Népszabadság, 1996. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-01 / 179. szám

24 oldal / Melléklet: Itthon / Ára: 37 Ft NÉPSZABADSÁG 1996. augusztus 1., csütörtök ORSZÁGOS NAPILAP­­­­ / 54. évfolyam, 179. szám, első kiadás Martinék: vissza a dobogóra Egy biztonsági őrt gyanúsítanak az atlantai robbantással Martinék János, aki nyolc esztendővel ezelőtt, Szöulban, az öttusa egyéni és csapatversenyében (merthogy akkor még volt öttusa-csapatverseny is az olimpián...) egyaránt aranyérmet nyert, ma­gyar idő szerint szerdára virradóra harmadik helyezést ért el a modern pentatlon ötkarikás, de már csak egynapos vetélkedőjén. (A Reuters fel­vételén, balról: az ezüstérmes orosz Eduard Ze­­novka, a győztes kazah Alekszandr Parigin, va­lamint Martinék.) Szintén jól szerepelt Hanzély Ákos, aki a hatodik helyen zárta a viadalt. Atlanta legújabb szenzációja azonban az, hogy az FBI nyomozói bejelentették: a harminchárom éves Richard Jewellt gyanúsítják a szombat haj­nalban, a Centenáriumi Olimpiai Parkban tör­tént pokolgépes robbantás elkövetésével. Ri­chard Jewell nem más, mint az a biztonsági őr, aki „észrevette” a gazdátlan csomagot, riasztotta a tűzszerészeket, és hozzákezdett a rockkoncertet hallgató közönség odébb tereléséhez. Az ameri­kai tömegkommunikációs eszközök mindeddig valóságos hősként tüntették fel őt, hiszen való­ban komoly szerepe volt abban, hogy nem követ­kezett be még nagyobb katasztrófa. Ezzel szem­ben előfordulhat: Jewell az az ember, aki miatt egyáltalán megtörtént a megdöbbentő esemény. De térjünk vissza a sporthoz, ha már olimpiai összefoglalóról van szó! Az előzőnél messze­menően derűsebb hír, hogy Kovács István az 54 kilós ökölvívók mezőnyében a legjobb négy közé jutott, s ezzel - következő találkozójának kime­netelétől függetlenül - már mindenképpen ér­mes. Feltehető azonban, hogy nem elégszik meg a bronzzal, hiszen formájára jellemző, hogy leg­utóbbi mérkőzését 24:2-es pontozással nyerte. (Tudósításaink a 14., a 15. és a 16. oldalon) Nitroglicerin volt a ketchupos­­flakonban Információink szerint „kristá­lyosított nitroglicerin” volt ab­ban a ketchuposflakonban, amelyet hétfő reggel találtak egy esztergomi csemegeüzlet­ben,­­így ez a bomba nem „roko­na” azoknak, amelyek a Parla­mentnél és a Mátyás-templom­nál léptek működésbe.) Fény hatására lépett volna működés­be, akkor, ha valaki lecsavarja a flakon kupakját. Ez hétfőn azért nem következett be, mert kevés fény érte. Egyes hírforrások sze­rint a rendőrség az üggyel össze­függésben egy személy körözé­sét elrendelte. Ezt a hírt az ORFK hivatalosan cáfolta. F. Gy. A. Kicserélik a személyiket, útleveleket Nemzetbiztonsági szakértő a biztonsági okmányok védelméről Több nyugat-európai ország hatóságai jelezték, hogy a magyar út­levél jól védett okmány ugyan, de egy helyen könnyen hamisítha­tó, ezért tenni kellene valamit - jelentette ki dr. Székelyhídi Lajos, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézetének igazga­tója. Mint mondta, a Belügyminisztérium átfogó okmányreformot készít elő. Eszerint a következő években lecserélik a személyi iga­zolványokat, a vezetői és forgalmi engedélyeket, valamint a gép­járműtörzskönyveket. Szó van az útlevelek cseréjéről