyar Bálint kultuszminiszter ma a tárca máriaremetei nyugdíjas pedagógusotthonába látogat az idős lakók kérésére. Egy 84 éves tanítónak van-, két másiknak pedig gyémántdiplomát ad át, és mint megtudtuk, az otthon 79 lakójának közös ajándékot is visz: egy videokészüléket, hogy a korábban ajándékba kapott videokamerával készült filmeket meg is nézhessék az idős pedagógusok. (A kitüntetettek névsora a 8. oldalon, Tanár nem lesz, hanem születik című dokumentumriportunk a 18-19. oldalon olvasható.) TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE