Népszabadság, 1996. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-01 / 179. szám

4 NÉPSZABADSÁG Kicserélik a személyi igazolványt, a jogosítványt és az útlevelet Nemzetbiztonsági szakértő az okmányok védelméről ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Dr. Székelyhídi Lajos tájékoztatása szerint a kormányrendelet felhatalmazása alapján a szakértői intézet feladata, hogy a Magyarországon kiadott és kiadandó biztonsági okmányokat olyan biztonsági rendszerrel lássa el, amely védi az okmányt hamisítás ellen, illetve lehetővé teszi a hamisítások gyors felismerését. A jogszabály szerint most már kizárólag a szakértői intézet jóváhagyásával lehet biztonsági okmányt kiadni. A biztonsági okmányok körét a kormányrendelet melléklete sorolja föl. Ide tartozik - a teljesség igénye nélkül - az útlevél, a személyi igazolvány, az anyakönyvi kivonat, az anyakönyv, a katonai igazolvány, a fegyvertartási engedély, a vezetői engedély, a diplomáciai testületek igazolványai. Egy biztonsági okmány kibocsátásáról az illetékes szakminiszter dönt, majd a szakértői intézet dolgozza ki az okmányvédelem általános rendszerét, engedélyezi az okmány előállítását és választja ki a gyártót. Ha a szakértői intézet jóváhagyása nélkül kerül egy biztonsági okmány az utcára, az intézet végső soron bevonhatja. Biztonsági szempontból három védelmi kategória létezik. A legvédettebb okmányoknak - mint például az útlevélnek - minden alkotórészét valamilyen kémiai, fizikai vagy egyéb védelmi rendszerrel kell ellátni. Az ebbe a kategóriába tartozó okmányok esetleges előállításáról a szakértői intézet előminősítési eljárást folytat le. Megnézik, hogy az adott nyomda - többnyire nyomdákról van szó - rendelkezik-e az okmány előállításához szükséges technikai eszközparkkal, zárt technológiájú rendszerrel, biztonsági szabályzattal, az előírásokat betartatni képes biztonsági apparátussal. Az igazgató hangsúlyozza, hogy az okmány kibocsátójának a feladata a gyártó előéletének, fizetőképességének, esetleges köztartozásainak a megvizsgálása. A szakértői intézet ellenőrzi, az okmány előállítója képes-e a feladat elvégzésére. Dr. Székelyhídi Lajos végezetül elmondta, a szakértői intézet három éve együtt dolgozik a Nemzeti Bankkal az új magyar bankjegycsalád biztonsági rendszerének kidolgozásán. Zsoldos Attila A támogatás szociális feladatokra jár Az adótörvények kijátszásával gyanúsítják a KKVDSZ-t A szakszervezetek nem kapnak állami támogatást, adókedvezménnyel azért élhetnek, hogy szociális feladataikat el tudják látni. Aki ezzel visszaél, a szakszervezeti mozgalom működését, a segítségre szoruló kisembereket veszélyezteti. A közelmúltban alakult Kis- és Középvállalkozásokban Dolgozók Szakszervezete visszaél az adókedvezmény lehetőségével, ezért a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) kezdeményezi, hogy az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala állásfoglalásban határolja el magát tőle - tudtuk meg Mihalkó Pétertől, a SZEF ügyvivő alelnökétől. (Lapunk tegnap beszámolt arról, hogy az új szakszervezet tagtoborzása során azt ígéri a belépőknek, hogy a befizetett tagdíj 80 százalékát visszautalják segélyként. Mivel a szakszervezeti tagdíj adómentes, és nem határozzák meg a felső határát, lehetőség nyílik teljes jövedelmek kivonására is az adófizetési kötelezettség alól.) A szakszervezet természetesen tetszőleges tagdíjat szedhet - a nemzetközi gyakorlat szerint a bruttó fizetés egy százalékát fizetik a szervezett dolgozók, de nem életszerű, ha valaki nagyságrendileg nagyobb összeget fizet, és az adótörvények kijátszásának gyanúját kelti. A nem éppen szakszervezetre valló tevékenységgel a KKVDSZ lejáratja a szakszervezeti mozgalmat. K. J. E. Új felsőfokú telekommunikációs képzés MUNKATÁRSUNKTÓL Szeptembertől új, két féléves felsőfokú szakképzés indul a győri, a veszprémi és az egri főiskolán, amelyet a Lucent Technologies távközlési vállalat kezdeményezett Magyarországon - jelentették be egy tegnapi sajtótájékoztatón. A cél olyan szakemberek képzése, akik koordinálni tudják egy vállalat telekommunikációs és informatikai rendszerének kiépítését és üzemeltetését műszaki, gazdasági és humán szempontból egyaránt. Az oktatáshoz az adaptált amerikai, illetve itthon írt tankönyveket és a technikai felszerelést a Lucent Technologies adja, az oktatók képzését és rendszeres konzultációját is megszervezi. Kevés pszichológus az iskolákban TUDÓSÍTÓNKTÓL A Magyarországon működő több mint háromezer általános és középiskolából csak alig százban dolgozik iskolapszichológus, és ez nagyon kevés - hangzott el tegnap délután Egerben, az augusztus 4-ig tartó nemzetközi iskolapszichológiai kollokvium sajtótájékoztatóján. Dr. Thomas Oarcland, a Nemzetközi Iskolapszichológiai Egyesület elnöke elmondta: Kelet-Európában csak Magyarországra, Szlovéniára és Szlovákiára jellemző, hogy iskolapedagógusok is dolgoznak az oktatási intézményben. E szakemberek feladata azok után növekedett meg, hogy 1980-ban lezárult Magyarországon egy úgynevezett devianciavizsgálat, és kiderült: a tanulók között igen sok a veszélyeztetett helyzetű, tanulási és magatartási problémákkal küzdő, esetenként drogot fogyasztó gyerek. HAZAI KÖRKÉP 1996. augusztus 1., csütörtök Diczy és Zsigmond szerint kényes a médiaegyensúly MTI-JELENTÉS A kormány 2199/1996. számú határozata a médiatörvény olyan módosítását irányozza elő, amely megszünteti a médiarendszer kormánytól való függetlenségét, sérti a közszolgálati nemzeti műsorszórókra vonatkozó európai normákat, sőt alkotmánysértő szándékokat tükröz - jelenti ki a kabinet döntéséről az MTI-hez tegnap eljuttatott nyilatkozatában Giczy György, a KDNP elnöke. A reklám- és szponzori korlátozás tervezett feloldása nemcsak az európai normákat és a médiatörvényt sérti, de veszélyezteti a médiaprivatizációt is - állítja Giczy György. Hasonlóan vélekedik ugyancsak tegnapi, az MTI-nek adott nyilatkozatában Zsigmond Attila, az MDNP képviselője. Szerinte az európai gyakorlatnak megfelelően alakították ki a szabályozást, amikor a kereskedelmi tévék és rádiók „megélhetését” kötötték a reklámból befolyó összegekhez. A törvény kényes szerkezeti egyensúlyát „patikamérlegen” mérték ki a média-albizottságban a törvényt szövegező politikusok, szakértők. Ezen változtatni kizárólag hétpárti konszenzussal lehet szögezte le a néppárti médiapolitikus. Létszámleépítés a mentőknél Ha a mentőknek sikerül teljesen átállniuk a számítógépes adatfeldolgozásra, országosan körülbelül tíz százalékkal csökkentik az adminisztrációt végzők létszámát. A Budapesti Mentőszervezetnél már elkezdődött a leépítés, év végéig 30 százalékos létszámcsökkentést szeretnének végrehajtani. Az Országos Mentőszervezet évente 2,5 millió beteget lát el, aminek csak 20-25 százaléka a mentés vagy a sürgősségi ellátás. Az évi kétmillió betegszállítás 30 százalékában szakmailag indokolatlan, hogy a mentők végzik ezt a feladatot - tudtuk meg a rákoskeresztúri új mentőállomás átadásakor. Rákoskeresztúron tegnap átadták a XVII. kerületi önkormányzat és az Országos Mentőszolgálat közös összefogásával létrehozott új mentőállomást. A 40 milliós beruházásból 30 milliót az önkormányzat, tízmilliót az Országos Mentőszolgálat adott. Az állomás a XVII. kerület mellett Pécel, Maglód, Ecser és Gyömrő lakosait is ellátja. A mentőszolgálat jelenlegi ellátási kötelezettségei mellett elképzelhetetlennek tartom, hogy a kivonuló dolgozók - mentőorvosok, ápolók és gépkocsivezetők körében létszámleépítésre kerüljön sor. Ugyanakkor mind több mentőállomáson térnek át a számítógépes adatfeldolgozásra, így jó néhány adminisztrációs munkaerő fölöslegessé válik. Ha sikerül a teljes átállás, az adminisztrációban dolgozókra tízszázalékos létszámleépítés vár - mondta dr. Góbi Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója. Eddig - folytatta - csupán egyetlen mentőállomást kellett bezárni Budapesten, azt is az épület rossz állapota miatt. De nem lehetünk nyugodtak, mert az országban a mentőállomások egy része nem a mi tulajdonunk, értük egyre magasabb bérleti díjat kell fizetnünk. Mivel ezt a többletet nem finanszírozza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, elképzelhető, hogy a jövőben azért kell majd bezárni egy-egy állomást, mert nem tudjuk kifizetni a megemelt bérleti díjakat. Dr. Andics László, a Budapesti Mentőszervezet vezetője elmondta: az Országos Mentőszolgálat évente több mint 2,5 millió beteget lát el. Az eseteknek csak 20-25 százaléka a mentés vagy a sürgősségi ellátás, a többi betegszállítás. Az egészségügyi törvény értelmében állampolgári jog a betegszállítás, ezért az OEP - észrevételezésük ellenére - nem nézi az indokoltságot, holott évente félmillió esetben szakmailag megokolhatatlan, hogy a mentők viszik a beteget. A mentési feladatokon nem lehet spórolni, a betegszállítás felülvizsgálatával viszont csökkenteni lehetne a költségeket. - Budapesten - folytatta - 95 mentőautó van, közülük csak 80-85-öt tudunk naponta forgalomba állítani a betegségek és a gépkocsivezető-hiány miatt. A 40 roham- és esetkocsi mindig készenlétben áll. Hozzátette: a Budapesti Mentőszervezetnél az év végéig az adminisztrációs dolgozók körülbelül 30 százalékát szeretnék elküldeni. A kivonuló személyzetnél nem lehet szó elbocsátásokról, sőt gépkocsivezetőkből hiány van. Bánfai Tamara Rákoskeresztúr, 1996. július 31. Szandelszky Béla felvétele MSZP: A kormánypárt tartja magát a médiatörvényhez MUNKATÁRSUNKTÓL A leghatározottabban visszautasítjuk, hogy az MSZP-ben bárki is foglalkozna a médiakuratóriumok vagy elnökségük működésének felfüggesztésével - nyilatkozta tegnap lapunknak Tardos Júlia, a párt sajtófőnöke annak kapcsán, hogy szerdai számunkban egy olyan belső törvénymódosító tervezetről számoltunk be, amely a kuratóriumok munkáját is érinti. - A dokumentum, melynek alapján a Népszabadság közleménye íródott - folytatta a sajtófőnök -, sem alaki, sem tartalmi jegyeiben nem hasonlít semmiféle MSZP-pártdokumentumra. Egyébként az elmúlt egy hónap során nem készült médiatörvénnyel kapcsolatos dokumentum az országos pártközpontban. Az MSZP továbbra is tartja magát a hatpárti konszenzussal létrejött médiatörvényhez. A kisgazdák ragaszkodnak a parlamenti tévéközvetítéshez MUNKATÁRSUNKTÓL A kisgazdák ragaszkodnak a parlamenti tévéközvetítésekhez. Torgyán József pártelnök-frakcióvezető országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be, amelyben a televízió privatizált kettes csatornájának majdani tulajdonosát kötelezné a plenáris ülések közvetítésére. Minderről tegnap sajtótájékoztatón beszélt. Az FKGP elnöke szerint a kormány tudatosan sértette meg a médiatörvényt, amikor eltörölte a közszolgálati médiában a reklámbevételek korlátait. A kisgazdák a kormány és a miniszterelnök felelősségét akarják kimondatni az Országgyűléssel, erről javaslatot is készítettek. Még egy indítványukról szólt Torgyán: köteleznék az évi egymillió forintnál nagyobb állami támogatást kapó vállalatokat, hogy számoljanak el a juttatások felhasználásáról. A kisgazdaelnök végül tiltakozásának adott hangot amiatt, hogy a kormány nem támogatja anyagilag a református világtalálkozót. Az ORIT tegnap döntött a frekvenciapályáztatásról Az Országos Rádió és Televízió Testület tegnap döntött arról, mely konzorciumok kapnak jogot a két országos tévé- és a két országos rádiófrekvencia pályáztatási jogosultságaira - közölte Lovas György sajtószóvivő. Eszerint a TV 2 és a TV 3 nevén meghatározott műsorszolgáltatási jogosultság pályáztatási, lebonyolítási feladatait a dr. Martonyi János ügyvédi iroda és Baker és McKenzie iroda a Creditanstalt Értékpapír Rt.vel, valamint a Deloitte és Touche Internationallal alkotott konzorciuma 140 millió forint bruttó bonyolítási díjért szerezte meg. A Danubius Rádió és a 2. kereskedelmi rádió néven jelölt műsorszolgáltatási jogosultság pályáztatási, lebonyolítási feladatait pedig a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda az ABNAMRO Bank (Magyarország) Rt.-vel és az Arthur Andersen és Co. Könyvszakértő, Adó- és Vezetői Tanácsadó Kft.-vel együttesen alkotott konzorciuma 90 millió forint bruttó lebonyolítási díjért végzi el. A MIÉP maradna a Hősök terén MTI-JELENTÉS A Magyar Igazság és Élet Pártja ragaszkodik ahhoz, hogy augusztus 20-án a Hősök terén tartsa meg millecentenáriumi ünnepségét - jelentette ki Csurka István pártelnök szerdai sajtótájékoztatóján. (Ismeretes, hogy a dunai vízi színpad meghiúsulása miatt a főpolgármesteri hivatal jelezte, hogy a központi ünnepség erre a helyszínre kerülhet át.) Fenyvesi Zoltán alelnök elmondta, hogy a MIÉP januárban jelentette be a BRFK-nál augusztus 20-i rendezvényét. Megszerezték a Főpolgármesteri Hivatal és műemlék helyszínről lévén szó - a műemlékfelügyelőség engedélyét is. Csurka István arról is szólt, hogy véleményük szerint a tévékuratórium döntésképtelensége, az Antenna Hungária privatizációjának elhúzódása, illetve a közszolgálati médiumok sugárzásidíj-hátraléka veszélyezteti ezen intézmények függetlenségét. Kitüntették Balogh Sándort MTI-JELENTÉS A Magyar Köztársaság elnökétől - a miniszterelnök előterjesztésére - több évtizedes, kimagasló, nemzetközileg is elismert tudományos tevékenységéért tegnap a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést kapott Balogh Sándor, a történettudomány doktora, a Politikatörténeti Alapítvány elnöke. A Népszabadság és a Szikra hosszú távú szerződést kötött MUNKATÁRSUNKTÓL Tegnap a Szikra Lapnyomda épületében ünnepélyes körülmények közepette Erdős Ákos a nyomda és Eötvös Pál a Népszabadság Rt. nevében aláírta a két cég hosszú távú szerződését. A megállapodás értelmében a nyomdában most folyó műszaki fejlesztés befejezése után, legkésőbb 1998. január 1-jétől lehetővé válik, hogy lapunkat a legkorszerűbb technikával, kiváló minőségben négyszínnyomással készítsék el. A szerződés szerint a Népszabadságot négy évtizede előállító nyomda további legalább tíz évig nyomja az újságot. A nyomda és a lap vezetői úgy látják, hogy kölcsönösen előnyös megállapodást kötöttek. A Népszabadságot a legkényesebb igényeket is kielégítő színvonalon állítják majd elő, a nyomda pedig biztosan számíthat a legnagyobb példányszámú napilap nyomtatásának munkájára.