Népszabadság, 1996. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-29 / 151. szám

g NÉPSZABADSÁG Kárász, a turisták faluja Korabeli krónikaírók szerint 1346-ban kárászi és vékényi „latrok” kifosztottak egy püspö­ki majort. - Ma már csendesebbek va­gyunk - jegyzi meg mosolyogva Mezei Attila, Kárász polgármes­tere. Mindebből kiderül: Kárász la­kott volt már az Árpád-korban is. A polgármester minden, a fa­lujáról szóló dokumentumot szá­mon tart, és nem szelektál annak alapján, hogy a krónikás jót vagy rosszat jegyzett fel Kárászról, így aztán Mezei Attila hol arról mesél, hogy Ferenc Ferdinánd­­nak a baranyai borok közül a ká­rászi burgundi ízlett a legjobban, hol pedig a falu legendás és meg­foghatatlan rabsicairól adomá­­zik. Az előbbiekhez tartozik, hogy kárászi szőlők nagy részét a peronoszpóra elintézte, és ma már csak a méretes pincék és a kétszáz éves présházak vallanak a valaha virágzó bortermelésről, viszont az orvvadászokon nem fogott az idő. Ma is teszik a dol­gukat, a környéken most is sok az értékes vad.□ A 406 lelket számláló bara­nyai falu lakói szeretnek a múlt­jukról olvasni, emlékezni, anek­­dotázni. Ezt hét évvel ezelőtt már tapasztalhattam. Akkor a falu legidősebb lakója, Keresz­túri József azért hívott meg Ká­rászra, hogy elmesélje, miként működött 1921-ben a falu aranybányája. Józsi bácsi tavalyelőtt - 92 esztendős korában - meghalt, de 1989-ben még kisétált velem egy felhagyott kőfejtéshez, és részle­tesen elmagyarázta, hogyan mosták ott az aranyat a kárászi­­ak egy Grósz Károly nevű geoló­gus irányításával. A geológus egy évvel később odébbállt, az aranybánya pedig csendesen ki­múlt. Vélhetően nem lehetett az itt fejtett kőnek magas érctartal­ma, ezért szakadt folytatása az aranymosásnak. Keresztúri Jó­zsef szerint azonban 1921-ben tucatnyi embernek - köztük neki is - megélhetést adott az a kissé mesebeli bánya. Aztán a harmincas években másról lett híres Kárász, a falusi turizmusról. A községben tele­pedett le vitéz Kun Lajos plébá­nos, és 1931-ben kiharcolta, hogy a Kárásztól két kilométerre lévő vasútállomástól szerpentin épüljön a faluig. Abban az esz­tendőben még csak kilenc nya­raló fedezte fel a Mecsek festői völgyében meghúzódó Kárászt, öt év múlva már 381-en pihentek itt. Fennmaradt, hogy ez 25 600 pengő bevételt jelentett az üdül­­tetőknek. A falusi turizmus kárászi megteremtőjét, Kun Lajost, jól ismerte a 82 éves Gőzsi Tiborné, aki így emlékezik a plébánosra: - Nagy műveltségű, élénk tár­sasági életet kedvelő, nyugha­tatlan ember volt. Tudtuk róla, hogy az első világháborúban kü­lönösen bátran viselkedett, nem véletlenül kapta a vitéz előnevet: a keresztet magasba tartva ve­zette rohamra a magyar katoná­kat.­­ Gőzsi Tiborné - Mária néni - Késmárkon született. Családja Trianon után Szekszárdra költö­zött, és Kun Lajos hívására té­­len-nyáron ide jártak pihenni. Aztán az ötvenes években Mária néni és földbirtokosból agronó­­mussá „korszerűsödött” férje végképp Kárászra települt. Az asszony röntgenasszisztensként dolgozott Komlón. Amikor a négy nyelvet beszélő Mária nénit arról kérdezem, mi tartotta őt Kárászon, röviden válaszol: - Csönd van, itt az ember ma­gányosan is tud nem magányos lenni. Kárász nyugtató csendje és jó levegője mellett némiképp meg­őrizte népi építészeti emlékeit és századfordulós hangulatát is. Aki hajlandó régi, de átépítések­kel elrontott házát szakszerűen felújítani, azt a falu önkormány­zata igyekszik támogatni. Amió­ta ez a szemlélet győzött, évente két-három ház visszanyeri egy­kori formáját. Nincs szó nagy beruházásokról, csak például arról, hogy a hatvanas években az utcai homlokzatba beépített hármasablakokat kicserélik két kisebb, a ház eredeti stílusához illő ablakra. Emögött nem csupán a szépít­­kező szándékot kell sejtenünk - tudom meg a polgármestertől hanem azt is, hogy Kárász újra kaput nyitott a falusi turizmus kedvelőinek. Tizenegy család foglalkozik üdültetéssel, ami azt jelenti, hogy minden tizedik háztartás részben az idegenfor­galomból él. Tavaly már több mint háromezer vendégéjszakát töltöttek itt a nyaralók. A ven­dégek főként magyarok és né­metek, de jönnek Skandináviá­ból, Új-Zélandról és Kanadából is. Az ide látogató családok leg­kisebb sarjai elsősorban azt él­vezik, hogy a háziállatok megsi­­mogathatók, megkergethetők a faluban, a német gyerekek pedig meggyőződhetnek arról, hogy a tehén nem lila - mint azt gondol­ták egyik szívesen fogyasztott csokimárkájuk papírtasakja és reklámja nyomán. Sokaknak az jelent élvezetet, hogy szinte min­dig érik valamilyen gyümölcs a kárászi kertekben, és a faluban még ma is iható az ásott kutak vize. Akadnak azért másféle szó­rakozások is, hiszen lehet a kö­zelben teniszezni, lovagolni, horgászni, strandolni, sőt még arra is van mód, hogy az ügyes kezűek kipróbálják magukat a fazekaskorongozásban. □ Kárásztól négy kilométerre omladozik Márévár. A néphit szerint a romok alatt egy elátko­zott lány őrzi a szerencsétlen Máré család tengernyi kincsét. Aki erre jár, remélheti, hogy ő lesz a kiválasztott, és a­­száz­­évenként felszínre emelkedő lány ráruházza gazdagságát. Ha mégsem, akkor a látogató kény­telen megelégedni azzal, hogy megismeri a Mecsek egyik legva­rázslatosabb vidékét. Ungár Tamás Tizenegy család foglalkozik üdültetéssel László andrás felvétele Nem szerették Üveges Szilárdot a belgyógyásza­ton. Pontosabban nem szerették a kollégái. Még pontosabban... De ennek már úgy sincs jelentősége. Üveges doktornak sok bűne volt. Lejáratta a szakmát. Még ponto­sabban: nem volt hajlandó a sztetoszkópot a nyakában hordani. Továbbá, bármivel for­dultak hozzá, tudta a választ, vagy azt, hogy hol kell keresni. Gyógyszerész feleség, három gyermek, védés előtt álló kandidátusi disszer­táció. Ezzel is mit akarhat? Nem elég neki, hogy ott, ahol se közel, se távol nincs más kór­ház, harminchat évesen osztályvezető-helyet­tes!? A főnővér bekopogtatott a kuckójába, hogy Üvegest hívatják az igazgatóságra. Csupa jó dolog fordult meg a fejében: külföldi út, befo­lyásos beteg, konzílium a megyeszékhelyen, külön jutalom. Felmondás lett belőle. Az igaz­gató és a helyettese elétette a papírt, hogy az ilyen meg olyan utasítás következtében 150 ágyat és tizenöt or­vost le kell építeni. Szóban hozzátet­ték, mivel ismert belgyógyász, neki nem okozhat gondot az elhelyezkedés. Rosszabbnak kellett volna lenni, akkor ma­radhatnék? " Ehelyett azt kérdezte, Varjú főorvosnak mi volt a véleménye, hiszen 1998-ban ő rá akar­ta hagyni az osztályt. Hímeltek, hámoltak, végül kérte, hívják ide a főnökét. Hívták. Varjú Dezső főorvos Üveges doktor izga­tott hebegésére azt felelte: - Többet is mondhattál volna, Szilárd. Nem találkoztam jobb orvossal. Nem is igen van a kórházban jobb nálad. Magamat hama­rább elküldtem volna, mint téged. Szerencsé­re engem nem kérdeztek. Nézd meg, az én alá­írásom sehol sincs a papírokon. Hála istennek kimaradtam. Kihagytak ebből a harakiriből. Ne haragudj, nem tudok semmit sem tenni. Jobbat én sem tudnék elküldeni nálad. Pünkösti Árpád Tíz ágy, egy orvos — MAGYAR TÜKÖR _ 1996. június 29., szombat Az olasz tengerparton a kempingdíjak alacsonyabbak, mint a Balatonnál A nyár a kempingezés ideje is. Legalábbis a tőlünk nyugatra, ahol egyfajta életformává is vált. Mi a helyzet nálunk? Míg Nyugaton valóban élet­forma, nálunk szükségmegol­dás a kempingezés, állítja Hat­vári Éva, a sátorozásra