Népszabadság, 1996. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-28 / 200. szám

2 NÉPSZABADSÁG Lecserélték a szlovák kormány három miniszterét ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Hudek menesztését az államfő fiának egy évvel ezelőtti elrablása óta követelte az ellenzék, és miután nyilvánosságra került a miniszter e tárgyban folytatott telefonbeszélgetése Iván Lexa titkosszolgálati főnökkel (ami az ügyben egyfajta beismerés erejével hatott), a tárca vezetőjének helyzete tarthatatlanná vált. Diplomáciai tevékenységére visszatekintve nem könyvelhet el sok sikert Juraj Schenk sem, aki szociológusból lett külügyminiszter. Ján Ducky gazdasági miniszternek elsősorban a külföldi fizetési mérleg makacs hiányát róhatták fel, amikor felmentéséről döntöttek. A hírmagyarázat Szlovákiában már hosszabb idő óta - és a nyári koalíciós válságot követően fokozott intenzitással - folytak a találgatások arról, hogy kinek köszöni meg a kormányfő az eddigi közreműködést. Meciar, mint annyiszor, most is meglepte a történések figyelőit. Nem kellett a kalapját vennie egyetlen olyan miniszternek sem, akit a minap még renitenskedő két kisebb kormánypárt delegált a kabinetbe, holott mind a nemzetiek oktatási és védelmi minisztere, mind a munkásszövetségiek privatizációs tárca vezetője, sőt miniszterelnök-helyettese is gyakran kerül bírálatok kereszttüzébe. De inogni látszott a Meciar-párti közlekedési, továbbá a kulturális miniszter bársonyszéke is aztán maradtak a helyükön, s repültek a mostani „hármak”. Politikai elemzők számára végső soron az ő esetükben sem okoz nehézséget motívumokat találni az elbocsátó szép üzenethez, s Meciar állításai egészségi és egyéb személyi okokról, általános vélemény szerint, legjobb esetben is csak az igazság egy részét takarják. A kormányfő például eddigi legjobb külügyminiszterének minősítette Schenket, holott a minisztérium hosszú időn át egyfajta nemzetközi pofozógép passzív szerepére volt kárhoztatva, s a szlovák diplomáciának olykor enervált, olykor durcás önigazoló akcióival még az olyan jóindulatú szomszédokat is sikerült megsértenie, mint Ausztria vagy Lengyelország. Az eddigi bonni nagykövet kinevezése a tárca élére nyilván azzal is összefügghet, hogy Pozsony minden erőfeszítése ellenére sem került még sor egy hivatalos Kohl-Meciar találkozóra, s ez most is csak előzetes elképzelés formájában szerepel az előjegyzési naptárban. Ráadásul a bonni kancellár fejtette ki eddig a legvilágosabban, hogy Szlovákiának - az adott vezetői felállás mellett - jelenleg nincs esélye az euroatlanti csatlakozására az első körben. Pozsonyban nyilván célul tűzik ki, hogy a német vezető politikus véleményét jobbra változtassák. A bökkenő ott van, hogy ez alapvetően nem a külügyminiszter személyén és tevékenységén áll vagy bukik. Farkas József György Londonban ért véget a szudáni utasgép drámája Valóságos gentlemanekként viselkedtek azok az iraki terroristák, akik kedd hajnalban London legkevésbé forgalmas repülőterére kényszerítették a szudáni légitársaság járatát. LONDONI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Kartúm és Ammán között közlekedő Airbuson a személyzettel együtt 199 utas tartózkodott. A géprablók először Egyiptomban kértek leszállási engedélyt, majd Ciprusra irányították a Sudan Airways 150- es számú járatát. A lárnakai repülőtér csak üzemanyag feltöltésére fogadta a gépet. A stanstedi leszállást követően az utasok kis csoportokban, sértetlenül elhagyhatták a gépet. A terroristák nyelvismeret hiányában csak a