is. A magyar útlevél még mindig nagyon jól védett okmánynak számít, de egy helyen biztonsági szempontból könnyen sebezhe­tő - mondta a Magyar Nemzet­nek és a Népszabadságnak dr. Székelyhídi Lajos, a Nemzet­­biztonsági Szakszolgálat Szak­értői Intézetének igazgatója. Több nyugat-európai országból már jelezték, hogy a magyar út­levél fényképes, személyi ada­tokat tartalmazó fóliás oldala könnyen hamisítható, ezért ten­ni kéne valamit. Az igazgató tá­jékoztatása szerint a Belügymi­nisztérium átfogó okmányre­formot készít elő. A munka je­lenlegi állása szerint a követke­ző években lecserélik a személyi igazolványokat, a vezetői és forgalmi engedélyeket, vala­mint a gépjárműtörzskönyve­ket. Szó van az útlevelek cseré­jéről is, és ebben már jelentős feladata lesz a szakértői inté­zetnek is. Körülbelül egy hónappal ez­előtt jelent, meg az a kormány­­rendelet, amely széles körű jo­gosítványokat adott az ötödik titkosszolgálatnak nevezett Nemzetbiztonsági Szakszolgá­lat Szakértői Intézetének a biz­tonsági okmányok védelmével kapcsolatban. Leegyszerűsítve: biztonsági okmánynak az az irat számít, amelynek jogsze­rűtlen vagy rendeltetésellenes használata nemzetbiztonsági, közbiztonsági-bűnügyi, igazga­tási vagy egyéb nemzetgazdasá­gi érdekeket súlyosan sérthet. Biztonsági okmánynak számít például az új APEH-adó­­igazolvány is, mert megfelelő védelem hiányában a műanyag kártya szakemberek szerint al­kalmas lehet különböző adózás­sal összefüggő bűncselekmé­nyek elkövetésére. A műanyag kártya előállítására kiírt első tender eredménytelen volt, mert a négy pályázó közül három je­lentkezését formai okokra hi­vatkozva elutasították, a ne­gyedik pályázatot a szakértői intézet nem találta biztonsági és szakmai szempontból megfe­lelőnek. A második tender bon­tása tegnap volt. (Kicserélik... folytatás a 4. oldalon) Bűnelkövetők 14 éves kor alatt Az idén 6766 fiatalkorú ellen indított eljárást a rendőrség, közü­lük 1692-en a bűncselekmény elkövetésekor még nem töltötték be tizennegyedik évüket. Az első fél évben 6509 tizennyolc éven aluli fiatal vált bűncselekmény áldozatává; a sértettek között 1389 gyermek volt. Rendőrségi szakértők szerint a családok lét­bizonytalansága és az egyre terjedő erőszak növeli a fiatalok bűnözővé válásának valószínűségét. A rendőrség adatai szerint kismértékben tovább nőtt a a tizennyolc éven aluliak sérel­mére elkövetett bűncselekmé­nyek száma. A fiatalokat mind gyakrabban kortársaik, illetve a náluk csak egy-két évvel idő­sebbek támadják meg és rabol­ják ki. Jellemzőek az utcai vetkőztetések - az idén fél év alatt több mint száz esetet je­gyeztek fel -, amikor néhányan közrefogják a kiszemelt áldoza­tot és levettetik márkás sportci­pőjét, dzsekijét. Csendes László őrnagy, az ORFK bűnmegelőzési osztályá­nak munkatársa szerint a fiata­lok többnyire nem is tudják, hogy amit tesznek, rablás, s ez az egyik legsúlyosabb bűncse­lekmény. Számukra a másik bi­ciklijének, órájának és ruhájá­nak elvétele szükségletkielégí­tés; elveszik, amire vágynak, de a szüleiktől nem kaphatják meg, mert családjuknak nincs rá pénze. A rendőrtiszt szerint a tizennyolc éven aluli bűnelkö­vetők ugyanolyan kegyetlenek, mint a felnőttek. (Bűnelkö­vetők... folytatás