specia­lizálódott Hungarowell utazási iroda ügyvezető igazgatója. Akár az életforma, akár a szükség diktálja a kempinge­zést, információk hiányában nem könnyű a sátorverés. Csak egy példa a sok közül: két német házaspár a minap a Balatonnál akart sátorhelyet és bungalót bérelni olyan kem­pingben, ahová kutya is bevi­hető. A part két legnagyobb kempingtulajdonosától, a Sió­­tourtól és a Balatontouristtól azt a választ kapták, hogy ilyennel nem szolgálhatnak. A németek csak kerülő utakon találták meg, amire vágytak Badacsonylábdihegyen, az El­­dorado kempingben. Előbb célba értek volna, ha átböngészik a Camping ’96 cí­mű négynyelvű kiadványt, ám­bár, ha a füzetet a maguk logi­kája szerint a Magyar Camping és Caravanning Clubnál (MCCC) keresik, mégsem jár­nak jól. Mi legalábbis azt a vá­laszt kaptuk június 26-án a klub Üllői úti információs iro­dájától, hogy az ingyenes kiad­vány éppen kifogyott, más ha­sonló pedig nincsen. Ugyanitt elmondták, hogy a klub tagjai - az éves tagsági díj 900 forint - a kempingek 70 százalékában 5-10 százalékos árkedvez­ményt kapnak, közös progra­mokon vehetnek részt, és jár nekik a klub évente négyszer megjelenő lapja is. Érdeklőd­tünk Magyarország és más or­szágok kempingtérképei iránt, amire azt a választ kaptuk, hogy ilyen térkép csak Ausztri­áról kapható, az is csak a tér­képboltban. Az információval ellentétben tucatnyi ország, tartomány, ré­gió kempingtérképét beszerez­hetjük a Hungarowellnél és más irodáknál is, aktuális ma­gyarországi térképet azonban valóban nem adtak ki. Térkép­­szelvények a Camping ’96 című kiadványban találhatók. A hazai kempingezés lehető­ségeiről a legteljesebb tájékoz­tatást Budapesten a Deák tér mögötti Sütő utcában, a Ma­gyar Turisztikai Szolgálat in­formációs irodájában - régi ne­vén a Tourinform főirodájában - lehet kapni. Egy pillantás a számítógépbe, és sorolják a több mint 400 sátortábor bár­melyikének szolgáltatásait. A kemping címét, telefonját, befogadóképességét, illetve, hogy árnyas vagy napos, füves vagy köves, hideg vagy me­legvizes-e a sátortábor, van-e a közelben benzinkút, étterem, élelmiszerbolt, posta, pb-gáz, uszoda, teniszpálya, gyógyfür­dő stb. - valamennyi magyar­­országi kempingről tartalmaz­za a már említett kiadvány is, amelyikből a Sütő utcában so­ha nincs hiány. Padányi Ágnes, a központ igazgatója arra figyelmeztet, hogy a Camping ’96 sem szent­írás. Csak azokat a sátortábo­rokat tartalmazza, amelyek ta­valy közölték velük az adatai­kat. Lehetnek tehát olyan kem­pingek is, amelyek a kiadvány­ban nem szerepelnek, és olya­nok is, amelyek szerepelnek ugyan, de a kézirat lezárása, a múlt év vége óta megszűntek. Szintén Padányi Ágnestől tudjuk, hogy a Tourinform vi­déki irodáinak számítógépeibe csak a környék adatait táplál­ták be, azokban az ország más tájainak kempingjeiről nem tudnak információval szolgál­ni. A miértre egyelőre nincs vá­lasz, bár Katona Béla, az Or­szágos Idegenforgalmi Bizott­ság elnöke kérdésünkre úgy fe­lelt, hogy valamennyi Tourin­­form-iroda rendelkezésére kell bocsátani a Magyar Turisztikai Szolgálat teljes adatbankját. Az említett kiadványból meg­ismerhetők a hozzávetőleges árak is. Egy sátorhelyért a kem­ping komfortfokozatától (ezt egytől négy csillaggal jelölik) függően Budapesten 100-1000, a Balatonnál 130-750, másutt 50-500 forintot kell fizetni, az úgynevezett személyi díj pedig 50 és 700 forint között változik - plusz áfa. A szintén személyen­ként és naponta fizetendő ide­genforgalmi adó - ezt a helyi ön­­kormányzat állapítja meg - 20 és 120 forint között van. A par­kolásért, az áram és a meleg víz használatáért, kutya vagy macska beviteléért kempingen­ként változó díjat szednek. Ha