pilótán keresztül tudtak érintkezni az illetékes essexi rendőrséggel. Kívánságaik közé tartozott, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és az Egyesült Királyságban élő iraki közösség szövetségének képviselője is jelen legyen a tárgyalásokon, amelyeken politikai menedékjogért folyamodtak. A hat iraki gépeltérítő, akiknek családja is a repülőn tartózkodott, megadta magát. Vádemelésig előzetes letartóztatásban maradnak. A brit belügyminiszterre vár annak eldöntése, ad-e politikai menedékjogot a hat irakinak, akiknek személyazonossága egyelőre ismeretlen. David Howell, a parlament külügyi bizottságának elnöke azt hangoztatta, hogy nem lenne szabad befogadni őket. KÜLPOLITIKA 1996. augusztus 28., szerda Amerikait ítéltek el Kubában Tizenhárom évi börtönre ítélte hétfőn a havannai bíróság Robert Vesco volt amerikai üzletembert, aki 1982 óta él Kubában. Az ítélet szerint Vesco törvényellenes tevékenységével kárt okozott a szigetország gazdaságának. A bíróság - hasonló vád miatt - kilencévi börtönbüntetést rótt ki Lídia Alfonso Llaugertre, Vesco feleségére - írja az AP. A hatvanéves Vesco ellen egyebek között „nem létező termékek” eladása és külföldi üzletemberektől kapott pénzek személyes célra való felhasználása miatt indítottak eljárást, csalással és sikkasztással is vádolták. Vescót, aki húsz évvel ezelőtt menekült el az Egyesült Államokból, hazájában ugyanakor azzal vádolják, hogy több mint 200 millió dollárt sikkasztott el. Elhalasztják a boszniai helyi választást Bizonytalan időre elhalasztották a helyhatósági választásokat Boszniában. Az EBESZ szarajevói képviselője azzal indokolta döntését (amely a szeptember 14-re kiírt parlamenti és elnökválasztást nem módosítja), hogy a szerbek ellenőrizte országrészben számos szabálytalanság történt a választási névjegyzékek összeállításakor. Robert Frowick nem tűzött ki újabb időpontot, diplomáciai források azonban valószínűnek tartják, hogy csak jövő tavasszal alakulhatnak meg a helyi kormányzatok. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL A boszniai szerbek elfogadhatatlannak tartják a döntést, és a választások megtartása mellett döntöttek - jelentette ki tegnap miniszterelnök-helyettesük, Miroslav Vjestica. Biljana Plavsics, a boszniai szerbek ügyvezető elnöke közben ismét szorgalmazta a Boszniai Szerb Köztársaság és Jugoszlávia egyesülését, a Bosznia integrálására irányuló törekvéseket pedig elítélte. Szerbiában szociális robbanással fenyeget a kragujevaci fegyvergyár munkásainak utcai tüntetéssel párosuló sztrájkja. A hatóságok mindeddig nem mertek keményen fellépni a hetedik napja tiltakozó tízezres tömeg ellen, amely emlékeztette a rohamrendőröket: ők fegyvert gyártanak, amit használni is tudnak. □ A budapesti kormány nem támogatja a vajdasági magyar kisebbség autonómiatörekvéseit, a budapesti politikában legfeljebb a jövő év eleji NATO-csúcs után várható változás, amikor eldől, bekerül-e Magyarország az elsők között a nyugati katonai szövetségbe - állapította meg a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöksége. A pártvezetés tegnapi nyilatkozata szerint a Magyarország és szomszédai közötti alapszerződések alkalmatlanok a határon túli magyarság helyzetének rendezésére, ennek ellenére nem lehet megkerülni őket, ha tőlük függ az anyaország euroatlanti integrációja. A határon túli magyarság autonómiatörekvéseit fenyegető magyar-román alapszerződés okozta kárt az anyaország és a határon túli nemzetrészek szolidaritása szellemében, egy újabb magyar-magyar csúcstalálkozón kell ellensúlyozni - véli a VMDK elnöksége. Az oroszok kivonulnak Groznijból KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNKTÓL Tyihomirov tábornok, az orosz szövetségi erők katonai parancsnoka és Aszlan Maszhádov csecsen vezérkari főnök kedden egy Groznij melletti településen jegyzőkönyvet írt alá a tűzszüneti megállapodás végrehajtásának megkezdéséről. A jegyzőkönyv szerint az orosz erők és a csecsen csoportok szerda reggel folytatják a kivonulást a fővárosból. Ugyancsak megkezdik a közös rendfenntartó egységek széttelepítését Groznij kerületeibe. A komendatúrákon mindkét fél részéről 30-30 ember teljesít szolgálatot. A csapatkivonást a szövetségi erők azt követően függesztették fel, hogy szombaton csecsen harcosok egy csoportja Groznijban fegyverei átadására kényszerített egy orosz konvojt. A hivatalos csecsen vezetés hétfőn elnézést kért az incidensért, és megkezdte a fegyverek visszaszolgáltatását. Movladi Udugov csecsen információs miniszter tegnap az Eho Moszkvi rádióadónak az esetről úgy nyilatkozott, hogy az előre kitervelt bűncselekmény volt, amelyben az oroszok egyszerűen eladták fegyvereiket csecsen bűnözőcsoportoknak. Eközben Moszkvában Lebegy tábornok, Jelcin elnök csecsenföldi megbízottja írásos jelentést készített az államfőnek legutóbbi térségbeli missziójáról. A hírek szerint a beszámolót kedd este át is adták Jelcinnek, aki annak tanulmányozása után dönti el, találkozik-e személyesen Lebeggyel. A nemzetbiztonsági tanács titkárának sajtófelelőse cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint Lebegy lemondásra készülne. A lapok mindenesetre mind többet írnak arról, hogy a tábornoknak akár a karrierje, akár az élete veszélybe kerülhet a békemisszió folytatása esetén. R. M. Csecsen felkelők, háttérben a füstölgő grozniji olajtároló reuters-fotó Most jön az EU-tárgyalási stratégia Inotai András a kérdőív kitöltése utáni feladatokról Az integrációs stratégiai munkacsoport részt vesz az EU-kérdőívben szereplő adatok felfrissítésében is - nyilatkozta lapunknak Inotai András, az integrációs stratégiai munkacsoport (ISM) vezetője. A brüsszeli kérdőív kitöltésekor fény derült néhány olyan területre, ahol záros határidőn belül részletesebb kutatásra van szükség. Bizonyos kérdésekben világos magyar álláspontot kell kidolgozni - az ISM ebben is együttműködik. Inotai hozzátette: szükség van az EU-csatlakozás előny-hátrány mérlegére, amely konkrét felmérés formájában ma még nem áll rendelkezésre. Az ISM tizenkilenc munkacsoportja elkészítette első tanulmányát. A tanulmányokat szeptembertől teljes egészében nyilvánosságra hozzák, és rövidített változatot is publikálnak azok számára, akik nem szakemberek, de a döntéshozatalban szükségük van az anyagokra. Még az idén folyóirat indítását is tervezik. A közeljövő feladatairól Inotai elmondta: nem fejeződött be az EU-kérdőível kapcsolatos munka. Az Európai Bizottság azt ígérte, hogy szeptemberben - újabb kérdések formájában - visszatér a dokumentumra, hiszen addigra feldolgozzák az elküldött válaszokat. Ezután olyan párbeszéd kezdődik, amely a végleges országvélemény elkészítéséig (várhatóan 1997 késő tavaszáig) tart. Most kell előkészíteni a magyar tárgyalási stratégiát - hangsúlyozta Inotai. El kell dönteni, mely prioritásokhoz ragaszkodunk és milyen téren engedünk. Ehhez fontos ismerni az EU belső és világgazdasági helyzetét, és a tagállamok érdekeltségét is. Folytatni kell a magyar kormányzat és a közigazgatás felkészítését, amely sokéves feladat. Inotai szerint hosszú ideig viszonylagos