a 13. oldalon) Ismét jön a pénzbeszedő? A PM régi-új ötlete Egységes beszedő szervezet ki­alakítását fontolgatják a Pénz­ügyminisztériumban - tudtuk meg. Az új intézmény az adók, vámok, tb-járulékok és illeté­kek nyilvántartása mellett a hátralékok behajtását is meg­szervezné és bankszerűen ke­zelné. Szakértők szerint létre­hozása nem ütközik alkotmá­nyossági korlátokba. MUNKATÁRSUNKTÓL A Népszabadság információja szerint a Pénzügyminisztérium­ban ismét felvetődött: a köztar­tozások egységes nyilvántartá­sára lenne szükség. A Bokros­csomag részeként tavaly mi­niszteri biztost bíztak meg az APEH és a VPOP szervezeti in­tegrációjának előkészítésével. Pitti Zoltán koncepciójában ak­kor szerepelt a közbeszedési hi­vatal felállítása is. Az elképze­lés egy alkotmánybírósági dön­tés és a szakmai érdekcsoportok ellenállása miatt azóta lekerült a napirendről. Most ismét vizsgálják, miként lehetne gyorsítani és átlátha­tóbbá tenni a köztartozások be­hajtását. Szakértők szerint az államháztartási reformok meg­valósításához elengedhetetlenül szükséges az adó- és járulék­­rendszer korszerűsítése. A mér­tékek csökkentésével párhuza­mosan szélesíteni kívánják az adó- és járulékalapokat. A tö­rekvés azon bukhat f­el, hogy nincs egységes nyilvántartás, a köztartozásokat nem lehet be­hajtani. (Ismét... folytatás az 5. oldalon) MNB-alelnök: Jól tartja magát az ötvenéves forint A forint ötven év alatt sokat vesztett értékéből, mégis stabil fizetőeszköz maradt - nyilat­kozta lapunknak Czirják Sán­dor, az MNB alelnöke a forint kibocsátásának ötvenedik év­fordulója alkalmából. Sikerült elkerülni a rendszerváltást kö­vetően a kezelhetetlen inflációt - mondta. Az alelnök szerint né­hány nulla „levágása” a távoli jövőben elképzelhető, de jelenleg nem indokolt. MUNKATÁRSUNKTÓL A forint nem 1946-ban jelent meg a magyar történelemben - mondta az alelnök. - Már koráb­ban is ismert volt mint fizetőesz­köz, a középkorban Károly Ró­bert vezetett firenzei mintára aranyforintot. Az 1848-1849-es szabadságharc idején az osztrák jegybankkal is megszakadtak a kapcsolatok, ekkor nyomták a Kossuth-bankókat, amely szin­tén forint volt. Ötven évvel ez­előtt a stabilizációkor éppen azért választották a forintot, mert a szabadságharc pénze volt. De volt forint a Habsburg­­birodalomban is, az 1700-as években a pénz egyik oldala fo­rint volt, a másik gulden.­­ Hozzánk mégis inkább az elmúlt ötven év áll közelebb. - Bár sokat veszített ötven év alatt az értékéből, összességében a forint stabil fizetőeszköznek bizonyult. Nincsenek csillagá­szati nagyságrendű címletek, a legnagyobb forgalomban lévő bankjegy az ötezres. A huszadik században nagyon kevés pénzről lehet ezt elmondani. - Mekkora volt az értékvesztés? - 1946-ban a százas volt a legnagyobb címlet, tehát elna­gyolt becslés alapján ötvensze­res az értékvesztés. (Jól tartja... folytatás az 5. oldalon) Fájóbb, ha külföldön lopnak meg Mire érdemes figyelni a turistának és milyen segítséget várhat? A turistát mindenütt sok kellemetlenség érheti: az útlevél elvesz­tésétől kezdve a pár percre leparkolt autó eltűnéséig. Olaszországban a robogókon cikázó rablókra kell ügyelni, Török­országban a buszok körül