a nem mindenütt nyújtott 50 százalékos gyerekkedvez­ménnyel is számolunk, arra ju­tunk, hogy egy négytagú család legalább 800, de inkább két­­háromezer forintot, esetleg an­nál jóval többet is fizet egynapi tartózkodásért a magyarorszá­gi kempingekben. Ausztriában, Németország­ban, Franciaországban külö­nösen pedig Svájcban maga­sabbak a kempingdíjak, pedig az idegenforgalmi adó ott is­meretlen fogalom. Az olasz tengerparton viszont Gradótól Jesolóig - mint az idei kataló­gusból kiderül - a főszezonban is kevesebbet számláznak a kempingek. A külföldön kem­pingező magyarok többsége ezt a partszakaszt célozza meg, és kevesebbet fizet, mint idehaza. Itt a sátorhely vagy a lakókocsi helye 17 ezer, a személyi díj 12 ezer líra, az utóbbiból a hat éven aluliak 30-50 százalékos engedményt kapnak. Az áram használatáért hozzávetőlege­sen napi háromezer lírát kér­nek, a zuhanyozáshoz szüksé­ges zseton pedig a legtöbb he­lyen kétezer lírába kerül. Né­mely kempinghez uszoda, te­niszpálya is­ tartozik. Trieszttől 14 kilométerre, a szabad strand közelében olyan kemping is akad - tudtuk meg Hatvári Évától -, amelyik a fel­sorolt díjak alig több mint felé­ért fogadja a sátorral vagy la­kókocsival érkezőket. A külföldre indulóknak még mérlegelniük érdemes a ben­zinköltséget, az autópályadíjat és az útközbeni szállásdíjat. Tőlünk Nyugatra a kempingek parcellázottak és komfortosab­bak. Valamennyi vendégfoga­dó ország kiad kempingkataló­gust és kempingtérképet - kár, hogy ezeket a kiadványokat itthon csak néhány utazási iro­da szerzi be. Régebben lehetett sátrat, la­kókocsit kölcsönözni; ilyen szolgáltatást nem találtunk, de hírlik, hogy ismeretségi vagy baráti körök maguk között próbálják a szolgáltatót helyet­tesíteni. Ha nincs jobb megol­dás, marad a vásárlás. A kempingfelszerelések árá­ról a francia Camping Gaz ma­gyarországi leányvállalatától kaptunk tájékoztatást. Ez a nagykereskedelmi cég több mint 400 hazai boltba, áruház­ba szállít. Az igazgató szerint az üzletekben a különféle sát­rak 10 és 30 ezer, hálózsákok 4000-12 000, hátizsákok 2500- 10 000, összecsukható kerti székek 1800-6000, asztalok 2000-8000 forint közötti áron kaphatók. A hűtőláda, a gáz­lámpa, a gázfőző, a hőtartó műanyag kulacs is több ezer forintba kerül, a hordozható bio WC-re pedig, amelyik biológiailag lebontja, megtisz­títja a salakanyagot, 19-25 ezer forintot kell szánni. Mindebből könnyen kiszá­mítható, hogy miért nem telnek meg a hazai kempingek hazai vendégekkel, és hogy miért van a Magyar Camping és Cara­vanning Clubnak mindössze néhány ezer tagja. Igaz, a rend­szeresen kempingezők - becs­lések szerint - százezernél is többen vannak. Gál Zsuzsa KEMPINGTARIFÁK MAGYARORSZÁGON­­Ft-bari Kategória Sátorhely Budapest Lakókocsit Személyi díj Idegenforgalmi adó* 100-280 190-450 150-300 20-100 ** 100-1000 200-1000 150-400 30-100 *** 140-1000 200-1000 200-440 50-100 **** 150-1000 300-1000 250-450-kisegítő 100-600 100-300 Balaton 100-250— Kategória Sátorhely Lakókocsi Személyi díj Idegenforgalmi adó* 130-320 200-600 100-500 30-100 ** 145-600 250-1000 100-600 30-120 *** 220-700 400-1100 130-600 50-100 *­*­*** 250-750 500-1100 260-600 50-100 kisegítő 140-220 220-400 Vidék 120-200— Kategória Sátorhely Lakókocsi Személyi díj Idegenforgalmi adó* 50—400 120-420 50-140 20-60 ** 100-440 150-560 50-700 20-120 *** 100-500 200-850 100-400 20-120 **** 200-500 300-900 250-600 20-60 kisegítő 79-350 80-800 69-350 25-100 A legtöbb kempingben a gyermekek részére 14 éves korig 50%-os kedvezményt adnak a személyi díjból. A parkolásért, áram- és melegvíz-használatért, valamint kutya és macska bevite­léért, kempingenként változó különdíjat számítanak fel.

Next