szakemberhiánynyal küzdünk majd, még a tagság első éveiben is. P. B. I TÁVIRATI STÍLUSBAN ■■■■■■ HIVATALOS LÁTOGATÁSRA kedden Szlovéniába érkezett Aleksander Kwasniewski. A lengyel elnök a kétnapos látogatás alatt a tervek szerint több államközi megállapodást ír alá vendéglátójával, Milan Kucan szlovén államfővel. (MTI) PALESZTINOK TÜNTETTEK tegnap Jeruzsálemben, mert a városi tanács leromboltatta egyik engedély nélkül épített klubhelyiségüket. A több száz tüntető Jeruzsálem palesztin városrészének „elfojtásával” vádolta az izraeli hatóságokat. (Tel-avivi tudósítónktól) A POLITIKAI PÁRBESZÉD alakulásáról kíván tájékozódni az Európa Tanács hét képviselője Albániában, akik kedden érkeztek Tiranába. A küldöttség találkozik Berisha államfővel, Meksi miniszterelnökkel és az ellenzék képviselőivel. (AFP) SIKERTELEN VOLT az észt elnökválasztás harmadik, kedd esti fordulója is: egyik jelölt sem szerezte meg az elnöki poszt elnyeréséhez szükséges számú képviselői támogatást. A képviselőknek egy hónapon belül kell megválasztaniuk Észtország új államfőjét. (Reuter) Kiéleződött a viszály Moszkva és Riga között Moszkva és Riga viszonyának kiéleződése miatt meghatározatlan időre elhalasztották a lett kormányfő oroszországi látogatását. Az újabb feszültséghez az vezetett, hogy a rigai parlament az elmúlt héten okkupációnak minősítette Lettország 1940-es orosz bekebelezését, amit Moszkva viszont nem tekint megszállásnak. KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNKTÓL A lett honatyák deklarációja leszögezi, hogy „a Szovjetunió céltudatosan népirtást folytatott a lett néppel szemben, ártatlan embereket pusztított el, illetve deportált”. A moszkvai ellenkezést nem is annyira ez a nyilatkozat váltotta ki, hanem az a követelés, hogy a jelenlegi orosz vezetés ismerje el a megszállás tényét. Olaj volt a tűzre, hogy a nyilatkozat azt is megállapítja: 1944-ben törvénytelenül csatoltak egy kétezer négyzetkilométeres lett területet Oroszországhoz. Moszkva - mint a sajtó megjegyzi - vonakodik elismerni a balti államok 1940-es okkupációját, hivatalosan csupán annyit fogad el, hogy Sztálin politikai nyomást gyakorolt ezekre az országokra a Szovjetunióhoz való csatlakozás érdekében. A vonakodás fő oka: az okkupáció tényének elismerésével azonnal felmerülhetne a jóvátétel kérdése. Több megállapodást is aláírt kedden Moszkvában Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnökkel Pavlo Lazarenko ukrán kormányfő - jelentette az MTI. Ám egynapos látogatása nem érte el egyik legfontosabb célját: azt, hogy Moszkva szeptember 1-jétől ne szedjen hozzáadottérték-adót az ukrán importáruk után. Ezt a kérdést orosz-ukrán vegyes bizottság vizsgálja meg. Csernomirgyin és Lazarenko űrkutatási, tudományos, illetve növény-egészségügyi együttműködési megállapodásokat is aláírt. A moszkvai külügyminisztérium éles hangú közleményben ítélte el a lett parlament határozatát. Az orosz diplomácia úgy véli, a rigai nyilatkozat jogi alapot kíván teremteni a lettországi orosz ajkú lakosság kitoloncolásához. Szergej Baburin, a duma elnökhelyettese egy sajtóértekezleten egyenesen „lett apartheid rezsimet” emlegetett, amely - mint mondta - etnikai tisztogatásra készül, és „világháborút provokál”. A keddi moszkvai lapok megjegyzik, hogy a megszállás jogi értelemben vett elismerésének követelése ennyire élesen első alkalommal fogalmazódott meg valamelyik balti állam részéről. Ritecz Miklós 77 MILLIÓ KÉSZPÉNZBEN Ezen a héten az ötöslottó főnyereménye 77 millió Ft! A Jokeren megnyerhető 8 millió Ft!