ólálkodókra, Bulgáriában pedig az autótolvajokra. Általános szabály az óvatosság, az autó számára a fizetett parkoló, s hogy ne tartsuk egy helyen a pénzünket. MUNKATÁRSAINKTÓL A magyar utazók egyik célor­szágában, Olaszországban fő­ként a turisták által gyakran lá­togatott nevezetességek és a pá­lyaudvarok környékén dívik a scippo, vagyis a zsebtolvajlás. A milánói magyar konzulátustól lapunkat arról tájékoztatták, hogy a bankok és a bankjegyki­adó automaták körül is foko­zott óvatosság szükséges. Fon­tos, hogy táskát, csomagot ne hagyjon a külföldi a leparkolt autóban, mert azt - főként Dél- Olaszországban - az autó abla­kát betörve viszik el. Veszélye­sek a robogón száguldozó tolva­jok, akik ugyanezt megteszik a piros jelzésnél megálló autók­kal is, gyakran az utas kezéből tépve ki értékeit. Helyi „specia­litás” az is, hogy a rablók fel­szólítják a szállodából kilépő turistát, igazolja magát, közben eltüntetik pénztárcáját. Ez nemrég egy magyar utazóval is megtörtént, aki ellopott 8 ezer dollárjáért autós üldözésbe kez­dett, de kénytelen volt leállni, mert úgy látta, az autóból lőni készülnek - lehetőleg mindenki kerülje a hősködést. Az isztambuli magyar konzu­látustól pedig azt tudtuk meg, hogy Törökországban szinte so­ha nem lopnak autót. A bazár­negyedben viszont gyakori a zsebtolvajlás, és rossz a közbiz­tonság a környező szállodákban és buszparkolókban is. A bu­szokba történő ki- és bepako­­láskor az ott csellengők gyak­ran emelik el a turisták csomag­jait; előfordul, hogy a jó zsák­mány reményében a szállodai szobákba is betörnek. A török bűnözők kedvelik a magyar út­levelet, ezért nagyon kell vi­gyázni rá. (Fájóbb... folytatás a 3. oldalon) Új helyszínen a millecentenáriumi fesztivál Vannak olyan pillanatok, ami­kor egy város vezetőségének be kell ismernie, hogy tévedett - mondta Demszky Gábor főpol­gármester a budapesti millecen­tenáriumi fesztivál programját ismertető szerdai sajtótájékoz­tatón. Finanszírozási nehézsé­gek, az anyagi lehetőségek nem kellően pontos felmérése miatt a fesztivál programjának leszűkí­tését és fő helyszínének megvál­toztatását határozta el a főváros. A főpolgármester elmondása szerint arra törekednek, hogy a műsor tartalmi része ne sérüljön. Az új helyzetben a rendkívül költséges kiegészítő látvány­elemeket csökkentik. A tervezett program legszínvonalasabb ré­szeit a Dunára tervezett nagy színpadról a Hősök terére telepí­tik át, mert ott kevesebbe kerül berendezni a helyszínt, kisebb forgalomelterelésre van szükség, ugyanakkor sokkal többen néz­hetik meg az előadást. A Hősök terének színpada augusztus 18-án és 19-én pop­rock és etno-folklór gálának ad helyet, a második napon itt ad­ják elő Novák Ferenc A csoda­­szarvas című koreográfiáját. A Magyar Televízió mindkét estét egyenes adásban közvetíti. A Duna partján kialakítandó négy kisebb színpadon az ere­deti terveknek megfelelően augusztus 17-20. között lesz műsor. A fesztivált szervező TMA Kft. ügyvezető igazgatója, Helle László közölte: a Magyar Televí­zióval a korábban tervezett 130 millió helyett végül 50 millió fo­rintos közvetítési díjban álla­podtak meg. Helle szerint a le­szűkített rendezvény költsége 300 millió forint alatt marad. Sz. V. Zs.

Next